Zsugori és túlköltekező: mennyi lehet az arányuk?

Olvastam egy érdekes tudományos kísérletről, ahol 13 ezer embert vizsgáltak fMRI készülékkel. Arra keresték a választ az agy funkcióinak vizsgálatával, hogy az emberek hány százaléka sorolható a zsugori és mennyi a túlköltekező kategóriába.

A vizsgálat során először olyan dolgokat mutattak a vizsgált személyeknek, amik örömöt válthatott ki a személy agyában, például édességet vagy bármi egyebet. Ennek hatása jól látszott az fMRI felvételen. Ha örömöt okozott az adott termék, utána megmutatták az árcédulát is hozzá és vizsgálták, hogy ez milyen reakciót vált ki a személyből és agy milyen területét aktiválja az árcímke látványa.

Nem megyek bele a tudományos részletekbe, akit érdekel olvassa el az eredeti cikket, a lényeg, hogy azt találták, hogy ezek alapján az emberek 24%-a sorolható a zsugori kategóriába, akik kevesebbet költenek, mint kellene és 15%-a a pénzszórók közé, akik sokkal többet költenek, mint költhetnének, a maradék mintegy 60% ebből a szempontból egyik végletbe sem sorolható.

lifes-extremes-tightwad-spendthrift-111021b-02

A zsugoriak között háromszor több férfi volt mint nő, viszont a pénzszórók között nem találtak több nőt, mint férfit. (Hoppá, ki gondolta volna. :) )

Egy másik felmérés szerint az amerikai lakosság 6%-a sorolható a súlyosan vásárlásfüggő kategóriába, akiknek ugyanolyan orvosi segítségre lenne szükségük, mint az alkoholistáknak, vagy a szerencsejáték-függőknek. (Innen is az elnevezés: shopaholic, ami egy szójáték a vásárlás és az alkoholizmus angol megfelelőiből.) Ők azok, akik miközben elképesztő adósságokba verik magukat, nem tudnak leállni a vásárlással, de mint általában a szenvedélybetegek, mellette még bűntudatuk is van és depressziójuk. Vagyis egy súlyosan függő vásárlónak egyáltalán nem okoz örömöt az elherdált pénzért vett tárgyak birtoklása, sem a vásárlás ténye.

További érdekes következtetése volt ennek és sok más hasonló felmérésnek is, hogy még a zsugoriak is sokkal könnyebben költekeznek, ha hitelkártyát használhatnak, mintha készpénzben kellene kiadniuk ugyanazt az összeget.

A cikk végén felveti a szerző, hogy mennyi segítséget próbál adni a világ a túlköltekezőknek, miközben az alulköltekezők, akik annyit sem költenek, amennyit a saját lelki és testi jólétük érdekében kellene, alig kapnak bárminemű támogatást a társadalomtól, noha ők sokkal többen vannak.

Érdekes következtetései vannak a cikknek, én például nem gondoltam volna, hogy sokkal nagyobb probléma a zsugoriság, mint a túlköltekezés. (Persze itt most a túlzott zsugoriságról és a túlzott túlköltekezésről van csak szó, nem a 60%-ot kitevő átlagember pénzügyi kultúrájának milyenségéről.)

Ha fogadni kellett volna, arra fogadtam volna, hogy a nőknél nagyobb gond a túlköltekezés, de ez a felmérés szerint csak egyike a sztereotípiáknak, leginkább a hollywoodi filmek hatására alakulhatott ki az emberekben.

Share

47 hozzászólás

  • Garbo

    “Hoppá, ki gondolta volna? :)”
    Én! 😀

  • Zabalint

    Szerintem az a baj ezzel a felméréssel, hogy valójában nem ez a két véglet, hanem több dimenziós a kérdés. Nagyon sok ember spórol egy csomó területen, aztán egy-egy ponton könnyelműen elszórja a pénzét. Ezeket simán a zsugoriak közé sorolná a felmérés.

  • Imre

    Alulköltekezőt volt szerencsém ismerni, a nagymamám ilyen volt.

    S nem is csak az a baj, hogy alig költ magára, hiszen szíve joga a sötét lakásban ülni és hosszú számoszlopokat összeadni, hogy mennyit költött és mennyit spórolt meg, valamint ma mennyi kamatot szolgált meg a betétje (és nem is sarkítok nagyon).

    De az a baj, ha ezt a szemléletet elég erősen képviseli a családban, akkor azzal megkeseríti az utódai életét is. Nekem pl. több évig tartott az, amíg felismertem, hogy nem vagyok notórius pénzköltő, hanem egész egyszerűen más életszakaszban vagyok, mint ő. Két gyerekkel, aktív korban nem lehet és nem is kell úgy takarékoskodni, mint egy özvegy, idős nyugdíjasnak. Már az élethelyzetből adódóan más a kiadásaim szerkezete és a kiadási kényszer, mint nála.

    Az ő pénzügyi tanácsai és elvárásai pedig nem erre az élethelyzetre szóltak és feszültséget okoztak a kapcsolatunkban.

  • Zabalint

    Amúgy a takarékoskodás a kamatos kamat miatt okoz lelki problémákat. Összegyűjtesz X milliót, de nem akarsz költeni, mert ha még tovább gyűjtöd, akkor még nagyobb tőkebevételed lesz, de akkor meg megint azt gondolod, hogy ha még több összejön, még több tőkejövedelmed lesz. Így aztán soha nem fogod élvezni a jövedelmedet.

  • Kiszamolo

    Zabalint, mivel csak akkor mutattak árcédulát, ha az alany megkívánta a mutatott tárgyat, kicsi az esélye, hogy a zsugoriak pont azzal voltak zsugoriak, amit örömmel megvettek volna, miközben arra szórják a pénzt, ami számukra nem okoz örömet.

    Ezért szerintem plusz-mínusz jó lehet a felmérés, ha pontos soha nem is lesz egy ilyen vizsgálat.

  • Imre

    @zabalint: ez kissé leegyszerűsítő magyarázat ( a takarékoskodás a kamatos kamat miatt okoz lelki problémákat).

    Én úgy közelíteném meg a kérdést, hogy mit jelent neki a pénz, miért fontos neki a tudat, hogy egyre több legyen és miért ragaszkodik hozzá nagyon?

    Pl. nagymamámat ’45-ben kibombázták és egy egyéves gyerekkel földönfutó lett és ez az élmény az egész életére rányomta a bélyegét és innentől kezdve ragaszkodott különösen a pénzhez.

    A pénz sokkal összetettebb dolog, hogy csak a pénzügyi oldalát nézzük. A személyiségben is mélyen gyökerezik a pénzhez való viszony, ezért nem lehet csak értelem és matematika segítségével megérteni.

  • Nagy Vonalakban

    A zsugoriakat is kezelni kell, ez a társadalom érdeke (fogyasztás bővülés= GDP-növekedés ugyebár….). Ezt nagyon egyszerűen meg lehet tenni: amennyit költ egy zsugori, ugyanannyi pénzt az állam bácsi utaljon rá a zsugori számlájára egészen addig, amíg rá nem szokik a pénzköltésre….

  • parizer józsi

    @Imre igen, ez az egyik legnagyobb gond, hogy a világ, a körülmények változnak, de az emberek nagy része nem tud elrugaszkodni a korábbi tapasztalatok alapján kialakult gondolkodásától, nem vesz tudomást arról, hogy már más körülötte a környezet. A kulcs – ahogy Miklós is már többször hangsúlyozta – az oktatás. Az iskolában erőnek erejével, rengeteg felesleges lexikális adattal a MÚLT történelmét tanítják. A jelenről, a mostani összefüggésekről alig esik szó, pedig azzal nem lehet sokra menni, ha valaki keni vágja a 2. világháború KRONOLÓGIÁJÁT (emlékszem érettségi tétel volt – de hogy mi szükség erre a tudásra?)

    Pontosan ugyanez a hatás, amikor többnapos ünnep előtt összeverekednek a kenyérért a hipermarketben (kenyeret KELL szereznem, hiszen NEM LESZ) – miközben kismillió más helyről is lehet élelemhez jutni a nap 24 órájában.

