Napi hírek

Már régóta gondolkodok rajta, hogy érdemes lenne röviden összefoglalni a nap híreit és egyszerű szavakkal kommentálni azokat. A nagy kérdés, hogy megéri-e a beleölt napi egy-másfél óra munkát. Addig is, amíg eldöntöm, íme az első összefoglaló.

– A Világgazdaság híre szerint a magyarok idén 387 milliárdot vontak ki a bankbetétekből és 800 milliárdot helyeztek el értékpapírokban. Ezzel most először fordult elő, hogy több pénzük volt értékpapírokban, mint bankbetétben. (5393 milliárd kontra 5257 milliárd forint.) A legtöbb pénz, 1580 milliárd állampapírokban van, 874 milliárd pénzpiaci alapban és 570 milliárd magyar kötvényalapban. » Read more

Share

Nyugdíjkalkulátor: ennyit kell eltenned havonta

Már sok szó volt a nyugdíjról ebben a blogban is, de sajnos a probléma nagysága és az emberek közömbössége miatt ez is kevés.

Ezért csináltam egy kalkulátort, amibe beírva az életkorodat és a nyugdíjasként elvárt jövedelmedet, valamint a meglévő (vagy örökségből várható) vagyonodat, megmondja, hogy mennyit kell legalább eltenned havonta nyugdíjra.

Előtte azonban még pár jó tanács, hogy tudj pontosan kalkulálni.

Amiket már leírtam a témáról, nem szeretném megismételni, de ha te még nem olvastad, érdemes azzal kezdened az olvasást. Néhány fontosabb írást itt találsz: » Read more

Share

P/E ráta és az olcsó részvények

Találtam két érdekes felmérést az olcsó részvényekről, de ahhoz, hogy megértsétek, el kell elöljáróban magyaráznom, mit jelent a híres P/E ráta.

Ez az a szám, amit szinte mindig megadnak, amikor részvényekről van szó.

A P a price, azaz a részvény vételárát jelenti.

Az E az earnings, azaz a cég által elért eredményt, vagyis éves hasznot jelenti. Ezt szokták elosztani a részvények számával, így megkapjuk az egy részvényre jutó eredményt, ezt szokták feltüntetni ebben a mutatóban.

Ha megveszek egy részvényt 100 dollárért, ami évente részvényenként 10 dollár eredményt ér el, akkor annak a P/E rátája 100/10, vagyis 10. Ha minden mástól (pl. infláció) és a változás lehetőségétől is eltekintek, pont 10 év alatt termeli ki magát a részvényre költött pénz a cég eredményeiből. » Read more

Share

Olvasói kérdések

Mit jelent a “könyvelési tételdíj” a bankszámláknál?

Ez főleg olcsóbbnak tűnő csomagnál találod, ahol az alapdíj alacsony, azonban cserébe gyakorlatilag mindenért fizetsz. A könyvelési tételdíj azt jelenti, hogy minden egyes tételért, ami megjelenik a számládon, még külön díjat is fizetsz. Ez lehet vásárlás, utalás, pénzfelvétel, gyakorlatilag bármi.

Egy kisebb forgalom mellett is az ilyen csomagok már nagyon drágák lesznek, ezért csak azoknak ajánlható, akik tényleg semmit nem csinálnak a számlájukon.

Havi 10 ezer forintot tennék el 3-4 éven át, de befektetési alapokba, mert a malacperselynek nagyon alacsony a kamata. Tudsz valamit javasolni? » Read more

Share

Mikor nem fizet az életbiztosítás?

Folytatva a tegnapi írást a kockázati életbiztosításokról, gyakran felteszitek a kérdést, hogy milyen esetben nem fizet a biztosító egy életbiztosításra.

Nos, ehhez el kellene olvasni a biztosítási feltételeket, amit általában senki nem tesz meg. Kigyűjtöttem  néhány fontosabb pontot, ezek általában a legtöbb biztosításnál ugyanaz. Ettől függetlenül mindig olvasd el az összes biztosításod feltételeit és ne törődj bele, ha nem értesz valamit. Ilyenkor hívd fel az ügyfélszolgálatot és kérd, hogy magyarázzák meg, ez mit jelent, vagy jól érted-e, ha arra gondolsz, hogy ez ezt jelenti. Sok csalódástól fogod megkímélni magadat.

