A költségvetésről

2020-05-12
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A mozizással kapcsolatban felmerült a színházak és úgy általában a kultúra támogatása. A nagy kérdés az, kell-e támogatni a kultúrát, kinek kell támogatni és mennyire kell támogatni.

Magyarországon mindenki az állammal szeretné magát eltartatni és ez sokak szerint rendben is van. Legyen szó egyházról, színházról, bélyeggyűjtő szakkörről, valamiért elvárás, hogy majd az állam biztosítja a szükséges anyagi forrásokat.

Ennek a múlt rendszerből itt maradt gondolkodásnak az eredménye, hogy Magyarországon még mindig túl magas az állami újraelosztás mértéke. (Magyarországon a GDP 36,6%-a az újraelosztás mértéke, Szlovákiában 33,1%, Romániában 27,1%, Lengyelországban 35%)

Sokaknak nem esik le, hogy az állam csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit előtte elvett a társadalomtól. Ezt hívják állami újraelosztásnak. Minél több pénzt szed be az állam adó formájában és oszt újra a társadalomban, annál nagyobb lesz az állami újraelosztás mértéke.

Mint adófizetők, a minél kisebb újraelosztásnak örülünk,  hiszen annyival több marad a mi zsebünkben és mi dönthetjük el, hogy mire költjük azt.

Azonban ennek ára is van. Jó lenne, ha az újraelosztás mértéke az amerikai 24,3% lenne, de szeretnénk-e cserébe megkapni az amerikai egészségügyet annak minden horror költségével és szeretnénk-e 1,5 ezer milliárd dolláros diákhitel-állomány arányos részének a boldog tulajdonosai lenni? Mert az alacsony újraelosztás mögött az is ott van, hogy az állam nem, vagy alig költ az egészségügyre vagy a felsőoktatásra. Esetleg mindennapos látvány a szemétben turkáló nyugdíjasok hada, mint Dél-Koreában.

Minden egyes fillér, amit az állam bármire is elkölt, azt az adófizetők dobták össze. Legyen szó egészségügyről, oktatásról, utak építéséről, futballról vagy bármilyen alapítvány támogatásáról, az állam a mi pénzünket költi.

Minden, az állam elköltött 100 milliárd forint minden egyes négytagú magyar családnak 40 ezer forintjába kerül, amit szja, áfa vagy bármi egyéb címen vesz el tőle az állam. Ezért igenis fontos, mi lesz a pénzünkből. Új kórház, oktatás, vasútvonal vagy stadion.

Egy normális társadalomban a tudatos adófizetők elszámoltatják a mindenkori kormányukat, mennyire hatékonyan és mennyire célszerűen használja fel a tőlük elvett pénzt. Az amerikai állampolgárok például ezen a honlapon követhetik nyomon, mire, mennyit költenek az állami intézmények, a tagállamok kormányai és a központi költségvetés. Minden háromezer dollár feletti költés megtalálható a honlapon.

Egy átlagos kelet-európai társadalomban inkább a jobbágy-mentalitás fenntartásában érdekeltek a kormányok, a társadalom csak ne érdeklődjön arról, hogy mire ment el évi 22 ezer milliárd forint. Az állampolgárnak semmi köze ahhoz, mire mennyit költ a kormány. Az nem az ő pénze, úgysem érti, kár vele foglalkoznia.

Érdemes megismerkedni a költségvetéssel, egy tudatos polgárt érdekli, hogy mire mennyit költ az országa az ő pénzéből.

A tervezett költségvetést a költségvetési törvény tartalmazza, ez a 2020-as tervezet. Valószínűleg nem lesz tartható a költségvetés a jelen gazdasági felfordulásban, de ez most annyira nem fontos.

Erre az évre közel 22 ezer milliárd forintos költségvetést irányzott elő a kormány, 367 milliárdos hiányt tervezett előre. Ez 0,8%, ilyen alacsony még soha nem volt a tervezett hiány, tavaly ez az érték 2,3% volt. A TB és egyéb alapok számára nem lett hiány tervezve. Bár szinte biztos, hogy nem állunk meg itt, de dicséretes, hogy ilyen alacsony hiányt terveztek. (Bár az lenne a normális, ha többletes költségvetést terveznének az államok, hogy csökkenjen a felhalmozott adósságuk, de az valamiért nem divat, Európában is csak néhány államnak van ennyi esze.)

Az euró árfolyamát 321 forinttal tervezték. Év végére 32 ezer milliárd forintos államadóssággal számoltak. 2020-ban 700 milliárd forint államadósság-növekedést terveztek, de mivel legalább 2,8% GDP növekedést is prognosztizáltak, ezért a tervek szerint az adósság-növekedés ellenére csökkent volna az államadósság százalékos aránya. (Kapcsolódó cikk: Az államadósság számokban)

2020-ra 1.366 milliárd forinttal, vagyis 13,7%-kal több adóbevételt terveztek, mint 2019-re, ebből 2899 milliárd forint lett volna a lakossági befizetés, 6.635 milliárd forint lett volna a fogyasztási típusú adók és 1.690 milliárd forint lett volna a gazdálkodási szervezetek befizetése. (Kapcsolódó cikk: Az adózásról újra)

A társasági adóból 500 millárd forintot vártak, ez 20%-kal több, mint 2019-ben. A katából 193 milliárd a tervezett, ez is 25%-kal több, mint 2019-ben (Az eva kivezetése miatt akár még tartható is lett volna.)

Az áfabevétel 4.968 milliárd forintra van tervezve (15,8%-os növekedés), a jövedéki adókból (melynek zöme az üzemanyagok jövedéki adója) 1.226 milliárd forint-ot vártak.

SZJA-ból 2.609 milliárd forint a tervezett bevétel.

Az Uniótól 1.496 milliárd forintot vártunk idénre.

A TB alapok bevétele 6.269 milliárd forint, ebből 2.682 milliárd forint az egészségügyi rész, a többi a nyugdíjalap része. Tervek szerint mindkettő elég lett volna az irányzott kiadásokra.

Az eddig felvett államadósság finanszírozása a tervek szerint 1.111 milliárd forintba fog kerülni, ennek legnagyobb része a kamatteher. A négytagú háztartásunk 444 ezer forintot kénytelen adózni évente a meglévő államadósság kamatfizetésére. Ha az államapírok kamatlábai 2 százalékpontot emelkednek, akkor 640 milliárd forinttal fog nőni a kamatkiadás, vagyis családonként további 250 ezer forint lesz az éves költsége a meglévő államadósságnak.

A vasút által nyújtott kedvezmények (diák, nyugdíjas, stb.) miatt az államnak 173 milliárd forintot kell adni a MÁV-nak és a GYSEV-nek, az autóbuszos cégeknek további 90 milliárd forintot ad az állam ugyanezen oknál fogva. Vagyis a négytagú családunktól 105,2 ezer forintot von el arra az állam, hogy támogassa egyes társadalmi rétegek utazását. Ehhez még hozzájön a vasúti pályahasználat éves 106 milliárdja, az elővárosi közösségi közlekedés 14 milliárdja, illetve a különféle vasút-felújítási munkák támogatása.

Magyar filmekre 27 milliárdot ad közvetlenül az állam, ez 4 milliárddal kevesebb, mint tavaly.

Közmunkára idénre 140 milliárdot terveztek, ez 40 milliárdos csökkentés tavalyhoz képest. A Foglalkoztatási Alap teljes éves tervezett kiadása 431 milliárd forint.

A költségvetésből olyanokat is megtudunk, hogy például közvilágításra kilométerenként 400 ezer forintot ad az állam évente.

A hadigondozottak ellátását végző alapítványnak 14 milliárdot ad idén az állam. Ez annak a fényében soknak tűnik, hogy hetven éve egy puskát sem sütöttek el háborús céllal az országban, így elég kevés lehet a célcsoport (elsősorban hadiárvák) létszáma. (Update: mint kiderült, zöme külföldre, a magyar igazolvánnyal rendelkezők számára megy, illetve a magyar katonai missziók sebesültjeinek és halottainak. Bár nekem még mindig soknak tűnik az összeg így is.)

A honvédség idén 412 milliárd forint működési költséggel és 204 milliárd forintos beruházási költséggel van jelen a költségvetésben.

A Belügyminisztérium költségvetése 724 milliárd forint működési költség és csak 27 milliárd forint a fejlesztési költség. Ide tartoznak a rendőrök, titkosszolgálatok, fegyházak állománya, stb.

Az adóhivatal működése bő 200 milliárdos tétel lesz az idén.

Egyetemek, főiskolák alkalmazottaira 300 milliárd megy el évente (ebből 43 milliárd a járulék, ami visszakerül az államhoz), dologi kiadásokra további 192 milliárd forint. Nem állami felsőoktatásra 24 milliárd forint megy el. Ezzel áll szemben a 330 milliárdos tandíj-bevétel. Vagyis az állami felsőoktatásra nettóban, a fizetések adórészét és a dologi kiadások áfáját levonva évente 79 milliárd forintot költ az állam.

A Klebersberg központ személyi kiadásai 510 milliárd forint, dologi kiadások 70 milliárd forint. Köznevelési célú humánszolgáltatás 249 milliárd (ha jól sejtem, ez az egyházi iskolák kiegészítő támogatása), hittanoktatásra további 6,6 milliárd.

A Petőfi Irodalmi Múzeum éves költsége bő 7 milliárd forint. (Csak egy kiragadott példa.)

Gyógyító-megelőző ellátás intézetei személyi kiadása 380 milliárd forint, dologi kiadások további 254 milliárd forint. Felújításra, beruházásra azonban csak 7 milliárd van tervezve. Ez még az amortizációra is kevés, s hol van még a fejlesztés?

Mentőszolgálat fizetésekre 35 milliárd forint, dologi kiadások 9,3 milliárd, beruházások 10 milliárd forint.

A Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál 2 milliárd forintunkba kerül, nemzeti indentitást 7 milliárdért erősítünk évente, jelentsen ez bármit is.

Kormányzati kommunikációra 24 milliárdot tervezünk költeni, turisztikai fejlesztésekre 31+59 milliárdot.

11 milliárddal támogatjuk a Művészetek Palotáját, 800 millióval a Nemzeti Dohányellátót.

Csak néhány példát ragadtam ki, ha van kedved, érdemes átolvasni, mire mennyit költünk, hogy lásd, mire megy el a befizetett adód.

Previous Post
A mozik vége?

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram