Új pénz egy új világnak: egy könyv a pénzről

A Bankráció sok millió forintért megvett egy amerikai könyv kiadói jogait, ami a pénzről, a pénz történetéről és a jövőről szól.

Lefordították és kiadták magyarul is.

Aztán ingyen elérhetővé tették elektronikusan mindenki számára.

Ha érdekel a pénz története, kattints ide, töltsd le és olvasd el a könyvet.

Share

27 hozzászólás

  • V

    esetleg angolul is elerheto a konyv valamilyen formaban? (elektronikus vagy akar nyomtatott)

  • barna

    No, it isn’t. 🙂

  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos

    V: Google a barátod. Meg én is: amazon.com/New-Money-World-Bernard-Lietaer-ebook/dp/B006MXZBR6

    De hogy az egyik szerző weboldaláról linkelt site-on miért egy síterepet reklámoznak, az érdekes kérdés.

  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos

    Ez meg itt mintha a teljes könyv lenne: Mikorka, gyanítom nem a könyv írója tette fel ide a kalózmásolatot.

  • Ivan Olsen

    Köszönjük szépen a linket.

  • barbi

    Off: Június 1-től cetelem kamatváltozás, e-mailben jött.

    0-499.999: 1,75%
    500.000-2.499.999: 1,85%
    2,5 misitől 2%.

  • KZoltán

    Bernard Lietaert ajánlása itt!? (egyébként építőmérnök, ezért tud számolni, szemben a gazdászokkal), aki az ECU-t kidolgozta, amely nagyon hasonlít Keynes Bancorjára, amelyet ő viszont Geselltől ‘lopott’. Ajánlom mindenkinek a Gesellről szóló részt: «Megbeszélések folytak Irvin Fisher [még Friedman szerint is a legnagyobb amerikai gazdász], a Yale egyetem híres közgazdásza, Russell Sprague, a Harvard egyetem közgazdaságtan professzora és Dean Acheson, pénzügyminiszter-helyettes között. Mindannyian meg voltak győződve arról, hogy a Wörgl-modell egyszerű és gyors kilábalást hozhat a válságból. Fischer hivatalosan is kijelentette: „Egy kiegészítő valuta megfelelő alkalmazása három héten belül megoldaná a válságot az Egyesült Államokban!” Roosevelt elnökkel is találkoztak, és egy Wörgl-típusú kiegészítő valuta bevezetését javasolták. Fisher szerint, habár Rooseveltre nagy hatást tett, a k

  • Levi

    Ha már Új pénz egy új világnak a téma.
    Van egy kérdésem: Mi a vélemény a Crypto valutákról, mint Bitcoin, Onecoin stb…?
    Mivel ezt is Új pénz egy új világnak hírdetik, ami a bankoktól függtelen alakulnak ki és fejlődnek.
    Köszönöm ha majd erre is egy cikket szánna mert szerintem sok embert érdekelne.

  • valami

    Mielőtt új pénzről, meg új világról beszélünk, először talán a jelenlegi hitelpénzrendszert kéne megérteni 🙂

  • Szaky

    Levi
    2017-03-30 at 22:20

    Itt egy cikk a Onecoint-ról:

    portfolio.hu/vallalatok/it/a_vilag_egyik_legnagyobb_piramisjateka_szedi_aldozatait_magyarorszagon.1.246340.html

  • Kopter Geza

    @Levi – hajjaj, de meg mennyire nagy fejlodest inditottak be a kriptovalutak. A zsaroloprogramok ugy szaporodnak mint a gomba. A legjobb az, h miutan fizettel sem biztos, hogy feloldjak a geped. 😀

  • nemSP

    A Onecoinról nem tudok konkrétan nyilatkozni, de az előző “üzletükkel” megszívtam, mert naivan az ismerősben bíztam meg a megérzésem helyett. 700 eurót buktam. Elkönyveltem. Sokan “átmentek” a Onecoinba. Érdekes, hogy egy brancs mindig ott van a magasabb szintűek között az előző mlm üzletekben is. Neveket nem írok. Onecoint meg eszem ágában sincs venni. Pedig a cikket sem olvastam még.

  • headset

    Elolvastam a könyvet. Köszönöm a linket Kiszámoló.

    Ha valaki nem akarja végigolvasni a kb. 300 oldalt, én röviden ezt láttam benne:

    A mai, bankhitellel teremtett pénzek súlyosbítják a válságokat, mert a hitelmegszorítások akkor erősítik a pénzhiányt, amikor romlani kezd a gazdasági helyzet. Emellett a kamatok a szegényektől vonnak el pénzt a gazdagok javára.

    Ezzel szemben az alternatív helyi pénzek a legnagyobb válságokban is megszüntették a lokális munkanélküliséget. A közösség együttműködését és a helyi gazdaságok virágzását hozták.

    Ha kamat helyett ún. álláspénzt vezettek be (pl. évente a kp. 10%-át elvették a tulajdonosoktól), akkor a pénz forgása felgyorsult a gazdasággal együtt.

    A szerző szerint ez virágoztatta fel az ókori Egyiptomot, a középkor egyrészében Európát és Balit.

    Modern, huszadikszázadi példák is vannak Ausztriából, Németországból, Svájcból, Braziliából, stb.

  • V

    @headset erdekes teoria, kivancsi lennek hogy a lokalis felviragzas ellenhatasa mennyire kimutathato globalis lassulasban. A mai vilagban minden mindennel osszefugg, ha mindent kinaban gyartanak az gazdasagi ertelemben leepulest jelent a tobbi orszagra nezve. Esetleg nagyobb fogyasztassal lehetne ellensulyozni, aminek a motorja a nepessegnovekedes. Viszont a bolygo veges eroforrasokkal rendelkezik

  • headset

    “kivancsi lennek hogy a lokalis felviragzas ellenhatasa mennyire kimutathato globalis lassulasban.”

    Sajnos a könyvben erre nincs válasz. Még azt sem elemzi, hogy a lokális pénz milyen mechanizmusokon keresztül hasznos a helyi közösségnek. Pl. hogy a világban nem versenyképes, eladhatatlan termékeket eladhatóvá tesz.

    De ha nem vagyunk pl. falusi polgármesterek, úgysem tudunk mit kezdeni a könyvben leírtakkal.

    Jobb híján a bankhitellel teremtett nemzeti valutákat kell gyüjtögetnünk. 🙂

  • Imre

    Kiszámoló! Kérlek, a BTC-ról írj egy cikket! köszi!

  • KZoltán

    @headset
    @V
    Az eredeti forrásból tájékozódjatok: Silvio Gesell A természetes gazdasági rend.
    Pl. a 10% nagyon magas, ő heti 1‰-t javasolt, ami évi 5.2%. (Jellemző, mennyire nem értik Gesellt, Keynes könyvének fordításában is elírták: 1 per mil. per week-et heti 1%-nak fordították, ami évi 52%-ot adna – lehetetlenség!). De a legfőbb különbség, hogy nem helyi pénznek javasolja, hanem ez egyetlen csereeszköznek.

  • DrSteve123

    @headset
    Köszi az összefoglalást!

    A történelem folyamán sokan érveltek amellett, hogy a kamat eredendően gonosz.
    theobjectivestandard.com/issues/2007-fall/morality-of-moneylending/
    A fenti cikk egy nagyon érdekes áttekintést ad, bár kicsit hosszú. Különösen tetszik, ahogy próbálják kijátszani a kamatkivetést tilalmát (lásd ma az iszlám bankok).

    A helyi pénzekről csak annyit, hogy van Soproni frank, Balatoni korona, … Senki sem használja az ég világon. Jó hogy nem akar minden város és falu saját pénzt bevezetni!

  • Danka

    Mivel nincs időm olvasni, viszont sokat autózom, az egészet felolvastattam Balabolkával, Premium Eszter hanggal, majd fejezetenként kikonvertáltam mp3-ba oldalszámozás, képaláírások, végjegyzetek és egyéb zavaró tényezők nélkül. Szerintetek feltehetem legálisan youtubera, hogy hozzáférhető legyen? Elvégre a kiadó is ingyen adja a könyvet.

  • headset

    “van Soproni frank, Balatoni korona, … Senki sem használja az ég világon”

    Én a könyv példái alapján, úgy látom hogy ezek a helyi pénzek
    – zárt közösségekben működtek jól
    – amikor olyanoknak adtak belőle, akik nem volt igazi vásárlóerejük
    – és olyan terméket vettek belőle, ami nem volt igazán eladható.

    Pl. a brazil város szemétszedést vásárolt belőle.
    A brazil tanulók lépcsőzetesen egymástól vásároltak korrepetálást.
    Világválságban senkinek nem volt jövedelme, de voltak eladhatatlan termékek.

    Pl. el tudom képzelni, hogy egy falu így szervezi meg a közmunkát:
    – az idősek, rászorulók helyi pénzt kapnak
    – akinek nincs munkája helyi pénzért a kertben, a ház körül, ápolásban segít
    – a helyi pénzért olyan élemiszert lehet venni, amit az önkormányzat jutányosan felvásárol a helyi gazdáktól, akik nem tudták eladni.

    Sopron és a Balaton nyitott és sikeres gazdaság. Ott jobban működik a Ft.

  • headset

    “Az eredeti forrásból tájékozódjatok”

    Nekem ez a 300 oldal is elég volt.

    Különösen az archetipusokról és a női egyenjogúságról szóló részeket nem éreztem a témához kapcsolódónak. (És számomra unalmasnak.)

    Az egyik példában szerepelt a 10%-os állásdíj. A gondolata az érdekes, nem a mértéke.

    Szerintem a globális bevezetés reménytelen. A könyvben is benne van, hogy a Római Birodalom, Nagybritannia, az USA és Kína, mint nagyhatalmak voltak/lesznek esélyesek, hogy saját pénzüket világpénzzé tegyék. Egy gazdasági ötlet erre kevés.

  • headset

    Szerintem egy igazságos “valamit valamiért” rendszerben a kamat nem igazságtalan.

    Egy egyszerű példa:
    Egy ember létrehoz valamit, mondjuk felnevel egy lovat. Eladja és pénzt kap.

    A pénzt kölcsönadja, mondjuk egy szántóvetőnek, aki megveszi a lovat.
    A lóval szánt és sokkal több búzát tud termelni.

    A ló felnevelője igényt tart a többlet egy részére.

    Én ebben semmi igazságtalanságot nem látok.

  • V

    azon gondolkodtam hogy ez az allaspenz elegge hasonlit a negativ alapkamathoz, az is gyakorlatilag a felhalmozast bunteti. Lehet hogy megsem volt annyira rossz gondolat a nagy jegybankok kamatpolitikaja?

    masik gondolat, az alternativ penz szukseget a konyv azzal magyarazza hogy a jelenlegi penzrendszer nem “allhat egy labon”. Az alternativ valuta – 20. szazadi peldak alapjan mint pl a svajci WIR rendszer – elvileg pont a valsagokban elofordulo elsodleges penz szukosseget hivatott javitani. Nem tudom mikor fogalmazodtak ezek a gondolatok a szerzoben de a mai vilagbsn akar egy cryptocurrency is felvehetne ezt a szerepet…

  • headset

    Egyetértek, a negatív alapkamat célja is az, hogy élénkítse a gazdaságot. De büntetni nem nagyon tud, csak elveszi az előnyt (kamat) a felhalmozástól. Hiszen mindig nyitva áll a lehetőség, hogy nem adják kölcsön a pénzt. Erős infláció is kellene, hogy a negatív kamat az álláspénzhez hasonló hatású legyen.

    Szerintem válságban a cryptovaluták inkább egy másik állam valutájához hasonlítanak. Akinek van pénze tud belőlük vásárolni. De aki azért nem fogyaszt, mert nincs pénze, annak nem megoldás. A hatékony bányászat még egy átlagembernek sem jöhet szóba, nemhogy egy munkanélkülinek. 🙁

    És nem eléggé elfogadottak ahhoz, hogy átvegyék a világpénz szerepét.

  • Laya

    tegnap megnyitottam, de aztán letölteni már nem engedte, sőt utána már újra megnyitni sem, azt írja: “forbidden”.
    Lefogadom, hogy másnál semmi gond nincs. Mindig én szívok ezekkel az IT-s sz@rokkal. De útálommár’…:-#
    Mindenesetre köszi az infót!

  • headset

    Nekem most is simán letöltődött.

    Próbáld meg kitörölni a browser cache-t.

    Vagy én ilyenkor másik browserrel (Mozilla Firefox, Chrome) is szoktam próbálkozni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 9+0=?