Bankbetétek: neked szinte semmi nem marad

A megemelt tranzakciós adó és a szintén megemelt kamatadó a jelenlegi alacsony kamatkörnyezettel párosulva egy igen keserű kombót hozott létre: az esetek igen nagy részében kevesebb pénzt viszel haza a bankból, mint amit betettél oda.

Eddig azon kellett gondolkodni, hogy érdemes-e átutalni másik bankba a pénzt a magasabb kamatért, most már azon is, hogy be szabad-e tenni egyáltalán a bankba a pénzt, ha csak pár hónapig-fél évig akarjuk kamatoztatni.

Egy évi 4 százalékos betéti kamat fél évre 2 százalékot jelent. A megemelt kamatadó után ez már csak nettó 1,56%. Ha kivesszük a pénzünk a hat hónap után, bukunk a tranzakciós adón 0,6%-ot. Ha a számlavezetésért fizetünk havi 500 Ft-ot, az 3 ezer forint a hat hónapra. Még egymillió forintnál is igen combos 0,66% az összes nettó kamata, amit kapunk a pénzünkre. Ha fél évnél rövidebb időre tesszük be a pénzt, vagy egymilliónál kevesebbet teszünk be, esetleg egy másik bankból utaljuk át a pénzt, akkor gyakran kevesebb pénzt viszünk haza, mint amennyit betettünk. » Read more

Share

Emel az Axa is

Nincs nagy meglepetés, az Axa Bank is áthárítja a megemelt tranzakciós adót, itt találjátok az erről szóló hirdetményt.

Az utalás hűen követi az adóemelést, 0,3% lesz interneten, a készpénzfelvétel belföldön ATM-ből 420 Ft, bankfiókban, vagy Postán pedig 1.430 Ft. Vagyis minden felvétel esetén ATM-nél 70 ezer forint után fizetünk tranzakciós adót, a Postán 238 ezer forint után. Ha ennél többet akarsz kivenni, akkor spórolsz az Axa kártyával.

Az Axa World MasterCard ingyenes pénzfelvétele nem változott, úgyhogy ha sokat költesz kártyával és szoktál is pénzt felvenni, ez továbbra is az egyik legjobb ajánlat lesz a számodra. Erről itt írtam még régebben.

Share

A vakmajom visszatér

Burton Malkiel a híres “Bolyongás a Wall Street-en” című könyvében kifejtette, hogy szerinte a befektetési alapkezelők a nagy semmit adják el tudás címszó alatt. Szerintük azért jár nekik az aktív menedzselésért 1,5-3% évente az alap teljes állományából, mert az ő tudások és jó döntéseik ennél sokat többet hoznak az alap számára.

Burton Malkiel szerint ha egy majom szemét bekötjük és a kezébe egy dobónyilat adunk, hogy a Wall Street Journal újság részvényeket felsoroló oldalára dobálja azt, majd a véletlenszerűen eltalált részvényeket megvesszük és megtartjuk, legalább ugyanilyen eredményt érhetünk el, mint a profik. » Read more

Share

Miért nem csökken az aranyékszerek ára?

Az arany ára meredek esésbe kezdett 2011 ősze óta, majdnem 40%-ot veszített az akkori csúcsárához képest.

Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy az aranyékszerek ára is hasonló mértékben esett.

Ám ha bemegyünk egy ékszerboltba, sajnos nem ezt tapasztaljuk. Vajon mi ennek az oka?

A magyarázat elég egyszerű: egy aranyékszer árában az arany ára a vételár kicsit több, mint ötödét teszi csak ki. Egy átlagos boltban egy átlagos, 14 karátos jegygyűrű 25-26 ezer forint/gramm árban kapható, azaz egy nyolc grammos gyűrű ára 200-208 ezer forint.

A 14 karátos aranyban az arany csak a 14/24-ede a súlynak, azaz 42%-a valamilyen idegen ötvözőanyag, ezüst, réz, vagy hasonló fém.

Tehát a példában említett 8 grammos gyűrű aranytartalma mindössze 4,64 gramm. Ez mai áron 46.032 Ft, a maradék 150-160 ezer forint a megmunkálás, az adó, a rezsi és a kereskedelmi haszon.

A kanadai Money Sense magazin utánajárt, hogyan oszlik meg egy ilyen gyűrű árában a különböző tételek. (Egy kanadai dollár 218 forint jelenleg.)

Ezért van az, hogy az aranyékszerek ára alig követi az arany árának piaci változásait.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára. Részletek itt.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Számlanyitás és bankbetétek Ukrajnában

A kormány mindent elkövet, hogy a vállalkozói számlák külföldre űzése után a bankbetéteket is a határon túlra száműzze. Mivel azonban a dolog lassabban halad a vártnál, ezért megduplázta a tranzakciós adót és a kamatadót is felemelte 22%-ra.

Így már biztos, hogy mindenki, aki szeretne kamatot kapni a pénzére, kénytelen lesz elhagyni az országot. Ugyanis ha elutalod a pénzed egy bankba, hogy megkapd az új pénzre járó 4%-os kamatot, lekötöd fél évre, majd  utána kiveszed onnan a pénzt (mivel a következő félévre már semmi kamatot nem fogsz kapni a régi pénzedre), akkor hála a megemelt tranzakciós adónak és a szintén megemelt kamatadónak, combos 0,76%-os kamattal leszel gazdagabb. Ha ebből levonod a számlavezetés díját és az egyéb banki költségeket is, akkor tulajdonképpen ingyen vigyázott a bank a pénzedre. (Három hónapos futamidőnél kevesebb pénzt viszel haza, mint amit beraktál.) » Read more

Share

Az amerikai tőzsde teljesítménye az ezredforduló óta

Tanácsadás alkalmával meg szoktam kérdezni, hogy a kedves ügyfél szerint mennyit hozott az amerikai tőzsde az ezredforduló óta?

(Mert mint tudjuk, a tőzsde mindig jól hoz, csak türelmesen ki kell várnunk és ha valódi hozamot akarunk, akkor mindenképpen a tőzsdére kell mennünk.)

A válaszok évi 15 és 25% között szoktak szóródni.

Ezzel szemben a valóság ez: » Read more

Share

Vége az Erste Szupernullának (is)

A bank szeptember 2.-ától áthárítja a teljes tranzakciós adót, azaz az eddigi ingyenes utalás 0,3% lesz, a készpénzfelvétel automatából 0,6%, felső korlát nélkül. (Amennyiben teljesíted a havi 150 ezres jövedelemérkeztetést, a netes utalás ingyenes marad.) Némileg emelkednek a havi díjak is. Vagyis már a nullás csomag is erősen fizetős lesz.

Hirdetmény itt.

Ugyanitt áthárítja az adót az MKB, a Budapestbank és a Volksbank is, a többiek még nem jöttek ki az új hirdetménnyel, de nem kell aggódni, az is meglesz hamarosan.

Ha teheted, nyiss számlát külföldön, mert ezek az adókulcsok már az agyrém kategória.

Share

A legolcsóbb mobil percdíj: 3 Ft/perc

Újabb cikk a témában itt. Olvasd el, változtak a tarifák.

A jövő hónaptól újból emelik a telefonálás különadóját a céges ügyfeleknek, percenként 3,81 forintra. Így már egy átlagos bruttó 18 forintos üzleti percdíjból 7,83 forint ÁFA lesz és különadó. Plusz a telekom-különadó, a frekvenciahasználat díja, a megnyitott számmezők után fizetendő adó és a többi, a telefonálást közvetlenül és közvetetten terhelő sarc. A percdíj mintegy 60%-a a végén az államnál köt ki ilyen vagy olyan címszóval.

De szerencsére ez minket már többet nem érdekel. Itt az idő, hogy átszokj az internetes telefonálásra. » Read more

Share

Lottómilliárdok: áldás vagy átok?

Ki nem ábrándozott még a milliárdos lottónyereményeket hallva, hogy milyen jó lenne, ha ő nyerné meg a pénzt. Gondolatban elköltötte, vett egy szép házat és egy drága autót, beutazta a világot és a maradékból élt boldogan élete végéig.

A valóság azonban nem ilyen rózsaszín. Rengeteg kutatás és felmérés készült a lottónyertesekről és bizony elég nagy részüknél semmit nem oldott meg a hirtelen jött pénz, sőt sokan átkozzák a napot, amikor megnyerték a főnyereményt.

Az Egyesült Államokban a nyertesek egyharmada bankcsődöt jelent a nyeremény utáni öt éven belül. Egy másik, kanadai felmérés szerint a hirtelen nagy összeghez jutó személyek 70%-a hét éven belül elveszíti az így szerzett vagyont.

Első pillanatra ez elég hihetetlennek tűnik, pedig így van. Nézzük meg, milyen okok állnak a háttérben. » Read more

Share

Élsportolók teljes anyagi csődben

Nemrég fejeződött be az Amerikai Futball Liga új játékosainak kiválasztása. Nem kevesebb, mint 200 szerencsés diák kapott belépőt az “Egycsapásra milliomosok” klubjába. A Ligában az átlagfizetés 1,9 millió dollár évente, azaz mintegy 420 millió forint. Ennyit fog keresni a szezonkezdéstől ez a 200 szerencsés kiválasztott.

Ezzel a keresettel azonban a focisták a legrosszabbul fizetett sportolók az USÁ-ban, mert a hokisok átlagfizetése 2,4 millió dollár, az MLB baseball játékosai 3,31 milliót keresnek átlagban, míg az NBA kosarasai nem kevesebb, mint 5,15 milliót vehetnek fel évente (reklám és egyéb bevételek nélkül).

Ez utóbbi bizony évi 1,1 milliárd forintos átlag, ami adózás után is szép fizetés lesz.

(Ha nem akarunk ilyen messze menni, az angol Premier League heti(!) 7,8 millió forintos átlagfizetését is sokan elfogadnánk.) » Read more

Share

Itt az országcsőd jövő héten?

Ezen a héten ismertté vált a PSZÁF elnökének levele, amiben megválaszolva a Kúria kérdését, kifejti, hogy ha a devizahiteles perekben az ügyfelek javára döntenek úgy, hogy a szerződések semmisek, tehát vissza kell állítani a hitelfelvétel előtti állapotot, akkor az bankcsődöket és végeredményében államcsődöt fog eredményezni.

A Kúria döntése a devizahitelesek ügyében pár nap múlva várható.

Azóta rengetegen kérdezitek tőlem, hogy akkor most mit csináljatok, fussatok-e a bankba és az Államkincstárba és vegyétek-e ki a pénzt még a döntés előtt, nehogy utána már késő legyen.

Nos, az elnöki levélben felvázolt lehetőség sajnos valós, de igen kicsi rá az esély. Ugyanis ahhoz minden hitelesnek meg kellene támadnia jogi úton a szerződését, hogy az összeadódva komoly károkat okozzon. Az sem biztos, hogy minden szerződésben megvannak azok az alaki hibák, amikbe a devizahitelesek kapaszkodnak. (Például, hogy bár a hitel THM értéke tartalmazza a pénzváltás költségét, ez külön nincs leírva a szerződésben, mint költség. Erre hivatkozva szeretnének sokan kifarolni az egész szerződésből.)

A másik, hogy ha olyan döntés születik, amit a devizahitelesek szeretnének, akkor is az egész hercehurcának igen hosszú jogi átfutása lenne a fellebbezésekkel, meg minden egyéb szokásos jogi időhúzásokkal.

Tehát az nem úgy lesz, hogy jövő héten dönt a Kúria és utána fél órával bezárnak a bankok és csődöt jelentenek. Ezért ne kapkodj feleslegesen, mert csak sok károd keletkezik belőle.

Harmadszor, valószínűbb egy olyan döntés, ami nem a szerződések létjogosultságát szünteti meg, hanem csak mondjuk a devizaárfolyamon elért nyereség visszatérítésére kötelezi a bankokat, ha az a költség nem volt benne a szerződésben.

Az óvatosság és az ügy nyomon követése indokolt, de azért a pánik szerintem felesleges. Legalábbis ez az én véleményem.

Share

Váltsd ki a meglévő ingatlanhiteledet

A legtöbb jelzáloghitelt már legalább 3-4 éve vették fel az adósok, miközben azóta rengeteg minden történt a piacon.

Egyrészt bevezették a bankok a referenciakamathoz kötött árazást, a szofisztikáltabb ügyfélminősítést, a pozitív adóslistát és sok egyéb dolgot. Sok bank szeretne jól fizető ügyfeleket a hitelportfoliójába, ezért hajlandó az ilyen ügyfeleknek vonzó kamatokat kínálni.

Másrészt nagyon sok bank elképesztő módon megemelte a meglévő hitelek kamatát, tanácsadás alkalmával egész elképesztő kamatokkal bíró hiteleket látok. » Read more

Share

Újabb nagyléptékű tranzakciós és telefonadó-emelés

Miután a tranzakciós adóból várt bevétel fele sem folyt be eddig (ahogy azt már tavaly másokkal együtt megjósoltam a nemzetközi felmérések alapján), a kormány nem beismerte a kudarcot, hanem brutálisan megemelte az adót. Ezzel azt éri el, hogy az is elmenekíti a számláját az országból, aki eddig még nem tette meg.

(Csak egy kiragadott példa a fent belinkelt cikkből: Peruban jóval több adóbevételt hozott a tranzakciós adó, amikor 0,05% lett 2004-ben, mint 1990-ben, amikor 2% volt az adó mértéke. Ezért kellett volna inkább csökkenteni az adót és nem növelni.)

Nézzük, mi változik augusztus egytől:

Az eddigi 0,2%-os kulcs 0,3%-ra nő. Ez terhelt minden banki tranzakciót, kivéve a készpénz-felvételt és a pénzváltást.

A készpénz-felvétel és a pénzváltás adója egyenesen 0,6%-ra nő és ráadásul az eddig meglévő 6.000 Ft-os plafon is megszűnik. Ezért ha készpénzben akarsz nagy összeget felvenni, vagy pénzt szeretnél váltani, tedd meg még júliusban.

A kamatadó is 22%-ra nő, de az is furmányosan, ugyanis úgy marad egykulcsos az adó, hogy a plusz 6% egészségügyi hozzájárulás lett. Ez azért is jó, mert megint a gazdagok járnak jól, hiszen az EHO éves mértéke maximalizálva van. Aki ezt eléri, a banktól kapott igazolással visszaigényelheti ezt a plusz pénzt. (Már ha jól értelmeztem a törvénytervezetet.) Az még nyitott kérdés, hogy ezt az EHO-t meg kell-e majd fizetni az egyébként kamatadó-mentes megtakarításokra, mint TBSZ, NYESZ, lakástakarék és társaik.

A kormány nagylelkűségét mutatja, hogy augusztus elseje után csak arányosan kell figyelembe venni a plusz terhet, vagyis ha augusztus 7.-én jár le a betét, csak az utolsó 7 napra kell a plusz terhet is fizetni.

(Mint a régi, Lenin bácsi nagylelkűségéről szóló viccben, amikor haza zavarja a focizó gyerekeket: “Miért nem volt nagylelkű? Közéjük is lövethetett volna!”)

– Ha ez kevés lenne, a céges telefonok adóját is nettó 2 forintról nettó 3 forintra emelik percenként és az eddigi 2.500 Ft-os havi plafont 5.000 Ft-ban állapítják meg. Ha eddig nem vették el a céges telefonodat, na majd most el fogják.

(A bányajáradék mértéke is nő, de ez az átlagembert főleg akkor érinti, ha van MOL részvénye.)

Ha céged van, nyiss külföldön számlát, itt leírtam hogyan kell.

 Csúnyán beszélni most sem ér a hozzászólásokban.

Share

Aegon Libra: mi benne a trükk?

Az Aegon feltalálta a spanyol viaszt, sőt egyenesen a bölcsek kövét: egy olyan kockázati életbiztosítást, a Librát, ami visszaadja a pénzed, ha nem történt semmi káreset a futamidő alatt. Vagyis ingyen biztosít 15-40 éven át.

Fut is a szekér rendesen, ki ne akarna egy ilyen ingyenes biztosítást kötni? Az ügynökök megkapják a jutalékukat, miközben nyugodtan mondhatják az ügyfélnek, hogy nem kell aggódni a költségek miatt, mert azok nincsenek.

Ha végig fizeted a biztosítást, a futamidő végén visszakapod az utolsó hónap befizetését szorozva a hónapok számával.

» Read more

Share
1 110 111 112 113 114 128