Újabb adó a napelemekre

Míg a világon mindenhol támogatják a napelemek és egyéb megújulók terjedését, nálunk kifejezetten gátolják azt, elég csak a 2015-ben bevezetett termékdíjra gondolni, a szélerőművek telepítésének ellehetetlenítésére, illetve hogy évek óta nem volt normális pályázati lehetőség ilyen eszközök lakossági telepítésére. (A 27%-os áfakörbe sorolás sem a támogatás irányába mutat.)

Most egy újabb adót eszeltek ki, hogy a március 31-e után engedélyeztetett háztartási méretű kiserőművek (például napelemek és szélturbinák) után elosztói teljesítménydíjat, vagyis hálozati használati díjat kell fizetni, ha azok 4 kW-nál nagyobb csúcsteljesítményűek. (10/2016 MEKH rendelet 16.§)

Az adó mértéke jelenleg nulla forint, de az, hogy erről már törvény van, előrevetíti, hogy ez bármikor megváltozhat.

A napelemek költségének megtérülése háztartások esetén helyesen számolva általában jóval 10 év felett van, általában közelebb a 20 évhez, mint a tízhez. (Legtöbbször nem számolnak azzal az összeggel, ami a beruházás tőkeköltségének elmaradt haszna 15-20 év alatt, az inverter többszöri cseréjével és az egyéb esetleges menetközbeni javítási költségekkel.)

Az összes kalkuláció akár helyes, akár nem, nem tud számolni a feltételek megváltozásával. Például jelenleg az áramszolgáltatónak ingyen kell rendelkezésre bocsátania a hálózatát, hogy azt mint egy nagy akkumulátort használhassuk, ahová napközben feltöltjük a felesleges áramot, hogy aztán este (illetve télen) ingyen visszakérjük.

Mindjárt más lesz a megtérülés, ha napközben adózás előtt 14 Ft-ért adjuk el az általunk megtermelt áramot és 39 Ft-ért veszünk helyette éjszaka a szolgáltatótól áramot.

Vagy ez az újabb adó is. Egy kézmozdulattal akármekkorára csavarhatják ezt az adót, mindjárt nem vagy csak nagyon sokára fog megtérülni a beruházásunk.

(Az áram árának változása is komoly kockázat a megtérülés szempontjából, ha tartós túltermelés lesz áramból, hatalmasat eshet az áram ára. Mivel a szél fúj és nap süt akkor is, ha a nagy megujúló áramforrások tulajdonosai nem tudják jó áron eladni a megtermelt áramot, ezért akár szinte ingyen is el fogják adni, mert még 1 euócent is több, mint a nulla. De mivel ezt végképp nem tudjuk, lehet, hogy pont drágulni fog az áram, ezzel most ne foglalkozzunk.)

Leginkább az állandóan változó jogszabályi környezet és a kormány látszólag ellenséges hozzáállása a megújuló energiaforrásokhoz az, ami nehezen tervezhetővé tesz egy ilyen több évtizedes beruházást.

Ha már eldöntötted, hogy lesz napelemed, próbáld meg még most bejelenteni március 31 előtt, hogy ne ess az új adó hatálya alá.

Köszönjük Szocskenek az infót.

Share

162 hozzászólás

  • Kopter Geza

    @B. Péter
    Igazat kell adjak, a napelemezes ebben a formaban sima bohockodas az adofizetok penzebol.

    Most majdnem irtam egy hosszabb hsz-t alaperomuvekrol, csucseromuvekrol, miert parasztvakitas a Tesla Powerwall, aztan rajottem h tok folosleges. Egy honapja ugyanez a vita lement a PH-n is, aki sotetzold volt, az meg sotetzoldebb lett a vegen, felesleges volt a billentyuzetet koptatni….

  • tip

    Érdekes ez a szigetüzemű kurucos-parasztromantikás, független vagyok az egész világtól, rajtam aztán nem nyerészkedik senki attitűd. Sajnos nagyrészt illúzió. Ad abszurdum elég drága mulatság is. Végül is miért ne lehetne mindenkinek drága hobbija, amitől jól érzi magát. De azt fizesse maga. Fogarasi Árpád is a vízbül vette ki a zoxigént, csakhogy azt ő fizette saját zsebből, nem a kocsordi önkormányzat.

