Sell in May and go away

Egy régi wall street-i mondás szerint (Sell in May and go away) a vakációs időszaknak számító nyári hónapokban érdemes követni a brókereinket a szabadságra és el kell adni a részvényeket majd októberben érdemes visszatérni a piacra.

Ez a bölcsesség úgy látszik, önbeteljesítő jóslat, hiszen ha kellően sok befektető így cselekszik, csak azért, mert az gondolja, hogy a többiek is így tesznek, akkor valóban igazzá válik a mondás.

Nézzük meg az amerikai S&P index havi teljesítményeit 1960 óta:

Az elmúlt éveket figyelembe véve, aki 2011-ben követte a népi bölcsességet és csak szeptemberben jött vissza a piacra, megúszott egy 19%-os zakót, amit az európai hitelválság és a japán cunami okozott, de 2010-ben is 10%-os veszteséget került el.

Ezzel szemben 2009-ben a piac helyreállása miatt 15%-kal lett szegényebb, igaz, nem kellett szomorkodnia, mert a helyreállás ősszel még nagyobb ütemben folytatódott.

Aki 2012-ben fordított hátat a piacnak április 30.-én, az megkímélte magát májusban egy combos 6,5%-os zuhanástól, azonban az egész nyarat figyelembe véve 5,1%-os haszontól esett el. A májusi zuhanás miatt aki május 31.-én lépett ki, már 11,9%-kal lett szegényebb szeptember közepére.

2007-ben egyenesen a nyári 4%-os erősödés áll szembe a téli hónapokban elszenvedett 10%-os veszteséggel.

Azonban a rákövetkező évben egy hatalmas, 30,1%-os zuhanást úszott meg, aki inkább a nyaralást választotta a tőzsdézés helyett, míg a következő téli hónapokban “csak” 5,1%-os mínuszt kellett elszenvednie.

Vagyis az elmúlt öt évben is összességében igen kifizetődő volt a nyaralás a tőzsdézés helyett.

Ugyanez a hatás nemcsak az Egyesült Államokban figyelhető meg, de több más piacon, például a feltörekvő piacokon is:

Amiről nem szabad elfeledkezni azonban, hogy mit csinálunk a pénzzel, amíg távol vagyunk a részvénypiacoktól. A jelenlegi 0,2-0,5%-os éves pénzpiaci vagy akár amerikai állampapír hozamok nem sok hasznot ígérnek.

Ezen kívül a kereskedés költségeik is ellenünk dolgoznak, az adás-vétel önmagában is akár 0,4%-os veszteséget termel.

Mivel statisztikai adatokról van szó, pont a fenti költségek és alacsony kamatok miatt lehet találni olyan kiindulási pontot, miszerint nincs jobb annál, mintha maradunk részvényekben:

Számomra azért sokat levon a fenti grafikon életszerűségéből, hogy manapság még Magyarországon is 0,2-0,25% az elektronikus kereskedés díja, míg a táblázat készítői 1%-kal számoltak, ami erős túlzás. (Persze, lehet, hogy a 19. században tényleg ennyi volt a költsége. 🙂 )

Tehát, ha a szépapánk befektetett volna 1871-ben és a kereskedési költségek brutálisan nagyok lettek volna, akkor jobban jártunk volna, ha nem ugrálunk ki-be minden évben. Ettől eltekintve a grafikon alátámasztja, hogy még 142 év távlatában is él a mondás, hiszen egy rövid periódust leszámítva, a téli hónapok mindig többet hoztak a nyári hónapoknál az amerikai piacokon.

Ami mindenkit izgat (már úgy értem, aki egyáltalán tőzsdei befektetéssel foglalkozik), hogy vajon idén mi lenne a helyes stratégia.

Természetesen erről nagyon megoszlik a piaci szereplők véleménye (nem utolsó sorban a személyes anyagi érdekeik mentén is), ami azonban elgondolkodtató lehet, hogy az amerikai tőzsdeindexek soha nem látott új magasságokba emelkedtek az elmúlt hónapokban, az angliai FTSE 100 egyenesen 11 hónapja emelkedik, amire nem volt példa 29 év óta.

Ezzel szemben azonban ott áll például az ütemezett amerikai pénznyomtatás, ami aligha lesz felfüggesztve a következő hónapokban. Ez rossz hír az infláció miatt aggódóknak, azonban a részvények árait általában jótékonyan szokta befolyásolni. Ezt támasztja alá eddig az elmúlt 10 nap is, május elseje óta az amerikai S&P index mindegy 300 ponttal emelkedett 15.090 pontig.

Úgyhogy egy a biztos: őszre minden kiderül majd. 🙂

Érdekelnek a pénzügyek? Olvasd el a többi írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

32 hozzászólás

  • barna

    Elvileg ugyanannyian számítanak arra, hogy lefele fog menni azt árfolyam, mint ahányan felfele irányra számítanak, nem?

    Hiszen csak akkor tudok venni, ha valaki elad, ill. fordítva, nem?

  • GinTonic

    Nem az S&P (gondolom 500) index, hanem a Dow Jones Ipari Átlag emelkedett 300 pontot.

  • simifx

    Az elmúlt napokban azért volt pár olyan komment a FED irányából, hogy a mennyiségi könnyítésnek lassan lassan véget kell vetni. Ezt még olyan tagok is elkezdték már kommunikálni, akik alapvetően könnyítéspártiak. Teszik ezt a javuló amerikai munkaerő-piaci adatok hatására. Ez az oka annak, hogy a dollár több devizapár ellenében is jelentősen erősödött a héten. Az összes részvényindex csúcsokat döntöget, kérdés, hogy a profitrealizálás mikor indul meg. A másik nagy kérdés az lesz, hogy melyik devizába fogják menekíteni a részvénypiacból kiszálló befektetők a pénzüket. A japán jen a legmegfelelőbb erre, hiszen a jegybank elkötelezte magát a korlátlan gyengítés mellett, hogy megvédje a gazdaságát. A svájci frank a másik esélyes, ahol az 1.2-es árfolyamgát érvényben van az euró ellenében, de van hely lefelé. A chf erősödés pedig nagyon nem fog kedvezni a devizahiteleseinknek.

  • simifx

    Kicsit elírtam a dolgot, szóval a jen NEM a legmegfelelőbb erre. 😀

  • user

    Nem a vevők és eladók számának kell megegyeznie, hanem az általuk kezelt vagyonnak. Pl 1 fő el akar adni 1 millió dollárért részvényt és vele szemben van 10 fő, akik fejenként 100 ezer dollárért vennének. De üzlet is csak akkor lesz, ha az árban is meg tudnak egyezni 🙂

  • user

    A gazdasági lapok decemberben meg a Mikulás-rallit szokták emlegetni, és tényleg a december hónap a legmagasabb.
    Meg valami olyan kimutatás is van, hogy az elnöki ciklusok hányadik éve a legjobb.

    Kedves Kiszámoló! Kaphatnánk egy stratégiai kitekintést arról, hogy a demográfia szerinted hogyan befolyásolja a részvényárfolyamokat? A jövőben egyre kevesebb a munkaerő (tehát a befektető), viszont egyre több a nyugdíjas. Vagy elég, ha a jegybank pénznyomtatással nominálisan pótolja a hiányzó embereket? 🙂

  • Janos

    A munkaero es a befekteto szerintem nem ugyanaz. Raadasul csak a munkas lesz kevesebb a jovoben, de a munkaero noni fog, ugyanis a jovoben jobb targoncaink lesznek, jobb szallitokapacitassal es jobb osszeszerelogepekkel, vagyis valoszinuleg tobb aru fog elkeszulni kevesebb munkaora alatt. Amugy a nyugdijjasok szamanak emelkedese es a munkaero csokkenese mar kb 70 eve tart, ugyhogy errol mar vannak adatok bosegesen:) Mondjuk szerintem a vilag nagyreszen semmi rendkivuli nem fog tortenni, max 1-2 szerencsetlenul jart orszagban lesznek belole gondok.

  • Kiszamolo

    Azért a nyugdíjasok száma sok országban nem nő.

    Például Franciaországban, Írországban, az USA-ban sem.

    Magyarország a maga 1,3 alatti születési rátájával a legrosszabbak között van.

    USA-ban (és máshol is) sokkal inkább a háború után születettek (baby-boomerek) nyugdíjba vonulása egyszerre az, ami gondot okoz.

  • user

    “jovoben jobb targoncaink lesznek, jobb szallitokapacitassal es jobb osszeszerelogepekkel”

    Értem én, hogy az elvégzett “munka” mennyisége több lesz a gépesítés miatt, de a targoncák nem tudnak elmenni a boltba, hogy bevásároljanak, tehát a fogyasztói oldalon nem jelennek meg.

    “munkaero csokkenese mar kb 70 eve tart”
    Hogyan csökkenne 70 éve, amikor még nemrég is 30-40 éve megduplázódott a világ népessége.

