Az Egyesült Államok kormánya a válságban a munkanélküliek segítségére sietett, nem is akárhogy. Minden munkanélküli heti 600 dollárt kap a munkanélküli segélyen és a helyi egyéb kiegészítéseken felül július közepéig. (Egyes döntéshozók már most decemberig szeretnék kitolni a határidőt.)

A medián jövedelem az Egyesült Államokban 865 dollár volt hetente. Ez azt jelenti, hogy ennél kevesebbet keres a munkavállalók fele.

A munkanélküli segély összege államonként változó és nem is nagy összeg, jellemzően 50 és 600 dollár között van hetente a kisebb fizetésűeknek, de a 600 dolláros kiegészítéssel hirtelen sokaknak vonzó lett a lehetőség.

Az átlagos munkanélküli segély a fizetés fele körül alakul. Ez azt jelenti, hogy még heti 1.200 dolláros fizetésnél is érdemesebb a segélyt választani a 600 dolláros kiegészítés miatt, különösen olyan munkakörökben, ahol nagy a fluktuáció. Gyári munkásnak, pincérnek, raktári dolgozónak, targoncásnak bármikor elmehet az ember egy másik céghez is, négy hónap (túl)fizetett szabadság után is.

Sok cég panaszkodik, mert csak akkor lenne jogosult az állami segítségre a cég, ha megtartja a munkavállalóinak a nagy részét. Azonban rengeteg munkavállaló jelenleg többet kap munka nélkül, mint munkabérként, főleg csökkentett munkaidőben vagy borravaló nélkül a vendéglátásban. Így viszont a cég jár rosszul, mert elesik a támogatás lehetőségétől, ha az addigi munkavállalóinak nagy része a munkanélküliséget választja. (Másrészről viszont egyszerűbb is elküldeni az embereket, akik garantált segélyt kapnak, mint egy bürokratikus támogatást megigényelni a cégnek.)

Már most is 30 millió feletti az új amerikai munkanélküliek száma és sokan arra panaszkodnak, hogy hetek óta egyszerűen nem tudnak még online sem jelentkezni munkanélkülinek, annyira le vannak terhelve a munkaügyi központok.

Egyre többen kritizálják a 2,2 billió dolláros állami mentőcsomagot az okozott károk miatt. Ha az emberek a munkanélküliséget választják a munka helyett, ez többszörösen károsítja a gazdaságot. Egyrészt ezt a pénzt, amit elköltenek erre a programra, egyszer valakinek majd ki kell fizetnie. Másrészt szétzilálja a munkaerő-piacot, ha sokan választják a segélyt, sokkal nehezebb lesz újraindítani a gazdaságot, újra felvenni a szükséges embereket. Harmadrészt pedig aki otthon ül munka helyett, az a gazdaság termelését is visszaveti.

A válság által leginkább sújtott vendéglátásban és turizmusban eleve alacsonyak a bérek, így az újraindulásnak is gátja lesz, hogy a munkavállalók nem fognak visszamenni dolgozni, amíg több segélyt kapnak, mint fizetést kapnának.

Nem lett átgondolva a csomag, nagyon könnyen lehet, hogy több kárt fog okozni a végén, mint amennyit megold. Érdemes lett volna egy olyan kitételt beletenni, hogy az összes munkanélküli segély plusz a helyi és a szövetségi támogatás összege nem lehet magasabb, mint az eredeti munkabér 80%-a.

További probléma, hogy eredetileg csak akkor járna a munkanélküli segély, ha a munkáltató küldi el az alkalmazottat. Ezt is nagyban lazította az új törvény egy gumiszabállyal, miszerint az is elfogadható, ha valaki a járvány miatt kellett kilépjen, jelentsen ez bármit is, erről semmi érdemi indoklást vagy igazolást nem kell adni. Erre hivatkozva szinte bárki lehet munkanélküli a saját akaratából is, még ki sem kell rúgatnia magát.

De az is előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló megbeszéli, hogy néhány hónapra menjen el segélyre a munkavállaló, mert ő is többet keres addig és a munkáltató is spórol rajta. Ha letelik az emelt összegű segély vagy beindul az üzlet, szeretettel várják vissza.

Bár ilyen helyzet idehaza nem nagyon fenyeget (még a jelenleg túl kevés és túl kevés ideig járó munkanélküli segélyen sem sietnek változtatni), érdemes tanulni mások hibájából.