A költségvetésről

A mozizással kapcsolatban felmerült a színházak és úgy általában a kultúra támogatása. A nagy kérdés az, kell-e támogatni a kultúrát, kinek kell támogatni és mennyire kell támogatni.

Magyarországon mindenki az állammal szeretné magát eltartatni és ez sokak szerint rendben is van. Legyen szó egyházról, színházról, bélyeggyűjtő szakkörről, valamiért elvárás, hogy majd az állam biztosítja a szükséges anyagi forrásokat.

Ennek a múlt rendszerből itt maradt gondolkodásnak az eredménye, hogy Magyarországon még mindig túl magas az állami újraelosztás mértéke. (Magyarországon a GDP 36,6%-a az újraelosztás mértéke, Szlovákiában 33,1%, Romániában 27,1%, Lengyelországban 35%)

Sokaknak nem esik le, hogy az állam csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit előtte elvett a társadalomtól. Ezt hívják állami újraelosztásnak. Minél több pénzt szed be az állam adó formájában és oszt újra a társadalomban, annál nagyobb lesz az állami újraelosztás mértéke.

Mint adófizetők, a minél kisebb újraelosztásnak örülünk,  hiszen annyival több marad a mi zsebünkben és mi dönthetjük el, hogy mire költjük azt.

Azonban ennek ára is van. Jó lenne, ha az újraelosztás mértéke az amerikai 24,3% lenne, de szeretnénk-e cserébe megkapni az amerikai egészségügyet annak minden horror költségével és szeretnénk-e 1,5 ezer milliárd dolláros diákhitel-állomány arányos részének a boldog tulajdonosai lenni? Mert az alacsony újraelosztás mögött az is ott van, hogy az állam nem, vagy alig költ az egészségügyre vagy a felsőoktatásra. Esetleg mindennapos látvány a szemétben turkáló nyugdíjasok hada, mint Dél-Koreában.

Minden egyes fillér, amit az állam bármire is elkölt, azt az adófizetők dobták össze. Legyen szó egészségügyről, oktatásról, utak építéséről, futballról vagy bármilyen alapítvány támogatásáról, az állam a mi pénzünket költi.

Minden, az állam elköltött 100 milliárd forint minden egyes négytagú magyar családnak 40 ezer forintjába kerül, amit szja, áfa vagy bármi egyéb címen vesz el tőle az állam. Ezért igenis fontos, mi lesz a pénzünkből. Új kórház, oktatás, vasútvonal vagy stadion.

Egy normális társadalomban a tudatos adófizetők elszámoltatják a mindenkori kormányukat, mennyire hatékonyan és mennyire célszerűen használja fel a tőlük elvett pénzt. Az amerikai állampolgárok például ezen a honlapon követhetik nyomon, mire, mennyit költenek az állami intézmények, a tagállamok kormányai és a központi költségvetés. Minden háromezer dollár feletti költés megtalálható a honlapon.

Egy átlagos kelet-európai társadalomban inkább a jobbágy-mentalitás fenntartásában érdekeltek a kormányok, a társadalom csak ne érdeklődjön arról, hogy mire ment el évi 22 ezer milliárd forint. Az állampolgárnak semmi köze ahhoz, mire mennyit költ a kormány. Az nem az ő pénze, úgysem érti, kár vele foglalkoznia.

Érdemes megismerkedni a költségvetéssel, egy tudatos polgárt érdekli, hogy mire mennyit költ az országa az ő pénzéből.

A tervezett költségvetést a költségvetési törvény tartalmazza, ez a 2020-as tervezet. Valószínűleg nem lesz tartható a költségvetés a jelen gazdasági felfordulásban, de ez most annyira nem fontos.

Erre az évre közel 22 ezer milliárd forintos költségvetést irányzott elő a kormány, 367 milliárdos hiányt tervezett előre. Ez 0,8%, ilyen alacsony még soha nem volt a tervezett hiány, tavaly ez az érték 2,3% volt. A TB és egyéb alapok számára nem lett hiány tervezve. Bár szinte biztos, hogy nem állunk meg itt, de dicséretes, hogy ilyen alacsony hiányt terveztek. (Bár az lenne a normális, ha többletes költségvetést terveznének az államok, hogy csökkenjen a felhalmozott adósságuk, de az valamiért nem divat, Európában is csak néhány államnak van ennyi esze.)

Az euró árfolyamát 321 forinttal tervezték. Év végére 32 ezer milliárd forintos államadóssággal számoltak. 2020-ban 700 milliárd forint államadósság-növekedést terveztek, de mivel legalább 2,8% GDP növekedést is prognosztizáltak, ezért a tervek szerint az adósság-növekedés ellenére csökkent volna az államadósság százalékos aránya. (Kapcsolódó cikk: Az államadósság számokban)

2020-ra 1.366 milliárd forinttal, vagyis 13,7%-kal több adóbevételt terveztek, mint 2019-re, ebből 2899 milliárd forint lett volna a lakossági befizetés, 6.635 milliárd forint lett volna a fogyasztási típusú adók és 1.690 milliárd forint lett volna a gazdálkodási szervezetek befizetése. (Kapcsolódó cikk: Az adózásról újra)

A társasági adóból 500 millárd forintot vártak, ez 20%-kal több, mint 2019-ben. A katából 193 milliárd a tervezett, ez is 25%-kal több, mint 2019-ben (Az eva kivezetése miatt akár még tartható is lett volna.)

Az áfabevétel 4.968 milliárd forintra van tervezve (15,8%-os növekedés), a jövedéki adókból (melynek zöme az üzemanyagok jövedéki adója) 1.226 milliárd forint-ot vártak.

SZJA-ból 2.609 milliárd forint a tervezett bevétel.

Az Uniótól 1.496 milliárd forintot vártunk idénre.

A TB alapok bevétele 6.269 milliárd forint, ebből 2.682 milliárd forint az egészségügyi rész, a többi a nyugdíjalap része. Tervek szerint mindkettő elég lett volna az irányzott kiadásokra.

Az eddig felvett államadósság finanszírozása a tervek szerint 1.111 milliárd forintba fog kerülni, ennek legnagyobb része a kamatteher. A négytagú háztartásunk 444 ezer forintot kénytelen adózni évente a meglévő államadósság kamatfizetésére. Ha az államapírok kamatlábai 2 százalékpontot emelkednek, akkor 640 milliárd forinttal fog nőni a kamatkiadás, vagyis családonként további 250 ezer forint lesz az éves költsége a meglévő államadósságnak.

A vasút által nyújtott kedvezmények (diák, nyugdíjas, stb.) miatt az államnak 173 milliárd forintot kell adni a MÁV-nak és a GYSEV-nek, az autóbuszos cégeknek további 90 milliárd forintot ad az állam ugyanezen oknál fogva. Vagyis a négytagú családunktól 105,2 ezer forintot von el arra az állam, hogy támogassa egyes társadalmi rétegek utazását. Ehhez még hozzájön a vasúti pályahasználat éves 106 milliárdja, az elővárosi közösségi közlekedés 14 milliárdja, illetve a különféle vasút-felújítási munkák támogatása.

Magyar filmekre 27 milliárdot ad közvetlenül az állam, ez 4 milliárddal kevesebb, mint tavaly.

Közmunkára idénre 140 milliárdot terveztek, ez 40 milliárdos csökkentés tavalyhoz képest. A Foglalkoztatási Alap teljes éves tervezett kiadása 431 milliárd forint.

A költségvetésből olyanokat is megtudunk, hogy például közvilágításra kilométerenként 400 ezer forintot ad az állam évente.

A hadigondozottak ellátását végző alapítványnak 14 milliárdot ad idén az állam. Ez annak a fényében soknak tűnik, hogy hetven éve egy puskát sem sütöttek el háborús céllal az országban, így elég kevés lehet a célcsoport (elsősorban hadiárvák) létszáma. (Update: mint kiderült, zöme külföldre, a magyar igazolvánnyal rendelkezők számára megy, illetve a magyar katonai missziók sebesültjeinek és halottainak. Bár nekem még mindig soknak tűnik az összeg így is.)

A honvédség idén 412 milliárd forint működési költséggel és 204 milliárd forintos beruházási költséggel van jelen a költségvetésben.

A Belügyminisztérium költségvetése 724 milliárd forint működési költség és csak 27 milliárd forint a fejlesztési költség. Ide tartoznak a rendőrök, titkosszolgálatok, fegyházak állománya, stb.

Az adóhivatal működése bő 200 milliárdos tétel lesz az idén.

Egyetemek, főiskolák alkalmazottaira 300 milliárd megy el évente (ebből 43 milliárd a járulék, ami visszakerül az államhoz), dologi kiadásokra további 192 milliárd forint. Nem állami felsőoktatásra 24 milliárd forint megy el. Ezzel áll szemben a 330 milliárdos tandíj-bevétel. Vagyis az állami felsőoktatásra nettóban, a fizetések adórészét és a dologi kiadások áfáját levonva évente 79 milliárd forintot költ az állam.

A Klebersberg központ személyi kiadásai 510 milliárd forint, dologi kiadások 70 milliárd forint. Köznevelési célú humánszolgáltatás 249 milliárd (ha jól sejtem, ez az egyházi iskolák kiegészítő támogatása), hittanoktatásra további 6,6 milliárd.

A Petőfi Irodalmi Múzeum éves költsége bő 7 milliárd forint. (Csak egy kiragadott példa.)

Gyógyító-megelőző ellátás intézetei személyi kiadása 380 milliárd forint, dologi kiadások további 254 milliárd forint. Felújításra, beruházásra azonban csak 7 milliárd van tervezve. Ez még az amortizációra is kevés, s hol van még a fejlesztés?

Mentőszolgálat fizetésekre 35 milliárd forint, dologi kiadások 9,3 milliárd, beruházások 10 milliárd forint.

A Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál 2 milliárd forintunkba kerül, nemzeti indentitást 7 milliárdért erősítünk évente, jelentsen ez bármit is.

Kormányzati kommunikációra 24 milliárdot tervezünk költeni, turisztikai fejlesztésekre 31+59 milliárdot.

11 milliárddal támogatjuk a Művészetek Palotáját, 800 millióval a Nemzeti Dohányellátót.

Csak néhány példát ragadtam ki, ha van kedved, érdemes átolvasni, mire mennyit költünk, hogy lásd, mire megy el a befizetett adód.

Share

225 hozzászólás

  • Henriksen
    Habár nem nekem dedikáltad, de gondolom nekem szól a hsz: ezek magas számok, semmi kétség!
    Apropó! Megtennéd, hogy a forrásaidat belinkeled? /Tudod, én még abban a korban szocializálódtam, mikor a forráskritikára felhívták a figyelmet!/ 🙂
  • bircanyeerow

    Nálam igenis kiveri a biztosítékot a 10 év alatt elstadionozott összeg, mégpedig azért, mert nem teremtett értéket, csak további súlyos adóforintokat felemésztő kiadást generáltak vele.
    Ami pedig a cikket illeti, az nem számokkal alátámasztott cáfolat, hanem zsonglőrködés a számokkal, hogy bagatellizálja az összeget. Ebből az összegből (és csak a stadionokra költött pénzről beszélek, TAO-ról nem) például az elmúlt 10 évben évi ~8-10%-kal több juthatott volna oktatásra, vagyis nem csak nominálisan nagy az összeg, hanem relatíve is (csak azért, mert a cikk is relativizál).

  • Nacionalista
    @Henrikesen: azért írtam a Gyurcsányt, mert így érzésre gondoltam nem szeretnéd ha hozzá kerülne a pénz.

    De a kérdésem marad: ha számodra évi 14 milliárd nem sok pénz, akkor mennyi a sok pénz? Ennyi pénznél egyáltalán nem számít mire költik? Pár éve a Nokiás dobozos téma az egy nagyságrenddel kisebb tétel volt, az is belefér?

    Az a baj, hogy ha a 18 000 milliárdos össz GDP mellé állítod, akkor minden semmiség, azaz kb. bármennyit lehet lopni/hülyeségekre költeni. Van olyan tétel ami már a te szemedet is szúrja, vagy minden 100%-ig ok úgy ahogy most van?

  • Nacionalista

    Hozzáteszem én amúgy focirajongó vagyok. Egészen fiatal felnőtt koromig ez volt A sporttevékenység szabaidőmben, néztem minden nagy meccset, voltam kinn jópár hazain is. A válogatott meccseken mindmáig állandó néző vagyok az itthoni meccseken.

    És ezért engem kevésbé frusztrál önmagában a beleölt pénz (bár abszolút megértem akit igen, tudnék előnyöket mondani miért jó ha erős a versenysport Mo-n, de azért ennyire nem fontos…)

    Ami engem rettenetesen elszomorít, hogy ennek a pénznek a 90%-a el lett pazarolva. Egy tapodtat sem vagyunk előbbre mint gyerekkoromban. A fidesz előtt is volt Király, Dárdai, Gera, Huszti, Juhász, Szabics, mind nívós bajnokságokban. Ma 10 év és iszonyatos mennyiségű pénz elköltése után nagyjából ugyanitt tartunk (vagy még itt sem).

    Az, hogy mit tekintenek értékesnek és mit sem az is sokatmondó, de a legrosszabb, hogy amire költenek az is sz*r.

  • Kiszamolo
    Henri, ha akarnád utánajárnál. De nem akarod.

    A teljesség igénye nélkül:

    Stadionokra elment 350 milliárd, csak a Puskás volt 190.

    TAO-ra elment évi 110-150 milliárd, ebben az évben már 200 milliárdot terveztek.

    Magában a költségvetésben is van sportra szánt összeg, ami szintén megháromszorozódott 2010 óta, az akkori GDP 0,18%-a helyett 0,6%. Ami rohadt sok pénz.

    Persze ebből nincs külön kiemelve, hogy mennyi megy focira, de erős a gyanúm, hogy ennek a néhány százmilliárdnak évente nagy része szintén ide megy.

    Csak hogy tudd: az egészségügyre költött pénz közel negyedét költi az állam a sportra, ha összeadod a költségvetés ezt a sorát a TAO pénzekkel g7.hu/kozelet/20190731/biztos-hogy-kell-ennyit-elsportra-kolteni/

    Az EU-ban GDP arányosan másfélszer annyit költenek az egészségügyre, mint nálunk. Mert nálunk arra már nem marad pénz.

    Nálunk annyit sem terveztek idén egészségügyi beruházásokra, amennyi minimálisan kellett volna csak az amortizáció miatt. S hol van még a fejlesztés?

    Aztán ott van még az összes focicsapat kormányközeli gazdája, akiknek elvárás, hogy eltartsanak egy-egy focicsapatot abból a pénzből, amit a kormánytól kaptak ajándékba a 30%-os alkotmányos felár eredményeképpen.

    MEg az állami vállalatok hirdetései.

    Mert a paksi atomerőműnek valamiért nagyon fontos, hogy hirdesse magát kormámnyközeli helyeken, mert egyébként a zemberek nem tölük veszik az áramot.

    De beszéljünk arról, hogy ezen túl is elvertünk 6 év alatt 240 milliárdot mindenféle túlárazott sportesemény megszervezésére? g7.hu/kozelet/20191015/akar-akarjuk-akar-nem-stadionok-nelkul-is-elkolt-a-kormany-138-milliardot-sportesemenyekre/

    130 milliárdért(!!!!!) úszóvilágbajnokságot szervezünk, bevétel 800 millió forint(!!!!!!!!!)

    GIRO Italia támogatása 3 nap 8 milliárd forintért. A teljes magyar kerékpárút-hálózatra költenek évente egymilliárdot.

    2025-ig már most előre elígértek 135 milliárd forintot sporteseményekre.

    Folytassam még? Nagyon alá van becsülve az az évi 250 milliárd a főni hobbijára.

    Örökre legyél hálás Budapest népének, hogy megakadályozta, hogy az olimpiát ezek megszervezhessék.

    Ha 3 milliárd forintba került nekik egy nyomorult ugrótorony az úszó vébére, akkor szerinted mennyibe került volna az olimpia ilyen vastagon fogó ceruzákkal?

  • Attila
    szerintem ezt el kellene engedned….még az agymosottak többsége szerint is értelmetlen ez a sok stadion…..te nem tűnsz annak, a számok sem győznek meg?
  • jami
    Arról a morális defektről ne is beszéljünk, mit okoz, hogy mennyi egy focista fizetése.
    És messziről nézve még csak elképzeléseid van. A gyerekeim egy ideig sport osztályba jártak, a velük egy szakosztályban (nem foci) már országosan is egészen jó eredményeket hozó utánpótlás gyerekek mentalitása, teljesítménye (iskolai is!) döbbenetes volt a focista utánpótláséval. De az anyagi támogatottságuk pont fordítottan volt arányos. Ha az edző támogat. És nem mindig érdemek alapján…
    Most is kiváló intézkedés volt, hogy 70%-kal csökkenthető a fizetés. Ami így is több, mint egy 20 éve tanító tanáré.
    Persze, miért nem focista mindenki….
  • Nacionalista

    Mondjuk azért a fizetésekkel kapcsolatban nyugaton is ez van, ez nem magyar probléma. Egy harmadosztályú angol focista konkrétan 4-5x annyit keres mint egy angol nővér. Az első osztályú meg akár 700x annyit.

    Sajnos ilyen a piac, az emberek szívesebben költenek a sport nézésre mint egészségügyre. Igazságtalannak talán igazságtalan, de ez nem olyan dolog amit szabályozói oldalról lehetne kezelni. Pld. az amerikai egyetemi sportok iszonyú pénzt hoznak, viszont a játékosok papíron mind amatőr státuszban vannak és ezért nem kaphatnának semmilyen kompenzációt. Mit csinálnak erre? Az egyetemtől nem kapnak pénzt, de “jófej” szponzoroktól valahogy jut ingyen kocsi, meg drága utazások/karórák/egyéb mind szépen lepapírozva ajándéknak.

  • Kiszamolo
    Nacio, apró, pici különbség, hogy ott üzleti alapon megy ez, nem az adófizetők pénzéből. Ha pedig üzleti alapon kap havi egymillió fontot, hát megérdemli.
  • Nacionalista
    ,

    Nyilván, ráadásul ez még jobban kihangsúlyozza a problémát, hiszen van sok példa, hogy a foci piaci alapon is tud sikeresen működni, így még kevesebb ok van az állami támogatásra.

    Csak sokat filóztam azon, hogy egy C. Ronaldo hogyan termel akkora bevételt, ami igazolja az ő soktízmilló eurós fizetését.

    Biztos megtermeli, különben piaci alapon nem kapna annyit, csak érdekelne lebontva. Meg az is érdekelne, hogy a harmadosztályú angol focista hogy termeli meg azt az évi 100 000 fontot amit átlagosan keres. Nem nagyon találtam ilyen cikkeket, pedig nagyon érdekes kérdés (számomra).

  • jami
    Ebben teljesen igazad van, annyi kiegészítéssel, hogy tőlünk ilyen esetben hamarabb mennek el másfelé dolgozni, mert nálunk ez a különbség már a megélhetési szint alatti fizetést jelent.
    Igen, a tanárok is. (A focisták is, de ők nem hagynak bestoppolhatatlan űrt.)
  • jami
    Az amerikai egyetemi példádról: ott nincs, nulla, semmennyi az állami támogatás.
    Semennyire nem érdekel az sem, mennyit kap egy CEO. De az nagyon zavar, hogy közvetlen és közvetett állami pénzekből van a focistáink fizuja IS. Miközben semmilyen közfeldatot nem látnak el. És akik igen, azoknak a fizetése meg a béka feneke alatt. UGYANABBÓL a kalapból.
    A kedvecem volt most márciusban, hogy az egyetem sportklubjában lévó sportolók ÉS edzők ÉS még a masszőr is 100%-os fizetésen home officeban dolgozott. Közben a klinikai dolgozók a szabadszemmel alig látható fizujukért bejártak műszakban dolgozni és emiatt jó pár családban pl. nem volt láthatás, nehogy megfertőzzék külön élő gyereket. Egy a munkáltató…
  • Henriksen

    1. Én ide ismereteket szerezni, majd azt mondanám, “szórakozni” járok, nem kutakodni. Hogy ezt te mi alapján várod el tőlem, rejtély számomra. (Hacsak nem kivagyiságból)
    2. Komoly embernek tartottalak. Reménykedtem, hogy komoly forrásokat (mondjuk KSH, eurostat, mittudoménmi) linkelsz, hátha tanul a paraszt belőle. De nem! Csak a G7.hu (persze, lehetne 24.hu, hvg.hu, 168ora.hu, atv.hu, soroljam?).
    Ilyet még”én is tudok, he!” 🙂 pl.:piacesprofit.hu/kkv_cegblog/a-tao-tamogatasrol-kozerthetoen/
    vagy vg.hu/gazdasag/sportgazdasag/ujragondolhatjak-a-tao-forrasok-merteket-2-1330222/
    Nem fér a fejembe, miért kell ez a hisztis, prejudikatív stílus?
    Miért nem lehet azt mondani: Gyerekek, szerintem itt lopnak! Látjátok, itt pl. egy grafikon 2010 előtt, meg 2020-ban. Majd a paraszt megnézi, és elküld mindenkit a kövi választáskor. Persze lehet, a bloggazda elfogult!
  • törzsmókus
    sokvagykeves.hu vótmá?
  • Henriksen
    Igazad van! Elengedtem! És köszi! 🙂
  • Kiszamolo
    Nem is tudtam, hogy a KSH meg az Eurostat közöl adatokat arról, hogy a magyar kormány mennyi TAO-t enged át a futballvilágnak meg hogy mennyit költ úszóvilágbajnokságra.

    Eddig tökre azt gondoltam, hogy a statisztikai hivatal statisztikai adatokkal dolgozik.

    Ma megtanultam, hogy költségvetési tételekkel foglalkoznak.

    Köszi, Henriksen, ez tényleg új infó volt. 🙂

    Szerintem engedd el a dolgot.

    Érteni nem akarod, másokat nem győzöl meg, akkor meg üres szócséplés az egész.

    Szóval itt a vége.

  • Zabalint

    Megnéztem a cikket, szerintem az a rendkívül demagóg, hogy a teljes költségvetéshez veti össze a stadionokra költött összegeket. A költségvetés jelentős része, lásd pl. nyugdíj kifizetések, közutak karbantartása, egészségügy, oktatás, stb., stb., nem opcionális, azokra mindenképpen költeni kell. Az, hogy élsport, tömegszórakoztatás terén mire költ az állam, költ-e egyáltalán, vagy hagyja piaci alapon, az opcionális tétel. Opcionális tételnek meg meglehetősen nagy összeg, úgy hogy egyébként ezek a stadionok panganak, tehát nagyrészt valóban pénzkidobás volt.

    Egyébként azzal egyetértek, hogy egyedül a Puskás stadion az kellett. Csak kisebb nézőtérrel, alkalmassá téve az atlétika VB-re, és akkor nem kellene még egyet építeni, ami aztán később úgysem lesz kihasználva.

