Tartós befektetési számla: még nem késő

A TBSZ vagy tartós befektetési számlák alacsonyabb kamatadóval vagy kamatadómentességgel honorálják a hosszabb távú megtakarítókat.

Három év után a kamatadó 10%, öt év után kamatadómentes a megtakarításod, amit a TBSZ számlán tartottál. Ennek feltétele, hogy ezen idő alatt ne vegyél ki a számládról pénzt. (Se hozamot, se tőkét.)

Ezt a három vagy öt évet megelőzi egy úgynevezett gyűjtőév, amikor is akárhány alkalommal pénzt tudsz elhelyezni a számlán. (Mondjuk minden hónapban berakod a havi megspórolt pénzed.) A TBSZ számlára befizetni csak ebben az időszakban (gyűjtési szakasz) lehet.

Ez a gyűjtőév mindig egy naptári év, ennek lesz vége most december 31.-én, most zárják majd le a 2014-es számlákat.

Ha most erre legyintesz, hogy a jelenlegi 1,5-3%-os kamatkörnyezetben olyan alacsony a kamatadó mértéke (az 1,5% kamatnak a 16 vagy 22%-a, tehát 0,24-0,30% évente, vagyis öt év alatt is maximum 1,5% haszonról beszélünk, milliónként 2.400 forintról évente), ezért kár ezzel foglalkozni, igazad is van.

Azonban engedd meg, hogy egy kicsit árnyaljam a képet.

Ugyanis tőzsdei értékpapírszámla helyett is nyithatsz TBSZ számlát és így a teljes öt éves hasznod (árfolyamnyereség, kamatok, osztalékok) is mind adómentesek.

Mivel részvényekbe eleve nem fektetünk 5-7 évnél rövidebb időtávban, ezért nincs oka annak, hogy ezt ne TBSZ számlán keresztül tedd meg. (2012-től külföldi értékpapírokat is vehetsz TBSZ számlára.)

A TBSZ számlán belül akár naponta adhatsz-vehetsz a számládon (nem mintha ennek sok értelme lenne), vagyis bármikor át tudod alakítani a portfóliódat tetszőlegesen. (Sőt, idéntől már át is viheted másik szolgáltatóhoz a futó TBSZ számládat.) Tehát akár aktívan kereskedhetsz is rajta.

Ha pedig fel kell törnöd idő előtt a megtakarításodat, annyi hátrányod lesz, hogy be kell fizetned a kamatadót és az EHO-t, amit amúgy is be kellett volna. (Na jó, meg lesz egy kis adminisztrációs pluszmunkád.) Illetve annyiban jársz rosszabbul, hogy a 6% EHO-t azután is meg kell majd fizetned, ami után egyébként nem kellene. Viszont három év után arra sem fizetsz EHO-t, amire egyébként kellene.

További előny, hogy nem kell adóbevallással kínlódnod, ami nem egyszerű mutatvány tőkepiaci műveletek után. (Mennyiért vetted, milyen árfolyamon, mennyiért adtad el, milyen árfolyamon, milyen felmerült költségeid voltak, volt-e veszteséged, amit szembeállíthatsz vele, stb. stb.) Van, hogy neked kell adóznod, van, hogy csak be kell vallanod, de már levonták és van, hogy nem is kell bevallanod. Hidd el, sokkal jobban jársz, ha nem kell az adóbevallással törődnöd.

Ha meghalnál a TBSZ számla futamideje alatt, az örökösök úgy megkapják a pénzt levonások nélkül, mintha végigfutott volna az öt év.

Nagyon sokan nincsenek tisztában, milyen adókat vonnak értékpapírokból származó nyereség esetén.

Ezért gyorsan összefoglalom.

Árfolyamnyereségből (olcsóbban vetted, mint eladtad) 16% adót kell fizetned. Ezt megúszod a TBSZ számlával. Az árfolyamnyereséget mindig forintban kell értened. Vagyis vehettél valamit ezer euróért és eladtad 950 euróért, de ha a forint gyengülése miatt forintban mégis csak volt rajta hasznod, már azután is adózol.

(A veszteségeidet szembe állíthatod a nyereségeiddel, akár több szolgáltató között is. Nem csak egy évben, hanem az elmúlt két évet is figyelembe véve, de csak akkor, ha ezt a nyereséget, vagy veszteséget az adóbevallásodban feltüntetted.)

