Kiszámoló Akadémia újra indul

Sziasztok,

Újra indul a Kiszámoló Akadémia, ahol potom 25 ezer forintért 6 alkalom alatt (egy alkalom 2,5 óra) végigvesszük a pénzügyek alapjait a bankbetétektől a kockázatkezelésig.

Az előadások esténként vannak 18:30-tól.

A helyszín a zuglói vasútállomásnál, az egyes villamos, hetes busz, stb. megállójától egy sarokra van. Komoly igény esetén tarthatjuk a kelenföldi helyszínen is, de alapesetben a zuglói helyszín él.

Az időpont csütörtök, tervek szerint szeptember harmadik hetétől. (Esetleg lehet kedden is)

Azért a sok alternatíva, mert még lehet változtatni, ha komoly ok van rá.

Úgyhogy itt a kommentekben írd le, neked melyik időpont jó, vagy írj a kiszamolo kukac indamail pont hu címre.

Fizetni a helyszínen kell, számlát kapsz.

Az előadások tematikáját és az egyéb részleteket itt olvashatjátok el.

Share

Aranyár: venni kell most, vagy eladni?

Az arany ára 11 év töretlen növekedés után nominálisan tavaly szeptemberben érte el az eddigi csúcsát, közel 1900 dollárnál tetőzött az ára. Ezután egy folyamatos esésbe kezdett az árfolyam, a nyári holtszezonban hónapokig nem tudott kitörni az 1600 dolláros árról, majd a szokásos szeptemberi szezon beindulásával újra erőre kapott, jelenleg 1660 dolláron áll az ára.

Ebben a cikkben összefoglalom, amit aranyról tudni érdemes és megpróbálok arra a kérdésre is válaszolni, hogy érdemes-e venni, vagy eladni az aranyat.

» Read more

Share

A magyar gazdaság helyzete

Kijöttek a legújabb negyedéves és havi gazdasági mutatók, amiből megláthatjuk, hogyan áll a magyar gazdaság. Ez remek alkalom arra, hogy a napi helyzeten kívül néhány összefüggést is megpróbáljak elmagyarázni nektek.

Nos, a gazdasági minisztérium tündérmeséje helyett inkább egy görög tragédiát látunk kibontakozni.

A magyar gazdaság most már hivatalosan is recesszióba került, mert “teljesítette” a két egymás utáni negyedévben a gazdasági zsugorodást, ami a recesszió meghatározásának az alapja.

» Read more

Share

Melyik az olcsóbb az államnak: diákhitel, vagy a tandíj?

A kormány egy huszáros vágással a felsőoktatási jelentkezés előtt pár héttel radikálisan visszavágta az államilag támogatott felsőoktatási helyeket, ezzel hatalmas zűrzavart okozva.

Bár a cél értékelhető lenne, hiszen az állami költségvetés nagyon rossz bőrben van és ingyenes oktatás nem létezik, ahogy ingyenes utazás és étkezés sem, maximum valaki másnak kell állnia a számlát, a kormány szokás szerint a mérlegelés és a körültekintés hiánya mellett megint baltával akart műteni szike helyett.

» Read more

Share

Mit tegyek, ha becsapott a brókerem?

Gyakran megkerestek, hogy becsapva érzitek magatokat, mert a brókeretek/privátbankárotok nem jól tájékoztatott titeket egy-egy termék kockázatával kapcsolatban és ezért sok pénzt buktatok. Azt kérdezitek, mit lehet tenni, milyen esélyei vannak a pereskedésnek.

Először is fontos, hogy milyen dokumentumokat írtál alá. Ha aláírtad, hogy megértetted a termék kockázatát, ennek ellenkezőjét nem lesz könnyű bizonyítanod a bíróság előtt.

Legszerencsésebb helyzetben akkor vagy, ha telefonon beszélték rád a terméket, ilyenkor a rögzített vonal felvételeit legalább öt évig megőrzik, így szóról-szóra megvan, pontosan mi is hangzott el.

» Read more

Share

Bankszámla választás: ezekre figyelj

A jó bankszámla kiválasztása nem könnyű tudomány. Még két ingyenes bankszámla között is rengeteg a különbség, ami esetenként súlyos tízezrekbe kerülhet a számunkra. Ennek oka, hogy az ingyenes számlák esetén legtöbbször csak a leggyakrabban használt funkciók ingyenesek, utalások közül csak az internetes utalások, készpénz-felvétel közül csak az bankautomatás pénzfelvételek és így tovább.

Ha előfordul, hogy kétévente egyszer felveszel 5 millió forintot mondjuk autóvásárlásra, melyik nulla forintos számlát választanád? Unicredit Bónusz, K&H Zéró, Axa Kamathozó, vagy Citibank Top díjcsomag? (Az ingyenes bankszámlákról írt cikkemet itt találod://kiszamolo.hu/bankszamla-miert-fizetsz-ha-ingyenes-is-van)

» Read more

Share

Életbiztosítások: ami a reklámok mögött van

Már nagyon sokat írtam a unit linked életbiztosításokról, de mindig úgy tűnik, hogy nem eleget. Mindenki tudni szeretné, megéri-e tovább fizetni a biztosítását, mások pedig jobbnál-jobb biztosításokat küldözgetnek át, “amelyik nem olyan, mint a többi, itt tripla bónuszt fizetnek” és ezekhez hasonlókat.

Akkor járunk mindnyájan a legjobban, ha kiképezlek titeket életbiztosítás-szakértővé. Ti okosabbak lesztek, én pedig sok levél megválaszolásától mentesülök. 🙂

Úgyhogy nézzünk meg három tipikus versenyzőt, hogyan is kell értelmezni a reklámban leírtakat.

» Read more

Share

Túlértékelt-e az amerikai részvény és kötvénypiac?

Az utolsó bejegyzésemben egy amerikai újságcikkről írtam, ahol a szerző szerint most nem szabad belépni a kötvény és a részvénypiacra, mert mindkettő erősen túlértékelt.

Akkor már nem volt erőm leírni, hogy miért, most pótolom, hogy mire is gondol(hatot)t.

Ahhoz, hogy ezt elmagyarázhassam, elöljáróban meg kell ismerkedni a jegybanki alapkamat fogalmával. A jegybankok kötvényeket bocsátanak ki rövid futamidőre, ezek kamata szokott lenni a jegybanki alapkamat. Ennek mértéke jelenleg 7% Magyarországon, de tőlünk nyugatra ezek az értékek most nagyon alacsonyak: az euró alapkamata 0,75%, a dolláré 0,1-0,25% között változik.

Mi ennek az oka? A jegybankok az alapkamat változtatásával tudják befolyásolni az országuk általános kamatkörnyezetét. Ha magas az alapkamat, az emberek inkább megtakarítanak, főleg, ha az infláció is alacsony. A vállalkozások pedig elhalasztják a beruházásaikat, mert az alapkamat miatt a hitelek is drágák és nem biztos, hogy magas kamat mellett megéri beruházni.

Ha alacsony a kamatkörnyezet, az emberek sem takarékoskodnak, mert szinte semmi kamatot nem kapnak a pénzükért a bankban. (Jelenleg mind az USÁ-ban, mind Európában és Japánban magasabb az infláció, mint az elérhető biztonságos hozamok. Azaz reálértelemben a megtakarítók pénze évről-évre kevesebbet ér.)

» Read more

Share

Az átlaghozam túl sok mindent elfedez

Idehaza is ismert mantra a részvény-kötvény vegyes portfolió biztonsága és hozama. Van egy érdekes cikk erről a Smartmoney júniusi számában, amiről úgy gondolom, nektek is érdemes megismerni.

A cikk eredeti címe: “Ha a kötvény és a részvény is drága, a kiegyensúlyozott portfolió sem fog működni”

A cikk szerint a(z amerikai) pénzügyi tanácsadók leggyakoribb ajánlata az úgynevezett kiegyensúlyozott portfolió, amely nem más, mint részvények és kötvények meghatározott elegye, klasszikusan 60% részvény, 40% kötvény. A másik elterjedt módi az úgynevezett “target-date” alapok, ahol a lejárathoz közeledve csökkentik a részvények arányát és növelik a kötvényekét, így igyekezve a portfolió kockázatát mérsékelni például a nyugdíjhoz közeledve. Egy bombabiztos, arany alap, amit elég egyszer megvenni, aztán el is lehet felejteni, mert magától mindent megold.

» Read more

Share
1 111 112 113