Az augusztusi amerikai munkaügyi adat jól alakult, 8,4%-ra, vagyis 13,6 millió főre csökkent a hivatalos munkanélküliség aránya, távmunkában az alkalmazottak 24,3%-a dolgozik a járvány miatt.
5,2 millió ember nem keres munkát a járvány miatt, így a szabályok szerint ők nem számítanak munkanélkülinek, noha azok. A számuk még 6,5 millió volt júliusban. További 1,8 millió szintén nem számít munkanélkülinek hasonló okokból. Sokan vannak részmunkaidőre áthelyezve, ők sem számítanak munkanélkülinek.
1,4 millióval több embernek van munkája, mint júliusban, ebből 344 ezer állami alkalmazott lett, 238 ezer ezek közül ideiglenes. A rossz hír, hogy a tartósan munkanélküliek száma 534 ezer fővel nőtt.
További gond a mi közmunkánkhoz hasonló állami szerepvállalások, amik torzítják az adatokat, erről bővebben erre.
A munkanélküliség és az általános gazdasági helyzet miatt a 30 év alatti, de 18 évesnél idősebb amerikai fiatalok 52%-a lakik (újra) a szüleivel. Az eddigi legmagasabb érték 48% volt 1940-ben. Egyébként ez a szám a hatvanas évektől folyamatosan emelkedett 29%-ról egészen 47%-ra idén februárban, majd hatalmasat ugrott az elmúlt fél évben. A munkanélküliség is az egyik legmagasabb ebben a korosztályban, a munkát kereső 20-24 évesek 18,3%-ának nem volt munkája júliusban.
Az eurózóna négy év után újra deflációba süllyedt, az augusztusi inflációs adat -0,2%, a cél 2% lenne. Vakarják a fejüket a jegybankban, mert ellőtték az összes puskaport az elmúlt években, sikerült -0,5%-ra levinni az alapkamatot, így semmit nem tudnak csinálni. A biztonság kedvéért újabb kötvényvásárlást helyeztek kilátásba a nyári 1,35 billió eurós program mellé, az hátha segít majd valamit. Nem fog.
S ha ez kevés lenne, bár az európai beszerzési index még mindig 50 felett van (ami jó, mert 50 alatt van gáz), azonban a júliusi 54,9-ról 51,9-re esett, a gazdaság talpraállása a mutatók szerint erősen lelassult augusztusban. Ehhez jön még a járvány erőteljes növekedése az elmúlt két hétben, amire egyelőre nem reagáltak a kormányok (tavasszal az embereket mentették a gazdaság rovására, most nagyon úgy tűnik, fordítva szeretnék), de mindenesetre sok jóval nem kecsegtet a helyzet.
A V, W, U és egyéb betűk után most a K betű lett divatos a gazdasági helyreállás leírására. A gazdaság kettészakadt, a techcégek, bankok felfelé szárnyalnak, míg a szolgáltató cégek és különösen a kisvállalkozások beleálltak a földbe. Ez a kettőség a társadalomban is megtalálható: míg a techcégek fehérgallérosai nem sokat érzékelnek a válságból, otthonról dolgoznak tovább, a kékgallérosokat (vagyis a munkásréteget) keményen sújtja a válság.
Az amerikai tőzsde újabb csúcsot döntött és a 30 éves jelzálogkamatok is még alacsonyabb szintre voltak képesek csökkenni, hála a FED vad jelzáloglevél vásárlásainak. De ez már annyira nem hír, hogy írni is kár róla. Bár a hét második felében némileg csökkentek a tőzsdeindexek értékei.
A 3%-os harmincéves hitelkamatok és a home office terjedése miatt a házak ára 5,5%-kal nőtt éves szinten az Egyesült Államokban, különösen a partmenti nagyvárosok környékén. Az ingatlanlufi tovább nő.
Az újautó eladások is kilőttek augusztusban, de még mindig 10%-kal elmaradnak a februári darabszámtól.
