A héten

Idén a villanyautó-mánia éve van a tőzsdén. Egy, a legtöbb ember számára ismeretlen kínai gyártó, a Kandi bejelentette, hogy ősztől árulni fogja az autóit az Egyesült Államokban is, ennek hallatára 350%-ot ugrott a részvények árfolyama.

S miért mondom erre, hogy mánia? (Már a nyilvánvalóan nonszensz árugráson túl.) Érdemes ránézni arra a két autóra, amit a cég kínál. Még Európában is csak bajosan lehetne eladni őket, az Egyesült Államokban pedig az áruházak bevásárlókocsijai is nagyobbak ezeknél, így szerintem aligha lesz sikeres a cég.

(A nagyobb modellnek, ami szintén nincs még négy méter hosszú sem, talán több esélye lehet, de az csak 1.600 dollárral olcsóbb, mint egy Nissan Leaf, így borítékolhatóan nem lesz könnyű dolga egy teljesen ismeretlen kínai márkaként egy új piacon. S hát annak a formáját is minimum szokni kell. A reklámvideóban elhalad a parkoló amerikai autók mellett, a platójukra felférne az autó. S ez a nagyobb modell.)

De ez senkit nem érdekel, elég egy hír, amire lehet ugrani. Ettől lesz mánia egy mánia. A Bloomberg cikke erre.

A dollár sokat gyengült az elmúlt időben, július közepén még 313 forint volt egy dollár, ma 292 forint, bár ebben az is benne van, hogy a forint is tudott némileg erősödni. 2010 óta nem gyengült a dollár ekkorát, mint ebben a hónapban.

Ebben szerepet játszik, hogy elvesztette a kamatelőnyét (az amerikai dollár alapkamata is nulla lett márciusban s a FED szerint ez így is marad legalább 2022 végéig), a járvány terjedése (két és félszer annyi a napi új fertőzések száma, mint tavasszal), a pocsék GDP adatok és hát ugye az sem segít, hogy idén egy hónap alatt sikerült annyi hiányt összehozni, mint az egyébként ilyen szempontból szintén pocsék 2019-es évben összesen. A NY Times cikke erre. Erre az évre már most 3,7 billió dollár hiányt várnak, ami több mint lélegzetelállító összeg és sokan attól tartanak, még ez sem lesz elég.

A gyenge dollár is az oka, hogy az arany tovább erősödött dollárban, jelenleg 1975 dollár egy uncia arany ára, két hete még 1.800 dollárt adtak érte.

A gyenge tőzsdei jelentések és GDP adatok betettek az olajnak is, negyven dollár körül ragadt az ára hordónként (Nagyon sok fajta olaj van, ezért nem tudok pontos értéket írni.) A tőzsdei negyedéves jelentések szerint főleg csak a tech cégek szárnyaltak a második negyedévben, amihez ugye nincs sok köze az olajkeresletnek.

Az előzetes adatok alapján az amerikai GDP 32,9%-ot esett negyedéves összehasonlításban a második negyedévben az első negyedéves közel 5% után. (Ez 9,5% esés 2019 hasonló időszakához képest az első fél évben. Az amerikai negyedéves adatokat úgy számítják, ahogy például a hozamokat is tilos: a negyedéves adatot kivetítik egész évre. Ezért a nagy eltérés.) Európában a nagy gazdaságok teljesítményei éves szinten 10,1 és 18,5% között estek, legjobban az olasz, francia és a spanyol gazdaság.

Az amerikai techcégek profitadatai mindenkit meglepett, még a cégeket magukat is. Az Amazon még -5 és +5 dollár közé saccolta előre az egy részvényre jutó nyereségét, ehhez képest a 10 dollárt is meghaladta az egy részvényre jutó nyereség az előző negyedévben. Így már “csak” 151 lett a cég P/E rátája, vagyis 151 év alatt termelné ki a cég a részvények árát a jelenlegi profit mellett.

(Sokan felteszik a kérdést, van-e realitása annak, hogy egy már most is ekkora cég még annyit legyen képes növekedni, hogy ez az árazás valaha is reális legyen. A legtöbben nem tudják, hogy a legtöbb bevételt hozó online áruház és házhozszállítás még mindig veszteséges vagy alig nyereséges (országfüggő), az a kevés haszon oroszlánrészét a felhőszolgáltatás és az egyéb, például prime szolgáltatás hozza. S ott vannak az egyre erősebb hangok, hogy darabolják fel az Amazont, Facebookot és a Google-t a monopólium-ellenes törvény szerint, ahogy azt tették például a szintén túl nagyra nőtt At&T-vel. De ez legyen a befektetők gondja.)

