Új eurós MOL kötvény

Még ki sem jött a hír, hogy hétfőtől a MOL új eurós kötvényeket bocsát ki 750 millió euró értékben, máris többen tudni szerették volna, érdemes-e venni belőle.

A kötvény eurós, a hozama 2,75% és a futamideje 7 év.

Milyen kockázatai lehetnek egy ilyen kötvénynek?

Két fő kockázattal kell szembenézned.

Az egyik a cég, akinek kölcsönadsz, hiszen a kötvényvásárlás azt jelenti, hogy pénzt adsz kölcsön egy cégnek.

A MOL egy olajipari cég, ami nem annyira felkapott befektetési célpont mostanában az alacsony olajár miatt. A cég szerencséjére nem csak kitermeléssel foglalkozik (ahol egyértelműen rossz az alacsony olajár), hanem finomítással és értékesítéssel is, ahol viszont jó is lehet az olcsó olaj. (Ha olcsó az üzemanyag, több fogy belőle és a haszonkulcsot is jobban elbírja a végső ár.)

A cég nettó adósságállománya kicsit több mint 20%, ami jelentősen nőtt az elmúlt időben, de azért nem olyan vészes.

A cég adósságbesorolása bóvli, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategória. De azért annyira ne ijedj meg, a bóvli kategória tetején van, ahol egyébként a magyar államadósság is.

Bár a jövőt nem látjuk és a következő hét évben rengeteg minden megtörténhet még, amire akár rémálmunkban sem gondoltunk volna, mégis jelenleg úgy tűnik, hogy annak kicsi az esélye, hogy a MOL tönkremegy addigra és nem tudja kifizetni az adósságát.

A másik, talán sokkal komolyabb veszély az, hogy az elérhető hozamok jelentősen megnőnek a következő hét évben. Míg mindenki más akár kétszer annyi kamatot kap az új befektetéseire, te továbbra is csak 2,75%-t fogsz kapni évről-évre. (Minél hosszabb egy kötvény futamideje, annál nagyobb ez a veszély és annál tovább fogod elszenvedni a kötvényed alacsony kamatait.)

A kérdés az, milyen alternatív lehetőségeid vannak a következő évekre.

Az egyik ilyen lehetőség az eurós prémium magyar állampapír, eurózóna inflációja plusz 2%. A futamideje csak 3 év és a kamata változó, ami jó. Ha nő az eurós infláció, nő a kamat is. Az állam mindig jobb adós, mint egy cég, mert sokkal nehezebben és lassabban megy csődbe. (Cikk: Honnan tudod előre, hogy államcsőd lesz?)

Jelenlegi kamata 2,2%, de ez nőhet, ha nő az infláció.

Másik lehetőség vállalati kötvényalapok vásárlása.

Vehetsz bóvlikötvény alapot (hiszen a MOL kötvény is az), vagy befektetésre javasolt kötvényeket.

A befektetési alapok előnye, hogy nem egy kötvény van benne, hanem 2-3-400 céges kötvény, így kisebb a kockázata, hiszen sok cég adóssága van összegyűjtve.

Bóvlikötvény alapnak választhatod például az Ishare euro high yield bond alapot.

Ebben 460 különféle kötvény van, az átlagos hátralévő futamidő 3,6 év, vagyis lényegesen kevesebb, mint a hét év. Az elmúlt év nem volt túl fényes, az elmúlt 3 évben átlag 3.7%-ot hozott az ETF évente.

Ha pedig inkább jobb adósságbesorolású kötvényeket vennél, választhatod például ezt az ETF-et is. Ez tavaly 0,45%-ot hozott, az elmúlt 3 évben évente 3,86%-ot, a hátralévő átlagos futamidő 5,64 év.

Természetesen nincs arra garancia, hogy a fenti két ETF (ami csak két példa a sok közül) fog hozni legalább 2,75%-ot, amit a MOL biztos ígér. De az is lehet, hogy lényegesen többet fognak hozni, ez már csak egy ilyen játék.

Mi lenne a konklúzió? A MOL kötvény nagyjából jól van árazva a jelenlegi piaci környezetben, ha akarsz, vehetsz belőle. Azonban eddig is volt és most is van alternatíva, ha eurós vállalati kötvényeket akarsz venni.

Holnap indul a következő Akadémia, ahol ilyenekről is lesz szó, ha szeretnél jönni, van még hely.

Share

29 hozzászólás

  • TT

    Mondjuk azt sem árt figyelembe venni, hogy milyen botrányok vannak rendszeresen a MOL körül. Ha egy másik ország beperli vesztegetés miatt, akkor abból még egy ilyen nagy cégnek is lehet problémája.

  • senkifia

    Cetelem takarekszamlan is 2.75% a hozam ha odautalsz legalabb 2.5 millat, ennek fenyeben szerinted erdemes fontolora venni a MOL kotvenyt?

  • Kiszamolo

    Senkifia, az egyik forintos és látraszóló, a másik eurós és hétéves. Nincs sok értelme összehasonlítani a kettőt.

  • Topfly

    A kockázatok mellett, azért a pozitív forgatókönyveket is érdemes figyelembe venni. Ha Magyarország és a Mol kikerül a bóvli kategóriából, az eurós kamatok meg továbbra is a negatív tartományban tartózkodnak, akkor egy 2,75%-os fix kamatozású euró kötvény egyből nagyon vonzó lesz is lehet és a hozama leeshet akár 1-1,5%-ra.

    Ha ez a forgatókönyv egy éven belül megvalósul, akár kétszámjegyű hozamot is elérhetünk ezzel a kötvénnyel az első évben 🙂

  • Nagy Vonalakban

    7 év az nagyon sok idő, akkor már mindenki elektromos autóval fog járni, én legalábbis biztosan…. A MOL pedig a bóvli legalján lesz….

  • Kiszamolo

    Azért ennyire nem fognak hanyatt esni a befektetők attól, ha kikerül a MOL a bóvliból.

  • Somez

    Nagy Vonalakban:

    A közlekedés használja el a legkevesebb kőolajat. Energia ugyanis nem csak az autókba, repülőkbe kell hanem valamivel főzni, világítani, fűteni is muszáj lesz még akkor is ha 7 év múlva tényleg mindenki Teslákkal és Leafekkel fog járkálni. Amúgy nem, de tegyük fel 🙂

  • Barnabás.Jog

    @tt A MOL még messze a nyugisabb olajcégek közül való. Magában a szektorban van benne elég erőteljesen a vesztegetés/korrupció, úgyhogy pár ilyen hírtől senki nem fog hanyatt esni.

  • mekkati

    Es mi van az euro ingadozasaval 7 eves tavlatban? Az nem kockazat?

  • A kételkedő

    @somez Már sokszor olvastam ezt a véleményt, de honnan jön? Én bármilyen kőolajfogyasztással kapcsolatos írásban, kimutatásban azt látom, hogy nagyságrendileg a kőolajfogyasztás 60%-a közlekedéssel kapcsolatos. Egyetlen más ágazat sem ér a közelébe sem.

  • nnk

    @mekkati dehogynem, de egy “átlagos Kiszámoló-blog olvasó” ezzel a kockázattal már rég tisztában van 🙂 🙂 🙂

  • purr

    @Topfly – 2,75% per ev az igert kamat a kotvenyre. Hogy lehetne ebbol szerinted “akar ketszamjegyu hozam” is egy ev alatt? Ha lemegy az EUR kamatlab mondjuk -7,25% ala? vagy hogy, komolyan kivancsi lennek a gondolatmenetre, ha leesik a hozam 1 – 1,5%-ra akkor el lehet passzolni a mar meglevo 2,75% kotvenyeket nemi felarral bearazva a teljes lejaratig hatralevo idot (bar gondolom nem teljesen, mert a kockazatnak is ara van) a masodlagos otc piacon, mer’ az jo. Tulajdonkeppen meg is valaszoltam magamnak, na mindegy, most mar marad.

  • Dani

    @mekkati
    Nem, ha a meglévő euródat akarod befektetni (amit 7 év múlva sem akarsz forintra váltani).

    Magyar vállalati kötvényeket egyébként nem vennék, inkább olyan befektetési alapot keresnék, amiben vállalati kötvények is vannak.

  • Nagy Vonalakban

    Somez: fűtés, energia, főzés? Napelemek és egyéb megújuló energia, és a MOL már a bóvli legalján…ami marad, az a vegyipar.

  • xyz

    Kicsit off.

    Nemreg valtozott a webkincstar felulete. Korabban jegyzesnel/vetelnel az egyes allampapirok mogott latszodott a hozam. Most ez mar nincs. Vagy valamit be kell allitani es en vagyok bena, vagy tenyleg az az uj feature, hogy az ember most mar guglizhat az allampapir nevere? Ha ez utobbi, meglehetosen felhaborito.

  • Dani85

    @xyz
    Én is ezen mérgelődtem, aztán valahogy csak előjött. Nem tudom már, mit csináltam, talán újra bejelentkeztem.

