A nyugdíjakról még egyszer

Már nagyon sokat írtam én is és mások is a nyugdíjkérdésről, de úgy látom, hogy erről nem lehet eleget írni. A legtöbb ember vagy csak legyint rá, hogy nem érdekel, vagy csak ijesztgetnek vele, esetleg egyszerűen keveset keres, hogy tudjon félretenni, így inkább nem is hajlandó szembenézni a problémával, hátha valahogy magától is megoldódik majd a kérdés.

A politikusok is nyugtatgatják az embereket, hogy 2025-2030-ig rendben van a nyugdíjkassza, nincs itt semmi látnivaló. Ez még igaz is, a gond az, hogy viszont legkésőbb 2030-2035-ig mindenképpen nagyon komoly átalakításra van szükség, mert akkor már nem lehet majd tovább ódázni a megoldást. Még a mai hatvanévesek fele is találkozni fog a változtatással, ami valószínűleg radikális lesz, ha addig nem csinál semmi érdemlegeset a mindenkori kormány.

Az elmúlt években a korai nyugdíjak visszavágásával, a rokkant-ellátás kivezetésével a nyugdíjrendszerből és a magánnyugdíj-pénztár felszámolásával időlegesen rendbe hozták a nyugdíjkasszát, azonban ez csak átmeneti javulás.

A probléma oka a demográfiai változásban keresendő, amiről itt beszéltem is:

A magyar nyugdíjrendszer már most is az ország gazdasági lehetőségein felüli kiadást okoz és ami a legrosszabb, hogy a mai nyugdíjasoknak a zöme kizárólag az állami nyugdíjból él, vagy akar megélni. Európában nálunk az egyik legmagasabb az állami szerepvállalás mértéke a nyugdíjasok jövedelmében.

Azoknak az embereknek, akik kizárólag az állami nyugdíjra alapozzák a jövőjüket, intő jel lehet Görögország példája, ahol a válság kitörése miatt a nyugdíjak összege 48%-ra zuhant és a nyugdíj-korhatárt is 67 évre emelték. Sőt, a hitelezők a nullszaldós nyugdíjkasszát kérik számon az országon, ami a nyugdíjak további csökkenését vetíti előre. Vajon hány mostani és leendő nyugdíjas ért egy ilyen változtatás felkészületlenül és hányan vannak abban a helyzetben, hogy tudjanak alkalmazkodni az új helyzethez? Ha hasonló történik nálunk 15 év múlva, mit fog akkor az átlag magyar csinálni, akinek az egyetlen bevétele öregkorára az állami nyugdíj?

A jelenlegi magyar nyugdíjas az 50-59 éves munkavállalók bruttó (!)átlagjövedelmének a 67%-ával rendelkezik, ez bőven az uniós átlag felett van és Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a nyugdíj (még) adómentes ellátás. Így egy átlagos nyugdíjas jelenleg alig keres kevesebbet, mint egy hasonló dolgozó nettó fizetése.

A nők jelenleg átlag 31, a férfiak 37,2 év után mennek nyugdíjba. A jogszerzés 72%-a alkalmazottként, 18%-a közalkalmazottként, 6%-a vállalkozóként történt.

2015-ben 116,6 ezer újonnan megállapított ellátás történt, ebből csak 30.192 volt az öregségi korhatár elérése miatti nyugdíj, további 28,5 ezer volt a nők negyvenévnyi munka utáni ellátása, a többi özvegyi nyugdíj és egyéb ellátás volt. Az átlagos öregségi nyugdíj induló összege 114 ezer forint volt.

Jelenleg a népesség 27%-a kap nyugdíjellátást, ez az arány folyamatosan nő. Az alábbi ábrán a húsz évvel ezelőtti korfát (körvonal) látjátok összehasonlítva a húsz év múlva várható állapottal. Középen az életkor, két oldalt a férfiak illetve nők aránya az adott életkorban. Érdemes megfigyelni az eltartók-eltartottak arányának változását. Míg a nyugdíjasok száma radikálisan megnő, az eltartók aránya még radikálisabban csökken.

Már most is a költségvetés közel 20%-át fordítják nyugdíjakra és ebben nincs benne az időskoriakra költött egészségügyi ellátás kiadása sem.

Nálunk még nem bevett gyakorlat a 65 év felettiek munkavállalása, mindössze a magyarok 3%-a dolgozik 65 és 69 év között, ez az arány Nagy Britanniában vagy Svédországban már most is 16%, az USÁ-ban közel 20%. Amennyiben csökkenni fog a nyugellátás összege, érdemes lelkiekben felkészülni, hogy nálunk is jelentősen meg fog nőni a nyugdíjas munkavállalók száma.

Egy felmérés szerint az átlag amerikai idős ember sokkal inkább fél attól, hogy elfogy a megtakarítása, mint a magánytól, a betegségtől vagy akár a haláltól. Ez egy-két évtized múlva nálunk is hasonlóan alakulhat.

Az emberek egyre tovább élnek, egyre nagyobb igényük van a magas életszínvonalra és egyre drágább az egészségügyi ellátásuk. Ez párosul a folyamatosan csökkenő állami szerepvállalással, az emberek egyre inkább a maguk (legtöbbször nem létező) megtakarítására lesznek rászorulva.

Amíg egy generációval ezelőtt az emberek néhány évet éltek csak nyugdíjasként, ma már nem ritka, ha 20-30 évet tölt valaki nyugdíjasként és ez az időszak tovább nő az egyre fejlettebb (és sajnos egyre drágább) egészségügynek hála.

Azonban a nyugdíjas évekre való felkészüléssel nagyon el vannak maradva az emberek, jellemzően még a negyvenes-ötvenes éveikben sem tesznek félre a nyugdíjukra, vagy ha mégis, az összeg nagysága inkább vicc, mint elégséges összeg. (Ennyit kell félretenned a nyugdíjadra)

Nagyon sok hibát is elkövetünk a nyugdíj-takarékossággal kapcsolatban (Cikk itt).

Gyakran a várható örökségre alapozzák az emberek a nyugdíjas éveiket, ám gyakran nem jön be a számításuk és a hiba végzetes lehet az anyagi életükre. (Cikk itt)

Röviden, amit mondani akarok: ne vedd félvállról a dolgot, ne und meg, ha erről hallasz mindig és ne gondold, hogy valahogy majd lesz. Valahogy biztos lesz, de lehet, hogy úgy fogsz élni, mint a mostani dél-koreai nyugdíjasok és az nagyon nem fog tetszeni. (Cikk itt)

A legmegfelelőbb nap, hogy elkezdd a megtakarítást, az a mai nap. A hogyanra most nem akarok kitérni, röviden annyit, hogy vannak termékek, amiket érdemes kerülnöd (A nyugdíjbiztosításról, Kalkulátor nyugdíjbiztosításhoz).

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

223 hozzászólás

  • KATÁs vállalkozó vagyok, SZJA-t így nem fizetek. Azt hiszem. Hogyan tudnám kihasználni az adókedvezményeket? 1 gyerek is van, (egyenlőre), egészségpénztár nem lenne ördögtől való, csakhát nincs milyen adókedvezményt érvényesíteni. Valami ötlet?
  • Családfő
    KZoltán, minden tisztelettel: nagyon ritkán szólsz, de akkor jellemzően ugyanezt mondod pepitában. Most komolyan, valahol elszeparáltan élsz egy párhuzamos világban, vagy csak viccelődsz egy ilyen (most vagy a közeljövőben) teljesen nyilvánvalóan lehetetlen forgatókönyvvel?
  • KL
    @KZoltán:
    és mi ez az egyszerű módszer? Ha nem az államosítás, akkor miért fektetne bárki egy fillért is bármibe, ami fogyasztási cikket gyárt, úgy, hogy nincs belőle jövedelme?
  • kridli
    az az 5000 csak bét kereskedésre használható fel.
  • Szocske
    , így egyértelmű miért TBSZ és nem NYESZ.

    (A Kbc kedvezmény csak BÉT-én használható fel.)

  • százegy
    KZoltán

    Még Marxnál tartasz? A tőkejövedelem lehet negatív is, ki lenne az a hülye, aki kockáztatja a pénzét a semmiért? Hogy történne a finanszírozás? Ki hitelezné az államot, cégeket, magánszemélyeket, mi fektetne be? Az általad munka nélküli jövedelemmel semmi baj sincs, amíg a jogszabályok betartásával szerzik meg. Ezzel a baromsággal maximum a világgazdaság összeomlását lehetne elérni. Az egész elméleted baromság, egy összeomlott gazdaságban, elértéktelenedett pénzzel, leállt termelésnél nemhogy dupla, semmilyen fogyasztás nem lenne. Lehetne barterozni, márha van elfogadható csereáru. Utópistáknál nincs kártékonyabb jószág!

  • én lakásokra gyűjtök, amit kiadok.
    4 lakást tervezek. kettőt a gyerekeknek adok, kettőt kiadok.
    most 1 lakás van meg a célból, ki van adva 5 éve, (össz. 4 hónapig nem volt kiadva), lakbérfizetés 100% volt.
    1 ára meg folyamatban (5xLTP)
    2020-ban jár le, akkora pedig pont jól vissza fognak esni az ingatlanárak 🙂
  • -nb-

    FYI: a tb hajszálpontosan tudja, hogy 1989-től mennyi járadékköteles jövedelmed volt. És pontosan ez alapján hoz ki egy “életreszoló átlagnettót”, amit felszoroz a munkában töltött idővel arányos szorzó (40év = 80%).
    Namost ha pl. én, aki kevesebb, mint 10 év mulva nyugdíjba mehet, végig “minimálbéres” lettem volna, akkor úgy sacc per kb. 70 ezer lenne majd a havi nyugdíjam.
    Szóval ezzel semmit sem kell kezdeni, mert most is így van, a korosztályom orbitálisan megszívja.
    (ezért idegesít, amikor a NAGY XYZ művésznő/úr arról panaszkodik, hogy havi 40 ezer a nyugdíja. Hát nem tetszett járadékot fizetni anno, azér’ annyi)
    Továbbá ha pl. a minimálbér 4-5szörösét keresed, akkor az átlagod elég szépen nő, kompenzálva valamelyest a régi idők kiesését.
    Aki ismerősöm nyugdíjba ment mostanában, mind dolgozik, pont a minimálbér – munkanélküli hatásból jövő alacsony nyugdíj miatt.
  • hemond
    @József: igen, valóban értem a megközelítésedet és még egyet is értek Veled. Azért nevezem gusztustalan kirablásnak, mert titokban követik el és nem állnak ki becsülettel.

