Tag Archives: befektetési alap

Befektetési alapok költségei

A befektetési alapok általában jól diverzifikált befektetési lehetőségek. Találunk közöttük kötvényalapokat, részvényalapokat és minden egyéb lehetőséget. Ezért is népszerűek a befektetők között ezek a lehetőségek.

Azonban minden befektetésnél a kockázat mellett a befektetési költségekkel is komolyan számolni kell.

Hiszen egy 6%-os éves hozam mellett egy befektetési alap 2%-os éves költsége a hasznunk harmadát el fogja vinni. Ahogy esnek az elérhető hozamok, egyre több befektető kezd el törődni a befektetéseinek költségeivel.

Ezért érdemes mindig megnézni, hogy az általunk választott alap milyen éves költséget számol fel a befektetők felé, mert hatalmas szórás van a piacon, hogy melyik alap mennyi költséggel dolgozik.

A legtöbben itt elakadnak és nem a saját hibájukból. Ugyanis Magyarországon a befektetési alapok éves költsége hétpecsétes titok, amit gyakran nem kötnek a befektetők orrára.

Bár létezik idehaza is TER mutató (Total Expense Ratio, azaz teljes költség-mutató), azt szemmel láthatólag nem kell kommunikálni a befektetők felé.

Tisztelet a kivételnek, de a legtöbb alap ezt a fontos tényt eldugja a befektetők elől. Gyönyörű kimutatások vannak a hozamokról mindenféle bontásban, a portfólió összetételéről, de a költségekről egy árva szó sem.

Gyakran vért izzadva kell egy-egy alap költségét levadászni, ha a saját oldalukon vagy a tájékoztatóikban keresed.

Olvasd tovább

Share

Az abszolút hozamú alapokról

A banki kamatok mélyrepülése miatt egyre több kisbefektető merészkedik számára eddig ismeretlen területekre a befektetések világában.

Ezt követve én is igyekszem többet írni az alternatív lehetőségekről.(Ilyen volt a kötvényalapok (cikk itt), a szerb dinár kamatok (cikk itt), Q. kötvény és a hasonló írások.)

Az óvatos befektetők a pénzpiaci és a kötvényalapokon túl még az abszolút hozamú alapokig merészkedik el, ezért most erről írok.

Olvasd tovább

Share

A befektetési alapokról

Mai tananyagunk a befektetési alapok lesznek. 🙂

A befektetési alapok a kisemberek tőkéjét gyűjti össze és azt immár nagy tömegben kezeli. Ezzel elvileg kihasználja a nagy pénztömeg előnyeit, illetve szakértő kezekre bízza a pénz kezelését. Mondjuk százezer forintból elég nehéz egy jól diverzifikált részvénycsomagot összevásárolni, hiszen nem egy részvény legkisebb megvásárolható értéke jóval meghaladja a 10-20 ezer forintot. Ezen kívül költséges is lenne egy ilyen kis csomag összevásárolgatása. Ellenben egy befektetési alap sokezer kisember százezer forintjait összegyűjtve már könnyen tud nagy tételben sokféle részvényt vásárolni.

Befektetési alap lehet nyíltvégű és zártvégű is. Erre figyeljünk oda, mert kellemetlen meglepetésben lehet részünk.

Nyíltvégű alapoknál naponta van árfolyam számítás és az alapkezelő vállalja, hogy az adott napi árfolyamon bármilyen tételben vesz, vagy elad befektetési jegyet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha szeretnénk mondjuk 100 ezer forintnyi pénzt felszabadítani a befektetési alapunkból, vagy pont fordítva, ennyit még hozzátenni az ott lévő pénzünkhöz, bármelyik (munka)napon ezt megtehetjük az adott napi áron.

Amire fontos figyelni, hogy mikor teljesül a megbízás. Ezt úgy szokták jelölni, hogy T+ hány nap a teljesülés. Általában pénzpiaci alapnál azonnal teljesül, a legtöbb egyéb alapnál ez T+2, vagy T+3 nap, ahol a T azt a napot jelöli, amikor megadtuk a megbízást. Ingatlanalapnál akár T+90 nap is lehet a teljesülés, ezt vegyük figyelembe!

A másik lehetőség a zártvégű alap. Az ilyen alapnál nincs árfolyam és így visszaváltás sem a lejárat dátumáig, sőt vételi lehetőség sem a jegyzési időszak után, ha ilyen alapból akarunk pénzt kivonni, találnunk kell egy harmadik személyt, aki hajlandó tőlünk megvenni a befektetési jegyünket, általában jó nyomott áron. Rengeteg ilyen alapot találunk a bankokban vehető 3-5 éves befektetési alapok között, főleg a tőkegarantált alapok bírnak ilyen kellemetlen tulajdonsággal. Ha fix futamidőről hallunk, mindig győződjünk meg arról, hogy milyen végű alapról van szó. Ha a bankos kisasszony nem érti a kérdésünket, ne lepődjünk meg rajta, inkább kérjük el az úgynevezett tájékoztatót (ez minden alapnak kötelező kelléke), abból minden kiderül.

Minden befektetési alap más és más! Más a politikája, a célja, a kockázata, stb. Ezért nagyon fontos, hogy pontosan megértsük, hogy milyen alapba akarjuk fektetni a pénzünk (vagy ami gyakran előfordul, milyen alapot akar ránk sózni a tervszámok alatt nyögő banki alkalmazott.)

Tisztázzuk először is azt, milyen futamidőben gondolkodunk. Részvényeket, vagy részvényeket is tartalmazó alapokat csak akkor válasszunk, ha öt év felett akarjuk az alapban tartani a pénzt. Úgynevezett hosszú kötvényeket tartalmazó alapot is kerüljük, ha két év előtt ki akarjuk venni a pénzünk. A tőkegarantált alapokat minden esetben nagy ívben kerüljük el. (hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben). Pénzpiaci alapot csak akkor válasszunk, ha kifejezetten rövid távon gondolkodunk (bővebben itt olvashatsz erről))

Ne csináljuk azt, amit az emberek 98%-a csinál: megnézi az alapok visszamenő teljesítményét és abba rakja a pénzét, amelyik  mellett a legnagyobb számot látja. Ezért van az, hogy a kisemberek mindig a kipukkadni készülő lufikba vásárolják magukat és ők szenvedik el a lejtmeneteket, mert mindig a csúcson veszik a papírt, amikor már éppen el kellene adni azt. Aztán itt van még a kockázat kérdése is, hogy miért hozott annyit az adott alap, milyen kockázata van. (Erről hamarosan írok, mert ez a legtöbb embernek homály. Sőt, néhány gazdasági magazinnak csúfolt újságnak is, sajnos.)

Kellene még beszélni a portfolió kialakításáról, hogyan osszuk el a pénzünket lejárat, kockázat és a biztonság figyelembe vételével. Erről is hamarosan tervezek írni. Addig is fogadjuk meg a bölcs angol közmondást: soha ne tartsd az összes tojásodat egy kosárban, bármennyire is vonzónak tűnik az a kosár.

Visszatérve a befektetési alapokhoz: kockázat tekintetében az alábbi típusokkal találkozhatunk (ez egyben kockázati sorrend is): likviditási alap, pénzpiaci alap, rövid kötvény alap (értsd: főleg hamar lejáró kötvényeket tartalmaz, főleg állampapírokat. Kötvényekről bővebben itt olvashatsz), hosszú kötvény alap, kötvénytúlsúlyos alap (például 70% kötvény, 30% részvény), kiegyensúlyozott alap (fele kötvény, fele részvény), részvénytúlsúlyos alap (pl. 70% részvény, 30% kötvény), tiszta részvény alap. Ezen kívül van még ingatlanfejlesztő, ingatlan forgalmazó alap, alapok alapja (azaz más alapokba fektető befektetési alap), abszolút hozamú alap, nyersanyagokba fektető alap és a többi.

Fontos azzal is tisztába lennünk, mi az alap devizaneme. Az, hogy mi forintért, vagy euróért vesszük az alap jegyeit, még nem jelent semmit! Ugyanis ha mondjuk amerikai részvényekbe fektet, de mi forintért vettük, lehet, hogy hozott egy év alatt 10%-ot dollárban, de ha a dollár meg gyengült egy év alatt 12%-ot a forinthoz képest, akkor bizony 2% bukóban vagyunk az év végén. (Persze, ez történhet fordítva is.)

