Unit linked kérdés: a jogász válaszol

Írtam arról, hogy többen visszakapták a pénzüket a biztosítótól, mert a biztosító nem küldte ki a kötvényt, így a vásárló nem tudott élni a 30 napos elállás jogával.

Azóta is folyamatosan kapom a leveleket, ahol tanácsot kértek, mert első körben csak egy lerázó levelet kaptok a biztosítótól, hogy 3-5 év után már nem lehet élni ezzel a jogotokkal. (Mindenki ilyen levelet kap először, ezen ne lepődjél meg.)

Ezért megkerestem egy kifejezetten értékpapír-joggal foglalkozó ismerős ügyvédi irodát, hogy szerinte helyes-e, amire a biztosítók hivatkoznak.

Következzen az ő válasza:

Mivel régebbi ügyekről lehet itt szó, a korábbi jogszabályok alapján válaszolok:

A régi Ptk. szerint a biztosítási szerződést írásban kellett megkötni (537. § (1) bekezdés).

Ez nem volt jellemző, hanem a biztosított egy ajánlatot tett, amit a biztosító azzal fogadott el, hogy megküldte a kötvényt (538. § (1) bek.). A szerződés még úgy is létrejöhetett, hogy a biztosító az ajánlatra 15 napig nem reagált (537. § (2) bek.).

A biztosítási szerződés tehát akkor is létrejön, ha a biztosító nem küld kötvényt, csak hallgat az ajánlatra. Az ilyen szerződés a Ptk. szerint az ajánlat szerinti tartalommal jön létre. Az általad kérdezett esetekben tehát létrejött a biztosítási szerződés.

Azonban már 2003-as Bit. is először a 167. §-ban, majd a 96. §-ban biztosított egy speciális felmondási jogot a fogyasztók számára: Azt követően, hogy a biztosító tájékoztatta őket a szerződés létrejöttéről, volt 30 napjuk hogy meggondolják magukat és felmondják a szerződést. Fontos, hogy nem a kötvény megküldéséhez köti a törvény a felmondási jog gyakorlásának kezdetét, hanem bármilyen „bizonyítható és azonosítható” módon való tájékoztatáshoz, amelyből a biztosított értesült arról, hogy a biztosítási szerződés létrejött.

Azonban a törvény azt is előírta, hogy a tájékoztatásban fel kell hívni a biztosított figyelmét a felmondási jogára.

Ha a biztosító nem tudja ilyen tájékoztatás megtörténtét bizonyítani, akkor a felmondási jog fennáll, csak a kezdő időpontja még nem következett be. Ezért első lépésként kérni kell a tájékoztatás megküldését, majd ennek kézhezvételét követő 30 napon belül lehet felmondani a szerződést.

A kérdés az, hogy mi a felmondás joghatása és mivel tud védekezni a biztosító?

Felmondás alatt a polgári jog a szerződés jövőre nézve történő megszüntetését érti (Ptk. 319. § (2) bekezdés, 321. § (1) bekezdés). A Bit. nem mondja meg, hogy a felmondás mikorra szünteti meg a szerződést, de a szóhasználatából úgy tűnik, hogy azonnali hatállyal, azonban a biztosítónak van 30 napja arra, hogy a részére teljesített befizetésekkel elszámoljon. Mivel a felmondás nem hat vissza a szerződés megkötésére, nem egyértelmű, hogy a biztosítónak a befizetett összeget kell-e visszaadnia, illetve milyen költségeit érvényesítheti. (Mivel a felmondásig kockázatban állt, nem zárom ki, hogy egy kockázati életbiztosítás díját érvényesíteni tudja.)

A biztosító arra hivatkozhat, hogy a biztosított eljárása nem jóhiszemű, a szerződés fennálltáról egyértelműen tudó, az éves díjakat befizető biztosítottat a Ptk. 4. § (4) bekezdésére figyelemmel nem illeti meg a jog, hogy a tájékoztatás hiányára hivatkozzon.

Ez az álláspont szerintem téves lenne. Egyrészt a Ptk. 4. § (4) bekezdése is megengedi ilyen esetben a biztosított fellépését, másrészt a felmondási jogot egy közjogi norma biztosítja és védi. Ha a felmondási jog létéről a biztosító nem értesítette a biztosítottat, akkor ennek minden jogkövetkezményét viselnie kell.

