A futógép az élet edzőtermében

Van egy angol kifejezés, a hedonic treadmill, amit nagyon nehéz magyarra lefordítani. (Ha valakinek van jó ötlete rá, ossza meg a hozzászólásokban.) Talán élvhajhászat mókuskerekének lehetne fordítani. Amikor mindig teljes erőből futsz, de mégis egyhelyben állsz. (A treadmill futópadot, taposómalmot jelent, a hedonic pedig a hedonista szóban fedezhető fel a magyarban, olyan valaki, aki csak az élményekért él.)

Egy 1971-ben kiadott tanulmányban vezették be a hedonic treadmill vagy hedonic adaptation kifejezést.

A tanulmány szerint a megelégedettséget vagy stabil érzelmi állapotot csak kis ideig tudja kimozdítani egy-egy külső inger vagy befolyás, legyen az pozitív vagy éppen negatív, utána a változás ellenére viszonylag gyorsan visszaáll az eredeti érzelmi állapot.

Kitűzöl magad elé egy célt, legyen az egy új autó vásárlása, megnyerni egy sportversenyt, elutazni Ázsiába. Eléred a célt, amiért heteken-hónapokon-éveken át küzdöttél, majd másnap már érdektelenné is válik az egész, a megelégedettség érzés helyett, amit a cél elérése miatt érezned kellene, csak az ürességet érzed.

Elmész egy bevásárlótúrára, ami feldobja a napod, de másnap már semmi nem marad az élményből, maximum a hitelkártya számlája a hónap végén.

De ez működik fordítva is: elválsz, esetleg kirúgnak a vezetői állásból, oda a nagy fizetés és a céges autó, azonnal pánikba esel, hogy elveszett minden. Aztán furcsa módon néhány hét múlva ugyanolyan boldog vagy éppen boldogtalan vagy, mint voltál a negatív változás előtt.

Sokan nem értik, hogy a lottónyertesek az esetek nagyobb részében hogy képesek mindenüket elveszíteni néhány év alatt. Ebben az alkalmazkodásban vagy hozzászokásban van a titok nyitja. Hirtelen több szinten ugranak életszínvonalban, olyan anyagi helyzetbe kerülve, amiről nem is gondolták, hogy valaha is el fogják érni.

Azonban onnantól az lesz a normális, az addigi luxus lesz az alapelvárás, az életszínvonal emelkedése miatt érzett átmeneti izgalmat és izgatottságot újra az unalom váltja fel és tovább kell fokozni az iramot a futógépen, hogy újabb és újabb pozitív változások érjék őket, ami naponta tudja stimulálni az érzelmeiket. De egy szint után már vagy nincs felfelé, vagy nem tudják azt az életmódot a nyereményből finanszírozni.

A megelégedettség vagy “boldogság” egy folyamat, nem pedig egy érkezési pont, amit elérhetsz. Akkor kerülsz ebbe az állapotba, ha már nem állandó külső ingerek kellenek ahhoz, hogy jól érezd magad.

Boldogság mindenek felett

A megelégedettség érzését megnyerni egy fárasztó folyamat, még akkor is, ha van róla fogalmunk, mit is kellene tennünk ennek érdekében. Ezzel szemben a pillanatnyi öröm sokkal egyszerűbb: veszek egy új telefont, egy új ruhát, elmegyek egy wellness hétvégére, lecserélem az autóm és így tovább.

Hasonló ez, mint a drog. A legtöbb szenvedélybeteg valamilyen problémával küzd. A megoldást a probléma felismerése és legyőzése jelentené, azonban ennél sokkal egyszerűbb pillanatnyi élményt szerezni, ezért a legtöbben ezt is teszik. A drog, az alkohol vagy bármi más semmire nem megoldás, de könnyű hozzáférni és használni, még ha a legvégén nagyon sokba is fog kerülni.