    @szöcske: a magyar piac miniatür, van négy “nagy” cég, néhány kisebb és jelentős politikai befolyás (Mészáros papirok) + vannak a magyar állampapírok. Ezek mellett az országunk demográfiája csökkenő.
    Hosszútávra olyan országban érdemes befektetned, ami fejlett, gaantálják a tulajdonjogokat és növekszik demográfiájában. Ilyen országok elérhetőek forint alapú befektetési jegyeken keresztül, de ezek drágák és nem hatékonyak, tehát hiába kapsz 20% adójóváírást, a költségeken ezt bőven elbukhatod.

  • százegy
    Az látom, hogy itt szinte mindenki pénzügyi befektetéssel akar pénzt keresni, akkor is, ha nem ért igazán hozzá. Pedig az alkalmi vételekkel egész jól lehet keresni, sokkal jobban, mint egy átlagos pénzügyi befektetéssel. Gyakran vannak pl. alulárazott ingatlanok. Sokszor már saját ingatlanuk eladása előtt lefoglalóznak egy másik lakást, ahol nem ritkán az eladó is lefoglalózta már a következő lakását, aztán versenyt futnak az idővel. Ilyenkor kp-vel nagyon jól lehet alkudni. Vagy éppen nincsenek tisztában a piaci árakkal. De alkalmi vétel van teleknél, kocsinál, műtárgyaknál stb.. Ha nem vagyunk profik az adott területen, mindig vegyük igénybe saját szakértő segítségét, ha az összeg nagysága megkívánja. A másik, olcsón se érdemes venni olyat, ami nem piacképes, ne csábuljunk el az ártól. A pénznek nincs szaga, mindegy hogy szerzed meg. Kicsit macerásabb ez a rész, de megéri. 🙂
  • gaborr
    @ggabor: en is 24 évesen nyitottam az ÖNYP számlámat, azaz 16 éve. Eddig nem sok jele van, hogy bármi gond lenne az ÖNYP rendszerrel. Szerintem nem kell tőle félni. Ahogy is írta, inkább a pénz elértéktelenédéstől kell félni egy ÖNYP esetében is(meg minden más esetében is) nem attól, hogy elveszik. Arra viszont talán ez az egyik legjobb megoldás.

    az ilyen antiszocális emberek miatt kezdtem el időben gondoskodni a jövőmről.

  • george
    “Ők mennyien lesznek? Nyilván többen, mint akik “sikeresen öngondoskodtak” addigra magukról. Erről nem esik szó sehol. Esetleg az akkori politikai hatalom a sikeresen megtakarítók megtakarításait, nyugdíjpénztári számláit a “társadalmi újraelosztás nevében” államosítja, ahogyan láttuk a magánnyugdíjpénztári számlákkal is?”

    Ha kevesen lesznek az öngondoskodók, akkor az ő pénzük nem lenne elég a többiek eltartására, ahogy a magánnyugdíj pénzek is igen hamar elfogytak, úgyhogy ez azért nem valószínű, mert ez csepp lenne a tengerben.

    Valószínűbb a korhatáremelés, és esetleg valami nyugdíjmaximalizálás, hogy egy adott összegnél nem fizetnek majd ki többet nyugdíjra.

  • Somi
    Amit nem ertek, hogy miert nem csinal az allam: 1-3 szazalekot levonni mindenki bruttojabol az o szemelyes szamlajara, ami nyugdijszamla, de veszhelyzetben elolepne vesztartaleknak.

    Kb egy ongondoskodo penztar es nyugdijszamla otvozete. Ilyen van Ausztriaban, 1,53%-ot vonnak a bruttobol, senkinek nem tunik fel (ez ugye netto meg kevesebb), es ket alapveto instrumentum ha nincs is teljesen megoldva, de el van kezdve.

    S ami a legfontosabb: kotelezo, automatikus.
    Nem kell muvelodni hozza, megerni felelos dontesre, anyagilag ugy allni, stb.
    S a vesztartalek es a hosszutavu nyugdijtakarekossag amugy is ket alappiller.

    Ezt miert nem csinaljuk?

  • george
    “Egyebkent azt ugye tudjatok, hogy ez a “robotok majd dolgoznak helyettunk, mi meg jol elunk beloluk” az netto marxizmus? ”

    Valószínűbb, hogy a robotok elvisznek majd egy csomó munkát a jövőben, és az emberek majd kapnak alapjövedelmet, hogy ne haljanak éhen, de abból nem lehet majd jól élni, az tényleg csak alap lesz. Jól az fog élni, aki tud majd munkát találni magának, amit a robotok még nem vittek el, de ezek lesznek kevesebben, és nagy verseny lesz a munkahelyekért, mert annak lesz lehetősége a jobb életre, aki az alapjövedelemnél többet fog majd tudni keresni.

  • százegy
    blaci

    Az ingatlanozásnál a pénz nem a kiadásban van, hanem abban, ha jól veszed és jól adod. Most Bp-n egy mindennel együtt 21-23 milliós ingatlant -vételi ár, ügyvéd, illeték /ha nem minősül cserének/, rendbe hozatal, berendezés- kb. havi 100.000-ért tudod kiadni. Ha adózol, lejön az infláció nem sok marad. A kiadás csak egy kis plusznak jó, ameddig nem adod el, illetve más fizeti az állandó ktg-t (közös ktg., közmű díjak, alapfűtés állagmegóvás miatt stb.). Az is előfordul, hogy beragadsz pár évre, én is jártam így válság és a devizahiteles mizéria miatt, nem volt túl széles a mosolyom, pedig jóval piaci ár alatt vettem. Azt nézem, hogy időarányosan mennyit hozott, mennyit hozhat a jövőben. Ha úgy látom, eljött az idő, akkor eladom -most egyet pl. 1 évvel a vásárlás után-. Érdemes mindig számolni az alternatív haszonnal, érdemes “forgatni”, ha lehet.

  • sajtos kenyer savanyu uborkaval
    @Jozsó: “Barátom, azt javaslom, hogy ide-és-ide tedd a pénzed, mert mindent megvizsgáltam és most per pillanat ez a legjobb”
    Ilyet – evtizedeken ativelo tuti (penzugyi) befektetes – kiszamolo szerintem sosem fog ajanlani.

    Egyreszt nyilvan hivatalbol ovatos es tudja hogy ha hulyesegbe rangat tomegeket es az kipukkad, akkor jon a nepharag es az letepi a f… fuleit es a szajaba tomi. Azt meg senki sem szereti. Akkor mar inkabb csendben marad es akademiazik es tanacsad.

    Masfelol a sikeres befektetesnek ket szabalya van:
    1) sose mutasd meg minden lapodat

  • naa
    Csak az a bökkenő, hogy valóban borítékolható, hogy az emberek többsége nagy gondban lesz, és ez azoknak is probléma lesz, akik elvben felkészültek. Pl. a nyomorgó tömegek nyomására/szavazataival könnyen lehet, hogy valami államosító, a magántulajdont lenyúló alakulat kerül hatalomra. Vagy zavargások, közbiztonság csökkenése (mert ugye nemcsak az öregeknek lesz rossz, hanem akiktől elvesznek majd… Szóval kell könnyen mobilizálható és külföldön tartott portfólióelem is, mert ha pl. mindent államosít valami eszelős, akkor megnézheti magát, akinek csak mondjuk 5 ingatlanja van és azoknak a hozamából szeretett volna megélni… És akkor még esetleges háborút, afrikai éhezők invázióját, stb. nem is vettük bele a képletbe… Nem is tudjuk értékelni, milyen jó világban élünk most, a világunk sérülékenységét pedig alábecsüljük…
  • Zoltán fehérvár
    Akinek van nyesz, vagy önkéntes nyugdíjpenztári tag érdemes évente az infláció mértékével indexálni. Van olyan biztositó ahol ezt lehet is kérni hogy indexálják.
  • Gábor
    Ahogy mások is írták, ez egy akkora “tömeget” érint, hogy nem lehet nem nyugdíjat biztosítani. De jelenleg sincs semmi ösztönző a rendszerben ahhoz, hogy tömegek megtakarítani tudjanak, sem ahhoz, hogy a fiatalok az országban maradjanak és ne vándoroljanak el.
    Én most is azt mondom, hogy ha nem elherdálná az ország a korábbi és meglévő pénzügyi forrásokat, hanem olyanba fektetné ami további bevételeket generál, akkor talán lenne nyugdíjra forrás.
    A fiataljaink egy része már nyugatról fogja kapni a nyugdíjat, vagy annak egy részét.
    Életkorról annyit, hogy ugyan ki fog alkalmazni 65-69éves embereket? Másik meg, hogy ki akarja átdolgozni az egész életét?
  • Szocske
    , adj bérbe lakást és adózó le, lesz SZJA-d 🙂

    Persze meg mindig ugyanott vagy, mintha adózatlanul adod ki, így ezen pénzt nem, csak a legalitast nyered

  • Tamás
    “a tb hajszálpontosan tudja, hogy 1989-től mennyi járadékköteles jövedelmed volt. És pontosan ez alapján hoz ki egy “életreszoló átlagnettót”, amit felszoroz a munkában töltött idővel arányos szorzó (40év = 80%).”

    Ha ez igaz, akkor miért nem került be a NER-be? Pontosabban az került ki, hogy jog, és az került be, hogy az állam törekszik rá? Miért lett átnevezve a járadék szochó-vá?
    És miről pampog az MNB, hogy nem lesz nyugdíj 2030-tól?

  • Tamás
    “Vagy éppen nincsenek tisztában a piaci árakkal. De alkalmi vétel van teleknél, kocsinál, műtárgyaknál stb.. Ha nem vagyunk profik az adott területen, mindig vegyük igénybe saját szakértő segítségét, ha az összeg nagysága megkívánja.”

    A szakértő segít neked megvenni az alulértékelt érték/mű tárgyat, vagy azt mondja ezt hülyeség, és 10 perc múlva felhívja az eladót, hogy megveszi ő, azonnal, aznap?

  • Tamás
    “Eddig nem sok jele van, hogy bármi gond lenne az ÖNYP rendszerrel.”

    “Kevés” volt benne a pénz, + nem volt rákényszerítve a kormány, hogy mérlegeljen (ellopja, vagy sem).. szerinted ha véletlen nem tudná fizetni az államadósságot a fidesz (nem kap több kölcsönt kedvező kamattal) akkor mi lesz? polgárháború, vagy 1.0-ban ezt a kört megpróbálja meglépni?
    Igazából nem is kell elvenni, már írták, korhatár 75 és az ÖNYP csak magyar állampapírt vehet (az általuk mondott árakon). Ez szerintem átmenne 2 nap alatt (a második fele), az elsőért még dolgozni kellene a birkákon, lehet, hogy népszavazást is kiírnának megfelelően megfogalmazott kérdéssel..

  • Feri78
    Szerintem ez egy látszólag bonyolult kalkuláció, amely valójában nem az.

    Tudjuk, hány nyugdíjas lesz 20 év múlva? Igen, a mai 40-es korosztály.

    Tudjuk, hány aktív munkaképes ember lesz?
    Igen, a mai 0-10 éves korosztály.

    Tudjuk, hányan fognak ebből dolgozni, és mennyi lesz az átlagjövedelem?
    Nem tudjuk de használhatjuk a mostani adatokat becsléshez.

    Ha ezekkel az adatokkal számolunk akkor a mai, az átlagjövedelem 70-80%-nak megfelelő nyugdíj kb felére csökkenne.

    Ezt a nyugdíjas szavazatok miatt emelni fogja a megemelt költségvetési kiigazítás, továbbá a magasabb nyugdíjkorhatár, a megemelt járulékok.

    Mindezek alapján azt tippelem hogy a nyugdíj az átlagbér 80%-ról kb 50%-ra fog csökkenni, a nyugdíj korhatár pedig emelkedik 68-69 évre. Kb itt fogunk landolni, erre érdemes készülni, tervezni, félretenni.

    (Mivel én most is félteteszem jövedelmünk 2/3 részét, nagyon nem aggódom azért.)

  • Nagy Vonalakban
    százegy
    “…De alkalmi vétel van teleknél, kocsinál, műtárgyaknál stb.. ”

    A műtárgyakra van konkrét példád?

  • speki
    Nekem annál az Osztrák befektetési banknál van számlám (több mint 5 éve) akit kiszámoló szépen leosztott itt néhány éve.. (talán az alapos ismeret hiánya miatt) Rengeteg piacot lehet rajtuk keresztül elérni és az állampapíroktól a legkockázatosabb eszközökig mindent és ezt TBSZ-en tartva. Az átlag hozam (mindent levonva) 5-évre 48% lett és ez euróban! A megtakarításokat illetően a forint és minden magyar pénzügyi produktum felejtős nálam. Nagyobbat és nyugodtabbat lehet aludni ha nincs magyar bankban vagy állami rendszerben védve a megtakarítás…. A bizalmat is elfüstölték a mnyp ellopásával együtt. Mára ott tartunk, hogy a többlet, befektetésre jutó tőke, mindig kinti bankban keresi a helyét.
  • fm!

    Én is rakom az ÖNYP-t, de csak a minimális havi 5000-el, inkább magam fektetek be. Persze LTP is van, 3 év múlva jár le 2×20000-es, abból napelem lesz. (Vagy felveszem a kamatmentes hitelt és már idén lesz napelem, majd az LTP-vel pedig előtörlesztek, még nem számoltam utána.)

    ,
    Köszi az infot, a BÉT-en is kereskedem, lesz honnan levonni. 🙂

  • vedini
    @százegy

    Alkalmi vetel jol hangzik, nekem nem sikerult eddig, igaz nem is vagyok az a kivaros tipus, mindig ara gondolok, azzal mennyi bukok ha 1-2 evig varok a nagy uzletre… Hiaba ugrasztottam barati kort, ismeros ingatlanosokat, licitalasokon vettem reszt, emailes kereso beallitva ingatlan.com-on, jofogas, probalok rengeteg emberrel beszelni, valahogy nem sikerult alkalmiba botlanom soha… Lehet van amit nem figyelek

  • BélaBélaBélaBélaBélaBélaBélaJózsiBélaBélaBélaBéla
    Amiota eldontottem, hogy egy fillerre sem szamitok az allamtol es magam oldom meg a nyugdijproblemat, azota sokkal nyugodtabban megy az alvas, mert sokkal kiszamithatobb lett a jovo ezen resze.
    Az egeszsegugy problemat pedig megoldom egy altalam valasztott orszagban torteno letelepedessel (most sem szittyafoldon elunk) ahol az ar/teljesitmeny elfogadhato.

    Az en nyugdijstrategiam a tanulason, nyelvtudason, diverzifikalason es a _sporolason_ alapul.
    Nincs TBSZ (mert ebben az orszagban nincs olyan), nincs NYESZ, de a helyi kedvezmenyeket maximalisan probalom kihasznalni, ami nem koti le a penzem 20-30 evre.

    Jo ideje nem inflalodik az eletstilusom, kellemes az eletszinvonalam, de nem valtok 2 evente autot, nincs draga telefonom, laptopom, ruham.

    Egyaltalan nem erint, hogy az adott allam politikusai milyen ujabb marhasagot talalnak ki, beleertve a magyar allamot is.

  • Dörnyei József
    A nyugdíjas kérdés nem adótechnikai kérdés, hanem makrogazdasági. A kérdés az, hogy kevesebb dolgozó ki tudja-e termelni a jelenlegi GDP/fő-t vagy nem? A válasz az, hogy valószínűleg igen.
    Az állam már most sem a jövedelmeket adóztatja elsősorban, hanem a fogyasztást, ergó a GDP-t közvetlenül.
    Amíg Magyarországon a GDP szint olyan v. hasonló lesz, mint ma, lesz nyugdíj is és nem lesz rosszabb, mint ma.
    Persze jöhet másik kormány, de erre nem lehet felkészülni. Jöhet olyan kormány is, ami elszedi annak a pénzét, aki megtakarított…
  • Ákos
    A jövedelmek és a nyugellátás összegének is van egy dinamikája, ami szintén a vészharangot kongatja:
    Arról van szó, hogy 20-30 éve jellemzően az alacsony jövedelműek mentek nyugdíjba (kétkezi munkások), akiknek a nyugdíját a magas jövedelműek (szellemi dolgozók) biztosították. Most ők mennek nyugdíjba (szép-magas nyugdíjjal), cserébe ezeket a nyugdíjakat a szürkegazdaság minimáljövedelméből és a vállalkozói szféra minimál-bejelentéseiből kellene finanszírozni.

    Fentiekből következik, hogy a demográfiai arány eltolódása mellett a jövedelem:nyugdíj arány is eltolódik. Ehhez jön hozzá az elvándorlás, ami tovább apasztja a bevételi oldalt.

    Ezek együtt és a rossz intézményi konstrukció csak erőteljes állami dotációval lesz működtethető a jövőben, de ettől még nem biztos, hogy borul a bili. Sunnyogás lesz helyette, ez egy ilyen korszak.

  • Betonbéka
    A robotokról. Egy műanyagipari nagyvállalkozó magyarázta, hogy a munkafolyamat azon 1-2 fázisában, ahol robotot alkalmaznak, ott nem azért teszik ezt, mert gazdaságosabb, hanem a feladat technikája teszi nélkülözhetetlenné (precizitás, sterilitás, monotonitás, stb.). Hozzátette, hogy roppant költséges ezeknek a robotoknak a megtervezése, legyártása, importálása, összeszerelése, karbantartása. Az ilyesmi nagyon magas szaktudású, drága mérnöki munkát igényel (ami ki tudja, talán még több embernek ad munkát). Persze, lehet a technológiai fejlődésben bízni, de az a helyzet, hogy már évtizedek óta mondják sokan (elméleti közgazdászok, üzemet sosem látott szakmai képviselők, stb.), hogy ez már a küszöbön van, azóta sem jött még el. És akkor itt szalagmunkáról beszélünk. Szóval a robotok komolyabb térnyerése a mi életünkben, de még a gyermekeink életében sem várható.
  • Kiszamolo
    speki, annál a sokáig veszteséges kis brókercégnél, akit főleg csak a magyar ügynökök ismernek és általában elképesztő költségekkel dolgoznak?
    🙂

    Mit vettél ott, amit máshol nem lehet megvenni ötödannyi költséggel? ÖT év alatt mit hozott volna a pénzed mondjuk az amerikai tőzsdén? Segítek, 104,29%-ot, dollárban. 🙂 Ebből levonod az 5*0,05% költséget, a számlavezetés évi 0,12% díját, vételi költség 0,35% és még mindig bőven 100% felett vagy.

    Add hozzá, hogy ez TBSZ-en adómentes itthon, tehát úgy 60%-kal jobban jártál volna. Mivel most a dollár is jobb, mint 5 éve, (akkor 230 forint volt), még ezen is nyertél volna további néhány százalékot.

    Igazad van, kár volt csúnyát írni róluk. 🙂

  • Kiszamolo
    Gábor, a nyugdíj nem jár, hanem adható. Senkit nem érdekel, végig akarod-e dolgozni az életedet. 1928-ig nem is létezett nyugdíj. Lehet, hogy 2038-tól újra nem lesz.

    Pont azért, mert tömegeket érint, nem lehet adni a nincsből mindenkinek. Miért ne élhetnél újra úgy, mint 1930-ban? Amikor a szoba-konyha luxus volt, ahogy a vezetékes víz is sok helyen és a hús csak ünnepnap volt az asztalon, akkor is csak módjával.

    Az emberek nem tudják elképzelni, hogy az életszínvonal tud csökkenni is, nem csak folyamatosan emelkedni. Lehet, hogy rosszabbul fogunk élni 30 év múlva, mint most. Lehet, hogy sokkal rosszabbul.

  • cateye03
    A Fidesz 2010-ben módositott sok sok mindent az Alkotmányban,amiről az ország lakosságának nagy része nem is tud.Ehhez a témához tartozik,a nyugdijjárulék és az egészségbiztositási járulék,amit módositott,hogy neki a jövőben felelőssége ne legyen,igy védve vannak a támadásoktól.Igy ,mint jaradék megszünt,kivették a rendszerből és helyette van csak adó.Az adót csak fizetni kell ,de követelés ,reklamáció nincs hozzá.Ha a Fidesz hatalmom marad, a hatalomegó csak nőni fog és mindent megtehetnek felelősségrevonás nélkül,Ők védve vannak,mert okosan bebiztositották magukat.
  • Kiszamolo
    Somi, ez van Szingapúrban. Csak nem 1,5%, hanem 30%. Ebből kapsz nyugdíjat, egészségügyet és munkanélküli járadékot. Te döntöd el, mikor nyúlsz hozzá, de tudod, hogy a sajátodat fogyasztod. Ha elmész munkanélkülire, annyival kevesebb nyugdíjad lesz húsz év múlva.

    https://kiszamolo.hu/nyugdijrendszer-van-megoldas/

  • epsitoth
    @Gábor: Köszi a tanácsot, utánanézek az ETF-eknek.
  • porthosz
    Az én fő (visszatérő problémám) igazából az, hogy tök jó tanács az hogy takarékoskodjunk a nyugdíjra, csak épp arra nincs soha válasz hogy hogyan.

    Én 34 éves vagyok, számításom szerint még 36 év van a nyugdíjig (addig biztos lesz 70 év a korhatár), ha megérem.
    Na már most 36 évvel ezelőtt 1982-őt írtunk, még meg sem születtem, vígan dúlt a szocializmus, aztán volt egy rendszerváltás (változás), bejött az szja, egy bokros csomag, egy hitel/tőzsde válság (2008) egy manyup elkobzás hogy csak a nagyobbakat említsem és ami Magyarországot jobban érintette.

    Na már most ha valaki 1982-ben elkezdetett takarékoskodni és most menne nyugdíjba, szinte biztos hogy a félretett/befeketetett pénzét (vagy annak jelentős részét) elbukta a fenti nagyobb eseményeken vagy a nem említett kisebbeken.

    folyt

  • porthosz
    szóval a kérdés az, hogy milyen olyan megtakarítási forma van, ami garantálja hogy 36 év múlva a pénzemnél leszek, és nem az lesz hogy majd néz rám valaki nagy bociszemekkel hogy így jártam, a pénzem odaadták valaki(k)nek akik egész életükben csak eltapsolták a pénzüket.

    És ne felejtsük el, magyar átlagemberekről beszélünk, tehát a nyugdijmegtakarításnál nem 100 milliókról vagy milliárdokról van szó, hanem max néhány tiz millió forintról, azaz nem játszik a vegyek svájcban ingatlant a magyar ház mellé és nyissak kajmán szigeteki bankszámlát a maradékból meg vegyek 30 kiló aranyat és akkor valamelyik majd csak megmarad.

  • százegy
    Tamás

    Nem ilyen bonyolult, megvannak a kapcsolataim. Az esetek 95%-ban el tudom dönteni, hogy hamisítvány-e. Első körben kérek fényképeket a festményről és átdobom e-mail-en vagy msn-en hozzáértőknek. Emellett leellenőrzöm az axioarton vagy nagy galériáknál, hogy volt-e aukcionálva, Ha nagyobb értékű, akkor érdemes bevinni Bellákhoz, Tűzkőhöz, Marsó Dianához vagy Virág Juditékhoz. Rengeteg MNG bírálatos hamisítvány van, egyes aukciósházaknál se ritkák, sőt, pl. Borbély László attestjeivel is rengeteg hamisítvány van. Az a lényeg, hogy soha ne akarj okosabb lenni annál, mint ami vagy, mert könnyen hülyét csinálhatnak belőled.

  • Gábor
    Miklós, senki nem akar visszatérni az 1930évekbe, a mai bolti, gyári, kórházi stb dolgozók sem.
    Igazad lenne akkor, ha nem vonnának annyit a fizetésből és nem tartanák el belőle politikusokat, börtönben ülő bűnözőket..stb.
    Amíg tőlem járulékokat vonnak akkor cserébe igenis jár, vagy ne vonjon és akkor én döntöm el, mit teszek azzal a pénzzel
    Menj be egy 300föt foglalkoztató gyárba és beszélgess el az ott dolgozókkal erről a kérdésről és szembesülni fogsz a valósággal. Pénzügyileg lehet itt okfejtéseket és elméleteket és elvárásokat gyártani a lakosság és a dolgozók felé, de attól az még nem a mai magyar valóság.
  • Gabo
    Valhogy nem értem miért gondolják egyesek, hogy a robotok által átvett munkából mi bármilyen juttatásból részesülnénk. Max. annyi következménye lesz, hogy a gyorsabban, olcsóbban előállított termékek ára valamelyest csökken.
    De az a cég, aki robotokat vesz az a robotot magántulajdonként kezeli. A robot nem kap fizetést, nem kell utána járulékokat fizetni. A megtermelt haszon 100%-ban a tulajdonosáé, miért osztogatná el? Iparűzési adót esetleg fizet a gyár után, de a gyárat nyilván oda fogja telepíteni ahol olcsó az ingatlan és kicsi ez az adó – ha jobban akarják sarcolni, akkor ugyanúgy ahogy az “összeszerelő” üzemeket ma összepakolják és tolják keletre az olcsó munkaerő irányába, ugyanúgy vihetik a robotos termelést is.
    Az egyetlen megoldás, ha képezzük magunkat és olyan munkát végzünk amit a lehető legkésőbb tudnak robotizálni.
  • Kiszamolo
    Gábor, pusztán csak érzékeltettem, hogy semmi nem jár és semmi nem garantálja, hogy ne éljenek tömegek rosszabbul, akár sokkal rosszabbul, mint a mostani nyugdíjasok. A nyugdíjrendszer jelenlegi formájában egy érdekes társadalmi kísérlet volt, amikor kitalálták, senki nem gondolt arra, hogy az addigi 3 gyerekes átlag családmodell 1,3 gyerekre fog lezuhanni és ott is fog maradni 30-40 éven át.

