Tag Archives: olvasói levél

Ha egy üzlet beindul… Olvasói levél II.

Egy újabb rendszeres olvasóm írt egy részben önéletrajzi ihletettségű levelet, aki szintén ott volt a tegnapi előadáson. Úgy gondolom, ez is érdekes, hogy miért és mikor kezd el valaki törődni a pénzügyekkel.

Régóta terveztem hogy írok Neked, de nagyon örültem a tegnap találkozónak, mert így jobban össze tudom szedni a gondolataimat. Eleinte nem értettem a blogod „szándékát”, abszolút használható tanácsok – ahogy Te is említetted – ingyen. Az ember pedig ilyet nem igazán csinál, főleg nem önzetlenül.

(Ez egy olyan szép mondat volt, gondoltam, hogy ki kellene emelnem pirossal🙂

Tegnap mint hallgató szívesen hozzáfűztem volna pár dolgot az elhangzottakhoz, főleg a kérdezők részéről. Ha egy évvel korábban lett volna ez a találkozó, én sem lettem volna ott, sőt a blogodat sem olvasnám, mert kb. ennyire érdekelt a dolog. Nem foglalkoztam azzal, hogy van két telefonelőfizetésem, vagy két bankszámlám, mert kit érdekel, hisz csak pár ezer forint. Aztán jött a nyugdíjak „államosítása” ami szintén nem érdekelt volna, ha nem egy pénzügylieg jóval tudatosabb kollégámmal kezdek el róla beszélgetni, a bonni repülőtéren , mikor a munkámból hazatérve, épp akadt 3-4 szabad óránk a reptéren és ebből kifolyólag elkezdtünk beszélni a „pénzügyi tudatosságról” a nyugdíjról.. stb. Ekkora ajánlotta figyelmembe az alábbi könyvet:


Kiyosaki, Robert T.: GAZDAG PAPA SZEGÉNY PAPA. Nem tudom, hogy ismered-e, de tökéletesen bemutat egyfajta gondolkodás módot, és nem akartan tegnap mondani, hogy lehet kérni hogy legyen webinárium, meg kutyafüle, a pénzcentrumos kollega tökéletesen leírta, egyszerűen az embereket nem érdekli semmi, ha a szájába rakják, akkor sem.
Az egyik előadó kolléga mondta tegnap, hogy az emberek sírnak, hogy senki nem okosítja ki őket a pénzügyekből, ezért nem értenek hozzá, miközben tele a net anyaggal. Az emberek tízezer kattintást csinálnak egy bulváranyagra (“ VV Viki aranyhala öngyilkos lett”), miközben senki nem olvas el egy gazdasági oktató cikket. Erre utalt a levélíró.

Kiyosaki Úrral vannak némi fenntartásaim. Illetve nem is vele, hanem azzal, hogy sok magyar gondolkodás nélkül átveszi, amit mond. Pedig ő a kilencvenes évek Amerikájában lett gazdag ingatlanbefektetésekkel, meg tőzsdézéssel, amikor minden hülye azzá tudott lenni. Ha vettél egy akármilyen ingatlant, három év múlva biztos, hogy 40%-os haszonnal tudtad eladni. Ugyanígy a tőzsdén, bármit vettél, tuti nyertél rajta évi 20%-ot. Ezen túl, Amerikában teljesen más dolog belefogni egy vállalkozásba, mint itthon. Odakint veszel egy fűnyíró traktort, két héten belül találsz 50 embert, aki fizet neked 30 dolcsit, hogy hetente levágd a füvet neki.

És ezzel nem akarom leszólni Kiyosaki urat és a hasonló írokat, mert jó dolgokat mondanak, csak tudni kellene sok embernek elhelyezni térben és időben azt, amiről olvas. Itt nem biztos, hogy olyan könnyű például vállalkozni, mint az Egyesült Államokban.

Szóval olvassatok ilyen könyveket, csak tudjátok átültetni is a mai magyar viszonyokra az olvasottakat. Mert gyakran hallom vissza ezt a könyvet a tanácsadás során az emberek szájából, de úgy, hogy ő most hitelt vesz fel, amiből lakást vesz, mert ez fogja neki a pénzt hozni. És különben is otthagyja a munkahelyét, mert az csak mókuskerék, ahogy Kiyosaki úr is megmondta. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy jajaj.  (Persze ez nem az író hibája, hanem azoké, akik nem értelmezik az olvasottakat megfelelően.)

 

Számomra ez olyan mint az alkoholizmus, addig míg magad nem mondod, le akarsz szokni, addig esély sincs. Ez ugyanaz, amíg én magam nem mondom, hogy márpedig igen, utána olvasok, kérdezek, addig beszélhetünk róla. Így találtam a blogodra, is. Az elmúlt 15 évem rossz döntések sorozata volt, de tennem kell ellene, mert nem fog senki megmenteni. Így nagyon örülök a blogodnak, mert tényleg hasznos. Ami pedig a tegnapi napot illeti, részemről örülnék mondjuk kéthetente egy ilyen alkalomnak, hisz lenne miről beszélgetni, de én sem azért írtam, hogy megosszam Veled a történetem, hanem szeretném megkérdezni, hogy akkor most Te foglalkozol pénzügyi tanácsadással, vagy sem? Számomra a blogodból sem derült ki, hogy például a nyugdíj kérdésére mi lehet a legoptimálisabb megoldás, ha maga az életbiztosítás nem igazán az.

Hivatalosan nem foglalkozom semmilyen tanácsadással, de persze egy kávé mellett el tudunk beszélgetni barátilag, hogy mid van és hol és jó-e az neked.

Egyébként nem véletlen, hogy igyekszem nem állást foglalni egy-egy termékkel kapcsolatban itt a blogon, ugyanis nagyon megszigorították a pénzügyi tanácsadás feltételeit (MIFID teszt, alkalmassági vizsga, amíg ez nincs meg, még csak nem is utalhatok arra, hogy neked jó lenne mondjuk részvényt venni, azt meg végképp nem mondhatom, hogy add el a magyar részvényeidet és vegyél belőle mondjuk német állampapírt.)

A nyugdíj-megtakarításról azért nem derül ki semmi, mert még tartozom azzal az írással, de ígérem, karácsony előtt meglesz. 🙂

Share

Olvasói levél. Ilyen se volt még :)

Karcsi írta, gondoltam, ti is okulnátok belőle, illetve megtudhatjátok, miről volt szó tegnap.

 

Szerintem jó volt a tegnapi előadás. Ahogy te is mondtad, kezdetnek mindenképpen.
Mondtad, hogy terveztél esetleg előadás-sorozatot, ebben csak bátorítani tudnálak.

 
Nem tudom, miért, sokak számára úgy jött le az egész előadás, mintha ti a bankokat képviselnétek, az ő oldalukon állnátok. Ez lehet, hogy valamilyen szinten így is volt, amolyan “védjük a mundér becsületét”, de szerintem korántsem olyan mértékben, ahogy ezt sokan érezték, gondolták. Szerintem nem erről szólt az egész előadás, legalábbis nem erről kellett volna szóljon.

Nem akartuk védeni a bankokat, legalábbis én nem. Csak ezt az eszetlen bank-ellenességet akartam egy kicsit oldani. Én is sajnálom, hogy erre ment el az előadás főárama. Egyébként mi előadók sem voltunk egy állásponton több mindenben, az előadó urakat én is akkor láttam először életemben.

A hátsó sorban ülő szakállas pasas nemcsak kritikán aluli hozzászólásokat eresztett meg, de erősen bunkó is volt.
 

Egy antiglobalista, forradalmár lelkületű ember erősen ellenzett mindent, aminek a piszkos anyagiakhoz köze van. Nem sikerült meggyőzni, hogy a tőke és a tőkebefektetések miatt áll azon az életszinvonalon a nyugati kultúra, ahol.

Amire én igazán nem kaptam választ, kapcsolódva a témához (pü ismeretek hiánya, tudatlanság), hogy számomra elég nehezen hihető, hogy pl Amerikában mindenki olyan penge lenne pénzügyi ismeretekből. Ezt két részre osztva:
1. Amit te is mondtál, hogy sokan előre gondoskodnak magukról – félig rendben van. De miért teszik? Mer a szomszéd/anyám/iskolatárs/mindenki ezt csinálja? Ez inkább szokás (jó szokás), mintsem egyéni/társadalmi pü széleslátókörűség.

A takarékoskodás a kutúra része, az USÁ-ban a kormány nagy ívben tesz arra, hogy mire jutsz az életben, lehetsz ügyvéd is, lehetsz hajléktalan is, ahogy tetszik. Ugyanígy nincs (komoly) állami nyugdíj és egyéb sem. Az emberekbe bele van nevelve, hogy ha valamit el akar érni, az csak rajta áll. Nálunk ennek pont az ellenkezője: az emberek azt gondolják, hogy majd mindent megkapnak az államtól.

És ehhez kapcsolódóan a kínos kérdésem: ha olyan fene okosak az amcsik pü-leg, akkor hogy-hogy náluk tört ki a hitelválság? Hogy-hogy náluk fújódtak a lufik először, és legnagyobbra? Ők nem vettek fel hiteleket?

Az amerikaiak sem pengék a pénzügyekben. De a pénzügyi intelligenciának nem az a lényege, hogy érted, hogyan kell egy tőkegarantált alapot létrehozni, vagy hogyan kell egy részvényvásárlási megbízást rögzíteni a BÉT rendszerében.

2. Amit pl a blogodban írtál az alapokról. Ezzel ők tisztában vannak? Mert nekem az jött le, hogy számotokra, hogy a pü-i tájekozottság, tudatosság ott kezdődik, hogy ezeket tudja az illető.

A pénzügyi tájékozottság ott kezdődik, hogy az ember ki tudja számolni, hogy mennyi a kamata egymilliónak, ha a kamatláb 9% (ahogy mondtam is az előadáson), hogy nem annyit, vagy többet költ, mint amennyit keres, hanem félrerak a jövőre. Sajnos még itt sem tart a magyar átlag.

3. Elmegy az amcsi öngondoskodni: megmondja, hogy pontosan mibe akar fektetni, stb, vagy csak simán a bróker/pü tanácsadó köt neki valamilyen számlát,s tb, aztán hagy menjen… Ebben az esetben őt ott nem verik át? Ott az összes “pénzügyi termékek” szuperek? Arra akarok ezzel kilyukadni, hogy ha itt valakire rásóznak valami szart, aztán megy panaszkodni, akkor közlik vele, hogy pénzügyileg milyen tájékozatlanok a magyarok, ezért van… Ha ők olyan fene tájékozottak, akkor ott nincs szar termék?
Nem tudom, érthető voltam-e valamennyire, talán ha egyszer összehozzuk a találkozót, akkor érthetőbben el tudom mondani…
 

Az embereket mindenhol lehúzzák vacak pénzügyi termékekkel, nem csak nálunk. Viszont az USÁ-ban vannak valódi pénzügyi tanácsadók, akik nem árulnak semmit, csak megkeresik a legjobb megoldást az ügyfélnek. Ezért fizetést kapnak a kuncsaftoktól. Ahogy a joghoz sem értesz és megkeresel egy ügyvédet, ha jogi problémád van, ugyanígy nem kell értened a pénzügyi termékekhez, csak tudj valakit, akinek megbízhatsz a tanácsaidban, főleg azért, mert megfizeted.

 
Alapvetően, szerintem értem én mire gondolsz/gondoltatok ezzel az egész pü tájekozottsággal, kultúrával kapcsolatban. Két mondatban: ahogy mondtad: láss előrébb az orrod hegyénél! Illetve: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Igazam van?

Ha idáig eljutnánk, én már azt mondanám, hogy a misszió elérte a célját. Sajnos ez még messze van.
 
Szerintem Mo-n ez azért nem valósult meg, mert miután a szocializmus hiánygazdaságából kiszabadult a magyar társadalom, és szabad kezet kaptak a multik (nem csak a bankok!), jött az áru- (és lehetőség-) dömping, szóval ez a sokat böjtölt társadalom ráharapott, mint a gyöngytyúk a tudjukmire. Hozzájött persze a tévéből ömlő szemét, az “akkor vagy frankó gyerek, ha ez-meg-ezed van”, stb. magyarán, egy mondatban, a magyar társadalom egyáltalán nem volt felkészülve a piacgazdaságra. Ami, valljuk be, kissé rabló módon ömlött ránk. Nemcsak árut hoztak a multik, hanem – ha nincs pénzed, majd adunk – pénzt is a bankok (hisz ők is piacot láttak itt). Most ezt végiggondolva, felerősödött bennem az állami felelősség, a szabályozás (teljes) hiánya miatt. Mert így jött egy pillanatnyi (kb 10év ?) jólét, ami persze a politikusoknak rettentő jól jött (nem politizálni akarok), naná, hogy hagyták…
 
Szóval, mondom, alapvetően egyetértek veled, és nem kötözködni akarok, hanem szeretnék tisztábban látni, illetve egy kis pü műveltséget szerezni :):):):)

Amit tudok, igyexem átadni… 🙂
 
A találkozónkra visszatérve, jelenleg nem tudom, hogy érdemes-e, persze, lehet, hogy mindig érdemes.

(Megbeszéltünk egy személyes találkozót Karcsival)

A CHF hitelemet mindenképpen visszafizetem rögzített árfolyamon, már csak azért is, mert nem is tudom, hogy igazából mennyi a jelenlegi törlesztőm. Halasztott tőketörlesztéses, unit-linked életbiztosítással kombinált hitelem van, jelenleg még csak kamatot fizetek.

Ahogy mondani szokták, ez az igazi szívás sajnos…

Nagyon félek a jövőtől, tekintve, hogy az éb. felénél, kb 6 év múlva lesz kötelező betörlesztenem az összegyűlt pénzt, és tartok tőle, hogy egyáltalán nem lesz olyan mértékű a tőkecsökkenés, hogy ne valami horribilis törlesztő jöjjön majd ki.
Másrészről, szerencsére tudunk félretenni, már a jelenlegi hitellel kapcsolatban sem szándékoztunk kivárni a teljes futamidőt, hanem előtörlesztésekkel hamarabb visszafizetni. De a chf hitellel csak lutrizok, hogy mégis, mikor törlesszek előre, most vagy a jövő hónapban, mikor járok jobban… Forinthitellel ilyen gondom nem lenne…
Másrészt jelenleg keresgélek, próbálok olyan bankot találni, aki ad erre a hitelkiváltásra lakáscélú hitelt, ha találok, akkor kötök majd lakáskasszát, amivel 4 év múlva, szintén előtörlesztek, persze, ha megmarad a 30%-os állami támogatás (elvileg akkor itt is keresek egy kicsit…)

A lakáskassza feltételei sohasem változnak visszamenőlegesen. Amit ma megkötsz, az úgy fog végigfutni a teljes futamidő alatt. Akkor is ha neked jobb lenne az új feltételek.

A bankok nem nagyon akarnak jó kiváltó hitelt adni, néhány takszöv próbálkozik vele. A Volksbankot mondják még, illetve talán a Fundamentának lesz erre hitele, de ez is még kérdés.

Illetve várom még az AXA ajánlatát, valami jelenlegi hitelükre alapozva akarják a kiváltó hitelüket alapozni. Ennek a jelenlegi hitelnek viszont 5 éves a kamatperiódusa, ami ha az új hitelnél is megmarad (és nem marha magas lesz a kamat), akkor szerintem elég pozitív, nem?
 
Azon is gondolkozok mostanában, hogy ha felmondtam a CHF hitelt, akkor a hozzákapcsolódó Aranyszárny lehúzó biztosításomat is vagy felmondom, vagy csak nem fizetem tovább. Az nekem 100%-osan feneketlen kútnak tűnik. Nem hiszem, hogy lenne értelme tovább fizetgetni… Erről érdekel nagyon a véleményed. Esetleg irányítsam át másik alapokba? Defaultból 20% Vegyes II, 80% Trendmax – gondolom, ismered a Generalit. Ebbe tették alapból, én meg – mivel nem értek hozzá – úgy hagytam, kicsit amolyan kínból is, mondván én úgysem járok jól.
 

A unit linked biztosításnál a legnagyobb szívás a kezdeti költség, amit te már bebuktál úgyis. Tehát nem biztos, hogy mindenáron meg kellene szüntetned. A trendmax érdekes alap, tőke, illetve hozamgarantált, de szerintem pont ezért nem biztos, hogy tud sokat hozni. A vegyes alap x része állampapír, olyan sokat az sem biztos, hogy hoz.

Egyébként ki voltál te? Aki a sokat kérdezte az első sorban, vagy aki azt mondta, hogy “tudom, olvasom a blogodat”? Erre a két emberre tippelek. 🙂

Share

Ti kérdeztétek 2.

Devizás hitelem van, végtörleszteném. Mi erről a véleményed?

 

Az első, amit fontos ezzel kapcsolatban látni, hogy ezt a törvényt tuti elmeszeli az EU (Az Alkotmánybíróság csak azért nem, mert azt már kellően – elnézést, de -kiherélte a jelenlegi kormány, hogy pénzügyeket érintő kérdésekben ne tudjon állást foglalni.) Tehát egy-két-három év múlva mindenképpen kárpótolni kell a bankokat a váltáson elszenvedett veszteség miatt. A nagy és meg nem válaszolható kérdés, hogy ki fogja kárpótolni őket? Az állam (azaz az adófizetők), vagy ennek terhét részben vagy egészben áttolja majd az (akkori) kormány a hitelkiváltókra? Szerintem ennek is van komoly realitása, különösen, ha figyelembe vesszük ezt az „unortodox gazdaságpolitika” kiszámíthatatlan lépéseit.

 

Ezért ez egy komoly kockázat, amivel érdemes számolni. Még egyszer: nem az a kérdés, hogy utólag vissza kell-e fizetni a különbözetet a piaci és az államilag kitalált árfolyam között, csak az, hogy ki fogja ezt megtenni.

 

A második kérdés: készpénzben, vagy hitelből akarod törleszteni a tartozásod? Ha készpénzben, arra vigyázz, hogy ne vetkőztesd magad ingre-gatyára, ahogy mondani szokták, azaz a 6 havi megélhetésed maradjon meg tartalékban. Gondold végig, megmarad-e a likviditásod, ha ekkora összeget kifizetsz? Ha nem, akkor inkább hagyjad.

 

Ha az ingatlan eladásából akarsz végtörleszteni, ne felejtsd el, hogy rajtad kívül másik százezer ember is ezt akarja kevesebb, mint 3 hónap alatt, azaz várhatóan ebben az időszakban csak sokkal olcsóbban lehet eladni az ingatlant ilyen gyorsan. Márpedig ha 3-5 milliót engedned kell az árból a sikeres eladás érdekében, felmerül a kérdés, mennyit is fogsz nyerni a végén.

 

Ha hitelből törlesztenél, fontos észrevenned, hogy a jóval magasabb kamatok miatt az is lehet, hogy még többet fizetnél havonta, mint eddig. Ami viszont előny, hogy a tőketartozásod kevesebb lesz. (Ez persze csak akkor előny, ha nem akarod a futamidő végéig fizetni a hitelt.)

 

A nagybankok nem adnak hitelt a hitelkiváltáshoz. Persze ezt nem így mondják, csak olyan magasra emelték a kamatokat, hogy senkinek ne jusson eszébe forinthitelt náluk felvenni. Ezen túl gyanítom, hogy a nullához fog közelíteni a pozitív hitelelbírálások száma. (Ezt kellett játszanunk a személyi kölcsönnel is a bankban. Normális ember és cég nem ad fedezetlen személyi hitelt 5 évre 70 éves életkor felett, mert elég sanszos, hogy három ügyfélből kettő hamarabb meghal, mintsem visszafizetné. Ezt meg is mondtuk nekik, hogy felesleges beadniuk a papírokat. De az „ombuccman” azt mondta, hogy milyen jogon válogatnak a bankok életkor alapján az ügyfelek között, mindenkinek egyformán jár a hitellehetőség, életkortól függetlenül. Innentől kezdve az összes 70 év feletti igénylőtől be kellett fogadnunk az összes dokumentumot, aztán egy nappal később a hitelbírálatnál el kellett utasítani. Továbbra sem kaptak hitelt, ahogy eddig se, de a jogalkotók örülhettek. hpgy még sincsenek kizárva az idősek a hitellehetőségből, hála az állami szigornak. Na, szerintem ez lesz most is.)

 

Néhány takarékszövetkezet és pár bank ad csak hitelt (Eddig pl. a Volksbankról mondták ezt, de ez is naponta változhat.). A takarékszövetkezetekkel érdemes vigyázni. Egy vidéki szövetkezetnek mondjuk van egymilliárdja erre. Az nem több, mint 50-100 ügyfélre elegendő, utána egész egyszerűen elfogyott a szabad tőkéje. A többi igénylőnek nem marad pénz.

Amivel még kalkulálj, hogy ma már sokkal keményebb feltételek mellett kapsz, csak hitelt, mint pár éve. Egy 130-140 ezres havi törlesztőhöz már nem elég nettó 150 ezer havi fizetés. Ezért mielőtt nagyon belemelegednél, kérj egy előzetes hitelbírálatot, hogy egyáltalán hitelképes vagy-e a mai feltételek mellett is.

 

Mérlegeld a fentieket, különösen annak a kockázatát, hogy elég sanszos, hogy a zsebedbe kell majd nyúlnod, amikor elmeszelte az EU ezt az agyrém törvényt.

 

(Egyébként nem értem, miért áll sorba a pofonokért a kormány, a távközlési adóról is tudták már előre, hogy vissza kell majd vonni, hiszen hasonló tervezet már elhasalt több európai országban is,)

 

(Várható, hogy a Fundamenta is kijön egy konstrukcióval a hitelkiváltásra, őket is érdemes figyelni, ha végtörleszteni akarsz. A Történelmi pillanat bejegyzés kommentjében kiszámoltam egy konkrét hitel kiváltását, hogy megéri-e. Olvasd el azt is.)

 

Vállalkozói számla kellene. Mit javasolsz?

Nagyon nehéz jó számlát javasolni vállalkozásoknak, mert sok múlik azon, hogy mekkora a forgalom, összeg és darabszám szerint is, hányszor van készpénz felvétel, stb.

Van egy vállalkozói számla, amit én szeretek. Alacsony a havidíja (890 Ft), fix az utalás díja összegtől függetlenül (199 Ft), ingyenes bankkártya, stb. Viszont nem lehet készpénzt befizetni és nemrég még csak igérgették az eurós számla lehetőségét.

Tehát ha főszámlának nem is biztos, hogy jó, másodszámlának mindenképpen. Bővebben itt: https://www.axa.hu/hu/bank/bankszamlak_megtakaritasok/vallalkozasoknak/bankszamlak/vallalkozoi/

 

Tényleg az internetes alkuszoknál lehet legolcsóbban biztosítást kötni?

 

Válasz egyértelmű nem. Sokan azt gondolják, hogy a legolcsóbb gépjármű biztosítást, vagy lakásbiztosítást az ezzel foglalkozó honlapokon lehet kötni. Sajnos ez nem így van.
 

Amit látni kell, hogy ezeknek az oldalaknak a biztosító ugyanúgy jutalékot fizet a kötésért, mint az „offline” ügynököknek. Ami pedig nekik bevétel, logikusan nekünk pluszkiadás.
 

Legolcsóbban a biztosítók saját honlapján lehet biztosítást kötni, ott is általában a direktbiztosítói ágnál.
 

Például a legnagyobb online biztosítói portálon kalkuláltam kötelező gépjármű biztosítást. Ott a későbbi biztosítóm nem is volt az első ötben. Utána átmentem a biztosító saját oldalára, ahol a kötelező és a teljes körű casco fillérekkel lett drágább, mint az alkusz oldalán csak a kötelező.

 

Úgyhogy ezek az oldalak maximum tájékozodásnak jók, mindenképpen érdemes a biztosítók saját honlapján is újrakalkulálni az összeget, mert gyakran akár 30%-kal is olcsóbb ott kötni egy biztosítást. (Tulajdonképpen a jutalékot spóroljuk meg, ha közvetlenül kötünk online a biztosítóval szerződést.)
 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Megéri-e a TBSZ számla és hol vegyek állampapírt? Olvasói kérdések.

Többen érdeklődtetek, miért nincsenek új posztok.

A jó hír: nem kerültem alkotói válságba, nem ezért maradnak el a posztok.

A rossz: eltanácsoltak a bankból, ahol dolgoztam, mert nem hoztam a tervszámokat. Mivel nincs kedvem egy másik bankban ott folytatni, ahol itt abbahagytam, gombokért dolgozni és minden rossz terméket rásózni a szerencsétlen ügyfelekre, ezért úgy döntöttem, visszatérek a régi szakmámhoz és cégeknek csinálok weboldalt és grafikai munkákat plusz Google optimalizációt (linképítést)

Olvasd tovább

Share