(Nagyon sok alkoholista kigyógyul az alkoholbetegéséből és helyette munkamániássá válik. Mert az eredeti probléma nem lett kezelve, csak a tünet, keres egy másik függőséget, amibe menekülhet. Semmivel nem jobb egy munka megszállottja, mint egy alkoholbeteg, mindkettőnek segítségre lenne szüksége, de a társadalom szemében mégis ez egy pozitív fordulat volt.)

Ha jót akarsz magadnak, szállj le a futópadról, még akkor is, ha a többiek az élet edzőtermében bolondnak néznek. Ha felismered magadban, hogy semmivel nem vagy boldogabb most, mint voltál tíz éve, amikor harmadennyi kütyüd, kacatod és fizetésed volt vagy ha boldogabb is vagy, az nem ezek miatt van, akkor felesleges tovább rohannod a többiekkel. Vedd észre, hogy egyhelyben futottál eddig is.

Fújd ki magad, most hogy már nem rohansz a többiekkel és kezdj el gondolkodni, mi is az, amitől jobb lesz az életed, mert a futópad nem tette azzá. (Az is lehet, hogy az életed teljesen rendben van, csak a társadalmi elvárások és a melletted lévő futópadokon futó többi ember miatt nem jöttél rá erre.)

Ne feledd, soha senkit nem tett még boldoggá az, ha birtokolt valamit.

Mennyi az elég?

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 45 ezer forint.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül

Share

74 hozzászólás

  • usespanner
    “Miért, gáz, ha valaki mondjuk attól boldog, hogy egész álló nap videojátékozik, vagy a facebookot görgeti céltalanul? ”

    Volt egy kutatás, hogy 10-ből hány embert tesz boldoggá a FB.
    Csupán 1-et.

    Ez azért van, mert Attila gondolatára ráfeküdve, a FB jellemzően nem kínál, fejlődési (flow) lehetőséget.

    Egy videojátéknál azonban már ez nem így van.

  • KommentElek
    Élményeket gyűjts,ne tárgyakat!
    A végén ezekre fogsz emlékezni, nem arra, hogy milyen jó, hogy megvetted az iPhone x+1-et.

    Az igazi KommenElek (szuper, hogy már ketten is írnak ezek a néven rajtam kívül).

  • kukac
    Ha el akarod érni és meg akarod őrizni az elégedettséget vagy az általános hála érzést: mindfulness és a nyugati kultúra legszebb ajándéka: hogy letojhatod, mit akar, mond vagy tesz más.
    Valakinek ez, valakinek az jön be, butaság, hogy a boldogsághoz örömet kell okoznod másnak, ez nem így működik. Ahogy az is full bullshit, amit Tóth András ír.

    Inkább magadat ismerd meg, hibákkal és erényekkel együtt, és máris közelebb kerülsz a saját elégedettségedhez. #logic
    .
    Megvetem az ilyen motivációs meg nagy megmondós könyveket az íróikkal együtt. Konkrétan sz@rok rá, hogy szerinte xy miatt majd pl kiszelektálódom, mert egyáltalán nem célom annak elérése, hogy a szerinte helyes életet éljem.
    És igazából ennyi. Ismerem magam, időt szakítok rá, hogy ott legyek a jelenben tudatosan, done.

  • Joy
    Könyvben olvastam, elgondolkodtam, hogy a mai nagyvárosi élet, sokkal ingerszegényebb a régi állattartó, növénytermesztő élethez képest. Az emberek ezeket a hiányzó ingereket mesterséges módon stimulálják tárgyak, tartalmak (kényszeres) fogyasztása által.
    Szintén nehézség, hogy a mai, számítógép előtt végzett munkáknak nincs kézzelfogható eredménye, sokszor egy virtuális térben látható, érzékelhető csak. Régen az ember látta a növények fejlődését, majd learatta a terményt, nevelte, fejte az állatot. Amikor besötétedett nyugovóra tért, nem hajszolta tovább magát.
  • kukac

    Neked. Meglepetés lehet számodra, de másnak más a fontos, és mást mond élete végén, mert más jön meg a korral, mint a boomereknek.
  • Karak

