Tag Archives: portfolioblogger

Pénzügyek a családon belül

Egy olyan témáról írok ma, amely rengeteg probléma forrása, ez pedig a rokonok, barátok közötti pénzügyek.

Amikor valaki szeretne venni valamit, vagy megszorul anyagilag, az első reakció, hogy a közvetlen rokonaitól, vagy barátaitól akar kölcsönkérni.

A másik, talán még ennél is súlyosabb eset, amikor egy banki hitelfelvételnél a bank kezest kér és kimondva- kimondatlanul elvárás, hogy kezességet vállaljunk az öcsénkért, vagy a legjobb barátunkért, hiszen ennyit igazán megtehetünk érte.

Külön említést érdemel még a válás miatti vagyonmegosztás.

Nézzük sorban, milyen csapdákat rejtenek ezek a mindennapi szituációk.

Olvasd tovább

Share

Már több országban kudarcot vallott a tranzakciós adó

A kormány legújabb unortodox megszorításával, a banki tranzakciók megadóztatásával kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon más országban próbálkoztak-e már hasonlóval, ha igen, mi lett az eredménye, ha nem, akkor miért nem nyúlnak ehhez az eszközhöz máshol.

Miután rákerestem a témára, több tanulmányt is találtam, amikből kiderült, hogy mintegy tucatnyi latin-amerikai és ázsiai ország tett egy-egy átmeneti kísérletet ezzel az adóval. Igaz, ők nem voltak olyan bátrak, mint mi, a legtöbb országban csak a nagyösszegű pénzfelvételt (India, Pakisztán), a nagy összegű vállalkozói befizetést (Mexikó), a banki hiteleket (Kolumbia), a csekkes vásárlásokat, illetve a bankbetéteket (Brazília) (tehát csak a betéteket és nem a tranzakciókat!) terhelték meg tranzakciós adóval. A magyarországi, mindenféle tranzakcióra kiterjedő adó bár nem példátlan, de elég ritka volt.

(Megjegyzés: Sokan összekeverik a kizárólag csak az értékpapír-kereskedelmet sújtani kívánó “financial transaction tax”-ot a mindenkit érintő, banki forgalmat sújtó “bank transaction tax-szal. Az előzőt az EU kívánja valamikor bevezetni, illetve például Svédország próbálkozott vele, az utóbbit a magyar kormány és a többi cikkben szereplő ország.)

Olvasd tovább

Share

Már jegyezhető az eurós prémium államkötvény (PEMÁK)

November 21.-től már jegyezhető az euró alapú, az euró inflációs rátájához kötött kamatozású magyar prémium államkötvény, rövid nevén a PEMÁK (Prémium eurós magyar államkötvény)

A kamat mértéke az euróövezet inflációs adata plusz 2,5%, jelenleg 5,1%.

A névértéke egy euró, azaz bármilyen összegben tudsz belőle venni, nem csak például százas címletekben. Mivel azonban a legkisebb jegyezhető mennyiség 100 euró, a kamatok újra befektetése miatt érdemes legalább 4.000 eurót befizetni, hogy a kamatok is elérjék a 100 eurós határt.

Három nagy különbség van a forintos prémium állampapírhoz képest. Az egyik, hogy jogi személyek, azaz cégek is vehetik, ha keveslik a bankok által a cégeknek adott kamatokat. Azonban ne felejtsük el, hogy a futamidő 3 év és az idő előtti visszaváltás pénzbe kerül. Olvasd tovább

Share

Bankbetétek: a kamatvadászat vége?

A jövőre bevezetendő tranzakciós adó nagymértékben át fogja alakítani a pénzügyi életünk. A nagyobb cégek külföldre viszik a számlaforgalmukat, a költségtudatos nyugdíjasok újra készpénzben kérik majd a nyugdíjukat, ha lehet, bankkártya helyett majd készpénzzel fizetünk, sokan új számlavezető bankot kell, hogy keressenek és még sok hasonló lépésre lesz szükségünk jövőre, ha csökkenteni akarjuk az új adó költségét az életünkön.

Ami szintén gyökeresen át fog alakulni jövőre, az az akciós bankbetétek utáni kamatvadászat.

Olvasd tovább

Share

Ennyit költesz az autódra valójában

A múlt héten bejárta a médiát egy sajtóközlemény, miszerint egy átlag magyar 33 ezer forintot költ az autójára havonta.

Ez a szám már érzésre is köszönőviszonyban sem állhat a valósággal, mert rengeteg nagyon is valóságos költséggel nem számol, mint például értékvesztés, az autóba ölt pénzed miatt elvesztett banki kamatok, de az átírás költségét és sok hasonló “apróságot” sem vesz figyelembe.

Mivel ez egy fontos téma, hogy mennyi pénzt dobsz ki az ablakon, amikor autózol, illetve hogyan kell pontosan kiszámolni, hogy mennyibe kerül egy megtett kilométer, ezért csináltam nektek egy remélem mindenre kiterjedő kalkulátort.

Olvasd tovább

Share

Fizetsz jövőre a bankkártyás vásárlásokért!

A minden banki tranzakciót sújtó adó bevezetése januártól alapjaiban rendezi át a bankszámlák költségeit. Az évi 400 milliárdos teherből amennyit csak lehet, a bankok áthárítanak a fogyasztókra, lévén egy fogyasztási adóról van szó, még ha a kormány szemérmesen illetéknek is becézi a szülöttjét.

A múltkor megnéztük, hogyan változnak a számlavezetési díjak jövőre a bankoknál (cikk itt), most megnézzük, hogyan változnak a számlákhoz szorosan kötődő bankkártyás tranzakciók díjai az egyes bankoknál. Ide tartozik a bankkártya éves díja, a pénzfelvétel díja és a bankkártyás vásárlás is.

Olvasd tovább

Share

Magas kamatra vágysz? Irány Mongólia!

Beszélgettem egy kedves párral a napokban, akik a neten több helyen is olvasták, hogy Mongóliában milyen magas kamatot fizetnek a pénzükre és online is lehet számlát nyitni.  (Az amerikai fórumok ezzel vannak tele.)

Nosza, nem voltak restek, megnyitották a számlát és el is utaltak oda pármillió forintnak megfelelő amerikai dollárt, hogy évente 6,6%-on kamatozzon nekik egy megbízható mongol bankban (én találtam évi 14%-os ajánlatot is a neten). Sőt, mivel a mongol tugrikra még több kamatot adnak (15%), mindjárt a pénz egy részét át is váltották a helyi pénzre.

Olvasd tovább

Share

Lesz-e ingyenes bankszámla 2013-ban?

Újabb cikk a témában a bankkártyák költségeiről és a legolcsóbb bankszámlákról a 2013-as évben itt található: http://kiszamolo.hu/fizetsz-jovore-a-bankkartyas-vasarlasokert/

A kormány, hogy elkerülje a lényegi intézkedések meghozatalát és a szerkezeti átalakítások megkezdését, a jövő évi költségvetést is mindenféle átmeneti látszatintézkedéssel és megszorításokkal akarja kordában tartani.

Szakértő kormányunk újra a bankokat találta meg, mint a végtelenségig adóztatható fejősteheneket. (Hogy milyen pusztulás szélén állóak ezek a tehenek, arról többek között itt írtam: http://kiszamolo.hu/a-bankok-helyzete-magyarorszagon/ )

Olvasd tovább

Share

Az energiaárak az égig nőnek?

Vannak olyan mindenki által (tévesen) elfogadott aranyszabályok, melynek valóságtartamában az átlagember soha nem kételkedik.

Az egyik ilyen aranyszabály volt 2008-ig, hogy az ingatlanbefektetésen csak nyerni lehet, a másik sziklaszilárd kijelentés, hogy a részvényekből és kötvényekből álló portfolió bombabiztos és időt álló.

Nos, mindkét kijelentésről kiderült már, hogy nagyon messze van a valóságtól. Egy tanulságos esetet az ingatlanbefektetésről itt írtam le, egy másikat a részvény-kötvény portfolióról itt, illetve kiegészítettem itt.

Most szeretnék egy harmadik „örökkévaló igazságról” írni, ez pedig az energiahordozók és a nyersanyagok töretlen áremelkedésébe vetett rendíthetetlen hit.

Olvasd tovább

Share

Fektessünk be gyémántba és drágakőbe!

Kérésetekre most a gyémánt és drágakő befektetésekről írok röviden.

Az arany 12 éve tartó áremelkedése után sokan óvatosak lettek az aranybefektetésekkel kapcsolatban, félve attól, hogy egy komoly árkorrekció veszi kezdetét hamarosan. (Az aranyról itt írtam egy összefoglalást:  http://kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/)

Ezért egyre többen fordulnak a drágakövek, főleg a gyémánt felé, remélve, hogy az lesz a következő évtized sztárja.

Olvasd tovább

Share

Hogyan és mennyit tegyél félre a nyugdíjadra

Szinte hetente kér valaki egy cikket arról, hogyan lehet a nyugdíjra spórolni. Bár már írtam erről, de az már egy éve volt, érdemes újra összeszedni a lehetőségeket.

Először válaszoljunk arra kérdésre, hogy mennyit is kellene havonta félretenni nyugdíjra.

Arról már sokat írtam, miért fog összedőlni a jelenlegi nyugdíjrendszer és ha nem változnak a dolgok, akkor az átlagnyugdíj 38 ezer forint lesz. Ha még nem olvastad, olvasd el például itt: http://kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/

Olvasd tovább

Share

A unit-linked életbiztosítás halála?

A héten egymás után jelentek meg a negatív hírek a unit-linked biztosítások piacáról:

– A portfolio.hu egyik jelentése szerint a unit linked biztosításokból 55 milliárdot vontak ki az emberek az elmúlt egy évben, 2006-hoz képest 574 ezer biztosítás tűnt el, a második negyedévben 19%-kal kevesebb pénzt folyt be a biztosításokból, mint az egyébként se túl combos előző évben. (Viszont még mindig 1,3 millió élő unit-linked és vegyes életbiztosítás van a piacon.)

– A másik hír a CIG Biztosító zuhanó értékesítéséről és a legnagyobb brókercég, a Brókernet szakadásáról szól, ami mögött a közelállók szerint a jutalékbevételek drasztikus esése áll.

Olvasd tovább

Share

A világ készpénz nélkül

A héten írtam egy-egy cikket a készpénz, illetve a kártyás fizetés költségeiről, a kommentekben fellángolt a vita a készpénz hasznáról, illetve káráról.

Többek szerint át kellene térni a kártyás fizetésre, mások ugyanilyen hevesen ellenzik a kártyák további terjedését, mert a végső cél mindenképp egy, a készpénzt leváltó elektronikus pénz használata, ami ugyanolyan evolúció, mint amikor az aranypénz helyett megjelent a papírpénz, majd az arany teljesen ki is kopott a világ pénzforgalmából. Most ugyanez zajlik a készpénzzel, lassan átadja a helyét az elektronikus pénznek.

Miért lenne jó egy készpénzmentes társadalom? Megszabadulnánk a készpénz előállításának, tárolásának, számolásának, szállításának költségétől. Az adócsalás gyakorlatilag a nullára csökkenne, a korrupció is csak nagyon szofisztikáltan tudna fennmaradni. Értelmét vesztené a zsarolás, az emberrablás és sok más bűncselekmény, például az orgazdaság is nehezen kivitelezhető lenne. Képzeljük el a titkos zsarolót, akinek meg kell adnia a nevét és a számlaszámát, aztán el kellene számolnia az adóhivatallal, honnan van a pénz.

Olvasd tovább

Share

Nyugdíjrendszer: van megoldás!

A kormány múlt heti újabb ötletrohama a költségvetés rendbetételéről újra nyilvánvalóvá tette, hogy a politikai számítgatás megint felülírja az ország érdekeit.

A szokásos „kitalálunk valamit és még aznap be is vezetjük, majd egy hónap múlva utánaszámolunk” technika gyorsan meglátszódott: kiderült, hogy a tanárokon vélt megtakarításokból elfelejtették levonni a kifizetések adóvonzatát, ami amúgy is visszakerült volna az államhoz, a pénzfelvételből remélt 30 milliárd csak akkor jönne össze, ha még a pénztári pénzfelvételt, sőt a valutaváltást is megadóztatják, az új, online pénztárgépektől remélt 90 milliárdos plusz adóbevétel egy teljesen hasraütés alapján kalkulált számnak tűnik, látszatra semmilyen hatástanulmány nem lehet mögötte. A nyugdíjba vonuló közalkalmazottak helyeinek üresen hagyása is aligha eredményez már jövőre olyan megtakarítást, amivel a kormány számolt. A kiszámítható törvényi változások megint nem volt szempont, most éppen a pénztárgépekkel foglalkozó cégek dobhatják ki a kukába az internetes kommunikációra nem képes pénztárgépeiket a raktárakból, pár százmillió forint értékben.

Olvasd tovább

Share
1 54 55 56 57