Szorul a hurok

Ha valaki eddig szerette volna elrejteni a pénzét az adóhivatalok elől, nem volt túl nehéz dolga. Az uniós országok közül Luxemburg és Ausztria megtagadta az automatikus adatcserét, az ezt igénylő ügyfelek adatait nem adták át a területileg illetékes adóhivatalnak, cserébe viszont magas, 35%-os kamatadót vontak és annak kétharmadát elutalták a honos adóhivatalnak, de név nélkül.

Aki az Unión kívül keresett biztos menedéket, nem kellett messzire mennie, hiszen Svájc, San Marino, Andorra és a többi törpeállam is megőrizte a névtelenségét.

Azonban az uniós országok kormányai egyre inkább igyekeznek visszaszorítani az adócsalást, ezért egyrészt rávették Luxemburgot az automatikus adatcserére 2015-től, szorongatják Ausztriát, az utolsó uniós országot, hogy ők is csatlakozzanak az egyezményhez.

Ezen túl megkezdték a tárgyalásokat az Unión kívüli  európai országokkal az adatcseréről. Mivel elég “elutasíthatatlan” ajánlatot szoktak adni az országoknak, várható, hogy a legtöbb ország kénytelen lesz csatlakozni az egyezményhez. Nagy -Brittania is megígérte, hogy odahat a volt gyarmati országaira és a jelenlegi tartományaira (Gibraltár, stb.).

Ha a fenti országok valamelyikében tartod a pénzedet és ennek oka az országok titoktartása, figyeld a híreket, mert sok változás várható a közeljövőben.

Share

18 hozzászólás

  • steckler

    Balkáni és kelet európai országok is várhatóan beállnak a sorba?
    Szerbia, Macedónia, Montenegró vagy Ukrajna, Georgia…

    Minden elképzelhető főként a nyugat balkáni országok EU csatlakozási tárgyalások megindításával. Rosszul gondolom?

  • augustulus

    Mi a helyzet akkor, ha a számlanyitás idejére bejelntkezek az adott országba?
    Tehát ha pl. Szlovákiában akarok számlát nyitni, akkor előtte szerzek egy szlovák lakcímet és ezzel nyitok számlát. Ilyenkor a bank szempontjából szlovák rezidens leszek, és megúszom az adatcserét?

  • Kiszamolo

    Gyakran eleve úgy állítják be alapértelmezettnek, külön kell kérni, hogy nem rezidens vagy.

    De ez még idehaza is bankról-bankra változik.

    Persze egy szlovák lakcímkártya biztossá teszi a dolgot (szerintem).

  • augustulus

    Mondjuk akinek esze volt, eddig is így csinálta. Lehet nem is kell szlovák lakcímkártya, csak megadunk egy szlovák levelezési címet. Vagy egy angolt, ott úgysincs lakcímkártya.
    Egyszóval ismét nem sikerült becsukni a kiskapukat.

  • Jenő

    Szlovák lakcímkártya!? Ne már, ott is van ez a hülyeség? Az hittem, ez is hungarikum. 🙁

  • Stiel

    Mindig is érdekelt, most megkérdezem. (A szerbiai kamatokról szóló posztba illene igazából, de ott nem lehet kommentelni – miért?)

    Szóval van két ország, A és B. A országban 5% az infláció, B országban 15%. Nem kéne, hogy ez hosszú távon tükröződjön a pénznemeik egymás közti árfolyamában, azaz B pénzét egyre rosszabb arányban váltsák A pénzére? Úgy értem, B ország pénze gyorsabban romlik önmagához képest, úgy tűnik logikusnak, hogy akkor A pénzéhez képest is. Jól gondolom?

  • Antal Tibor

    Ha valaki kivitte mondjuk 2 éve a forintpánik idején a leadózott megtakarítását Ausztriába, hogy fogja védeni magát, ha mondjuk 2015-ben a magyar adóhatósághoz érkezik a papír, hogy Mariska néninek 5000 Eurója van Ausztriában.
    Hogy bizonyítja majd, hogy itthon 50 ezrenként rakta össze, ha már nincsenek meg a bankszámlakivonatok?