    Részben egyetértek. De én szépnek látom pl a számítógépes munkát is. Ha egy órát keresem a kódban, hogy hol van a hiba, és végre lefut, az nagyon jó érzés, megelégedéssel tölt el. Viszont a virágokkal nem tudok mit kezdeni, nem érzek megelégedést, ha leszedegetem az elszáradt virágokat. A másé szép, megnézem, de én nem szeretek velük kínlódni. Ha egy növénynek van termése, pl paradicsom, az megint más kategória nálam.
  • István
    Nekem egy mondás jutott eszembe a cikket elolvasva, még pedig hogy: “A boldogsághoz nem vezet út, az út maga a boldogság.” Magyarán ne végcélként tekintsünk a boldogságra.
  • Attila
    Szeretem ezeket az írásokat és az “elég” hozzáállást. Elégedett akkor lehetsz, ha a jelenben élsz.

    A taposómalomban erre azt mondják, hogy ez hedonizmus. Pedig nem.
    Nem az élvezeteknek élsz, hanem a mában. A mostban. Az “elég tárgy” az, amit egy napon belül használsz + néhány tárgy, ami évszakfüggő (pl. télre hólapát igen, de évi 1 hét sieléshez minek saját felszerelés? Teljes szerszámkészlet azért, hogy évente 1x ne kelljen kölcsönkérni? ).
    Az “elég lakhely” akkora lakás, ami teret rendszeresen használsz. Minek 200m2 ingatlan, ha utazós az életmódod vagy ingázol?
    Ez a szemlélet hozza a következő kettőt:

    folyt. köv…

  • Attila
    folyt.

    Az “elég munka” annyi, amennyit még szívesen végzel. Mivel nem kell megvenned egy csomó kacatot meg fenntartanod a tárolóhelyet, így nagyot zuhannak a kiadások. A hozzáállásod is más. Képes vagy tárgyakat elengedni. Bármennyit keresel, ha nincs kedved dolgozni, otthagyod egy kis időre. Akár évente egy hónapra a szabadságodon felül.

    Az “elég pénz” a pozitív cashflow + tartalék. Több jöjjön be, mint ki. Ha ez pipa, akkor elégedett vagy.Azon izgulni, hogy elbuksz évi 4-5%-ot, miközben a mindennapi életed bőven rendben van?

    “Az is lehet, hogy az életed teljesen rendben van, csak a társadalmi elvárások és a melletted lévő futópadokon futó többi ember miatt nem jöttél rá erre.” Éppen most jutottam el ide, próbálom függetleníteni magam a futóktól.

  • Oregon

    “Élményeket gyűjts,ne tárgyakat!
    A végén ezekre fogsz emlékezni”

    Az a vége mennyi ideig fog tartani? 🙂 Ez esetben egy kényelmes autó egy fasza ház mindennél többet ér. 😛 Ezekben töltöd az életedet.

    Anno extrémsportoltam és megtanultam, ha egy tevékenység minél olcsóbb, és kellő kihívással jár, gyakori szívással amit az elemek biztosítanak, annál jobban feltölt. Ezek túlélése, leküzdése öröm, valamint a kihívás közben nincs más gondolat csak maga a feladat. Ebben az a rossz, hogy minden extrém sportnak az a vége, amikor a fizika győz feletted. Ekkor unalmassá és életveszélyessé válik.