Egy befektetési alap lehet aktívan és passzívan kezelt. Ha passzívan kezelt, akkor az alapkezelő nem akar okosabb lenni a piacnál, egyszerűen megveszi a piacot (mondjuk a BUX index összes részvényét a megadott arányban) és hoz, amennyit hoz. Az aktívan kezelt alapoknál az alapkezelő megpróbál okosabb lenni a piacnál, aztán hol sikerül neki, hol nem. Ami biztos, hogy sokkal nagyobb költséggel dolgozik, mint a passzív alap, hiszen az állandó adásvétel nagyon sokba kerül.

Az alapkezelők szakértelméről itt egy cikk, ami elég lesújtó véleményt mond ki: http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/csunya_osztalyzatot_kaptak_az_alapkezelok.482411.html

A cikk lényege: az alapkezelők semmilyen időtávban nem tudták a piacot megverni, a legjobb esetben is az alapkezelők 60%-a még a benchmarkját sem érte el, azaz annyit sem hozott, mintha mi magunk vettünk volna BUX indexet, vagy magyar állampapír indexet.

(A benchmark az a mutató, amihez az alap méri magát. Mondjuk ha magyar részvényekkel „kereskedik”, akkor logikusan általában a BUX-ot választja referenciaindexnek. De sajnos elég nagy a szabadsága az alapkezelőknek, hogy milyen referenciát választ, ezért jól meg kell nézni, mennyire reális az adott összehasonlítás.)

Költségek:

Na azok vannak szép számmal. Minden alapkezelő keresni akar a munkáján (ez nem meglepő és nem is kell ezért haragudni rájuk), ezért különféle költségeket számol fel a vagyonunk kezeléséért.

A leggyakoribb költségek: alapkezelői díj (jellemzően 1,5-2,5% évente), letétkezelői díj (általában 0,3% évente), felügyeleti díj (0,1%), egyéb költségek (0,5%). Ezeket az összegeket akkor is levonja az alapkezelő, ha negatív hozamot ért el. Azaz ha 10% hozamunk volt, abból kapunk mondjuk 7,5%-ot, ha mínusz 6% volt a hozam, akkor mínusz 8,5% lesz a veszteségünk.

Ez a költség évente terhel minket, fontos átgondolni, ezek mellett is jól járunk-e az alappal. (Ha akarunk borzongani, olvassuk el ebben a cikkben, milyen horror költségei vannak egy-egy alapnak.)

Külön érvágás még a vásárlási/visszaváltási jutalék, ami akár 5% is lehet, attól is függően, hogy közvetlenül az alapkezelőtől vesszük a befektetési jegyet, vagy egy viszonteladótól. Például ha elmegyünk a C. alapkezelő központjába, megkapjuk a saját befektetési jegyüket x% költséggel, ha ugyanazt a C. alapkezelő saját alapját az E. bankban vesszük meg, már felszámolnak nekünk további 3-4%-ot, ami az E. bank jutaléka. Erre figyeljünk, mert már az indulásnál csinálhatunk 9 és fél milliót a 10 millió forintunkból.

Gyakori trükk, hogy a vételnél nincs költség, annál inkább a visszaváltásnál. Úgyhogy legyünk figyelmesek az apróbetűvel. (Ezen kívül nyitnunk kell értékpapír számlát is, ennek is van havonta költsége. Ezt is kalkuláljuk be.)

Végezetül még szólnék a sikerdíjnak nevezett lehúzásról. Ez általában, de nem kizárólagosan az úgynevezett abszolút hozamú (azaz minél nagyobb hozamra törekvő) alapoknál van. Azt mondja az alapkezelő, hogyha a Zmax, vagy Rmax indexnél nagyobb hozamot ér el, akkor az a feletti hozam 10, vagy 20%-a az övé.

Hogy mi ebben a lehúzás? Az, hogy ezek az indexek a relatív biztonságos magyar állampapírok indexei, miközben az alapkezelő veszélyes manővereket folytat a pénzünkkel a nagy hozam reményében (a mi kockázatunkra, a mi pénzünkkel). Rossz esetben az egészet el is bukhatjuk. Miénk a teljes rizikó, de az állampapír hozam feletti hozamból az alapkezelő leveszi a maga sápját. Ha mínusz 25%-ot csinál? Hát, akkor így jártál, ilyenkor nem siet kipótolni a veszteségedet. Mintha én azt mondanám, add ide a vagyonod, elviszem a kaszinóba, ha elbukom, hát elbukom, de ha 6%-nál többet nyerek, az ötöde az enyém. Mégis vannak emberek, akik odaadják a pénzüket ilyen feltételek mellett is. (Félreértés elkerülése miatt: nem minden alap ilyen kockázatos és nem minden alapnál van sikerdíj. De erre is figyeljünk.)