    A tagállamok adóhatóságai honnan fogják tudni, hogy az átadott bankszámlán adózott megtakarítás van?

  • Antal Tibor

    Megjegyzem, ez lehet 3 év múlva is és ha valaki a betétpánik idején vitte ki a pénzét, akkor már eleve 5 éves bankszámláról beszélünk. 5 évre visszamenőleg hogy bizonyítja majd az illető, hogy az az adott pénz magyar bankszámlán volt?

  • KZoltán

    Dehogynem, kéne, jól látod! Ha az € bevezetésétől az € és a Ft inflációját összehasonlítjuk, akkor ma 1 €-nak 410-420 Ft-ot kellene érnie. Hogy mégis csak 300 Ft, ezt munkahelyekkel fizetjük meg: a döntően magyar alapanyagokból termelő vállalkozások – elsősorban az élelmiszeripar – csak drágábban tudnak termelni, mint a külföldiek, csődbe mennek; például ezért tud tokkal-vonóval Németországból jönni az LiLi lánc, továbbá jórészt ezért 30% a magyar munkanélküliség. Tehát a relatíve erős forintot munkahelyek százezreivel fizetjük meg! És egy munkahely kétszer hiányzik: egyrészt az elmaradt közterhek, másrészt a fizetendő segélyek szempontjából.

  • Kiszamolo

    Sehonnan. Majd a vagyonosodási vizsgálaton fog kiderülni, hogy volt-e adózva a pénz.

    Ha eltűnt a magyar számláról 10 millió és egy hét múlva megjelent Ausztriában, nincs gond.

  • Janos

    A banknak elvileg tudnia kene. Leinformalhato kell, hogy legyen.

  • augustulus

    Sehogy sem kell bizonyítani, ha 5 évnél régebbi, az elévülés miatt.

  • Stiel

    Köszönöm a Balassa-Samuelson-os posztot, ma megint okosabb lettem. 🙂

  • Lomnici Tamara

    A közgazdaságtanba vetett hitem ott tört meg, hogy az általános alapfeltevés: “ceteris paribus” + “homo oeconomicus”. Innentől fogva nekem minden nevesített elmélet az áltudományok oltárán bemutatott áldozat. Kedvencem a Phillips-görbe, én ezen csak röhögni tudok, ez hogy lehet tananyag komoly egyetemeken?

  • Catinator

    Nagyon jó kis elméletek és müködnek is – behatárolt kisérleti rendszerben.

    Az egyik neves közgazdász (nem ugrik be a neve, olimpikon volt vizilabda válogatottal.) úgy fogalmazta meg: Fizikában van mondjuk 5 alaptörvény ami bárhogy csavarod, mindig érvényes. Közgazdaságtanban van 100, amiből az adott helyzetben mondjuk 5 érvényes éppen. A kérdés – időben meg tudod-e mondani, melyik az az 5?

  • Lomnici Tamara

    Netán dr. Magas Istvánra gondolsz? Amúgy meg az milyen tudomány ág, hogy van egy csomó elmélete, és neked kell kiválasztanod, hogy akkor jó-e. Nekem alapvetően az a bajom közgadaságtudománnyal, hogy ez egy társadalomtudomány, és ennek törvényszerűségét igyekszik a matematika axiomáival megmagyarázni, ami soha nem fog sikerülni.

  • KZoltán

    Az én kedvenceim Myron S. Scholes és Robert C. Merton. Ők azért az elméletért kaptak közgazdasági Nobel-díjat (már remegő kézzel bírálok Nobel-díjasokat), amellyel aztán a Long Term Capital Management akkora bukót hozott össze 1998-ban, amit csak jó néhány nagy bank gyors pénzösszedobással tudott betömni, hogy megelőzzék azt, ami tíz év múlva a Lehmannal bekövetkezett.
    De az is a perverzió csimborasszója, hogy ltcm-nek hívják a rövid távú spekulációt.

  • Kiszamolo

    Kedveseim, azért töröltem KZoltán hozzászólását is, mert totálisan offtopic itt a közgazdaságtan kitárgyalása.

    Úgyhogy a vitát engedelmetekkel felfüggesztem.

    (Egyébként szerintem is nettó butaság a közgazdaságtan legtöbb modellje)