Kamatnyereségből (vagyis ha kötvényeid, kötvényalapjaid vannak) szintén fizetsz 16% adót plusz 6% EHO-t, vagyis 22%-ot. Ezt is megúszod. (EHO-t akkor nem kell csak fizetni normál számlánál, ha az alap legalább 80%-a magyar forintos állampapír. Minden más esetben igen. Tehát az összes külföldi kötvényalapnál biztos fizetsz EHO-t, de még a devizás magyar állampapíroknál is.)

Osztalékból magyar részvénynél 16%-ot kell adózni, külföldinél amennyit levonnak az adott országban, de minimum 16%-ot. (Ha az USÁ-ban már levontak 30%-ot, akkor így jártál, ha Németországban csak 15%-ot, akkor még 1%-ot fizetsz itthon. Ha nincs az adott országgal kettős adóztatást elkerülő megállapodás, akkor kicsit más a helyzet. De ahol egy átlagos befektető kereskedik, szinte biztos hogy van ilyen egyezmény. )

Elméletben a TBSZ számlán ezután sem fizetsz adót, de ez csak a magyar részvényeknél működik, a külföldi ország kifizető cége, vagy a hatósága úgyis levonja az osztalékadót kifizetés előtt. Persze mehetnél asztalt verni, ha uniós országról van szó, de többe kerülne a leves, mint a hús.

Ezért is érdemes például ETF-eknél és befektetési alapoknál a nem osztalékfizető, hanem a visszaforgató alapokat megvenni (Tehát a “Accumulating” alapokat keresni a “Distributing” alapok helyett.)

És amit sokan nem tudnak: Ha nem EGT országban (leegyszerűsítve: uniós és társult országban) lett kibocsátva a részvény vagy részvényalap, akkor még 14% EHO-t is kell fizetni az osztalék után. Ilyen ország például az USA, Ausztrália és sok másik kedvelt befektetési ország. Ennek az EHO-nak van egy évi 450 ezres maximuma, amibe beleszámít az egyéb 14%-os EHO fizetés is (például osztalék felvétele a saját cégedből). Ilyenkor nyilatkoznod kell, hogy elérted az éves maximumot, ekkor a szolgáltató nem vonja le ezt pluszban.

Ja, és egyébként az osztalék után még a NYESZ számlánál is kell adózni, senki nem érti, miért.

Egy szó, mint száz: ha bankbetétekhez nem is olyan nagy durranás a TBSZ számla (főleg a mostani kamatkörnyezetben), de értékpapírszámla esetén nem nagyon tudok olyan indokot mondani, ami miatt nem lenne érdemesebb inkább ezt használni a normál számla helyett.

Ha te is így gondolod, év végéig még van pár napod cselekedni. (Fontos! Meglévő értékpapírokat nem vihetsz be TBSZ számlára. Azokat el kell adnod, majd újra megvenned a TBSZ számlán belül. Ennek költségét és esetleges adóvonzatait vedd figyelembe.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

47 hozzászólás

  • Zabalint

    Javítson ki valaki, ha tévedek, de úgy tudom, ha veszel egy hazai részvényt 1000 Ft-ért (jutalékoktól most eltekintek), kifizet 100 Ft osztalékot, majd leesik 850-re az árfolyam, és eladod, akkor azt nem tudod szembeállítani az osztalékkal, tehát az osztalék után úgy is adózol, hogy 50 Ft-os veszteséged van. Ez egy további előnye a TBSZ-nek, hiszen ott a bemenet és a kimenet különbözete után kell adózni, ha idő előtt veszed ki. Ráadásul ha jól tudom, egy ideje már a tőzsdén nem kereskedett befektetési alapok nyeresége nem állítható szembe a tőzsdei veszteségekkel, ezért is vezette tőzsdére a Concorde a fontosabb nyílt végű alapjait. A TBSZ-nél ez sem gond.

  • sz.krisz

    Annyit megjegyeznék, hogy árfolyamnyereség mellett létezik külön kategória, amit idén éppen “Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem”-nek hívnak (SZJA. tv. 67/A. §). Ez olyan árfolyamnyereség, amit bizonyos országok (EU, USA közte van) pénzügyi felügyelete által ellenőrött “brókercégen” keresztül “tőzsdén” ért el az illető, a részvény és ETF vásárlók és a forexezők 99%-a ez alá tartozik. Az extra ebben, hogy a veszteség és nyereség adott évben szembeállítható, illetve a veszteség “átvihető” a következő két évre, szemben a sima árfolyamnyereséggel.

    Egyes szolgátatóknál lehetőség van arra, hogy a kamatjövedelmet is a fenti ügyletként számolják el, ez a szembeállítás és az EHO miatt praktikus.

    E miatt, ha van elhatárolt vesztesége az embernek tavalyról, és egyedi értékpapírokkal foglalkozik alapvetően, akkor TBSZ nélkül is tud adót optimalizálni.

  • Tamás

    @zabalint így van, az osztalék nem állítható szembe az árfolyamnyereséggel/-veszteséggel, az két különböző jövedelem.
    Hasonló igaz arra is, hogy ha valaki idő előtt feltöri a TBSZ-t, amin mondjuk vesztesége van, az nem állítható szembe a “normál” árfolyamnyereséggel, mert a TBSZ-ből származó jövedelem egy külön kategória.

    “öt év alatt”, “öt éves hasznod”, stb – tulajdonképpen hat az az öt, hiszen az adómentesség már a nulladik évben él, tehát minden adóelőny 6 éven keresztül jelentkezik. Például a gyűjtőévben vett osztalékpapír akár 6x is fizethet adómentes osztalékot.

  • Gabail

    Mi a helyzet akkor, ha mondjuk csak 7-8 év elteltével szeretném eladni a TBSZ számlán lévő értékpapírjaimat? Végig adómentes? Vagy az 5 év lejártával újraindul egy másik 5 éves periódus? Esetleg az 5 év végén mindenképp le kell zárnom és új TBSZ-t nyitni a papírok eladásával és újra megvételével?

    Vagy mi van akkor, ha pl. 7 év elteltével csak át szeretném rendezni a portfóliót? Maradhat akkor tovább ezen a 7 éves TBSZ-en? Vagy ilyenkor mindenképpen kell nyitnom egy újat?

  • Norbert

    Sziasztok,
    Örülök ennek a cikknek, mert évek óta vannak TBSZ-eim, és felmerült egy kérdésem, hátha ti vágjátok a választ.

    Szóval, mi történik a TBSZ számlán lévő értékpapírokkal (részvények, befektetési jegyek, stb) az 5. év után, amikor már adómentessé válik az elért hozam? (és nem kérem a TBSZ meghosszabbítását újabb 5 évre)
    Az én tippem az, hogy átvezetik a normál számlára, és a dec 31-i árfolyamon “tőkésedik”, és onnantól nulláról indul az árfolyamnyereség számítása.

    Mit tudtok, így van, mit gondoltok, így lehet?

    Köszi és üdv,

  • HTündi

    Ezzel nekem csak az a bajom, hogy a mai belpolitikai helyzetben nem sok kedvem van 5 évre lekötni a pénzem. 🙁 Még 5 hónapra is alig.

  • Kiszamolo

    Norbert, úgy tudom, ez történik.

  • Kiszamolo

    Gabail öt év után mindenképpen vége. Annyi csak a kedvezmény, hogy ha újra indítod, akkor nem lesz gyüjtőév.

  • Istvan

    Elvileg 5 év után meghosszabbítható a TBSZ újabb 5 évre, gyűjtőév nélkül (tehát a 2010-ben indított TBSZ lejár 2015. december 31-én, és ha meghosszabbítjuk, akkor újra indul az 5 év, és 2020. december 31-én fog lejárni).

    Ami nem teljesen világos (egyetlen pénzintézettől sem kaptam egyetlen értelmes választ sem ezügyben, valamint a tájékoztató anyagokban is homlokegyenest ellentétes dolgokat írnak), hogy az ilyen hosszabbításkor kivehető-e részösszeg, vagy a teljes korábbi összeg tőkésedik.

    Tehát ha mondjuk amerikai részvényeket veszek TBSZ-re, amelyek az évek során osztalékokat fizetnek (és azt készpénzben tartom), akkor meg lehet-e azt csinálni, hogy a TBSZ hosszabbításkor csak az értékpapírokat viszem át újabb 5 évre az új TBSZ-re és az osztalékokat felveszem, vagy sem?

    Ha valaki ezzel kapcsolatban bármi használható információt tud adni, azt előre is köszönöm 🙂

  • Agent

    Annyi plusz infó talán a cikkhez, mivel kevés banknap lesz, hogy elég lesz december 31.én már meglévő TBSZ számlára utalást indítani, mert az még idei adóévbe beszámít, függetlenül attól, hogy csak januárban íródik jóvá/lesz látható a számlán.

  • Zabalint

    @htundi
    De ez nem olyan, mint egy 5 éves lekötés, rövidtávú papírokat is lehet rajta tartani, és bármikor megszüntethető, ha eladod rajta a papírokat. Én idén úgy nyitottam 2-t (1 értékpapír, 1 államkincstár), hogy fogalmam nincs, hogy mikor fog kelleni, lehet, hogy 1, lehet hogy 5 év múlva. Pár éve lakásvásárláskor 2-t felbontottam.

  • Tamás

    @istvan Szja tv 67/B.§, 10(b) alapján szerintem újrakötésnél nem vehetsz ki.

  • Zabalint

    @kiszamolo
    Ha úgy történik, ahogy Norbert mondja, az számos kérdést felvet:

    1. Mi történik az illikvid kisrészvényekkel? Ha így van, akkor december 31-edikén érdemes felkötni pár darabbal, ha megteszem, az csalás?

    2. A zártvégű alapoknál jelenleg a Netbroker naponta átáll a nettó eszközértékről a legutóbbi tőzsdei kötésre, majd másnap vissza. A kérdés, 31-edikén melyiket veszi figyelembe? Ez azért is érdekes kérdés, mert tőzsdén és jegyzéskor is veheted, tőzsdén is eladhatod és meg is várhatod a lejáratát. Így hogy melyiknek kellene lennie a mérvadónak, az komoly elvi kérdés is, de a gyakorlatban a lényeg, hogy melyik számít.

    Az államkincstárnál amúgy azt mondták, úgy van, ahogy Norbert mondja, de állampapíroknál eleve adott az árfolyam, ott egyszerű.

  • Tamás

    @zabalint Szja tv 67/B.§, 10(ba) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;
    […]
    kell figyelembe venni.

  • Zsolt

    Sziasztok!

    Két lehetőség van. Az első a hosszabbodás, itt a teljes összeg tőkésedik
    Nincs gyűjtőév és nincs kivét.
    A másik, hogy nyitsz egy újat az utolsó évben és arra transzferálod a lejáróban lévő papírokat.
    Azt az infót kaptam, hogy ez költségmentes. Ebben az esetben vehetsz ki belőle.

  • Kispest

    Az Államkincstárnál elvileg úgy van, ha lejár az 5 év és nem nyilatkozol, akkor “kiteszik” a normál ÉP számlára.
    Ha nyilatkozol, megmondhatod, hogy melyik kötvényeket akarok továbbfuttatni TBSZ-en, és melyiket kéred áthelyezni az új TBSZ-re.
    Van aki máshogy tudja?

  • Istvan

    @Zsolt – Wow, na ezt a verziót még nem hallottam! 🙂 Tehát ha jövőre nyitok egy TBSZ-t, akkor arra év végén áttranszferálhatom a lejáró 2010-es TBSZ-en lévő értékpapírokat, és a készpénz kivehető? :o. Ez így szuper lenne, megkérdezhetem, hogy hol kaptad ezt az infot, ha nem titok? Mert én a KBC-nél és az Erste-nél is érdeklődtem, de teljesen zavaros és egymásnak ellentmondó információkat kaptam, és ilyet még véletlenül sem, hogy két lehetőség is lenne …

  • Zsolt

    @István

    Megnéztem a jogszabályt, majd a Cibes jogászok is.
    A transzfert a Cibes brókerem mondta.
    Természetesen le kell ellenőrizni.

  • prono

    Kicsit elvesztem fent abban, hogy akkor mikor kell nekem adóbevallásnál ezzel foglalkoznom? Soha? Ha feltöröm a TBSZ számlám amiken tipikusan kötvények voltak, akkor a hozamból levonják automatikusan gondolom a 22% és nem is kell bevallanom adóbevallásnál? Ugyanúgy mint betétnél vagy sima értékpapírszámlánál?
    Bocs, itt kis kavarc van a fejemben. Tisztába tudnád tenni? Köszi!

  • Endre

    Mindenesetre a törvény a TBSZ első 3 évének leteltekor kifejezetten megengedi a részfelvétet:
    “Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően tett nyilatkozatával a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg.”
    Ennek fényében furcsa lenne, ha 5 év után ugyanezt nem engedné meg, de hát én nem vagyok jogász, a magyar jogszabályok meg olyanok, amilyenek.
    Talán ha szépen megkérjük a Kiszámolót, frissíti a bejegyzét az öt év utáni lehetőségek pontos bemutatásával 😉

  • Kiszamolo

    Promo, ha feltöröd, tuti kell vele foglalkozni, mert neked kell bavallani és befizetni az adót.

  • Istvan

    @zsolt – Hálás köszönet, utánanézek :-).

    Ez egyébként sokkal értelmesebb verzió, mert ha se részlegesen kivenni, se hozzárakni nem lehet, akkor az ember vagy 5 évente beleszorul ugyanabba a TBSZ-be, és csak az azon lévő összeget tudja görgetni, vagy átvezetteti az értékpapírjait sima számlára, és újat nyit, de akkor meg a sima értékpapír számlán bukja az adómentességet a papírjaival …

  • L70

    Amíg az államkincstár a kamatfizetéskor névértéken váltotta vissza a PMÁK-ot, én is folyamatosan előre kötöttem, mert 3% helyett 3,5% kamatprémiumot adott a 2016/I (5 év alatt ez már 2,5%-nál egy kicsit több extra pénz).

    Ezek szerint 2015. végén majd nyilatkoznom kell róla, hogy a lejáró TBSZ 2010-ről dec 31-én tegyék át TBSZ 2015-re.

    Megjegyzem, tipikus magyar megoldás, hogy jogászaink képtelenek megalkotni egy kerek és közérthető jogszabályt, gondolom, náluk ez valami szórakozás, hogy érthetetlenül vagy kétértelműen szeretnek fogalmazni, vagy szimplán a törvényalkotók képessége ennyi (ami valljuk be, szánalmas, hiszen ezen a topikon se 70-es iq-val bírók szólnak hozzá a témához). Amilyen szépen érhető, hogy hogyan nyissunk TBSZ-t, annyira zavaros, hogy mi történik a TBSZ lejáratakor.

  • Istvan

    Hát igen, gondolom ezért nem nagyon mernek nyilatkozni a pénzintézetek ügyfélszolgálatai sem, illetve egymásnak ellentmondó információkat tesznek fel a honlapjukra, mivel ők sem tudják…

    Mindegy, jövő év végén lejárnak az első TBSZ-ek, akkor majd eljön az igazság pillanata 🙂

  • headset

    @prono
    Én már törtem fel TBSZ-t az államkincstárnál.
    Mikor feltöröd, nem vonnak le semmilyen adót, kifizetik a rajta levö pénzt és ha nem adtad el az összes kötvényt, a maradékot átteszik a normál számládra.
    A következö adózasi év január 31-ig a számlavezetö kuld egy kimutatást az összes befizetett pénz és az összes kifizetett pénz különbségéröl. A transzferált kötvényeket vételi árfolyamon számolják, a kifizetési oldalon.
    A kimutatásban benne van, hogy mennyi adót kell fizetned a kulönbözet után. Ezt beírod az SZJA bevallás rubrikájába és befizeted. Ennyi.

    A késleltetett adófizetés mellett a feltört TBSZ-nek az az elönye is van, hogy az értékpapíreladásnál elvesztett 2% levonódik a korábbi hozamból és azután nem kell adózni. A normál számlán, a kifizetett kamatból azonnal levonják az adót és azt többé semmilyen veszteséggel sem lehet szembeállítani, visszaszerezni.

  • Bandalla

    @kiszamolo
    nagyon köszönöm a cikket.
    sajnálatos módon a napokban pont az öröklési résszel kapcsolatos ügyintézés van terítéken nálam, és a bejegyzésedben említett
    “Ha meghalnál a TBSZ számla futamideje alatt, az örökösök úgy megkapják a pénzt levonások nélkül, mintha végigfutott volna az öt év.”
    részhez szeretnék hozzászólni. Több forrásból is megerősítették, hogy a TBSZ lejárta előtt történt halálesetet követően az örökös tényleg megkapja a TBSZ tőkerészét – praktikusan átvezetik egy értékpapír számlára. De a hozamok után – ha a haláleset az első 3 évben történt, az örökösnek a hozam 22%-át kitevő adóköteles jövedelme keletkezik, a 3 év után pedig 11%. Hogy miért ennyi, azt sajnos nem tudom
    Remélem, keveseknek volt hasznos ez az információ

  • Jenő

    Erste-n kívül hol tudok TBSZ-re, NYESZ-re amerikai részvényt (ETF-et) venni?

  • hungaroborg

    @jeno

    Akármelyik brókerházban. Komolyan. Csak ne online garázscéget keress. A BudaCash-nél pl biztos (máshol is, csak ezt ismerem). Ami megbízható és online, ezért olcsóbb is, a KBC Equitas. Kiszámoló említett még egy Degiro-t. Nem ajánlotta kifejezetten, de megemlítette, aki olvas a sorok között, ez hallgatólagos beleegyezésnek minősül részéről. 🙂 degiro.hu/ Ezt nem ismerem, 2 napja hallottam róla először (pont Kiszámolótól).

    De mondjuk részvényt bárhol lehet venni. ETF-et már nem feltétlen, de a fent említetteknél biztos.

  • studkell

    Ersténél nekem azt mondták, hogy ETF-et nem lehet TBSZ-re venni. Most melyik az igaz? Sikerült valakinek (megcáfolva az ügyintézőmet)?

  • Duro

    @bandalla

    Én úgy tudom, hogy pl. befektetési alap esetén az elhalálozás napjáni forgalamzási érték lesz az örökös bekerülési értéke.

    Tehát pl. ha ez 1,60 Ft volt, és a procedúra során mire az örökös számlájára ér már fölmegy 1,65-re, akkor a különbség után (5 fillér jegyenként) adózol csak.

    Persze lehet, h csak bef. alapokra igaz, Neked mivel van tapasztalatod?

  • Istvan

    @studkell Lehet venni ETF-et TBSZ-re (a KBC-nél biztosan, ugyanis nekem vannak ETF-jeim TBSZ-en :-).

  • Peter

    @studkell ERSTE-nél nem lehet, máshol lehet. Ez az ő (KOMOLY) hiányosságuk sajnos.

    Ahol biztosan tudsz pl.: KBC, Equilor, BudaCash

  • studkell

    Istvan, Peter: rendben, köszi, akkor az Erstét elfelejtem. Marad a KBC.

  • mage

    @hungaroborg

    A degiro-nál tudtommal nincs TBSZ. Valaki írt is ez ügyben neki a portfólió fórumból és azt a választ kapta, hogy nem is tervezik bevezetni.

  • Mreg

    CIB-nél tudok TBSZ számláról részvényt venni hosszú távra?

  • antenna

    Miklós, ha TBSZ-t nyitok, akkor az azt jelenti, 5 évre valamelyik bankhoz/szolgáltatóhoz kötöm magam?

  • Kiszamolo

    Tavaly óta át lehet vinni máshoz.

  • barnamedve

    “@Jenő
    Akármelyik brókerházban. Komolyan. Csak ne online garázscéget keress. A BudaCash-nél pl biztos ”
    Ezen így utólag azért megakadt a szemem.
    Egyébként kösz a cikket nekem hasznos volt így utólag is.

  • Verona

    Kedves Kiszámoló! A 2010-es TBSZ lejárattal kapcsolatban szeretnék érdeklődni Nálad.
    Legutóbb ma érdeklődtem a Kincstárnál, ahol a kb 1 1/2 hónappal ezelőttihez képest megint nem tudtak írásos referenciával sem választ adni arra az egyszerű kérdésre, hogy mi történik a kincstári számlán levő, 2015.12.31-e után lejáró futamidejű állampapírok hozamával: “a budapesti központból szóban (!) azt az infót kapták, hogy ezen papírok teljes hozama kamatadóköteles lesz, hacsak nem nyit az ügyfél egy újabb TBSZ-t és akkor megspórolja nyitó évet…” Semmi egyéb konkrétum 🙁
    Még azzal sem kecsegtetnek, hogy esetleg időarányosan számolják a kamatadó kötelezettséget, nemhogy azzal, hogy amit a 2010-es TBSZ-en befektettem és azt a lejáratig megtartva -lett légyen az egy “TBSZ”-nek kinevezett számla vagy egy sima ÉP számla- adómentes lesz.
    Tudnál erről Bp-en konkrétabb infót szerezni? Előre is köszi!

  • headset

    @verona
    Nekem még nem zárult le TBSZ-em, de már feltörtem TBSZ-t, ami egy kicsit hasonló.
    A TBSZ-ről a kötvényeket vételi árfolyamon vitték át a normál számlámra. A vételi árfolyam a felhalmozott kamatot is tartalmazta. Emiatt a “ezen papírok teljes hozama kamatadóköteles lesz” kijelentés a kamat dec 31. utáni időarányos részét jelenti. Mintha január elsején vetted volna a papírt.
    Én arra kérdeznék rá, hogy milyen beszerzési értéket számolnak az átvitt papírokra és hogy általában hogyan kell adózni a kamatperiódus közepén vett papírokra a következő kamatfizetésnél.
    Talán így kettébontva a problémát, tudnak válaszolni az AKK-nál. 🙂

  • tündérmackó

    @kiszamolo “Fontos! Meglévő értékpapírokat nem vihetsz be TBSZ számlára. Azokat el kell adnod, majd újra megvenned a TBSZ számlán belül. Ennek költségét és esetleges adóvonzatait vedd figyelembe.”

    Kivétel gyűjtőév, példa az Erste Befektetési Zrt. Ingyenesen megcsinálják, ha a saját számláid közt tologatod a papírokat. Élni is fog vele még év vége előtt, ha már egyszer a rendszeres megtakarítási programmal nem lehet közvetlenül TBSZ-re papírokat venni.

  • Kiszamolo

    Sajnos nem így van. Ha mégis megteszi, az privát partizán akció és nem szabályos.

  • tropopo

    Sziasztok!
    Tavaly nyitottam a KBC-nél egy normál számlát, majd egy TBSZ-t. Eddig azt hittem, hogy a TBSZ teljesen adómentes, de most kellett rájönnöm, hogy a külföldi osztalékjövedelem nem. Sikerült is olyan részvényt (holland) vásárolnom (nem nagy értékben), amely fizetett osztalékot. A 15%-ot levonták, ugye az 1%-ot pedig nekem kellene bevallanom és befizetnem. Az 1% a mai árfolyammal számolva kerek 48 Ft. Kell-e ilyen kis összeget is bevallani? Ha nem vallom be, akkor ebből lehet-e probléma? nyilván nem az összeg sok, hanem az utánajárás, az átutalás díja, stb.

  • Kiszamolo

    Miért kellene bevallani? TBSZ-en nem kell. Az csak csupán pech, hogy a holland nem tudta, hogy TBSZ számlád van és ő már levonta az adót.

  • tropopo

    Akkor valami nekem nem tiszta. Lehet, hogy már változott a jogszabály, és már nem él, de fent ezt írtad: “ha Németországban csak 15%-ot, akkor még 1%-ot fizetsz itthon”. Akkor ez TBSZ-re nem vonatkozik?

    A KBC tudástára szerint: Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből TBSZ; Oszatalékadó adózási egyezmények szerint; ügyfél vallja be;kifizetőhelyi levonás.

    Végigolvastam a 1553-as nyomtatvány TBSZ-re vonatkozó részét 166. sor: A tartós befektetésből származó jövedelem és adója, ahol a lekötési hozamot említik, amely lejáratkor, vagy a TBSZ felbontásakor keletkezik. Ezek után nem értem, hogy a KBC hogy érti.

  • Kiszamolo

    Már írták, hogy félreérthető a honlapjuk tájékoztatója. Írj nekik, hogy most mi van.

  • pompidou

    Tropo !
    Neked vontak le egyéb költséget is a külföldi osztalék után… ( pld.KELLER 15EUR. ? )
    Az ersténél, minden szmlán, -NESZ, TBSZ ,-külföldi osztalék után “Keller” ktg-t vonnak le, max. 15EUR…( de max az osztalék nagyságáig…)