Az abszolút hozamú alapokról

A banki kamatok mélyrepülése miatt egyre több kisbefektető merészkedik számára eddig ismeretlen területekre a befektetések világában.

Ezt követve én is igyekszem többet írni az alternatív lehetőségekről.(Ilyen volt a kötvényalapok (cikk itt), a szerb dinár kamatok (cikk itt), Q. kötvény és a hasonló írások.)

Az óvatos befektetők a pénzpiaci és a kötvényalapokon túl még az abszolút hozamú alapokig merészkedik el, ezért most erről írok.

» Read more

Share

Átverések: miért nem csinál senki semmit?

A pénzügyi életben nagyon sokan akarják a javunkat és sajnos nagyon sokan átveréssel akarják megszerezni azt.

A blogon is már sok szó esett az átverésekről, a kamu befektetési ajánlatokról, a mindenféle lehetőségnek álcázott piramisjátékokról.

Jelenleg is rengeteg álbefektetés várja, hogy befizesd a pénzed, majd pár hónap múlva kiderüljön, hogy átverés az egész.

Az emberek azt kérdezik ilyenkor, miért nem tesz semmit a PSZÁF, meg a rendőrség, miért lehet büntetlenül átveréseket szervezni ebben az országban.

» Read more

Share

Szorul a hurok

Ha valaki eddig szerette volna elrejteni a pénzét az adóhivatalok elől, nem volt túl nehéz dolga. Az uniós országok közül Luxemburg és Ausztria megtagadta az automatikus adatcserét, az ezt igénylő ügyfelek adatait nem adták át a területileg illetékes adóhivatalnak, cserébe viszont magas, 35%-os kamatadót vontak és annak kétharmadát elutalták a honos adóhivatalnak, de név nélkül.

Aki az Unión kívül keresett biztos menedéket, nem kellett messzire mennie, hiszen Svájc, San Marino, Andorra és a többi törpeállam is megőrizte a névtelenségét.

Azonban az uniós országok kormányai egyre inkább igyekeznek visszaszorítani az adócsalást, ezért egyrészt rávették Luxemburgot az automatikus adatcserére 2015-től, szorongatják Ausztriát, az utolsó uniós országot, hogy ők is csatlakozzanak az egyezményhez.

Ezen túl megkezdték a tárgyalásokat az Unión kívüli  európai országokkal az adatcseréről. Mivel elég “elutasíthatatlan” ajánlatot szoktak adni az országoknak, várható, hogy a legtöbb ország kénytelen lesz csatlakozni az egyezményhez. Nagy -Brittania is megígérte, hogy odahat a volt gyarmati országaira és a jelenlegi tartományaira (Gibraltár, stb.).

Ha a fenti országok valamelyikében tartod a pénzedet és ennek oka az országok titoktartása, figyeld a híreket, mert sok változás várható a közeljövőben.

Share

Magas dinárkamatok Szerbiában

A magyar bankbetéti kamatok már négy százalék környékére csökkentek a sorozatos radikális jegybanki alapkamat-vágás eredményeképpen.

A jelenlegi 4,75%-os jegybanki alapkamat várhatóan tovább fog csökkenni, erre utal az állampapírok hozamai is, az egyéves diszkont-kincstárjegy hozama már négy százalék alatt van. Vagyis a piaci szereplők további erőteljes kamatcsökkentést áraztak be a következő hónapokra.

Ez sajnos előrevetíti a bankbetétek kamatainak további csökkenését is.

Ezért a megtakarításaikat bankbetétekbe fektetők kénytelenek alternatív lehetőségek után nézni, amennyiben keveslik a bankbetétek egyre csökkenő kamatait. » Read more

Share

7 lecke, amit érdemes megtanulnod

India a Saradha Group csődjétől hangos. Az ismert cégcsoport, amelyik érdekelt volt ingatlanépítésben, utazási irodában, műsorszórásban, pénzügyi szolgáltatásban és hotelokban is, egy jól felépített piramisjátékot űzött a befektetőkkel.

A cégcsoport nevét és ismertségét felhasználva gyűjtött betéteket és bocsátott ki kötvényeket a piaci átlagnál magasabb hozamok mellett, a régi lejáró betéteket és kötvényeket az újonnan befogadott pénzből fedezve.


» Read more

Share

Miért komplikálod?

Íme egy típuslevél, amiből elég sokat kapok:

“Próbáltam a neten kutakodni az XYZ (német nevű magyar cég, de lehetne bármilyen másik ismeretlen cég neve) befektetési ajánlatáról, amiket az osztrák Zqw Bank (Magyarországon csak az ügynökök ismerik, senki más) által kezelt befektetési számlákon valósít meg. Az XYZ a közvetítő, a Zqw Bank pedig a letétkezelő és egy szerintem magyarországi TBSZ-hez hasonló számláról van szó, amin a kereskedést szinte napi rendszerességgel csinálják. Kétszer voltam náluk a budapesti irodájukban, egyre jobban tetszik a dolog, de így, hogy a neten gyakorlatilag semmi infó nincs róla, nem nagyon merek belevágni. Te esetleg hallottál erről a lehetőségről? Nagyon szívesen olvasnék róla egy véleményt a kiszamolo.hu -n.”

» Read more

Share

Quaestor kötvényről mit kell tudni?

Hiába írtam már virágnyelven egy kötvényről, mindig tovább bombáztok, hogy írjak róla.

Nos, ha tudni szeretnéd, mi van a Quaestor cég magas kamatozású kötvénye mögött, a legegyszerűbb, ha elolvasod az úgynevezett prospektusát, abból minden kiderül, amit tudnod kell.

Itt találod a dokumentumot.

A kibocsátó nem a Quaestor cég, hanem egy direkt erre a célra létrehozott Kft., amelyik továbbadja a kötvényekből befolyt pénzt a csoport tagjainak. Te ezzel a Kft.-vel vagy jogi kapcsolatban. A Kft. saját tőkéje kerekítés után 0,0%-a a teljes forrásnak, vagyis nagyon finoman szólva is nem tűnik túl tőkeerősnek. Ezért fogalmaznak úgy, hogy “az átlagostól eltérő kockázatú”. Mivel a pénzt a Kft. tovább kölcsönzi a Q csoport egyes tagjainak,  akkor nem fog tudni fizetni, ha a Q csoport valamelyik tagja nem fogja törleszteni a Kft.-től felvett hitelét.

A kötvényre sem az OBA, sem a BEVA védelme nem vonatkozik a prospektus szerint.

Ha a kötvényből idő előtt ki akarsz szállni, nem biztos, hogy találsz rá vevőt, ha mégis, nem biztos, hogy tetszeni fog az ár, amit kapsz érte.

Mindezzel nem azt akartam mondani, hogy nem szabad venni a kötvényből, csak annyit, hogy tényleg az átlagostól eltérő kockázatú. Egy vagyon nélküli Kft.-nek adsz kölcsönt, amelyik a csoport tagjainak ad belőle hitelt. Ha a csoport, vagy annak egy meghatározott tagja csődbe jut, akkor valószínűleg búcsút inthetsz a pénzednek.

Ezzel szemben áll az, hogy a jelenlegi 4% körüli banki kamatok helyett 9% feletti névértékre vetített kamatot kapsz a pénzedért.

Ha úgy gondolod, hogy a csoport múltja és jelene alapján sikeres lesz az elkövetkező években, akkor adj neki kölcsön pénzt a jelenlegi kamatok duplájáért, ha erről nem vagy, vagy nem tudsz meggyőződni és a biztonság fontosabb, akkor felejtsd el.

Ne ess abba a hibába, hogy a 9% több mint a 4%, ezért ezt választom.

Update: Egy érdekes és tanulságos történet Indiából: 7 lecke, amit érdemes megtanulnod. Olvasd el, ha még nem tetted.

Share

A cost averaging mitosza

Ügynökök visszatérő, mindenre jó fegyvere a (dollar) cost averaging, vagyis hogy úgy tudod csökkenteni a részvénypiac, aranypiac, vagy bármi egyéb kockázatát, hogy nem egyszerre vásárolsz be, hanem több hónapra elosztva veszel kisebb összegekért az adott értékpapírból/nyersanyagból.

A mítosz szerint így csökkented a kockázatodat, hiszen minden hónapban más áron veszel az adott papírból, ezzel az év végén, vagy az évtized végén egy átlagos áron fogod megvenni az értékpapírt. Ezzel kiküszöbölted az árfolyam-kilengések kockázatát, nem tudtál túl rosszkor belevásárolni a papírba.

