A passzív alapok térnyerése

A passzívan kezelt, vagy indexkövető alapok egyre nagyobb tért nyernek a piacon. Egyre több ember veszi észre, hogy az aktív alapok igazán komoly teljesítményt utoljára a kilencvenes években tudtak felmutatni. Egyre többen ezért a költségekre is odafigyelnek, amiben a passzív alapok verhetetlenek.

Az elmúlt évben majdnem 500 milliárd dollár folyt be új pénzként az ETF-ekbe, azok közül is a legkisebb költséggel dolgozó alapokba. (A 25 legnépszerűbb ETF az USÁ-ban mind vagy Vanguard vagy Ishares ETF, ez a két legkisebb átlagos költséggel dolgozó alapkezelő.)

Ebben a számban még nincs benne a hagyományos passzív befektetési alapokba befolyt összegek. Eközben az aktív alapokból folyamatosan vonják ki a befektetők a pénzüket, az elmúlt évben közel 400 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedtek el az aktív alapok a kivont pénzek miatt. (Annak ellenére, hogy például az amerikai részvénypiacba fektető aktívan kezelt alapok már 0,8%-ra csökkentették az átlagos költségeiket.)

Az amerikai piac forgalmának közel 30%-át már az ETF-ek adják, a legtöbbet kereskedett 10 amerikai értékpapír mind ETF.

Bár a 2008-as 715 milliárd dollárnyi ETF-ekben kezelt vagyon mostanra 3.000 milliárd dollárra nőtt, ez még nem jelentős a világpiac méretéhez képest. (2025-re 15-25 ezer milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal számolnak a különböző előrejelzések.)

Azonban már most látszanak bizonyos piacot torzító problémák a passzív alapok térnyerése miatt. A második legnagyobb alapkezelő, a Vanguard már ma is a legnagyobb 500 amerikai cég 94%-ában legalább 5%-nyi részesedéssel rendelkezik.

Szintén komoly piactorzító tényező, hogy egyre kevesebb embert érdekel egy-egy cég valódi teljesítménye. A tőzsdeindexben lévő cégek értéke pusztán csak azért nő, mert az indexkövető alapok megveszik a részvényeiket. Mivel az indexben a cégek nem azonos súllyal szerepelnek, ezért minél nagyobb egy cég, annál több pénz áramlik a részvényeibe.

Aki például megveszi a Nasdaq indexet, a pénzének 12%-át automatikusan az Apple részvényekbe fekteti, ha az S&P 500-at vette meg, akkor pedig 4%-a a pénzének erősítette az Apple-t. Így szinte lényegtelenné is vált, hogy milyen évet zárt a cég, az indexvásárlók miatt a nagy cégek jobban nőnek, pusztán csak a méretük miatt, a valódi teljesítményüktől gyakorlatilag függetlenül.

(A Nasdaq 5 legnagyobb cége adja az index értékének a 42%-át, de a száz cégből a 25.-ik már 1%-át sem teszi ki az indexnek.)

S ez a folyamat az aktív kereskedést is akadályozza, hiszen mindegy, hogy mit hisz, lát, vagy vél látni egy aktív befektető egy-egy céggel kapcsolatban, ha a piacot a nagy passzív alapok mozgatják egyre nagyobb mértékben, nem fog tudni az aktív befektető nyereségre szert tenni.

Hiába gondolja úgy, hogy mondjuk az Apple túlértékelt, ha minden dollárból, amit a Nasdaq indexbe fektetnek, 12 cent automatikusan erősíti az Apple árfolyamát. Attól teljesen függetlenül, hogyan fogadta a piac a legújabb termékeit, vagy mennyi hasznot ért el az elmúlt évhez képest.

A példa kedvéért a kis cégeket tömörítő Russell 2000 amerikai indexben szereplő cégek 30,7%-a nem termelt nyereséget, vagy egyenesen veszteséges volt az elmúlt egy évben. (Az index P/E rátája az igen elgondolkodtató 82-es értéket is meghaladja jelenleg.) Ennek ellenére nőtt az index értéke a beáramló pénz miatt.

Ha ez a folyamat tovább fog erősödni (és a jelek szerint ez fog történni), akkor sok minden meg fog változni a piacon és sok minden fog teljesen másként működni a piaci árazásokban, mint azt eddig megszoktuk.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

64 hozzászólás

  • naa
    , meghallgattam az Ellis könyvet (igaz, vezetés közben, így nem jegyzeteltem :), volt benne sok dolog, ami hasznos, más könyvekben is olvastam már és egyetértek. De az efficient market hipotézissel amiből kiindul, meg hogy a piacot a “profi” és okos befektetők dominálják, és azért nem lehet megverni a piacot, mert a piac maga ennek a sok, jól informált és okos, racionálisan mérlegelő és döntő befektetőnek az összessége, akiket nem tudsz úgyse megverni – azzal nem. Szerintem a piac egymást figyelő és a benchmarktól és a hordától elmaradni rettegő alapkezelőknek és spekulánsoknak a hordája, akiket az érzelmek/pszicho, ill. a bepánikoló ügyfeleik eladásaiból származó kényszer legalább annyira mozgat, mint a gondos elemzés és mérlegelés. Ettől függetlenül a legtöbb dologgal egyetértek a könyvben, pl. azzal is, hogy a hosszú távra befektetőnek a tőzsdei esés a jó. Én is várom már nagyon
  • ügyvéd