  • Tibor

    Azzal nem ertek egyet hogy a tulkoltekezoket mennyire segitik es a zsugoriakat mennyire nem.

    Egyreszt az osszes reklam, az egesz fogyasztoi tarsadalom arrol szol hogy vasarolj, vasarolj, fogyassz, fogyassz, kolts, kolts, koltsd el elore a holnapi penzed is…
    Masreszt a mostani alacsony (majdnem negativ) kamatok is igencsak buntetik a zsugorisagot, milyen onfelaldozo is a bankok reszerol hogy igy tesznek a zsugorisag ellen 😀

    A tulkoltekezoket meg epphogy nem segitik, hanem kihasznaljak, rajatszva a tulkoltekezesukre ahelyett hogy mersekelnek, inkabb arra mennek ra hogy minel inkabb minel tobbet koltsenek.

  • Tibor

    Egyebkent a noi penzszoro sztereotipiaja talan onnan jon, hogy a nok ha “szorjak” a penzt, akkor aprosagokra szorjak el, abbol vesznek sokat es gyakran, ezert az jol latszik. Egy ferfi penzszoro meg vesz egy draga autot/motort/utazast, akar ot evben egyszer, de osszessegeben tobbert mint amennyi szirszart annyi ido alatt a no megvett.

  • szárnyas freivadász

    “Az iskolában erőnek erejével, rengeteg felesleges lexikális adattal a MÚLT történelmét tanítják.”

    A lexikális adatok önmagukban, az összefüggések, okok és következmények ismerete nélkül tényleg nem érnek semmit, de a jövő történelmét elég nehéz lenne tanítani. Ilyenkor bezzeg nem írja Kiszámoló, hogy hány rendszerváltás, forradalom, háború és pénzcsere volt errefelé az utóbbi száz évben :-)

  • Ildikó

    Én azt hittem, hogy a pénzszórók többsége nő, de a zsugoriak többsége is az.
    Az viszont, hogy csak 60%, aki reálisan költ nagyon kevésnek tartom (olyan 80% körül saccoltam volna).
    A zsugorik egy része szerintem sokkal inkább magával zsugori és mondjuk a gyerekeivel nem. Én pl. nem veszek magamnak egy cipőt annyiért, amennyiért a gyerekemnek megveszem. Nekem jó a pár ezer forintos is, de nekik azért jót veszek, ha már szegények napi 10-12 órát abban vannak (nem ragaszkodom egyetlen márkához sem, de ha valamelyik bevált akkor utána nehezen váltunk). Magamnak nem veszem meg a drága, de jó minőségű élelmiszert, jó nekem az olcsóbb is, de nekik igen – ha tehetem.
    Ettől függetlenül zsugorinak gondolom magam :)
    A szüleim se szórták soha a pénzt, nagymamám azt tanította, hogy amikor sok van sokat kell félre tenni, mert jön még kutyára dér. Sajnos a “sok van”-t sose ismertem meg.

  • Naiva

    Én is megfigyeltem, hogy mostohanagyapám, aki orosz hadifogságot is megjárt, háborókat megélt, hogy ragaszkodott minden filléres dologhoz, mondván, jó lesz az még valamire; pl. eltette a cukor zacskóját is stb. És a pincében felhalmozva állt a cukor, liszt stb. Tehát a körülmények is sokat számítanak, nemcsak a természet..

  • Zabalint

    @imre
    De én pont arról beszélek, hogy teljesen más tünetegyüttes, mikor valaki azért halmozza a pénzt, hogy még többet csináljon belőle, mint a hiánygazdaságból örökölt spórolás, vagy a folyton az árcédulákra, akciókra izguló olcsójános mentalitás. Ezeknek nem sok köze van egymáshoz.

  • eferix

    @tibor nem feltétlen a nagy tételekben van a különbség, annyi hogy a nők inkább ruhákat, kiegészítőket vásárolnak, a férfiak meg hajlamosak mindenféle külyüt összevásárolni vagy az autójukra költeni. Egy pénzszórónak szerintem nincs pénze drága motorra vagy utazásra, mivel elkölti sok apróságra.