  • zöld@

    Ha a fűtést is ki akarjuk váltani ( mert ugye a szmog miatt még meg is tilthatják) akkor a sziget üzem felejtős.
    100nm-es családi házhoz min 8Kw kell.
    Nem megy senkinek a kontójára mert a termelt/eladott árrés bőven fedezi.

    Ez a világon egyedüli napelem környezetvédelmi termékdíj mellé egy újabb kuriózum.
    A rendszert adózott jövedelemből, Áfá-val terhelten építem – hányszor kell adózni????

    Mindenki, aki a világon ebbe az irányba – meg újuló energia – halad(t) az nem normális ????

  • Stanlee

    @Angelo: A német árammix CO2 tartalma 2000-hez képest csökkent, 640 g/kWh-ról 535-re (2015). Az árban teljesen igazad van, mert a 2000-es 14 centehz képest felment 28,7-re. De, a megújuló részarány 6,8%-ról majdnem 30%-ra ugrott.

    A német megújulós rendszer költségviselése annyiban különbözik a magyartól, hogy a németek a lakossággal fizettetik meg a többletköltséget, míg az ipari nagyfogyasztóknak nem kell a kasszához járulniuk. Szóval az a mese része, hogy az ipart hátrányosan érinti a megújulók térnyerése. Itthon ez fordított.

    Szerintem egy értelmes fosszilis-atom-megújuló keverék az áramtermelésben a legoptimálisabb. De ugye a német is csak extremitásokban tud gondolkozni, sajnos.

  • Csabi

    Amikor túltermelés terheli a hálózatot, akkor ezt nem lehetne egyfajta ” tartalék” végfogyasztó állomásokon ” levezetni? Egyszerüen kisütni?Gondolom latszik, hogy teljesen laikus vagyok, ezért kérném, nem nevetni a kérdésemen

  • Én is akarok kommentelni

    @szocske, @gyula:
    Mint az olvasható minden hozzászólásomban, én NEM a mostani állapotokról beszéltem, ti pedig igen. Írtam konkrét évszámo(ka)t is: 2020, illetve a mai naptól számítva írtam a lakáskasszákat, az meg ugye inkább 2021 közepe.
    Csak összehasonlításképp milyen szinten fejlődik jelenleg pl. a powerwall:
    3 év alatt a kapacitása duplázódott, az ára pedig feleződött. A napelemek is 4 év alatt 40%-kal lettek olcsóbbak.
    Továbbá szocske elfelejtetted azt, hogy a powerwallnak nem a teljes 6-7napot kell kibírnia, hanem ha 6 napnyit tárol, akkor azzal kisegít a napelemes rendszert, vagyis nappal töltődik visszafelé, és csak sötétben van az használva teljesen.
    A mi házunk az egy hetes (6 teljes napig voltunk távol) nyaralásunk alatt 10,2 kWh-t evett (megnéztem, érdekelt). Ezt ha otthon vagyunk a ledes világítás, a mosógép és egy számítógép dobja meg.
    Az irány tetszetős.

  • Én is akarok kommentelni

    @Gyula:
    Nem estem hasra a napelemes cseréptől, régi találmány, annyi most a különbség, hogy a régieknél ez párszáz százalékkal nagyobb hatásfokú, és jelenleg már tényleg kb. annyiba kerül, mint a normál tető+napelem párosítás. Mi volt a helyzet mondjuk 5-6 éve? 3x annyiba került kb.
    Mint említettem: most, és még látványos ezen terület fejlődése, de még adni kell pár évet neki.
    Közben találtam egy jó adatot még: a powerwall 1 év alatt ár/érték arányban 14,8%-ot javult. Ez azért nem rossz fejlődési tempó.

  • attila

    @Angelo óriási tévedésben vagy ! a németeknél azért drága az áram mert leállították az atomot így nagy részét külföldről veszik, illetve foszilsből nézz utána ! a foszilis aránya nőtt így nőtt a kibocsátás….

  • közgazdász

    “globális felmelegedés nevű áltudomány”, lol, gondolom MVM-dolgozó vagy. Magyarázd már el, miért jelent versenyhátrányt a zöld energia? 30 éves orosz függőség, az gondolom nem versenyhátrány. Itt mindenki csak tisztán gazdasági megtérülést néz, jaj, az adómból támogatják. Társadalmilag sokkal haszontalanabb projekteket támogatnak az adónkból. A fosszilis energia kiváltása által elért egészségügyi előnyökkel senki nem számol. Világelsők vagyunk tüdőrákban, szív-érrendszeri megbetegedésben, minden télen fulladozunk a szmogtól, nagyrészt a vegyes tüzelés miatt. Mennyibe kerül a társadalomnak a környezetszennyezés okozta orvosi kiadás? Teljes zsákutca a mesterségesen fenntartott rezsicsökkentés, amely még kevésbé ösztönöz a korszerűsítésre, ahelyett, hogy a szigetelést, felújítást, zöld energiát támogatnák ezerrel.

  • Gábor

    Egy 50kW-os napelemes visszatáplálós rendszer nettó 13MFt (+25 év garancia az inverterre kb nettó 800eFt).
    Ez évi 2,2MFt-os lakossági áramszamlat üt ki (ha van ennyi a fogyasztásod). 25 év az élettartam. Miért is nem térül ez meg?

  • Petike

    Amíg az emberek nem értik meg, hogy az áram az csak olyan, hogy amennyit az adott pillanatban termelünk, azt az adott pillanatban el is kell használni (nincsenek bérházméretű akksik, amiben eltároljuk a felesleget), addig nem fogják megérteni hogy miért nem megfelelő a mai technológiai fejlettséggel a megújuló áramforrások. Én az állam helyében sokkal nagyobb adót tennék rá. Az atomon kívül nincs rá jó alternatíva (annyit termel amennyire épp szükség van/lesz).

  • janos82

    @attila:
    Nem, sajnos jol tudja. Itt a nemeteknel a zold aram dobja meg a koltsegeket, mert nagyon draga az amikor a szolgaltato atveszi a termelotol, de utana ingyen kell eladnia a Lengyeleknek ( mert o nem tud vele mit kezdeni).

  • szocske

    @gyula, a 100 powerwallt ugy szamolta ki az uriember, hogy paks2 milyen olcso, mert anelkul 100m-ert vehetne mindenki szigetuzemet

  • Petike

    @janos82: Főleg sokszor még Lengyelország sem…

  • janos82

    @Gabor :

    Azert, mert maganszemelykent nem annyi az aramszamlad ( hanem 100k korul van ) , es ugy azert mar mas a matek.

    Nagyberuhazokent meg kevesebbet adnak neked erte, ugyhogy ott azert borul:)

  • jami

    Végig rágtam magam több alterfűtési rendszer elemzésén, tapasztalatokon, megkérdeztem egy halom “szakértőt”.
    Itthon, jelenleg, akkor és ott jók, ahol pl. nincs “rendes” gáz és áram. Ahol van, ott az ember megnyugtathatja vele magát, hobbinak kiváló és akkor a megtérülést kell sem számolgatni, mert, ugye, a hobbinak olyanja nincs/áttételes.

    A hibrid kocsi, főleg nem új áron, nem ugyanez a kategória. az éves fenntartási költség minimális, fogyasztás ok, kényelem, biztonság, garancia pláne ok.

    A cikk témájához még: a legszebb az egészben, hogy hőszivattyús rendszer végképp akkor éri meg, ha napelemmel kombinál, ám az nem áll meg 4 kW alatt. A hőszivattyús rendszerek eleve baromi drágák, azzal az opcióval, hogy az áramfogyasztást nem biztos hogy érdmes napelemekkel megtámogatni, mert bármikor adóztatva lesznek – kb. kinyirják.

  • Joy

    Az osztrák támogatási rendszer magánszemélyeknek napelemekre direkt csak pár évig tartott, mert úgy gondolkodtak, hogy ha elég tetőn van már panel, az úgyis beindítja a keresletet és az emberek kíváncsiságból/irigységből stb. vesznek majd maguknak.
    Szigetüzem hibrid és/vagy olyan országokban merülhet fel, ahol nem ugyanannyiért veszik át az áramot, mint amennyit fizetnek érte. (pl. Norvégia). Ezt amúgy sokan nem érzékelik, így leírom: a szaldós elszámolás, ami itthon van, annál nincs sehol kedvezőbb a háztartási mérető kiserőmű tulajdonosok számára! Amennyit nyáron termelsz, azt elhasználhatod egy az egyben télen akár fűtésre, úgy hogy nincs tárolód (akku).
    A jövő az, hogy napon belül differenciált áron kapjuk majd az áramot. Pl. ha sokat termelnek a napelemek lemegy az áram ára ->ekkorra kell a mosást programozni. Illetve már most is van rá példa, hogy éjjel ingyen kapod csak használd.

  • Joy

    A hőszivattyú mellé azért nem érdemes napelem, mert külön H-tarifás mérőre lehet kötni, ami kb 25%-al olcsóbb áramot ad a fűtési szezonban (okt 15-ápr 15-ig). Tehát ha 1/4-el olcsóbb a fűtési áramom díja egy H-tarifás mérőn, akkor a hőszivattyút normál mérőre kötve és napelemmel kombinálva a rendszer megtérülése 25%-al tovább tart. (Mivel ugye csak maximum annyit termelhetek évente, amennyit el is fogyasztok. A H-tarifás mérőre meg kizárólag hőszivattyú köthető.)
    Van még Elmű területen a Geo-tartifa, ami egész évben elérhető, szintén kedvezőbb árért, viszont az csak napi 8 órát, vagyis egy nagyobb tároló kell a hőszivattyúhoz, ami szintén kiadás.

  • szocske

    @jami, uj epitesnel nem olyan draga a hoszivattyu, mert nem kell hozza gazterv, kemeny, es ha 10 ev mulva gazkazantvkell cserelni, nem kell szetverni a furdoszobat, mert kiderult, hogy 10 ev alatt valtoztak a szabalyok es mar csak a szemkozti falra lehetne kazant elhelyezni (nalam most epp ez a helyzet, ezert lesz hoszivattyu a gazkazan helyett)

    Azonban napelemmel nem feltetlenul eri meg a hoszivattyut tamogatni, mert a hoszivattyuhoz kerhetsz kedvezmenyes orat, ha 37ft arammal bizonytalan a napelem megterulese, akkor 23 Ftnal nincs kerdes…

  • Kovács István

    Németországban ezerrel zajlik az energiaelosztó hálózatok teljes újratervezése, megújítása. Ezek az un. smart grid hálózatok, ahol az energiaelosztás összekapcsolódik az adatátviteli rendszerekkel azaz az elektromos áram mellé egyszerre bekapcsolódik az internet is mint közmű. Ez lehetővé teszi az energiaátviteli rendszerirányítónak, hogy beavatkozzon a háztartások energiafelhasználásába. Véleményem szerint nem is kérdés, hogy a központi energia előállítási rendszerek helyett (csillagpontszerű erőművek) az elosztott rendszereké a jövő (sok kis háztartási méretű erőmű). Utóbbinak megszámlálhatóan több előnye van, külön bejegyzést érdemelne.. Visszatérve a smart gridre. Az embereknek vannak olyan igényei ami jelentősebb elektromos energiát igényelnek. Ilyen a hűtés-fűtés, melegvíz előállítás, mosás, szárítás. Igazából napon belül nekem mindegy mikor történik meg az energia felhasználása a

  • Kovács István

    lényeg, hogy legyen folyamatosan melegvíz, legyen kimosva a ruha, a padló- fal hőmérséklete temperálva legyen stb. Ez nyilván gondolkodásbeli szemléletváltást is igényel a fogyasztótól, de ezzel tökéletesen kiegyenlíthető és menedzselhető a hálózat terhelése. Azzal , hogy az energiát nem kell többszáz km-t szállítani többször transzformálni 10% megtakarítás érhető el. Ezek lennének a smart home-ok és nem az, hogy a világításod fel tudod kapcsolni egy mobil app segítségével. A smart gridek és HMKE-k egyébként háború és természeti katasztrófák esetén nagyobb ellátási biztonságot jelentenek, így nemzetbiztonsági szempontból is csak előnyük lehet… Soha-soha nem értettem, hogy politikusok hogyan dönthetnek bárminemű szakmai kérdésről.

  • szocske

    @joy, a geo napi 20 órát van, 2×2 óra szünettel. Amire te gondolsz az a vezérelt (“éjszakai”), ott ha jól emlékszem minimum 8 óra, amiből minimum 6 óra csúcsidőn kívül jön. A gyakorlatban inkább 10-14 órát van áram a vezérelten is, de erre persze nincs garancia. Viszont vezéreltre csak villanybojler, hőtárolós villanykályha stb. köthető.

  • mzsombor

    @joy

    A GEO tarifa napi 20 órát ad áramot, nem nyolcat. Napi 2×2 óra szünet van, délelőtt 8-10 és délután 4-6 óra között.

    @joy @szocske

    Érdekes kérdés a megtérülés számítása hőszivattyúra is kiterjesztve. A saját példám: Ha csak a normál fogyasztás kiváltására kéne rendszer, 2kWp elég lenne, hőszivattyút is belevéve összesen 5kWp kell. Viszont ez utóbbi olcsóbb fajlagosan annyival, hogy a megtérülés nagyjából csak egy évvel hosszabb, mintha csak a kis rendszert építeném meg.

    Egy korábbi napelemes cikknél már linkeltem egyszer az általam készített megtérülést számoló excelt, aki szeretné, használhatja továbbra is, elég sok paraméterrel lehet játszani benne:

    drive.google.com/file/d/0B5XTRDyKfzFWQW56U0hpMFNjVWM/view?usp=sharing

    (Töltsd le, ne google-ben próbáld szerkeszteni!)

  • csaba54

    @szöcske
    24.hu/fn/gazdasag/2016/04/28/atadtak-pecs-42-milliard-forintbol-epult-naperomuvet/

  • Gábor

    @janos82: Mondod ezt nekem “nagy beruházónak”. 🙂 Nem értem miért akarod megmagyarázni, hogy nem jöhetek ki jól belőle, mikor konkrétan jól kijövök. 😀
    Esetleg rendelkezel te is erőművekkel? Ha nem, akkor hidd el megéri. 🙂
    Bár ugye kinek mitől korpásodik a haja, lehet amit mi keresünk vele az neked aprópénz.

  • csaba54

    @szocske

    Évi 3000Kwh fogyasztásnál ezzel számolj:

    3.12 kWp napelem rendszer

    Garantált termelési mennyiség: 3900 kWh Déli tájolás esetén!
    Ezzel a rendszerrel havi 13 000 HUF villanyszámlát válthat ki!
    Eltérő tájolás esetén ~ 10% termelés ingadozás lehetséges.

    12 db 260 Wattos SE 260P-10 S-energy,
    márkájú napelemek (Samsung csoport tagja).
    Prémium minőségű termék, az egyik legjobb napelem a piacon!

    Fronius / ABB / SMA inverterrel
    a helyszíni adottságok és az áramszolgáltatói jóváhagyás alapján.
    Minden inverter extra garanciával!

    Összesen Bruttó: 1 590 000 Ft

    A rendszer terület igénye: 21 m2

  • Kiszamolo

    csaba54, sokat levesz a befektetés értékéből, hogy 80%-át az adófizetők fizették, csak 20%-a ment a befektető zsebéből….

    Jó lenne azt olvasni, hogy állami támogatás nélkül is megtérül egy hasonló projekt.

    Mert 80% állami támogatással minden megtérül.

  • jOy

    Igaz, bocs, rosszul emlékeztem. Eon területen élek.

  • közgazdász

    Paks2-t kinek a zsebebol fizetik? Ott mennyi a megtérülési idő? A zöld beruházásoknak legalább társadalmi haszna is van, keretösszeggel lehet biztosítani, hogy ne lehessen végtelenül kihasználni. Az itthoni megújuló energia aránya még fényévekre áll attól, hogy áramingadozást okozzon a rendszerben. (Németországban is nagyrészt a szélturbinák miatt fordul elő, nem a családi napelemek miatt). Inkább ezt támogatom, mint a fociakadémiákat, a térkövezést, a kisvasutat, a közmédiát, vagy az 50% EU-finanszírozott családi házakat, amit papíron irodaként használ a vállalkozó.

  • Jana

    @Kiszamolo

    Végig olvastam az összes hozzászólást, érvet, ellenérvet, szubjektív véleményt.
    Azt viszont nem értem, hogy a Csaba54 példájában hol van 80%-os állami támogatás.
    Engem is foglalkoztat a gondolat, hogy napelem rendszert telepítsek.
    Az én fogyasztásomra az alábbi ajánlatot kaptam:

    A havi 12.000.- Ft-os villanyszámla kiváltható egy 3 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszerrel. Ez 12 db napelem panel telepítését jelenti, ami 18 m2 szabad felületet igényel, lehetőleg déli tájolással. A napelemes rendszer telepítése, és a villanyóra csere után nem kell többé villanyszámlát fizetnie. A havi villanyszámla azonnal a zsebében marad!

    Évente egyszer kap elszámoló számlát a szolgáltatótól, ami az előző éves fogyasztását és termelését tartalmazza. Amennyiben a fogyasztási szokásai jelentősen nem változnak ez idő alatt, úgy az elszámolás alapján fizetnie sem kell.

  • Jana

    Egy 3 kWp napelemes rendszer ára:
    Napelemek inverterrel
    (oda-vissza forgó villanyóra): 689.000.- Ft
    Tartószerkezet, AC/DC védelem,
    kábelek, csatlakozók: 186.960.- Ft
    Ügyintézés, tervezés, szállítás, szerelés: 275.000.- Ft
    Összesen: 1.403.142.- Ft

    25 év alatt kifizetne: 8.500.000.- Ft-ot villanyszámlára,
    (5 %-os infláció plusz energia áremelkedést feltételezve)

    Megtakarítás:7.000.000.- Ft
    Tehát a napelemes rendszer megtérülése 8 év, de ez csalóka,
    hisz a megmaradt pénz kamataival nem számoltunk.

    Az évi 144.000.- Ft a családnál marad!

    Amit nem kell kifizetnünk, az extra jövedelemnek számít, és szabadon elkölthető, vagy befektethető.

  • attila

    @jami ezek szerint nem jó szakemberekkel beszéltél 🙂 Én klímával fűtök, már h tarifával. Eszem ágában sincs napelelemet telepíteni, 18 év minimum a megtérülés. El sem látok addig. Esetleg ha villanyautóm lenne akkor tudnám lejjebb hozni a megtlrülési időt. De jelen pillanatban ez még nem alternatíva a gyenge kínálat illetve a nagyon ritkés töltőhálózat miatt. Egyebek mellett van egy sanda gyanúm ha elég sok embernek lesz villanyautója akkor kitalálnak valamilyen adót ha gyorstöltőt telepítesz otthonra vagy túllépsz egy szintet áramfogyasztésból….

  • attila

    @közgazdász társadalmi haszna annak a támogatásnak van igazán ami spórolásra bíztat. miért nem támogatják a hőszigetelést családi házaknál ? miért vezették be a rezsicsökkentést ? inkább abból a pénzből támogatták volna a hőszigetelést…..A H tarifa is csak azért van mert az eu kikényszerített valamiféle kedvezmény bevezetését ha valaki megújulóval fűt….

  • attila

    @szocske a vezérelttel a fő probléma az hogy éppen akkor nincs amikor kéne 🙂
    este mikor egy nagyobb családnak a 120 literes bojler sem elég akkor jó lenne ha ráfűtene, de este 10 előtt nincs vezérelt, télen, tavasztól őszik még rosszabb a helyzet, akkor 11kor kapcsol csak be…..
    végül is arra jó hogy megtalulnak az emberek spórolni a meleg vízzel 😀

  • szocske

    @csaba54, koszi, az en 3kWp rendszerem mar evek ota uzemel, igaz a termeles csak 1050kWh/ev/kWp, nem 1300. Igaz olcsobb is volt, 1,35M.
    A kisebb termeles okat is tudom:
    – az orszag legkevesbe naps reszen elek
    – egy folyotol 50 meterre, igy sok a kodos delelott
    – reggelente a 12-bol 3 panelre vetodik nemi arnyek.

    Mivel futesre is rasegitek egy klimaval es ltp-bol finansziroztam, igy a megterules eleg barati, evente 160 ezret sporolok a rezsin, a sajat toke kb. 1M Ft volt.

  • Schmidt

    Szerintem a központban tudják jól, hogy a lakossági napelemezés a legmegfelelőbb a fogyasztónak, s legrosszabb a befektetőknek, mivel az áram maga csak 14 ft, a többi pedig rendszerdíj plusz haszon. Tető mindenkinél van, s mindenki magának osztjabe az energiát, ill spórol. Akkor mos és fűti fel a bojlert amikor van energia. Az is érdekes, hogy a lakosság hozta létre a hálózatot adókból és kétkezi munkából, majd eladták a befektetőknek úgy, hogy ellenérték helyett a lakosság csak áremelést kapott. Szóval a napelemparkokban ott a rendszerdíj, profit, jutalékok, hitelkamat, projektköltségek stb, meg a magán célokra osztott állami támogatás az adóforintokból, így ez nagyon tévút a sokszoros költségek miatt.

  • Kiszamolo

    Jana, ezt ügyesen kiszámoltad…. 🙂

    Azért ennél egy picivel komplikáltabb a dolog…

  • szocske

    @Jana, ami kimaradt a kepletedbol:
    – a kozelmultban az aram ara csokkent, nem nott
    – a 25 ev alatt a napelem termelese fokozatosan csokken
    – az 1,4M-ra kapnal eves 50ezer kamatot, ha nem napelemet vennel belole

    Az eves 140 ezer hirtelen 70-80 ezerre csokkent, igy lett a 10 eves megterules 20 ev. Ezzel meg mindig jo dolog a napelem, csak ne csaljunk a szamokkal

  • Jana

    @Kiszamolo!
    Tudom, hogy komplikáltabb a dolog, de engem itt Bp.-en a Szélső utcában az érdekel,
    hogy (nyilván, mert önző vagyok) nekem, illetve a családomnak megéri-e már egy napelem rendszer telepítése.

    Minden bank ajánlatában már ott a zöldhitel, de én a 87 319Ft-os nyugdíjammal labdába sem rúghatok egyiknél sem. Viszont tudok egy speciális zöldhitel konstrukciót, amihez nem kell még hitelbírálat sem. Feltételei, hogy az igénylő nem lehet BAR listán, és az ingatlannak – ahova a rendszert telepíve lesz -, az igénylő nevén kell lenni, mert erre jegyzik be a jelzálogot.
    A személyes iratokon kívül mindössze az utolsó befizetett villanyszámla szükséges,
    ugyan is a havi törlesztő részlet meg fog egyezni az addig fizetett havi álltalánydíjas villanyszámla összegével.

  • Jana

    Amennyiben valaki ezzel a zöldhitel konstrukcióval telepít napelem rendszert,
    akkor a zöldhitel törlesztő részleteit az ELMŰ, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ vagy az E-on fizeti, attól függően, hogy az ország mely részén lakik az igénylő, ugyanis a havi törlesztő részlet megegyezik a havi villanyszámla összegével.

    A zöldhitelek lejárata 9-12év.

    Számomra olyan ez, mint az albérlet havi díja, vagy a saját otthon hitelének törlesztése közötti különbség.

    3 példa
    havi vsz. bruttó bekerülés Hitel összeg havi törlesztés futamidő
    12 000 Ft 1 395 942 Ft 1 400 000 Ft 12 088 Ft 144 hónap
    15 600 Ft 1 745 016 Ft 1 750 000 Ft 15 110 Ft 144 hónap
    16 000 Ft 1 900 138 Ft 1 900 000 Ft 16 405 Ft 144 hónap

  • Jana

    @Szocske
    A számokkal nem én csaltam, az ajánlatot én kaptam, ide csak bemásoltam,
    mert kíváncsi voltam a valóságtartalmára. Köszi a felhomályosítást.
    Egyébként meg annyi pénzem sincs, hogy gyalog hazamenjek. 🙂
    Az 1,4 guriga itt figyelne a zsebembe, akkor azt inkább elutazgatnám.

  • Kiszamolo

    Jana, az a zöldhitel is teljesen másként van, olvass utána, mert nagyon csalódni fogsz.

  • janos82

    Jana, ha a napelem megerne, akkor allami tamogatas nelkul is terjedne. Ugyanis semmi szukseg nem lenne ra, hiszen vinnek mint a cukrot. Azert sok olyan ember van, aki 1 millio ftot siman be tudna fektetni, ha megerne, de kevesen teszik… Ehez kepest sehol se terjed ahol nincs agyontamogatva.

    Persze ha lesz sajat hazam, es lesz ra jo tamogatas, akkor en is igenybe fogom venni, de mostmeg ez messze van. Meg hitel nelkul se eri meg…

  • közgazdász

    @attila Minden témát egzakt módon mérhető számokkal közelítetek meg. A társadalmi haszon nekem messze többet jelent a spórolásnál. Ha hőszivattyút választok kályha vagy kazán helyett, nem csak a megtérülési időt tartom szem előtt, hanem az elmaradó füstölgő kéményt is. A fosszilis energiahordozók kiváltása által kevesebb lehet a kruppos, allergiás, asztmás, tüdőrákos beteg – aminek persze az egészségügyi költségvonzata is jelentős. Mindannyiunk érdeke az ökológiailag fenntartható gazdaság, amihez a zöld beruházásokat támogatni, ösztönözni kell. A rezsicsökkentésről, a szigetelés támogatásáról feljebb én is írtam, a legolcsóbb energia a fel nem használt energia.

  • attila

    @közgazdász tévedsz, nem acsak a számok oldaláról közelítem meg…szerintem összekeverik sokan a felhasználót a termelővel. mi felhasználók vagyunk, az energiavállalat meg termelő. ő jóval hatékonyabban tudja ezt az egész napelemesdit levezényelni. csináljanak ők napelemparkot én megveszem szívesen tőlük az áramot, de nem a felhasználó dolga az energiatermelés szerintem. a kormány támogassa inkább az energiahatékony fogyasztókat pl.: hőszívattyús tarifa….ezzel támogatja ha valaki hatékony, modern hőszivattyőkat telepít. az e-autó támogatás is jó ötlet, csak sajnos még gyér a kínálat….

  • Fairy

    @Feri78 Kínában több naperőmű-farm épül, mint az EU-ban és az USA-ban összesen. Pedig azok is igyekeznek.
    De a németek, Kína, USA biztos tök hülyék, nem számoltak utána.

  • Jana

    Ha már Kínát említettétek.
    A minap olvastam, hogy egy magánbefektetők által finanszírozott giga napelem farm beruházás tervezett költségvetése tavaly 12%-al csökkent a napelemek beszerzési árának esése miatt.
    Ilyet még egyetlen nagy beruházásnál sem tapasztaltam.
    Szerintem ez is jelzés értékű.

  • Gyula

    Akkor most digest jelleggel nehany velemeny:
    – Paks (es Paks 2 is) Alaperomu, ami azt jelenti, hogy azoknak, ha csak lehet, mindig 100%-on kell menniuk. Azokat nem szabalyozgatjuk csak ugy. Arra ott vannak a gazturbinas eromuvek.
    – Azert szamolok mindig a mai ertekekkel, mert azokat ismerem biztosan, az, hogy mi lesz 3-5-10 ev mulva, azt MA nem tudom, ezert kell olyan beruhazast valasztani, ami a mai allas szerint megterulhet, es a mai allas szerint megeri belefektetni.
    – Az, hogy egy akarmekkora napelemes rendszer mennyi villanyszamlat sporol meg egy ev alatt az eleg nagyvonalu csusztatas…
    – A “megsporolt” aramot teljes aron szamoljak
    – A plusz termelest az elektromos muvek fele aron veszi at tehat a megterules emiatt durvan kitolodik
    – A plusz termelesert kapott penzt le kell adozni

  • Gyula

    – A mai rendszer csak azert jo, amit tobben mar megirtak, hogy eves elszamolas van. Mar egy feleves elszamolassal is frankon meg lehet szivatni egy napelemes rendszert.
    (Elszamolas marciusban, meg oktoberben -> telen alig termel a rendszer, fizethetsz teljes arat a villanyert, nyaron rogyasig termel, igy kapod a fele arat, amit meg jo le is kell adozni. Szevasz, megterules)
    – Az elektromos aramot NEM lehet rentabilisan tarolni hosszu tavra. 1-2 napot meg at lehet hidalni mindenfele akkumulatoros rendszerrel, de mar az is irrealisan magas beruhazast igenyel. A mai akkutechnologiaval es a fejlodest elnezve en nem latom, hogy ezt jelentosen valtozna a kozeli jovoben.
    – Szerintem a megoldas valamilyen kemiai tarolas lehet a jelenlegi helyzetben (mesterseges benzin/gazolaj/Metan-/Hidrogen gaz). Es ezek kozul is foleg a metan (foldgazrendszer) vagy a gazolaj (minimalis tuzveszely).

  • Gyula

    PAKS2-nek meg kell epulnie.
    Az ilyet hivjak ugy, hogy strategiai beruhazas.
    (Ugyanilyen volt a MOL reszvenyek megvasarlasa is az oroszoktol annak idejen, barmennyire is sirnak a balosok, hogy “mekkora rafizetes volt”. Meg KELLETT tenni, ha nem akartuk elvesziteni a MOL-t, mint nemzeti olajtarsasagot es ennek ez volt az ara. AZ pedig kulonosen aranyos, hogy pont azok rinyaltak a legjobban, akik lehetove tettek, hogy ez megtortenjen.)
    2040 elott le fognak allni a mostani blokkok, mert hiaba katak uzemido hosszabbitast, valoszinuleg tovabbit mar nem fognak kapni.
    Ma Paks az orszag villamosenergia fogyasztasanak kb. 40%-at adja.
    Ha ez kiesik, akkor csak boduletes mennyisegu gazturbinaval lehetne potolni a hianyat, es a 40% miatt ez egybol majd’ 2x-es CO kibocsatast jelentene.
    Es, itt a napelem/szeleromu ismet csak nem jatszik, mert ezeknek teljesen kiszamithatatlan a hozama.