Ez nagyon logikusan hangzik, csak éppen butaság. Arra viszont remek, hogy a félénkeket elhitesse, hogy bármit is nyernek ezzel a technikával.

» Read more

Share

OTP Opus és MOL Magnólia: mit érdemes tudni róla?

Mivel már többen kérdeztétek, mi a véleményem az OTP és a MOL eurós kötvényeiről, az Opusról és a Magnóliáról, illetve mit érdemes tudni róluk, a legegyszerűbb, ha írok róla.

Ez a két kötvény nem az egyszerű kötvények közé tartoznak, ezért olvasd el a kötvényekről szóló írásomat, mert kénytelen leszek rá többször hivatkozni.

Mindjárt kezdeném a legfontosabb információval, ami eléggé behatárolja a lehetséges vevők körét: az OTP Opus kötvény névértéke 125 ezer euró, a Magnóliáé 100 ezer euró. Vagyis csak az tud belőle venni, aki rendelkezik legalább 30 millió forinttal. (A kötvények névérték alatt forognak, így kevesebb pénz is elég, de a nagyságrend azért ez.) » Read more

Share

Sell in May and go away

Egy régi wall street-i mondás szerint (Sell in May and go away) a vakációs időszaknak számító nyári hónapokban érdemes követni a brókereinket a szabadságra és el kell adni a részvényeket majd októberben érdemes visszatérni a piacra.

Ez a bölcsesség úgy látszik, önbeteljesítő jóslat, hiszen ha kellően sok befektető így cselekszik, csak azért, mert az gondolja, hogy a többiek is így tesznek, akkor valóban igazzá válik a mondás.

Nézzük meg az amerikai S&P index havi teljesítményeit 1960 óta:

Az elmúlt éveket figyelembe véve, aki 2011-ben követte a népi bölcsességet és csak szeptemberben jött vissza a piacra, megúszott egy 19%-os zakót, amit az európai hitelválság és a japán cunami okozott, de 2010-ben is 10%-os veszteséget került el.

» Read more

Share

Spórolás: kezdd el még ma!

A legtöbb változást igénylő elhatározás legnehezebb lépése a kezdés. Már évek óta tudod, hogy le kellene szokni a dohányzásról, de nincs erőd letenni a cigarettát. Le kellene fogyni 10 kilót, de nincs lelkierőd nekiállni a diétának.

Pedig a kezdeti pár napos szenvedés után már jön a jutalom is magától. El kezded élvezni, hogy jobban kapsz levegőt, hogy nem kell megállni félúton a lépcsőházban, nem füstös minden ruhád, vagy éppen beleférsz a tavaly kihízott kedvenc nadrágodba.

Azonban a jutalomig szenvedésen át vezet az út és sokakat ez tántorít el a kezdéstől és ezért fosztják meg magukat a siker örömétől.
» Read more

Share

Jogász kerestetik

Már régóta írni kellene néhány fontos témáról, amihez kellene jogász segítsége.

Ezek az örökösödés, a végrendelet és a házassági szerződés.

A magyar jog szerint jelenleg az egyik fél halála esetén a gyerekek örökölnek és a házastársnak lesz haszonélvezete. (Ez sok mindenben változni fog januártól)

Ez akkor igazán szívás, ha az örökösök kiskorúak, mert ilyenkor a gyámhivatal ül rá a pénzre, úgymond a gyerekek védelme érdekében. A gyámügyi számla kamata combos 1-2% és minden egyes fillérért könyörögni kell, hogy a házastárs pénzhez jusson. A kiadásait pedig számlával kell igazolni, hogy tényleg a gyerekekre költötte a pénzt.

Ez csak részben kivédhető elhalálozási rendelkezéssel (bankbetét) és kedvezményezett állításával (biztosítás), de például ilyet értékpapíroknál (államkötvények is ezek) nem lehet megadni, ahogy ingatlannál sem.

Végrendelet írásával egy kicsit csökkenthető a probléma, de a köteles rész miatt ez is csak részmegoldás.

Nos, kedves jogértő olvasóm: ha van kedved hozzá, ezt a kérdést kellene körüljárni, hogyan lehet csökkenteni a gyámügy befolyását, illetve ettől részben függetlenül mikor érdemes végrendeletet írni és mi legyen benne.

A másik sokakat érdeklő kérdés a házassági szerződés haszna, célja, tartalma.

(Alapnak jó ez:  http://drkovacsnorbert.blog.hu/2010/10/28/hazassagi_vagyonjogi_szerzodes), ezt kellene egy kicsit színessé és érthetővé tenni. Mikor igen, mikor nem, mi ellen véd, mi ellen nem, stb.)

Amennyiben veszed a fáradságot és megírod ezt a cikket nekünk, laikusoknak, közérthető nyelven, hálánk jeléül jól beleírunk, mint szerzőt és feltüntetjük a honlapodat is.

Ha van kedved a cikkíráshoz, egyeztessünk e-mailben: kiszamolo kukac indamail pont hu.

Köszönjük a tudásszomjas olvasóközönség nevében.

Share

Ha lakást veszel

Jobb helyeken az autók biztosítási története nyilvános adatbázis. Így ha autót akarsz venni, az első dolgod, hogy lekérdezed, okozott-e, vagy szenvedett-e balesetet valaha az adott gépjármű.

Amikor ingatlant veszel, érdemes neked is lekérdezni az adott lakás kártörténetét. Ehhez nem fog más hozzáférni, csak a tulajdonos, de kérd meg rá, mert sok mindent megtudhatsz az adott lakásról.

Háromszor törtek be az elmúlt évben? Jó kis környék lehet…

Árvíz utáni, vagy tűz utáni helyreállítást fizetett a biztosító? Nem biztos, hogy azt az ingatlant kell megvenned ebben az esetben.

Kétszer volt csőtőrés az elmúlt két évben? Készülj fel rá, hogy ideje cserélni a vízvezetékeket. Beázás? A tető milyen állapotban van?

Ha az elmúlt két-három évben váltott biztosítót, kérd meg, hogy kérje ki az előző helyről is a kártörténetet.

(További tippek lakásvásárláshoz itt.)

Share

Megjött a persely

Amint itt írtam, rendeltem a két éves fiamnak egy perselyt az internetről, ami a napokban megérkezett.

Azóta gyökeresen megváltozott az életem: soha nincs semmi apróm, nem tudok bevásárlókocsit használni, vagy meginni egy kávét egy automatából. 🙂

Nincs az a pénzmennyiség, amit a fiam ne akarna bedobálni a perselybe. Ilyenkor jó, hogy szép nagy perselyt választottam….

Már kénytelen vagyok csalni, suttyomban újra és újra ki kell üríteni a perselyt, hogy legyen mit folyamatosan beletölteni.  🙂

Nem baj, most már a mamáknak is bemutattuk a perselyt, onnan is el kezdett befolyni némi pénz, úgyhogy előbb-utóbb meggazdagszik ez a gyerek. 🙂

Share

Mai napi kérdéseitek

Bőven el tudtok látni kérdéssel, gyakran eszembe jut, hogy itt a blogon kellene válaszolni rájuk, hogy más is tanuljon belőle.

Addig is, amíg ez meglesz, a mai napi kérdéseitekre most itt is válaszolok.

“Azt olvasom, hogy az ország devizatartaléka 10,7 ezer milliárd forint (38 milliárd euró). Miért nem költjük ezt el az államadósság csökkentésére, rengeteg kamattól megszabadulnánk így.”

Az ötlet remek, csak éppen fontos, hogy ez a tartalék a rendelkezésre álljon. Ennek több oka van. Az egyik, hogy egy forint elleni spekulációs támadást a jegybank úgy tudna kivédeni, hogy ebből a tartalékból adna el eurót, ezzel erősítve a forint árfolyamát. (Ez a devizapiaci intervenció.)

Ameddig a spekulánsok tudják, hogy a jegybanknak van elég pénze a támadás visszaverésére, meg sem próbálják azt. Azonban 2008-ban az akkori 18 milliárd euró (a jelenlegi tartalék fele) ehhez kevésnek bizonyult, ezért is kellett villámgyorsan az IMF hitel.

Másrészt ebből kell fedezni az állam devizakifizetési kötelezettségeit, például a lejáró IMF hitelek és egyéb devizás adósságok visszafizetéséhez szükséges devizamennyiséget. Az aranyszabály szerint a devizatartaléknak elégnek kell lennie egy évig a rövidlejáratú hitelek törlesztésére akkor is, ha nem tudna az állam újabb devizahitelek felvételével pénzhez jutni.

Ezért fontos a magas tartalék. Ennek mértékéről persze lehet vitázni, de azt már láttuk, hogy a jelenlegi tartalék fele egyszer már kevésnek bizonyult a közelmúltban.

“Egy röpke kérdésem lenne, miszerint a Kincstári Takarékjegy I. nevezetű termék (jelenleg 4.75%) jobban megéri, mint pl a Malacpersely?
Ezt onnan gondolom, hogy a CIB weblapján (link) a kalkulátor szerint az első év végére 122 776 Ft-om lesz havi 10k befizetésnél. Viszont ha vennék a jelenlegi megtakaritásomból (120k) KTJ I-t, akkor az 9576 Ft nettó kamatot termelne 1 év alatt. LINK
Melyik a jobb megoldás? Maradjak a malacban, vagy vegyem ki a bent lévő összeget és vegyek rajta takarékjegyet?”

Ez egy gyakori hiba, amit sokan elkövetnek. A félreértés abból adódik, hogy míg a Kincstárjegy esetében a teljes befektetés már az első hónap elején megvalósul és így a teljes összeg kamatozik egy éven át, a másik esetben ez nem így van.

A malacpersely esetén az első hónapban csak 10 ezer van benn, azaz csak ez kamatozik 12 hónapot, 20 ezer kamatozik 11 hónapot, 30 ezer 10 hónapot, stb.

Ha a malacperselybe is a teljes pénzt befizetnéd az első hónapban, akkor az többet kamatozna a Kincstárjegynél. (Bár éppen a jövő héten fog csökkenni a kamata.)

Eddig ugyesen kezeltem a penzugyeimet, ezert jelenleg a felretett penzem kamatabol elek. Persze szerenyen, de stressz mentesen 🙂
Mivel jelenleg a kamatok tartanak fent a viz tetejen, egy kerdest szeretnek feltenni. Szerinted jo helyen -es biztonsagban- van a penzem, vagy lenne esetleg okosabb verzio is a megtakaritasokat illetoen? 
Malacpersely, CIB Bank: 15.000.000 HUF + 15.000 EUR
Allamkincstar, Kamatozo kincstarjegy, tartos befektetesi szamla: 16.000.000 HUF
+ van 2.000.000 Forintom, amivel a jelenlegi kamatok mellett nem pontosan tudom mit csinaljak.

Barmi otletet, tanacsot szivesen fogadnek.Elore is koszonom.

Ha jól értem, egyedül a tőkéd kamataiból élsz. Ez jó dolog, azonban úgy tűnik, egy fontos dolgot elfelejtesz. Ez pedig az infláció.

Ha szeretnéd megőrizni a tőkéd értékét, akkor azt évente az inflációval növelned kellene, mert ellenkező esetben a tőkéd és az arra kapott kamat is reálértékben egyre kevesebbet ér. Vagyis csak az infláció feletti kamataidat szabadna felélned.

Mivel a megélhetésed a kamatok nagyságán múlik, ezért kockázatosabb és kevésbé kiszámítható befektetés nem jöhet szóba.

Rossz hír, hogy a forintos Malacpersely kamata a jövő héttől már csak 4,5% lesz, az eurósé június 17-től pedig 2%.

A Kamatozó Kincstárjegy éves hozama (EHM) jelenleg 4,93%, míg a legrosszabb prémium állampapír kamata is 5,2%. Ezért ha nem kell a tőke pár évig, én gondolkodnék a váltáson, amikor lejár a mostani Kincstárjegy. Mondjuk azt nem értem, hogyan élsz a kamatokból, ha TBSZ számlán van a pénz.

 A 2 millió forinttal kapcsolatban sajnos nincs tuti tippem, hiszen számodra fontos a kiszámítható cash flow, így csak bankbetét és állampapír jöhet szóba. Szerintem a bankmonitor.hu-n nézd meg, hol vannak a legjobb kamatok.

Share
1 121 122 123 124 125 135