  • szárnyas freivadász

    privatbankar.hu/karrier/a-milliardos-bevallotta-a-turkalobol-oltozkodik-291273

  • parizer józsi

    @szarnyas-freivadasz ó ugyan már, éppen ezt találta ki a pr tanácsadója. utána levette a használt holmit, és beült a méregdrága autójába. az ilyen “takarékos” milliárdosokról szóló meséket nem szabad elhinni. kellett egy kis reklám neki valamiért.

  • Zenith

    Valahol a két attitűd egyébként közel áll egymáshoz, valójában a pénz időbeliségével való problémáról beszélünk. Egy zsugori inkább nem költ, mert ki tudja, mi lesz később? Egy pénzszóró pedig inkább költ, mert ki tudja, mi lesz később…
    A mélységesen hímsovén’ megjegyzést nem kommentálnám, szerintem az gáz volt, bocs KSZ…

  • Vakmacska

    Nyilván a “túlköltekezés” és “zsugoriság” fogalma az átlagosan elkölthető jövedelem és annak vásárlóerejének függvénye. Nyilván többen élnek az USA-ban olyan jövedelmi viszonyok közt, ahol többet költhetnek túlköltés veszélye nélkül, mint itthon, ahol tömegek számára az elkölthető jövedelmük arányában egyetlen éttermi vacsora, normális, tartósan is használható cipő, egészségesnek mondható lakhely (nem zsúfolt, nem büdös, nem zajos…) is luxus mert _annyiból_ ezeket se engedhetik meg maguknak.

    Ha nálunk hirtelen 24e/fő lenne a havi bevétel, mi is azonnal átzuhannánk a túlköltő kategóriába, ugyanazokkal a szükségletekkel és szokásokkal. Tehát a patológiás vásárlók a viszonylag jó jövedelem melletti túlköltők, akik tényleg olyat vesznek, amire nincs valójában szükségük. A csóróknak esélye sincs erre, bármit vesznek “túlköltés”. (és sok nagyi fejében ez van, mert egész életük így telt)

  • szárnyas freivadász

    “Egy zsugori inkább nem költ, mert ki tudja, mi lesz később?”

    Valószínűleg itt van a kutya elásva. Aki atombunkert épít a telek végében, az sem azért teszi, mert imádja az atombunkereket.
    Talán csak Dagobert bácsi az egyedüli, aki szó szerint szeret úszkálni a pénzben. Valószínűleg a többi zsugori nem a színe vagy a szaga miatt szereti pénzt (mint tárgyat).

  • Paprikajancsi007

    ,,A zsugoriak között háromszor több férfi volt mint nő, viszont a pénzszórók között nem találtak több nőt, mint férfit. (Hoppá, ki gondolta volna. :) )”

    A brit “”tudosok”” mar csak ilyenek..:D

  • okoska2

    Egyszer láttam egy angol “népnevelő” műsort, ami arról szólt, hogy családokat szembesítettek, milyen pazarlóan élnek. Nekik természetes volt, hogy pl. az év minden napján fel van fűtve a jakuzzi (!), hátha kedvük támad aznap beleülni. Vagy hogy tele van a szekrény olyan ruhával, amit megvettek, de sosem hordták még az árcédula is rajta volt. Meg ilyenek, amiken csak hüledeztem, mert annyira el volt szállva a magyar átlaghoz képest, ahogyan ezek az átlagos! családok éltek.
    Utána kp-ben megkapták a heti megspórolt összeget, amit jótékony célra kellett felajánlani. Fel sem tűnt nekik, mennyi pénzt szórnak el.

    A pénzszórás relatív, mint ahogyan a szegénység fogalma is. Sok múlt századi szegénységben élő csak nézne mit jelent ma szegénynek lenni.

  • Luminosity

    Az eredeti cikkben megjegyzik, hogy különbséget kell tenni a “frugal” és a “tightwad” típusú emberek között, mert ugyan mindkettő keveset költ, de az előbbinek a megtakarítás okoz örömet, míg az utóbbinak a pénzköltés okoz fájdalmat.

  • Attila9

    Én emlékszem, mikor Balatonon, a nagyinál megkérdeztem egy szép nyári napon az udvaron, hogy miért szeleteli fel ollóval a kidurrant bicikli belsőt. Mire ő csak ennyit mondott: – ebből kisunokám befőttesgumi lesz.
    Egyébbként, ha valaki gyűjt valamire, akkor a gyűjtés időszakában zsugori?
    Utánna meg túlköltekező?
    Mondjuk nem mindegy, hogy a 3. TV-re, vagy pl. pénzügyi tanfolyamra!
    ESZKÖZRE, v. FORRÁSRA??

  • Kiszamolo

    Luminosity, erről most volt szó két hete, azért nem tértem ki rá.

    http://kiszamolo.hu/zsugori-vagy-takarekos/

  • Kopter Geza

    Itt valami nagyon nagy zavart erzek az eroben. Ha aranyaiban tenyleg csak ilyen keves ember van, akinek egeti a zsebet a penz, akkor azt hogy lehet parba allitani azon felmeresekkel, amelyek arrol szolnak h az emberek milyen brutalisan el vannak adosodva.
    Amugy van egy elmeletem. Az emberek hulyesegeken szarragoskodnak. Unokatesom aki nobol van, par centes blodlisegeken garasosokodik, merthat sporolni kell. Aztan ugy kolt el 2-300 eurot mintha nem is lenne. Egyszeruen ugy tunik h ez az a kritikus osszeg ami folott egyszeruen mar nem fogja fel annak az erteket, mig az 1-2 centnek igen. Elofizetesre vesz ki telefont a szolgaltatotol, es csak a befizetett arat szamolja. Pl. ha 80 eurot kellett az elofizu melle rafizetni a telefonra, ugy veszi h a telefon 80 eurot er. Elmagyaraztam mar neki nem egyszer h ez miert nem jo. Bologat, meg vissza is mondja az utolso mondatom, masnap meg csinalja

  • Kopter Geza

    @kopter-geza
    a hulyesegeit tovabb. A telefonja, mivel 80 euros (szerinte) ugy is banik vele. Betori meg a gorilla glassos telefont is. (Lyuly! :P) Persze szerinte a modern telefonok semmit sem birnak, nem o tehet rola. Arrol neme egyszeruseggel elfeledkezik h a gombos nokiat is tort mar el, pedig az ipari pres nelkul mar-mar sci-fi kategoria.
    Es rohadtul buszke magara h felretesz. Havi 15-20 eurot. Ugy kb. 6-800-bol. Meg mennyit megsporolt a szoda-bikarbonan. (bazzz!)

    De a vicc, hogy o nez engem hulyenek, h blodlisegekre koltom a penzem (na harmat lehet talalni, megis mit veszek, hint: nev) mikozben vettem egy lakast 5 eves hitelre, felre teszek es kulon sporolast nyitottam az elotorlesztesre.

  • Fülig Jimmy

    Ma vettem egy fm transmittert.
    Csomó frekvencián próbáltam de mindenhol
    van több-kevesebb interferencia.
    3-e. ft sem volt de esküszöm, fel tudnám
    vágni az ereimet.Az asszony meg ki van bukva,hogy mindig apróságok miatt csinálom
    a legnagyobb cirkuszt. Pedig amúgy tényleg
    nem vagyok sóher, sőt!
    Lehetséges, hogy a fukarságnak rengeteg
    árnyalata van?

  • Valaki

    Elérhető esetleg valahol az a tudományos publikáció is, ami részletesen konkrétan a felmérésről és a statisztikai kiértékelésről szól és ami alapján a linkelt cikk íródott?
    Furcsa, hogy a linkelt cikk nem írja oda a hivatkozott felmérésről szóló cikk referenciáját.

  • Nagymester D

    Nem tudom mennyire passzol a témához, de nekem van egy milliárdos “ismerősöm”, aki képes volt pár százezer forintnyi plusz haszon miatt, beteg szarvasmarhákat (antrax) a vágóhídra küldeni. A húst pedig közétkezésbe, ide-oda okosba eladogatni. Ő nevezhető zsugorinak?

  • jurta

    Köszönjük! Minél több lélektani cikket, nagyon fontos oldala a pénzünknek!