» Read more

Share

Bonyolódik az állampapír kérdés

A múltkori bejegyzésre (//kiszamolo.hu/allamkincstar-vigyazz-hova-utalsz/) reagált az Államkincstár sajtóosztálya, hogy ez mennyire nem így van, mert idézem “A Kincstár az állampapír-forgalmazáson belül is különös figyelmet szentel az ügyféligényekre, az ügyfél centrikusságra és nem utolsó sorban a biztonságra.

Az ügyfelek részére vezetett értékpapír-nyilvántartási számla (úgynevezett referencia számla) és a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) közötti, esetleg tévesen kezdeményezett és végrehajtott tranzakciók kezelésére a Kincstár az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel – mint kibocsátóval – együttműködve külön ügyvitelt alakított ki.

A kialakított ügyvitel lehetővé teszi, hogy az érintett ügyfél írásos megkeresése alapján – annak kincstári kivizsgálását követően – indokolt esetben a Kincstár az eredeti műveletek korrigálásaként technikai tranzakció rögzítésével hajtja végre az állampapír vásárlási műveletet az ügyfél eredeti „célszámláján”. Teszi mindezt oly módon, hogy az ügyfélnek nem kell elszenvedni sem árfolyamveszteséget, sem pénzügyi tranzakciós illeték fizetését, továbbá a rendezés nem értelmezendő TBSZ kivonásnak, így az nem vonja maga után annak megszűntetését sem.”

És ezért jelentessek meg helyesbítést, hogy tévesen közöltem a cikkben leírtakat, mert “A fenti állításainkkal ellentétben a valóság az, hogy a Kincstár ügyfeleinek semmilyen kára nem keletkezik a referencia- és TBSZ számla közötti rendezés kapcsán.”

Ennek nagyon örülök, ha tényleg így van, kár, hogy erről az ügyintézők mit sem tudnak. A szóban forgó ügyfél a tanácsomra augusztus elsején 13:59 perckor hívta a 06-70-4609000-es központi számot, ahol a kolléga arról tájékoztatta az ügyfelet, hogy nincs más megoldás, mint el kell adni a gép által felajánlott 2%-os veszteség mellett az értékpapírt és újra kell venni azt, immár a jó számlaszámra. Az ügyfél a beszélgetés alatt végig a méltányosságra hivatkozott, ennek ellenére szó sem volt semmilyen méltányosság lehetőségéről. Azóta az ügylet már végre is lett hajtva, veszteséget okozva az ügyfélnek.

Egy másik ügyfél ugyanígy járt, ő személyesen volt benn az egyik kirendeltségben, vele is eladatták a hibás vételt és újra meg kellett vennie az állampapírokat, szintén elbukva a 2%-ot. Itt sem tettek említést semmilyen méltányossági kérelem lehetőségéről.

Ezért még egyszer örömmel hallom az ügyviteli rendet, de nem volna baj, ha erről a telefonos és pultos kollégákat is tájékoztatnák.

Ha pedig te is így jártál, ne legyél rest írni az Államkincstárnak, hivatkozva a fenti állításra és kérd az elszenvedett veszteséged jóváírását méltányossági alapon.

Share

A kockázati életbiztosítás: komoly változások és piaci körkép

Update: Megszületett az egyesületünk kockázati életbiztosítása, te is csatlakozhatsz. Ötezer forintért 20 milliós fedezet, részletek ezen a linken.

A legolcsóbb csoportos életbiztosítást kínáló CIB Bank augusztus 8.-án megszünteti a 8 milliós kockázati életbiztosítását és radikálisan átalakítja szeptember elsejétől (nagyobb részben megszünteti) a családfő biztosítását.

Az egyedi kockázati életbiztosítás piacán egyik piacvezető Aegon Vital szintén gyökeres átalakuláson esett át, egyrészt valamivel drágábbak lettek a haláleseti díjak, cserébe kategóriákkal olcsóbb lett a rettegett betegség díjszabása.

Ezért érdemes átnézni a jelenlegi lehetőségeket és amennyiben számodra a legolcsóbb, még gyorsan kötni CIB életbiztosítást.

Elöljáróban egy rövid összefoglalás a kockázati életbiztosításokról. » Read more

Share

Megtakarítások Angliában

Egyes vélemények szerint London a második legnagyobb magyar város, már ha az ott dolgozó magyarok létszámát tekintjük. Egyre több honfitársunk próbál szerencsét Angliában és tartózkodik ott rövidebb-hosszabb ideig.

Ádám az ő kedvükért összefoglalta a kinti TBSZ-szerű megtakarításról fontos tudnivalókat és egyéb információkat, a cikk további része az ő írása. » Read more

Share

Újabb hírek Ukrajnából

Nemrég megint voltam Ukrajnában és pár fontos infóval lettem gazdagabb az előző cikkhez (Bankbetétek Ukrajnában) képest.

Azonban előtte szeretnék reagálni egy portfóliós hírre, amit rengetegen átküldtetek. (Itt tudod elolvasni még egy pár hétig)

A cikkben leírtak igazak, de nem sok újdonságot tartalmaznak, ezeket már évek óta el lehet mondani Ukrajnáról. A cikkemben én is kiemeltem, hogy bár a legtöbb mutatóban Ukrajna toronymagasan felettünk áll, az alacsony devizatartalék nagyon sebezhetővé teszi az országot.

Ha pedig egy kicsit átírod a cikket, gond nélkül szólhatna Magyarországról is. (“Abban mindenki egyetért, hogy az adórendszerben jelentős változásokra lenne szükség…. A lakosság így vagy úgy, de érzi, hogy valamit nem csinál jól a kormány…. a növekedési pályát illetően ugyanis túlságosan optimista….Elemzők szerint Ukrajna befektetői megítélése IMF-megállapodás hiányában tovább romolhat és a többi) » Read more

Share

Államkincstár: vigyázz, hová utalsz!

Az egyik ügyfél ma akart venni a TBSZ számlájára prémium állampapírt. Azonban szerencsétlenségére benézte a számlaszámot és a normál számlára vette meg az állampapírokat több millió forintért.

(Mivel általában egyszerre nyitod a normál és a TBSZ számládat, ezek egyedül az utolsó számjegyben térnek el.)

A TBSZ szabálya szerint meglévő értékpapírt nem vihetsz be TBSZ alá. Ezért el kell adni 2%-os bukóval a frissen vett prémium állampapírokat és a pénzt immár a jó számlára beutalni, majd újra megvenni ott ugyanazt még egyszer.

Persze lehetne jó fej az Államkincstár és mivel ez sűrűn előfordul, eltekinthetne ebben az esetben a 2%-os büntetéstől és ingyen visszaválthatná napon belül az állampapírt, ha ugyanakkora értékben még aznap veszel ugyanazt a másik számládra. De nem jó fej és nem tekint el. Megszívtad, így jártál, fizess.

(Fordított esetben (TBSZ-re veszel, miközben normálra akartál) még azzal is pórul jársz, hogy a jogszabály szerint TBSZ-ből csak akkor tudsz kivenni pénzt, ha teljesen felszámolod a számlát. Azonban egy évben egy szolgáltatónál csak egy értékpapíros számlát nyithatsz, ha azt felmondod, többször abban az évben már nem nyithatsz újat. Márpedig prémium állampapírt csak a MÁK árul.)

Úgyhogy mivel már több ilyen sztorit hallottam, utalás, vagy bankkártyás fizetés előtt háromszor győződj meg arról, hogy jó számlaszámot adtál meg.

 

Share

Ahol neked is marad valami: aktív bankbetétek piaci körkép

Mától a tranzakciós adó újabb emelése és a banki kamatokat terhelő 6%-os EHO miatt jóformán semmi nem marad neked a kamatból.

(Csak egy példa: a meglévő pénzedet átutalva egy másik bankhoz, ott lekötve 3 hónapra, majd készpénzben kivéve egész pontosan 0,12%-kal kevesebb pénzed lesz az adók miatt. Ebből már csak az egyéb banki költségeket kell levonnod. De fél évre is gyakorlatilag kár már berakni a pénzt a bankba, úgysem lesz több. Nagyjából azt nyered, hogy ingyen vigyáznak rá. Használd ezt a kalkulátort, mielőtt még beteszel bankba pénzt.)

Ahogy a fenti példán láthatjuk, az utalgatás miatt nem sok marad nekünk. Azonban a bankok általában csak akkor adnak normális kamatot, ha új pénzről van szó. Mivel egyszer (az első pár hónap után) minden pénz régi pénzzé válik, mégis csak utalni kellene, akkor viszont elviszi az összes hasznot a rengeteg adó. » Read more

Share

Vállalkozói számla kalkulátor: melyik a legolcsóbb vállalkozói számla a számodra?

Elkészült a bankmonitor vállalkozói számla kalkulátora. (Vicces, hogy nekem nem is szóltak róla, véletlenül fedeztem fel. Ahhoz képest, hogy hirdetnek a Kiszámolón… 🙂 )

Ez egy hiánypótló kalkulátor, én már vártam, mint az epret. Igazán sokat ugyanis a vállalkozói számlákon lehet spórolni, elképesztő eltérések vannak nemcsak a bankok között, de bankon belül is a különböző számlacsomagoknál.

Ha van vállalkozásod, jól kattintsál ide, töltsd ki a kérdőívet és a kalkulátor kiszámolja neked, melyik a legolcsóbb vállalkozói számlacsomag a számodra. Figyelembe veszi az új vállalkozások számára elérhető csomagokat is és az egyéb apró nüanszokat, mint pénztári befizetések és pénzfelvételek száma és összege, kártyák száma és hasonló adatok.

Mivel akár két-háromszoros eltérések is lehetnek a havi költségekben, érdemes rászánnod azt a két-három percet a kalkulációra.

Szerintem nyugodtan mondhatjuk, hogy köszönet érte a bankmonitornak. Eszméletlen munka volt összerakni és sokaknak sokat segítenek vele.

Share

Az eurós állampapírra is kell EHO-t fizetni

Csak szólok, hogy bár a magyar állampapír, illetve a legalább 80%-ban magyar állampapírt tartalmazó befektetési alapokra nem vonatkozik a 6%-os kiegészítő sarc (EHO), az Államkincstár közleménye alapján ez csak a forintos állományra igaz.

Vagyis ha euró alapú magyar állampapírod van (PEMÁK), vagy augusztus elseje után nyitnál TBSZ számlát az ilyen állampapírjaidnak, akkor sajnos ugyanúgy fizeted a 6%-os EHO-t, mintha bankbetéted, vagy bármi egyebed lenne.

Share

Adózás a külföldön szerzett kamatjövedelmek után

Miután a magyar tranzakciós és egyéb banki adók miatt egyre többen viszik külföldre a pénzüket, hogy valami kis kevés nekik is maradjon a sok adó után, nem árt, ha tisztában vagy az adózási kötelezettségeiddel.

Alapszabály szerint ha magyar adóilletőségű vagy az állandó lakcímed, állampolgárságod, az évente fél évnél hosszabb magyarországi tartózkodásod okán, akkor a magyar szabályok alapján kell adóznod. (Ha a te eseted ennél cifrább, olvasd a NAV tájékoztatóját erről a témáról.)

Ebben az esetben a külföldön elért kamatjövedelmed után a magyar szabályok szerint kell lerónod az adót, vagyis 16% plusz 6% EHO-t kell befizetned a külföldi bankban tartott tőkéd kamata után. Ezt az SZJA bevallásban kell feltüntetned és megfizetned az adóterhet. » Read more

Share

Érdemes TBSZ számlát nyitni még júliusban?

Mivel sokan teszitek fel ezt a kérdést, inkább itt válaszolok rá.

Miért éppen júliusban? Augusztus elsejétől a kamatadó mellé bevezetik a további 6% EHO (egészségügyi hozzájárulás)-t is, így tulajdonképpen az eddigi 16% adó helyett 22%-ot kell fizetni. Mivel a TBSZ (Tartós Befektetési Számla) csak a kamatadó alól ad felmentést, így arra is fizetni kell majd a 6%-os EHO-t.

Ez alól az a kivétel, ha még a törvény életbe lépése előtt megnyitod a számlát, így ha kivárod a futamidő végét (az idei, úgynevezett gyűjtőév után kezdődő teljes 3 vagy 5 évet), akkor mentesülsz az EHO alól is. » Read more

Share
1 120 121 122 123 124 137