    “…a hosszú távra befektetőnek a tőzsdei esés a jó. Én is várom már nagyon”

    Annyiszor olvastam már ezt…

    Tényleg nem kötözködés; őszintén érdekelne: MIT FOGSZ CSINÁLNI?

  • naa
    @ügyvéd, veszek részvényt hosszú távra, több adagban, érték alapon. Ha arra gondolnál, nem shortolni fogok.
    Addig csak csipegetek, de a kívánatosnál jóval alacsonyabb részvényhányadot tartva, főleg osztalékpapírokból, ill. aktívan kereskedek sok minden egyébbel, hogy valami hozamot hazavigyek azért – ez működik is, de a kívánatosnál több energiámat és időmet emészti fel (bár élvezem). A köv nagyobb zuhénál remélem lesz rá idegrendszerem, hogy folyamatosan vegyek, amíg hátra nem dőlhetek majd a végén.
    Az itt a problem, hogy persze, aki hosszú évekig X összeget befektet havonta, az tegye szépen be egy lusta portfólióba, indexekbe (na de ott se mindegy milyen indexekbe azért, pl. kötvényindexbe most inkább ne)
    Akinek viszont kis részvénykitettsége van jelenleg (bár ez is kockázatos, ld. elinflálás), ott nem egyértelmű, hogy pont most jó elkezdeni indexet venni, milyen lépésekkel. Én várok.
  • ügyvéd

    aha….. 😀 (Meg ahogy a Móricka elképzeli.)
    “Annyiszor olvastam már ezt…” IS!
    “Majd ha jön valamikor egy új összeomlás (márpedig BIZTOSAN jön, csak a mikor a kérdés) valamennyien új hibákat fogunk elkövetni. Tessék szépen ebbe belenyugodni ”
    A shortolás egyébként nem ördögtől való.

    Legyen szerencséd!

  • Topfly
    Örülök, hogy a Kiszámoló is egy picit elkezdte átlátni, hogy gond lehet az ETF-el, de a cikk és a kommentek is nagyon félrementek a valódi problémától. Nem az a probléma, hogy az ETF ész nélkül veszi a valódi fundamentummal rendelkező papírokat. Ezeket bármekkora is nagy az ETF-ek súlya, az aktív befektetők nagy tőkeáttétellel be fognak tudni árazni. Ha szarul megy az APPLE-nek majd shortolják nagyobb tőkeáttétellel, mint a beáramló ETF pénzek és leverik az árát. Ettől csökkenni fog az Apple index súlya és az ETF is majd rákényszerül eladni, amitől nagyot kaszál az aktív befektető.
    A legnagyobb rizikó az ETF-el, ha sok kamu papírt adnak el nekik és az ETF és az Indexe-k eltávolodnak a valódi piaci átlagtól.
  • Kiszamolo
    Miért is adná el az ETF, ha csökken a súlya egy részvénynek? Olcsóbb lett, ezért kisebb lett a súlya az indexben, de attól még semmi nem változik.

    Egyedül akkor fogja eladni, ha kikerül az indexből. Azért azt megnézném, melyik kis aktív alapkezelő fogja kiverni az Apple-t az indexből a világ összes tőkeáttételével is. De nagyjából ez igaz a teljes SP500 index bármelyik cégére is.

    Milyen kamu papírt lehet eladni egy ETF-nek, ami egy elfogadott piaci indexet követ le?

    Nem annyira értelek….

  • naa
    @ügyvéd, köszi a biztatást. Félve ugyan de megkérdezem, Te hogyan készülsz a köv. “összeomlásra” ? Úgyis hibázunk, de valahogy neki kell vágni a következő éveknek.

    Az Index ETF-ekre visszatérve, nem látom akkora problémának, hogy nagyok lettek – éppen a mechanikus működésük miatt – az ETF-en keresztül ugyanúgy vesz vagy elad a horda. Ugyanúgy a tömegek hangulata mozgatja az árakat, mindegy, hogy egy index-ETF-en keresztül vagy máshogy. Attól, hogy az ETF “passzív” index követő, a befektetők még baromi aktívan menekülhetnek belőle 🙂 Egy technikai eszköz, megkönnyíti a diverzifikációt, biztos van hatása, de a jó öreg piaci ciklusok a lényeg.

