Mikor nem fizet az életbiztosítás?

Folytatva a tegnapi írást a kockázati életbiztosításokról, gyakran felteszitek a kérdést, hogy milyen esetben nem fizet a biztosító egy életbiztosításra.

Nos, ehhez el kellene olvasni a biztosítási feltételeket, amit általában senki nem tesz meg. Kigyűjtöttem  néhány fontosabb pontot, ezek általában a legtöbb biztosításnál ugyanaz. Ettől függetlenül mindig olvasd el az összes biztosításod feltételeit és ne törődj bele, ha nem értesz valamit. Ilyenkor hívd fel az ügyfélszolgálatot és kérd, hogy magyarázzák meg, ez mit jelent, vagy jól érted-e, ha arra gondolsz, hogy ez ezt jelenti. Sok csalódástól fogod megkímélni magadat.

» Read more

Share

Bonyolódik az állampapír kérdés

A múltkori bejegyzésre (//kiszamolo.hu/allamkincstar-vigyazz-hova-utalsz/) reagált az Államkincstár sajtóosztálya, hogy ez mennyire nem így van, mert idézem “A Kincstár az állampapír-forgalmazáson belül is különös figyelmet szentel az ügyféligényekre, az ügyfél centrikusságra és nem utolsó sorban a biztonságra.

Az ügyfelek részére vezetett értékpapír-nyilvántartási számla (úgynevezett referencia számla) és a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) közötti, esetleg tévesen kezdeményezett és végrehajtott tranzakciók kezelésére a Kincstár az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel – mint kibocsátóval – együttműködve külön ügyvitelt alakított ki.

A kialakított ügyvitel lehetővé teszi, hogy az érintett ügyfél írásos megkeresése alapján – annak kincstári kivizsgálását követően – indokolt esetben a Kincstár az eredeti műveletek korrigálásaként technikai tranzakció rögzítésével hajtja végre az állampapír vásárlási műveletet az ügyfél eredeti „célszámláján”. Teszi mindezt oly módon, hogy az ügyfélnek nem kell elszenvedni sem árfolyamveszteséget, sem pénzügyi tranzakciós illeték fizetését, továbbá a rendezés nem értelmezendő TBSZ kivonásnak, így az nem vonja maga után annak megszűntetését sem.”

És ezért jelentessek meg helyesbítést, hogy tévesen közöltem a cikkben leírtakat, mert “A fenti állításainkkal ellentétben a valóság az, hogy a Kincstár ügyfeleinek semmilyen kára nem keletkezik a referencia- és TBSZ számla közötti rendezés kapcsán.”

Ennek nagyon örülök, ha tényleg így van, kár, hogy erről az ügyintézők mit sem tudnak. A szóban forgó ügyfél a tanácsomra augusztus elsején 13:59 perckor hívta a 06-70-4609000-es központi számot, ahol a kolléga arról tájékoztatta az ügyfelet, hogy nincs más megoldás, mint el kell adni a gép által felajánlott 2%-os veszteség mellett az értékpapírt és újra kell venni azt, immár a jó számlaszámra. Az ügyfél a beszélgetés alatt végig a méltányosságra hivatkozott, ennek ellenére szó sem volt semmilyen méltányosság lehetőségéről. Azóta az ügylet már végre is lett hajtva, veszteséget okozva az ügyfélnek.

Egy másik ügyfél ugyanígy járt, ő személyesen volt benn az egyik kirendeltségben, vele is eladatták a hibás vételt és újra meg kellett vennie az állampapírokat, szintén elbukva a 2%-ot. Itt sem tettek említést semmilyen méltányossági kérelem lehetőségéről.

Ezért még egyszer örömmel hallom az ügyviteli rendet, de nem volna baj, ha erről a telefonos és pultos kollégákat is tájékoztatnák.

Ha pedig te is így jártál, ne legyél rest írni az Államkincstárnak, hivatkozva a fenti állításra és kérd az elszenvedett veszteséged jóváírását méltányossági alapon.

Share

A kockázati életbiztosítás: komoly változások és piaci körkép

Update: Megszületett az egyesületünk kockázati életbiztosítása, te is csatlakozhatsz. Ötezer forintért 20 milliós fedezet, részletek ezen a linken.