  • axt
    “senkinek nem kellene nyomorognia” Ezek idealista gondolatok, de a valósággal köszönőviszonyban sincsenek. Ugyanis azt hagyod ki a képletből, hogy vannak emberek, akik egyáltalán nem akarnak tenni magukért semmit sem, és azt a keveset is, ami van nekik, inkább elherdálják. Én ismerek olyan embert, aki annyira alkoholista volt, hogy eladta a lakását, és annak az árát is elitta. Azt kellene belátni, hogy az embereket nem lehet megmenteni a saját hülyeségüktől. Ha valaki szórni akarja a pénzt, akkor szórni fogja. Kik vagyunk mi, hogy megállítsuk? De vegyük pl. Afrika esetét: jó rendben, támogatod őket, lesz nekik mit enni. De akkor mi történik? Tovább szaporodnak. Kétszer annyi embert is eltartanál? Háromszor annyit is? Hol húzod meg a határt, mikor mondod azt, hogy rendben srácok, elég volt, oldjátok meg magatoknak? Szerintem ez zsákutca. Nem kell mindenkit megmenteni, nem is lehet.
  • axt
    Egyetértek. Nekem mindig is visszatetsző volt az, hogy valaki leírja nekem, “a prolinak”, hogy hogyan kellene élni, majd pénzért szívesen megosztja velem a hatalmas nagy ötleteit, aztán persze röhög a markába, hogy a sok balek milyen jó bevételt hozott neki. Ez ugyanaz, mint mikor a szomszédot nézed, hogy mikor vesz új kocsit, csak épp itt a könyv íróját kell nézni, tehát megint ott vagyunk, hogy az emberek egymást majmolják. Nekem ezek a nagy életvezetési könyvek mind egy szabópéter szintjén vannak, egyszerűen nem vagyok rá kíváncsi, pláne pénzért nem. Nyilván mindenkinek van egy elgondolása arról, hogy hogyan kéne élni. Miért pont annak az embernek a véleményére kellene adnom, aki erről könyvet írt? Ki ő nekem, hogy megmondja, hogy hogyan éljek? Hagyjuk már, elvagyok én magamnak, ne akarja megmondani senki se, hogy hogyan éljek. Lehet valaki igényli ezt, de én nagyon nem.
  • Belavoltam
    Elolvastam egy ora alatt Toth Andras konyvet. Kb. 3-4 kiszamolos iras bo lere eresztve 🙂 Apropo, ez nem az az illeto, aki ellen eljaras indult valami penzugyi stikli miatt?
  • Nook
    A héten láttam egy filmet amiben 2 cégtulajdonos egy ponton azon vitatkozott, hogy mi a küldetésük, céljuk a vállalkozással. Az egyik sok bevételt akart a másik szerint a cél vmi jót tenni az emberekkel. Erre a válasz: ” Hogyan akarsz jót tenni az emberekkel, mikor azt sem tudják mi a jó nekik?” Ez nagy igazság a mostani politikai/gazdasági helyzetben a körülöttem lévőket elnézve. Eddig nem értettem, hogy lehet ennyi az ún. “önsorsrontó” de felismerni, hogy mi a jó saját magadnak az sokkal komplexebb gondolkodást igényel, hát ez igen keveseknek megy……
  • tumpara
    kukac: Tudod mi jön meg a korral? A boomerség. 🙂 A lázadó ifjúság temperamentuma lecsillapodik, s az élvezet helyett az érzelem lesz a fő hajtóerő. És ez teljesen jól van így, hisz a fiatalok eltökéltsége viszi előre a világot. Az egésszel azt akartam mondani, hogy bármilyen tevékenységben is leled meg az örömöd, végül annak az élménynek mással való megosztása többszörös örömöt okoz. Pl. játszol egy konzolon az AI ellen, tök jól teljesíted a kihívást, s örülsz. De aztán amikor megbeszéled a haverral, hogy azon a szinten mi miért történt, hogyan győzted le az ellent, neki mik voltak a tapasztalatai, hol csodálkozott/röhögött egy nagyot, na ez az emberi kapcsolat része tuti nagyobb élmény mindenkinek. Mert azt megéljük a pillanatban. Nincs quicksave/checkpoint/reload, csak egyszeri és megismételhetetlen alkotó közösségi élmény.
  • Én
    2500 éve erre még csak annyit mondtak, hogy dukkha.
  • Érdi
    Érdekes ez. Kifizettük az új építésű lakást. Olyan üresség érzés tört rám…. ok, ez volt a terv, most mi legyen… egy pár év múlva, mert láttam, hogy mire megy el a pénz, x pár cipő, x pár ruha.. stb. akkor inkább legyen meg a ház, amire régen áhítoztunk, de valamennyi hitel kellene hozzá ismét. Eladtuk a lakást, ha minden jól megy nyár végére kész a ház, inkább hitelt fizetek, mint x pár új cipő, ruha… ennek látom értelmét, a gyerek is jobban jár majd az örökséggel, de be kell látni, abszolút taposógép ahogy élünk, ez van.
  • Csabi
    Ja, én kérek elnézést, hogy elértem 10 év alatt egy középosztálybeli életszínvonalat a saját erőmből, és ez boldoggá tesz :D.
  • megfigyelő
    Fiatalabb koromban volt ez a mondas, hogy “allitsatok meg a vilagot, ki akarok szallni”. En is ki szeretnek szallni a mokuskerekbol. Lassabb, nyugalmasabb eletet szeretnek. Amerikaban latom, hogy sokan kiszallnak az aktiv, elethosszig tarto jelzalog hitel terhebol, es vesznek egy farmot, ilyen kontenerhazat csinalnak, de szinvonalasan. Jo, van csalad, gyerekek. Van ido egymasra, az eletre.

