Pénzügy és jog: a fogyasztói jogok

2015-07-20
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Barnabás, aki egyetemen tanít jogot, újabb írással jelentkezett, ezúttal a fogyasztói jogokról írt egy bejegyzést. (Eddigi bejegyzései)

Sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, a lehetőségeikkel és úgy egyáltalán a szükséges tudnivalókkal. Hogy ez ne maradjon így, következzen az ő írása:

Egy friss felmérés szerint, Magyarország a 28 EU tagállamból a 24. helyen kullog a fogyasztói jogok ismeretének tekintetében. Ez finoman szólva is aggasztó – lehet, hogy erről kellene minden állampolgárnak levelet kapnia -, mert a fogyasztóvédelmi intézményrendszer aránylag jól kiépített, illetve a fogyasztói jogok szabályozása is megfelelő. Azonban mindez hiába van, ha ennek ellenére simán elhajtják az embert a cipőboltban azzal, hogy „nem rendeltetésszerűen használta” a cipőjét vagy azt mondják az előző nap vásárolt műszaki cikkre, hogy elküldik bevizsgálásra és két hét múlva értesítik.

Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt. Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.

Először is: a szerződést úgy kell teljesíteni, ahogy azt jogszabály előírja vagy ahogy a felek megállapodtak. Ha ezeknek a minőségi követelményeknek nem felel meg, ezt nevezzük hibás teljesítésnek és ilyenkor léphetünk fel kellékszavatossági vagy más igénnyel. A szerződés megállapíthat szigorúbb és enyhébb követelményeket is, mint a jogszabály (amennyiben a jogszabály nem tiltja az eltérést). Az eltérés lehetősége korlátozott, ha fogyasztó szerződik vállalkozással: az ilyen szerződésekben a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni a törvényi rendelkezésektől, hiába írják bele a szerződésbe; az ilyen rendelkezés érvénytelen lesz.

Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

A fogyasztókat védő egyik legfontosabb rendelkezés az ún. „hibás teljesítési vélelem”, ez azt jelenti, hogy ha fogyasztó vállalkozással köt szerződést, akkor hiba esetén feltételezzük, hogy az már a teljesítéskor megvolt és a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy az később keletkezett; csak így mentesülhet a felelősség alól.

Használt autó vásárlásánál pl. gyakran próbálnak trükközni a kereskedők a kellékszavatossági igények kijátszásával. A legegyszerűbb módszer, hogy beleírják a szerződésbe, hogy szavatosságot nem vállalnak, aztán ha visszamegy reklamálni a vevő, akkor megmutatják a szerződést, hogy aláírta, nincs szavatosság. Arról persze már nem tájékoztatják, hogy ez a rendelkezés érvénytelen (sok esetben nyilván nem is tudják), mivel fogyasztó szerződött vállalkozással, a szavatossági igényeket nem zárhatják ki.

Ezt megelőzendő, időnként próbálkoznak azzal, hogy nem veszik meg az autókat, hanem az eladó természetes személlyel aláíratnak egy adásvételi szerződést, a későbbi vevővel pedig ugyanazt a szerződést íratják alá: így ők nincsenek is benne az ügyletben jogilag, tehát nem lehet fellépni velük szemben. Soha ne írjunk alá ilyen adásvételi szerződést, mert ha baj van, nem lesz kivel szemben fellépni ha 10 km után meghal alattunk a kocsi.

Hibás teljesítés esetén elsősorban kijavítást vagy kicserélést lehet kérni. Mind a két igényre igaz, hogy nem járhat aránytalan többletköltséggel vagy súlyos érdeksérelemmel. Nem lehet például kicserélést kérni, ha a hiba egyszerűen javítható (pl. egy 200 ezres öltönyön nem jó a gomb, amit 500 Ft-ból cserélnek), de javítani sem köteles senki (vagy azt elfogadni), ha a cserével egyszerűbben és jobban megoldható a probléma (pl. teljesen levált cipőtalp „elvileg” javítható, mégse szívesen járna senki olyan javított cipőben).

A hibát mi is kijavíttathatjuk, ekkor lehet kérni a javítási költségek megtérítését, ugyanis a kellékszavatossággal kapcsolatos költségeket annak kell fizetnie, aki hibásan teljesített.

Ha nem lehet javítani, cserélni (vagy nem vállalják) akkor lehet kérni árleszállítást, vagy a szerződéstől el lehet állni (ha már nincs érdekünkben a javítás vagy csere; ilyenkor vissza kell adni a dolgot, a kötelezett pedig köteles visszaadni a pénzt. Itt szoktak azzal trükközni, hogy nem adnak vissza pénzt, hanem adnak helyette kupont, levásárlást, stb. Ilyen szavatossági igény azonban nincs, hiába hazudják sokszor és meggyőzően. Ha van olyan dolog, amit szívesen megvennénk, akkor fogadjuk el, ellenkező esetben ragaszkodjunk a pénz visszafizetéséhez. Ha kötik az ebet a karóhoz, akkor viszont kérjük el a panaszkönyvet és az illetékes Kormányhivatal vagy az NFH intézkedni fog.

Fogyasztóként vállalkozással szemben két éven belül lehet kellékszavatossági igényt érvényesíteni, és 6 hónapon belül a vállalkozásnak kell bizonyítani, hogy nem teljesített hibásan. 6 hónapon túl, de 2 éven belül pedig a fogyasztó bizonyít, hogy a dolog a teljesítéskor nem felelt meg a jogszabály vagy a szerződés által támasztottaknak.
Lehetőleg minél előbb vigyük vissza a hibás terméket, a vállalkozásnak pedig ilyenkor minden esetben jegyzőkönyvet kell felvennie, abból egy példányt pedig átadnia. A jegyzőkönyvet jól olvassuk el, ne csak aláírjuk, akkor is legyünk alaposak, ha siettet az eladó.

A cserével kapcsolatban van a köztudatban egy elég elterjedt tévhit, hogy amennyiben nem tetszik egy termék, 72 órán belül ki lehet cserélni – legutóbb egy záróvizsga előkészítőn egy levelezős hallgató figyelmeztetett, hogy ezt „kihagytam”. Nos, erről egy 1990-ben született kereskedelmi miniszteri rendelet szólt, ami viszont csak 1997-ig volt hatályban, tehát már 18 éve nincs ilyen, valahogy mégis sokan gondolják, hogy kötelesek cserélni. Nem kötelesek.

Köteles viszont cserélni bizonyos meghatározott tartós fogyasztási cikkeket (lent hivatkozom a vonatkozó rendeletet) a kereskedő, ha a vásárlástól (egyes termékeknél üzembe helyezéstől) számított 3 napon belül hibásodik meg és ez a hiba a használatot akadályozza. Tehát ilyenkor nincs bevizsgálás, stb., mérlegelés nélkül cserélnie kell.

Gyakran követelik meg az eredeti (sokszor bontatlan!) csomagolást a szavatossági jogok érvényesítéséhez, ezt sem tehetik meg jogszerűen. Sőt, ha 10 kg-nál nehezebb a termék, beépített, tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható tartós fogyasztási cikket a kereskedő az üzemeltetés helyén köteles megjavítani, vagy a saját költségén a javítás helyére szállíttatni (szintén a hivatkozott rendeletben van, hogy melyik cikkekre vonatkozik a szabály). Ezt nem fizettetheti ki, emlékezzünk, a szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik!

A jótállás abban különbözik a kellékszavatosságtól, hogy jótállásnál minden esetben a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett, így ez előnyösebb a fogyasztónak.

Az ún. termékszavatossági igénnyel minden esetben fordulhatunk a termék gyártójához vagy forgalmazójához kellékszavatossági igénnyel, annak ellenére, hogy vele mi nem szerződtünk, két korlátozással: csak kijavítást vagy kicserélést lehet kérni, illetve itt minden esetben nekünk kell bizonyítani, hogy a termék hibás volt.

Utolsóként egy szabály, ami a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozik, tipikusan ilyen az internetes vásárlás. Tehát amennyiben interneten vásároltunk, a termék átvételétől számítva 14 napon belül (korábban ez 8 nap volt, de hosszabb lett) indokolás nélkül elállhat a szerződéstől (tehát a termék vissza, pénz vissza). Itt tehát nem kell még az sem hogy hibás legyen, sőt, semmilyen indok nem kell, a „csak” is tökéletes. Ennek az az indoka, hogy internetes vásárlásnál nem tudjuk kézbe venni, megvizsgálni a dolgot, hiányoznak azok a momentumok, amik az üzletben történő vásárlásnál megvannak.

Amennyiben problémánk van, mindig először az üzletbe menjünk, ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel (vagy vitatjuk a vizsgálat eredményét), akkor vizsgáltassuk be mi magunk a terméket (pl. a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál), utána menjünk el az illetékes békéltető testülethez. A testület előtt legtöbbször nem jelennek meg a vállalkozások, ennek ellenére sokszor végrehajtják maguktól a határozatokat. Ha mégsem, akkor érdemes pert indítani a szavatossági igények érvényesítése érdekében.

Jogszabályok tanulmányozásra: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:157-178. §, 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 20. §, 151/2003. (IX. 22) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram