Tag Archives: kötvény

Túlértékelt-e az amerikai részvény és kötvénypiac?

Az utolsó bejegyzésemben egy amerikai újságcikkről írtam, ahol a szerző szerint most nem szabad belépni a kötvény és a részvénypiacra, mert mindkettő erősen túlértékelt.

Akkor már nem volt erőm leírni, hogy miért, most pótolom, hogy mire is gondol(hatot)t.

Ahhoz, hogy ezt elmagyarázhassam, elöljáróban meg kell ismerkedni a jegybanki alapkamat fogalmával. A jegybankok kötvényeket bocsátanak ki rövid futamidőre, ezek kamata szokott lenni a jegybanki alapkamat. Ennek mértéke jelenleg 7% Magyarországon, de tőlünk nyugatra ezek az értékek most nagyon alacsonyak: az euró alapkamata 0,75%, a dolláré 0,1-0,25% között változik.

Mi ennek az oka? A jegybankok az alapkamat változtatásával tudják befolyásolni az országuk általános kamatkörnyezetét. Ha magas az alapkamat, az emberek inkább megtakarítanak, főleg, ha az infláció is alacsony. A vállalkozások pedig elhalasztják a beruházásaikat, mert az alapkamat miatt a hitelek is drágák és nem biztos, hogy magas kamat mellett megéri beruházni.

Ha alacsony a kamatkörnyezet, az emberek sem takarékoskodnak, mert szinte semmi kamatot nem kapnak a pénzükért a bankban. (Jelenleg mind az USÁ-ban, mind Európában és Japánban magasabb az infláció, mint az elérhető biztonságos hozamok. Azaz reálértelemben a megtakarítók pénze évről-évre kevesebbet ér.)

Olvasd tovább

Share

Az átlaghozam túl sok mindent elfedez

Idehaza is ismert mantra a részvény-kötvény vegyes portfolió biztonsága és hozama. Van egy érdekes cikk erről a Smartmoney júniusi számában, amiről úgy gondolom, nektek is érdemes megismerni.

A cikk eredeti címe: “Ha a kötvény és a részvény is drága, a kiegyensúlyozott portfolió sem fog működni”

A cikk szerint a(z amerikai) pénzügyi tanácsadók leggyakoribb ajánlata az úgynevezett kiegyensúlyozott portfolió, amely nem más, mint részvények és kötvények meghatározott elegye, klasszikusan 60% részvény, 40% kötvény. A másik elterjedt módi az úgynevezett “target-date” alapok, ahol a lejárathoz közeledve csökkentik a részvények arányát és növelik a kötvényekét, így igyekezve a portfolió kockázatát mérsékelni például a nyugdíjhoz közeledve. Egy bombabiztos, arany alap, amit elég egyszer megvenni, aztán el is lehet felejteni, mert magától mindent megold.

Olvasd tovább

Share

A magyar kötvénypiac

Péter rendelt egy írást a teljes magyar kötvénypiacról. 🙂

Azt, hogy mi a kötvény, itt már jól megbeszéltük. Javaslom, olvasd el, ha még nem tetted.

Egy vállalat a tőkeszükségét fedezheti bankhitelből, vagy ha kellően nagy cég, a bankokat megkerülve szerezhet forrást közvetlenül a befektetőktől. Ilyenkor bocsát ki egy cég vállalati kötvényeket.

Magyarországon ez a piac gyerekcipőben sem jár még. Ennek egyik oka a történelmi berendezkedés. Az angolszász világban a tőkepiac jól működik, ott a bankok nem, vagy csak alig vesznek részt a cégek finanszírozásában. Így a befektetni vágyók a megtakarításaikat közvetlenül adhatják kölcsön a cégeknek. Az európai piacon és így a magyar piacon is a bankok közvetítése a domináns, ahol a megtakarítók a pénzüket a bankban helyezik el és a cégek is a bankokhoz fordulnak finanszírozásért.

A másik ok a magyar cégek apró mérete. Alig-alig van olyan cég, amelyik európai értelemben számottevőnek lehet venni. Ilyen cégekbe nagyon kevesen mernének befektetni. Ezen kívül egy kötvénykibocsátás sem két fillér, bizonyos tőkeösszeg alatt egyszerűen nem éri meg a kibocsátás.

Ennek megfelelően a magyar vállalati kötvénypiac párszereplős dolog csak. A bankok által kibocsátott kötvényeken túl (ezeket szokták megvenni a szegény mamák 3 éves bankbetétnek gondolva a kötvényeket) a MOL, az E-STAR, a Business Telekom található meg a kínálatban (A Diákhitel-központ kötvénye inkább közelebb van az állampapírokhoz). Ezeknek az aktuális árfolyamát a Tőzsde honlapján tudjuk nyomon követni itt.

A tőzsdén kívül vehetünk ezekből a papírok az OTC piacon is, ha van privábankárunk/brókerünk, ő tud ebben segíteni.

Az Alteo most bocsátott kötvényt lakossági és intézményi befektetőknek egyaránt. A cégről fontos tudnivalókat az alaptájékoztatóból tudhatunk meg, a kötvényről és a kibocsátásról magáról a feltételekből tájékozódhatunk.

