Tanácsadás alkalmával meg szoktam kérdezni, hogy a kedves ügyfél szerint mennyit hozott az amerikai tőzsde az ezredforduló óta?

(Mert mint tudjuk, a tőzsde mindig jól hoz, csak türelmesen ki kell várnunk és ha valódi hozamot akarunk, akkor mindenképpen a tőzsdére kell mennünk.)

A válaszok évi 15 és 25% között szoktak szóródni.

Ezzel szemben a valóság ez:

9%-ot hozott az amerikai tőzsde. De nem évente, hanem 13 év alatt összesen.

Igazából örülhetünk, mert tavaly ilyenkor még 8,5%-os bukóban volt a befektetésünk 12 év után is. (Igaz, az osztalékok azért ezt kipótolták.)

Ha azt gondoljuk, hogy ilyen még nem volt máskor a világtörténelemben, ez a sok válság miatt van csak, akkor sajnos megint csalódnunk kell. A nyolcvanas-kilencvenes évek árfolyam-boomját szintén egy hasonló időszak előzte meg:

De megnézhetjük az 1936-1950 közötti időszakot is:

Aki pedig az 1929-es válság kitörésekor ült részvényekben, egészen 1954-ig, vagyis 25 évet kellett arra várnia, hogy legalább nominálisan ugyanoda visszatérjen az index, ahonnan leesett. Az elmaradt hozamok és az infláció miatt természetesen még mindig bukóban volt akkor is.

De még mindig mázlistának mondhatja magát azokhoz képest, akik a japán tőzsdébe fektettek 28 éve (vagy akár az ezredfordulón):

Visszatérve a jelenbe, például a felkapott kínai tőzsde az ezredforduló óta ugyanezen 13 évben még 20%-ot sem hozott. Még egyszer: nem évente, hanem összesen.

(Azt már megemlíteni sem merem, hogy az ábrákon a tőzsdeindexeket látjuk, ami nem tartalmazza a költségeket, márpedig költségek mindig vannak.

Ha a befektetési alapunk csak évi 1,5%-ot von le alapkezelői díj címén, máris  veszteségesek vagyunk ennyi év távlatában is. Ha voltunk olyan balgák és unit linked biztosításon keresztül tőzsdéztünk évi 10%-os költség mellett, akkor most nagyon szomorúak vagyunk.)

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tőzsde nem hoz semmit, hiszen 1982 és 2000 között például az amerikai tőzsdének gyönyörű teljesítménye volt. Aki akkor beszállt, igen impozáns hozamokra tudott szert tenni. Előfordulhat, hogy megint egy ilyen 18 év előtt állunk. Akinek pedig volt bátorsága a legnagyobb felfordulásban vásárolni, amikor mindenki eladni akart, szép hasznot csinált. Ezek a nagy zuhanások utáni emelkedések jól látszanak a fenti ábrákon is.

A lényeg csak az, hogy ne üljünk fel az olyan népi bölcsességeknek, hogy a tőzsde mindig sokat hoz, meg könnyedén meg lehet csinálni a tőzsdén évi 15-20%-ot, hogy a tőzsdén mindig nyerni lehet, csak ki kell várni. Arról ne is beszélve, hogy aki igazi befektető, annak tőzsdéznie kell, hiszen mindenki tudja, hogy csak ott lehet igazán nyerni.

A tőzsdén lehet nyerni is, bukni is rövid és hosszú távon egyaránt. Ha ezzel tisztában vagyunk és hajlandóak vagyunk kockázatot vállalni, akkor menjünk ki a tőzsdére. De ne lepődjünk meg, ha 10-15 év után is még mindig nullán vagyunk, esetleg alatta, mert ez is benne van sajnos a pakliban. Ahogy az évi 15-20%-os nyereség lehetősége is.