A tőzsdeindexekről

Aki kicsit is foglalkozik a befektetésekkel, már találkozott a tőzsdeindexekkel: A Dow 1,5%-ot csökkent ma, az S&P 500 emelkedett 0,8%-kal és így tovább.

De mi az a tőzsdeindex és miért van, hogy az egyik amerikai index emelkedik egy adott napon, a másik viszont csökken?

Az első ismert és a világon a második tőzsdeindex a DJIA, vagyis a Dow Jones Industrial Average index volt. (A legelső néhány évvel előzte meg ezt az indexet, a Dow Jones Transportation Average, ami a szállítmányozási cégeket tartalmazta, de az nem sok vizet zavart a történelemben.)

1896-ban hozta létre az indexet Charles Henry Dow, a Wall Street Journal gazdasági újságírója, az ő társa volt Edward Davis Jones statisztikus, innen az elnevezés.

Szerettek volna egy olyan mérőszámot, ami egy ránézésre összefoglalja, mi történt aznap a tőzsdén. Legyen gyorsan kiszámítható (papíron, ceruzával kellett számolni), tartalmazza a legjelentősebb 12 vállalatot (amik kezdetben a kornak megfelelően cukorgyár, dohánygyár, közmű-szolgáltató és hasonló cégek voltak) és ránézésre meg lehessen mondani, mi történt egy mondatban aznap a tőzsdéken. (Akkoriban még távírón keresztül, betűnként aranyárban terjedtek a hírek, ha mondjuk egy New York-Los Angeles távolságról volt szó.)

A számolási mód faék egyszerű volt: összeadták az aznapi részvényárakat és elosztották egy korrekciós számmal. A korrekciós számmal kezelték a részvény-aprózódást (amikor például az Apple egy részvényéből csináltak tízet, mert túl drága lett egy-egy Apple részvény az áremelkedések miatt), és az osztalékokat. Ami túl egyszerű, az általában problémás is: nem mindegy, hogy egy 10 dolláros részvényár emelkedik 4 dollárral, vagy egy ezer dolláros cég emelkedik 4 dollárral, nem mindegy, hogy a legnagyobb cég árfolyama nő 5%-ot vagy a legkisebb cégé, mert más a gazdasági súlyuk.

A rengeteg hibája ellenére az index szép karriert futott be, a mai napig használják, (ma már 30 céget tartalmaz az index) főleg tradicionális okokból, mintsem azért mert jó index lenne. Hogy melyik cég kerül bele és melyik kerül ki belőle, a Wall Street Journal újságírói döntik el. Ma már az index része az Apple, az Intel, a Coca-Cola, Walt Disney, Walmart, Microsoft és sok másik modern cég is.

A Dow-Jones index nyilvánvaló hibái (csak 30 cég, nem súlyozott aránya, stb.) hívták életre az egyéb indexet, a legismertebb a Standard and Poor 500 vagy röviden S&P 500. Nevét Henry Poor pénzügyi elemzőről kapta (nem, semmi köze a szegényekhez vagy a szegény cégekhez) és a “Standard” Statisztikai Hivatalról kapta.

Ötszáz (pontosabban majdnem kerek ötszáz, éppen most 505) céget tartalmaz a legnagyobbak közül. Nem pont az ötszáz legnagyobb céget, mert kikötötték, ki kerülhet be az indexbe:

A részvények összértéke eléri a 8,2 milliárd dollárt, a cég központja az Egyesült Államokban van, az elmúlt fél évben legalább 250 ezer részvényét adták-vették a tőzsdén, a forgalom elérte a cég kapitalizációját, a részvények legalább fele közkézen van és nem a fő tulajdonosoknál vagy az államnál, legalább egy éve tőzsdén van a cég és az elmúlt egy évben nyereséges volt, ahogy az utolsó negyedévben is.

A kritériumok miatt az S&P 500 index dinamikusan változik: akármilyen régóta van benn egy cég az indexben, ha veszteséges lesz, vagy csökken a közkézhányad, esetleg 8 milliárd dollár alá esik a cég értéke, vagy akármi miatt nem felel meg a feltételeknek, gyorsan ki tud kerülni az indexből, hogy mást vegyenek be helyette.

(A példa kedvéért, ezért jött nagyon rosszul a Teslának a mostani járvány: minden feltételt teljesített a fenti elvárásokból, kivéve, hogy soha nem volt még egyetlen nyereséges éve sem. A múlt évben a második negyedév hatalmas veszteséget okozott, de utána három negyedév ha igen szerényen is, de nyereséges volt. Nem annyira, hogy kompenzálja a veszteséget a második negyedévben, azonban idén a harmadik negyedévben már nem kellett volna figyelembe venni a tavalyi második negyedévet. Vagyis ha ebben a negyedévben akármilyen kicsi profitot fel tudott volna mutatni, bekerülhetett volna a tőzsdeindexbe az év vége felé. A várhatóan veszteséges negyedév miatt erre valószínűleg újra várni kell majd még egy évet. Hogy ez miért fontos? Mert a tőzsdekövető indexet mindent megvesznek, függetlenül attól, hogy az megéri-e az árát vagy alul-, esetleg túlértékelt. Ezért az indexbe való bekerülés esetén általában nő a részvény ára is az automatikusan megugró kereslet miatt. Persze gyakran a befektetőt is tudják ezt és jobban felnyomják az árát egy-egy részvénynek a bekerülés esélye miatt, mint amennyire nőne annak értéke a bekerülés esetén. De ez már egy másik történet.)

Az S&P 500 kiküszöbölte a DJIA hibáit: figyelembe veszi a cégek súlyát és annak megfelelően nyomnak latba az index számolásakor (csak a közkézen szereplő részvények számítanak, a fő tulajdonosoknál, menedzsereknél, stb található részvények nem számítanak), az ötszáz nagy céggel már elég jól elfedi a teljes piacot.

Azonban egy újabb probléma lépett fel: az utóbbi évtizedekben felnövő mamutcégek, mint a Microsoft, Apple, Facebook, Google és társaik elnyomják a többi céget.

A három legnagyobb cég adja az index, több mint 15%-át (a pontos érték naponta változik az árfolyamok változásával), az első hat cég a több, mint 20%-át, míg a huszadik cég az ötszázból már csak a 0,85%-áért felel, a századik már csak a 0,23%-áért. a kétszázadik pedig már a 0,01%-áért sem.

Ezért találták ki az egyenlően súlyozott S&P 500 indexet, ahol minden cég ugyanannyit nyom a latba, a méretétől függetlenül.

A nagy cégek előretörésével nagy különbség alakult ki a két index között. (Nem mindig ugyanannak az indexnek a javára.)

Az idei évben így alakult a két index teljesítménye (kattintásra ez a kép is nagyobb lesz). Az internetes cégeket, mint a Facebook vagy Google, kevésbé sújtja a járvány, míg az Amazonnak direkt jól jött, hogy az emberek online vásárolnak. Ezért közel 10%-os különbség alakult ki idén a normál S&P 500 javára:

Szólhatnék még a kis és közepes cégeket tömörítő Russell 2000-ről, a technikai cégek Nasdaq-járól, esetleg a világ részvényeit tömörítő MSCI World 2000-ről és rengeteg másik indexről is, de majd egy másik alkalommal folytatjuk.

Még egy utolsó válasz az elején feltett kérdésre: ezért lehetséges, hogy ugyanazon a napon az egyik index nő, a másik csökken, mert más cégeket tartalmaznak más arányokban.

Illetve a sok tőzsdeindexet követő alap és ETF minden egyes részvényt megvesz, még a 0.008137%-ért felelős Helmerich és Payne cég részvényeit is az S&P 500-ból? Nem, csak nagyjából követik le a részvényeket. Azonban ilyenkor az ETF teljesítménye valamennyire el fog térni az index teljesítményétől. Ezt hívják tracking errornak, vagyis követési hibának. De inkább ez, mint hogy minden piszlicsáré kis céget össze kelljen vásárolni. Ha csak minden harmadik vagy negyedik céget veszünk meg az utolsó háromszázból, nem lesz jelentős az eltérés a mi kosarunk és a tőzsdeindex között.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

91 hozzászólás

  • Greg
    szerintem el lesz tolva pár hónapot a választások miatt.

    Viszont az is eszembe jutott hogy a sok stimulus alátámasztotta az egészet és a lapos árfolyam az új negatív. Már azt is olvastam hogy ez még csak a kezdet és a FED folytatni fogja sokkal nagyobb mértékben.

    Bert Dohmen a VALUG index-re esküszik, de úgy tűnik az se fog beszakadni 350 alá megint.

    A többire meg az a legegyszerűbb mint amit a makró befektetők csinálnak. Csinálj egy keretrendszert és az alapján fektess be. Jobb mint ha hagynád elinflálni.

  • Gábor
    Tényleg, mennyivel is jobb egy korfolyosós bérház, vagy egy új építésű 8-10 emeletes “lakopark” ahol akkora a beépítettség, hogy ahhoz képest a panel lakótelep maga az alföldi tanyavilág.
  • hazitroll
    @van-velemenyem Én is kb ilyesmi összeekkel kezdtem el tőzsdézni, illetve tőzsdézek. KBC-nél nyitottam számlát (mert nekem megbízhatónak, jól kezeletőnek és olcsónak tűnt – van aki a Random capitalt ajánlja, engem már a neve is taszít) Vagy egy-két havi öszegből veszek magyar részvényt, valamely nagyobb-stabilabb és potenciálisan osztalékfizető cégből, mondjuk Telekom, vagy összevárok 3-4 hónapnyit, átváltom euróra/dollárra, és úgy veszek valamely nagyobb, stabilabb osztalékfizető cégből, esetleg ETF-ből. Coca Cola, Lockheed Martin, Volkswagen, Bayer, Teva. Volt amivel megszívtam, volt ahol direkt pont esés (dízelbotrány) után vettem. A KBC ad tanácsokat regisztrált ügyfélnek, én abból szoktam egyet-egyet kiválasztani. Általában +20% esetleg 30% hozamnál eladok, és mínusszal meg nem adok el, inkább kivárok.
    Nekem még az idei évet eddig nézve is ez bejött 5+ éves időtávon.
  • MO
    Sz. Norbert nem az a “pénzügyi tanácsadó” aki olyanokkal viccelődik (és minden tréfának fele igaz), hogy hitelből vegyen az ember tesla részvényt? 😀

    én bírom a srácot, más témában nem mond teljesen hülyeségeket, de tőzsdéhez meglátásom szerint annyi tapasztalata van, mint egyszeri turistának a kaszinózáshoz vegas-ban (utóbbi hónapokban pont bejött, de amúgy meg kevés).

  • Orakorbe
    Sehol nem írtam, hogy a gyerek intelligensebb lesz egy családi házba, úristen… De igenis nagyon más az életminőség egy családi házban vagy egy téglaépítésű lakásban. Pl. azokra kevésbé jellemző, hogy nyáron a kinti meleg miatt van éjszaka 30 fok, télen meg az ész nélküli fűtés miatt (és szigetelés meg fűtéskorszerűsítés helyett csak állandó pereskedés meg tartozások felhalmozása van…). Meg a home office se egy leányálom 40 m2-en gyerekkel összezsúfolva, úgy, hogy közben egész nap falat vés a szomszéd.
  • csgary
    Miért, te imádod a panelt? Azért laksz ott mert fantasztikus a hangulat, jó a társaság, és remek a kivitelezési színvonal? Viccelsz? Én is és a párom is laktunk panelban, egyikőnk sem menne vissza önként, és nem hiszem hogy ezzel egyedül vagyunk. Egy kényszermegoldás volt a panelprogram, nem kell legendát építeni köré. Lehetett volna élhető panel lakótelepeket építeni? Talán. Úgy építették őket? NEM.
  • Panelproli

    En panelben nottem fel, es mar gyerekkent lattam azt az eletminosegbeli kulonbseget, ami koztem es a modosabb, csaladi hazban felnott rokonok kozott volt. Ha megtehetem, egyertelmu, hogy nem panelben szeretnem majd felnevelni a gyerekemet. Egy csaladkent 50-60nm-en elni borzalmas. Ami pedig a szellemi fejlodest illeti. Altalaban panelben nem a kulturalis elit lakik. Az anno szomszed gyerekek 80%-a a szakmunkasig jutott maximum, vagy addig sem. Altalaban lakokozosseg nem tul motivalo. Nekem szerencsem volt, mert szuleim mindig a tanulasra biztattak, igy most orvoskent dolgozok kulfoldon, de ez kozel sem altalanos. Azert nem mindegy, hogy a szomszed kisfiu, akivel gyerekkent jatszotok kesobb biztonsagi or lesz, vagy felsovezeto az MNB-ben. De kivancsi vagyok az erveidre, amikkel alatamasztod, hogy milyen kiraly az elet a panelben.
  • noreturn
    : ha tippelni kéne, akkor lesz egy nagyobb szakadás a Q2 jelentéseknél nyáron. most is csak a megacap cégek a víz felett az sp500-at és nem hiszem hogy pl. az Apple olyat tud mutatni ami fenntartja ezt a jelenlegi árazását.
    De ez a tőzsde ráadásul választási év, korlátlan pénznyomtatás, FOMO, rengeteg cég pörög a vakcinakutatáson stb. szóval én már egy új ATH-n sem lepődnék meg…

    Azért érdekes kérdés mi lenne a közvélemény, közhangulat, ha a tőzsdéket felpumpálják miközben 40milliós munkanélküliség van.

  • Edesoft
    [OFF] – Euró
    Kicsit off topic, de érdeklődnék hogy szerinteted lesz valamikor az EUR újra 345 vagy 340? Jobb ha hossztávon hozzászokunk a ~350-es árhoz?
    Köszönöm a válaszokat!
  • Giorgo
    Úgy látom sokan nem értik, hogy még ha nem is úgy tünik, de egyszer eljön az igazság pillanata. Persze lehet sok tücsök is áldozatul esik ennek a pillanatnak (Nagyimék egy ház árát bukták el a hiperinflációban). Úgy gondolom a kulcsszó a diverzifikáció.
  • Kiszamolo
    János, kicsit ásd bele magad a lehetőségekbe. MSCI World ex USA, MSCI Pacific, MSCI Asia ex Japan és még ezer másik lehetőség.

    Emerging market=feltörekvő államok, keresel olyan indexet, ami az ázsiai feltörekvő államokat tartalmazza, stb.

  • googyi

    “H amindenki az sp500-at veszi, akkor csinalhatnak barmit a cegek, a tozsdei arfolyam menni fog.”
    A tőzsdei árakat nem a passzív befektetésekbe áramló pénz mozgatja, hanem az aktív kereskedők, főleg a nagy befalapok / hedge fundok.

  • Victim of Changes
    Tágas terek? Lakóparkban? Hát egy penthouseban esetleg, mert amúgy 100nm alatt ezeket a bánatos 8-10 nm-es szobákat erőltetik … 😀

    Az meg hogy 22-28 nm-re összetolnak három szobát (étkező-konyha-nappali) annak se a szocializáció az oka, hanem hogy annyival kevesebb fal kell és több nm fér…

  • csizkek
    “Az új építésű társasházaknál mi fiatal építészek” 🙂 Ja, mintha ma Mo-on nem a haszon/nm maximalizalas lenne a cel:) Ez csak a blabla. A panellal se az a baj, mert sz.r az elrendezese. Egy ugyanabban az idoben epult tegla tarsashaz ugyanolyan vacak elrendezes, gepeszet, hang es hoszigetelest tekintve.
    A panel olcso ezert lefele szelektalja a tarsadalmi retegeket es koncentralja. Kb egy azsiai getto, csak europai mercevel. A gyerek szempontjabol nagyon nem mindegy, hogy milyen kozegben szocializalodik es milyen iskolakba jar. Nagyon nem mindegy hogy az osszes baratja egyetemet vegzett. Ettol meg persze lehet vki sz.r ember, az nem ettol fugg. De, hogy fog boldogulni e smilyen konnyen indul az nem mindegy. (Panelban nottem fel, videk. Iskolabol <5-10% a diplomas. Eroszak, ongyilkossag, gyilkossag, volt minden.)
  • Családfő
    Nekem is volt szerencsém 3-4 cikket olvasni Sz Norberttől évekkel ezelőtt, szerintem mind tartalomban, mint stílusban kevéske, legfeljebb időpocsékolásnak jó.

    A hozzászólása kicsit olyan volt, mint ha pl. az NB III. egyik középcsapatának az edzője osztaná az észt, hogy mit csináljon a Fradi. 🙂

  • János
    Skeptic. Látom egy pénzügyi blogon pont a nyelvtan jutott eszedbe!! Persze igazad van, csak kérdés hogy magát az egész posztot észrevetted e ès felfogtad???
  • Gábor
    jó pap holtig tanul – a tanulásra való költés megy, az külön szekció, itt inkább az a kérdésem, hogy az ezen felül, hosszú távra félrerakott pénzzel mit kéne csinálni? Egyelőre megy minden államkötvénybe, 10 millió alatti összegről van szó, amennyire utánaolvastam, ez még nem feltétlen az az összeg amit hú de diverzifikálni kell, ugyanakkor ott motoszkál a fejemben, hogy az államban sem bízok annyira.

    Sz Norbert – én azért örülök annak, hogy lehűtötte a lelkesedésem Miklós. Eleve indulásnak csak pár százezerrel szálltam volna be. Igaza volt vmelyik cikkben, hogy ha eddig nem tettem, csak vakaróztam, akkor nem ez a legjobb időpont indulásra.

    Összességében úgy látom, hogy idővel kénytelen leszek sokkal mélyebben beleásni magam a tőzsdébe és nem csak elméletben, addig meg gondolom maradjon pár havonta az állampapír?

  • Dummy
    MÁK+-om már van, az marha egyszerűnek tűnt elintézni a MÁK-ban. Tudni szeretném, hogy hogyan működik ez az ETF dolog, lépésről lépésre. Miklós videóját a témában 3x végignéztem, de több kérdés merült fel csak bennem tőle, és szégyellem megkérdezni. Szóval hogyan lesz nekem ilyen S&P 500-as ETF-em? Hova sétálok be a pénzemmel? Gondolom tőzsdén kereskedni jogosult céggel. Melyek ezek, melyik megbízható, mik a buktatók. Ajánljatok három ilyet. Aztán belém kötnek, hogy honnan tetszik magának lenni 10M-nak papírpénzben, hogyan igazolom, hogy nem loptam. Mennyi a limit? 2,5M, nem? Mi van, ha nem akarok ezzel szórakázni, akkor 4 egymást követő napon teszem be? (Vagy beteszem a bankba és átutalom a brókercégnek, és lehúznak utalási díjjal, majd a bróker cég lehúz a portfólió-kialakítási díjjal, szóval hányszor húznak is le őszintén?)
  • Dummy034
    Nekem az kellene, hogy valaki ilyen “for dummies” szinten elmagyarázza, hogy ez hogyan működik. Úgy érzem magam, mint amikor kölyökként bekerültem egy olyan szubkultúrába, ahol röpködtek az általam ismeretlen “insider” kifejezések. Megkérdezni ciki volna, úgyhogy marad az, hogy nagyon figyelsz, aztán előbb-utóbb rád ragad. Most egyelőre elkezdeném kicsiben. Szóval lenne úgy 10 millió forint készpénzem (mármint szó szerint KP, papírpénz). Ha elbuknám az egészet, mondanék cifra szavakat, de nem halnék éhen, ha meg bejön, csinálnám nagyobb tételben. Szóval itt van a kezemben 500 darab Deák, szeretném befektetni, méghozzá jól. Ezen kívül van euróm is, ha euró alapon vásárolgatnék befektetési termékeket, az itthon hogy működne. MÁK+-om már van, az marha egyszerűnek tűnt elintézni a MÁK-ban. Tudni szeretném, hogy hogyan működik ez az ETF dolog, lépésről lépésre.
  • Dummy034
    Miklós videóját a témában 3x végignéztem, de több kérdés merült fel csak bennem tőle, és szégyellem megkérdezni. Szóval hogyan lesz nekem ilyen S&P 500-as ETF-em? Hova sétálok be a pénzemmel? Gondolom tőzsdén kereskedni jogosult céggel. Melyek ezek, melyik megbízható, mik a buktatók. Ajánljatok három ilyet. Aztán belém kötnek, hogy honnan tetszik magának lenni 10M-nak papírpénzben, hogyan igazolom, hogy nem loptam. Mennyi a limit? 2,5M, nem? Mi van, ha nem akarok ezzel szórakázni, akkor 4 egymást követő napon teszem be? (Vagy beteszem a bankba és átutalom a brókercégnek, és lehúznak utalási díjjal, majd a bróker cég lehúz a portfólió-kialakítási díjjal, szóval hányszor húznak is le őszintén?) Valamiért mondják, hogy magyar állampolgárként USA-beli terméket venni, nem jó. Miért nem? Adózás? Az ETF-nél van-e osztalék?
  • Dummy034
    Hiszen tulképp van többb száz féle részvényed, gondolom a kereskedő cég beszedi az osztalékot, majd arányosan odaadja neked. Akkor adózni kell megint? Aki ezzel szórakozik, az tényleg az adott ország tőzsdei nyitásához igazítja a bioritmusát, akkor kel-fekszik? Ha csak nem bennfentes kereskedelem, akkor elvileg senki sem tudhatja a jövőt, mire fel állítják egyesek, hogy ők tudnak valamit, nem ugyanaz ez, mintha egy lottónyertes beszélni a „nyerő stratégiáról”? Simán csak szerencséje volt, nincs ebben stratégia.
  • Kmiki

    Gabor, arra a kerdesre nincs altalanos valasz, hogy mit kell csinalni a penzzel. Nehany (sok) orat tolts el informacioszerzessel, merlegelj es utana donts.
    Vagy megfizetsz valakit, aki valoban ert hozza, es megbeszelitek, hogy mennyiert tanitja meg neked legalabb az alapokat.
    Enelkul barmibe belevagni hatalmas csapdakat rejt. A penzedrol van szo, ne feledd.

  • Orajorbe
    Azért erre a lefelé szelekcióra kíváncsi leszek hosszú távon ha ilyen szinten maradnak az ingatlanárak. Mi is csak pár évre terveztünk, addig amíg gyűjtünk egy családi házra, aztán jött a utóbbi évek ingatlanár emelkedése, meg az alacsony kamatok, most meg valószínűleg az infláció is szépen menni fog felfelé (illetve már megy is). Három gyereket meg nem akaruk, két gyerek + használt lakásra meg egy vicc a CSOK. Egyre több az a pár év…

    Egyébként jól gondolom, hogy ha továbbra is maradnak a nulla közeli kamatok meg a jegybanki pénzöntés, akkor az továbbra is az ingatlanárak emelkedése felé hat? Ahogy a tőzsdét is hajtja felfelé.

  • Állatvédő
    Annyian panaszkodnak arra, hogy mit csináljanak a pénzükkel. Tessék:
    lustaport.wordpress.com/dumbinyotm/

    Vagy bejön, vagy nem.
    Miklós, ha rontja a boltot moderáld ki nyugodtan.

  • Ekvilibrium
    – A földrajzi diverzifikáció S&P500-hoz képest témában, a VIGI ETF-et találtam egy jó terméknek:
    elliottwavetrader.net/p/analysis/My-Favorite-International-ETF-201908085675005.html

    A bökkenô csak az, hogy az utóbbi években nem sok diverzifikációt adtak ezek a nemzetközi ETF-ek. A VIGI, VXUS, VWO korrelációja a SPY-al 0,7 és 0,8 között van.

    Kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán USA-n kívüli részvênyekkel foglalkozni egy globalizált világban. Például az Apple éves bevételének több mint fele az USA határain túlról jön.

  • csizkek
    “A tőzsdei árakat nem a passzív befektetésekbe áramló pénz mozgatja, hanem az aktív kereskedők, főleg a nagy befalapok / hedge fundok.”
    Milyen aranyban? Vanguard, Blackrock es tsaik, nem kis jatekosok es toljak a passziv etf hegyeket. En olyanokat olvasok hogy forgalomaranyosan akar mar up to 50% a passziv ETF-ek aranya is lehet mondjuk sp500-ban. Sp500, MSI world, Nasdaq100 hasonloan..
  • Kulombos
    Megfelelő ETF-et keresőknek: justetf.com/de-en/find-etf.html Persze angolul tudni kell :-). Itt tudsz sok szempont szerint keresni, én a TER mutató, az alap nagysága és a Use of Profit: Accumulated szempontok alapján szoktam keresni. Össze tudod hasonlítani az egyes ETF-ek teljesítményét (Compare) és el tudod olvasni a leírásaikat (Factsheet)
    Néhány ISIN kód, amiket pl. biztosan meg tudsz venni pl. Random Capitalnál (az elsőt BÉTa piacon keresztül akár forintban is) IE00B5BMR087, IE00B53L3W79, IE00BQT3WG13, IE00B4L5Y983, IE00BKM4GZ66.
    Már másik topicban ajánlottam Balázs Bence Youtube csatornáját (bocsi, Miklós :-), elég sokat beszél az ETF-ekről sajátos stílusban, de érthetően.
  • csizkek
    “Egyébként jól gondolom, hogy ha továbbra is maradnak a nulla közeli kamatok meg a jegybanki pénzöntés, akkor az továbbra is az ingatlanárak emelkedése felé hat? Ahogy a tőzsdét is hajtja felfelé.”
    Alapesetben igen. De nezd meg Japant. Kiszamolonak volt egy jo cikk eitt a temaban. Vagy Olaszo, olcso hitel, lakasarindexek meg stagnalnak/csokkenek.
    Mo.-on is ott az allami pumpa. Ha az leall, meg az airbnb nem indul vissza ugy ahogy elotte, akkor azert jonnek majd a lakas “likvidalasok”. En legalabbis ennek a scenarionak drukkolok.:) De majd az elet megmutatja mi lesz.
  • usespanner
    ,
    Én már 3x leírtam, amit az ETF kereskedésről eddig megtudtam, (ha bármi kérdésed van, pl h mi az a “kibocsátó”, a brókeri költség ETF-nél akkor írj nyugodtan az usespanner@gmail.com-ra).

    Pl egy BUX ETF-nél egyszer fizetsz a kibocsátónak (OTP), egyszeri jutalékot meg a brókercégnek vásárláskor-eladáskor (Random Capitalnak vagy KBC Equitas-nak). Nem nagy pénz.

    Nem muszáj osztalékfizető ETF-et venni, sőt.

    Amúgy meg a Random Capital-nál 35 millióig védett a pénzed, a KBC-nál meg 6-7 millióig, a kaotikusan működő ERSTE Brókernél is 35 millióig védve vagy.

    De szívesen elküldöm lépésről lépésre, h mit kell csinálni, mert ezt minden évben megkérdezi valaki és pont 1 perc controlC-controlV-vel átküldenem neked.

  • Dummy
    Küldtem e-mailt, várom akkor a kis copypaste-edet, köszi 🙂
    Mit jelent az, hogy “védett a pénzem”? Pl. berakok 20 millió forintot, és abból veszek egy csomó ETF-et. Ha lenullázódik a tőzsde, akkor 20 milliót kapok vissza? És ha közben a portfólióm értéke egy időben felment 25-re?
  • ToxicWaltz
    Bocs az offért, de ha már itt felmerült az ETF-befeketetés témaköre, nekem egy technikai részlet nem teljesen világos. Nyitok egy TBSZ-számlát, ráutalok egy adott mennyiségű pénzt. Előre nem tudom pontosan, hogy milyen áron tudom megvenni a kinézett értékpapír(ok)at. Tegyük fel, bent marad 10-20 ezer Ft körüli összeg, azzal mit tudok kezdeni? Mert ha jól értem visszautalni nem tudok a TBSZ-ről.
  • lvjtn

    ez szerintem érdekes szavazás lenne. melyik indexre gondolsz? bux? s&p? a bux szerintem augusztusban fog nagyot hasalni (-20%), az amcsik a választás miat inkább csak decemberben

  • lvjtn

    “Mit jelent az, hogy “védett a pénzem”? Pl. berakok 20 millió forintot, és abból veszek egy csomó ETF-et. Ha lenullázódik a tőzsde, akkor 20 milliót kapok vissza?”

    OMG! kérlek, mondd azt, hogy csak vicceltél, és ENNYIRE nem vagy naiv. ha mégis, akkor 99% valószínűséggel el fogod veszíteni a teljes megtakarított pénzed, mert hülyére fognak venni. vagy szánj rá pénzt, hogy VALÓDI szakértővel konzultálj (pl. Miklóssal), vagy készülj arra, amit mondtam. ilyen tudással téged percek alatt kiforgatnak a pénzedből

    (ja és nem, nincsen “kezdők biztosítéka” a pénzpiacokon, senki nem fizeti vissza a pénzed, amit elbuksz, a “tőkegarancia” értékpapírszámlán egy ordas nagy kamu, max. annyit jelent, hogy ha a számlavezető csődbe megy, x összegért az ez/hu pénzfelügyelet jót áll, ahogy épp a számlád áll, ha 90% bukóban, akkor annyit)

  • lvjtn

    a tbsz-ről csak egyben veheted ki a pénzt, részösszegeket nem tudsz lakossági számlára visszautalni. ugyanakkor a máp+ alapcímlete 1 ft, és minden kamatfordulón 100%-on váltható vissza, szóval ha marad pénzed, nyugodtan vehetsz rajta állampapírt, vagy a valami gyorsan visszaváltható “tőkevédett alapaot” (ami ugyanúgy állampapír, csak kevesebbet kapsz te, többet a kibocsátó bank)

  • EgyProgramozóASokKözül
    Anya főz, anya rálát a gyerekre stb. Mintha egy 18. századi embert olvasnék, rendesen kicsapta a biztosítékot nálam (pedig mindent lehet rám mondani, de feministát nem). És hol az apa? A tervezésekről írt dolgok meg, már ne is haragudj, de rendesen kilengették a bullshit-méteremet, és szöges ellentétben állnak az általad vázolt 18.századi életképekkel.
    Az apáknak nem terveztek tévéző-söröző-böfögő szobát, ahol elvan, míg anya neveli a gyerekeket?
  • tumpara
    EgyProgramozóASokKözül: mondjuk az apa dolgozik, amíg az anya GYES-en van a gyerekkel? Nem olyan elképzelhetetlen. Egy kis jóindulat nem ártana, mielőtt kapásból nekiesünk a másiknak. 10-20 éve még indokolt volt ez az “apa is vegyen részt a házimunkában, gyereknevelésben” agresszív mantra, de azóta felnőtt egy generáció, ahol az apáknak belső igényük is van erre, úgyhogy már felesleges propagálni, ez lett a természetes (legalábbis értelmiségi körökben biztosan). Ahol meg nem, ott ez úgysem ér célba, meg kell várni az új generációt.
  • Beg
    Kicsit meglepődtem a panel elleni kirohanásokon. Biztos hogy ennél árnyaltabb a kép.

    Nem hiszem, hogy pl rosszabb szocializációs, társasági környezet lenne egy lakótelepi, társasházi negyed ahonnan minden gyerek kb ugyanabba a suliba jár. Mint az agglomeráció alvó települései, ahol a második szomszédot már jó eséllyel nem is ismered.
    Csak finoman jelezném, hogy a gyerekek 4-5 éves koruk után nem otthon töltik majd az ébren töltött idő nagy részét. Hanem mindenféle intézményekben, sport és egyéb különórákon.
    A kertet hétvégén ha tudják “élvezni”. Viszont ha meg mindig sietni kell haza a külvárosba akkor meg a barátokkal való szocializáció lesz nehéz. Saját gyerekeimen is azt figyeltem meg, hogy számukra többet ér a barátokkal eltöltött idő, mint egy újabb homokozó/trambulin/medence a kertben.

  • Tomek
    Az csak nekem szúr szemet, hogy már minden ártatlan dologra akad valaki, aki azonnal liluló fejjel üvölti, hogy hímsovinizmus?

    ha szerinted nem vagy feminista, akkor már ne is indulj el abba az irányba, mert már most is túl sok.

  • lvjtn

    senki sem üvöltött liluló fejjel, kérlek, ne rugaszkodj el a tényektől!

    az pedig kizárólag téged jellemez, hogy szerinted nem szexizmus, hogy a trendi menő “fiatalos” építész csak az ötven-hetven évvel ezelőtti amcsi lakásreklámok családmodelljét tudta szajkózni

    van anyám, húgom, barátnőm, így férfi létemre engem is zavar, amikor valaki szerint “ártatlan dolog” amikor valaki megreked a kinder, küche, kirche szintjén

  • Tomek
    hát persze, nyilván engem jellemez…

    “anya főz, gyerek kint rohangál, anya kilép-belép-ránéz” Hát ez aztán tényleg égbekiáltó, felháborító, és botrányos szexizmus… Te jó ég!

    Tényleg ráhagyom ezt a dolgot, mert úgy látszik, valóban én élek valami párhuzamos valóságban…

  • Kufar
    Egy valami nem tiszta mar regota. A FED altal nyomtatott vegtelen penz vegul kiknel landol pontosan? Ha jol tudom nem vehetnek direktben allampapirt (vagy igen?) csak masodpiacon, amivel elvileg nem kerul plusz penz senkihez csak John Doetol atkerul a FEDhez az allampapir. Vagy ha HYB-t is vehetnek mar akkor (csak masodpiacon?) is csak maganszemelytol atkerul hozzajuk a papir. Igy a napvegen minden a FEDnel lesz indirekt modon de kerdes hogy akkor a sok Jane es John Doe hova mashova teszi a penzet? Igy keletkezik plusz penz a maganemberektol akik majd elkoltik/mashova fektetik be, vagy mar kozvetlenul is vehetnek? Szoval holnap a Boeing bejelenti hogy 5Mrd $ kiad kotvenyeket es azt egy az egyben meg is vehetik? Ha tudnatok konkret peldat irni ra az nagy segitseg lenne, koszi a valaszt!

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.