  • user

    “az USA-ban sem…”

    Akor vagy a számlálóval vagy a nevezővel valami nem stimmel a képletben:
    “The number of U.S. workers per retiree was 5.1 in 1960; this declined to 3.0 in 2009 and is projected to decline to 2.1 by 2030”
    http://en.wikipedia.org/wiki/Pensions_crisis

  • user

    “Mondjuk szerintem a vilag nagyreszen semmi rendkivuli nem fog tortenni, max 1-2 szerencsetlenul jart orszagban lesznek belole gondok.”

    Háááát… “A number of nations today, stretching from North Asia (Japan) through Eastern Europe, Kazakhstan, Ukraine, Belarus, Moldova, Estonia, Latvia, Lithuania, Bulgaria, Georgia, Armenia, and into Central and Western Europe, including Bosnia, Croatia, Slovenia, Germany, Hungary, and now Italy now face long term population decline. Countries rapidly approaching long term population declines (but currently still growing, albeit slowly) include Greece, Spain, Cuba, Uruguay, Denmark, Finland, Portugal, Austria and Lesotho. Many nations in Western Europe (and the EU as a whole) today would have declining populations if it were not for international immigration.”
    http://en.wikipedia.org/wiki/Population_decline

  • KZoltán

    Ez igencsak dogmatikus vélekedés. Az ún. termelő szférára még talán igaz lehet is, de a szolgáltatások nagy részére már egyáltalán nem: egy gyereket megtanítani írni-olvasni ugyanannyi munka, mint 10000 éve volt, vagy az orvosok és egészségügyiek ma sokkal több munkát fordítanak egy beteg gyógyítására, mint régén a sámánok (egyáltalán nem lebecsülve a sámánok tevékenységét, leletek maradtak fenn, hogy agylékelést is tudtak végezni!) …

  • user

    “munkaero csokkenese mar kb 70 eve tart”
    Bocs, rájöttem, hogy te csak szűken értelmezve csak a fizikai munkásokra gondoltál. De a népességcsökkenés miatt a szellemi dolgozók létszáma is csökken.

    “A munkaero es a befekteto szerintem nem ugyanaz.”
    Igen, de az általános ideológiai agymosás eddig az volt, hogy hosszútávra vegyünk részvényt a nyugdíjunk bebiztosítása miatt 🙂 Ha csökken a népesség, akkor a részvényvásárolók száma is csökken.

  • Janos

    Arrol meg nem lattam statisztikat, hogy a szellemi dolgozok letszama csokkenne. Viszont sok teruleten, pl kutatas-fejlesztes, gyorsabban tudnak haladni a munkakkal, mert egyre okosabb elvek menten fejlesztenek, egyre jobb eszkozokkel. Az oktatas is hatekonyabb lett a szamitogepnek hala, mert konnyebben el tudom erni a tananyagot es konnyebb megvitatni a kerdeseket.

    Nem a fizikai munkasokra gondoltam, hanem osszessegeben. Igaz, most elsosorban Magyarorszagra. A 70es evekben 5 millio munkavallalo volt Magyarorszagon.

  • Janos

    Nem azt mondom, hogyha valtoztatas nelkul megyunk vegig az uton, akkor minden tokeletes lesz. Nyilvan lesznek gondok azokon a helyeken ahol felelotlenul eladosodnak az orszagok.
    Viszont az aruboseg valoszinuleg nem fog megszunni, vagyis az adoterhek fognak emelkedni azert, hogy az allam ki tudja fizetni a nyugdijjakat.
    Nekem ebben a temaban ugyanaz az erzesem mint a koolaj esete… mindig varjuk, hogy elfogyjon, de csak nem akar…

  • Janos

    En sokmindent konyvekbol tanulok meg. Vagyis az igaz, hogy az alltalanos iskolakban nem csokken a tanitoi munka mennyisege, de kesobb ez mar valoszinuleg igen.
    Amugy igen, van par szakma, ahol egyre tobben dolgoznak, de tudod, hogy miert? Valoszinuleg azert, mert az emberek meg tudjak azokat a szakmakat fizetni, es azokra az emberekre mar nincs szukseg a foldeken. 100 evvel ezelott peldaul lenyegesen kevesebb marketinges vagy pszichologus volt. Gyanitom mernokbol es informatikusbol is kevesebb kellett 200 eve:) de ettol fuggetlenul a statisztikak azt mutatjak, hogy millio szamra van most kevesebb munkahely a gepesites miatt. Persze egyszer lehet, hogy megfordul majd a trend, amikor mar nem fog tudni tovabb szukulni a gyartas.

  • user

    Szerinted akkor semmi probléma sincs? Pl. ki van számolva, hogy Németországba évente hány százezer bevándorlónak kell bejönnie, hogy fenn tudja tartani a népességet, a munkaerőt, stb. Ha ez nem lenne, akkor bizony a szellemi munkaerő létszámának is csökkennie kellene.

    Nemcsak az árubőségről van szó, meg a hatékonyságról. A bevándorlás kulturálisan is átformálja az országokat.

  • user

    “Nekem ebben a temaban ugyanaz az erzesem mint a koolaj esete…”
    Igen, eddig riogattak vele, hogy az olaj már csak 30-40 évre elég, aztán kiderül, hogy mégse. A hagyományos olajforrások mellett most itt van a palaolaj.

    De a hagyományos emberek helyett jönnek majd a “palaemberek”? 🙂
    Nyersanyagokat sokkal könnyebb találni vagy előállítani, mint “humán erőforrást”. Szerinted lesz egy olyan trend, ami megfordítja a népességcsökkenést?

  • user

    Tulajdonképpen már az USA-t is csak a bevándorlás hajtja előre.

    “A pirossal jelölt országokban a termékenységi ráta (az ún. teljes termékenységi arányszám) már a népesség hosszú távú stabilizálódását jelentő kb. 2,1 gyerek közelében vagy alatta van. A világos-zöld országok sincsenek túl messze ettől a szinttől, és mindkét csoportban vannak elsőre talán meglepő nevek: Brazília, Irán vagy például Thaiföld termékenységi rátái jóval 2 alatt vannak, ami hosszabb távon csökkenő népességet jelent. De India egy nőre jutó 2,5 gyerekes rátája is meglepően alacsony, legalábbis nekünk. Átlagban 3-nál több gyerek már jórészt csak Afrikában születik, ezeket sötétzöld szín jelöli.”
    http://gurulohordo.blog.hu/2013/03/06/a_sok_tesztoszteron_nem_tesz_jot_a_demokracianak

  • Janos

    Nincs rendben minden, ezt nem mondanam, de a fejlett nyugaati orszagokba annyi bevandorlo tud erkezni, amennyit csak akarnak. Jah, itt is van par millio munkanelkuli… Ugyhogy nehogy azt hidd, hogy naluk munkaerohiany lenne. Igaz, a hiany az szektorialis, vagy olyan, ahol magas vegzettseg kell, vagy olyan helyen, ahol a segelyke megkozeliti a munkas beret.

  • Darkosia

    Kapásból három dolog jutott eszembe. Ha rosszhiszemű vagyok és nem ismerem az oldalt, semmilyen garanciát nem látok rá, hogy nem utólag gyűjtötték ki mivel lehetett volna ennyit keresni. Ha csak kételkedek, akkor azt mondom szerencséjük volt, van ez így. Ha meg megnézem az adatokat rájövök, hogy itt nem 2 hónap alatti 30% hozamról, hanem az adott 2 hónapban történő 30% hozam realizálásról van szó. Lásd olyan pozíciókat zárt, amit nem ebben az időintervallumban nyitott.

  • Janos

    Nem a nepessegcsokkenes a lenyeg.

    Hanem az, hogy az ember helyett talalnak targoncat, ami bepakol:) es hidd el, egy targonca sok ember helyett tud bepakolni. Vagy a szeker helyett talalnak kamiont:) Az is hatekonyabb, es megemlitenem meg a markologep vs asos ember esetet.

    Ha veletlenul eljutunk odaig ( nem fogunk ), hogy elfogynank, akkor abbol tenyleg baj lehet. Viszont a Fold lakossagaa no, ugyhogy mashonnan kitoltik majd az urt.

  • Janos

    Szerintem ezzel semmi hasznosat nem lehet kezdeni. Egy magas kockazatu befektetesnel nyilvan elofordulnak magas hozamok. Ez igy onmagaban semmit se jelent. Masik 2 honapban meg elbukjak a penz felet, csak azt nem teszik majd ki.

  • user

    “de a fejlett nyugaati orszagokba annyi bevandorlo tud erkezni, amennyit csak akarnak”
    Csakhogy a sors iróniája miatt a bevándorlás egyik forrása Kelet-Európa. Az egyik haldokló ad vérátömlesztést a másik haldoklónak 🙁

  • user

    Ugye te logisztikus vagy, hogy annyit emlegeted a targoncákat? 🙂

    De a társadalom, sőt még a gazdaság sem csak ebből áll. Mi lesz, ha népesség fele nyugdíjas lesz? Honnan veszel elég orvost, ápolót, idősgondozót? És még ha lesz is, meg tudják-e majd fizetni?

    “Viszont a Fold lakossagaa no”
    Ennek régen az volt az oka, hogy sokan haltak meg, de még többen születtek (tehát a fiatalok voltak nagyobb arányban). Manapság ez már úgy van, hogy egyre kevesebben születnek, de még kevesebben halnak meg (vagyis felfelé nyúlik a korfa, alul pedig szűkül, elöregszik a népesség).

    Mint az egykézés következtében a kínai példában: régen a nagyszülőket mondjuk a három gyerek után született kilenc (3×3) unoka tartotta el. Most már az egyszem unokának kell eltartania a két szülőt és a négy nagyszülőt 🙂

  • user

    Kedves Kiszámoló! Annyira belemerültem ebbe a fenti vitatkozós taposómalomba, hogy észre sem vettem, hogy nem válaszoltál a kérdésre.
    Tehát vegyük úgy, hogy ez a mai napra jutó kérdés 🙂

    A fejlett világban várható, előrejelezhető demográfiai folyamatok, azaz az elöregedés és/vagy a népességcsökkenés szerinted hogyan befolyásolják a részvényárfolyamokat hosszútávon? Ez végleg kinyírja a buy-and-hold módszert?

  • Kiszamolo

    Sokan félnek attól, hogy az amerikai részvényeket a baby boomerek vásárlása hajtotta fel, akik most nyugdíjba menve éppen eladni fogják őket és felélik, így csökkenhet a kereslet a részvényekre.

  • Janos

    A targonca azert jon elo, mert elsosorban a szallitasban es a gyartasba/termelesben tortent nagy elorelepes. Amugy programozo vagyok:)

    Az idosgondozas azert nem jo pelda, mert tobbnyire arra csak az ember utolso 2-3 eveben szokott szukseg lenni, vagyis 1 apolo legalabb 20-30 idoset tud apolni. A szegenyebbeket nyilvan idosothonok veszik majd be, es a privat apolast csak a gazdgok engedhetik meg maguknak.

    a gazdasag legfontosabb resze a termeles, mert ha nincs etel, akkor semmi sincs.:) A termelesben meg eleg szep eredemenyeket ertunk mar el. Lasan nem kell majd ember ahoz, hogy az etel a boltok polcara keruljon, ahonnan mar csak le kell venned.

    Regen 9 unoka tartotta el a nagysuloket… most 4-5 unoka plusz a targonca tarja el oket:) szerintem konnyebb dolguk van:)

  • Janos

    Ezzel nem vitatkozom:) Nyilvan sok orszagban csokken a nepesseg, de ez meg sokaig nem jelenthet problemat, hiszen boven van honnan fogynunk ( bar most meg sokaig gyarapodni fogunk, es inkabb a tulnepesedes a problema ) ,ugyhogy itt max az aranyok eltolodasa lehetne gond, de ezt mar asszem kifejtettem.

  • Gyuri

    Sziasztok,

    Az oldalon található adatok valósak, meg lehet nézni a korábbi elemzéseket is nem utólag lettek feltéve. Aki rendszeresen látogatja az oldalt az tudja. Mivel tisztában vagyok vele, hogy mindenkit erről nem lehet meg győzni ezért elindítottunk egy demo számlát ahol az elemzéseinkből nyitott pozíciókat lehet nyomon követni. A számla nem rég nyílt /ápr 22/, így a bejegyzésben említett 30,6%-os hozamokat eredményező pozik nincsenek benne. A számlán 1%-os kockázattal nyitjuk a pozíciókat, szólok előre, hogy a kockázati szint most lett feltekerve. Eddig 0,1%-os volt, de ez látszik 100 dolcsis bukókból, ha ez a rendes 1%-ossal lett volna akkor már 20%-ban járna, de majd eljutunk oda is.;) NEM robot kereskedés.
    http://www.myfxbook.com/members/InvestandTrade/invest-trade-kft/572482 remélem erről nem gondoljátok, hogy “bullshit” v utólag feltett pozik.

    Üdv.:
    Gyuri

  • István

    Érdemes nyáron részvényeket adni, októberben visszavásárolni. Ezt az S&P index teljesítményei is igazolják.

  • Bodi

    Ti boldogok, ott 2013-ban. A kedvenceim most lépnek át történelmi csúcsokat! Ebbe vásároljak bele? (Most lett pénzem, lakás eladás után.)