Tag Archives: portfolioblogger

A tuti tipp cégvezetőknek: öngondoskodási számla

Katalin egy jól menő vállalkozást vezet és megkereste egy ügyn “pénzügyi tanácsadó” egy visszautasíthatalan ajánlattal.

Az ajánlat lényege: adózás nélkül ki lehet venni a cégből a pénzt és szabadon adhat így bónuszt az alkalmazottaknak is.

Egy háromoldalas, minden konkrétumot nélkülöző, ám annál határozottabb leírást kapott a fantasztikus lehetőségről.

Ilyenek voltak az ajánlatban, mint “Teljes mértékben költségként elszámolható, 0% adó és járulék a befizetésekre!”, “néhány év múlva hozzáférhető és teljes mértékben szabadon felhasználható”, “Limit nélkül adható!” “Tulajdonosi jövedelemkivonásra és munkatársak differenciált javadalmazására!”.

Ennek neve a leírásban “öngondoskodó számla”.

Ennél többet azonban az ügynök nem volt hajlandó elárulni, majd csak akkor, ha már eldöntötték, hogy kérik. Érted ugye? Semmi további infó, csak ha már elkötelezted magad.

Van egy pár rossz hírem.

Az első, hogy a törvényi hivatkozásokból kiderül, hogy egy unit linked biztosítást akar elsózni az ügynök. Miket is beszélek. Nem egyet, hanem az 50 kollégának mindenkinek egyet-egyet.

Elég aljas módon azonban erről mélyen hallgat, hogy az általuk kitalált öngondoskodó számla fantázianév ezt takarja. Nem véletlenül, ma már normális ember aligha venne meg egy unit linked biztosítást, kevesen vannak az országban, akik nem égették meg magukat már legalább egy ilyen termékkel.

A második rossz hírem, hogy az adóhivatal sem hülye. Olyan nincs, hogy úgy veszel ki pénzt a cégből, hogy sem a cég, sem a magánszemély, aki kapja, nem adózik utána.

Itt is ez történik: még idén utoljára a cég valóban nem adózik az ilyen befizetések után. Nem úgy a magánember, aki kapja. Annak egyéb jövedelem lesz. Erről már itt írtam bővebben, olvasd el: Ennyit buksz a céges életbiztosításokon. (A cikk régebbi, de nagyságrendileg stimmelnek benne az adókulcsok.)

Tehát finoman fogalmazva az ügynök nem fejtette ki az igazság minden egyes kis szeletét.

Ahogy arról sem beszélt valamiért, hogy 2018-tól már le sem írhatod majd költségként az ilyen kifizetéseket.

Ha pedig bónuszokkal vadítanak, olvasd el ezt a cikket is: A céges unit linked biztosításokról még egyszer.

Tehát a lehetőségről a maga pőre valójában: a lehetőség(?) még egy évig él, addig is csúnyán adózni kell utána, csak nem a cég, hanem a magánember oldaláról. Ha az adó kevés lenne, közel az első másfél év teljes befizetése megy a levesbe, abból lesz az ügynöknek jutalék. Ezen kívül is még rengeteg költséged lesz vele menet közben is.

Katalin is azért keresett meg, mert túl szépnek tünt a dolog a leírás és az előadott mese alapján. Nem értette, ha ez tényleg így van, miért nem mindenki így veszi ki a pénzét és fizeti ki a dolgozóit is.

Két tanulság: Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, nem is az és attól, hogy egy unit linked biztosításra kitalálnak egy fantázianevet, még nem lesz jobb termék.

Share

Ajándékcsomagok nagy választékban

Karácsony után négy héttel az áruházak feladták, hogy jó áron túladjanak a megmaradt ajándékcsomagokon, ilyenkor lehet remek áron vásárolni belőlük.

Éppen ma vettem a Sparban 2.999 Ft-ért Gillette Fusion Proglide borotvát 4 pengével. Ennek a rendes ára, ha nem karácsonyi csomagban van: csak a készülék egy pengével, most 20%-os akcióban 3.824 Ft. Négy penge hozzá: 6.499 Ft.

Szintén itt vettem Oral B Pro 400 elektromos fogkefét 6.499 Ft-ért, ennek normál ára 11.990 Ft.

Ha jársz bármelyik üzletben, vess egy pillantást a karácsonyi csomagokra, töredékáron találsz most tusfürdőt, borotvát és minden mást, amit karácsonyi csomagokban szoktak árulni.

Share

Pénzügyi kérdőív pároknak

Milyen a kommunikáció közöttetek az anyagi területen? Egyetértetek a legfőbb pénzügyi kérdésekben? Mindketten ugyanúgy látjátok a pénzügyi életeteket? Vagy csak azt gondoljátok, hogy a másik is ugyanúgy gondolja a dolgokat?

Töltsétek ki az alábbi kérdőívet külön-külön és vessétek össze a válaszokat egymással. Egy remek alkalom lesz arra, hogy megbeszéljétek, kit mi foglalkoztat legjobban a pénzügyi életetekben és hogyan tudnátok közös nevezőre jutni. Ne felejtsétek, ha nagy eltérések vannak, az igazság általában valahol középen van, a sikeres házasság titka az, hogy mindkettő enged az álláspontjából.

Akkor a kérdések:

Milyen szóval írnád le az anyagi életeteket? (Megfelelő, remek, siralmas, stb.)

A társad melyik szót használná?

Milyen a kommunikáció közöttetek az anyagi kérdésekben? (Elégséges, átlagos, kiváló, csak a rövidtávú kérdéseket beszéljük meg, még azokat sem, stb.)

Házaspárként mi a legfontosabb anyagi cél az életetekben?

Melyik a második?

Melyik volt a legjobb anyagi döntésetek a közös életetekben?

Melyik volt a legrosszabb?

Mi zavarja legjobban a feleséget az anyagi életetekben?

Mi zavarja legjobban a férjet az anyagi életetekben?

Ha egy csoda folytán megváltoztathatnál egy dolgot a pénzügyi hozzáállásotokban, mi lenne az?

Mekkora az az összeg, amit elkölthetsz anélkül, hogy előtte megbeszélnéd a házastársaddal?

A társam szerint túl sokat költök. (Igaz/hamis)

A társam túl sokat költ. (Igaz/hamis)

Megbízom maradéktalanul a társamban anyagi dolgok területén. (Igen/nem)

Ő megbízik bennem maradéktalanul. (Igen/nem)

Ha kapnék egymillió forintot ajándékba, vagy nem várt bónuszként, mit csinálnék vele?

A párom mit csinálna vele?

Ki felel azért, hogy befektesse a család pénzét?

Mennyit költötök élelmiszerre egy hónapban?

Mennyi volt a legdrágább cipő, amit valaha is megvett a feleséged/párod?

A legdrágább kütyü, amit a férjed vett?

(A kérdés lényege, tisztában vagy-e legalább nagyságrendileg, mennyit költ a párod a csak neki fontos és csak általa használt dolgokra. Nem az összzeg nagysága a fontos, hanem hogy a másik tudja-e, mennyi az. Vagyis megbeszélitek-e ezeket a költéseket legalább utólag.)

Mindent ideértve, amire valaha pénzt költöttetek, mi tette a legboldogabbá a férjed/párod?

Mindent ideértve, amire valaha pénzt költöttetek, mi tette a legboldogabbá a feleséget?

Ha merőben eltérő válaszokat adtatok, érdemes közösen megbeszélni, hogyan tudnátok javítani a pénzügyi kommunikációtokban.

 

Share

Skoda privát bérlet: kinek éri meg?

Egy hónapja jött a hír, hogy a Skoda egy máshol bevett, nálunk azonban újnak számító konstrukcióval jött ki a piacra, ez pedig az általa Privát bérletnek hívott finanszírozás.

Röviden a lényege: kellő hitelképesség esetén akár nulla forint önerővel elhozhatunk egy új Skoda autót a szalonból, amit 3 vagy 4 év múlva egyszerűen visszaadunk. Addig havi bérleti díjat fizetünk rá, ami tartalmazza az összes költséget (biztosítások, szervizek, gumicsere, stb.), tulajdonképpen csak tankolni kell az autóba, illetve lemosni, autópálya matricát venni és az ablakmosót feltölteni.

A díjakat évi átlagos 15 ezer kilométeres futásteljesítménnyel adják meg, ha ezt túlléptük, akkor kilométerenként 33 forintot fizetünk, ha nem értük el, akkor 16 forintot visszakapunk kilométerenként.

A rossz hír, hogy meg van adva, milyen autókból választhatunk.

A példa kedvéért Octaviánál csak Style 1.4 TSI kéziváltós autót választhatunk, Rapidnál Abient 1.2 TSI az, amiben gondolkodhatunk.

Ezen túl azonban olyan extrákat kérünk bele, amiket akarunk, legyen az metálfény, vagy ülésfűtés. Természetesen ilyenkor a havi bérleti díj is változik a vételár függvényében.

Mivel eleve olyan embereknek szánják a lehetőséget, akik átlagos felhasználók, együtt lehet élni azzal a megkötéssel, hogy például dízelmotorral nem kérhetőek az autók. Évi 15 ezer kilométerre amúgy sem venne senki dízelt, a modern 1.4-es motor pedig elégségesnek tűnik az átlagos felhasználónak. (Az automata váltó hiánya kicsit fájóbb lehet többeknek.)

A nagy kérdés, ami bennünket érdekel, hogy megéri-e ez a konstrukció bárkinek?

Az első lehetőségünk, hogy megvesszük készpénzért az autót. Egy Skoda Octavia Style 1.4 TSI 5 ajtós, fehér színű autó pótkerékkel, mint egyetlen plusz extrával az alapfelszereltségen kívül listaáron 6,76 millió forint.

Egy nem túl véres alkudozás után ezt az autót el lehet hozni 5,67 millió forintért. Kifizetjük az átírást (101.600 Ft) és a kötelezőt, illetve a 10% önrészű cascot (budapesti, 35 éves lakosnak ez a kettő évente a legjobb ajánlat szerint 200 ezer forint). Ezután használatba vesszük az autót.

Négy év múlva ez az autó (keveset futott, magyarországi, de kevés extrával) ér a hirdetések alapján jó esetben 3,5 millió forintot.

Ezzel áll szemben a Skoda privát bérlet, ahol megmarad a közel hatmillió forintunk, viszont havonta kell fizetnünk 113.171 forintot. ( A kisebb Rapid kisebb motorral és eggyel alacsonyabb felszereltségi szinttel csak 5.000 forinttal olcsóbb havonta, így azzal tovább nem foglalkozunk.)

Ezt felszorozva 48 hónappal, megkapjuk, hogy kvázi kidobtunk az ablakon 5,43 millió forintot és még autónk sem lesz négy év múlva, amit eladhatnánk.

Bárki látja ránézésre, hogy bolond, aki ezt választja.

Azért bontsuk ki ezt kicsit jobban:

Az első esetben kiadtunk néhány fillér híján 6 millió forintot, amiből visszakaptunk 3,5 milliót eladáskor, vagyis 2,5 milliót könyvelhetünk el értékvesztésként.

Ezen túl még fizettük a biztosításokat, a további 3 évre ez 600 ezer forint.

A három kötelező szerviz alsó hangon 250 ezer forint lesz.

Veszünk egy garnitúra téli gumit legalább 70 ezer forintért és cserélgetem a téli-nyári abroncsokat évi 20 ezer forintért, ez összesen 150 ezer forint.

Önkormányzatnak fizetendő adó évente 38 ezer forint. Négy évre ez 152 ezer forint.

Ha más költséggel nem számolok, üzemanyag, parkolási díj, mosatás, és egyéb dolgokon túl 3,65 millió forintért autóztam négy évig.

A másik esetben ezt a hatmillió forintot beteszem prémium magyar állampapírba, TBSZ számlán, infláció plusz 3,25%-os kamatra.

Négy év múlva ebből visszakapok 7,1 millió forintot, ha az infláció csak 1% lesz a következő négy évben.

Kifizetek 5,43 millió forintot bérleti díjra, ebből lejön az 1,1 millió forint, amit nyertem azon, hogy megmarad a tőkém, vagyis a végeredmény 4,33 millió forint.

Ez alapján mintegy 680 ezer forinttal jobban jártam, ha megvettem az autót, mintha csak béreltem volna. (Az is igaz azonban, hogy ha listaáron veszem meg az autót, akkor toronymagasan a bérlés nyert volna. De igen kevesen vesznek listaáron új autót.)

Természetesen lehetnek egyéb szempontok is, de anyagilag sajnos nem tűnik olyan nagy előnynek az új lehetőség.

Külföldi fórumokon gyakori forrása a felháborodásnak, hogy visszavételkor a lízing cég mindenbe beleköt, apróbb, 3-4 éves autónál természetes karcokra horror összeget felszámol büntetésként. Ez is egy kockázat.

Ha tiéd az autó, van lehetőséged hamarabb, vagy később eladni a tervezettnél, ha az neked jobban megfelel, bár ott van az értékesítés terhe és a vételár kockázata is.

(A hitelfelvétellel azért nem hasonlítottam össze az ajánlatot, mert a legbiztosabb jele annak, ha túl drága autót akarsz venni, hogy nincs rá elég pénzed. Ha azért nem veszel 6 milliós autót, mert nincs annyi pénzed, akkor keress olcsóbbat, olyat, ami kijön a 3-6 havi keresetedből és készpénzben a rendelkezésedre is áll.)

Share

Vigyázz, ha feltöltőkártyás vagy

Kiderült, hogy egész Európa terroristái és piti bűnözői magyar feltöltőkártyás telefonelőfizetésekkel telefonálnak, ugyanis több százezer ilyen kártya került forgalomba. Csak egy magyar hajléktalan nevén volt mintegy negyedmillió ilyen előfizetés.

Ezeket a rossz életű emberek arra használják, hogy egyszer telefonálnak vele, aztán eldobják a kártyákat. Így nehéz lekövetni, ki kivel beszélt és mikor.

A magyar terrorelhárítás a helyzet magaslatán volt, ha már a több százezer előfizetés egy-egy ember nevén nem tűnt fel nekik, keresztülvertek egy törvényt, hogy minden feltöltőkártyás mobilt utólag ellenőrizni kell, annak ellenére, hogy húsz éve csak személyi igazolvánnyal lehet feltöltőkártyás telefont is venni. Ja, nem csak egyszer, hanem évenként újra és újra el kell ezt játszani.

Érted, ugye? Ha azokat nem tudjuk elkapni, akik egyszer használnak egy kártyát, akkor legalább azokat szívatjuk szénné, akik évek óta ugyanazt a kártyát használják. Mert azok nyilván a terroristák, akik 15 éve egy előfizetéssel beszélnek.

(Aki pedig eddig is szándékosan más nevére vette a kártyát, ezután is ezt fogja tenni, hiszen mindig lesz szegényember, aki egy ezresért megteszi, hogy a nevét adja, majd maximum nem félévente, hanem negyedévente dobja el a kártyát. Még nehezebb lesz lekövetni az ilyen embereket, mint eddig.)

Ahhoz bénák vagyunk, hogy a valódi veszélyt elhárítsuk, ezért csináljunk olyan látszatintézkedést, amivel milliók életét megkeserítjük minden évben. Mert tőlünk csak ennyi telik. Lehetne ésszel is csinálni, hogy csak azokat a kártyákat ellenőrizzük, amin nincs beszédforgalom évek óta, de aktívak vagy csak azokat az embereket, akiknek 15-nél több kártya van a nevén, de sajnos Józsi, aki gondolkodni szokott, éppen szabadságon volt..

(A másik lehetőség, hogy a Nagy Testvér csak naprakészen szeretné tudni, hogy ki melyik kártyát használja és az egész terroristás történet csak mese és indok a szigorú kontroll bevezetésére. Nem is tudom, melyik a rosszabb. Mondjuk elég nehéz elképzelni, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy az összes magyar prepaid előfizetés 5%-a egyetlen ember nevén van és a rendszerben úgy 2.500 oldalon keresztül egyetlen előfizető telefonszámai szerepelnek.)

De a lényeg: a mobilszolgáltatód meg fog keresni, ha jól sejtem személyesen kell majd bevándorolnod az ügyfélszolgálatra az irataiddal. (Bár ne legyen igazam és ne kelljen személyesen bemenni.)

Ha ezt nem teszed meg, július eggyel lelövik a kártyádat. Mert a terrorveszély, ugye.

Azt se tudod, kinek a nevén van a kártya, amit 15 éve használsz? Akkor most gondban leszel,  hacsak nem engedik átiratni a nevedre a kártyát. Érdeklődj a mobilszolgáltatódnál, van-e erre mód.

Ugye nem felejtkezel el a riasztóban és egyéb helyeken használt SIM kártyákról sem? Azok is mennek a kukába, hacsak ki nem bányászod őket vagy legalább a szerződésüket és a telefonszámukat és mész adategyeztetésre a szolgáltatóhoz. Mert azokat hiába fogja hívni a szolgáltató ugye.

Külföldön élsz 10 éve, de megtartottad a magyar kártyát a szám miatt? Mert kell a magyar netbankhoz, meg hogy elérjenek a régi cimborák? Hát, lassan mondj búcsút neki, vagy repülj haza Ausztráliából, ha nem akarod, hogy letiltsák a számodat.

Az erről szóló rendeletet a Magyar Közlöny 64. oldalán találod.

Szóval vedd komolyan és keresd fel minél hamarabb a szolgáltatódat, ha nem akarod, hogy a számod elvesszen.

 

Share

Erste Joker hitelkártya helyett itt a Max

Balázs találta a hírt, hogy január 16-tól már nem lehet igényelni Erste Joker kártyát, helyette a Max-ot ajánlja a bank. A két kártya elég hasonló, a Max annyiban rosszabb, hogy maximum 200 ezer forint után ad visszatérítést egy hónap alatt (a Joker 250 ezer forint után) és nem sima visszatérítést ad, hanem Erste forintokat, amit komplikáltabb levásárolni.

Ha már régóta terveztél Joker kártyát kiváltani, már csak pár napod maradt, utána már csak a Max-ot választhatod.

Share

Gazdag szülők gyerekei

Többször előfordult már, hogy az átlagnál jóval gazdagabb emberek kértek tanácsot, ez történt a napokban is.

Ilyenkor gyakori kérdés, hogy a gyereket vagy gyerekeket hogyan neveljék. Elmondják, hogy mennyi pénze van a családnak? Megkapjon mindent a gyerek, amit megengedhetnek maguknak? Ne kapjon semmit? Mit mondjunk arra, ha ő is 300 ezer forintos telefont akar, mert az osztálytársainak is az van (igaz, általában 24 havi részletre)?

Egyáltalán nem is olyan egyszerű a kérdés, mint amilyennek előre tűnik.

Én személy szerint nagyon nem irigylem azokat, akik ilyen vagyon mellett nőnek fel. Sokkal nehezebb nekik, mint azt sokan gondolják.

Beszéltem egyszer egy milliárdos gyerekével, aki egyetemre járt. Már az nagyon becsülendő, hogy egyáltalán tanult, de emellett még tele volt tervekkel és célokkal is, ami egyáltalán nem jellemző a hasonló helyzetben lévő kortársaira.

Mesélte, hogy több osztálytársa (egy drága fizetős iskolába járt) úgy kezdi a reggelt, hogy felszív egy csík kokaint. Csak úgy, bemelegítésként a nap elejére. Mindezt húsz évesen. Mert az életében semmi cél nincs.

Ha valaki tudja, hogy a szülei milliárdosok és józan számítások szerint neki soha nem lesz semmi gondja a pénzre, nagyon nehéz őt bármivel motiválni, hogy egy egészséges életpályát fusson be.

Ilyenkor minek tanulni, dolgozni, tervezni, küzdeni bármiért? A fentebb említett srác éppen kezdte a karrierjét, kétszázezer nettóért talált munkát. Azért, hogy tanuljon, tapasztaljon és előrejusson. Miközben a szüleinek milliárdjai voltak és már több lakást vettek neki.

Nagyon becsültem érte, én az ő helyében biztos hogy nem tettem volna ezt az akkori eszemmel, 20-22 évesen. Dolgozzak havi 200 ezerért egy hónapban, amikor a haverjaim ennél többet elvernek egy hétvégi buliban és én is megtehetném?

Amikor jártam a Bankárképzőbe, volt mellette egy drága magániskola. Jöttek a 18-20 éves gyerekek a kabriókkal és 25 milliós terepjárókkal az iskolába. Annyi kiégett, életunt, kiábrándult fejet sehol nem láttam, mint abban a parkolóban, pedig fiatal emberekről beszélünk.

A vagyon még felnőtt embereket is képes agyonnyomni és lelkileg eltorzítani, nemhogy 10-15-20 éves gyerekeket és fiatalokat.

Már többször tanácsoltam az ilyen gazdag szülőknek, hogy ne mondják meg a gyerekeiknek, hogy mennyi pénzük van, főleg, hogy egy fiatal fel sem tudja fogni annak a pénznek a nagyságát.

Az is fontos, hogy ne kapjon meg a gyerek mindent, amit csak  az osztálytársainál meglát, mert ehhez fog hozzászokni és majd felnőttként is mindent  megvesz majd, olyat is, amit nem engedhet meg magának. Nem lesz képes nemet mondani valamire, ha arra nevelték, hogy mindent megkap, ami csak másnak van, vagy amit megkíván.

Ha bírni fogja a családi büdzsé az esztelen költekezést, akkor csak egy motiválatlan, hedonista ember lesz, rosszabb esetben az anyagi élete is romokban fog heverni.

Bármilyen nehéznek tűnik, ebben a korban (gyerek és tinédzserkorban) kell megtanítani a gyereket, hogy azért nem veszünk Nike Air cipőt 55 ezer forintért, mert egyrészt nem ér annyit másrészt nem szórjuk ki az ablakon a pénzünk mindenféle kacatra. Igen, van pénzünk, de azért van, mert mi nem szórjuk el a pénzt ilyenekre.

De mi legyen mondjuk a 300 ezer forintos telefonnal? Soha ne legyen neki olyan? De, lehet, sőt lehet neki 55 ezer forintos cipője is, csak dolgozzon meg érte.

Legyenek feladatok, amiket muszáj otthon megcsinálnia (takarítás, mosogatás, stb.), de legyenek olyanok is, amiért plusz pénzt kaphat. Mondjuk ha lemossa az autót, kap érte egy ezrest, ahogy a fűnyírásért is.

Gyűjtse össze a pénzt az ilyen dolgokra, teljesen másként fog hozzáállni, ha munka és a saját izzadtsága van mögötte, mintha ezt is csak úgy megvették nekik anyuék.

Ha a saját pénzéből vesz 35 ezer forintos fejhallgatót, ne kritizáljuk a döntését. Épp az a lényege az egésznek, hogy kapcsoljon munkát a megvásárolt értékhez és így rájön, hogy nem ér meg az a fejhallgató 30 ezer forinttal többet, ha ennek az ára 30 autómosás volt.

Én még lakást sem vennék a gyereknek azonnal, hadd küzdjön egy kicsit valamiért az életben. S pont azért tenném, mert szeretem és szeretném, hogy valamit elérjen az életben és akarjon is valamit elérni. Ha valaki mindent készen kap és semmiért nem kell küzdenie, ha nincsenek akadályok az életében, akkor nehéz elvárni, hogy egészséges jelleme legyen. Ahogy a mondás tartja, a nyomás alatt lesz a szénből gyémánt.

Warren Buffett a világ második leggazdagabb embere mondta, hogy annyi pénzt fog a gyerekeire hagyni, hogy bármit megtehessenek, egy dolgot kivéve: hogy ne kelljen semmit tenniük. Nagyon okos gondolat és tényleg ez a legtöbb, amit a gyerekeiért tehet.

Egy másik gazdag ember, Jack Petchey azt mondta, hogy az ő gyerekei és unokái tudják, hogy nála 50%-os szabály van. Ha valamelyikük nagyon akar valamit, akkor tegye le a szükséges pénz felét önerőből, ő csak azt hajlandó kiegészíteni 100%-ra. De aki nem képes letenni az első 50%-ot, annak nem ad semmit.

Volt olyan gazdag ügyfelem is, aki direkt nem íratta be olyan iskolába a gyerekeit, ahová a hozzá hasonló anyagi szinten lévő szülők járatják a gyerekeiket, mert nem akarta, hogy a gyerekek azt az életfelfogást tanulják meg, ami ott uralkodik. Hogy ki volt a nyáron Mauritiuson, kin milyen drága ruha van és kiért milyen autóval jönnek a szüleik. Azt mondta, hogy ő nem akarja, hogy a gyerekeinek ilyen torz értékítélete legyen.

Az egyik gazdag szülők gyerekét megkérdezte a nagyi, mit szeretne csinálni, ha majd felnő. A tinédzser a legtermészetesebb hangon kijelentette, hogy örökölni szeretne. Ez volt az életcélja.

Ha te nem szeretnéd, hogy a te gyereked is ide jusson, vigyázz, hogy ne rontsa meg a pénz fiatalkorában. A nevelését se bízd mindenféle drága magániskolákra, mert könnyen nem azt fogja ott megtanulni, amit reméltél. A gyerek pénzügyi nevelése (is) a te feladatod és minél több pénzed van, annál nagyobb a felelősséged ezen a téren.

Share

Hogyan hozd helyre a pénzügyi életedet?

Az emberek legnagyobb része az anyagi helyzete miatt szokott a legtöbbet aggódni, ezt követi a munkahellyel kapcsolatos aggodalmak. (Ez a kettő szorosan összefügg, hiszen ha nem függ a mindennapi megélhetésed attól, hogy biztos kapsz-e fizetést a jövő hónap elején, a munkahelyi problémák is sokkal kevésbé terhelnek meg. Ha anyagi biztonságban és pénzügyi szabadságban élsz, nem fognak érdekelni a munkahelyi problémák a szükséges minimumnál jobban.)

Szeretnék abban segíteni, hogyan is tudnád legyőzni az életedben az anyagi dolgok miatti aggódást.

Az anyagi élet miatti szorongás és stressz egy veszélyes gyilkos, statisztikailag kimutatható, hogyan betegíti meg az embereket a pénz miatti aggodalom.

AP-STRESSING-OVER-DEBT

Erről már itt írtam bővebben, sok felmérés adatai mellett több tippet is megfogalmaztam, hogyan tudnál változást elérni.

Kezdve attól, hogy nem engeded, hogy az életkedvedet is elvegye a tartozás, odáig, hogy csoportosítod a hiteleket fontos és kevésbé fontos hitelekre, eldöntöd, hogy mostantól soha nem veszel fel hitelt azért, hogy abból egy régebbi hitelt fizess ki, hogy ezentúl a lehetőségeid és ne a vágyaid szerint élj és a többi. Kérlek olvasd el a cikket, ha még nem tetted meg.

Ezt szeretném további lehetőségekkel kiegészíteni.

Az első lépés, hogy tudd meg, hol vagy most. Bárhová szeretnél eljutni, a térképolvasás első lépése, hogy azt kiderítsd, hol vagy most éppen.

Ha azt sem tudod, most hol állsz, soha nem fogsz oda elérni, ahová szeretnél.

Ezért mérd fel az anyagi helyzetedet. Nézd meg az eszközoldalt, vagyis azt, milyen vagyontárgyakkal rendelkezel: lakás, autó, értékes gyűjtemények és minden, ami piacképes és szükség esetén pénzzé tehető és a forrásoldalt, vagyis milyen megtakarításokkal és különféle hitelekkel rendelkezel.

Mi lett a végeredmény? Pozitív vagy negatív a vagyonod a hiteleidhez képest? Hogyan tudnád csökkenteni a hitelek mennyiségét, akár a vagyontárgyaid, gyűjteményeid eladása árán is? Gyakran az a megoldása a hitelcsapdának, amire senki nem akar gondolni: el kell engedni azt, ami miatt gondba kerültél. Add el a túl sok hitellel terhelt lakásodat, mondj le az autódról és tedd pénzzé a hóbortoddá vált hobbid miatt összevásárolt túl drága tárgyakat.

Nevezd meg, mi okozza az anyagi életedben a legfőbb problémát: keveset keresek, túl sokat költök, túl sok hitelem van, nem takarítok meg eleget.

Így már tudni fogod, mi az, ami ellen küzdened kell. Ha keveset keresel, képezd magad, hogy jobb munkahelyed lehessen, vagy sikeresebb vállalkozásod. Ha sokat költesz, vágd vissza a kiadásaidat, akár drasztikusan is. Ha azért aggódsz, hogy nem elég a megtakarításod, akkor határozd el, hogy mostantól havonta növeled azt az összeget, amit elteszel minden hónapban.

Tűzzél ki pénzügyi célokat és gondold végig, hogyan tudnád megvalósítani, elérni azokat. Legyenek rövidtávú céljaid (hitelek kifizetése, hat hónapra elegendő vésztartalék, stb.) és közép, illetve hosszútávúak is. (Gyűjtök autócserére, házfelújításra és nyugdíjra.)

A legtöbb ember azért lesz sikertelen az anyagi életében, mert az anyagi életét nem irányítja, hanem az egyszerűen csak megtörténik vele. A pénzügyi tudatosság leglényegesebb része, hogy a pénzügyeid minden területe tudatos döntés eredménye, te hozol döntést arról, hol dolgozol, mennyit keresel, mire költesz és mire nem, nem pedig csak sodródsz a mindennapokban, reménykedve, hogy túléled ezt a hónapot is.

Ha szeretnéd legyőzni a pénzügyi aggodalmaidat, nézd meg ezeket a videókat, arról szólnak, hogyan tudod kézbe venni a pénzügyi életedet:

További cikkeket találsz a témában a kiszamolo.hu oldalon.

Share

Posta takarékos könyv: horror költségek?

Írtam pár éve a Posta Takarékoskönyvről ebben a cikkben. Akkor egy elég jó terméknek tűnt.

Timi nyitni is akart egyet a helyi postán, de bölcsen először megnézte a költségeket és amit látott, attól elakadt a szava:

Ha a 4-5%-os éves költséget összevetjük az ígért 1%-os hozammal, nem tűnik az évszázad befektetésének.

Ezek után felhívtam a Posta Biztosítót, hogy akkor most hogy is van ez, miből tevődik össze ez a hatalmas költség és ezek után miért érné meg bárkinek ezt a terméket választani, illetve ebben az esetben hogyan értelmezzük a nettó hozam kifejezést.

Nem tudtak arra válaszolni, miért ilyen magas a TKM (vagyis költségmutató), ezért visszahívást ígértek. Utána sem tudták megmondani, miért annyi a költségmutató, viszont megnyugtattak, hogy a garantált hozam valódi nettó érték, vagyis ennyit biztos megkap az, aki ezt a terméket választja.

