A Quaestor ügy margójára

2015-03-12
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Évek óta sokan azzal szekálnak, miért nem ajánlok soha miniatűr bankokat, takarékszövetkezeteket, magánkézben lévő brókercégeket. Miért szólók le egy bankot csak azért, mert egy magyar magánember áll mögötte, a bank összes tőkéje a törvényi minimum és évek óta veszteséges.

Azt gondolom, az elmúlt pár hét megadta a választ erre a kérdésre, kezdve a Széchenyi Bank csődjétől a Buda-Cash-en át a Quaestorig.

Egy magántulajdonban lévő cégnél egy szűk vezetőség bármit megcsinál, a Buda-Cashnél 15 éven keresztül alternatív könyvelést vezettek, a Széchenyi bank érdekes hiteleket helyezett ki, a Quaestornál véletlenül négyszer annyi kötvényt bocsátottak ki, mint amire engedélyük volt. Az egyik vidéki takarékszövetkezet elnöke 40 millió kenőpénzért 700 milliós adósságot adott el 100 millió forintért cserébe. És ezt a sort még hosszan lehetne folytatni.

Egy nagy pénzintézetnél ilyeneket nem lehet megcsinálni a jól kialakított belső ellenőrzés miatt. Ha mégis megtörténik a csalás (hiszen a K&H Equitas-nak is megvolt a Kulcsár Attilája, ahogy a Société Générale is csúnyán ráfizetett Kerviel úr ügyeskedéseire), egy tőkeerős nagy bank kihever még egy 4,9 milliárd eurós csalást is.

Egy kisbankot hagynak bedőlni, ahol sokan sokat buknak rajta, az MKB bankot inkább államosították, mert túl nagy volt ahhoz, hogy hagyják csődbe menni. (Ez az úgynevezett too big to fail vagyis túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen.)

Nos, ezért nem fogok továbbra sem senkit arra biztatni, hogy kis bankocskákba és egy-két ember kezében lévő egyéb pénzintézetekbe rakja a pénzét. (Ezzel nem azt mondom, hogy ezek a cégek rosszak lennének, vagy tisztességtelenek, csak azt, hogy ha azok akarnak lenni, sokkal nagyobb a kockázatod.)

A Quaestor csődről: előre látható volt már évek óta, hogy hamarosan ez lesz a vége. Igazából senkit nem lepett meg a dolog. Én (és sokan mások még) csak azon csodálkoztunk, hogy eddig elhúzódik a dolog.

Elég ha előveszed a cégcsoport 2013-as nyilvános beszámolóját: a teljes árbevétele a cégcsoportnak 10,4 milliárd forint volt. Ha nagyon bőkezű vagyok, azt mondhatom, hogy ha minden nagyon nyereséges volt, ezek alapján maximum évi 2 milliárd forint profitot termelt a cég.

Ha más hitele nem lett volna a cégnek (volt), csak az, amit a kötvényesektől hivatalosan felvettek 48 milliárd forint, melynek kamatai 6,5 és 11% között szóródtak, akkor egy 7,5%-os átlagkamat mellett csak kamatfizetésre ki kellett volna fizetniük évente 3,6 milliárd forintot. Ez majdnem dupla annyi, mint a bőkezűen feltételezett teljes profit és akkor még hol van a tőketörlesztés és az egyéb hitelek. (Persze azt nem tudhatjuk, hogy 2014-ben mennyivel nőtt a bevétel.)

Ezért az összedőlés csak idő kérdése volt, semmi más. Amint nem tudtak több tőkét bevonni, mint amennyit törleszteniük kellett, eljött a vég.

Ha annyi utánajárást vállaltál volna, hogy ezt a két adatot kikeresed (teljes kötvénykibocsátás és éves árbevétel) már azonnal láttad volna, hogy sikítva kell menekülni.

Ha beírtad volna a Google-be, hogy "Quaestor kötvény", az első három hely egyikén ott volt a cikkem, amiben leírtam a kötvény legnagyobb kockázatát, hogy egy noname vagyontalan kft nevében bocsátottak ki 50 milliárd forint értékben kötvényt és semmilyen BEVA és OBA védelem nincs a kötvényen.

Persze a cikk kényszerűségből maga volt a teljes PC, mert egyébként 15 percen belül nyakamon lett volna a teljes jogi osztályuk (még a múlt héten is fenyegették valamelyik portált, amelyik negatívan mert írni róluk). De ha csak a következő cikket elolvastad a Saradha csődjéről, (amit nem véletlenül írtam mindjárt a Quaestor kötvényéről szóló cikk után, remélem rájöttél) máris másképp láttad volna a dolgokat.

Úgy gondolom, ennyi utánajárás egy cégről, akinek éppen kölcsön akarok adni, elvárható minden befektetőtől.

De mindegy, ezzel már elkéstem, csak annyit akartam mondani, hogy az éves beszámoló tanulsága alapján a Quaestor minden csalás nélkül is csődbe jutott volna, egész egyszerűen mert több kamatot kellett évente fizetnie, mint amennyit ki tudott termelni. Az engedély nélküli kötvénykibocsátás csak hab volt a tortán, nem maga a csőd oka.

Nem vitatva a felügyelet felelősségét, hogy nem vette észre, hogy az engedélyezettnél több kötvényt bocsátott ki a cég, azért arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem a pénzügyi felügyelet dolga eldönteni, hogy egy kötvényt vissza tud-e fizetni egy cég. Ez a befektetők dolga.

Bármelyik kft (még a tiéd is) bocsáthat ki kötvényeket, ha találsz olyan embereket, akik hajlandók azt megvenni. Ehhez engedélyt kell kérni a pénzügyi felügyelettől, aki nem az üzleti terved fenntarthatóságát vizsgálja (azt majd a hitelezőknek kell megvizsgálni), hanem azt, hogy a kibocsátás törvényi feltételeinek (kibocsátói prospektus megírása, azok alaki kellékei, stb.) megfelelsz-e.

Ha igen, megadja az engedélyt és majd a piac eldönti, hogy akar-e venni a kötvényedből. Ő nem mondhatja azt, hogy ne bocsáss ki 50 milliárdért kötvényt, mert miből fogod kitermelni. Erre azt mondanád, mi közöd van hozzá, pénzügyi felügyelet. (Mondjuk az más kérdés, hogy elegendő-e egy figyelmeztetés az "eltérő kockázatról" amikor egy 10 milliós kft. 50 milliárdért bocsát ki kötvényeket. Valami szofisztikáltabb üzenet szerencsésebb lett volna.)

Egyébként ez nem az első eset a piacon, sokan megégették magukat már az E-star és a Btel kötvényeivel is az elmúlt években. Ott mégsem volt elvárás, hogy majd az állam kártalanítsa őket. Sajnálom azokat az embereket, akik tudatlanságból, vagy információhiányból most károsultak, de egy befektetőnek kötelessége legalább minimális szinten tájékozódni, hogy kire bizzák a nehezen megkeresett pénzüket.

A hajléktalannak nem adnád kölcsön a pénzed, egy vagyontalan kft.-nek gondolkodás nélkül, csak mert szép irodája van. A hajléktalant is fel lehet szépen öltöztetni, attól még hajléktalan marad, vagyon nélkül. De ha elkérem az iratait, egyből kiderül, hogy nincs lakcíme és akkor egyből gyanakodnék, hiába mosolyog szépen, vagy beszél mézesmázosan.

(A témáról már sokat írtam, hirtelen ez a cikk jutott eszembe: //kiszamolo.hu/euros-befektetes-elemezzuk/ Ha nem olvastad még, talán érdemes.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

Ajánlott cikkek a kategóriából:
crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram