Tartós befektetési számla: még nem késő

2014-12-15
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A TBSZ vagy tartós befektetési számlák alacsonyabb kamatadóval vagy kamatadómentességgel honorálják a hosszabb távú megtakarítókat.

Három év után a kamatadó 10%, öt év után kamatadómentes a megtakarításod, amit a TBSZ számlán tartottál. Ennek feltétele, hogy ezen idő alatt ne vegyél ki a számládról pénzt. (Se hozamot, se tőkét.)

Ezt a három vagy öt évet megelőzi egy úgynevezett gyűjtőév, amikor is akárhány alkalommal pénzt tudsz elhelyezni a számlán. (Mondjuk minden hónapban berakod a havi megspórolt pénzed.) A TBSZ számlára befizetni csak ebben az időszakban (gyűjtési szakasz) lehet.

Ez a gyűjtőév mindig egy naptári év, ennek lesz vége most december 31.-én, most zárják majd le a 2014-es számlákat.

Ha most erre legyintesz, hogy a jelenlegi 1,5-3%-os kamatkörnyezetben olyan alacsony a kamatadó mértéke (az 1,5% kamatnak a 16 vagy 22%-a, tehát 0,24-0,30% évente, vagyis öt év alatt is maximum 1,5% haszonról beszélünk, milliónként 2.400 forintról évente), ezért kár ezzel foglalkozni, igazad is van.

Azonban engedd meg, hogy egy kicsit árnyaljam a képet.

Ugyanis tőzsdei értékpapírszámla helyett is nyithatsz TBSZ számlát és így a teljes öt éves hasznod (árfolyamnyereség, kamatok, osztalékok) is mind adómentesek.

Mivel részvényekbe eleve nem fektetünk 5-7 évnél rövidebb időtávban, ezért nincs oka annak, hogy ezt ne TBSZ számlán keresztül tedd meg. (2012-től külföldi értékpapírokat is vehetsz TBSZ számlára.)

A TBSZ számlán belül akár naponta adhatsz-vehetsz a számládon (nem mintha ennek sok értelme lenne), vagyis bármikor át tudod alakítani a portfóliódat tetszőlegesen. (Sőt, idéntől már át is viheted másik szolgáltatóhoz a futó TBSZ számládat.) Tehát akár aktívan kereskedhetsz is rajta.

Ha pedig fel kell törnöd idő előtt a megtakarításodat, annyi hátrányod lesz, hogy be kell fizetned a kamatadót és az EHO-t, amit amúgy is be kellett volna. (Na jó, meg lesz egy kis adminisztrációs pluszmunkád.) Illetve annyiban jársz rosszabbul, hogy a 6% EHO-t azután is meg kell majd fizetned, ami után egyébként nem kellene. Viszont három év után arra sem fizetsz EHO-t, amire egyébként kellene.

További előny, hogy nem kell adóbevallással kínlódnod, ami nem egyszerű mutatvány tőkepiaci műveletek után. (Mennyiért vetted, milyen árfolyamon, mennyiért adtad el, milyen árfolyamon, milyen felmerült költségeid voltak, volt-e veszteséged, amit szembeállíthatsz vele, stb. stb.) Van, hogy neked kell adóznod, van, hogy csak be kell vallanod, de már levonták és van, hogy nem is kell bevallanod. Hidd el, sokkal jobban jársz, ha nem kell az adóbevallással törődnöd.

Ha meghalnál a TBSZ számla futamideje alatt, az örökösök úgy megkapják a pénzt levonások nélkül, mintha végigfutott volna az öt év.

Nagyon sokan nincsenek tisztában, milyen adókat vonnak értékpapírokból származó nyereség esetén.

Ezért gyorsan összefoglalom.

Árfolyamnyereségből (olcsóbban vetted, mint eladtad) 16% adót kell fizetned. Ezt megúszod a TBSZ számlával. Az árfolyamnyereséget mindig forintban kell értened. Vagyis vehettél valamit ezer euróért és eladtad 950 euróért, de ha a forint gyengülése miatt forintban mégis csak volt rajta hasznod, már azután is adózol.

(A veszteségeidet szembe állíthatod a nyereségeiddel, akár több szolgáltató között is. Nem csak egy évben, hanem az elmúlt két évet is figyelembe véve, de csak akkor, ha ezt a nyereséget, vagy veszteséget az adóbevallásodban feltüntetted.)

Kamatnyereségből (vagyis ha kötvényeid, kötvényalapjaid vannak) szintén fizetsz 16% adót plusz 6% EHO-t, vagyis 22%-ot. Ezt is megúszod. (EHO-t akkor nem kell csak fizetni normál számlánál, ha az alap legalább 80%-a magyar forintos állampapír. Minden más esetben igen. Tehát az összes külföldi kötvényalapnál biztos fizetsz EHO-t, de még a devizás magyar állampapíroknál is.)

Osztalékból magyar részvénynél 16%-ot kell adózni, külföldinél amennyit levonnak az adott országban, de minimum 16%-ot. (Ha az USÁ-ban már levontak 30%-ot, akkor így jártál, ha Németországban csak 15%-ot, akkor még 1%-ot fizetsz itthon. Ha nincs az adott országgal kettős adóztatást elkerülő megállapodás, akkor kicsit más a helyzet. De ahol egy átlagos befektető kereskedik, szinte biztos hogy van ilyen egyezmény. )

Elméletben a TBSZ számlán ezután sem fizetsz adót, de ez csak a magyar részvényeknél működik, a külföldi ország kifizető cége, vagy a hatósága úgyis levonja az osztalékadót kifizetés előtt. Persze mehetnél asztalt verni, ha uniós országról van szó, de többe kerülne a leves, mint a hús.

Ezért is érdemes például ETF-eknél és befektetési alapoknál a nem osztalékfizető, hanem a visszaforgató alapokat megvenni (Tehát a "Accumulating" alapokat keresni a "Distributing" alapok helyett.)

És amit sokan nem tudnak: Ha nem EGT országban (leegyszerűsítve: uniós és társult országban) lett kibocsátva a részvény vagy részvényalap, akkor még 14% EHO-t is kell fizetni az osztalék után. Ilyen ország például az USA, Ausztrália és sok másik kedvelt befektetési ország. Ennek az EHO-nak van egy évi 450 ezres maximuma, amibe beleszámít az egyéb 14%-os EHO fizetés is (például osztalék felvétele a saját cégedből). Ilyenkor nyilatkoznod kell, hogy elérted az éves maximumot, ekkor a szolgáltató nem vonja le ezt pluszban.

Ja, és egyébként az osztalék után még a NYESZ számlánál is kell adózni, senki nem érti, miért.

Egy szó, mint száz: ha bankbetétekhez nem is olyan nagy durranás a TBSZ számla (főleg a mostani kamatkörnyezetben), de értékpapírszámla esetén nem nagyon tudok olyan indokot mondani, ami miatt nem lenne érdemesebb inkább ezt használni a normál számla helyett.

Ha te is így gondolod, év végéig még van pár napod cselekedni. (Fontos! Meglévő értékpapírokat nem vihetsz be TBSZ számlára. Azokat el kell adnod, majd újra megvenned a TBSZ számlán belül. Ennek költségét és esetleges adóvonzatait vedd figyelembe.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram