Az értékpapír-piacok "államosítása"

2020-04-15
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Az amerikai jegybank (ahogy a legtöbb jegybank is a világon) 2008 óta átállt válságkezelő üzemmódra. Attól való rettegésükben, hogy esetleg a gazdaság lassulni mer, vagy még kimondani is eretnekség, esetleg vissza is esik és úgy fogunk élni, mint három éve, ami egyszerűen nem történhet meg, más se csinál 12 éve, mint stimulálja a piacot.

Minden drogos tudja, hogy a hozzászokás miatt egyre nagyobb adagokat kell bevinni a szervezetbe, viszont a növekvő adagok egyre nagyobb pusztítást végeznek a függők szervezetében.

Nincs ez másként a pénzügyi stimulus területén sem. Főleg akkor nem, ha békeidőben is gyógyszeren tartjuk az egyébként egészséges versenyzőt.

A kötvénypiacok viszonylag jól működtek 2008-ig. Akinek volt pénze, kölcsönadott olyan cégeknek és államoknak, akiknek hitel kellett. A kockázattól függően az infláció felett néhány százalékkal mindenki kapott kölcsönt. Jól járt a megtakarító és a hitelt igénylő is. Aki nem elégedett meg az inflációt alig meghaladó hozamokkal, az adott a kockázatosabb cégeknek. A túl kockázatosnak ítélt cégek pedig nem kaptak hitelt, vagy csak túl drágán kaptak volna, így elhullottak, folyamatosan tisztult a piac.

Aztán megjelent egy elefánt a porcelánboltban, a jegybank, aki a maga által nyomtatott pénzzel elkezdte felvásárolni az államkötvényeket és a jelzálog-leveleket egy úgymond felsőbb gazdasági érdekből. Mivel a pénzt a semmiből teremtette és bármikor tud még többet teremteni, nagyon nem érdekelte, hogy mennyit bukik akkor, ha nullához közeli kamatot kap a kötvényekre, ahogy a kockázatot sem árazta be, hiszen az esetleges veszteség csak virtuális volt az ő szemszögéből.

Azonban a többiek, akik megdolgoztak a pénzükért, kénytelenek voltak igazodni az elefánthoz, így biztos ráfizetéssel tudtak csak állampapírokat venni, az inflációnál is alacsonyabb hozamokkal.

Ha ezt nem akarták, akkor mehettek a vállalati és a bóvli kötvények piacára, illetve a tőzsdére, esetleg fektethettek ingatlanba. Ha a jegybank a maga által teremtett pénzzel háromezer-milliárd dollárért vásárol kötvényeket, akkor ugyanennyi pénz kiáramlik az alternatív lehetőségekbe. Ha ehhez még a kamatlábakat is leviszi a nulla közelébe, akkor aztán nincs min csodálkozni, hogy a részvényárak és az ingatlanárak az egekbe szöktek, a bóvli cégek kötvényei pedig nevetséges kamatok mellett találtak gazdára, ami köszönő viszonyban sem volt azzal, hogy vissza tudja-e egyáltalán fizetni az ilyen cég a hiteleit.

Már-már úgy tűnt, hogy a FED is rájött, hogy ez a világ egy beteg világ és elkezdte igen óvatosan növelni az alapkamatot és némileg leépíteni az összevásárolt több billió dolláros kötvényállományát. Azonban az amerikai gazdaság növekedése(!!!!!!) 2% alá lassult, így újra visszatért a régi megoldásokhoz és tavaly többször is kamatot csökkentett. Mert nehogy már csak másfél százalékkal nőjön a gazdaság évente.

Ott álltunk egy kivéreztetett és gyakorlatilag a realitásoktól teljesen elszakadt, torz kötvénypiaccal, túlértékelt ingatlanokkal és ingyenpénzből felfújt, mesterségesen magasan tartott gazdasággal, nullához közeli alapkamattal, amikor megjelent egy ostoba vírus és beleköpött a status quoba.

A gazdaság most tényleg beteg lett, de mit lehet vele csinálni, ha egészséges korában is úgy szétinjekcióztuk, hogy már a vénáját sem lehet megtalálni szerencsétlennek?

Dobjunk rá atombombát. A FED (az amerikai jegybank) bejelentette, hogy akkor ő nem kispályázik tovább, mostantól korlátlanul vesz kötvényeket, de nem csak állampapírokat és jelzálogleveleket, hanem talán mást is. Hogy bemutassa, hogy nem a levegőbe beszél, gyorsan kinyomtatott közel kétbillió dollárt és felvásárolt, amit csak kapott érte.

Már 5 ezer milliárd dollárnál is több kötvény tulajdonosa a jegybank, ez az amerikai GDP negyedével összevethető összeg és alig kevesebb, mint a 6500 milliárd dolláros amerikai vállalati kötvények piaca, csak hogy tudjuk hová tenni a nagyságrendet. De ez csak a kezdet, idén még további 3 ezer milliárd dolláros növekedést várnak a jegybank mérlegében.

Felmerült, hogy a jegybank elkezd vásárolni bóvli kötvényeket is, vagyis a rossz megítélésű cégek kötvényeit is. Ezek a kötvények már most is 1,2%-os felárral vannak csak a hasonló, nem bóvli kötvényekhez képest, ami a kockázatukat figyelembe véve elképesztően kicsi, beteges különbség. Ez még jobban el fog olvadni, ha itt is megjelenik közvetlenül is a jegybank.

A japán jegybank már ott tart, hogy részvényeket is vásárol, ezt rebesgetik az amerikai jegybankról is, de reméljük, erre nem fog sor kerülni.

Többen már így is a szabad piac végéről beszélnek és zombi piacokat emlegetnek. A FED ilyen mértékű beavatkozásokkal gyakorlatilag államosítja a piacokat, ha nem akarja azt látni, hogy esnek a részvényárak, akkor azok nem is fognak esni. Akkor sem, ha a mögötte lévő gazdaság teljesítménye a felére esik, így a részvények és kötvények árazása már semmi kapcsolatot nem fog mutatni azzal a gazdasággal, amelyiknek elméletileg értéket kellene adni ezeknek az értékpapíroknak. Ha a FED azt akarja, hogy az életképtelen cégek életben maradjanak és ingyen kapjanak hitelt, akkor a piac ellenkező véleményével szemben is ez fog történni.

Ez erősen emlékeztet arra a történelmi időkre, amikor a kommunisták a gazdaságot államosították, úgymond szintén a közjó érdekében. Most sokak szerint ilyesmi történik az értékpapír-piacokon, csak kérdés, ez tényleg jó lesz-e a köznek?

A gazdaság államosítása egy hatalmas tévedés volt, azt már tudjuk, mert nem vette figyelembe a realitásokat, így a jól menő, piaci alapokon termelő cégek helyett teremtett gazdátlan cégeket, amiket alkalmatlan emberek próbáltak irányítani központi tervutasításoknak megfelelően, nagyon kevés sikerrel. Ennek eredményeképpen a végén a munkások és a parasztok sokkal szegényebbek lettek, mintha nem akartak volna nekik kedvezni a gazdasági realitások megerőszakolása árán is.

Szintén hasonló a szituáció ahhoz, amikor egy nem piaci alapon működő, diktatórikus állam saját maga határozza meg a devizája értékét, azt mondva, hogy  a helyi deviza X dollárt ér és ehhez tűzzel-vassal ragaszkodik, akkor is, amikor a feketepiacon már ötször annyit kell adni a dollárért. Előbb-utóbb kénytelen lesz beismerni, hogy a mesterséges árfolyamnak semmi realitása nincs és olyankor szokott összeomlani a helyi pénz árazása. Minél tovább ragaszkodik az állam a nem piaci árazáshoz, annál nagyobb károkat okoz a gazdaságban és utána a saját deviza árfolyamában is.

Kíváncsian várjuk, az értékpapír-piacok úgymond államosítása a jegybank(ok) erőfölényével milyen gyümölcsöt fog teremni, ha szintén a való világ ellenében hozzák a döntéseket és hosszú távon nem engedik, hogy a gazdasági realitások is beleszóljanak az értékpapírok árazásába.

Mindenesetre izgalmas időket élünk, még ha az ember jobban is szeretné az unalmas időszakokat, amikor nem történik semmi. Lenin mondta, hogy vannak évtizedek, amikor semmi nem történik és vannak hetek, amikor évtizedekre kiható dolgok történnek. Mintha a mostaniak ilyen hetek lennének.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram