A Quaestor ügy margójára

Évek óta sokan azzal szekálnak, miért nem ajánlok soha miniatűr bankokat, takarékszövetkezeteket, magánkézben lévő brókercégeket. Miért szólók le egy bankot csak azért, mert egy magyar magánember áll mögötte, a bank összes tőkéje a törvényi minimum és évek óta veszteséges.

Azt gondolom, az elmúlt pár hét megadta a választ erre a kérdésre, kezdve a Széchenyi Bank csődjétől a Buda-Cash-en át a Quaestorig.

Egy magántulajdonban lévő cégnél egy szűk vezetőség bármit megcsinál, a Buda-Cashnél 15 éven keresztül alternatív könyvelést vezettek, a Széchenyi bank érdekes hiteleket helyezett ki, a Quaestornál véletlenül négyszer annyi kötvényt bocsátottak ki, mint amire engedélyük volt. Az egyik vidéki takarékszövetkezet elnöke 40 millió kenőpénzért 700 milliós adósságot adott el 100 millió forintért cserébe. És ezt a sort még hosszan lehetne folytatni.

Egy nagy pénzintézetnél ilyeneket nem lehet megcsinálni a jól kialakított belső ellenőrzés miatt. Ha mégis megtörténik a csalás (hiszen a K&H Equitas-nak is megvolt a Kulcsár Attilája, ahogy a Société Générale is csúnyán ráfizetett Kerviel úr ügyeskedéseire), egy tőkeerős nagy bank kihever még egy 4,9 milliárd eurós csalást is.

Egy kisbankot hagynak bedőlni, ahol sokan sokat buknak rajta, az MKB bankot inkább államosították, mert túl nagy volt ahhoz, hogy hagyják csődbe menni. (Ez az úgynevezett too big to fail vagyis túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen.)

Nos, ezért nem fogok továbbra sem senkit arra biztatni, hogy kis bankocskákba és egy-két ember kezében lévő egyéb pénzintézetekbe rakja a pénzét. (Ezzel nem azt mondom, hogy ezek a cégek rosszak lennének, vagy tisztességtelenek, csak azt, hogy ha azok akarnak lenni, sokkal nagyobb a kockázatod.)

A Quaestor csődről: előre látható volt már évek óta, hogy hamarosan ez lesz a vége. Igazából senkit nem lepett meg a dolog. Én (és sokan mások még) csak azon csodálkoztunk, hogy eddig elhúzódik a dolog.

Elég ha előveszed a cégcsoport 2013-as nyilvános beszámolóját: a teljes árbevétele a cégcsoportnak 10,4 milliárd forint volt. Ha nagyon bőkezű vagyok, azt mondhatom, hogy ha minden nagyon nyereséges volt, ezek alapján maximum évi 2 milliárd forint profitot termelt a cég.

Ha más hitele nem lett volna a cégnek (volt), csak az, amit a kötvényesektől hivatalosan felvettek 48 milliárd forint, melynek kamatai 6,5 és 11% között szóródtak, akkor egy 7,5%-os átlagkamat mellett csak kamatfizetésre ki kellett volna fizetniük évente 3,6 milliárd forintot. Ez majdnem dupla annyi, mint a bőkezűen feltételezett teljes profit és akkor még hol van a tőketörlesztés és az egyéb hitelek. (Persze azt nem tudhatjuk, hogy 2014-ben mennyivel nőtt a bevétel.)

Ezért az összedőlés csak idő kérdése volt, semmi más. Amint nem tudtak több tőkét bevonni, mint amennyit törleszteniük kellett, eljött a vég.

Ha annyi utánajárást vállaltál volna, hogy ezt a két adatot kikeresed (teljes kötvénykibocsátás és éves árbevétel) már azonnal láttad volna, hogy sikítva kell menekülni.

Ha beírtad volna a Google-be, hogy “Quaestor kötvény”, az első három hely egyikén ott volt a cikkem, amiben leírtam a kötvény legnagyobb kockázatát, hogy egy noname vagyontalan kft nevében bocsátottak ki 50 milliárd forint értékben kötvényt és semmilyen BEVA és OBA védelem nincs a kötvényen.

Persze a cikk kényszerűségből maga volt a teljes PC, mert egyébként 15 percen belül nyakamon lett volna a teljes jogi osztályuk (még a múlt héten is fenyegették valamelyik portált, amelyik negatívan mert írni róluk). De ha csak a következő cikket elolvastad a Saradha csődjéről, (amit nem véletlenül írtam mindjárt a Quaestor kötvényéről szóló cikk után, remélem rájöttél) máris másképp láttad volna a dolgokat.

Úgy gondolom, ennyi utánajárás egy cégről, akinek éppen kölcsön akarok adni, elvárható minden befektetőtől.

De mindegy, ezzel már elkéstem, csak annyit akartam mondani, hogy az éves beszámoló tanulsága alapján a Quaestor minden csalás nélkül is csődbe jutott volna, egész egyszerűen mert több kamatot kellett évente fizetnie, mint amennyit ki tudott termelni. Az engedély nélküli kötvénykibocsátás csak hab volt a tortán, nem maga a csőd oka.

Nem vitatva a felügyelet felelősségét, hogy nem vette észre, hogy az engedélyezettnél több kötvényt bocsátott ki a cég, azért arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem a pénzügyi felügyelet dolga eldönteni, hogy egy kötvényt vissza tud-e fizetni egy cég. Ez a befektetők dolga.

Bármelyik kft (még a tiéd is) bocsáthat ki kötvényeket, ha találsz olyan embereket, akik hajlandók azt megvenni. Ehhez engedélyt kell kérni a pénzügyi felügyelettől, aki nem az üzleti terved fenntarthatóságát vizsgálja (azt majd a hitelezőknek kell megvizsgálni), hanem azt, hogy a kibocsátás törvényi feltételeinek (kibocsátói prospektus megírása, azok alaki kellékei, stb.) megfelelsz-e.

Ha igen, megadja az engedélyt és majd a piac eldönti, hogy akar-e venni a kötvényedből. Ő nem mondhatja azt, hogy ne bocsáss ki 50 milliárdért kötvényt, mert miből fogod kitermelni. Erre azt mondanád, mi közöd van hozzá, pénzügyi felügyelet. (Mondjuk az más kérdés, hogy elegendő-e egy figyelmeztetés az “eltérő kockázatról” amikor egy 10 milliós kft. 50 milliárdért bocsát ki kötvényeket. Valami szofisztikáltabb üzenet szerencsésebb lett volna.)

Egyébként ez nem az első eset a piacon, sokan megégették magukat már az E-star és a Btel kötvényeivel is az elmúlt években. Ott mégsem volt elvárás, hogy majd az állam kártalanítsa őket. Sajnálom azokat az embereket, akik tudatlanságból, vagy információhiányból most károsultak, de egy befektetőnek kötelessége legalább minimális szinten tájékozódni, hogy kire bizzák a nehezen megkeresett pénzüket.

A hajléktalannak nem adnád kölcsön a pénzed, egy vagyontalan kft.-nek gondolkodás nélkül, csak mert szép irodája van. A hajléktalant is fel lehet szépen öltöztetni, attól még hajléktalan marad, vagyon nélkül. De ha elkérem az iratait, egyből kiderül, hogy nincs lakcíme és akkor egyből gyanakodnék, hiába mosolyog szépen, vagy beszél mézesmázosan.

(A témáról már sokat írtam, hirtelen ez a cikk jutott eszembe: //kiszamolo.hu/euros-befektetes-elemezzuk/ Ha nem olvastad még, talán érdemes.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

278 hozzászólás

  • Topfly
    Szeretnék neked gratulálni, hogy te voltál a kivétel a befektetési szakmából, aki nyilvánosan meg merte kérdőjelezni a Quaestor üzleti modelljét!

    Egyben viszont vitatkoznék, hogy az alacsony árbevétel egyértelműen a közelgő csőd jele. Ha valaki spekulatív céllal vesz egy telket, lehet hogy sok évig nem lesz bevétele, de ha majd egyszer bejön a számítása, akkor hirtelen nagy bevételhez juthat. Ez persze egy nagyon rizikós üzleti modell, mert részben nem lesz cash flow a folyamatosan jelentkező kamatkiadásokra, másrészt simán lehet, hogy nem jön be a számítás.

    A Quaestor-hoz hasonló cégeknél azért nem érdemes befektetni, mert nem jó a kockázat hozam páros. Ha nem jön be a számítás a legnagyobb buktát a kötvényesek viselik, ha viszont bejön alig kapnak prémiumot amely kompenzálná a rendkívüli kockázatot. A nyereség nagy részét a kibocsátó zsebeli be.

  • Kiszamolo
    topfly, de ha én hitelből veszem a telket és évente ki kell fizetnem miatta 4,5 milliárdot kamatra, de nincs miből, akkor rosszul okoskodtam és csődbe jutok a cash flow rossz megtervezése miatt és azért, mert egy hosszú távú befektetést rövidtávú hitelekből akarok finanszírozni.
  • Kiszamolo
    catinator, ezt a cikket sajnos nagyon ki kellett “herélnem”, mert a pszáf rám szólt, hogy ha lehet, ne adjak már tippeket csalóknak: //kiszamolo.hu/atveresek-miert-nem-csinal-senki-semmit/

    A lényege: a felügyelet nem mondhatja, hogy valami csalás, vagy be fog dőlni, mert leperlik a gatyájukat is. Amikor már mondhatja, akkor már általában más is rájön.

  • peter
    Néhány dolog amit megjegyeznék 🙂

    1. megértelek, hogy erősíted az inázst, de Te sem vagy tévedhetetlen, gondolok pl az ukrán befektetésekre… (utólag már könnyen lehet egyértelmű következtetéseket levonni.
    2. ne feledjük, hogy a Q sokáig – látszólag – jól működött, én magam is 96 óta vagyok az ügyfelük. Minden változik: az ukrán gazdaság csődbe sodródik, a brókercég válságba kerül…
    3. Nem értek egyet, hogy a kisbefektetőknek elemeznie kellene a cégcsoport mérlegét, ez nem az ő dolguk. Védelmükre létrehozták a tájékoztatási kötelezettséget, a MIFID nyilatkozatot. A közzétett MIFIDen alacsony kockázatúnak van jelölve a kötvény, és ez ott volt a felügyelet orra előtt.
    4. a felügyelet felelőssége ez esetben óriási, mert az ügy túlmegy az üzleti veszteség – amit ugye a befektetőknek kell viselniük – körén, a fiktív kibocsátás egyértelműen pénzintézeti csalás és a számvitel súlyos megsért

  • toxi
    Teljesen jogos a blog is, a hsz-ek zöme is. Teljességgel várható volt a dőlés. Nekem elég egyszerű a “kockázatkezelési eljárásom” pedig beszámolót is tudok elemezni (készíteni is) meg rendelkezem némi szakirányú végzettséggel: ha valaki a szokásos piaci kamat 2-3 szorosát ajánlja, annak vsz nagyon-nagyon kell a pénz. miért? mert valaki(k)nek nagyon-nagyon tartozik. Tudom hogy a kötvényhozam meg a banki betétkamat nem ugyan az a súlycsoport, de iránymutatónak nem rossz elv, sztem.
    Amúgy nekem is bent maradt a Q-nál az én szintemen jelentős összeg. hogy miért? mert telhetetlen voltam, és bíztam benn, hogy ezt a félévet még kihúzzák.
    És teljesen mindegy, h a többi károsult melyik okból (alulinformáltság/telhetetlenség), szerintem az IJ kategória, pénz az ablakban.
  • capoeira108
    Tisztelt Blogiró!
    Kérem irja le hogy jelen adatok alapján Ön melyik bankot ajánlaná számlavezetésre.Most nem feéltétlenül azt nézve hol olcsóbb a számlavezetés meg utalás.hanem az alapján,hogy jelenleg Magyarországon melyik 3 bank az amit Ön legkevésbé trat kockázatosnak.köszönöm!
  • Topfly
    Egyetértek veled, csak arra akartam rávilágítani, hogy nem az árbevétel az egyetlen forrás, ahonnan jöhet likviditás. A Quaestor példája mutatja, ha valaki ügyes kötéltáncos akár 20 évig is játszhatja ezt a játékot, mielőtt belebukik. Sőt Bernie Madoff 50 évig is csinálta!
    Abban is biztos vagyok hogy vannak akiknek bejött a dolog és soha nem buktak meg, de róluk csak azt tudjuk hogy jó hozamokat fizettek, de hogyan az már homály.
  • peter
    Ez szerintem nem így történik, mivel a kötvénykibocsátó felszámolást indíthat azzal a céggel szemben aki felé követelése van és ezt meg is fogja tenni ! Tehát Q-t fogják felszámolni nem a Hruriát ( nem is lehetne mert csődöt jelentett ), a felszámolt vagyonból meg kártalanítják a Hruriát. Ha a kártalanítás megtörténik akkor a kötvényesek ki lesznek fizetve. A másik lehetőség hogy a Q megegyezik a Hruriával, a Hruria a kötvényesekkel és 1-2 év múlva megkapja mindenki a kötványe értékének egy részét, ha ezt az ajánlatot elfogadja. Mivel itt csalást is emlegetnek ezért szerinte az első verzió lesz….
  • portfolio.hu/vallalatok/a_penzugyi_szektornak_kell_kartalanitania_a_quaestor_kotvenyeseit.3.211297.html

    “A politikus szerint a Quaestor Csoport kötvénytulajdonosait a pénzügyi szektornak kell kártalanítania.”

    Vagy mégis mire gondolt, fizesse ki őket kicsoda – a CIB, az OTP, a Concorde vagy mittomén a Visa Corporation, esetleg a MÁK? mindegyik felsorolt szereplő a pénzügyi szektor része, és kb. annyi köze a Quaestor-csődhöz, mint a macskámnak.

    Rogán bolondgombát evett reggelire?????????????

  • HNR
    Nem védek senkit, csak egy “elnagyolt” alternatív kimenetel ing. befektetésekre:

    – ha egy ingatlanfejlesztő 10 évvel ezelőtti (2005!) várakozásai szerint 100Mrd ing. portfolio alapul vételével 10 éves periódus alatt nominálisan (nem reálértékben) 100%-ot fog emelkedni az ingatlanok értéke és nem 20%-ot csökken, akkor máris 80Mrd vagyonnal szemben 200Mrd a mostani vagyona.

    Ehhez még vegyük hozzá, hogy bull market esetén a kényszerértékesítést sem 50%-kal kellene feltételezni, hanem mondjuk 80%-kal éééés ki is jön, hogy hogyan lesz 40Mrd “elosztható” vagyon 160Mrd helyett egy bukás esetén.

    Persze ennek semmi köze a konkrét ügyhöz csak egy gondolatkísérlet…

    (Disclaimer: csak példa, a számok nem konkrétak, csak arányok, kockázatok érzékeltetésére szerepelnek)

  • barna

    Te is a blog bejegyzésedben “Quaestor csődről” írsz, holott csak a Hrurira ment csődbe, illetve “kért” csődvédelmet, nem?

    Szerintem az ilyen általánosítások (egyszerűsítések) is vezethetnek ahhoz, hogy az emberek egybemossanak dolgokat. Nyilván van összefüggés a cégcsoport cégei között, de jogilag még sincs. Rosszul látom?

  • peter
    5. én jómagam is több ügyfelemnek ajánlottam a Q-t, többek közt sokak rendelkeznek kötvényekkel is. Én (az ajánló) tisztában voltam az üzleti kockázatokkal, de nem lehettem tisztában a szándékos félrevezetés és csalás tényével.
    6. Valóban kódolva volt az összeomlás, kérdéseket vetett fel mindenkiben ilyen alacsony kamatkörnyezetben miért nem pénzintézeti hitelből finanszírozza a projekteket a vállalat. Persze utólag okos vagyok én is, de negyedéves lekötés viszonylag enyhébb kockázatot jelentett egy többéveshez képest…
    7. A tájékoztatás elmaradása (milyen lejáratúból mennyi van kibocsátva), a fokozott ellenőrzés elmaradása erősíti a felügyeleti szervek felelősségét

    Ennek az ügynek még lehetnek jogi csavarjai…

  • Kiszamolo
    Péter, miért lennék én tévedhetetlen? Ukrajnában forradalom lett, majd lerohanta Oroszország a cikk írása után majdnem egy évvel.

    A cikkben, amiről beszélsz (//kiszamolo.hu/szamlanyitas-es-bankbetetek-ukrajnaban/) ezek voltak leírva, az aktuális helyzetnek teljesen megfelelően:

    “Ukrajna gazdasági helyzete elég felemás.”
    “miközben itt 5,6% volt az éves infláció.”
    “Ennek ellenére az ukrán gazdaság szerkezete elég átláthatatlan és túl nagy a mezőgazdaság és a bányászat szerepe, a gazdaság nagyban függ az orosz olajtól és olcsó földgáztól. Az országban túl sok a mutyi (bár lassan nálunk sem különb a helyzet), a folyó fizetési mérleg hiánya magas, a devizatartalékok pedig alacsonyak, pedig hamarosan komoly devizás adósságokat kell törlesztenie az országnak. ”

    “Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya a dollárhoz van kötve, ami egy újabb időzített bomba lehet, ha le kell értékelni a hrivnyát. A 2008-as nagy leértékelés komoly válságot okozott az országban. Most az elemzők egy 10%-os leértékelést várnak.”

    “A legsúlyosabb a helyzet a bedőlt hitelek arányánál. (Ez az úgynevezett NPL ráta, vagyis a nem teljesítő hitelek aránya) ”

    “Ezért nagyon óvatosnak kell lenni, melyik bankra bízzuk a pénzünket. ”

    “Nem bátorítalak arra, hogy Ukrajnába vidd az összes pénzed, csak bemutattam a lehetőségeket. Ha bírod a kockázatot, idehaza is találhatsz olyan befektetéseket, amelyek nagyobb hozamot (is) hozhatnak.”

    Szerintem egy teljesen korrekt cikk volt, hogy azóta forradalom és háború lett, ki látta előre?

    Kötvényt csak a névtelen, vagyontalan kft adta ki, én akkor sem vettem volna, ha a Q. jó cég.

    A kisbefektetőnek is meg kell néznie, kinek ad kölcsön. Ha nem ért hozzá, felejtse el, vagy kérjen meg valakit, aki ért hozzá. Jogásznak sem akarnak lenni a kisemberek.

    A felügyelet felelősségét én sem akarom kisebbíteni, bár nem is itt volt durva, hanem a Buda Cashnél.

  • HNR
    Egyébként elgondolkodtató és 10-20-30 éves időtávon szomorú és nagyon súlyos következménye lehet, hogy a 4%-os infláció feletti hozamot, melyet az állam kínál milyen Mo-i befektetésből vagy vállalkozásból lehet érdemben meghaladni, anélkül, hogy a kockázatok DRASZTIKUSAN növekednének! Van-e egyáltalán ilyen? (Csak emlékeztetőül a Q 6,65%-ot kínált a végén…)
  • Jenő
    Ez mind OK, amit írsz. Számomra az elmúlt hetek tanulsága, hogy a tőkéd inkább a Lajtától nyugatra, ha lehet.

    Viszont az én kérdésemre a válasz még mindig nem derült ki, hogy csak a havi fizetésed, amit elköltesz miért ne utalhatnád egy magyar/kis bankba, ha amúgy valamiért az szimpatikus? 😛 Ha bedől, max. nyitsz folyószámlát máshol és megvárod, amíg az OBA fizet; nem nagy ügy.

  • Kiszamolo
    Jenő, te olvastad a belinkelt cikket ugyanilyen hozzászólásra pár centivel feljebb?
  • L70
    A lényeg ott van, hogy ha nem értünk hozzá, akkor ne vegyük meg. Inkább tegyük államkincstárba, vagy bankbetétbe OBA határig a pénzt. Szerintem OBA határig vihetjük akár kisbankba is, de mindig legyen 3-4 havi tartalékunk máshol is, ami az OBA fizetésig kitart, ha a bankunk csődbe megy.

    Ha értékpapírt veszünk, akkor kb 6 milla a BEVA kártalanítás, és hosszabb időt is vesz igénybe.

    Ha ennél többet szeretnénk, akkor már értenünk is kell hozzá valamennyire, és időt is kell szánni rá.

    Egészen elképesztő dolgokat olvastam a másik topikon, hogy két lakásvásárlás között Q kötvénybe tette a pénzt, mert nagyobb volt a hozam. Vasárnap volt a Tőzsdecápák 2 a tévében, és Gekko úr csak annyit mondott, a kapzsiság teszi tönkre az embert. Nem akarok megbántani senkit, de a Q is a kapzsiságra, mohóságra épített.

  • Dániel
    megnéztem a Q hurráhurráá mérlegét, és nem mondanám, hogy a számokból látszana, hogy probléma lenne velük:

    2011 — 2012—2013

    Pénznem 1 000 HUF 1 000 HUF 1 000 HUF
    Befektetett eszközök 15 497 322,00 25 867 547,00 32 451 370,00
    Forgó eszközök 11 925 745,00 13 973 068,00 12 095 634,00
    Aktív időbeli elhatárolások 1 426 790,00 2 195 844,00 2 675 106,00
    Saját tőke 11 022,00 11 733,00 12 183,00
    Céltartalékok 0,00 0,00 0,00
    Kötelezettségek 27 412 045,00 39 828 882,00 44 534 821,00
    Passzív időbeli elhatárolások 1 426 790,00 2 195 844,00 2 675 106,00
    Értékesítés nettó árbevétele 13 000,00 16 500,00 20 000,00
    Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 6 344,00 7 995,00 9 678,00
    Adózás előtti eredmény 6 345,00 7 995,00 9 678,00
    Mérleg szerinti eredmény 1 422,00 710,00 451,00

  • Dániel
    elég kiolvashatatlan, de a lényeg, hogy az aktívái és a passzívái is megfelelő súlyúak 2013-ban kiegyenlítetten volt kb 45-45 milliárd mindkét oldalon, érdekelne, hogy mi a gigszer a számokban (ha kérek egy privát órát, akkor beavatnál)
  • Kiszamolo
    Saját tőke 12 millió, hitelállomány 44,5 milliárd. Vagyis saját tőke/idegen tőke aránya 0,0024%

    Szerinted minden rendben? 🙂

  • Kiszamolo
    Dániel forrás: honnan van a cégnek pénze? eszköz: mit csinált a pénzzel?

    Itt: forrás: felvett 44,5 milliárd hitelt és lett belőle követelése a Q. felé ugyanennyi. Vagyis tovább passzolta a cégcsoport tagjainak, miközben csak 12 millió forintja van, ha nem tudna fizetni a Q.

    Így átkerült a forrás oldal bevétele (kötelezettség) az eszköz oldalra, mint követelés.

  • Dániel
    valóban, viszont az eszköz oldalon az AIEvel együtt ott van 46 milliárd… (nem veszekedni szeretnék, csak megérteni) 🙂
  • Dániel
    áááh, értem, köszönöm a számviteli gyorstalpalót 🙂
  • Dániel
    ha megnézem a KBC Securities Mérlegét, akkor a kötelezettségei 10szerese a saját tőkéjének, akkor ez még elmegy/kezelhető?
  • Kiszamolo
    Az sem szerencsés, de ennél komplikáltabb, hogy az most sok vagy kevés.
  • peter
    Jogos a kérdés ! A válasz egyszerű, amit szabad az államnak azt nem szabad egy cégnek 🙂 Szerinted az usa mikor fogja visszafizetni az államadósságát ? Soha ! De nem is kell neki. Mi jelent pillantban az EU-s pénzek által generált növekedésből profitálunk, vagyis ebből van nagyrészt a GDP növekedés, ez meg még egy jó darabig jönni fog….amíg van gazdasági növekedés addig meg kordában lehet tartani az államadósságot….Meg amúgy is, az a sok ember akinek állampapírja van szerinted miért venné ki egyszerre a pénzét ? Mit csinálna vele ? Ha nyugdíjas lesz kiveszi, de addigra meg lesz más aki újat vesz…..Meg amúgy is, mi van ha növekszik az államadósság ? Semmi 🙂
  • L70

    Fordítsuk le egyszerűre, kisebb számokkal, mintha te lennél a Q. Venni akarsz egy csoda laptopot 445 ezerért, de csak 120 forintot áldozol arra, hogy a csoda laptop egyszer majd busás hasznot fog hozni. Ezért kölcsönkérsz, 6,5% kamatra, miközben tavaly 97 Ft nyereséged (mínusz adó) volt abból a tevékenységből, amit idén is űzni akarsz a a csoda laptoppal. Ki adna neked kölcsön?

    Senki. Ezért aztán beülsz egy csilivili irodába, és gyönyörű prospektusokat készítesz arról, hogy egy másik cégednek milyen szép dolgai vannak. Ki ad neked kölcsön? Máris lesznek, hiszen balekok, nem látják, hogy te csak 120 forintot kockáztattál.

  • Piros csillag

    Oké, ez rendben van… a QHrurira ezek szerint a kötvénykibocsátás teljes bevételét áttolta a Q-ba. (Logikus lenne) Ki tudja, milyen szerződéssel, milyen speciális feltételekkel? Ha el is indítja a felszámolást, hol van a Q-nak ekkora vagyona, hogy ezen követeléseket és egyéb, a csőd vagy felszámolási eljárás beindulása esetén a hitelszerződéseiket felmondó bankok követeléseivel együtt érdemben lefedné? Akkora sorbanállás lesz itt minden egyes fillérért, hogy a kisembereknek csak a széttárt kar marad. (A vagyon pluszban nyilván mélyen ár alatt lesz (akár a volt tulajdonosok új cégeibe áttolva) értékesítve. Bezárt szálloda meg focistadion :))) Ebből jól a felszámolást felügyelő cég fog nagyot kaszálni.

  • peter
    A vagyontana kis kft részletes kibocsátói nyilatkozatában leírja, h az egyetlen tulajdonosa a Q anyavállalat, és kizárólag csak a Q csoportnak kölcsönzi tovább a kötvénypénzeket.
    A felelősség innentől egyetemes az egész Q csoportra nézve…
  • HCsabi
    Szerencsére egyik esetben sem vagyok érintett. De valaki elárulhatná nekem, mit jelent a “Hrurira” név. Honnan a manóból lehet ilyet kitalálni/választani? Kicsit okkult hangzású lehet, tán ezért? A Google kereséseim szerint lehet izlandi/kelta/arab eredetű is, de semmi biztos. Én már csak ezért sem fektettem volna be ide, ilyen nevű cégnek nem adnék pénzt – a szokásos kötelező óvatosság mellett persze.
  • Jenő
    “Jenő, te olvastad a belinkelt cikket ugyanilyen hozzászólásra pár centivel feljebb?”

    Hogy őszinte legyek, nem olvastam végig a mindenki által kommentelt linkeket elejétől végéig – ha fontos a cikk végére updatelheted. Visszagörgettem, az én kommentem feletti utolsó, általad linkelt cikk a “bankszámlanyitás Ukrajnában” – erre gondolsz? (Off: Urakjna: “FIGYELEM! A CIKK MEGÍRÁSA ÓTA OROSZORSZÁG HÁBORÚBAN ÁLL UKRAJNÁVAL ÉS AZ ORSZÁG A CSŐD SZÉLÉRE KERÜLT, EZÉRT NEM AJÁNLOTT ODA BEFEKTETNI!” Amit ott is írtam: tényleg nem akkor kell vásárolni, amikor vér folyik az utcán? – híres tőzsdei mondás :()

    Ill. az sem segíti, a tájékozódást, hogy a kommenteknek nincs permalinkje, sorszáma, másrészt utolsó komment/link sem lesz 100%-ig egyértelmű, ha szakaszosan hagyod jóvá a kommenteket.

    Gyengébbek kedvéért; ha beírnád a linket: kis/magyar bankokról; csak folyószámlára? Köszi!

  • suhanc
    Kedves Kiszámoló vagy aki esetleg tudja!
    A cetelem banknál van takarékszámlám, eléggé magas kamattal. Jól tudom, hogy OBA által van az is biztosítva, ha véletlenül bármi történne. Illetve én gránit bankos vagyok. De ott ugye nem lehet baj, mert OBA által biztosítva van a megtakarításom. Köszönem előre is a választ!
  • barna
    szerintem nem véletlenül hoztak létre egy kis céget a kötvényekre…ennek (Hrurira) a csődje szerintem nem lesz semmilyen hatással a Quaestor anyacégre. Nem fognak utána kapni, hogy nehogy lezuhanjon. Majd hoznak létre egy újabbat helyette.

    Az építőiparban ezt már évek óta csinálják minden következmény nélkül…sajnos.

  • Ani
    @hungaroborg: KBC-be szerintem nyugodtan beteheted a pénzedet, az egyik legnagyobb forgalmú és biztos banki hátterű brókercég ma a piacon. A Kulcsár-ügy csúnya sztori volt, de nagyon sok minden történt utána a bankban, nagyon komoly ellenőrzési rendszerrel, több szinten szűrve az ilyen jellegű visszaélések lehetőségét.
  • Balage
    Valahogy úgy kéne, hogy van egy titkos kód Kiszámolónál, mondjuk a bekezdések kezdőbetűit összeolvasva kijön, hogy SZAR, és akkor oda ne fektess be, csak ha nagyon bátor vagy :).

    Komolyabban: nekem sem kellett titkos kódokat megfejtenem, lehet, hogy vettem volna Queastort, ha nincs a cikk, köszönöm!

  • masikpeter
    Már több éve volt pénzünk a Quaestornál, amikor megjelent a cikked róla. Átnéztem minden releváns dokumentumot amit említettél a kockázatokról, majd a következő lejáratkor felszámoltuk az egészet (majdnem egy éve). Nem nagyon sokat, de sokat buktunk volna, és hála neked így kimaradtunk belőle! Köszönjük!
  • Piros csillag

    Ja, vagy úgy! (Mivel tényleg egyetlen tulajdonos a Q, ez logikus) Azt azért továbbra sem értem, hogy tisztességes szándék mellett ugyan minek kellett ezt a kft-t beiktatni? Jó, én csak mezei kiváncsiskodó volnék, de furának érzem. Ez valahol arra emlékeztet, amikor egy cég eleinte készpénzben fizetget, kisebb nagyobb összegű megrendeléseket. Aztán amikor a bizalom kiépült, akkor jön egy fajsúlyosabb megrendelés, több szakaszban , immárom többmilliós számlát eredményezve és természetesen átutalásra. Aztán soha nem fizet. (Tapasztalat, és nem egyszeri, sajnos) Mintha a Q is mindent egy lapra tett volna fel. Azért a száz milliárdos összeg már akkora, amiért nemhogy korpásodhat valaki haja, de még a hüvelygombát is bevállalja. Ha a felelős(ök) itt is hasonló büntetésben részesülnak (majd egyszer) mint a Postabanknál, akkor megérte.
  • A piramisjáték is ilyen, a kicsikre és az elején fizet, a nagyokra és később meg nem.
  • pez
    Én ezt az állítólagos 150 milliárdos engedélyezetlen kötvénykibocsátást nem értem:
    A Q. Hrurira kibocsátja ezt a kötvénymennyiséget. A bevételt hogyan tudja kihelyezni az ingatlancégébe? A számokból mindjárt kibukna, hogy több kötvényt bocsátott ki, mint amennyire engedélyt kapott. Ez az összeg kisétált zsebben tiszta haszonként?
  • hungaroborg

    Először lefordultam a székről, akkorát nevettem, de teljesen komolyan mondom, hogy zseniális ötlet.

  • tiborcius
    “A kötvényt a kft-től vetted és az értékpapír-számla vezetésre szerződtél le a Zrt.-vel.”

    Én ezt nem értem. Az adásvételi szerződésben Eladóként a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. szerepel. A Kft-re semmi nem utal.

  • Gábor

    Van titkos kód: felhívod és megmondja.
  • Crimson
    “Mindezzel nem azt akartam mondani, hogy nem szabad venni a kötvényből, csak annyit, hogy tényleg az átlagostól eltérő kockázatú.”

    Szerintem ez teljesen egyértelmű utalás arra, hogy csak nagyon nagy körültekintésel szabad ebből a kötvényből vásárolni.

    Csak az a gond, hogy nagyon sokan olyan jellegű tanácsot várnak, hogy “vedd meg A-t” vagy “vedd meg B-t”. Azzal meg nem tudnak mit kezdeni, ha valaki azt mondja, hogy A-nak ez az előnye és ez a hátránya, B-nek meg ez és ez, ez alapján döntsd el, neked melyik kell. Nincs képesség a mérlegelésre, valami vagy fekete, vagy fehér, nincs olyan, hogy szürke.

  • peter
    Ha veszel a médiamárktban egy samsung tv-t, majd hazaviszed és nem működik, akkor nem a médiamárktba viszed vissza, hanem a samsung szervízbe ! a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. árulta a Hruria által kibocsátott kötvényt, meg árul otp részvényt is, meg ezer másik dolgot ! Mivel ő egy Értékpapírkereskedelmi Kft. erre van engedélye a pszáf ( mnb ) től ! Ettől még nyilván nem vállal felelősséget azért a termékért, ugyanúgy ahogy a médiamárkt sem a samsung tévéért !
  • Crimson
    “Az adásvételi szerződésben Eladóként a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. szerepel. A Kft-re semmi nem utal.”

    A kötvény visszafizetése viszont nem az Eladó feladata, hanem a Kibocsátóé. A kötvény vásárlásával nem az Eladónak adsz kölcsön, hanem a Kibocsátónak. Nem az a baj, hogy az Eladó elvesztette volna a kötvényedet, hanem a Kibocsátó nem tudja visszafizetni a kötvénnyel kölcsönvett összeget.

  • peter
    Rossz megfogalmazás hogy a kötvényt a hruria kft-től vetted ! A hruria a kötvénykibocsátó ! ugyanúgy ahogy a bankban vehetsz állampapírt, miközben az állam a kibocsátó, a bank csak forgalmazó ! Ebbben az esetben is elkülönített jogi személy a kibocsátó és a forgalmazó ! Sajnos a Q nagyon jól összemosta ezt az egészet hogy bizalmat gerjesszen az emberekben !
  • Tibi
    Természetesen az én felelősségem, hogy nem jártam utána megfelelően kinek is adom a pénzemet, dehát basszus, egy tőzsdére bejegyzett cégnek adtam oda, nem egy hajléktalannak.
    Az ember igazán elvárhatná, hogy egy BÉT-en lévő cég megfelelő átvilágításon esik át, és folyamatos kiemelt felügyelet alatt áll a gazdálkodása, nem hogy 150Mrd forintokért árul fiktív kötvényeket…
    Szerintem ez minősíti a Bét-et is, hogy milyen humbuk cégek miatt kerülnek emberek ezrei kilátástalan helyzetbe, és ekkora bizalomvesztés alakult ki a pénzügyi szolgáltatók irányába.
    Nem egy Nasdaq-ról vagy Dow-ról beszélünk, ahol több ezer cég részvényeivel lehet kereskedni. Ezt a párat, ami be van jegyezve a magyar tőzsdére igazán felügyelhetnék, hogy ne forduljanak elő rendszeresen ilyen botrányok.
  • Gejza
    Mint már írtam én sem vagyok egy pénzügyi zseni, de néhány ember írása már fájt. Azért bocsátotta ki egy KFT a saját kötvényét, mert Korlátolt Felelősségű Társaság, jelen esetben 10M forint a felelősségének határa. Eddig gondolom helyt fog állni, futja az elsikkasztott pénzből. E felett viszont nem köteles és tippem szerint nem is fog. Sajnos rossz helyre fektette be a pénzét, ez van, tehet róla valaki? Az hogy a tulajdonosok azonosak? Jogilag nem számít. Viszont itt elkövettek egy durva hibát, lényegesen többet bocsátottak ki mint engedélyezett, ez bűnügyileg kezelhető (lenne), de ez a pénz visszafizetést nem befolyásolja.
  • Piros csillag

    A KBC lehet stabil, szép és jó, de a múlt nem garancia a jövőre nézvést. Ott is csak azt fogják erősen a kliens képébe tolni, ami nekik vélhetően a legtöbbet hozza a konyhára. Azokat a papírokat, azokat a megtakarítási-befektetési konstrukciókat. Akár még a Hrurirához hasonló vállalati kötvényeket is, adott esetben. Ők csak kezelik a náluk elhelyezett pénzed és papírjaid, de a döntést mindig te hozod, a kockázatot te viseled. Ők maximum inspirálnak, terelgetnek. A jutalékuk attól független, hogy jól vagy rosszul. Nem tudom, hányan és hol terítették a QH papírjait, de 200milliárdnyi kötvény elég vaskos csomag, valószínű nem csak a Q-n keresztül volt hozzáférhető. Na, most remélem, azok a ‘tanácsadók’ akik ezt tolták a kuncsaftok elé, azok most éppen csomagolnak és holnap már a közmunkaprogramos brossúrákat böngészik és imádkoznak, hogy ennyivel megússzák.
  • Ez vagyok
    Fura, hogy a QH fentebb betett mérlegében az aktív és a passzív időbeli elhatárolás ugyanakkora értékű.
    (Gyanakszom, mint a méhek a Micimackóban.)
    Más: Kiszámoló cikke az ukrán bankokról engem csak megerősített abban, hogy oda soha. Mindenki más szemmel/aggyal olvas:)