    Aki most eltartja a nyugdíjasokat, az jogosan kérheti, hogy majd őt is tartsák el, csak nem lesz kitől kérnie.

  • József
    porthosz: “milyen olyan megtakarítási forma van, ami garantálja hogy 36 év múlva a pénzemnél leszek”

    Garancia nincs a pénzügyekben, diverzifikálni kell, pl. tőzsdeindexekbe stb. Devizában is tartani pénzt, meg forintban is, mert senki nem tudja megmondani, hogy 36 év múlva hol fognak állni az árfolyamok. Azt sem tudjuk, hogy euró lesz-e még pl. akkor.

    Csak azt lehet csinálni, hogy diverzifikálsz, aztán reméljük a legjobbakat. Hosszú távon eddig pl. a tőzsdék emelkedtek, de persze garanca erre sincs. A jövőt nem látja senki.

  • százegy
    vedini

    Valamit rosszul csinálsz. Én azt csinálom, amikor keresek, hogy adott értékhatárra az általam bejelölt kerületekre min. egyszer minden nap leszűröm a lakásokat. A legjobbakat nem egyszer rohadt gyorsan elviszik. Volt olyan, hogy délután felrakta, másnap 2-re beszéltünk meg találkozót, de már délben telefonált, hogy lefoglalózták. Az MBVK-s árverések nem túl jók, sokszor a piaci ár fölé is felverik, meg ugye a 10%-okat letétbe kell tenned. A lakásvadászat nálam eltart ált. 2-3 hónapig, de akkor mindig folyamatosan figyelem. Nem tudom, merre keresel, de én a pesti “Belvárost” preferálom, 6., 7., 8. -Palota- vagy Corvin-negyed-, 9. -Belső, Malmok, rehab-, 13., itt mindig sikerült kikapnom jót. Úgy keresek, hogy megvan rá a kp., rögtön tudok fizetni. Molyolni kell, menni, de megéri. Arra meg ne várj, hogy majd ingatlanos dob neked kacsacombot, mindenki magának kaparja ki.

  • Grand
    Szocske: azért csak óvatosan, KATA-sként nem adhat bérbe ingatlant. Magánszemélyként igen, a 12 milliós bevételbe nem számít bele a bérbeadás, de a 8 milliós ÁFA határba már igen.
  • Kiszamolo
    százegy, akarsz erről írni egy cikket, hogyan csinálod és mi a buktatói?
  • tip
    “Valhogy nem értem miért gondolják egyesek, hogy a robotok által átvett munkából mi bármilyen juttatásból részesülnénk.” Az előállított javakból részesülnek mások. A robotok ugyanis nem raktárra termelnek.

    Ötszáz éve a népesség kilencvenöt százalékának munkájára volt szükség ahhoz, hogy a száz százalék ennivalóját megtermeljék. Ma a népesség mondjuk öt százaléka foglalkozik az ennivaló előállításával, mert a mezőgazdaság nagymértékben gépesítve van. Ha ezt valaki elmondta volna ötszáz évvel ezelőtt a jobbágyoknak, bizonyára megijedtek volna a várható munkanélküliségtől, és nem tudták volna elképzelni, hogyan részesülhetnek az ennivalóból olyan sokan, akik nem maguk termelték azt meg, és nem jogosultak dézsmaszedésre. Hiszen az elosztásnak akkoriban csak ezt a módját ismerték.

    Attól szerintem nem kell félni, hogy kevesebb munkával lesz előállítva a jólét.

  • szocske
    , köszi a kiegészítést, tényleg jó ez a KATA, de azért sokkal kényelmesebb alkalmazottként kapni a fizetésem
  • százegy
    Nagy Vonalakban

    Az igazán nagy fogás nagyon ritka, de kisebbekkel egész jól el lehet lenni. Pl. vettem 4 Mednyánszky grafikát valami 170.000-ért egyben, pár hónap eladtam egyenként 90-110.000 között. Deák Ébnert 190.000-ért 350.000 elpasszoltam fél éven belül. Berkes Antal, Tornyai, Szőnyi gouache-ok, Nagy István, Bene grafikák stb. is jól eladhatók, 30-50% haszonnal, ha jól veszed. Igazából a 300-500.000 alatti tételek pörögnek jobbnak. Ha megnézed a haszonkulcsot, akkor nem rossz. Emellett van egy-két kép amit nem adok el, Czóbel, Márffy, Mészöly Géza, Szőnyi, Tornyai stb.. Mondjuk én elsősorban ingatlanba rakom a pénzem, ezek mellékesek, de mégis sokkal többet hoznak, mint az állampapír.