    Itt egy 2015-ös cikk, amellett érvel, hogy és akkor mi van, ha a piac 20%-a a Vanguard ETF-ben van:
    ibd.morningstar.com/article/article.asp?id=689998&CN=brf295, ibd.morningstar.com/archive/archive.asp?inputs=days=14;frmtId=12,%20brf295

  • ügyvéd

    “Te hogyan készülsz a köv. “összeomlásra” ?”

    Amikor eszembe jut a téma, akkor elmorzsolok egy fohászt a fogaim között valahogy így:
    “Istenem add, hogy ne legyek majd nagyon hüjjje, és ne bukjak sokkal többet, mint muszáj lenne”

    ennyike a “készülődés”…. 😀

  • Topfly
    , az indexeket nem naponta súlyozzák át, hanem negyedévente vagy félévente. Ha az időszak elején leesik az ár az összes ETF az új pénzből több darabot fog venni a részvényből, hogy meglegyen a részvény súlya a következő felülvizsgálatig és a felülvizsgálatkor el fog adni.

    Az ETF nem csupán egy technikai eszköz! Rengeteg részvény van mindig az indexbe bekerülés alatti és feletti áron. Ha az okos pénz megnöveli az indexbe bekerülés és kikerülés dinamikáját, akkor extra kereskedésre és veszteség realizálásra fogja kényszeríteni az ETF tulajdonosokat!
    Arról nem is beszélve, hogy pusztán technikai alapon akár teljesen kamu és lufi részvényeket is megvettethet az ETF tulajdonosokkal!

    A ingyen ebédnek látszó ETF előbb utóbb nagyon drága eszköz lesz, de amíg rájönnek a befektetők 1000 milliárdok fognak eltűnni!

  • naa
    , egy példa: X éppen az indexbe kerülés alatt van hangyányival, Y-t meg a piac éppen hasonló szintre leverte.
    Az “okos pénz” vételekkel feljebb nyomja X-et, Y-t meg adja ezerrel, hogy a köv. értékeléskor Y kikerüljön, X meg bekerüljön. Ha sikerül, az ETF algoritmusa ráerősít, tovább adja Y-t és veszi X-et, tehát az “okos” X longján és Y shortján egyaránt profitot realizál a végén.
    De ezt mások is tudják és akár meg is szívhatja… Az intézmények, akik az ETF egységeket kreálják/bevonják, meg az ETF és az underlying közti különbséget kihasználó arbitrázs tréderek is ott vannak a képben (vagy ők is benne vannak? :), nem lehet ez olyan egyszerű. A ki-be esések generálnak a szélén forgalmat, de manapság a tranzakció költségek nem olyan rettenetesek, és ezek a kisebb papírok valószínűleg marginálisan befolyásolhatják az ETF teljesítményét, nem? Főleg, ha csak negyedévente súlyozzák át.
  • Mókavonat
    Közgazdász vagyok de fel nem foghatom mi történik, de nem kell Amerikáig menni nézzük meg a konzum és opimus részvények 1 éves grafikonját (jó ma pont xar napjuk van) egyébként jobb vagyok Zuckerbergnél Lőrincnek nem is kellenek tovább állami megrendelések beszáll egy cégbe 20% részesedéssel vár fél évet és több100!-szoros áron elad mindent. Kiváncsi leszek ennek a storynak a végére, popcorn már bekészítve.

    A QE-ről meg annyit, hogy van arra vonatkozó cikk, kutatás bármi (hitelesnek tűnő) anyag, hogy ez a pénz VALÓJÁBAN hol van? Én eddig pl. nem sokat láttam belőle, de szerintem sokan vannak így vele. Egyszerűen akkora számokról beszélünk, hogy 3x meg kell néznem jól írom e a nullákat. Persze szépen hangzik, hogy eszközvásárlási program de kéremszépen pontosan jelenleg kinél, minél mibe téve van ez a pénz. Erre ha meglenne a válasz szerintem sokminden más értelmet nyerne.

  • F.Timi
    Nem találom sajnos a bejegyzést, ahol a kötvény etf-ekről volt szó, ezért úgy gondoltam ide írom. Tegnap vettem észre, hogy az EMB etf-ből április közepe óta van osztalékvisszaforgató változat is, az osztalékfizető-vel azonos TER-el. Talán hasznos lehet, ha valaki nem akar az osztalék újrabefektetésével és adózásával szórakozni.
    ishares.com/uk/individual/en/products/287334/ishares-j-p-morgan-em-bond-ucits-etf-usd-(acc)-fund
    KBC-nél megtalálható JPEA névvel.
  • Mókavonat
    Elnézést a “Ki érti ezt?” cikkhez szerettem volna írni de ott valszleg letiltásra kerültek a kommentek vagy bug vagy nemtom Ha a kedves admin áthelyezi megköszönöm ha nem akkor megbBocsika
  • Kiszamolo
    Timi, egyre több iShares etf van visszaforgató, úgy látszik, megértették végre a piaci igényt. Egyébként köszi.