A legolcsóbb csoportos életbiztosítást kínáló CIB Bank augusztus 8.-án megszünteti a 8 milliós kockázati életbiztosítását és radikálisan átalakítja szeptember elsejétől (nagyobb részben megszünteti) a családfő biztosítását.

Az egyedi kockázati életbiztosítás piacán egyik piacvezető Aegon Vital szintén gyökeres átalakuláson esett át, egyrészt valamivel drágábbak lettek a haláleseti díjak, cserébe kategóriákkal olcsóbb lett a rettegett betegség díjszabása.

Ezért érdemes átnézni a jelenlegi lehetőségeket és amennyiben számodra a legolcsóbb, még gyorsan kötni CIB életbiztosítást.

Elöljáróban egy rövid összefoglalás a kockázati életbiztosításokról. » Read more

Share

Megtakarítások Angliában

Egyes vélemények szerint London a második legnagyobb magyar város, már ha az ott dolgozó magyarok létszámát tekintjük. Egyre több honfitársunk próbál szerencsét Angliában és tartózkodik ott rövidebb-hosszabb ideig.

Ádám az ő kedvükért összefoglalta a kinti TBSZ-szerű megtakarításról fontos tudnivalókat és egyéb információkat, a cikk további része az ő írása. » Read more

Share

Újabb hírek Ukrajnából

Nemrég megint voltam Ukrajnában és pár fontos infóval lettem gazdagabb az előző cikkhez (Bankbetétek Ukrajnában) képest.

Azonban előtte szeretnék reagálni egy portfóliós hírre, amit rengetegen átküldtetek. (Itt tudod elolvasni még egy pár hétig)

A cikkben leírtak igazak, de nem sok újdonságot tartalmaznak, ezeket már évek óta el lehet mondani Ukrajnáról. A cikkemben én is kiemeltem, hogy bár a legtöbb mutatóban Ukrajna toronymagasan felettünk áll, az alacsony devizatartalék nagyon sebezhetővé teszi az országot.

Ha pedig egy kicsit átírod a cikket, gond nélkül szólhatna Magyarországról is. (“Abban mindenki egyetért, hogy az adórendszerben jelentős változásokra lenne szükség…. A lakosság így vagy úgy, de érzi, hogy valamit nem csinál jól a kormány…. a növekedési pályát illetően ugyanis túlságosan optimista….Elemzők szerint Ukrajna befektetői megítélése IMF-megállapodás hiányában tovább romolhat és a többi) » Read more

Share

Államkincstár: vigyázz, hová utalsz!

Az egyik ügyfél ma akart venni a TBSZ számlájára prémium állampapírt. Azonban szerencsétlenségére benézte a számlaszámot és a normál számlára vette meg az állampapírokat több millió forintért.

(Mivel általában egyszerre nyitod a normál és a TBSZ számládat, ezek egyedül az utolsó számjegyben térnek el.)

A TBSZ szabálya szerint meglévő értékpapírt nem vihetsz be TBSZ alá. Ezért el kell adni 2%-os bukóval a frissen vett prémium állampapírokat és a pénzt immár a jó számlára beutalni, majd újra megvenni ott ugyanazt még egyszer.

Persze lehetne jó fej az Államkincstár és mivel ez sűrűn előfordul, eltekinthetne ebben az esetben a 2%-os büntetéstől és ingyen visszaválthatná napon belül az állampapírt, ha ugyanakkora értékben még aznap veszel ugyanazt a másik számládra. De nem jó fej és nem tekint el. Megszívtad, így jártál, fizess.

(Fordított esetben (TBSZ-re veszel, miközben normálra akartál) még azzal is pórul jársz, hogy a jogszabály szerint TBSZ-ből csak akkor tudsz kivenni pénzt, ha teljesen felszámolod a számlát. Azonban egy évben egy szolgáltatónál csak egy értékpapíros számlát nyithatsz, ha azt felmondod, többször abban az évben már nem nyithatsz újat. Márpedig prémium állampapírt csak a MÁK árul.)

Úgyhogy mivel már több ilyen sztorit hallottam, utalás, vagy bankkártyás fizetés előtt háromszor győződj meg arról, hogy jó számlaszámot adtál meg.

 

Share

Ahol neked is marad valami: aktív bankbetétek piaci körkép

Mától a tranzakciós adó újabb emelése és a banki kamatokat terhelő 6%-os EHO miatt jóformán semmi nem marad neked a kamatból.

(Csak egy példa: a meglévő pénzedet átutalva egy másik bankhoz, ott lekötve 3 hónapra, majd készpénzben kivéve egész pontosan 0,12%-kal kevesebb pénzed lesz az adók miatt. Ebből már csak az egyéb banki költségeket kell levonnod. De fél évre is gyakorlatilag kár már berakni a pénzt a bankba, úgysem lesz több. Nagyjából azt nyered, hogy ingyen vigyáznak rá. Használd ezt a kalkulátort, mielőtt még beteszel bankba pénzt.)

Ahogy a fenti példán láthatjuk, az utalgatás miatt nem sok marad nekünk. Azonban a bankok általában csak akkor adnak normális kamatot, ha új pénzről van szó. Mivel egyszer (az első pár hónap után) minden pénz régi pénzzé válik, mégis csak utalni kellene, akkor viszont elviszi az összes hasznot a rengeteg adó. » Read more

Share

Itt az új CIB hirdetmény

A CIB is kijött az új hirdetményével, ami az adóemeléseket meglepően kis részben hárította csak át.

Azonban van benne két érdekesség: az állandó átutalás a CIB Online számlacsomagban 200 Ft lett, míg az eseti csak fix 39 Ft. Azaz el kell felejteni az állandó átutalásokat és helyette esetiben kell utalni. Két eseti utalás már elég a kedvezményes havi díj teljesítéséhez, ami sajnos 399 Ft-ra nőtt.

A másik, hogy minden nem dombornyomott kártyával történő bankkártyás vásárlás 10 Ft-ba kerül. Vagyis így hárította át a tranzakciós adót a bank. Ha mindent bankkártyával veszel, de amúgy is veszel ki készpénzt is minden hónapban, akkor érdemesebb minden pénzt egyszerre felvenni és elfelejteni a bankkártyás vásárlást.

A legolcsóbb bankkártya is 3.499 Ft lett. A pénzfelvétel is 200 forinttal drágult, saját automatából így 519 Ft lett.

Az új hirdetményt itt és itt találjátok.

Az adóemelés alig növelte a díjakat (persze így is sok minden drágult, de ez nem a bank hibája), szerintem a CIB Online továbbra is az egyik legjobb ajánlat maradt, , ha nincs állandó 150 ezres jóváírásod. (Még nézd meg a Raiffeisen Aktív csomagját.) A kedvezményes díjhoz csak 50 ezer jóváírás és két eseti/állandó vagy csoportos utalás kell.

A kártya sajnos itt is eszméletlen drága lett (hála a tranzakciós adónak, ami a bankkártyás vásárlásokat is terheli), bár éppen két hete igényeltem dombornyomott kártyát, ami ingyen volt, mert kértem hozzá 3.500 Ft-os utazási biztosítást. (Csak el ne felejtsem lemondani 11 hónap múlva.)

Share

Vállalkozói számla kalkulátor: melyik a legolcsóbb vállalkozói számla a számodra?

Elkészült a bankmonitor vállalkozói számla kalkulátora. (Vicces, hogy nekem nem is szóltak róla, véletlenül fedeztem fel. Ahhoz képest, hogy hirdetnek a Kiszámolón… 🙂 )

Ez egy hiánypótló kalkulátor, én már vártam, mint az epret. Igazán sokat ugyanis a vállalkozói számlákon lehet spórolni, elképesztő eltérések vannak nemcsak a bankok között, de bankon belül is a különböző számlacsomagoknál.

Ha van vállalkozásod, jól kattintsál ide, töltsd ki a kérdőívet és a kalkulátor kiszámolja neked, melyik a legolcsóbb vállalkozói számlacsomag a számodra. Figyelembe veszi az új vállalkozások számára elérhető csomagokat is és az egyéb apró nüanszokat, mint pénztári befizetések és pénzfelvételek száma és összege, kártyák száma és hasonló adatok.

Mivel akár két-háromszoros eltérések is lehetnek a havi költségekben, érdemes rászánnod azt a két-három percet a kalkulációra.

Szerintem nyugodtan mondhatjuk, hogy köszönet érte a bankmonitornak. Eszméletlen munka volt összerakni és sokaknak sokat segítenek vele.

Share

Az eurós állampapírra is kell EHO-t fizetni

Csak szólok, hogy bár a magyar állampapír, illetve a legalább 80%-ban magyar állampapírt tartalmazó befektetési alapokra nem vonatkozik a 6%-os kiegészítő sarc (EHO), az Államkincstár közleménye alapján ez csak a forintos állományra igaz.

Vagyis ha euró alapú magyar állampapírod van (PEMÁK), vagy augusztus elseje után nyitnál TBSZ számlát az ilyen állampapírjaidnak, akkor sajnos ugyanúgy fizeted a 6%-os EHO-t, mintha bankbetéted, vagy bármi egyebed lenne.

Share

Adózás a külföldön szerzett kamatjövedelmek után

Miután a magyar tranzakciós és egyéb banki adók miatt egyre többen viszik külföldre a pénzüket, hogy valami kis kevés nekik is maradjon a sok adó után, nem árt, ha tisztában vagy az adózási kötelezettségeiddel.

Alapszabály szerint ha magyar adóilletőségű vagy az állandó lakcímed, állampolgárságod, az évente fél évnél hosszabb magyarországi tartózkodásod okán, akkor a magyar szabályok alapján kell adóznod. (Ha a te eseted ennél cifrább, olvasd a NAV tájékoztatóját erről a témáról.)

Ebben az esetben a külföldön elért kamatjövedelmed után a magyar szabályok szerint kell lerónod az adót, vagyis 16% plusz 6% EHO-t kell befizetned a külföldi bankban tartott tőkéd kamata után. Ezt az SZJA bevallásban kell feltüntetned és megfizetned az adóterhet. » Read more

Share

Érdemes TBSZ számlát nyitni még júliusban?

Mivel sokan teszitek fel ezt a kérdést, inkább itt válaszolok rá.

Miért éppen júliusban? Augusztus elsejétől a kamatadó mellé bevezetik a további 6% EHO (egészségügyi hozzájárulás)-t is, így tulajdonképpen az eddigi 16% adó helyett 22%-ot kell fizetni. Mivel a TBSZ (Tartós Befektetési Számla) csak a kamatadó alól ad felmentést, így arra is fizetni kell majd a 6%-os EHO-t.

Ez alól az a kivétel, ha még a törvény életbe lépése előtt megnyitod a számlát, így ha kivárod a futamidő végét (az idei, úgynevezett gyűjtőév után kezdődő teljes 3 vagy 5 évet), akkor mentesülsz az EHO alól is. » Read more

Share

Bankbetétek: neked szinte semmi nem marad

A megemelt tranzakciós adó és a szintén megemelt kamatadó a jelenlegi alacsony kamatkörnyezettel párosulva egy igen keserű kombót hozott létre: az esetek igen nagy részében kevesebb pénzt viszel haza a bankból, mint amit betettél oda.

Eddig azon kellett gondolkodni, hogy érdemes-e átutalni másik bankba a pénzt a magasabb kamatért, most már azon is, hogy be szabad-e tenni egyáltalán a bankba a pénzt, ha csak pár hónapig-fél évig akarjuk kamatoztatni.

Egy évi 4 százalékos betéti kamat fél évre 2 százalékot jelent. A megemelt kamatadó után ez már csak nettó 1,56%. Ha kivesszük a pénzünk a hat hónap után, bukunk a tranzakciós adón 0,6%-ot. Ha a számlavezetésért fizetünk havi 500 Ft-ot, az 3 ezer forint a hat hónapra. Még egymillió forintnál is igen combos 0,66% az összes nettó kamata, amit kapunk a pénzünkre. Ha fél évnél rövidebb időre tesszük be a pénzt, vagy egymilliónál kevesebbet teszünk be, esetleg egy másik bankból utaljuk át a pénzt, akkor gyakran kevesebb pénzt viszünk haza, mint amennyit betettünk. » Read more

Share
1 109 110 111 112 113 127