Az Apple is jó negyedévet zárt. S ha már így alakult, be is jelentette a részvényei felaprózását, ami azt jelenti, hogy augusztus második felétől a mostani egy részvényért négy újat fognak kapni a befektetők. Ez csak kozmetikai változás, a célja, hogy egy-egy részvény ne legyen túl drága. Egyébként ez már az ötödik darabolás, a legelső még 1987-ben volt, a legutolsó 2014-ben. Mivel a Dow-Johnson index béna módon csak a részvények áraival kalkulál, így az Apple súlya és aránya nagyot fog esni az indexben.

A tőzsdeindexekről

Egyébként a mamut techcégek növekedése miatt már többen szóvá tették, hogy eltorzítják az S&P 500 indexet, lévén a legnagyobb öt cég már lassan az index 30%-át teszi ki. Egyre többet lehet találkozni az S&P 5 és az S&P 495 index kifejezésekkel, egyelőre még csak inkább viccesen, de lehet, hogy ezzel a túlsúllyal majd hamarosan tenni kell valamit, mert hiába zuhan 495 cég ára, ha a mamutok emelkednek, az index alapján úgy tűnik, hogy nőnek a részvények árai.

Sokat elárul a befektetők várakozásáról, melyik vagy milyen részvényeket shortolnak a legtöbben, vagyis melyik részvények bukására fogadnak. A Kiplinger listája a 18 legjobban shortolt részvényről erre. A Tesla shortosai sehol nincsenek, mert bár összegszerűen az a legjobban shortolt részvény, százalékosan elenyésző az arányuk ezekhez a cégekhez képest.

Idehaza is nagyot ugrott a bankkártya használata a járvány miatt, az Egyesült Államokban konkrétan váltópénz-hiány lépett fel és már tart több hete, mert az emberek inkább otthon hagyják a fémpénzeket, a készpénzes fizetés 44%-kal zuhant az elmúlt időszakban.

Míg máskor nagyon komoly büntetést kell fizetni, ha valaki aprót akar beváltani bankjegyre (ez akár 10% is lehet), most sok áruház nem hogy korlátlan mennyiségben bevált fémpénzt bankjegyre, de van, ahol már 5% felárat is fizetnek, ha legalább 100 dollárnyi aprót bevisz valaki. Az egyik, prémiumot fizető bankban a rekorder 4.000 dollárnyi aprót szedett össze otthon, ezzel 200 dollárral lett gazdagabb.

Paul Krugman egy interjúban FOMO [fear of missing out] mániának nevezte azt, ami most a tőzsdéken zajlik. Más is aggódva figyeli, ahogy egyre több ember lép be először a részvénypiacra, olyanok, akik előtte még nem tőzsdéztek és olyan nagy kockázatú cégek papírjait vásárolják fel, amelyek már csődbe mentek vagy csődközeli állapotban vannak. A legtöbb online bróker cég 2-300%-os emelkedést jelent a tranzakciók számában, ahogy az új felhasználók száma is rekordokat dönt.

Share

146 hozzászólás

  • István
    Na, jöhetne már az új cikk, Miki, mert ez az e-autós, stréber, tudálékos okoskodás a fotelmérnököktől és foteltudósoktól már fárasztó.
  • Janos82
    :
    Mivel a dizelnel sincs 40szeres szorzo, ezert az valoszinutlennek tunik, hogy az elektromosnal ekkora legyen, persze meg igy is jopar tonnara fog kijonni, de 4-5ben megallhat.
  • TSubi

    Tesla semi az utakon: youtube.com/watch?v=4VIjFCJls30
  • Grand
    Nacionalista

    Nem lehetetlen forgatókönyv, de te is tíz évet tippelsz, ami azért odébb van.
    És az is a belvárosra fog vonatkozni, nem a Berlin táblától (egyébként Párizs, Róma is 2030 körül gondolkodik, de ott is csak a belváros).
    Még azt is mondom: legyen. De teherautónál a teljes elektromosság szerintem tévút. Jelenleg egy 12 tonna össztömegű tgk. (nagyobbal nem igazán járkálnak a belvárosba) hasznos, pakolható tömege kb. 6 tonna. Elektromos tgk-nál ez lenne kb. 2… Ami vicc, már ezért sem fog venni senki ilyet, hiába a törvényi nyomás.
    Azt már sokkal inkább el tudom képzelni, hogy hibrid legyen, ami képes 20-25 km elektromos üzemre. A belvárosra pont elegendő, azon kívül Euro6 (majd 7?). Nem csökkenne jelentősen a hasznos teher, nem kerülne sokkal többe, egyszerűbb is lenne előállítani, és mégis teljesíti a feltételeket.

  • Nacionalista
    @László
    Persze, meg a kamion amúgy is csak 90-l megy ami nagy segítség, meg jobban lehet optimalizálni a fogyasztást, de egy 800 karakteres levezetésbe ezek nem fértek bele. Valóban túlzás a 22 tonna, de 10 tonnánál kevesebbre nem tudom elképzelni, hogyan lehetne kihozni még ezekkel együtt sem.

    Jelenleg egy 16 tonnás kamion trailerrel elvisz 20 tonna hasznos terhet (törvényileg max. 36 tonnás lehet). Ha nem tudja kihozni a Semit 20 tonna alatt, akkor esélytelen, hogy gazdaságos legyen. Arról nem is beszélve, hogy a Waberersnek majd kb. egy gázturbinát kell telepítenie, hogy egyszerre tudjon tucatnyi kamiont tölteni a telephelyén.
    folyt.

  • Nacionalista
    folyt.

    Mindettől függetlenül abban amúgy biztos vagyok, hogy lesz ebből egy termék 2-3 éven belül: egy olyan kamion, amivel lehet majd nagy téfogatú de könnyű dolgokat szállítani 200 km-s távolságra. Az Amazon majd vesz belőle 500 darabot a 60 000-s flottájába PR okokból, a Tesla részvények meg majd mennek feljebb. Bár a Semit hülyeségnek tartom, attől még Musk egy zseni.

  • Nacionalista
    @folti:

    A vasút azért nyugatra nem olyan ám mint a MÁV. Amúgy persze, bővíteni kell majd az infrastruktúrát, de az még mindig nagyságrendekkel olcsóbb lesz mint amit a sok tízezernyi elektromos kamion miatt kéne építeni amit kiváltana a vasút.


    Ezekben egyetértünk. Nem mondtam, hogy vennék Nikola részvényt.

    @Tsubi:
    Megnéztem. A videón annyit látunk, hogy van egy működő elektromos kamion. Erre már 30 évvel ezelőtt is képesek voltunk. A lényeges kérdések nem látszanak. Hány tonna rajta az akksi, mennyi maximum hasznos terhet tud vinni, mekkora a hatótávja, mennyibe fog kerülni, mennyi idő alatt lehet feltölteni, mennyibe kerül majd az infrastruktúra amivel lehet tölteni. Mint feljebb írtam, lesz ebből 2-3 éven belül termék. Azt is gondolom, hogy PR-n kívül más haszna nem lesz, és a kamionok 98%-a továbbra is dieseles marad.

  • Barcel08
    Nacionalista
    Miért nem kiszámítható? Szeméttelep, szennyvíztelepek azért nem változnak akkora volumenben? Az USA 2018-as közúti gázfogyasztásának harmada ilyen helyekről jött. Nem azt mondom, h Juliska néni is ilyen kocsival fog járni. Én csak annyit mondok, h ha valaki megemlíti az elektromos kamionozást, mindenki ugrik a Teslára és a Nikolára. Tavaly a UPS, 230 millió gallonnyi megújuló gázt kötött le a következő 7évre. A gázüzemű kamionok azért nem terjedtek el jobban, mivel gyengébbek a dieselnél. Ha egy elektromotort használnának akkor az erőprobléma megoldódna. A Hyliion, pont ilyen irányban próbál elmenni. Hasonló fázisban van mint a Nikola, jelenleg nem több koncepciónál, viszont ez a koncepció gazdaságilag sokkal stabilabb lábakon áll, mint a Nikola vagy a Tesla.
  • Alfa
    :
    “Ebben a cikkben szinte minden adat értelmezése téves.”
    Szerinted.
    “A cikkből teljesen kimaradt a befektetési célú kereslet változása.”
    Ami a többi piac bizonytalanságától függ, ergo túl sok okosat nem lehet mondani róla, lásd 5-6 éve megy a hülyítés hogy vegyél aranyat, mert jön a nagy összeomlás. Aztán naugye, lásd még lenti grafikonok.
    De semmi gond, vegyél aranyat, jó lesz. Kiszámítható biztos hozam.
    Bár én azért ránéznék előtte erre a két chart-ra:
    goldprice.org/gold-price-chart.html
    macrotrends.net/1437/sp500-to-gold-ratio-chart
  • Áron
    Sziasztok,

    értékpapírt számlát +TBSZ-t hol éri meg jelenleg nyitni 5-10 millió forint körüli összegre? Külföldi ETF illetve pár magyar részvény lenne a cél.

    Olvastam, hogy a KBC megdrágult eléggé:(

  • Second Wave
    Nacionalista
    akkor ha jól értem, leosztottátok a 36 tonnát 1600 Kg-al (22,5), az eredményt szoroztátok 0,5-tel, mivel a Teslában 0,5 tonna akksi van, majd az eredményt szoroztátok kettővel (500 mérföld/250 mérföld).
    Úgy tudod még menteni ezt a dolgot, ha beírod, hogy valaki bitorolja a nickedet, az még hihetőbb lenne 🙂

    Ha már nagyon számolgani kellene, akkor én is a fogyasztási arányok felől közelíteném meg ezt a dolgot.

  • tip
    Az elektromos kamionokhoz: már vannak tesztszakaszok áramszedős “trolikamion” üzemmódra:

    ehighway-sh.de/de/ehighway.html
    ehighway.hessen.de/

  • Nacionalista
    Wave, Istvan82

    A diesel azért nem fogyaszt 2x akkora terhelésnél 2x annyit, mert eleve 30-40%-s csak a motor hatásfoka. A motor veszteségei pedig (nagyjából) ugyanannyi telepakolva mint üresen. Ezért van az, hogy egy fullra pakolt (diesel) kamion 20-30%-l fogyaszt többet csak mint üresen.

    A villanymotor hatásfoka viszont 85-90%, ez a része tömegfüggő a fogyasztásnak. Márpedig 22,5-szer nagyobb tömeg mozgatásához 22,5-szer nagyobb energia kell. Persze az alacsonyabb sebesség meg egyéb trükkök sokat segítenek a képen, de nem fogják a tizedére csökkenteni, márpedig kb. annyira kéne, hogy versenyképes legyen.

    Miért van az, hogy bár 2018 óta gyártani kéne, de sehol nem jelent meg semmi infó arról, hogy mekkora lesz a tömege üresen? Pedig ez egy kritikus info kamionoknál.

  • Nacionalista
    De induljunk ki a másik oldalról. A Semi saját honlapja szerint 2kW/mile a fogyasztása, és 500 mile a hatótáv. Ez 1000 kW-nyi hasznos akksi. Ha feltételezzük, hogy az élettartam miatt nem töltjük 90% fölés és nem engedjük 20% alá (Tesla ajánlás!), akkor be kell építeni 1400 kW-nyi akksit. A Model 3 85 kW-s akksicsomagja 540 kg. Szóval ha mindent elhiszünk annak amit a Tesla mond, ez akkor is 8900 kg!! Legyünk nagylelkűek, egy tonnát spórolhatunk az elektromos hajtás miatt a hajtásláncon meg a motoron. Így is elvesztettük a maximális hasznos teher harmadát.

    És akkor azt még nem is említettem a millió egyéb nehézségből, hogy a hatótáv idővel csökkeni fog, de az akksik tömege állandó marad.

    wave
    Ha van konkrét ellenérved, én nagyon szívesen meghallgatom. Ha ennyire gáz amit írok, akkor valószínűleg 3 perc alatt meg tudod tényekkel cáfolni.

  • Nacionalista

    Hmm, ez érdekes. Bevallom őszintén nem sokat tudok a szeméttelepi biogáz termelésről, de amit írtál, az elég érdekesnek hangzik ahhoz, hogy utánaolvassak. Hozzászólni nem tudok.

  • Dani
    @Áron

    Próbáld ki a Random Capitalt, az valamivel olcsóbb, mint a KBC.

  • Kiszamolo
    A Nikola is tudtommal csak kukásautókra szóló megrendelést tud felmutatni (az is friss sztori), ahol nem kell nagy teherbírás, nagy hatótáv és gyors töltési lehetőség, viszont fontos, hogy a belvárosban ne füstöljön a jármű.

    Erre jó az elektromos teherautó (még csak nem is kamion), máshol azért még sok a kérdés az elektromos kamionokkal kapcsolatban.

  • headset

    Én pontosan annyit gondolok az általad linkelt cikkről, amit leírtam. Nem többet. A hozzászólásomban sehol sincs olyan tanács, hogy valaki vegyen aranyat vagy sem.

    Azért írtam meg a kommentemet, mert ha valaki kritika nélkül elfogadja a cikk következtetéseit, akkor rossz alapokra építi a befektetési döntéseit. Ennyi.

    Egyébként egyetértek veled, hogy a befektetési kereslet jövőbeli becslése sokkal bizonytalanabb, mint a kitermelésé vagy a felhasználásé. De a szerző azt állítja, hogy “felelős ellenvéleményt” fogalmaz meg az aranybefektetéssel szemben. Miközben kihagyja a legfontosabb árbefolyásoló tényezőt. Erre nem mentség az, hogy nincs rá jó előrejelzése. Akkor írja azt, hogy nem tudja a “felelős ellenvéleményét” alátámasztani. 🙁

  • Barcel08
    Nacionalista
    Ma jött ki egy 140 oldalas tanulmány. State of sustainable fleet 2020. Minden le van írva benne a hidrogéntől kezdve az elektromos akksikig. Ha érdekel a téma, sztem kiváló olvasmány.
  • László

    A fogyasztás és a tömeg között kisebb a kapcsolat, mint ahogy gondolod.
    Felmegy a kamion autópályára, egyszer felgyorsít pl. 90-re utána már csak szinten kell tartani, az ehhez szükséges energia nem lesz egyenesen arányos a tömeggel. Ha emelkedő a szakasz, mert akkor lesz egy arányos összetevő is.
    Városban még jobb a helyzet mert a mozgási energiát vissza lehet táplálni, ami dízelnél elveszik (nagy tömegeknél nagy energiákról van szó).

  • tip
    „Márpedig 22,5-szer nagyobb tömeg mozgatásához 22,5-szer nagyobb energia kell. “ – nem értek a kamionokhoz, de tanultam fizikát. A tömeg mozgatásához nem kell energia. Energia a gyorsításhoz kell (de akkor tényleg tömegarányos), valamint menet közben a veszteségek, úgyis mint légellenállás és súrlódás leküzdéséhez. A kamionok ritkábban gyorsítanak, mint egy személyautó. Pluszpont az akkumulátoros üzemhez, hogy lassításkor visszanyerhető a gyorsításba ölt energia egy része.
  • másik medve
    “A Nikola is tudtommal csak kukásautókra szóló megrendelést tud felmutatni (az is friss sztori), ahol nem kell nagy teherbírás, nagy hatótáv és gyors töltési lehetőség, viszont fontos, hogy a belvárosban ne füstöljön a jármű.”

    Ott tartunk, hogy nem tudjuk, hogy a kesztyűt nem a lábra, hanem a kézre érdemes húzni. Kialakul majd ezeknek a felhasználási módja, köre, simán lehet, hogy nem arra és úgy fogjuk használni ezeket az eszközöket, ahogy a tervező megálmodta. De ha senki nem innovál, mert úgysem éri meg, akkor a lehetőségünk sem lesz meg, szóval ezeknek a megoldásoknak, még ha csak concept is, örülnünk kell.

    Pl én nagyon örülnék, ha a hangos, büdös kukásautó helyett, ami reggel 6-kor felébreszt nyáron a nyitott ablaknál, ilyen elektromos, csendes gép jönne (már csak az óbégató kukásemberekre kellene hangtompítót szerelni, de azt nem az elektromos autózás fogja megoldani:D

  • Kiszamolo
    tip, ez oké, de mivel elektromos autóhoz hasonlította, az is gyorsít, visszatölt, mozog, az áramvonala pedig….
  • Grand
    másik medve

    Nem fog csendesen jönni a kukásautó reggel 6-kor, mer vinnyogni fog figyelemfelhívás miatt. Ami a sok tolatgatás miatt még inkább érthető.

  • tip
    Az akkumulátor kapacitása tényleg probléma. Ha visszaemlékszünk, 15 éve az iPhone akkumulátorkapacitása sehol sem volt a jó kis Nokiáéhoz képest. Az iPhone-t naponta kellett tölteni, bezzeg a Nokiával két hétig voltunk elérhetők! Habár borzasztó drága volt, de még gombok sem voltak rajta. Meg voltunk győződve, hogy ennek semmi értelme, és az ilyesmit nem lehet telefonnak nevezni. Tulajdonképpen igazunk lett. Az iPhone és hasonlók nem telefon, hanem egy zsebben hordható internetes számítógép, amellyel mellesleg telefonálni is lehet. Két hétig ma se bírja az akksija, de kit érdekel ez ma?
  • Janos82

    A vesztesegeken fog mulni, hogy mennyi energia Kell,esemiatt mekkora akumlator, emiatt Jo a dieselhez hasonlitani, vagy a Nagy dieselmotor hatekonyabb mint a kicsi? Mindenesetre en sehol se latom,hogy a dupla meret dupla fogyasztassal is jarna, es itt is inkabb a sebesseg szintentartasa szamit(mar ha tavolsagi szallitasrol beszeljunk), mert ha lokalis, akkor az elindul/megall/araszol kozbeni fogyasztas szamit, ahol a sok allas, visszatoltes miatt akar meg nyerhet is az elektromos.
  • Nacionalista
    @László, tip

    A légellenállás valóban nem arányos a tömeggel, de a súrlódási ellenállás a kerekek és az út között igen, márpedig az egy ugyanolyan jelentős tényező amikor egyenletes sebességgel halad a jármű. Itt ugyebár arról vitatkozunk csak, hogy az össz energia hány százaléka megy tömegarányos dologra (gyorsítás, gördülési ellenállás), és hány százaléka nem arányos a tömeggel (légellenállás, villanymotor veszteségei). Tartom, hogy villanymotoroknál jóval nagyobb a tömeggel arányos rész, de keresek valami cikket amiben ki van ez részletezve.

    Az viszont tény, hogy a visszatáplálással nem számoltam. Utánanézek annak mi a hatásfoka.

  • Nacionalista

    Az iphone valóban nem csak telefon, ezer másik funkciót is ellát. Egy elektromos kamion miben tud többet mint egy nem elektromos? Az, hogy jobb a gyorsulása meg csendesebb, az nem funkció. Ha lesz majd driverless verzió az persze átbillentheti majd a mérleget, de az még legoptimistább becslés szerint sem lesz 5-10 évig, márpedig tőlünk nyugatra 5-8 évig használnak egy új kamiont, aztán megy tovább a használtpiacra.

  • tip
    nem értek a kamionokhoz, de a T betűs villanyautó az nem autó. Az egy kerekeken guruló kütyü.
  • tip
    “a súrlódási ellenállás a kerekek és az út között igen, márpedig az egy ugyanolyan jelentős tényező amikor egyenletes sebességgel halad a jármű” – nem. A kettő viszonya a sebességtől függ, mert a légellenállás meg a sebességgel arányos, ráadásul négyzetesen. Vagyis lassú tempónál inkább a súrlódás dominál, nagyobb sebességnél pedig a légellenállás. Leginkább ezért fogyasztanak több energiát a járművek, ha gyorsabban haladnak.
  • lekváros_kenyér
    Valószínűleg ennek a Kandi villanyautónak is az lesz a sorsa az USA-ban, mint itthon a Lada-nak. Mindenki annyira odáig volt érte, hogy ismét forgalmazzák majd, de igazán komolyan kb. senki se akarta a garázsába. Inkább vettek egy többéves német/japán használtautót hasonló összegért vagy egy újat 2-3x többért. Gyorsan ki is vonulnak/tak…
    Persze még a tőzsdén lehet rá spekulálni.

    Hosszútávú áruszállításra a belsőégésű motorral szerelt kamionoknak aligha lesz alternatívája egy villanyos. Az elektromos autókat inkább a (bel)városokban kellene használni és törvényileg támogatni, ott lenne értelme a használatuknak pl. munkahelyre ingázás, belvároson belüli taxizás. Ehhez képest a marketing/PR szöveg, hogy tovább növelték a hatótávot. Érthetetlen…
    Tegye fel a kezét, aki napi 400+ km-t ingázik vagy autókázik a belvárosban! 🙂

  • másik medve
    “tegye fel a kezét, aki napi 400+ km-t ingázik vagy autókázik a belvárosban!”

    Ezt mondom én is, kesztyűt a kézre! Pl ha minden sarkon állna egy elektromos mol limo/greengo stb, ami olcsón bérelhető, akkor LEHET, hogy eladnám a kocsimat, ha full önvezető tesla 3-asok lennének akkor viszont biztosan. Átlag napi 20km-t használom és ebben benne vannak a nyaralások is, amikre meg tudnék bérelni benzines/dízelt.

    “Az iphone valóban nem csak telefon, ezer másik funkciót is ellát.”
    Igen, utólag ezt már tudjuk 🙂 annak idején meg mindenki hülyének nézte őket, hogy gomb nélküli telefon 2-300e forintért.

    btw a microsoft mindent az apple előtt “talált fel”, érintőképernyős telefon, tablet, csak éppen nem voltak elég szexik, hogy sikeresek legyenek. Az ms 2 gombos egerére az apple innovációja meg az 1 gombos volt 🙂

  • Nacionalista

    Amit írsz az igaz, de nem abba az irányba érv mint ahogy gondolod. Nézegesd ezt a honlapot, és helyettesítsd be a számokat:
    engineeringtoolbox.com/rolling-friction-resistance-d_1303.html
    Az alján ott van a légellenállás számítása is.

    90 km/h-s sebességnél a gördülési ellenállás egy személyautónál 1,5-szerese a légellenállásnak (newtonban). Kamionoknál ez az arány sokkal durvább a gördülési ellenállás javára! És mindezt 90-nél, minél lejjebb mész a sebességgel annál nagyobb faktor lesz a gördülés, és annál kisebb a légellenállás. Ráadásul egy fullra pakolt kamionnál 8-10 kerék van az úton nem 4…

    Nézd meg ezt is:
    fueleconomy.gov/feg/atv-ev.shtml
    A fogyasztás 50%-a a gördülési ellenállás+eldisszipált fékezés, és ebbe már bele van számolva a visszatáplálás. És ez személyautó

    Teslát még nem vezettem. Tudsz mondani példát a plusz funkciókra? Őszintén kérdem.

  • tip
    nem „gondolom“ az érvet valamelyik irányba, nem is értem, honnan veszel ilyet. Csak bátorkodom kijavítani a tárgyi tévedéseidet.

    Az mit jelent, hogy “Kamionoknál ez az arány sokkal durvább a gördülési ellenállás javára” – akkor kisebb vagy nagyobb a gördülési ellenállás? Honnan jön ez az infó? A táblázatodból azt olvasom ki, hogy a kamion abroncsának c-je jelentősen kisebb a személyautóénál. Mennyivel szokott menni egy kamion, jóval 90 km/h alatt? Ha több a kerék, (jelentősen) nagyobb a gördülési ellenállás is? Miért?

    Az iPhone nem egy plusz funkciókkal rendelkező telefon, hanem egy nem-telefon. Valami más, aminek a telefonálás csak egy mellékes funkciója.

  • Second Wave

    nekem első blikkre az az egyszerűsítés szúrta a szemem, hogy kizárólag a tömegarányok alapján számítottátok az akksiigényt.
    Mondjuk a Merci etruck-nál sem túl rózsás a kép (25 tonna össztömeg, 12,8 tonna terhelhetőség, akár (!) 200 km-es hatótáv). Szóval a becslésetek még jó is lehet, a módszer nekem fura volt.
  • Nacionalista
    nem írtam sehol, hogy a kettő viszonya konstans lenne, nem is értettem honnan jött az a kommented. Én azért hivatkozok mindig arra, hogy mi van 90 km/h-nél, mert az a tipikus eset kamionoknál.

    Tényleg nem voltam elég precíz, de te meg nagyon nem szeretnéd megérteni a dolgot. A gumi gördülési ellenállása egyenként ugyan valóban kisebb kamionoknál, de neki egyrészt 6-10 van belőle azaz min. 2x akkora felületen lép fel, másrészt a fellépő erő ami akadályozza a járművet a gördülésben az tömegfüggő. Míg egy Teslánál (ld. fenti link) a légellenállás miatt fellépő erő 90-nél 217 N, a gordülési erő 440 N. Egy 36 tonnás Seminél a légellenállás tényleg nem fog drasztikusan nőni (max 2x-re), de a gördülési ellenállás bizony a 22x-se lesz. No mindegy, kár erre több szó. Én bárkivel fogadok egy jó üveg borban, hogy a Seminek vagy nem lesz 500 mérföldes hatótávja, vagy lesz benne min. 10 tonna akksi

  • Nacionalista
    Az Iphone-t értem, hogy nem csak egy telefon. Azt kérdezem, hogy szerinted a Tesla miért nem csak egy autó? Mit tud azon kívül, hogy elvisz A-ból B-be?
  • tip
    „nem írtam sehol, hogy a kettő viszonya konstans lenne“

    dehogynem:

    „a súrlódási ellenállás a kerekek és az út között igen, márpedig az egy ugyanolyan jelentős tényező amikor egyenletes sebességgel halad a jármű“

    Hogyan kell érteni azt, hogy „ugyanolyan jelentős tényező“?

    „de neki egyrészt 6-10 van belőle azaz min. 2x akkora felületen lép fel“

    Kétszer több keréknél az egy kerékre jutó súly feleannyi. Tehát miért lesz nagyobb a gördülési ellenállás?

  • Nacionalista

    Ok, akkor már látom a félreértést. Azt, hogy ugyanolyan jelentős tényező azt úgy értettem, hogy nem csak a légellenállással kell számolni, mert adott esetben a gördülési ellenállás még nagyobb tétel. És ugyan ezek sebességfüggő dolgok, de egy konkrét sebességnél (mondjuk 90 km/h-nál) a kettő mértéke és aránya fix (persze lehet szofisztikálni változó útminőséggel meg szélviszonyokkal, de ennél egyszerűbb modell is elég ide).

    Azért lesz több kerékkel nagyobb a gördülési ellenállás, mert nagyobb lesz a felület amin érintkezik gumi talajjal. Ezt a korábban linkelt modell nem kezeli, de ezért van az, hogy a 3 tengelyes kamionok ha üresen közlekednek, akkor felhúzzák az egyik tengelyt, így kisebb a fogyasztás. Tény, hogy ez egy közel sem lineáris dolog, tehát 2x több kerék nem 2x rosszabb fogyasztás, de ez kb. kompenzálja azt, hogy amúgy a kamionkerekek gördülési ellenállása kisebb.

  • tip
    „a légellenállás tényleg nem fog drasztikusan nőni (max 2x-re)” – érzésre, vagy van rá adat?

    „nem 2x rosszabb fogyasztás, de ez kb. kompenzálja azt“ – érzésre, vagy van rá számítás?

    Egy a szgk-nál 30-szor nehezebb, belsőégésű motoros teherautó 30-szor többet fogyaszt, mint a szgk? Ha nem, miért nem? Elhessegetted a kérdést a motor hatásfokával, de számítás arra sem volt.

  • Nacionalista

    Nézd, 10 oldalas disszertációt vársz a kommentmezőben, semmi mást nem fogadsz el, és nem vagy hajlandó mellétenni a saját gondolataid. De legyen, egy utolsót még reagálok.

    Légellenállásnál két dolog számít, a homlokfelület meg az alaktényező. Egy kamion szemből kb 4 magas és 2,5 m széles. Egy Model 3 1,44 m magas, és 1,85 m széles. Azaz a Seminek várhatóan 4x akkora a homlokfelülete. Hogy megelőzzem az erről szóló vitát, feltételeztem, hogy a Seminek 2x olyan jó lesz az alaktényezője így jön ki. Ennél még lehet rosszabb a helyzet, de nem a légellenállás miatt lesz nagy a fogyasztása, lényegtelen.

    A kerékszám-gördülési ellenállás függvényre nincs modellem. Azt tudom, hogy kamionoknál hajlandóak egy komplex és drága szerkezetet használni, hogy néha felemeljenek egy tengelyt amikor üresen megy.

    Az utolsó pontodra meg írtam választ+linket, csak nem olvastad el.

  • tip
    „disszertációt vársz a kommentmezőben“ – ezt honnan veszed? A kirívó tárgyi tévedéseket és a légből kapott adatokat viszont szóvá teszem. Például:

    „2x több kerék nem 2x rosszabb fogyasztás, de ez kb. kompenzálja azt, hogy amúgy a kamionkerekek gördülési ellenállása kisebb.“

    holott:

    „A kerékszám-gördülési ellenállás függvényre nincs modellem.“

    Na ugye.

    „Az utolsó pontodra meg írtam választ+linket, csak nem olvastad el.” – honnan veszed, hogy én mit olvasok el? A 2020-08-11 at 21:00 válaszodban nincs link.

  • V
    tip te igazi pszichomokus vagy, elintezed a vitapartnert egy “érzésre, vagy van rá adat”, meg egy “ezt honnan veszed” majd a vegen befejezed hogy “Na ugye.”. Ervelni aztan tudni kell XD Na mindegy is, offtopic volt ez egy penzugyi blogon
  • Nacionalista
    Azt a kommented nem neked írtam. Ebben vagy címzett, és van link arról, hogy elektromos autóknál mire megy el a fogyasztás:
    Nacionalista 2020-08-13 at 14:43

    Írtam rá érvet, hogy miért okoz a több kerék nagyobb gördülési ellenállást. Azzal nem foglalkozol, de mivel nem kerestem neked rá modellt (van egyébként, csak nem olyan amit el akarnék neked magyarázni 800 karakterben) ezért ez légből kapott.

    Fárasztó ez nagyon, megint hagytam magam behúzni egy troll által a csőbe. Hagyjuk abba, remélem azért nem fogsz eltűnni majd amikor bejelentik (jövőre? 2 év múlva?), hogy a Semiben legalább 10 tonna akksi lesz. (Vagy az 500 mérföldet nem fogja tudni. De inkább mind2)

  • Grand
    Nacionalista
    3. Vagy a vontatható tömeg lesz a fele, mint egy mostani kamionnak.
  • tip
    nemnem. Egész másról volt szó:

    „Egy a szgk-nál 30-szor nehezebb, belsőégésű motoros teherautó 30-szor többet fogyaszt, mint a szgk? Ha nem, miért nem? Elhessegetted a kérdést a motor hatásfokával, de számítás arra sem volt.“ (utolsó mondat a hozzászólásban)

    „Az utolsó pontodra meg írtam választ+linket, csak nem olvastad el.“

    Akkor bizonyára nem lenne nehéz még egyszer beidézni a választ és a linket.

    „remélem azért nem fogsz eltűnni majd amikor bejelentik (jövőre? 2 év múlva?), hogy a Semiben legalább 10 tonna akksi lesz.“ – nekem teljesen mindegy, hány tonna akksi lesz benne. Egyedül az érvelésed hiányosságaira mutattam rá. Van egy hipotézised, és az azt alátámasztó adatokat, legyenek akár légből kapottak, előtérbe helyezed, a hipotézisedet gyengítő adatokat pedig bagatellizálod. Pont fordítva kellene.