Ha van rá igény, hogy eljárjunk ilyen ügyekben, akkor ezt óradíjas alapon tudjuk elvállalni. A nettó óradíj 25e Ft. Annyi kedvezményt tudok adni, hogy a munkadíjnak a felét azt követően kell megfizetni, hogy a biztosító teljesített az ügyfélnek.

Hát így gondolja ezt egy ezzel foglalkozó jogász. Azonban szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ezzel a joggal ne éljen vissza, az nem tisztességes, hogy tudod, hogy te megkaptad a kötvényt és a megfelelő tájékoztatást, csak arra gyúrsz, hogy hátha ezt a biztosító nem tudja bizonyítani.

Ha figyelmetlen voltál és meggondolatlan, ezért kötöttél egy biztosítást, amiről megkaptad a megfelelő tájékoztatást, akkor viseld a következményeit és a veszteséget könyveld el tanulópénznek, hogy legközelebb elolvasod, mit írsz alá.

Lapzártáig még nem jeleztek vissza, hogy beletehetem-e a nevüket a cikkbe, ezért ha keresni akarod őket, írj egy hozzászólást, hogy érdekel a dolog. Az e-mail címedre el fogom küldeni az iroda nevét. (Az e-mail címedet csak én látom, ha a megfelelő helyre írtad be.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

27 hozzászólás

  • Balint

    “Azonban szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ezzel a joggal ne éljen vissza, az nem tisztességes, hogy tudod, hogy te megkaptad a kötvényt és a megfelelő tájékoztatást, csak arra gyúrsz, hogy hátha ezt a biztosító nem tudja bizonyítani.”
    Igen, viszont amikor elhúzzák a mézesmadzagot, s a biztosító vagy annak brókere tudatában van a lehúzásnak, sőt átverésnek, vagy csak a költségeket nem mondja el, akkor erősen elgondolkoznék rajta, hogy akkor ha nekem meg van a jogom, akkor szintén kicsesszek a biztosítóval. Ő is elfelejtett néhány dolgot, akkor a biztosító is elfelejthet néhány dolgot.
    Nem tudok sok tisztességes biztosítót elképzelni, mert mondjuk egy havi 30-as befizetést ki vállal 10 évig, ha tudja, hogy több mnt 500.000 Ft-ba kerül?? (egy 8%-os TKM-mel számolva)
    Bár a “szemet szemért elv ahhoz vezet, hogy az egész világ megvakul”

  • Gábor

    @balint
    Szerintem ez egy másik eset.
    Ha bizonyítani tudod – és neked kell bizonyítani -, hogy lényeges körülményekről (= magas költség) nem tájékoztattak a szerződés megkötésekor, akkor a biztosítási szerződés semmis.
    Én még nem kötöttem ilyet szerencsére, de félek valamelyik átadott papírban benne van valahol.

  • Kiszamolo

    Igen, csakhogy aláírta, hogy átvette a tájékoztatást szolgáló biztosítási feltételeket. Arra meg volt 30 napja, hogy el is olvassa a kötvényátvétel után. Ezért elég nehéz lesz bizonyítani, hogy nem kapott tájékoztatást.

  • Stanlee

    Kivancsi lennek arra, ha letezne legalabb egy gerinces UL ertekesito ugynok, akik elmondja a kuncsaftnak, hogy az elso 10 evben ha vissza akarja kapni a befizetett penzet, akkor annak csak egy reszet latja viszont, valamint a TKM valahol 5-10% kozott mozog, az elso evben meg 100%, akkor az mennyi szerzodest tudna kotni?

    Nem tudom elhinni, hogy a biztositok a szerzodes eveben zsebretesznek kb. 100-200 ezer Ft-ot (egy resze megy az ugynoknek) es egy max. 1000 Ft-os tertivevenyes levelet meg nem tudnak kikuldeni, hogy vedjek a segguket a kesobbiekben. Annyira pitianerek… Meg is erdemlik.

  • Zsolt

    Hát örömmel olvastam. Én is így értelmezem.
    167. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.
    Ezt kézhezvéve 30 napra felmondhatja.

    Tehát a Bit többletfeladatot ró a biztosítóra. Hiába jön létre a Ptk szerint hallgatólagosan a szerződés, Arról tájékoztatni kell az ügyfelet.

    Tehát ha a Bitnek is meg akar felelni, akkor kell valamit küldenie. Esetleg kötvényt:-)

  • Jenő bácsi

    Vass Barbara még nem találta meg a párhuzamot?

  • walterwhite

    Abba lehetne már hagyni ezt a 8-10% -os TKM-mel történő rémisztgetést, akit ilyennel átvertek az minden bizonnyal meg is érdemli.

    Értem én hogy Kiszámoló mást akar eladni, de egy 1-2% -os TKM-mel rendelkező UL megfelelően használva teljesen elfogadható alternatíva pénzügyileg kevéssé képzett emberek számára.

    Nyilván nem ez a legjobb opció, de akiben nincs pénzügyi tudatosság, nem akar ETF-ekkel meg TBSZ-ekkel foglalkozni, annak teljesen megfelelhet egy ilyen. A végén egészen biztosan több pénze lesz, mintha modernebb megtakarítási formákba nem fizetne semmit.

  • Kiszamolo

    Hol olvasod te a cikkben a TKM kifejezést?

    Egyébként éppen most jövök valakitől, aki tavaly kötött egy CIG Pannónia Pró-t, TKM 9,89% és egy Generali Aranyszárny G60-at, TKM 7,74%

    Mert az ügynök a legjobbat akarta. Csak azt nem mondta, hogy saját magának, nem az ügyfélnek.

    De lécci mutassál már 1-2%-os TKM-et 10 évre itt: mabisz.hu/images/stories/docs/tkm/tkm-adatbazis-20150915-publikacio.pdf

    De még 20 évre sem nagyon találsz, ha nem az optikailag jól kinéző, de semmit nem hozó pénzpiaci alap költségterhelését nézed, hanem a részvényalapok költségeit, a tól-ig határ felső végét.

    Leszámítva az Allianz termékeit, amiről már írtam itt: http://kiszamolo.hu/egy-unit-linked-biztositas-korrekt-arazassal-allianz-eletprogram/

    Az is azért ilyen olcsó, mert a jutaléka egy marék rizs. Na nem is köti senki, csak akinek muszáj, mert az Allianznál dolgozik.

    Furcsa, hogy hetente sok unit linkeddel találkozom, de valamiért mindegyik minimum 5-6%-os költséggel rendelkezik.

    Sehol egy fránya 1-2%-os TKM.

    Év eleje óta talán ha láttam egy, maximum kettő ilyen unit linket az ügyfeleknél. A rengetegből.

    Tudod, ha majd lesz 1%-os TKM, én leszek az, aki javasolni fogja, hogy kössék meg az emberek.

    De még egyszer: ebben a cikkben erről szó sem volt.

  • bobo

    UL 1-2% TKM? Nekem ilyen van 🙂 Már 15 éve 🙂

  • kridli

    @kiszamolo az, hogy a részvényalap költségét is beleszámítod a TKM-be, szerintem nem teljesen korrekt. Vagyis korrekt, csak nem teljesen megfelelő összehasonlítást ad, hanem egy szélsőéget.
    Az egyik kérdés, hogy mibe fektet az ügyfél (pl. egyedi részvény/kötvény, ETF, befalap), a másik, hogy milyen formában (pl. UL vagy értékpapírszámla). Vannak, és lesznek is olyanok, akiknél a befalap a “max” amibe fektetnek, mert nem akarnak/tudnak részletesebben foglalkozni mondjuk ETF-ekkel. Nekik a részvényalap alapkezelői költsége akkor is ott van, ha értékpapírszámlára veszik, és nem UL biztosításra. Úgyhogy ha az UL-t értékpapírszámlával hasonlítjuk össze, akkor szerintem ott nincs helye. Ha már ETF-ekről beszélünk, akkor persze jogos “felszámolni”, de az már annak a különbsége, hogy mibe fektet az ember.

  • Stanlee

    @bobo: azt írjad, hogy melyik biztosítónál kötötted, meg melyik UL-t, ne azt, hogy szerinted neked 1-2%os TKM-es UL-ed van. Nekem is volt az Allianz-os UL-ből, de akkor már inkább havonta a bankomnál lévő depot-ba rakom a penzem…

  • Kiszamolo

    Miért is nem jogos? Az nem költség, vagy hogy érted?

    Ha amerikai részvényekbe fektetek, vehetek ETF-et évi 0.05% költségért (plusz egyszeri 0.3% vételi díj és évi 0.12% számlavezetés), vehetek befalapot évi 1.5-2% plusz évi 0.12% vagy tök ugyanezt megveszem unit linkedben 5-10% éves költség mellett.

    Ugyanaz a kockázat (amerikai részvényalap) csak a költségek között van brutális különbség.

    A befektetési alapok sem csinálnak mást a legtöbbször, mint helyettem megveszik az ETF-et évi 1.95% díj felszámítása mellett.

  • walterwhite

    Kiszámoló, nem a cikkről beszéltem, hanem a szokásos hozzászólásokról.

    Aki megköti a 7-10% -os TKM-mel rendelkező szerződést az megérdemli, szerintem.

    Azonban az általad is kivételként említett termékek elérhetőek bárki számára, és teljesen megfelelnek a hozzászólásomban leírt célcsoport igényeinek. Még csak nyomuló ügynök sem kell hozzá feltétlenül.

    15 évnél a TKM 1,12% – 2,18%, az alapok között pedig bármikor díjmentes az átváltás.

    És NEM, nem reklám céljából írom, csak a korrekt tájékoztatás végett.

  • Catinator

    Azt ne feledjük, hogy az értékesitők jó része nagyon vigyáz arra, hogy “részletesen elmagyarázza a lényeget” és ne nagyon olvasgasson utána az ember. Érzelmi alapon döntsön, érezze úgy, hogy jól járt, és ne menjen a részletekbe. Ja, és UL-t már ki sem szabad mondani. Kollégát keresték meg nemrég, jó sokára adta csak oda a szerződést megnézni, és bizony az állításával ellentétben csak UL volt az a nyugdíjbiztosítás…

    Jól hangzik, hogy figyeljünk, de ügyelnek rá, hogy ne így legyen. 🙁

  • snasim

    @walterwhite @kiszamolo Szeretném használni az ETF-eket, de tartok tőlük. Már körbejártam a témakört, sok cikket és tájékoztatót elolvastam, de sajnos egy fontos dolgot nem találtam még meg sehol. Hogyan kezeljem átlagemberként és nem befektetési alapként a devizakockázatot.

    Az rendben van, hogy az ETF olcsó, DE nem elérhető forintban, míg egy Unit linked igen. Szerintem ez az egyik olyan érv ami miatt a jövedelmüket forintban kapó emberek hajlamosak elcsábúlni a kényelmesebb, de drágább megoldások felé.

  • Stanlee

    @snasim Az UL-t arusito szolgaltato is atharitja az arfolyamkockazatot az ugyfelre. Van olyan MSCI World Index-es alapja UL-ben, ami most jobban all forintban, mint az eredti USD-ben, de az csak azert van, mert az arfolyam romlas miatt szepul az arfolyama.
    @walterwhite Aki valtogat az UL-es biztositok eleg szegenykes alap valaszteka kozott, az mar eljutott arra a szintre, hogy ETF_et is vehetne, es akkor mar sokkal jobban jar. Ha megnezed Kiszamolo altal linkelt mabisz file-t, akkor azert a tobbseg meg mindig eleg magas TKM-es az elso 10 evben, es sjanos sokaknak akik kevesbe ertenek a penzugyekhez, az elso 10 evben felbontasra kerul a szerzodese, dragan, veszteseggel.

  • bobo

    @stanlee ING (NN) Univerzál, megfelel?

  • Zsolt

    60 000 UL nyugdíjbiztosítás az idén.
    Ennyi.
    Ahhoz, hogy a költségek láthatóak legyenek, excelben ki kellene számolni az ügyfélnek, hogy évi 4% hozammal 20 évre mennyi jönne össze.
    De nem teszi, így örül az adójóváírásnak, és a kitarifált 20 millió Ft-nak a végén.
    Ha kiszámolná, és látná, hogy 25 millió a vége, akkor elgondolkodna.
    De nem számol, és örül a nagy pénznek.

    @kiszamolo
    Ne az Aranyszárny G 60-at nézd. Az a legdrágább Aranyszárny. Nézd meg a G65S-et.Van olyan jó, mint az Allianz
    Vagy a G 60 E.
    Egyszeri díjas a kezdeti költség az egyszeri díj 10% Évente 1% elvonással 10 évig.
    Eseti díjra Adás-vételi árfolyam különbözet 1% +havi számlavezetés
    Ja jutaléka fél marék rizs:-)

  • Kiszamolo

    Zsolt, persze, tudom, hogy olyan létezik, sőt régen még én is kötöttem olyat. Csak éppen 20 ezer forint a jutaléka, nem 250 ezer. Pont ezért olcsó.

    Szerinted 100 ügynökből mennyi ajánlja az ügyfélnek?

    Hány ügynök mondja, hogy csókolom, az első évben minimum díjjal kezdjük a befizetést, mert akkor ön spórol 500 ezret a kezdeti díjon, az én fizetésemet?

  • graphite

    Furcsa ezt olvasni a kiszámoló blogon, hogy a rosszul meghozott döntést próbáljuk meg jogi kiskapukkal korrigálni UL esetében. De ugyanezen szerző mélyen elítéli azokat, akik jogi kiskapukkal szeretnének kibújni a devizahitelből. Kettős mérce? Vagy csak UL-ből nincs annyi, mint devizahitelből? Esetleg a szerzőt csőbe húzták UL-el, és így személyesen, érzelmileg érintett? Megannyi kérdés….

  • Kiszamolo

    Graphite, erre már válaszoltam az előző hasonló cikk alatt, keresd meg.

  • Peti1

    Nem felejtem el, amikor végre lejárt az UL biztosításom, behivatott az oroszlános cég alkalmazottja, hogy újabb biztosítást tudjon nekem ajánlani 🙂 Mutogatta a laptopján a szép kis kalkulátorát, kihozott bármi szép eredményt, amit kértem… (kevés havidij, sok havidij stb..)
    Majd a végén megkérdeztem akkor ezt most a következő 10 évben hogy tudom esetleg visszaváltani? Erre mondta, hogy azt nem szokták az ügyfelek.. mondom neki: és ha mégis vissza szeretném? Akkor pedig duzzogva mondta hogy nagyjából 20%-ot levonnak az addigi befizetésemből, aztán felállt és elköszönt 😀

  • Kiszamolo

    Ja persze, írtam róla MNB statisztikát, hogy az UL-ek 80%-át idő előtt visszaváltják.

  • Imertyű

    12 mft kicsit túlzás tanulópénznek. 🙂 Én alternatív megoldásokban gondolkodnék.

  • Zsolt

    @kiszamolo

    Én ajánlom, de én pénzügyi tervezést készítek, aminek díja van. Így megengedhetem, hogy ügyfélcentrikus legyek.
    Természetesen a jutalék lejön a díjamból. Így az ügyfél jól jár.
    Ja és én is.

  • Mirabella

    Tisztelt Kiszamolo!
    Tanácsát szeretném kérni! ?unkaköröm befektetési szakértő egy pénzintézetnél, rokonomnak próbálok segíteni. Kötött egy UL biztosítást, egyáltalán nem ért a pénzügyekhez, havi 80.000 ft-ra… letelt 2 év, kell neki a pénz, viszont rájött, hogy az 1,9m helyett, csak kb 30%-át kaphatja vissza és ez nem javul 10 év után sem, mert az éves 12% ktg annyit elvisz, mint amennyivel nő a visszavásárlási érték. Kötvényt nem kapott, vont egy 4m-s egyszeri befizetése, amit később kivett, de utána sem kapott kötvényt (biztosító szerint igen). Költségek levonásánál is hibázott a biztosító és az éves tájékoztató sem felelt meg a jogszabályi előírásnak (költségeknél befektetési egységek db számát közölték összeg helyett és nem írták a dátumot). Panaszunkat és elállási jogunk gyakorlását a biztosító elutasította. Mentünk tovább az MNB-hez, januárban békéltető tárgyalás… folyt.

  • Mirabella

    Tudna segíteni, hogy mire számíthatunk a békéltető tárgyaláson? Küld a biztosító egy jogászt? A biztosító azt állítja, hogy postázták a kötvényt, de a rokonom tényleg nem kapta meg, viszont minden mást igen. A biztosító szolgáltatói árrést is alkalmaz a kifizetésekkor, amit szintén megemlítünk a panaszunkban, értelmetlen fogalmakat használnak, keverik az ár és érték fogalmát, belépési árról írnak, de azt nem írják le, hogy mi az (bekerülési érték?). Ha van rá lehetőség, szívesen elküldeném az eddigi levelezést é az MNB-hez benyújtott kérelmet, melyet külön a Békéltető Testülethez és a Fogyasztóvédelemhez is elküldtünk.
    Sajnos én nem tudok elmenni a rokonommal a tárgyalásra, de igyekszem felkészíteni.