  • Tünde

    Pontosan. Ne feledjük, a diskurzus a ktsgvetésről indult. Ez pedig közpénzek elköltését jelenti: közfeladatok ellátására (elvileg, a fennálló társadalmi szerződés alapján). Az értékrendi defektet nem is cincálva durva érvelési hiba a közfeladati sorba nem közfeladatot belevenni kimentegető céllal.
    Kiszámoló mintáját követve: vegyünk a stadionosdi és tsai mellett 1db erkölcsileg támogató/haszonélvező 4fős családot, erre kb. adódik 1000 db nem támogató 4fős család. (Lehet, h. még súlyosabb az ügy valós morális deficite.) Népfelség és többségi alapon az 1000 db 4fős család megtagadhatná (visszakérhetné) az eltapsolt, a támogató/haszonélvezők által összesöprögetésre alázott értékeiket. Meggyőződéses alapon pedig Henriksen 1db 4 fős családja állhatná a rá eső költséget az 1000 család helyett: 10 év alatt 1000-szer 1 millió ft-ot: CSAK 1 MILLIÁRD FT lesz 4 fős családodnak, Henriksen.
  • random okos
    Ne haragudjatok, de meg vagyok döbbenve a kommentekben tapasztalható félműveltség láttán.
    A stadion vs egészségügy kérdés nem racionalitáson vagy költség-haszon elemzésen alapszik.
    Ez ideológiai/politikai kérdés.
    Egy jobboldali kormány SOHA sem fog állami egészségügyre sok pénzt költeni.
    Olvasni kellene mindenkinek egy kis politikatudományt.
  • bircanyeerow

    És milyen poltikatudomány szerint költ egy jobboldali kormány (értelmetlen) stadionokra és sport TAO-ra?

  • Gary

    Lehet érvelni amellett, hogy alacsony adók mellett legyen alacsony az állam szolgáltatásainak a színvonala, mint ahogy amellett is, hogy magas adók mellett magas színvonalúak legyenek a szolgáltatások. Az viszont teljességgel elfogadhatatlan, hogy fojtogató adók mellett az állam kritikán alul teljesítse a tőle elvárható feladatokat. Hogy a különbözet hova megy, az más kérdés, de minden tisztességes ember zsebében kinyílik ettől a bicska. Hab a tortán az az inkompetencia, amit gyakran megnyilvánulni látunk: szerintem vannak afrikai országok ahol Balog Zoltán biztosan nem lehetett volna hat évig miniszter.
  • Randomuser

    Itt a lényeg! És már meg is van oldva, hogy mik a prioritások. Definiálni kell az állam által biztosított minimum szolgáltatásokat és _minden_ ami nem alapvető – hogy ez kb mire korlátozható a mostani karantén helyzet meg is mutatta – az a támogatók által finanszírozandó. Vagyis Henriksen és a cikket jegyző miniszterelnöki hivatali stratéga (és focibíró), szépen ki is csengetheti a stadionosdit meg focista támogatósdit a saját be nem fizetett adójából. A többiek meg eldöntik, hogy szerintük mi a fontos.
  • Zabalint

    Ez eleve nem egy jobboldali kormány, ha csak az egészségügyet nézzük, ők kampányoltak anno a vizitdíj és a magánbiztosítós rendszer ellen, ők csinálták vissza a patikaliberalizációt. Az, hogy arányaiban évről-évre kevesebbet költenek az egészségügyre, önmagában nem jobboldaliság, amíg más téren teljes ágazatokat tömnek ki állami pénzzel, amiből csak egy a foci. Meg azért sem, mert ezidáig minden hibrid vagy magánegészségügyi rendszer felé tett lépést ők elleneztek a leghangosabban.
  • bircanyeerow

    Már most is szponzor pl. a paksi atomerőmű, ami szintén állami (adófizetői) pénz. Az általad vázolt támogatási rendszerben szerintem hirtelen minden állami cég főszponzorrá válna.

  • toody

    Jelen esetben nem, mert itt konkrétan tudjuk, hogy a plusz szavazók miatt billen át a kétharmad.

    A másikban igazad van, sok más probléma is van.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.