    Az biztos, hogy az eszaki orszagokban tobb ideje van az embereknek a pihenesre, tobbet sportolnak, nincsenek agyon nyuzva, mint nalunk egy Pennys alkalmazott, aki “ott el a cegnel”. Meg nincsenek 3 havonta eltuno biztonsagi szolgaltatassal foglalkozo bunozo cegek, akik kizsakmanyoljak a szurken alkalmazott munkavallalokat. 4 napos munkahet, napi 6 ora munka sokat dobna az eletminosegen. Es lehet, hogy a hatekonysag is javulna.Tobb pihenes, lenyugvas, ido a gondolkodasra, elmelkedesre kell az embernek

  • kulac

    Ismét: neked. És nem, a korral nem a boomerség jön, hanem döntésekről függően leegyszerűsítve az ericksoni fejlődési szintek.
    Sosem értettem, miért akarja megmondani mindenki a másiknak, hogy a másiknak mi okoz majd örömet meg többszörös örömet.
    Élő példa: nekem nem okoz többszörös örömet ha elmondom másoknak, miért jó nekem. Lehet másoknak fontos hogy mások visszatükrözzék a vélt tündöklésüket, én kinőttem ebből.
    No offense, rád biztos igaz, amit írsz, csak ezt nem kell eladni abszolút igazságként, mert még a végén tényleg megveszik.

  • kukac
    Az is borzasztó, hogy minden pirulás nélkül betoljuk a “lázadó ifjúságot az élvezet hajtja, nem az érzelem a fő hajtóerő”. *sóhaj* Szabópeti szinttel nehéz mit kezdeni.
  • Pityu
    Hedonistaposómalom, szívesen. ‍♀️
  • terpesz
    kicsit mas az, aki szorja a penzt, meg az, hogy tanarok, noverek, becsuletes emberek keptelenek megelni, mikozben bizonyos Lorincek meg gyakorlatilag orankent keresnek tobbtizmillio forintot. Tenyleg ennyire nagy ertekkulonbseg lenne a ket ember kozott?

    Valaki valahol irta, hogy “every single billionaire is a policy failure”. Nagyon nagy reszuknek egyszeruen nincs tarsadalmi hasznuk, csak lenyuljak a kozjot adovisszateritesek es egyebek formajaban, mikozben tobbet meg nem fogyasztanak, es masnak nem jut. Nezd meg a Teslat, Elon Musk a mindenfele tamogatasokon tartotta fenn a ceget es szedte meg magat, amire pont neki nem lett volna szuksege igazan, mikozben a dolgozoi meg eletveszelyrol, kiegesrol panaszkodnak. Amazonnal szinten.

    A milliardosok nagyon nagy resze egyszeruen parazita, a mi verunkon. A trickle down economics egy kamu. Igenis kellene felso hatar a vagyonnak es ado.

  • Zsófi
    Az élvhajhászok mókuskereke.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.