Azt gondoltam, legalább a hetet megússzuk Tesla nélkül, de sajnos nem. A hír az, hogy bár most alakították át a S&P 500-as indexet, három cég kikerült és három be, a Tesla nem volt közöttük, indoklás nélkül kihagyták az indexből, a részvényesek nagy bánatára. Mivel viszonylag sűrűn van ilyen kiigazítás, másfél-két hónap múlva még bekerülhet. A kimaradás legvalószinűbb oka hogy meg akarnak arról győződni, hogy a profittermő képesség fenntartható. Ne feledjük, a Facebookot is megváratták ugyanebből az okból.
Bár már sokszor elmondták, hogy soha többet nem lesz tőkeemelés, mert nincs rá semmi szükség, azért gyorsan újra besöpörtek még 5 milliárd dollárt a piacról, (idén már másodszor) ha már annyira veszik a népek a részvényeket.
S ha már, a Consumer Reports videója a Tesla önvezetési képességeiről 2020 őszén. Itt pedig egy másik. Nemhogy a "full self drive", de még a Level 2 szint is messze van, nagyon úgy tűnik.
Trump elnök harca a külkereskedelmi deficit ellen úgy tűnik, kudarcba fulladt, soha nem volt akkora még a külkereskedelmi deficit 2008 óta, mint júliusban és megválasztása óta egyébként is dinamikusan nő az értéke, a 2016-os 735 milliárdról a 2019-es 854 milliárd dollárra. Hát, legalább megpróbálta, összeveszett a fél világgal, de hiába.
Bár nem a hét híre, itt egy felmérés, miszerint az amerikai házvásárlók 44%-a megbánta a választását, az alábbi okok miatt:
Sorban jelennek meg az írások, amiben az amerikai középosztály tagjai rácsodálkoznak, hogy mennyivel kevesebbet költenek a járvány óta: kiesik a heti két étterem (sokaknak a munkahelyi ebéd is), a nyaralások, kocsmázások, koncertek és sok más is. Havonta több száz (nyaralással együtt inkább ezer) dollárral kisebb a költésük. Két tanulság lett ebből: milyen sokat költöttek a magasabb keresetűek a tágan vett szórakozásra és milyen sok ember élt meg ezekből az egész gazdaságban.
A munkanélküli segély kiegészítéséről és a "stimulus csekk"-ről továbbra sincs megállapodás az USA-ban, hiába van választási év.
Ez is okozza azt, hogy augusztusban a bérleti díjakkal és a hiteltörlesztőkkel az érintettek 32%-a elmaradt, ahogy a rezsifizetéssel is a háztartások harmada.
Mivel kilakoltatási moratórium van, a lakáskiadók tehetetlenek a nemfizetők miatt. Nagyon sokan közülük hitelből vették a kiadott ingatlant (sokan nem is egyet) vagy ők is bérelnek lakást egy másik városban és ezért ők sem tudnak fizetni.
Míg a kínai gyárak lassan találnak magukra, a kormány támogatásának hatására az építkezések kilőttek, ennek köszönhető, hogy a vasérc ára hat és fél éves csúcsra emelkedett.
Egy ábra a történelmi pénzügyi válságokról erre.
A globalizáció hatalmas veszteséget okozott a nyugati világ munkavállalóinak, a Távol-Keletre kiszervezett munkák miatt rengeteg munkahely szűnt meg a nyugati országokban és így sokak életszínvonala esett, sokan elszegényedtek illetve nőtt a társadalmon belüli vagyoni egyenlőtlenség.
Azonban ha a folyamatot világszinten nézzük, éppen ez a globalizáció segítette hozzá a világot, hogy csökkenjen a vagyoni szakadék a Nyugat és a világ többi része között. Erről egy érdekes cikk erre.
Nagyjából ennyi történt a héten, amiről érdemes volt megemlékezni.
