Tag Archives: lakástakarék-pénztár

Lakástakarékkal kombinált hitel: mennyire éri meg?

Az előző, lakástakarékról szóló cikkemben szó volt a lakáshitel mellett fizetett lakástakarékról és a hozzászólásokból kiderül, sokan rosszul kalkulálnak arról, mennyi hasznuk is lesz egy ilyen kombinációval.

Úgyhogy most egy kicsit ennek járjunk utána.

Elöljáróban nézzük meg, mi a biztos haszna ha lakástakarékot kötsz a hiteled mellé?

Az első, hogy úgy tudsz bevállalni havi 20 ezerrel több törlesztőt, hogy ha megszorulnál, a lakástakarékot bármikor felmondhatod, az a hiteledet nem érinti. (Vigyázz! Ez csak akkor igaz, ha nem “lakástakarékkal kombinált hitel”-t vettél fel, hanem egy normál, annuitásos lakáshitelt és mellé önszántadból kötöttél még egy lakástakarékot is. Mert egyébként ugyanolyan szerződésszegés, ha a lakástakarékot (vagy a unit linked biztosítást, ha arra paliztak be kombinált hitel címén) nem fizeted, mintha a hitelt nem fizetnéd, hiszen a lakástakarék pont olyan szerves része a hitelnek, mint a kamatfizetés. Ezért ha nem a hiteled mellé, hanem a hiteleddel együtt kötöttél lakástakarékot, akkor ez rád egy kicsit sem vonatkozik.)

Olvasd tovább

Share

A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló

Már régóta ígérek egy összefoglaló írást a lakástakarék-pénztárakról, ezért nekiszántam magam és megírtam nektek a Nagy Lakástakarékpénztári Összefoglalót.

Mivel elég nagy a téma, pontokba szedem, hogy könnyen érthető legyen.

Mi az a lakástakarék-pénztár, vagy LTP?

Egy államilag támogatott megtakarítási forma, ahol az éves befizetésünket az állam 30%-kal megtoldja, de maximum évi 72 ezer forinttal. Ebből következik, hogy havi 20 ezer, vagy évi 240 ezer forint a befizethető maximum a lakástakarék esetén. (A havi minimum cégenként eltérő, 1.000 és 5.000 között változik.)

Lakástakarék felhasználhatósága:

A támogatásért cserébe azonban csak lakáscélra lehet felhasználni az itt összegyűjtött pénzt. Ez lehet lakásvásárlás, építési telek vásárlás, nyugdíjasházba való beugró megvásárlása, meglévő lakáshitel elő vagy végtörlesztése, illetve meglévő ingatlan felújítása, korszerűsítése, bővítése.

Idei változás, hogy most már nemcsak lakáshitelbe, hanem lakáscélú lízingbe is fel lehet használni az összegyűlt összeget, illetve, ha már kiváltottuk a lakáshitelünket egy szabadfelhasználású hitelre, akkor azt is előtörleszthetjük belőle. De ha már azt is kiváltottuk, vagy eleve szabadfelhasználású hitelt vettünk fel, akkor az nem megfelelő.

Olvasd tovább

Share

A lakástakarék hozamairól még egyszer

Az előző lakástakarékról szóló cikkben többen nem értették, mire gondolok, amikor azt mondom, hogy lakástakarékot csak a lehető legrövidebb időre kötünk.

(http://kiszamolo.hu/lakastakarek-penztar-az-evszazad-uzlete/)

Az ő kedvükért csináltam egy táblázatot, ami azt mutatja, hogyan zuhan évről-évre a lakástakarékon elérhető hozam az miatt, hogy az állami támogatás a bennlévő összegtől függetlenül csak maximum 72 ezer forint, a kamat meg mindössze csoffadt egy (vagy másfél, vagy három) százalék. Több módozat van, többféle kamattal, én az 1%-ossal számoltam. Akinek van kedve, kiszámolhatja a többire is.

A táblázat nem pontos, hiszen nem az év elején fizetjük be egy összegben a pénzt, így kamatot sem egész évre kapunk, de ez a lényegen nem változtat.

Igazából érdemes lenne az addig elért átlagos éves hozamot is minden évben kiszámolni, de ezt így vizsgaidőszakban ne várjátok tőlem 🙂 Egyébként ezt megmutatja az EBKM, amit pontosan ezért találtak ki, hogy összehasonlíthatóak legyenek a kamatok/hozamok.

Pár szó még a költségekről: A legkeményebb a szerződéskötési díj, ebből fizetik az ügynököt. Ez a szerződéses összeg 1%-a, 4 éves havi húszezres szerződésnél átlag 26 ezer Ft, 8 évesnél 52 ezer, 10 évesnél kb. 65 ezer. (Vagyis az első éves állami támogatásunk majdnem.) Mivel az ügynök keresete lineárisan nő a futamidő növekedésével, ez megmagyarázza, miért preferálja több ügynök a hosszabb futamidőt.

Ezen kívül van egy havi 150 Ft számlavezetési díj, ha pedig valaki csekken akarna fizetni, külön csekkdíj is van.

Félreértés ne essen: szerintem jó tud lenni a lakástakarék, csak tudni kell okosan kötni.

A táblázatból egyértelműen kiderül, sokkal jobban jár az, aki nyolc év helyett köt egy négyéves szerződést, amikor az lejár, betörleszti a hitelébe, vagy felhasználja és nyit egy újat másik négy évre, mint az, aki eleve nyolc évre nyitotta a számláját. Az első esetben az elért hozam közel 12% évente mind a kétszer négy évben, a második esetben a hozam mindössze 5,3% évente

Akkor végül a táblázat:

Évek száma Már bennlévő összeg az év elején Éves befizetés Államtól kapott támogatás LTP-től kapott kamat Adott évi hozam összesen Ugyanaz százalékosan
Első év 0 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 3 120   75 120   31,30%
Második év 315 120 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 6 271   78 271   14,10%
Harmadik év 633 391 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 9 454   81 454   9,33%
Negyedik év 954 845 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 12 668   84 668   7,09%
Ötödik év 1 279 514 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 15 915   87 915   5,79%
Hatodik év 1 607 429 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 19 194   91 194   4,94%
Hetedik év 1 938 623 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 22 506   94 506   4,34%
Nyolcadik év 2 273 129 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 25 851   97 851   3,89%
Kilencedik év 2 610 981 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 29 230   101 230   3,55%
Tizedik év 2 952 210 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 32 642   104 642   3,28%
Share

Lakástakarék-pénztár, az évszázad üzlete?

A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló megszületett, ennek a cikknek elolvasása után azt is olvasd el: Lakástakarékpénztári összefoglaló.

Szinte mindenki hallott már a lakástakarék-pénztárról (LTP), ahol évi 30% állami támogatást kapunk a befizetett pénzünkre (de maximum fejenként havi 20 ezer Ft után), ha azt a futamidő végén lakáscélra használjuk fel. Ez lehet lakásvásárlás, lakáshitel-(elő)törlesztés, vagy meglévő lakás felújítása.

Bárki kiszámíthatja, hogy ez ajándék pénz az államtól, amit kár nem igénybe venni. Sőt, mindezt kamatadó-mentesen.

Olvasd tovább

Share