A költségei pedig az ismert költségek, január egytől a pénzkivétel díja 200 Ft+0,6% tranzakciós adó (Feltételek).

Ez még mindig nem az évszázad üzlete, egy év takarékoskodás után még mindig nem kapjuk vissza a teljes pénzünket (több lesz a tranzakciós adó, mint a kamat a kamatadó után), de legalább nagyjából a pénzünknél leszünk.

Ha a Cetelem megtakarítási számla valaki számára nem elérhető, a Postán is találhat ennél kedvezőbb terméket, például a Kincstári Takarékjegy, ami egy vagy két éves futamidejű és sávos kamatozású. Ez azt jelenti, hogy futamidő közben is visszaváltható, de minél tovább benntartjuk a pénzt, annál nagyobb lesz a kamat.

A Kincstári takarékjegy jelenleg 2-2,25-2,5%-ot kamatozik, attól függően, hogy egy vagy két évre tesszük be a pénzt. (Példa)

Ilyen takarékjegyet is vehetünk a Postán, akár havonta 10 ezer forintért is, ezzel jobban járunk valószínűleg.

De a lényeg: a Posta Takarékos Könyv a meghirdetett kamatokat annak ellenére hozza, hogy elég meredek költségmutatót adnak meg a tájékoztatóban. Tehát ha csak ezért nem választottad, akkor megnyugtatlak, nyugodtan oda is teheted a pénzed.

 

Share

Timberland még egyszer

A napokban tettem közzé Szabolcs levelét, aki nem tud megszabadulni a timberlandos befektetésétől. (Cikk itt)

Kicsit utánajártam a dolognak, mit lehet tenni.

Röviden összefoglalva: idehaza nem túl sokat. A Timberlandot a magyar pénzügyi felügyelet nem felügyeli, egyszerűen azért, mert a tevékenység, amit folytat, nem is ismert Magyarországon, mint pénzügyi tevékenység. A jó hír az, hogy viszont a német felügyeletnél lehet érdeklődni vagy panaszt tenni, ezen a linken angolul, itt pedig németül.

Az MNB kiadott egy újabb közleményt is a témában, azt pedig itt lehet elolvasni. Érdemes. Az ügynök, aki eladta, biztos, hogy nem regisztrálta az ilyen irányú tevékenységét az MNB-nél, ami viszont kötelező lett volna.

Mindenkinek sok sikert, remélem szerencsével jártok.

Share

A társadalmi egyenlőtlenségről

Egyre többet cikkeznek mindenhol a világban a társadalmi egyenlőtlenségről. Arról, hogy a társadalom egyre jobban szétszakad nagyon szegény és nagyon gazdag rétegre.

A hetvenes évek végén az Egyesült Államokban a lakosság 90%-ának jövedelme tette ki az összjövedelem jó kétharmadát, jelenleg már alig több, mint a felét keresi meg. Másképp fogalmazva, a felső 10%-nál összpontosul a jövedelem majdnem fele, tehát a felső 10% évről-évre egyre gazdagabb lesz a többi 90%-hoz képest.

Ez a növekvő egyenlőtlenség miatt van egyre kevesebb értelme átlagjövedelmről beszélni. A medián már egy kicsit több támpontot ad (hogy mi a különbség, arról egy cikk itt.), de gyakran hasonlítják össze az alsó 10 vagy 20% jövedelmét a felső 10 vagy 20% jövedelmével is. Minél nagyobb a különbség, annál inkább szétszakadt a társadalom.

Amíg az ember a haszonélvezője ennek az állapotnak, úgy tűnik, hogy minden úgy jó, ahogy van. Azonban ha majd nem mehet ki az ötméteres fallal körülvett negyedből és aggódhat, hogy mikor rabolják el a gyerekét váltságdíj reményében, amikor lesznek országrészek, amiket érdemesebb még nappal is elkerülni, akkor rájön, hogy mégse olyan vidám dolog ez. A forradalmakról és háborúkról már nem is beszélve. A nincstelen réteget nagyon könnyű feltüzelni, hogy neki azért nincs, mert másoknak sok van, ezért csak el kell vennie és minden megoldódik. A túl nagy társadalmi egyenlőtlenségek eddig mindig ilyen módon oldódtak meg és ez soha nem volt jó senkinek, se szegénynek, se gazdagnak.

A legideálisabb helyzet ebből a szempontból az izraeli kibucokban volt, ahol mindenki közösen dolgozott és mindent szétosztottak a kibuc lakói közül.

Olvasd tovább

Share

Jövőre még használható lesz ez az ötlet

Túl vagyunk a karácsonyon, sokan lélegeztek fel, hogy nem kell újabb egy évig törni a fejüket, hogy kinek mit vegyenek, ami látványos, nem drága és nem látszik rajta, hogy aki vette, csak túl akart lenni az egész össznépi ajándékozási mánián. (Cikk)

Évekbe telt elérni a családon belül azt, hogy ne kelljen senkinek semmi haszontalan és használhatatlan vackot venni és kapni ugyanilyen tárgyakat, csak azért mert karácsony van, a fogyasztói társadalom legnagyobb ünnepe. Mindnyájan felnőttek vagyunk, pénzt keresünk, amire szükségünk van, megvesszük magunknak, amire pedig nincs, azt köszönjük, de ingyen sem kérjük. Nincs több számomra büdös illatszer, vagy rossz méretű ruha, fantáziátlan kozmetikai csomagok, soha nem használt aromalámpa és a többi kacat.

Legutoljára már csak a bátyám gyerekeinek vettünk ajándékot, de szerencsére már arról is sikerült leszokni.

(Állomások:

– Első év: Izgatott telefonálgatások, hogy itt vagyunk a Tescoban, ez vagy az a játék jó lesz-e, küldöm Viberen a képet.

– Második év: vegyétek meg ti nekik az ajándékot, amit a mi nevünkben adtok oda, mi is így teszünk a saját gyerekeinkkel.

– Harmadik év: mit bohóckodunk, így is éppen elég ajándékot kapnak a gyerekek mindenhonnan, sőt még többet is, mint kellene.)

Hatalmas szabadság, hogy nem kell másfél hónapot ezzel tölteni évente és rengeteg pénzt értelmetlenül kiszórni az ablakon, hogy részt vegyünk ebben a buta társasjátékban. A gyerekek kapnak ajándékot, a többiek megveszik maguknak, amire szükségük van.

A rokonaink és barátaink is fellélegeztek, hogy legalább miattunk nem fáj a fejük az év végén. Nagy szabadulás ez mindenkinek és még a szeretet is nagyobb, hogy nem kell görcsösen ajándékozgatni egymásnak.

Mátyás küldött át egy cikket, amiben egy nagyon használható ötlet van, ha neked még nem sikerült a rokonságot kinevelni a karácsonyi ajándékozási lázból.

Egyszerre teszel jót velük, magaddal és valaki mással is, aki rászorul a segítségre.

Bár már csak jövőre fogod hasznát venni, érdemes elolvasni a cikket, amit itt találsz meg.

Innen már csak egy-két lépés, hogy ezt is mindenki oldja meg magának és ne keresztbe utalgassunk, hanem mindenki a neki kedves célra adja oda a pénzét.

(Cikk: Az adakozásról még egyszer)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Éves Budapest bérletek

Adrienn írt, hogy figyelmünkbe ajánlja az éves Budapest bérletet, amivel 11 hónap áráért 12 hónapot lehet utazni. Ebből létezik naptári évre szóló és csúszó érvényességű, ez utóbbi bármikor megvásárolható év közben is.

Látszólag jó dolog megspórolni egyhavi bérlet árát, de én még soha nem vettem ilyen bérletet.

Ennek több oka van:

– Nem veszek 12 havi bérletet egy évben, hiszen megyünk nyaralni is, lehetek beteg is, év végén sem megyek sehová másfél hétig. Így nem is spórolok rajta egy teljes hónapot, hiszen általában csak 11 havi bérletet veszek meg, sőt esetleg annyit sem.

– A havi bérlettel lehet játszani 4-5 napot is egy évben, ha éppen hétvégére esik a lejárat, amikor amúgy sem használom és csak hétfőtől veszem a következőt.

– Időt sem nyerek rajta semmit, mert ahogy láttam, ezt is ugyanolyan igénytelen hőpapírra nyomtatják, mint az összes többit. A havibérlet gyakran már 20 nap után sem olvasható, még akkor sem, ha nem zsebben, hanem pénztárcában és táskában hordom, ahol nincs is hőhatásnak kitéve. Gyakran lehet izgulni a hónap vége felé, hogy ne találkozzak ellenőrrel. Nem azért, mert nem vettem bérletet, hanem mert az már olvashatatlan.

Ugyanúgy be kellene vinni havonta-kéthavonta cserélgetni az éves bérlet aktuális szelvényét is, mert a gagyi hőpapír miatt  újat kell kérni abból is, hiszen akár már 10-11 hónapja megkaptam, még ha nem is hordom mindet mindig magamnál.

– Ott a kockázat is, hogy elveszítem a munkámat és nem kell sehová bejárnom két hónapig, vagy jobbik esetben az új munkakörömben kapok cégautót és feleslegessé lesz a bérlet az év hátralévő részében.

– S végül: létezik negyedéves bérlet is, ami 100 napig érvényes 3 havi díjért, így végül ugyanúgy egy teljes hónapot nyerünk egy év alatt, csak sokkal kisebb beruházással és sokkal nagyobb szabadsággal.

Nos, ezért nem ajánlottam még soha a blogon ezt a lehetőséget. Egyébként én általában az 5/30-as jegyet használom, amiről itt írtam.

Share

Timberland felmondása

Írtam két éve a Timberlandról. (Cikk itt)

Két véleményem volt róla: az egyik, hogy irgalmatlan költséges, a másik, hogy veszélyes, az MNB nem véletlenül írt a dologról, igaz, név nélkül, mint egy, a befektetők számára nem túl átlátható és előnytelen szerkezetű konstrukcióról.

Szabolcs átnézve a költségeket, meg akart szabadulni a befektetésétől, de ez nem megy olyan egyszerűen, mint azt az ember gondolná.

Okulásul álljon itt az ő levele.

Előtte azonban még ismétlés kedvéért néhány alapvetés a befektetésekkel kapcsolatban:

– Amit ügynök árul, azzal az esetek 99%-ában biztos nem jársz jól. Legyen az pénzügyi termék, porszívó, víztisztító, vagy bármi egyéb. Ennek igen egyszerű oka van: az ügynök havi egy-két értékesítésből akar jól megélni. Ez még hagyján, de felette további 10 ember is ebből akar megélni a piramisban, vagy MLM rendszerben, ahogy tetszik. Így lesz a boltban 70 ezer forintért kapható porszívó 820 ezer forint és ugyanezért lesz az olcsó befektetési alapból méregdrága termék a te számodra.

– Soha ne bízd a pénzed mindenféle számodra ismeretlen cégre. Még bankot is azután választunk, hogy utánajártunk, elég nagy-e a bank és erős lábakon áll-e. De mindenféle állítólagos osztrák meg német, meg ki tudja miféle helyekre nem fizetünk egy fillért se, hiszen semmit se tudsz róluk azon kívül, amit magukról állítanak. Erről itt írtam már: Miért komplikálod?

– Szabolcs azt írja, hogy az ügynök azt mondta, amikor megkötötték a szerződést, hogy fel lehet mondani a szerződést futamidő közben is. Na, olyanra, aki el akar adni nekünk valamit, soha nem hallgatunk. Nem úszod meg a házi feladatot, neked kell átrágni magad az apróbetűs részeken és addig olvasni a feltételeket, míg nem értesz mindent pontosan. Ha nem megy, akkor fizess meg valakit (pénzügyi tanácsadó, adótanácsadó, jogász, építész, bárki, akinek éppen a szakterülete az adott téma). Ha nem ér annyit az egész, akkor felejtsd gyorsan el.

– Ha valamiért mégis “pénzügyi tanácsadó”-tól akarsz vásárolni, itt leírtam néhány támpontot, mire figyelj.