Akkor mi a végső konklúzió? Rosszak a befektetési alapok? Egyáltalán nem, főleg, ha pici pénzzel akarunk mondjuk távol-keleti részvényeket venni. Ezt a legegyszerűbben befektetési alapon keresztül tudjuk megtenni. A rengeteg befektetési alap között valószínűleg találunk a kockázati hajlandóságunknak, befektetési időtávunknak megfelelőt. Tehát sok embernek kifejezetten jók a befektetési alapok.

De! Sokszor felesleges kifizetnünk az alapok gyakran magas költségeit, például állampapírba mi is tudunk fektetni magunktól, különféle lejáratú papírokat véve. Persze nem árt tudni, hogy mit miért csinálunk.

Ezen kívül győződjünk meg arról, hogy milyen költségeket terhelnek ránk. 5% vételi jutalékot és 3% egyéb éves költséget nehéz kitermelni egy év alatt, ha csak annyira akarjuk befektetni a pénzünk. Akkor inkább felejtsük el az alapokat..

Na, jó hosszú bejegyzés lett, sok minden kimaradt belőle, de remélem, most már sokan jobban értik a befektetési alapokat.

 

 Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

A pénzpiaci alapokról

 Bence levelén felbuzdulva írok pár szót a pénzpiaci alapokról.

(A táblázat az ő keze munkája, köszönjük.)

Mi az a pénzpiaci alap? Egy olyan befektetési alap, amely az ügyfelek pénzét bankbetétekbe és rövid lejáratú (általában maximum 3 hónapos) állampapírokba fekteti.

Ezáltal három jellemzője van a pénzpiaci alapoknak: alacsony kockázat, likviditás és sajnos alacsony hozam.

Nézzük sorrendben:

– alacsony kockázat: mivel sem a bankbetét, sem a rövid futamidejű állampapírok nem tartoznak a kockázatos termékek közé és a kamatkörnyezet változására is gyorsan reagál az alap, ezért túl nagy meglepetés nem érhet bennünket. (Természetes ma már figyelni kell az államcsődökre és a bankcsődökre is, ezért ne higgyük, hogy nincs semmi kockázata az alapnak.)

– likviditás: talán ez a legnagyobb előnye a pénzpiaci alapnak. Bármikor betehetjük és kivehetjük a pénzt, az eltelt napokra kapunk kamatot.

– alacsony hozam. Ez két részből tevődik össze. Az egyik, hogy az alapkezelő a sima bankbetéteknél nagyobb kamatot tud kialkudni a bankoknál a nagy összegű pénztömeg miatt, viszont ez mindig el fog maradni az ügyfelek által elérhető akciós bankbetét-ajánlatoktól.

(Egyébként ez az alkupozíció legtöbbször csak elméletben működik, mert a legtöbb alapkezelő egy-egy anyabankhoz tartozik, ezért csakis az anyabankba fekteti a beszedett pénzt. Senki nem hallott még olyat, hogy az O. bankhálozatán keresztül összeszedett pénzt az O. tulajdonában lévő alapkezelő az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva az E. bank bankbetéteibe fektette volna a pénzt. Ilyen sajnos csak a mesékben vannak, az alapkezelők csak papíron függetlenek az anyabankjaiktól.)

A másik probléma a költségek: egyrészt az alapkezelői díj, másrészt a beváltás költségei. Az alapkezelői díj 0,5-1% (a közzétett hozamokból már általában le van vonva), a beváltási díj általában oda is és vissza is 500-1000 Ft között van. Ezen kívül értékpapír számlát is kell nyitnunk, aminek díja van (több helyen 0,11%, de minimum 400 Ft/negyedév)

Nézzük az elérhető hozamokat, collected by Bence:

Alap Hozam (1 éves)
ERSTE Tőkevédett Kamatoptimum 6,55 %
Allianz Pénzpiaci 5,74 %
Raiffeisen Pénzpiaci 5,72 %
Takarék Likviditási 5,65 %
K&H Forint Pénzpiaci I 5,25 %
Pioneer Magyar Pénzpiaci I 5,23 %
Futura Pénzpiaci I 5,12 %
Budapest Bonitas Plus 5,05 %
Erste Tőke- és Hozamvédett 5,01 %
AEGON Pénzpiaci 4,93 %
Generali Cash A 4,86 %
Generali Cash B 4,86 %
CIB Betét 4,83 %
CIB Pénzpiaci 4,83 %
Pioneer Magyar Pénzpiaci A 4,83 %
ERSTE Tőkevédett Pénzpiaci 4,81 %
Futura Pénzpiaci B 4,70 %
Magyar Posta Tőkevédett Pénzpiaci 4,69 %
Raiffeisen Likviditási 4,69 %
Budapest I. Állampapír 4,66 %
QUANTIS HUF Likviditási A 4,65 %
Erste Likviditási 4,60 %
Concorde Pénzpiaci 4,58 %
DIALÓG Likviditási 4,58 %
ING Pénzpiaci 4,57 %
MKB Prémium Pénzpiaci 4,55 %
K&H Tőkevédett Forint Pénzpiaci 4,41 %
QUANTIS HUF Likviditási N HUF 4,38 %
BP Bonitas 4,31 %
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci 4,28 %
Budapest Aranytrió 2. 4,09 %
Budapest Dupla Trend 4,05 %
Budapest Aranytrió 3,95 %
Volksbank Pénzpiaci 3,75 %
Quaestor Kurázsi 3,67 %
Budapest Pénzpiaci 3,28 %
Access Pénzpiaci 2,57 %
Budapest MetálMix Pénzpiaci
Budapest Világválogatott
K&H tőkevédett forint pénzpiaci E

A legelső versenyző kicsit kilóg a sorból, mert vállalati kötvénybe és jelzálog-levélbe is fektet, a kockázata nem a “minimális”, hanem az “alacsony”, legalább 6 hónapra ajánlják csak, a tőkegarancia csak két év után él, valamint a saját tájékoztatójuk szerint az eddigi maximális hozamuk 6,4%-volt, nem 6,55%. A hozamgrafikonon látszik, hogy jó párszor esett az árfolyama.

Bővebben itt:http://www.erstebroker.hu/file/Erste_Tokevedett_Kamatoptimum_Portfoliojelentes110531.pdf

Amit fontos tudni: a pénzpiaci alapoknál a visszamenő hozamokat látjuk!!!Ebbe a csapdába a legtöbb ügyfél belesétál. Ne hasonlítsuk össze az elmúlt év pénzpiaci alap hozamait a jelenleg elérhető bankbetéti hozamokkal! Azt nézzük meg, hogy az elmúlt évben mennyi kamatot kaptunk volna a bankbetétben és mennyit az alapban. Ez főleg tavaly-tavalyelőtt volt érdekes, amikor nagyon csökkentek a banki kamatok, de a pénzpiaci alapok hozamai hatalmasnak tűntek, mert azok még az előző évre vonatkoztak, amikor magasabbak voltak az elérhető banki kamatok. Ezért aztán sokan ezekbe tették a pénzt.

Kinek ajánlom? Magánembernek nem. Több banknál kapunk látraszóló kamatot a lekötetlen pénzünkre, jelenleg például az A. banknál 5,25%-ot, egyéb költségek nélkül. Ez a legtöbb pénzpiaci alapnál több.

Kinek lehet jó? A cégeknek, akinek a szemét a bankok 3-3,5%-os kamattal szúrják ki.

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Megéri-e a tőkegarantált illetve tőkevédett alap?

A cikkben a hosszú futamidejű (3-5 éves) tőkevédett alapokról van szó. A pénzpiaci alapokat, amelyek főleg bankbetétbe helyezik a pénzt, szintén szokták tőkevédettnek hívni. Persze ehhez túl nagy bátorság nem kell, hiszen senki nem látott még negatív banki betéti kamatokat. De a cikk nem a pénzpiaci alapokról szól. A pénzpiaci alapokról itt írtam.

Ha bemegyünk egy bankfiókba, aligha ússzuk meg, hogy megpróbáljanak ránkbeszélni egy tőkegarantált vagy tőkevédett alapot.


Ha elolvassuk a szép színes tájékoztatókat, egyből kedvet kapunk arra, hogy belefektessük valamelyikbe az összes pénzünket. Tőkegarancia mellett részesülhetünk például a távolkeleti piacok részvényemelkedéséből. Azaz miénk a haszon, ha meg bukta van, akkor véd minket a tőkevédelem. Olvasd tovább

Share