Tag Archives: nyugdíjrendszer

A nyugdíjkérdés: mekkora is a probléma?

Erről a kérdésről már volt szó, azért vettem elő megint, mert találtam egy pár érdekes grafikont és további adatokat a magyar emberek hosszútávú megtakarításairól..

(A Bankárképzőben tanított Dr. Kovács Erzsébet a Corvinusról, így az ő előadásából, illetve a Nyugdíj Kerekasztal anyagából is fogok idézni. A grafikonokat dr. Juhász István úr prezentációiból vettem.)

Egy kis történelmi kitekintés 

A mai kor emberének teljesen természetes a nyugdíj intézménye, kevesen gondolnák, hogy az első nyugdíjintézkedés 140 éves és a munka során elvesztett munkaképességre szólt. A skandináv országokban 1891 után alakultak ki ezek a rendszerek, Magyarországon pedig csak 1928-ban. (Az USÁ-ban pedig csak a gazdasági világválság után.)

Tehát nálunk alig 80 éves szolgáltatásról beszélünk.

A háború előtt a rendszer remekül működött, a nyugdíjintézet ingatlanokba fektette a pénzét és ez miatt, illetve azért is, mert a kifizetésre kevesen voltak csak jogosultak, minden tökéletes volt.

A második világháborúban a nyugdíjintézet ingatlanjai elpusztultak, valamint államosították is az egész intézményt.

Ezután vezették be az úgynevezett felosztó-kirovó rendszert, ami nem más, mint egy állami piramisjáték. Ez a rendszer mögött már nem áll tőke, vagy ingatlanfedezet, itt az aktívkorú lakosságtól elvont pénzből tartják el az aktuális nyugdíjas réteget.

Ez a rendszer csak akkor működik, ha az aktív munkavállalók száma jelentősen meghaladja az eltartandók számát.

Nézzük, mi a jelenlegi helyzet Magyarországon:

Ma Magyarországon összesen 3 millió ember részesül nyugellátásban, ebből 300 ezer fő korhatár alatti egészséges ember, illetve további 400 ezer ember korhatár alatti rokkantnyugdíjas. Ez a 700 ezer ember nemcsak ellátást kap, de nem is járul hozzá az adók és egyéb terhek megtermeléséhez, így tulajdonképpen kétszeresen is terheli a rendszert. (Természetesen a rokkantnyugdíjasok között van valóban rászoruló is, rájuk ez nem vonatkozik.)

(Amíg Magyarországon a 62 éves korhatárt is csak a munkavállalók 32%-a tölti be(!!!!!!!), addig például a szomszédos Szlovákiában ez az arány 65%.)

Ezzel szemben áll 6,4 millió munkaképes korú ember (a maradék a gyerekek).

Csakhogy ebből a létszámból mindössze 56% aktív dolgozó (ez az egyik legalacsonyabb érték Európában), a többi munkanélküli, gyesen lévő, segélyen élő, még tanuló, vagy már nyugdíjas személy.

Sajnos még itt sincs vége a statisztikának, mert az aktív dolgozók 21%-át az állam foglalkoztatja. Az állami alkalmazottaknak pedig nem csak a bérét, de az adóját, társadalombiztosítását, nyugdíjjárulékát is az állam fizeti, azaz a többi adófizető.

Ebből a 2,85 millió emberből, aki nem eltartott és nem is állami alkalmazott, közel másfél millió minimálbérre van bejelentve…

Tehát ennek a rétegnek kellene eltartania a jelenleg 3 milliós nyugdíjas tábort.

Az átlagnyugdíj tavaly 83 ezer forint volt, a saját jogú nyugdíj pedig 92 ezer Ft. Mivel lassan ott tartunk, hogy egy alkalmazásban élőnek el kell tartania egy nyugdíjast, ennyit kellene pluszban mindnyájunknak megtermelni. Plusz a segélyen élők, az állami alkalmazottak, munkanélküliek fizetését, az egyéb állami kiadásokról (autópálya építés, egészségügy, honvédelem, közvilágítás, stb.) már nem is beszélve. Most már legalább tudjuk, mire megy el a fizetésünkből levont adó. (A jóléti kiadásokra az állam évről-évre többet költ, 2006-ban 60,3%-ot, 2009-ben már 62,4%-ot.)

Hogy fokozzuk a helyzetet, még nem is ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy kétoldalról is meg lett támadva a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer.

Egyikrészről egy átlag magyar nő az ideális 2,2 gyerek helyett csak 1,3-at szül, azaz egy házaspár még saját magát sem pótolja. Ez villámgyorsan azzal jár, hogy folyamatosan romlik az aktív korú-nyugdíjasok aránya, további terheket róva az eltartókra.

A másik gond a rohamosan növekvő élethossz. Ez nem csak a nyugdíjkasszát terheli meg, de az egészségügyi kasszát is, hiszen az egy emberre költött egészségügyi kiadás 60%-a az utolsó év(ek)ben keletkezik.

Jelenleg a nyugdíj összege az utolsó nettó kereset 75-80%-a, miközben a világátlag már jelenleg is csak 60% és az elöregedés miatt ez is fokozatosan tovább csökken. Ez a túlzóan magas összeget egész egyszerűen nem bírja el a magyar gazdaság.

A fenti leírásból is egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi nagyvonalú magyar nyugdíjrendszer nem tartható fenn tovább. A felosztó-kirovó rendszert fel kell számolni, ennek a kezdeti lépése volt a tőkével fedezett saját számlás magánnyugdíj-rendszer bevezetése, amely a tervek szerint először csak a nyugdíj 25%-át biztosította volna, majd lassan elérte volna a 100%-os határt.

Sajnos ezt a Fidesz kormány az elhibázott adópolitikája fedezetlensége miatt tavaly felszámolta és a vagyonát felélte.

Akkor mi várható? Egyrészt a nyugdíj-korhatár drasztikus emelése (Németországban már most 67 év a korhatár és további emelésre készülnek), valamint a nyugdíjak várhatóan csak az éhenhalástól fognak megmenteni (ahogyan már most is így van például Kanadában)

Ezek a tények, amikkel szembe kell nézni. Sajnos semmi nem látszik, ami ennél pozitívabb reményre adna okot.

Ezek után nézzük meg, mennyire felkészültek a magyar emberek a várható nyugdíj gondokra:


Azt gondolom, a grafikonok magukért beszélnek.

Arról, hogyan tudsz megtakarítani, itt beszéltünk. A nyugdíjcélú megtakarításokról pedig itt. Hogy miért ne kössél életbiztosítást, arról itt olvashatsz. Hogy mégis miért érdemes, arról pedig itt. Hogy mibe fektessél és mibe ne… nos, az egész blog erről szól. 🙂

Továbbra is várom a tippeket, miről szeretnétek hallani. (Az eddigi tippeket is köszönöm, nem felejtettem el őket, amint tudok, írok róluk.)

 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share