Ennyi bevezetés után jöjjön Szabolcs esete. Röviden a lényeg: naivan azt gondolta, hogy visszakérheti a pénzét, ahogy az ügynök mondta, idő előtt. Aztán azt gondolta, hogy ha nem adják vissza, csak hét év után, akkor ő kivár és nem fizet addig se többet. Hát, mindkét dologban nagyot tévedett:

Jelen levelemben szeretném leírni, hogyan jártam én a Timberland befektetéssel.
Pár éve sikerült engem is rávennie “pénzügyi tanácsadónak” a Timberland befektetésre, ahová sok ezer euró összeget fizettem. Később olvastam mindenféle negatív híreket a Timberland befektetésről.
Ezután természetesen nem akartam tovább folytatni ezt a befektetést. A leírásból úgy értettem, hogy az összes költséget előre levonva visszaadják a maradék pénzt, az eddig befizetett pénz felét. Ezért úgy döntöttem, hogy nem fizetek tovább, és a 7 év után majd kiveszem a megmaradt pénzem.
Ezután folyamatosan kaptam a fizetési értesítőket, hogy kintlevőségem van fizessek. Természetesen nem fizettem és jeleztem a Timberland felé felmondási szándékom. Jött egy válaszlevél, hogy 7. év végéig nem mondhatom fel. (Csatolom a levelet)
Vagyis nem csak nem jutok hozzá a saját pénzemhez hét évig még 50%-os levonás mellett sem, hanem azt sem akarják engedni, hogy ne fizessek be további pénzeket.
Ez azért érdekes az értékesítési prospektusban is benne van, az 56. oldalon, hogy fel lehet mondani idő előtt (na meg a tanácsadó is mondta, de tudom az nem jelent semmit). A csavar ott van, hogy többször is van szó az idő előtti felmondásról papírokban, és csak néhány helyen van ott, hogy a kibocsátónak bele kell egyeznie.
(Sajnos benne van a prospektusban, hogy nem lehet felmondani a 7. év végéig, például a 23. oldalon is. Ezért kell figyelmesen átolvasni ezeket a papírokat. Az 56. oldalon szerintem azt írja, hogy a hetedik év után, de a futamidő előtt ha felmondja valaki, bár tényleg nem egyértelmű. És a “részesedési jogok”-at olvasva is érdemes lett volna átgondolni, hogy miért nem befektetési jegy van odaírva. Mert nem az, hanem egy elég furcsa konstrukció, erről szól az MNB figyelmeztetése.)
Valahol olvastam, hogy egy Timberland-os írta, hogy arra még nem volt példa, hogy a felmondást elutasítsák. Na csatolom az én elutasításom, hogy itt a példa.
Na ezek után jó, gondoltam, akkor nem mondjuk fel, megvárom a lejáratot. Csakhogy most kaptam egy olyan levelet, ahol jogi lépésekkel fenyegetnek, ha nem fizetek. Mi van??? Ez elég durva, hiszen én fektetek be és úgy kezelnek, mint valami adóst!!! Ezt a levelet is csatolom, tanulságos. 
Na itt tartok most, és már mindenképp fel akarom mondani, nem érdekel, hogy bukik a fele összeg.
Szerintetek mit kellene, illetve mit tudok tenni? 
Eddig a levél. Remélem, te már nem fogsz így járni és kétszer meggondolod, kinek mit hiszel el, milyen mesés befektetésbe fogsz beleugrani és mikor bízod a pénzed egy általad nem ismert akármilyen szolgáltatóra.
Kezdésnek az MNB-nél lenne érdemes próbálkozni, ha esetleg a kikötések nem felelnek meg a magyar pénzügyi fogyasztóvédelmi előírásoknak, mert az, hogy felmondani sem lehet egy pénzügyi terméket (vagy annak eladott valamit) és nem fizetni sem, az már sok izgalmas kérdést felvet.
Share

A poszt-offshore korszak

Véletlenül úgy alakult, hogy egymástól függetlenül két vendégszerző is írt az offshore cégekkel kapcsolatban. Ennek oka az, hogy a 2017-es év sok változást fog hozni ebben a témában.

Van, amelyik előnyös az ebben érdekelteknek, erről szól a tegnapi cikk.

Van, amelyik hátrányos, ugyanis 2017-től jelentenek az illetékes adóhivataloknak a külföldi bankok a náluk lévő vagyonokról.

Bence cikke ennek fényében keresi a megoldásokat. Következzen az ő cikke.

A klasszikus offshore adótervezés, a maga gyönyörű és hatékony formájában 2017. január elsejével véget ér. Illetve dehogy, viszont úgy már nem mehet, ahogy eddig, mert elkezdődik a nemzetközi automatikus adóinformáció-csere gyakorlati fázisa. A különféle országok egymás után kapcsolódnak majd be az információfolyamba, attól függően, hogy mennyi türelmi időt tudtak kiharcolni maguknak.

Ahhoz, hogy megértsük az “offshorehoz” kapcsolódó tevékenységek közül mit lehet továbbra is folytatni a folyamatosan szigorodó nemzetközi adózásban, egy kicsit nézzük meg az offshore jelképes “halála” előtti történelmét és pár érdekességet.

Ahogy a mai formájában használjuk az “offshore” kifejezést, nos ez a külföldi entitások bevonásával folytatott adótervezési tevékenység valójában csak az 1950-es végén indult. Történelmi gyökerei persze messzebbre nyúlnak vissza, de most ne az angol gyarmatbirodalomtól induljunk. Nagyon kevesen optimalizálták közterheiket offshore cégek és bankszámlák beiktatásával, egyszerűen azért, mert nem volt rá szükség. A nemzeti adóhatóságok és maga a nemzetközi kereskedelem pedig nemhogy átlátható, de ellenőrizhető aztán végképpen nem volt (régi szép idők lehettek). Nem is volt rá szükség, mert akkoriban az államok még nem voltak annyira kiéhezve az adóbevételekre, saját adósságaik csökkentésére. Akkoriban a nemzetközi kereskedelem résztvevői még kézzelfogható dolgokat hoztak és eladható dolgokat vittek. Ezt használták ki zseniálisan olyan, (főleg angol) üzlet és pénzemberek, akik már az árú mellett inkább a pénzmozgás kezeléséhez értettek és némi gyakorlati agytornával legálisan kerülhették el a hazai sarcolást. Sőt, elérték a teljes névtelenséget az üzleteikben közreműködők számára. Szerintem még csak nem is sejtették, hogy nemcsak milliárdos összegek, olajmezők és kereskedelmi hajóflották sorsa sakkozható le “offshore”, hanem pár évtizeddel később, akár budapesti lakások is.

Olvasd tovább

Share
1 2 3 51