Tag Archives: nyugdíjválság

Nyugdíjkalkulátor: ennyit kell eltenned havonta

Már sok szó volt a nyugdíjról ebben a blogban is, de sajnos a probléma nagysága és az emberek közömbössége miatt ez is kevés.

Ezért csináltam egy kalkulátort, amibe beírva az életkorodat és a nyugdíjasként elvárt jövedelmedet, valamint a meglévő (vagy örökségből várható) vagyonodat, megmondja, hogy mennyit kell legalább eltenned havonta nyugdíjra.

Előtte azonban még pár jó tanács, hogy tudj pontosan kalkulálni.

Amiket már leírtam a témáról, nem szeretném megismételni, de ha te még nem olvastad, érdemes azzal kezdened az olvasást. Néhány fontosabb írást itt találsz: Olvasd tovább

Share

Magyarország demográfiai válsága

Már sok szó volt itt a blogban arról, hogy a magyar demográfiai válság miatt elfelejtheted a nyugdíjadat, mert bár járni járna, csak sajnos nem fog jutni.

Most megjelent a KSH 2011-es népszámlálásának végleges adatsora, abból egy kivonatos sajtóközleményt csináltak, amit itt tudsz megtekinteni. További adatokat excelben itt találsz.

Az egészet érdemes átolvasni, de azért pár fontos adatot kiemelnék nektek.

– 1980-hoz képest 100 aktívkorúra 28 helyett már 37,8 időskorú jut, míg 35,8 gyerekkorú helyett már csak 23,5. Tehát 100 aktívkorúra (nem feltétlen munkával rendelkezőre!) 61,5 eltartott jut, de az arányok felcserélődtek a gyerekek és az idősek között. Ez előrevetíti a további drasztikus arányromlást az eltartók/eltartottak között.

– 2001-hez képest 250 ezerrel kevesebb gyerek, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40-59 éves van, ezzel szemben a 60 éven felüliek 250 ezerrel többen vannak 2011-ben. Az ország minden tizedik lakosa már hetven éves is elmúlt.

– Budapesten mindössze 113 gyerek jutott 100, 15 évnél idősebb nőre.

– Csak az emberek 44,4%-a él házasságban, 32,6%-a egyedülálló és nőtt az elváltak aránya is. 2001-ben 100 háztartás még 257 személyből állt, most már csak 236-ból. Már minden harmadik háztartás egyemberes, az egyedülállók aránya 10 év alatt 32%-kal 1.317.000 főre nőtt, megelőzve ezzel a kétszemélyes háztartásokat is, amelyből 1,2 millió van.

– A családként élő háztartások 53%-ában nincs egy gyerek se, 25,1%-ban pedig csak egy van. Három, vagy annál több gyerek csak a családok 7,2%-ban van.

– 1990-ben a 29 éves személyek 69,9%-a volt házas, 2001-ben 44%-a, ezzel szemben 2011-ben már csak 19,8%-a.

Mivel a lakosság rohamosan öregszik, a gyerekek meg ugyanilyen ütemben fogynak, a házasságban élők száma a töredékére esett vissza, nem sok jóval kecsegtet a jövő. Ha én lennék a te helyedben, elfelejteném az állami nyugdíjat és még ma elkezdenék spórolni az idős napjaimra.

 Néhány további súlyos adatot a magyar nyugdíjrendszerről ebben a cikkben találsz.

Share

A nyugdíjrendszer múltja és jövője

Magyarország legnagyobb problémája, hogy a szocializmusból örökölt, az állam méreteihez képest brutális mértékű jóléti kiadásokat egyetlen kormány sem merte még érdemben csökkenteni.

A magyar állami újraelosztás mértéke 30-40%-kal haladja meg a szomszédos államok hasonló adatait, a lehető legegyszerűbben fogalmazva, ennyivel több adót kell idehaza fizetned.( Egy átlagos magyar honpolgár a teljes bevételének 65-69%-át a legvégén kifizeti adóban, erről itt írtam: Ezért fizetsz ennyi adót)

Ebből a túlzott adóteherből származó bevétel mintegy 60%-át jóléti kiadásokra költjük, ennek is közel felét a nyugdíjak kifizetésére. Azokra a nyugdíjakra, amik a vélekedésekkel ellentétben alig pár évtizede léteznek Magyarországon és a világ nagy részén ismeretlen fogalomnak minősülnek.

Ezért röviden összefoglalnám, mi is volt a nyugdíj tulajdonképpen, mivé hízott napjainkra és mi várható két-három évtizeden belül.

Olvasd tovább

Share

Nyugdíjrendszer: van megoldás!

A kormány múlt heti újabb ötletrohama a költségvetés rendbetételéről újra nyilvánvalóvá tette, hogy a politikai számítgatás megint felülírja az ország érdekeit.

A szokásos „kitalálunk valamit és még aznap be is vezetjük, majd egy hónap múlva utánaszámolunk” technika gyorsan meglátszódott: kiderült, hogy a tanárokon vélt megtakarításokból elfelejtették levonni a kifizetések adóvonzatát, ami amúgy is visszakerült volna az államhoz, a pénzfelvételből remélt 30 milliárd csak akkor jönne össze, ha még a pénztári pénzfelvételt, sőt a valutaváltást is megadóztatják, az új, online pénztárgépektől remélt 90 milliárdos plusz adóbevétel egy teljesen hasraütés alapján kalkulált számnak tűnik, látszatra semmilyen hatástanulmány nem lehet mögötte. A nyugdíjba vonuló közalkalmazottak helyeinek üresen hagyása is aligha eredményez már jövőre olyan megtakarítást, amivel a kormány számolt. A kiszámítható törvényi változások megint nem volt szempont, most éppen a pénztárgépekkel foglalkozó cégek dobhatják ki a kukába az internetes kommunikációra nem képes pénztárgépeiket a raktárakból, pár százmillió forint értékben.

Olvasd tovább

Share