  • reader

    “Cikk: Honnan tudod előre, hogy államcsőd lesz?”

    Megnéztem a cikket, és ott azt írja, hogy milyen jelei vannak. De ha komoly jelei vannak, akkor már nem tudod visszaváltani a meglevő állampapírjaidat, hiszen a másodpiacon lezuhan az árfolyamuk, mert a piac is tudja, hogy államcsőd várható, nemde? Vagyis hiába ismerem fel a jeleket, mire az átlagember észbekap, és megpróbálja visszaváltani lejárat előtt, akkor már alig kap értük valamit a piacon. Szóval hiába tudom, hogy államcsőd lesz, a pénzem már úgyis beragadt, nem így van?

  • Feri78

    @kiszamolo Szia, a topikkal kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Régóta fontolgatom, hogy állampapírjaim egy részét eladom, és kockázat ismeretében előre szelektált vállalati kötvény portfolióba is fektetnék pénzt, pár százalékkal magasabb hozam reményében. Nem Quaestor meg hasonló marhaságok, hanem MOL, OTP, stb. A gondom az, hogy ezt a bankoknál leginkább privát banki ügyfelek tudják megtenni. Én soha nem tartanám egy bankban a pénzemet, viszont így soha nem leszek privát banki ügyfél. 🙁 Az lenne a kérdésem, hogy van-e valamilyen más módja ezen kötvényekbe fektetni.

    Gondolom, itt elsőre a kötvény alapot mondanátok. Csak hát van 1-2 probléma. Egyrészt, növekvő kamatoknál örökre bukom a pénzt kötvényalapnál – egyedi kötvénynél elülök a papíron, és ha lejár, megkapom a szerződött összeget. A másik az alapkezelő díja. A harmadik, hogy a kötvény alapnál nehezen látom át, kit is hitelezek.

  • Panasonic

    @purr A kötvénynél 2számjegyű nyereség (vagy veszteség) potenciál abból adódik, hogy a kamatot a 100% névértékű kötvényre fizetik ki. Jegyzéskor ezen az árfolyamon veszed, de ez az árfolyam a futamidő alatt folyamatosan változik a kereslet kínálat szerint. Ha pl. a kereslet megnő a kötvény iránt, mert mondjuk egy felminősítés miatt a 0 százalékos alternatív kamatkörnyezetben sokan attraktív vételnek találják a 2,75%-os kuponnal forgó papírt, akkor megnő az árfolyam. Igaz így az új vevők hozam potenciálja csökken, de sokaknak még 1,5-2 százalékért is érdemes lehet beszállni. Mindeközben a jegyzéskor vásárló azt tapasztalja, hogy a 100%-kért vásárolt kötvénye már 110-115 százalékot ér (+ felhalmozott kamat) Ha ekkor úgy dönt hogy eladja a papírt rögtön realizálni tudja a 10-15 százalék árfolyamnyereséget, adott esetben akár többet, mint amit kamatból a teljes futamidő alatt kapott volna.

  • Topfly

    @kiszamolo Majd meglátjuk. SZVSZ ha a MOL kikerülne a bóvliból úgy fogják venni, mint a cukrot. Nem azért mert annyira jó lenne a MOL vagy a magyar állam, hanem azért mert a nagyon sok alap a végletekig ki van éhezve befektetési kategóriába sorolt értelmezhető pozitív hozamú papírokra, hogy legalább ki tudják termelni a működési költségüket!

    @purr Egy kicsit leegyszerűsítve a matekot, ha 2,75%-os fix kamat ígérnek, de közben a befektetők megelégednek 1% hozammal is, akkor az első évben megkapod a 2,75%-os kamatot plusz árfolyamnyereségben a maradék 6 évre a 2,75 és az 1% közötti különbséget, azaz még 10,5%-ot.

    @somez Az olaj 80%-a a közlekedésre megy! Ettől függetlenül Magyarországon a következő 7 évben az elektromos közlekedés még statisztikai hiba lesz.

  • IZ

    @feri78 A te problémádra a megoldás a target date fund. Az alapkezelö bevásárol egy csomó kötvényt, amik mind ugyanabban az évben járnak le. Amijor eljön a bizonyos év, akkor megkapod a pénzed és kivezetik az alapot. Egy teljesen random példa egy gyors guglizás után: etfdb.com/etf/BSCH/

    Ez pl egy 2017-ben lejáró alap. Túl sokat én sem tudok ezekrol azon túl, hogy léteznek, úgyhogy további utánajárást javasolnék.

  • Feri78

    @iz Köszönöm szépen – ez ésszerűen hangzik, erre nem is gondoltam, illetve nem is ismertem. De ha jól értem, a target date fund tulajdonképpen egy zárt végű kötvény alap, ami egyszerre lejáró kötvényeket tartalmaz. Esetleg tudod, vagy valaki tudja, hogy hol tudnék ezekkel kereskedni Magyarországról, ha nem vagyok milliárdos és nincs privát bankárom? Illetve, hogy milyen módon tudom felmérni a valós kockázatokat? Esetleg van közzétételi kötelezettségük, vagy befektetői tájékoztatójuk, hogy milyen vállalati kötvények vannak a portfoliójukban? Van államkötvényekre is target date fund?

  • Feri78

    @kiszamolo Köszönön szépen. Most már emlékszem, olvastam, csak kiesett. 🙂 Mondjuk a cikkben is leírtad, hogy pont azért kicsi a kereslet a céldátum alapokra, mert magas az alapkezelői költség, illetve mert a tudatos befektető szeretné maga összeválogatni a papírokat.

    És itt jön a probléma, mert a tudatos befektetőnek MO-n a bankok vállalati kötvényt lényegében csak privát banki ügyfélnek értékesítenek, ha jól emlékszem 15 vagy 30 milliós befektetési egységekben.

    Ha meg annyi pénzem lenne, hogy 15 vagy 30 milliós befektetési egységekben gondolkodnék (azaz lenne mondjuk 300-600 millióm), és nem annak a tizedében, akkor hagynám a fenébe az egészet, beraknám a bankba, vennék egy hajót, és a karib szigetek között navigálva tölteném a következő 20 évet. 🙁

  • András

    Vicces, hogy az emberek azt hiszik, hogy a MOL (Shell, OMV stb.) be fog zárni, ha elterjednek az elektromos autók. Szerintetek azok hol fognak gyorstölteni?
    Továbbá a fejlődő országokban még van néhány évtizede a robbanó motoroknak.

  • jancsika

    András!

    Ha az elektronos akkuk teljesítménye fejlődik és a hatótávolság pl 1000 kmre nő nehezen tudom elképzelni hogy bárki is nem otthon töltene.

    pláne ha olyanok lesznek az akkuuk mint az elem hogyha lemerül 5 perc alatt kicseréled.

    vagy kiálsz a fényre és automatikusan tölt…

    de a városokban az egyre javuló elektromos vagy saját erős közlekedés még a klasszikus saját autó modellt is borítja. És ez a folyamat az orrunk előtt zajlik. lásd kerékpárosok…

  • Zabalint

    @andras
    1. Most sem feltétlenül a benzinkutakon vannak. Ok, az autópályákon még lehet kizárólagossága a kutaknak, de azokon kívül a sarki bolt mellett vagy bárhol egy parkolóban is lehet töltő.
    2. A mai formában vett városi autózás elektromos autókkal sem lesz fenntartható, részben a tömegközlekedésre kell és fognak is fókuszálni a nagyvárosokban, részben az önvezető elektromos autókra Uber szerű rendszerben.

  • Feri78

    @jancsika

    Az emberek többsége napi 50-100 kilométert megy. 1000 kilométer hatótávra ritkán van szükség. Soros hibridekkel már most is el lehet érni az 1000 kilométeres hatótávot.

    Szerintem is az elektromos hajtásé a jövő, de ehhez idő kell: azt kell látni, hogy jelenleg 2 érvrendszer mentén vesznek / nem vesznek elektromos autót az emberek.

    1. Van a tudományos bizonyítékok híján lassan kifulladóban lévő globálisfelmelegedés elmélet, ami pár zöld aktivistán kívül senkit nem motivál már arra, hogy kiforratlan technológiát vegyen meg sokkal drágábban.

    2. Van a technológiai felsőbbrendűség vonal, amit pl a Tesla képvisel. Szerintem azért durva, hogy egy autóban kínálják egy kombi rakterét 6 üléssel, egy Ferriari úttartását és menetteljesítményét, és egy robogó fogyasztását. 🙂

    Szerintem a (2) érvrendszer miatt fogjuk alacsonyabb árak mellett megvenni majd az első elektromos autót. 🙂

  • Fülig Jimmy

    Baromira nem csak közlekedéssel kapcsolatos dolog gyártódik ám a Mol-ban.
    Még az asztalotokra is kerül abból, amit előállít. A baj máshol van de azt inkább nem írnám le…