Tag Archives: részvény

Sell in May and go away

Egy régi wall street-i mondás szerint (Sell in May and go away) a vakációs időszaknak számító nyári hónapokban érdemes követni a brókereinket a szabadságra és el kell adni a részvényeket majd októberben érdemes visszatérni a piacra.

Ez a bölcsesség úgy látszik, önbeteljesítő jóslat, hiszen ha kellően sok befektető így cselekszik, csak azért, mert az gondolja, hogy a többiek is így tesznek, akkor valóban igazzá válik a mondás.

Nézzük meg az amerikai S&P index havi teljesítményeit 1960 óta:

Az elmúlt éveket figyelembe véve, aki 2011-ben követte a népi bölcsességet és csak szeptemberben jött vissza a piacra, megúszott egy 19%-os zakót, amit az európai hitelválság és a japán cunami okozott, de 2010-ben is 10%-os veszteséget került el.

Olvasd tovább

Share

Túlértékelt-e az amerikai részvény és kötvénypiac?

Az utolsó bejegyzésemben egy amerikai újságcikkről írtam, ahol a szerző szerint most nem szabad belépni a kötvény és a részvénypiacra, mert mindkettő erősen túlértékelt.

Akkor már nem volt erőm leírni, hogy miért, most pótolom, hogy mire is gondol(hatot)t.

Ahhoz, hogy ezt elmagyarázhassam, elöljáróban meg kell ismerkedni a jegybanki alapkamat fogalmával. A jegybankok kötvényeket bocsátanak ki rövid futamidőre, ezek kamata szokott lenni a jegybanki alapkamat. Ennek mértéke jelenleg 7% Magyarországon, de tőlünk nyugatra ezek az értékek most nagyon alacsonyak: az euró alapkamata 0,75%, a dolláré 0,1-0,25% között változik.

Mi ennek az oka? A jegybankok az alapkamat változtatásával tudják befolyásolni az országuk általános kamatkörnyezetét. Ha magas az alapkamat, az emberek inkább megtakarítanak, főleg, ha az infláció is alacsony. A vállalkozások pedig elhalasztják a beruházásaikat, mert az alapkamat miatt a hitelek is drágák és nem biztos, hogy magas kamat mellett megéri beruházni.

Ha alacsony a kamatkörnyezet, az emberek sem takarékoskodnak, mert szinte semmi kamatot nem kapnak a pénzükért a bankban. (Jelenleg mind az USÁ-ban, mind Európában és Japánban magasabb az infláció, mint az elérhető biztonságos hozamok. Azaz reálértelemben a megtakarítók pénze évről-évre kevesebbet ér.)

Olvasd tovább

Share

Az átlaghozam túl sok mindent elfedez

Idehaza is ismert mantra a részvény-kötvény vegyes portfolió biztonsága és hozama. Van egy érdekes cikk erről a Smartmoney júniusi számában, amiről úgy gondolom, nektek is érdemes megismerni.

A cikk eredeti címe: “Ha a kötvény és a részvény is drága, a kiegyensúlyozott portfolió sem fog működni”

A cikk szerint a(z amerikai) pénzügyi tanácsadók leggyakoribb ajánlata az úgynevezett kiegyensúlyozott portfolió, amely nem más, mint részvények és kötvények meghatározott elegye, klasszikusan 60% részvény, 40% kötvény. A másik elterjedt módi az úgynevezett “target-date” alapok, ahol a lejárathoz közeledve csökkentik a részvények arányát és növelik a kötvényekét, így igyekezve a portfolió kockázatát mérsékelni például a nyugdíjhoz közeledve. Egy bombabiztos, arany alap, amit elég egyszer megvenni, aztán el is lehet felejteni, mert magától mindent megold.

Olvasd tovább

Share

Alapok: részvény és kötvény, kamat és hozam, annuitásos hitel

A blogban igyekszem alapvető dolgokról írni, hogy megértsétek, hogy működnek a pénzügyi termékek.

Azt vettem észre a kérdésekből és a hozzászólásokból, hogy érdemes lenne egy teljesen alapokról szóló cikket írni, ahol az alapkifejezéseket néznénk át.

Kamat és hozam. Mi a különbség?

A kamatot a kölcsönadott pénzünkre kapjuk, már az indulásnál rögzített mértékben. Például bankbetétre, vagy állampapírra mondjuk évi 6%-ot.

A hozamot nem tudjuk előre, azt nem is ígéri meg senki. Például veszünk ma OTP részvényt és eladjuk egy év múlva. Ha 10%-kal többért adtuk el, akkor 10% hozamunk keletkezett (nem kamat!)

Olvasd tovább

Share