    @valaki
    “Elérhető esetleg valahol az a tudományos publikáció is?”
    alighanem ez az (én sem tettem a linkért többet, mint amit te is tudtál volna :-) ): cmu.edu/dietrich/sds/docs/loewenstein/TightwadSpendThrift.pdf

  • Kopter Geza

    Na, elkopatam paypalt, excelt, osztottam szoroztam. Holnap lesz egy eve, hogy belevagtam a kvadkopterezesbe. Ezalatt elkoltottem 980 eurot. Hat amikor ezt meglattam, majd lefordultam a szekrol, ugy megcsapott, es meg most is erzem, hogy zsibbad a bal kezem. Ebbol 500-at az utolso 3 honapban vertem el, amikor atleptem a versenykopter kategoriaba, ugy hogy eddig csak egy filleres antennat tortem el. Amugy napra atszamolva (kerekitve) 2,7 eurot vertem el, ami pont egy doboz cigi ara. Most epp ezzel nyugtatom magam tobb, de inkabb kevesebb sikerrel.
    Amugy az a furcsa, hogy a sok kis fileres bigyusz az agyamnak tobbnek tunik mint a par darabos, de sokkal dragabb renelesek.

  • Ildikó

    Vakmacska
    Tökéletesen igazat adok neked!
    Ezt csak az érti, aki a normális életvitelhez szükséges jövedelemnél kevesebbel rendelkezik.
    Sajnos nagyon sok olyan mélyszegénységben élőt látok, aki a jövedelmét szinte pár nap alatt elveri – emberhez méltó életvitelhez szükséges dolgokra, nem hülyeségekre, mert havonta legalább 2 napot normális embernek szeretné érezni magát, utána 28 napig meg szinte kenyéren és vízen él, illetve halmozza a tartozásait.

  • blaci

    nem tudom, hogy életkorra vetítve mennyi lenne a zsugori és a pénzszóró?
    nekem úgy tűnik, hogy ameddig fiatalabbak vagyunk, és örökéletűeknek hisszük magunkat (ezen a Földön), addig szívesebben költekezünk, hiszen velünk az erő és az idő. az idős (“öreg”) nemzedék átélt egy világháborút, téeszesítést, stb., gyerekként életre szóló script-ek vésődtek személyiségükbe a spórolásról (egy / nagy része oké).
    ma amikor az üvegek nem visszaválthatók, a telefonok 2 évet bírnak, az lcd monitort nem lehet javítani, csak cserélni, brutális gyors a világ, a reklámok sulykolják: fogyassz többet és a legújabbat, és sok házasság garanciaideje is hamar lejár, inkább a költekezésre a régi eldobására szocializálnak.
    persze nem a kiszámoló blogra gondolok! :)

  • Tibor

    @eferix : dehogy nincs, pont rajuk talaltak ki a fogyasztasi hiteleket meg a 0%os onerovel elviheto cuccokat… Van nekik penzuk csak elkoltik, hat koltessuk el veluk elore a jovobeli penzuket… Majd fog o sporolni ha nem maganak sporol hanem masnak.

  • Tibor

    @ildiko “havonta legalább 2 napot normális embernek szeretné érezni magát, utána 28 napig meg szinte kenyéren és vízen él, illetve halmozza a tartozásait.”

    ahelyett hogy abban a ket napban is sporolna, es igy idovel letudna a tartozasait, aztan ha mar nincs tartozasa, akkor telne a kenyer es viz melle es valamire.

  • Ildikó

    Tibor te még sose éltél úgy, ahogy egy olyan ember él, akinek a havi egy főre eső jövedelme 20-30000 Ft. Mindenki szeretne emberként, emberhez méltóan élni. Nekik ez csak 2 napig megy – nem hibáztatom őket, hogy megveszi a kólát vagy csokit a gyereknek, esetleg vesz nekik bármilyen játékot, aminek a gyerek örül és elfelejti, hogy a 28 napon meg szinte éhezik. Ha azon a 2 napon is spórolna akkor se tudná le a tartozását, mert egyszerűen lehetetlen ennyiből megélni – még akkor se, ha havi 30 napot éhezik. Ha ez igaz lenne, akkor csak egyetlen plusz havi jövedelmet kelletne betolni az ilyen embereknek és az uzsorázók lehúzhatnák a rolót.

  • Családfő

    @Ildikó
    Ha csak egyre növeli a hiteleit, az szerinted megoldás? Ha igazán szeretnének változtatni, akkor esélyesen sikerülne. Tenni kell érte, kitartóan.

  • Kopter Geza

    @ildiko
    Eltem, nyertem? Faternak volt a heppje a te altalad felvazolt mentalitas. Ez gyuloltette meg velem ezt az egesz kretenseget. 3 napig dinom-danom, utana meg szanom-banom.
    Karacsonykor legyen terulj-terulj asztalkam, hogy mi lesz utana le van szarva. Fater halala utan muterral radikalis valtoztatasokat vezettunk be. Veget ertek az orult rokontraktalasok, karacsonyi, szilveszteri tulkoltekezes. Racionalizaltuk az allattartast. En egyetem mellett eljartam melozni, hogy fizetni tudjam a koleszt. Egyszer egy egesz nyarat lehuztam a Samsungban 3 muszakban.
    Mostmar szerencsere tul vagyok rajta, de mindig megmarad, hogy milyen szegenynek lenni, es shoa a budos eletben nem akarok oda visszacsuszni!
    Ertheto azoknak az embereknek a mentalitasa akik 3 napig felsobb osztalyban akarnak elni?
    Igen. Egyutt kell veluk erezni? K*vara nem! Ezzel csak konzervaljuk a helyzetet!

  • Utálom az ész nélküli költekezést

    Kedves Kiszámoló!

    Egy témában nem tudok helyes dönteni, hogy mi számít zsugorinak vagy túlköltekezőnek: ez pedig a karácsonyi ajándékvásárlás.

    A téma adott: hatalmas rokonság, egyesek konkrétan elvárják a drága ajándékokat, másoknak meg nincs pénzük egy csokinál többre (szerintem bőven elég lenne az is. A karácsonynak a szeretetről kéne szólnia, nem az ész nélküli vásárlásról.)

    Volt több próbálkozás, hogy csak jelképes ajándékot vegyünk egymásnak, de ezt nem tartották be páran. Meg volt olyan is, hogy csak a gyerekeknek legyen ajándék- ez is megbukott. Most úgy néz ki, hogy fele társaság épp hogy kinyögi a karácsonyt, hogy ne kelljen “szégyellnie magát” a tehetősek előtt. Mondom én mindenkinek, hogy ennek így semmi értelme, de nem érek semmit. Most akkor zsugori vagyok?

  • Kiszamolo

    Nem. Nekem is több évi munkámba került, mire végre csak a saját gyerekeinknek kell ajándékot venni.

  • Penge

    Nem kapnak a zsugoriak támogatást? Marhaság. A túlköltést katalizálja a fogyasztói társadalom, így nincs ellensúly (max a végrehajtó, de az már késő). Ellenben nem kell zsugorinak se lenni, elég ha az itteni tippeket követjük, de nincs legalább 200 nettó, a többségnek szemet szúr a spúrság. Férfiaknak duplán szívás, mert kapásból kizárta a nők kb. 70%-át az első körben, akik vagy eltartót keresnek (ez szerencsére nem olyan nagy arány) vagy “csak” fele-fele DE!!!! a nő (jó magyar szokás szerint) 3x annyit költ, mint amennyit megengedhetne magának, így a férfi mellette zsugorinak tűnik.

    Szóval a zsugorikat kiveti magából a társadalom, így óriási ellensúly van, miközben egyetlen pici pozitívum erősíti meg viselkedésüket: a gyarapodó zsé, amivel nem sokra mennek, mert egy emberöltő kevés a kockázatmentes meggazdagodáshoz. És mit utálnak a legjobban? Kockáztatni. Mi ez, ha nem segítség?

  • Penge

    “én például nem gondoltam volna, hogy sokkal nagyobb probléma a zsugoriság, mint a túlköltekezés.”

    Lehet hiba a mintavételben. Lásd: “Mennyibe FÁJ ez nekem?” Rengeteg embernek “fáj” pénzt kiadni, emiatt false+ lesz az eredmény, közben épp ezért veszi meg részletre a dolgokat, mert “fáj” neki egy összegben 2 havi fizut kiadni. Tehát valójában túlköltekező/semleges, de a gép mégis zsugorinak érzékeli. Akinek pedig aprópénz 1M is és simán kifizet 20E-t bárhol, nem indul be a detektor így túlköltekezőnek tűnik, miközben milliós megtakarításai vannak és pozitív cashflow. Csak belőlük jóval kevesebb van így torz lesz a végeredmény.

    Én sem tudom elképzelni, hogy csak(!) ennyi ember költ túl. Még az USA-ban sem…

  • Kiszamolo

    Penge, ez nem a túlköltekezők aránya, hanem ha úgy tetszik, az orvosi esetek aránya. A normál 60% is simán túlköltekezik.

  • almastaska


    Nem kapnak a zsugoriak támogatást? Marhaság.

    Szerintem pedig nem. Vajon miért gondolta mindenki azt, hogy több a túlköltekező? Mert a túlköltésről több szó esik. Amiről több szó esik, azt az emberek súlyosabbnak ítélik meg. Ilyen egyszerű. Másik példa: menekülthelyzet. Mindenki azt hiszi ez mekkora probléma, miközben napi 200-300 emberről beszélünk. Ez éves szinten kb 10e ember (vö: 9 millióan vagyunk).

    Az nem támogatás hogy mindenhonnan a fogyasztás folyik. Sőt éppen ellenhatást vált. De mindegyis, mert ha nem tartom magamat annyira fontosnak, hogy megvegyem magamnak azt a valamit, reklámozhatják napestig, akkor sem fogom megvenni. Mert sajnálom magamtól. Sőt minden egyes reklámkor csak még szarabbul fogom érezni magam tőle. De megvenni nem fogom.

    A segítség szerintem: olyan tanfolyam/képzés/szakember aki segít megértetni és valóban elhitetni velem, hogy egy jó cipő…

  • almastaska

    A segítség szerintem: olyan tanfolyam/képzés/szakember aki segít megértetni és valóban elhitetni velem, hogy egy jó cipő az nem luxus mégha 30e ft-ba kerül sem, mert az egészségem múlik rajta. Persze egy dzseki 100e-ért már bőven hülyeség, amikor 10e-ért is lehet kapni olyat, ami meleg és nem esik atomjaira fél év alatt.
    Sok esetben a költést összekapcsolják a bűnnel, és aki ebben nevelkedik, akinek a családjában ilyen programok futnak, annak nehéz dolga van ezeket levetkőzni. Nagyon nagyon nehéz. Tudom mert én is ebben vagyok benne. A legnehezebb az embernek a gondolkodásmódját átállítani. Erről szól a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás is (nem kell lerabolni a tescot pénteken amikor hétfőn is nyitva lesz).

  • Penge

    @almastaska A menekültek off, de annyit, hogy pártállástól függetlenül Európának nincs szüksége menekültáradatra. A mennyiség meg relatív. Előbb-utóbb egész Afrika elindul, a jólét minden nyomorgónak vonzó, akiknek nincs vesztenivalója.

    zsugoriság: Nem mindegy, hogy meg tudnád-e venni csak nem akarod vagy pénzed se lenne rá, esetleg csak olyan áron (6 havi vésztartalék felélése) amit nem szeretnél, illetőleg megvenni meg tudnád de fenntartani már nem (pl. van 10M pénzed + 80 nettós fizetésed).

    Ha valaki az egészségen spórol az tényleg kóros, de ott más pszichés bajok vannak amiben a zsugoriság csak egy tünet.
    Nálam egyébként épp az ellenkező váltotta ki. Láttam a családomat, milyen felelőtlenül költekeztek, a környezetemben is ugyanezt láttam (madarat tolláról…) a “szarrágók” akiket meg megszóltak, azok és a gyerekeik vitték valamire. Mi meg lecsúsztunk a 0-ra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 4+2=?