Ez utóbbiba érdemes belenéznünk, mit is látunk egy ilyen feltételekben.

Megtudhatjuk belőle, hogy a cég 2 milliárd forint értékben bocsát ki kötvényt több sorozaton keresztül, a jelenlegi kibocsátás akkor lesz eredményes, ha legalább 50 milliót elér a jegyzés közben összegyűlt ajánlat. Ennek oka, ha mondjuk a cég egy beruházásra gyűjt pénzt és nem jön össze az egész pénz, a részösszeggel nem tud mit kezdeni.A kötvény kibocsátásának a koordinátora az Equilor, ha valaki jegyezni akar, akkor hozzá kell fordulnia.

A 2 milliárdos összeg akkor lesz érdekes, ha majd elemezni akarjuk a céget, hogy érdemes-e rábízni a pénzünk.

Megtudjuk, hogy a kötvény névértéke 10 ezer Ft és 100,1885%-os áron kerül forgalomba, azaz 10.019 Ft-ot fogunk fizetni egy darab kötvényért, ennek ellenére a kamatot mindig a névértékre számítják.

Nyilvános a forgalomba hozatal, azaz bárki jegyezhet a kötvényből, nem csak egy előre meghatározott szűk kör.

A kamatláb 12,37%, ezt minden év augusztus 22-én fizetik ki, a tőkét pedig a futamidő végén adják vissza.

Nagyon fontos információ, hogy a kötvény jellege fedezet nélküli. Ha jelzáloggal fedezett volna, nem is kapnánk rá ekkora kamatot. Mivel fedezetlen kötvény, egy csőd esetén először az állam vinné el az őt illető adókat, a munkavállalók kapnák meg a bérüket és végkielégítéseiket, utána a bankok vinnék a fedezett hiteleiket, aztán jönnénk mi a többi hitelezővel együtt és ha még mindig maradt pénz, akkor kapnának a részvényesek is.

A kötvény dematerizált, ez azt jelenti, hogy nem papír alapon kapjuk meg, csak felírják az értékpapír számlánkra elektronikusan.

Az allokáció kártyaleosztásos, ez azt jelenti, hogy mint egy pakli kártyából minden igénylőnek adnak egy lapot és amikor a sor végére érnek, kezdik elölről, amíg el nem fogy az összes kötvényt. Ilyenkor mindenki ugyanannyi kötvényt kap, függetlenül attól, hogy eredetileg mennyit igényelt. A leosztás lehet még jegyzésarányos, ekkor mindenki a jegyzés során igényelt összegének mondjuk a 57,78%-át kapja meg. A harmadik mód, amikor azt mondják, hogy először például az intézményi befektetők kapják meg az igényüket és ha marad, akkor a lakossági befektetők.

Azt is láthatjuk, hogy a kibocsátás a cégnek kb.1,5-2%-ba kerül.

Na, most már vállalati kötvényt is tudtok jegyezni. 🙂

Azt, hogy megéri-e ebbe a cégbe fektetni, egy másik alkalommal nézzük, az már nagyobb falat, egy komplett vállalatértékelés és mérlegelemzés.

A fent leírtak miatt olyan, hogy vállalati kötvény befektetési alap, nem is igen létezik Magyarországon. A magyar kötvényalapnak hívott befektetési alapok zömét a magyar állampapírok alkotják.

Az amerikai piacon remek vállalati kötvényalapok vannak, külön kis és nagy cégekre, rizikós cégekre és még számtalan módon válogathatunk a kínálatból.

Na, ennyit mára, mentem dolgozni.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Alapok: részvény és kötvény, kamat és hozam, annuitásos hitel

A blogban igyekszem alapvető dolgokról írni, hogy megértsétek, hogy működnek a pénzügyi termékek.

Azt vettem észre a kérdésekből és a hozzászólásokból, hogy érdemes lenne egy teljesen alapokról szóló cikket írni, ahol az alapkifejezéseket néznénk át.

Kamat és hozam. Mi a különbség?

A kamatot a kölcsönadott pénzünkre kapjuk, már az indulásnál rögzített mértékben. Például bankbetétre, vagy állampapírra mondjuk évi 6%-ot.

A hozamot nem tudjuk előre, azt nem is ígéri meg senki. Például veszünk ma OTP részvényt és eladjuk egy év múlva. Ha 10%-kal többért adtuk el, akkor 10% hozamunk keletkezett (nem kamat!)

Olvasd tovább

Share

A kötvényekről

Arra gondoltam, folytatva az oktató sorozatot, most írok egy bejegyzést a kötvényről.

Egyszerre akarok egyszerűen írni és kicsit mélyebben is. Mindenki olvassa addig, ameddig érdekli. 🙂

A kötvény hivatalos neve “hitelviszonyt megtestesítő értékpapír” Azaz amikor kötvényt veszünk, valakinek kölcsönadunk pénzt, aki azt vállalja, hogy a lejáratkor visszafizeti a teljes tőkét, valamint a megegyezés szerinti időpont(ok)ban kamatot fizet. Olvasd tovább

Share