Az új támogatások margójára

A héten bejelentett újabb családtámogatások tartják lázban az országot, most éppen ettől várja a mindenkori kormány, hogy megjöjjön a kedve a magyar nőknek a gyerekszüléshez.

Mivel ezek a támogatások mindenkit érintenek, vagy azért, mert kedvezményezettje a támogatásoknak, vagy azért, mert adófizetőként az ő zsebéből veszik ki az erre elköltött pénzt, vagy azért, mert lakásvásárlás előtt még jobban drágítják a kiszemelt ingatlanok árát, gondoltam írok röviden a témáról.

Néhány alapvetéssel szeretném kezdeni a dolgot.

Az első, olyan nem létezik, hogy a kormány ajándékot ad valakinek. A kormány csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit az adófizetőktől beszed személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó, jövedéki adó, termékdíj és még közel ötven más címszó alatt.

Olyan nincs, hogy a nyugdíjasok ingyenesen utaznak. Csak olyan létezik, hogy a nyugdíjasok ingyenes utazási lehetőségének költségét másokkal fizetteti ki a mindenkori kormány.

Olyan sincs, hogy az Operába vagy egy focimeccsre látogató a belépőjegy valódi költségének csak az ötödét fizeti ki. Olyan van csak, hogy a kormány a maradék négyötöd részt olyanokkal fizetteti ki, akik se Operába, se focimeccsre nem járnak. Ezért is fizetik a világ legmagasabb, 27%-os áfáját, akárhányszor vesznek valamit.

Ha ezt egyszer felfognák az emberek, itt gazdasági forradalom lehetne: az állam csak azt a pénzt tudja a zsebedbe gyömöszölni, amit a másikból előtte kivett adó formájában.

Természetesen van, hogy valaminek nagyobb a társadalmi haszna, mint az “ingyenesség” költsége. Ilyen például az oktatás. Többet nyer a társadalom (azok is, akiknek nincsen gyerekük) azzal, hogy minden gyereknek kötelező iskolába járni az adófizetők költségén. Ezek a gyerekek tanultak lesznek, munkába állnak és több adót fognak termelni a társadalomnak.

Azonban minden állami pénzköltésnél fel kell tenni a kérdést az öntudatos adófizető állampolgároknak, vajon állami feladat-e az adott csoport támogatása a többiek kárára, illetve ha az is (mert lehet, hogy az), a támogatás költsége arányban áll-e a várható haszonnal.

Mennyi társadalmi haszna van annak az új elképzelésnek, hogy minden diákot kétszer két hétre aranyáron külföldre utaztatunk, hogy úgymond megtanuljanak olyan nyelveket 28 nap alatt (amiből négy nap utazással telik), amire itthon nem voltak képesek 12 év alatt?

Az az akár félmillió forint, amit erre költünk fejenként az adófizetők pénzéből, nem hasznosulna-e jobban, ha ezt magántanárra költhetnék, vagy megreformálnánk az iskolai nyelvoktatást? Nem lenne-e kifizetődőbb megnézni, miért annyira gyatra a magyar állami nyelvoktatás, mint kiszórni ilyen kétes dolgokra tízmilliárdokat évente?

(Update: mint kiderült, 90 milliárd forintba kerülne évente ez a kétes kimenetelű mutatvány. Ebből hány anyanyelvi tanárt lehetne alkalmazni egész évben, ha nettó 500 ezer forintot fizetünk nekik? A helyes megoldás 8.436 tanár egész évben, 12 hónappal számolva, s ráadásul a kifizetett 90 milliárdból 39,6 milliárd visszafolyna az államkasszába adók és járulékok formájában. Ha nettó 250 ezerért magyar tanárokat alkalmaznánk, közel 17 ezer nyelvtanárt tudnánk pluszban felvenni és még mindig megmaradna az a csoffadt 40 milliárd az állam kasszájában. Csak hogy összefüggésbe lehessen tenni a 17 ezer nyelvtanárt, jelenleg 36 ezer tanár dolgozik a középiskolákban, ennek maximum ötöde lehet nyelvtanár. Ha csak a nettó összeget nézem, 90 milliárdból teljesen meg lehetne duplázni a középiskolákban dolgozó tanárok létszámát. Esetleg a fizetését, ami pedig a minőséget biztos javítaná…)

A másik alap, hogy az állami támogatások mindig befolyásolják a piacot és sokan ennek kárát látják.

Ha ingatlant akarok venni, de nem vagyok rá képes, mert az állami ingyenmilliókkal és államilag támogatott hitelekkel kipárnázott emberek felhajtják a lakások árát, én egyértelműen vesztese vagyok a támogatásoknak.

Ha hétszemélyes autót akarok venni, de a kereskedők jó vastagon fogják árazni holnaptól az ilyen autókat, mert a 2,5 milliós támogatással a zsebükben a családapák egymillióval többért is megveszik, mint eddig volt az ára, egyértelműen rosszul járok. Nem csak mint adófizető, de mint autóvásárló is.

Amikor majd el akarom adni, akinek 2,5 millióval kevesebbe került, olcsóbban is odaadja használtan, így megint bukni fogok a dolgon.

Azzal semmi baj nincs, ha egy állami támogatás miatt lesznek vesztesek. A kérdés, hogy nyertesek lesznek-e, illetve a vesztesek veszteségei össztársadalmi szinten lényegesen kevesebbek-e, mint a nyertesek előnyei. Nyert-e a társadalom és a gazdaság azzal, hogy az állam beavatkozása torzította a piacot?

De ha a CSOK tízmillió forintja a bejelentést követően gyakorlatilag egy hét alatt beépült az új építésű ingatlanok áraiba, majd a CSOK miatt megnőtt építkezési kedv miatt kialakult alapanyag és munkaerő-hiány miatt elszálltak az építőanyag árai és az építkezésen dolgozók vállalási árai, akkor ki nyert az egészen az ácsokon, kőműveseken és az építőanyag-forgalmazókon kívül?

(A 2008 előtti fészekrakó program is, ahol önerő nélkül, állami kezességvállalással, szocpolból százezrek vettek lakást üres zsebre svájci frankos hitelből, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a devizahiteles válság akkora pusztítást végzett, amekkorát. A bank bolond lett volna nem hitelezni a hitelképtelen tömegeknek, ha az állam kezességet vállalt értük, az emberek pedig kellően bolondok voltak beugrani a hitelfelvételbe az állami ingyen milliók miatt  De ezt csak így zárójelbe.)

A gyerekes családoknak még messzebb lett a saját ingatlan, ahogy a gyerekteleneknek is.

Nem egy embert hallottam, hogy azért megy ki külföldre, mert úgy látja, itt soha nem lesz saját ingatlana ilyen lakásárak és fizetések mellett.

S ezzel szemben hány gyerek született meg csak azért, mert a CSOK? Hány gyerek született, aki egyébként nem született volna meg és hány felnőtt ment el a kilátástalanság miatt, aki majd külföldön fog gyereket szülni és ott fog adót fizetni?

Vajon van erről felmérés? S ha nincs, akkor miért nincs? Hogyan mérjük egy állami támogatás megtérülését, ha nem mérjük a hatékonyságát? Vagy a politikai haszon az egyetlen cél, a társadalmi haszon csak lózung?

Legalább 20 éve pénzzel akarják megoldani a gyerektelenség problémáját és eddig semmi eredménye nem volt a dolognak.

A magyar kormányok európai szinten is kiugróan sokat költenek a családok támogatására és semmi kézzelfogható eredménye nincs. Az egy nőre jutó szülésszám alapján még alulról is alig közelítjük akár a környező államok, akár az Unió átlagát.

Talán nem az a baj, hogy nem születik meg a harmadik-negyedik gyerek, hanem inkább az, hogy az első kettőt sem vállalják be az emberek? Az első két gyerek miért nem születik meg? Nem az első kettőt kellene jobban támogatni, ha ott nagyobb a hiány és több haszonnal hasznosulna az állami támogatás?

A kétgyerekesek akkor sem szülnek többet, ha több tízmilliós pénzesőt szórunk a nyakukba? Miért nem? Mi kell még nekik a pénzen kívül?

Csak azok szülnek, akik nem csak ahhoz szegények, hogy gyerekük legyen, de ahhoz is, hogy ne legyen? (Egy családi havi 43 ezer forintos bevételből senki nem fog 2-3000 forintot fogamzásgátló tablettára költeni.)

Több magyar gyerek születik Angliában, mint Vas megyében? Ennek mi az oka? Hogyan tudnánk rávenni őket, hogy hazajöjjenek?

Sok mondanivalóm lenne még, de sajnos mennem kell pénzt keresni. 🙂

Ezért röviden felvázolnék egy megoldást, ami szerintem működne a mostani osztogatás helyett.

Az emberek a létbizonytalanság, a lakhatás és a kiszámíthatóság hiánya miatt nem szülnek.

Már most is évente 200 milliárd körül szórunk ki az ablakon lakásvásárlási támogatásokat az ablakon, aminek csak annyi az eredménye, hogy ennyivel drágábbak az ingatlanok és se az átlagos családosok, se a gyerektelenek nem tudnak lakást venni.

Ezt most további 150 milliárddal akarják megfejelni, ami előrevetíti a további áremelkedést, most a használt lakások piacán is.

Ebből az irdatlan sok pénzből én állami bérlakásokat építenék, két-három gyerekkel lakhatókat, évente 15 ezer darabot. Évente! 15 év alatt 225 ezer állami bérlakás lenne abból a pénzből, amit eddig elköltöttünk feleslegesen. Ha annyi lenne a bérleti díj, ami fedezi az amortizációt, talált vagyon lenne ez a rengeteg lakás az államnak. S közben minden második gyerekes család olcsón bérelhetne az államtól lakást

Ezeket a lakásokat nem szociális alapon, hanem a gyerekes házaspároknak adnám ki, mondjuk 70 ezer forintért havonta olyan szerződéssel, hogy addig lakhatnak ott, amíg az utolsó gyerek nappali tagozatra jár. Létbiztonság pipa, a gyerekeket lesz hol felnevelni. (Közben kötelezhetnénk őket, hogy tegyenek félre havonta egy lakástakarékba pénzt, így a szülőknek is lenne hol lakni, ha majd költözni kell.)

Válás esetén az maradhat az állami bérlakásban, aki a gyerekeket neveli.

Ezek a bérlakások egyszerre csökkentenék a lakások vételárát és a bérleti díjat is, mindenki más is olcsóbban lakna, így kevesebb ember menne külföldre.

A kisgyermekes anyák félállású vagy hatórás foglalkoztatását adókedvezményekkel támogatnám. Akár elő is írhatnám pont úgy, mint a rokkantak esetében, hogy 50 fős cég felett aki nem alkalmaz X darab anyukát, akinek 8 évnél fiatalabb gyereke van, adót fizet. (Jelenleg ugyanígy adózik az, aki nem alkalmaz X megváltozott munkaképességű embert.)

Normális oktatás. Az remek, hogy 30 év késéssel akarnak bölcsődéket építeni, de az csak az első másfél év. Kellene jó minőségű oktatás, 21. századi módszerekkel, nem 32 fős osztályokban, kiégett, alulfizetett tanárokkal.

S sok hasonló rendelkezést lehetne még hozni, majd legközelebb folytatjuk. De ha neked van ötleted, ami működhet, vagy külföldön működik, írd meg a hozzászólásokban.

 

(A kérdés sokkal sokrétűbb annál, mint amiről a cikk szól: miért akarjuk, hogy többen legyünk, ha csak a nyugdíj miatt, nincs-e más megoldás, például tőkefedezeti nyugdíjalap, amíg nem késő, miért van morális válságban az ország, stb. De ezek már túl messze vinnének, maradjunk a pénzügyi oldalánál a kérdésnek.)

Régen minden jobb volt

Ez nem egy politikai bejegyzés. Minden Orbánozó, Gyurcsányozó, migránsozó hozzászólást azonnal törlök. Észérvekre vagyunk csak kíváncsiak nem politikai agymosásra.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

424 hozzászólás

  • Gondolni rossz, értem?
    Kedves Kiszámoló,
    a posz nagyon jó, de az a baj, hogy logikát akarsz alkalmazni. Azt feltételezed, hogy a kortárs mindenkori vezetés fikarcnyit is szem előtt tartja az ország/nép/nemzet/emberek érdekeit.
    „Sose tulajdonítsd rosszindulatnak azt, amire az ostobaság is elégséges magyarázat.” – szól Hanlon borotvája ami sosem volt ennyire hibás mint most.
    /TLDR: van az a szintú elhibázottság, amit már nem lehet ostobaságok összeillő láncolatának betudni, hanem tudatosan és célzottan irányított, színtiszta rosszindulatnak./

    Ha összeszedjük mondjuk az “elmúltharmincév” összes, látszólag jószándékú ám alapjaiban elhibázott kormánymozdulatát, eredményül olyan végtelenól magasszintű ostobáságot kapunk amely egész egyszerűen lehetetlenné teszi hogy az adott személyek, csoportok vagy pártok csak a közelébe is jussanak bármilyen hatalmi pozíciónak, vagy akár csak megtanuljanak önállóan cipőt kötni.

  • Gondolni rossz, értem?
    A kortárs mindnekori vezetés számos esetben tanújelét adta annak, hogy teljességgel tisztában van ország pénzügyi és szociális problémáival. Ezeket a problémákat maréknyi közepes képességű szakértővel már réges régen orvosolni, de legalábbis csökkenteni lehett volna – lásd .

    *Alufóliasapka föl*

    Azonban a mindenkori vezetés – régebben burkoltan, ma viszont teljesen nyíltan – magasról tesz rá.

    Félreértelmezhetetéen jelek szerint a problémákat szánt szándékkal szinten tartják, megfelelő helyeken pedig erősítik vagy akár egészen újakat is generálnak -lásd CSOK.
    Mindezt az állam által a magyar adófizetőktől beszedett irgalmatlan mennyiségű pénz törvényes zsebretételéért.

  • Gondolni rossz, értem?
    A CSOK 10milliói sem az ácsok, kőművesek vagy tüzépesek zsebeit nehezítik, de nem is az évi 3 családihézat felhúzó vállalkozóét, hanem az ezerlakásos lakóparkok kivitelezőjét, amik hogy-hogynem, pont az aktuális hatalom strómanjainak tulajdonában állnak.
    Lásd még: játszóterek, kilátók, közvilágítás, stadion, autópálya, vasút etc.

    Esetleg rosszul látom?

  • Siraly
    Szép dolog a társadalmi hasznosság, de sajnos politikai okokból nem az alapján döntenek.
  • kulup
    Alapvetően nem értek egyet a szociális és az adórendszer ilyen mértékű összemosásával. Rászorultsági alapon kellene a szociális támogatásokat osztani. Én például kifejezetten mérges vagyok, hogy a kisebbik gyereknek ingyen adják a tankönyveit. Nem vagyok rászorulva, ki tudom fizetni, költsék azokra, akiknek szüksége van rá. Nyilván az a gond ezzel, hogy a jövedelmek nagy része láthatatlan, gyakorlatilag mindenki adót csal, és így nem lehet megállapítani, ki a rászoruló. Ennek a megszüntetése pedig nem érdeke azoknak, akik a legnagyobb hasznot húzzák belőle.
  • Egy gyerek nem gyerek, két gyerek fél gyerek
    Teljesen egyetértek, hogy nem a meglévő családokba kellene több gyereket szuszakolni, hanem a gyermekteleneknek segíteni. ÉS elfogadni, ha továbbra sem akarnak egyet sem/egynél többet. Iszonyatosan nagy a nyomás minden szempontból a (leendő) szülőkön, de főleg a nőkön. Az, hogy a hideg ráz csak az egészségügybe kerülés gondolatától is, ahol nem csak saját magam, hanem a leendő gyereke(i)m is ki tudja, mit kell, hogy átéljen(ek), legtöbbször az ott dolgozók önhibáján kívül, elrettentő erejű. Kénytelen voltam lakást venni, mert a városban, ahol dolgozom, ha nincs bejelentett lakcímem(Bp), a kórházból hazazavarnak vidékre, hogy ott láttassam el magam, részben (!) jogosan. Továbbá: az albiból kiraknak, ha gyerekem lesz, mert a tulaj nem vállalja be, hogy “nem fizetek és nem fog tudni kilakoltatni”. Igaz, erre van megoldás, de a tulajok nagy része nem vállalja be, mert közjegyzős a sztori,…
  • Egy gyerek nem gyerek, két gyerek fél gyerek
    [folyt] és ugye feketén van kiadva a lakás… A munkáltatóm szerencsémre benne lenne a részmunkaidőben, de a lakáshitelt fizetni kell valamiből, így fél év után intézményesítendő a gyerek, ha vissza akarom kapni a korábbi fizu-pozi kombót.

    Az egész 3-4-sok gyerek margójára: nem is értem, miért az agresszív “expanzió”, növekedés a cél, talán eleinte az 1-2 gyerek/család legyen meg, és induljon el egy stagnálás. Fociban sem kapura törünk, ha emberhátrányban vagyunk… hátha ezt a példát megértik, bár a kanyarban előzés alapján lehet, hogy nem. Végtelenül szomorú az egész, és pontosan úgy látom, a leendő gyerekem fogja ennek az egésznek meginni a levét.

  • Drazsé
    A hsz-okra írnék pár gondolatot.
    Állami bérlakás program: igenis lenne rá igény. Mi is szívesen költöznénk ilyenbe (persze normálisba, nem dohos, lelakott, 100 éves romba a gettó közepén), amit nem pusztán szociális rászorultság alapján osztanak. Simán ellennénk bérelt lakásban akármeddig, mert az is ad egyfajta mobilitást, míg a sajátban röghöz vagyunk kötve. Csak azért szeretnénk mégis sajátot, mert a banki törlesztő kevesebb lenne, mint az a horribilis összeg, amit lakbérre kifizetünk, csak sajnos tízmilliós önrész hiányában nincs választásunk.
    Írta valaki fentebb a XIII. kerületi passzívházat. Az tényleg nagyon menő, mi is szerettünk volna oda menni, csak épp milyen feltételeknek kell megfelelni oda is, nézzetek csak utána. Hiába lettünk volna jól fizető, kulturált bérlők, meg se pályáztuk, mert esélytelen. (Folyt.)
  • TG
    A fiatalok későn kezdenek dolgozni, ezért később komolyodnak meg, később fognak úgy álni anyagilag, hogy családon lakhatáson gondolkozzanak, 28 éves embereket csak az érdekli hogy hányan lájkolják a fényképüket, 20-25 évesen lehetne gyerek gond nélkül de 30 felett már lehet, hogy az egészség miatt sincs gyerek. Én minden fiatalt dolgozni küldenék a középsuli után, ha van esze és nem lusta tanuljon munka mellett, vagy ha lusta fizikai munkára akkor azért kezd majd tanulni, és mindent komolyabban fog venni.
  • Pampalini
    Miklós, ez egy programalkotó dokumentum vázlatának nem rossz. Ha esetleg politikai pályára lépnél, egy szavazód már van… 🙂
  • Drazsé
    Egyébként 2 gyerekem van, de nem, nem lelkesedtem be ezektől az ígéretektől, hogy akkor jöjjön a harmadik. Épp azért, mert van már kettő, és tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy mi minden hiányzik az országban. Az, hogy bérelt lakásban kell élnünk, számunkra messze nem akkora probléma (eltekintve attól, hogy sajátot törleszteni olcsóbb lenne), mint pl. az eü. ellátás állapota. Hogy ha pl. a gyereket szakorvoshoz kell vinnem valami problémája miatt, akkor vagy várok fél évet egy futószalagos vizsgálatért (ami egy akut problémánál nem túl célszerű), vagy magánúton kifizetek 10-30 ezer forintot, éves szinten több százezret.
    Mi pl simán beérnénk azzal, ha nem osztogatnának pénzeket, még akár adókedvezményt se, de cserébe ezek legyenek ingyen és gyorsan elérhetők. És akkor még csak az eüről beszéltem, pl. oktatásról nem is. Ezek motiválnának a 3. gyerekhez, nem a kamu-ingyenmilliók.
  • ditta
    Meglévő vadkeleti lakásbérleti piac amerikai jellegű szabályozása. Az ingatlankezelés is egy szakma, nálunk viszont a bérlakások jó része átlag középosztálybeli Kovács urak és Kissnék tulajdonában van, akik a maguk módján próbálják működtetni a tőkét. Mondjuk úgy, hogy hetente hetente bejönnek kulccsal “ellenőrizni” a lakás állapotát, kutya-macska-gyerek kizárva, stb. Az ilyen lakás nem tud otthonként funkcionálni.

    Másrészt a tulajdonos is ki van szolgáltatva, mi van, ha a bérlő gyereket szül a lakásba, onnantól kb. nem lehet kitenni, stb.

    Én inkább fizetek felárat, de csak profi ingatlankezelő cégen keresztül keresztül bérelek.

    Másik: nagyvárosi közlekedés. Próbáljon meg a t. döntéshozó Újpestről bejutni a belvárosba babakocsival, good luck. Felszíni gyalogátjárók, bicikli, normális forgalomszervezés – kb. a Vitézy program.

  • Gabriel
    1. Nem vállalok több gyereket, mert az egy gyermekemnek a taníttatása is komoly feladat. Edzést fizetünk, magánórákat fizetünk, mert a neveletlen gyerekek miatt nem tud haladni az órán a gyerekem.Vagy mert olyan szintű a tanár, hogy keveset tud, vagy lealázzák a renitens diákok. Nincs fegyelem, és nincs tisztelet.

    2. Nem vállalok több gyereket, mert nem vállalom azt a nyomort, amiben a szüleim nőttek fel öten..
    3. Egyre kevesebb ember kell, az automatizálás miatt, miért lenne a több gyerek megoldás?

    Ez is olyan illúzió, mint a nyugdíjkorhatár kitolása. Arra sincs garancia, hogy valaki dolgozni tud 65-éves koráig.
    Viszont ha nem dolgozik, akkor csökken az életpálya keresete, így, amikor eléri a nyugdíjat, sokkal kisebb lesz a nyugdíja. Jó buli, nem?

  • Tivadar
    Szerintem Miklós leírta azt, ami nekem is a véleményem a kialakult helyzetről! Annyit tennék hozzá, hogy a tervezett összeg alapján kb. 10-15 ezer nő fogja “csak” megkapni a hitelt, tehát lesz olyan feltétel, ami alapján nagyon sokan ki fognak esni a körből.

    másik: sokan emlegetik, hogy a múltban milyen rossz tapasztalatok voltak a bérlakás programokkal. Nem tudom honnan veszitek ezeket, mert a rendszerváltás után nem volt még ilyen mértékű program, amelyet Miklós írt és ebből a pénzből meglehetne valósítani. Ilyen mennyiségű lakás már komolyan befolyásolni tudná a piacot.
    A lehetséges problémáival együtt is inkább támogatnám, mint azt, hogy a felső középosztálynak toljuk oda a sok száz milliárd Ft.-ot.

    Nyelvtanulás: tegnap a szülőin mondta az igazgató, hogy milyen jó lenne, ha lenne nyelv tanterem a suliban. Meg persze wifi mindenhol. Ebből a pénzből szerintem kihozható.

  • Deviáns
    Lehet, hogy a ingatlanépítés pörgetése / gazdaságélénkítés a tényleges szándák?
    A németeknél működött a napelemtámogatás, roncsprémium mert sok a megtakarításuk, és nem kell importálniuk. Itt magyarországon az importot nem növelő nagy beruházás az ingatlanépítés. Ez viszont csak hitelből megy. Szerintem óriási a veszélye újra, hogy a lakosságot egy válság előtt adósítják el. Ugyanaz a hibás gazdaságélénkítő logika, mint a svájci Frankos hitelekkel volt. Megint lesz kit megmenteni 5-6 év múlva…
  • Endre
    Annak, hogy miért nem az egy gyermekesekre fókuszál a támogatás inkább matematikai oka van. Ezért lett pl a 4 gyermekes nők SZJAja eltörölve, mert ehhez képest már a 3 gyermekesek támogatása is minimum 4-szer annyiba kerülne. A teljes SZJa bázisra vetitve ez pedig kevesebb mint 0,2%, tehát minimális a társadalmi költsége. Ugyanakkor persze hatást sem kell túl nagyot várni tőle, mert a világon mindenhol a jövedelmi helyzet növelésébel párhuzamosan meredeken csökkent a gyermekvállalási hajlandóság. Lásd Hans Rosling: Factfulness című könyve.

    Szóval ritkán kell ilyet mondanom Miklós, de a tényeg mérlegén ez a mondatod egyáltalán nem áll meg: “Az emberek a létbizonytalanság, a lakhatás és a kiszámíthatóság hiánya miatt nem szülnek.” Pontosan azzal arányban ugyanis, ahogy csökken a létbiznytalanság a világ országaiban, csökken a vállalt gyermekek száma.

  • Sunshine
    Sajnos az iskolarendszer sem jó, úgyhogy én azt is a pénzpocsékolás kategóriába tenném. Én UK-ben élek gyerekkel és ingatlannal, két autóval, szabadon, mondhatom hogy jó módban. Nem hiszem, hogy egy komoly agymosáson kívül bármi hazavinne. Valaki írta, hogy Bp-n még mindig könnyebb lakáshoz jutni, mint Londonban. Nem teljesen igaz, de a legtöbben csak London belvárosát szokták nézni, és azért azt se felejtsük el, hogy London tranzitváros, 90% bevándorlóval, akik közül sokan nem is a letelepedésért mennek. És London nem egyenlő UK, más Bp-hez mérhető nagyvárosokban simán tudsz lakást/házat venni, 5 év munka után, és nem fizetsz sírodig hitelt. Sokan élnek kiutalt lakásban is, de ez itt nem jelenti, hogy a társadalom legalja lenne, megvannak az okaik, megfontolásaik, de ez csak az “őslakosokra” igaz. A bevándorlókból tényleg az költözik ilyenbe, aki lecsúszott.
  • Endre
    “Az egész 3-4-sok gyerek margójára: nem is értem, miért az agresszív “expanzió”, növekedés a cél, talán eleinte az 1-2 gyerek/család legyen meg, és induljon el egy stagnálás.’

    Ez azért illúzió, mert egy csomóan valójában nem akarnak (stabil párkapcsolat, vagy éppen értékrend okán, vagy egészségileg, korukból adódóan nem tudnak) gyermeket vállalni, és egyébként is 2,1 kellene egyáltalán a minimális “újratermelődéshez”.

    Az egyensúlyi helyzet is fényévekre van még, ahhoz is jelentősen több gyermeket kellen vállalni (1,5-nél tartunk most). Most az a tét, hogy katasztrofális vagy csak nagyon rossz lesz a demográfiai helyzet 20-30 éves távlatvban.

  • SzaboZ
    Nekem nagyon tetszik a családtámogatás, a gyermekek után járó adókedvezmény, de ezek a hóbortos bakugrások, amiket a kormány csinál NEM.
    Bevezették a CSOK-ot, pont annyival lettek drágábbak a környékünkön a családi házak, és nagyobb lakások!

    Az a konkrét lakás, ami 3 éve még 30M Ft volt, most 50M.
    Tehát a kormány végülis a lakást eladók zsebébe juttatta az adóforintokat.

    Én nem fogok 50M-ért lakást venni, inkább maradok a mostaniban, és külföldi részvényekbe teszem a pénzt.

  • Werner
    Te bérlakást építenél, Orbán meg nem azt építene. Ebben a rendszerben az a jó, hogy Orbán rájött: a magyaroknak semmi nem jó, mindenre pampognak. És nem érdekli. Jól is van ez így: végre vezet valaki.
  • Tiboro
    Miklós szerintem te is tudod, meg mindenki, hogy itt az elsődleges cél a lakáspiac, a hitelezés és a GDP pörgetése. E mellett talán (hangsúlyozom talán!) a háromgyermekes családok azok, akik esetleg jól járhatnak, a többiek meg így jártak, nem tudnak versenyezni az árakkal. Mivel minden támogatás szinte azonnal beépül az árakba, így ezekből alig profitálnak bármit is a családosok, ez a pénz a befektetőkhöz kerül egyből. Fiatalként támogatnám a bérlakás programot, mert mit akar egy fiatal? Kiszámíthatóságot! Na ez nincs a mostani albérleti piacon, lakást meg esélyed sincs venni a fővárosban, mert gyorsabban drágul, mint bármi. Szóval ez egy bullshit a Kormány részéről, hogy a magyar saját lakást akar MINDEN ÁRON. Mert ilyen áron köszönöm szépen, de nem kell. Megfizethető lakhatás kell, az mindegy, hogy milyen formában.
  • Axt
    Jaminak igaza van abban hogy nem a nő dönti el egyedül hogy nem fog szülni. Ehhez 2 fél kell. És sokszor ez a probléma gyökere, hogy a 2 fél egyike vagy mindkettő nem érzi elérkezettnek az időt. Mert mindenki félti a saját kis szabadidejét, a bulikat, mindent, ami a semmittevéssel kapcsolatos. A fejlett nyugati népek (mi is) el vagyunk kényelmesedve. A reklámokból is az folyik, hogy légy önmagad, bulizz, csinálj teljesen felesleges képeket a 6 kamerás mobiloddal (minek???). Szóval férfiak és nők közösen hibásak ebben, és persze jól jön nekik, ha ráfoghatják az anyagiakra. Kíváncsi vagyok arra, hogy vajon tőlünk nyugatabbra mire fogják az emberek a népességcsökkenést.
  • Vili
    es a nornalizalodik az mit jelent majd vajon? Felment egy budai panel ara 3x-osara, de kb. minden ertelmes helyen bp-en 2-3x-osara, ujepitesunel nem ritka 1m feletti nm ar, semmi extra kornyeken … most ha “visszakorrigal” 20%-ot, azzal oszinten szolva nem vagyunk kijjebb. Ja, a sok ujepitesu, a hasznot maximalizalando gondolom, tobbsegeben 30-40nm-es luk .. na az is idealis amugy 4 gyerekhez!
  • bicskanyitogato
    Imádom ezt a blogot/oldalt! És, mint a CSOK 1.0-nál, most is megjött a kedvem a kommenteléshez. 🙂
    @Kobe:
    „Illetve, ez is “beavatkozás a piacra”, hiszen ez lejjebb nyomná az albérletárakat, ez lejjebb nyomná a lakásárakat” – a cikkben azt hiszem ki is van emelve félkövérrel, de most vissza is keresem, tehát: „A másik alap, hogy az állami támogatások mindig befolyásolják a piacot és sokan ennek kárát látják.” NEM jár(hat) mindig mindenkinek mindenből!!!
    „Csak azert mert jozsi a kubikos a brutto 250 helyett mar csak brutto 300ert vallalja el?” – jó lesz az 400-450 000 HUF NETTÓ(!)-nak is a kubikosnak/építőiparban dolgozó betanított kisegítőnek… És ez nem vicc. De azért vicces.
    Miklós 4 PREZ! 🙂
  • Drazsé

    “Amit én tennék: Családi adókedvezményt maximumát lecsökkenteném, az így megspórolt összegből (is) megemelném a családi pótlékot.”
    Na, ez pl. butaság lenne. Mert most a társadalomnak pont az a rétege szül az átlagot jóval meghaladóan gyerekeket, akik – mind gyerek, mind szülő – folyamatosan csak teher a társadalmi kasszának, nem tesz bele semmit. A gyerekszám statisztikát növeli, de egyébként semmi mást nem csinál, nem fog értékteremtő munkát végezni, adózni. Az alanyi jogon járó családi pótlék emelésével csak ezt a társadalmi réteget motiválnád arra, hogy még több gyereket szüljenek a semmire.
    Lépj be egy random, családi pótlékkal foglalkozó fb-csoportba, és látni fogod. Rengetegen vannak, akik a csp-ra teszik fel a komplett családi költségvetést, és ha 1 nappal később jön, mint előző hónapban, már összeomlás van.
  • Semese2
    Amiert nem viszem Magyarorszagra a kulfoldon elo gyerekeimet. Csak nyaralni
    – oktatas. Ahogy Magyarorszagon a gyerekkel bannak. Amilyen nyomast tesznek rajuk. Ahogy kezelik a tanulasi nehezseggel kuszkodoket.
    – idegengyulolet. En egy elfogado es sokfele tarsadalmat szeretek korulottuk latni. Ahol teljesen termeszetes es elfogadott a sokfele borszin, szokas es vallas
    – ahogy a nokrol beszelnek, nokkel bannak. Mitha visszamennek az idoben.
    – a fizetesek es amire eleg. Szinte barhova megyek, barmit csinalok, ugy indul hogy 10ezer.
    – egeszsegugy es halapenz. Asszem ezt nem kell kifejtenem
    – tamogatas es szoc halo az elvaltan gyereket neveloknek, raszoruloknak
    – hangulat. Ha csak a boltba bemegyek es ahogy hozzam szolnak. Vagy az orvoshoz. Vagy felszallok egy villamosra

    2 het utan minden alkalommal azt erzem hogy csak el innen.

  • P.Gábor
    Üdv!
    Én általános iskolás koromban egyszer juthattam ki egy csereprogram keretében, csupán 1 hétre Németországba. Életre szóló élmény volt. Mindezen túl a nyelvtudásom óriásit fejlődött csupán az 1 hét alatt is. Ha ennek a 4x-ét töltheti minden gyermek kint, az olyan ajándék nekik, amit szerintem fel sem lehet becsülni. Tömegével vannak, akik addig, amíg maguknak meg nem termelik egyszer a rávalót, nem jutnak el külföldre. Szerintem ez mind élményben, mind nyelvi fejlődésben óriási ajándék a fiataljainknak, és az oktatás gyakorlativá válásához is egy újabb előrelépés.
    Btw. van 2 felsőfokú nyelvvizsgám, úgy gondolom egész jó vagyok idegen nyelvből. Annál jobban nem lehet fejlődni, mintha idegen környezetben van az ember.
    Én szívesen adok az adóforintjaimból arra, hogy a fiatalság kicsit kiutazhasson tanulni, és élményeket szerezni.
  • OFFliner
    axt 2019-02-14 at 09:53
    nnk 2019-02-14 at 10:27
    Ha itthon olyan lenne az albérleti helyzet, mint mondjuk Németországban, akkor nem lenne mindenki élete célja a lakás, mert egy albiban is kényelmesen élhet élete végéig (ha csak az futja a fizetésből), nem teszik ki évente az épp aktuális lakásból. Durva, de akár még gyerek(ek)kel is találsz albérletet. Jót.
    És létbiztonság szempontjából mindegy, hogy saját lakásban élsz vagy albérletben, a lényeg, hogy tudod, hogy holnap is és 10 év múlva is tudsz lakni. Kiszámíthatóság.
    Na most próbálj meg gyerekekkel normális albérletet találni. Egyszerűen MUSZÁJ mindenkinek rábuzulni a saját ingatlanra, különben az utcán végzi a gyerekkel. Nem a magyar virtus vezérli őket. De sajátot meg nem tudnak venni és egyre kevésbé fognak tudni. Így elég kontraproduktív amit csinálnak, már ha azt feltételezzük, hogy tényleg az a cél, hogy több gyerek szülessen.
  • OFFliner
    NN
    2019-02-14 at 10:44
    Azt komolyan gondolod, hogy értékelnék a választók, ha letennél az asztalra egy jó gazdasági ill. szociális programot?
    Szerinted hányan értenék meg, vagy olvasnák el egyáltalán?
  • P.Gábor
    A 7 ponthoz pedig annyit, hogy 29 éves apuka vagyok 2 gyermekkel, és várjuk a 3-at. Évek óta a komfortzónán felül építjük a jövőnket a feleségemmel. Gyermekek vállalása mellett dolgozunk mindketten, és végeztük az egyetemeket. Saját erőből a jelenlegi albérlet árak mellett esélyünk nem lenne félre rakosgatni annyit, hogy valami élhető saját ingatlant vásároljunk. 3 lakástakarék fut, amit még időben megkötöttünk, az 10 év után is csak szűk 10 millió. Addigra a legnagyobb gyerekünk már középiskola közepén… Vegyek valamit onnan 25 évre…
    8 éve dolgozom, azóta vezetem és tervezem a költségeinket. Jól keresek, de 10-12 milliós önerőt nem tudtam még összerakni
    A CSOK-kal ez megvan, és havi 200-250 ezer bérleti díj helyett kb. 40-50.000 körüli kamatköltségem lesz. A többit a lakástakarékkal együtt mintha félretenném.
    Közben majd kis hitelelengedés, stb.
    Igenis segít az esztelen pénzosztás
  • Géza
    Évente 100 ezer gyerek születik, nem 15 ezer. Ahhoz, hogy ennyi pénz legyen akkor el kéne törölni az összes jelenlegi támogatást (családi pótlék, családi adókedvezmény, babakötvény, egészségpénztér támogatás, ingyenes tankönyv, ingyenes étkeztetés, stb.).

    “Ezeket a lakásokat nem szociális alapon, hanem a gyerekes házaspároknak adnám ki, mondjuk 70 ezer forintért havonta”

    Legfontosabb kérdés, hogy mi alapján válogatva ha 100 ezer új igénylő lenne évente?

    És hol lennének a lakások? Mind Budapesten? Ki költözne olyan helyre ahol nincs munka és családi pótlékot se kapna de 70 ezret fizetnie kéne ezentúl? 70 ezres törlesztővel lakást lehet venni.

    Mennyit növelne az építési költségeken évről évre a 15 ezer új lakás? Ugyanúgy növelné az építési költségeket.

  • Ordas
    Alapvetően ott van a különbség, hogy a Fidesz kormány a munkában lévő középréteget támogatja. Aki termel vmit, előállít vmi értéket. A szocialista kormány a tervszerűen segélyből élőket támogatta, aminek a minimális létfenntartáson kívül társadalmi haszna nem volt (éhenhaláshoz sok volt). Ezt kell benyelni a károgóknak, hogy ma nem azt a lovat ütik, amelyik húz.

    A 27%-os ÁFA hiszti műhiszti. Teljesen normális, ha a fogyasztást adóztatják, nem a keresetet. Egyrész fehéríti a gazdaságot (ha egyre többen vannak bejelentve), másrészt a legigazságosabb, mert a gazdag annyival többet fizet, amennyivel többet fogyaszt. Egyenes arányosan. Másrészt annyi minden került már át 5%-ba, hogy egy család átlag ÁFÁ-ja tuti kevesebb, mint a szocik 25%-os ÁFÁ-nál (aminek csak annyi volt az előnye, hogy könnyű számolni)

    Más. Hol lehet leellenőrizni, hogy Londonban több magyar születik, mint “vazs”-ban?

  • Ákos

    Arra a margóra szeretnék írni egy széljegyzetet:
    Magyarországon cca. 4.4 M lakóingatlan van. Ha ezt 100 év alatt szeretnénk lecserélni, hogy 100 év múlva senki ne lakjon 100 évesnél régebbi lakásban, akkor ~44.000 lakásnak kellene épülnie évente.
    Naezthogyoldjukmeg?
  • Ordas
    Azzal egyetértek, hogy csak pénzért nem lesz gyerek. Mi kell hozzá? Aktív nagymama, rugalmas munkakörülmény. Pl. homeoffice, amikor beteg a gyerek. Vagy a nevelési tanácsadóba ne csak munkaidő közepén lehessen menni, hanem elején, vagy végén. A gyerekorovosnál ne kelljen órákat várni. Legyen automatikus bölcsi és óvodai hely. Értelmes képzések, külön foglalkozások legyenek, hogy azt a gyerek “munkaidőben” elvégezze, ne külön, a szabadidejéből kelljen elráncigálni.
  • hargi
    A nyelvtanulással kapcsolatban pont a cikkben leírtakra jutottunk mi is tegnap kollégákkal beszélgetve. Kétszer két hétben nem lehet pótolni évek hiányos/nem megfelelő oktatását. Ennyi pénzből (jobban) megfizethetnék az iskolai tanárokat, felvehetnének még néhányat, hogy kisebb csoportokban taníthassák a nyelvet, tarthassanak plusz órákat a tehetségesebbeknek, felzárkóztatást a lemaradóknak, stb.
    A bérlakás témához: kb. húsz éve a helyi önkormányzatnak volt olyan programja, hogy fiatal házasok 4 évre beköltözhettek egy garzonba kedvező áron, ha mellé igazoltan félretettek lakáscélra X összeget. Mi így kerültünk friss házasként albérletből ide, majd a spórolt pénzzel be tudtunk szállni egy épülőben levő társasházi lakásba. Óriási segítség volt. Persze kis odú volt a garzon és az első lakásunk is csak 40 m2 volt, de elindultunk
  • Ordas
    Ez a bérlakás dolog jó, de javasolnék:

    – futamidő után töredék áron megvehető (gyk. lízing)
    – mindenki olyat válasszon, amit szeretne és bír. Ha két gyerekkel hatszobásat, akkor azt. Nyilván a négyzetméter arányos fajlagos bérleti díj azonos egy kisebb és nagyobb lakásnál is (más adottság azonossága esetén).

  • Unortodox a négyzeten
    Nos, én így csinálnám:

    1. Progresszív adózás. A kulcsok mondjuk bruttó 300 000-ig 10%, 300 000 – 900 000-ig 20%, afölött 50%. Inflációkövető lenne.
    2. ÁFA 15%. Egységesen. Nincs kivétel.
    3. Nyugdíj fokozatos kivezetése. Ettől a pillanattól kezdve senki sem fizet járulékot, de nyugdíjasként mindenki megkapja az eddig befizetettnek megfelelőt. Kemény lenne, de ez lenne az igazi mérföldkő! => Lassan mindenki tudatosan bánna a pénzzel, és nem lehetne megvenni senkit. Ha valaki nem tud előre gondolkodni, hamarabb éhen hal. => természetes szelekció
    4. Államilag finanszírozott vagy magánegészségügy. Vagy vagy. A kettő együtt nem működhet. (Az alaptörvény szerint minden ember egyenlő. Az egészségügyi ellátást illetően is. Nos, tessék.) => Előbbi esetben marad a járulék fizetése, utóbbi esetben nem.

  • Unortodox a négyzeten
    Folyt.

    5. Ingyenes oktatás. Igen, a felsőoktatás is. De csak akkor, ha el is végzi. Ha nem, fizet, mint a katonatiszt. (Sokan azért nem képzik át magukat a munkaerőpiacnak megfelelően, mert sokba kerülne egy 2. diploma.)
    6. Állami cégeknél ill. közalkalmazottaknál a maximális fizetés a mindenkori minimálbér 10-szerese. Ennél egy fillérrel sem lehetne több. => élősködők kiiktatva
    7. Mindenfajta egyéb juttatás kivezetése, és beépítése a bérbe. => nincs több ingyen kocsi, meg benzinpénz stb. (aki sokat keres, az meg tudja venni) => morál javul
    (Majd ha bevezetik a 13 ill. 14 hónapos évet, akkor majd vissza lehet hozni a 13. és 14. havi bért. LOL)
    8. Ingatlanadó. Az első lakóingatlan adómentes (ha benne laksz), a második az ingatlan értékének 10%-a, 3. 20% és így tovább. Ügyeskedők pórul járnak. Ez van. A sok „kicsi” helyett (amit kiadásra vettek) vesznek egy nagyot saját használatra.

  • Virag
    Nyelvtanulás:
    Csak két témát súrolnék érintőlegesen. Külföldi nyelvtanulás. 2 hét totálisan haszontalan. Mikor mi kijöttünk külföldre erős nyelvtudással, az első pár hétben alig értettünk valamit. Annak örültünk, hogy a témát meg tudtuk jelölni, amiről szó lehet. A helyi akcentus itt jellegzetes, de gondolom mindenhol idő kell adaptálódni. Egy anyanyelvi nyelvtanár támogatása otthon sokkal több hasznot hozna.

    Egészségügy: Pont 2 napja volt téma ebéd közben a kollégákkal, hogy egy német kórházba bekerült egy angol kolléga, és panaszkodott, hogy a nővérek nem kedvesek vele. Nincs smalltalk csak jönnek ellenőriznek és teszik a dolgukat. Megkérdezték, ez hogy megy Magyarországon. Mondtam nekik, hogy itt nincs ilyen probléma. Aki bekerül a kórházba az utána nem nagyon panaszkodik, mert többnyire nem jön ki élve.

  • Panasonic
    kis tulzassal Budapest Belvarosanak a fele 100-150 eve berpalotanak epult, melyeket egyreszt jomodu emberek megtakaritasait koncentralo reszvenytarsasagok, masreszt a nyugdijtarsasagok,mbiztositok epittettek es mukodtettek, legalabb ket tarsadalmi problemat megoldva egy csapasra (lakhatas, nyugdij elotakarekossag ertekalloan) Szoval nem kellene feltalalni ismet a spanyolviaszt, hisz a rendszer tokeletesen mukodott, csak a vilaghaboru, majd az allamositas tett be neki.
  • Unortodox a négyzeten
    folyt.

    9. Minden segély és kedvezmény eltörlése. Minden! Helyette minden 18(!) év feletti számára alapjövedelem, de éppen csak annyi, hogy éhen ne haljon. Tippre jelenleg ez 50 000 Forint.
    10. Bérlakás program, ahogy Miklós írta. Sokan biztos azért sírnak itt, hogy nem lenne jó, mert akkor a 3. és 4. ingatlanjukat már nem tudnák annyiért kiadni. Nem sajnálnám őket.
    11. Örökösödési adó. Minden örökös egy átlagos(!) budapesti lakóingatlannak megfelelő összeget örökölhet adómentesen. Afölött fizet. => nincsenek dinasztiák

    Most hirtelen ennyi jutott eszembe. Ha tovább agyalnék, biztosan precízebb lennék…

  • Blöki
    Gondolatébresztő írás, egyet is értek vele, és a hozzászólások többsége is jó érveket vonultat fel. Csakhogy a jó érvek itt teljesen fölöslegesek, a kormányzati szándék ugyanis valójában nem a több gyerek, hanem a politikai hatalom biztosítása megosztó ígéretekkel. Az ígéretekre a kormányt támogatók csak helyeselni tudnak, hiszen ugye nemes dolog a magyar anyákat, családokat támogatni. A másik oldalon állók pedig hiába szedik ízekre, az érvekre senki nem kíváncsi. Jó téma lesz a közösségi oldalakon nekimenni megint egymásnak, hiszen aki le meri írni, hogy milyen valós megoldások lennének, az azonnal megkapja a címkét, hogy “inkább a migránsokat támogatná, mint a magyar családokat”. A politikai sz@rkavarók pedig elégedetten figyelik, hogy rágja mindenki megint a gumicsontot. Jó írás tehát (jó írás lenne egy olyan világban, ahol érnek valamit az érvek), de itt és most sajnos tévútra visz.
  • G
    Berlakasban mar nem laknek amiota van sajat. Barmi tortenik kaja-rezsi megoldjuk, de ha berelni kell akkor nagyobb stressz.
    Az elso es masodik gyerek szuleset kellene tamogatni korhatar nelkul. En 36 evesen talaltam meg a ferjem, addig nem szultem volna. Korai nyugdijra torekszunk es a korhatar miatt kicsuszok barmilyen kedvezmenybol. Nem putrira szulom a gyereket, hanem ertelmes, jo anyagi helyzetu, jozan, diplomas csaladba. Nincs hitelunk.
    De amig a korrupt, uram-batyam rendszer mukodik itthon, a visszaosztas, lefizetes, megbuheralas nepe vagyunk, addig nem hinnem, hogy szulnek tobbet.
    Kint eltem egy evtizedet. Olyan lakas es mortgage arak vannak, hogy meg az otani jobb fizetes fenyeben is itthon konnyebb lakashoz jutni.
    Allami berlakasbol 50+ evesen kikoltozni es akkor probalni venni sajatot…..vicces.
    Az oktatas elavult es szuklatokoru, az egeszsegugy kizsigerelt es halapenzes.
  • Családfő
    Összeszedett cikk, intelligens hozzászólások, és sokféle – sokszor ellentmondó – javaslat. Egyáltalán nem meglepő módon.

    Szerintem a legnagyobb baj, hogy messze túlnőtt bárkin és bármilyen kormányon a világ működése és az emberek elvárása az adott országban. Lehet megoldást találni országok szintjén? Ha nem, akkor van realitása országokon keresztülívelő megoldásnak? Látjuk, hogy egy-egy ország döntése önmagában nem feltétlenül segít, miközben az országok közötti összefogás is legfeljebb politikai alkuk alapján működik, semmint a tisztán gazdasági racionalitás vonalán. Ami normális, hisz minden ország a saját pozícióját erősítené…

    Ui: a kivándorlás sem magyarázható csak az itthoni körülményekkel, sokkal inkább az olyan szintű mobilitással és munka / pénzügyi opciókkal globálisan, ami 200 éve még települések között sem feltétlenül volt meg, vagy 20-30 éve közeli országok között sem.

  • Dörnyei József
    A bérlakás Magyarországon megbukott. Lehetne vele újra kísérletezni, de az idő, ami mindig drága.

    A meghozott intézkedések jók. Csak akkor kerülnek pénzbe az adófizetőknek, ha valóban születik gyerek, tehát ott, ahol bármilyen okból nem születik gyerek, pénzbe sem kerül. Ez nem derül ki a cikkből. 🙂

    Nekem már van két gyerekem, a harmadik nem miattam nem született meg. Nem kaptam eddig sem támogatást és ezentúl sem fogok, ennek ellenére helyesnek tartom ezt az irányt.

    Olcsó állami lakásokat esetleg lehetne építeni Budapesten, ez nem lenne hülyeség. De aztán eladni 3 v. több gyereket nevelő családoknak, nem bérlakást csinálni belőle.

    Jó kérdés, hogy vajon a piac miért nem épít ilyen lakásokat?
    Válasz: nem ezen lehet maximum profitot hozni. Ezért kellene az államnak építenie ezeket.

  • Moltiszanti
    index.hu/gazdasag/2019/02/14/demografia_csaladtamogatas_szikra_dorottya_orban_viktor_het_pont/
  • Optimista
    Állandóan sír mindenki, hogy milyen nehéz minden manapság (megélhetés, családalapítás, egészség), pedig szerintem nagyon igaz az alábbi (kiragadott) mondat:

    “Bár biztos nem érzi így mindenki a mindennapokban, a világ eddig élt legszerencsésebb, legbékésebb, leggazdagabb és legegészségesebb generációja vagyunk.”

    Forrás: index.hu/gazdasag/2019/02/11/jol_latja_orban_valoban_a_demografia_a_vilag_elso_szamu_gazdasagi_problemaja/

    (Ha valakinek van pár perce szerintem az egész cikket megéri elolvasni)

    Nyilván lehetne még jobban csinálni, jobban beosztani/újraosztani az erőforrásainkat, de érdemes néha elgondolkodni rajta és értékelni, hogy már most hol vagyunk a korábbi nemzedékekhez képest!

  • Addam
    Bocsánat, népesedési problémáról hogyan lehet érdemben írni a migráció témájának megkerülése mellett?
  • Yukonsql
    “Az emberek a létbizonytalanság, a lakhatás és a kiszámíthatóság hiánya miatt nem szülnek”
    Hm.. Szerintem régebben a történelemben szinte barmikor Magyarországon ennél csak nagyobb letbizonytalanság volt, megis tobb gyermek született… A Brexit kapcsán nem ugy látom hogy kiköltözö barátaim nagyobb letbiztonsagban élnek Londonban. Házat sem vesznek hamarabb, de még lakást sem.
    Számomra a világban lévő termékenységi ráták is inkább azt mutatják, hogy magasabb GDP, magasabb eletszinvonal inkabb negatívan hat a gyermekvállalási kedvre.
    Picit meglep hogy ilyen határozottan állítod ezt..
  • jajnemár

    “A gyerektelenek, egy gyerekesek meg legyintenek.”
    Ez a kurva nagy baj. Ha nem azonnal van pénzeső, akkor már nem is kell. Carpe diem és társai, az ilyen legyintőknek a fejükben van a baj.