kiszamolo.blog.hu, kiszamolo.postr.hu, kiszamolo.hu hogy is van ez?

Sokakat gyötör a kérdés, hogy most melyik oldalt is kellene olvasni a sok Kiszámoló Blog közül.

Nos, ennek a megértéséhez a blog történetét kell ismerni.

Elkezdtem írni a kiszamolo.blog.hu-n, ahol soha nem kerültem ki az index címlapra. Megkerestem az origo-t, aki megígérte, hogy kitesz a címlapra, ennek feltétele, hogy ne az indexes blog.hu-n, hanem az origós postr.hu-n blogoljak.

Így is történt, ezért született meg a kiszamolo.postr.hu. Viszont sok mindent nem engedtek, pl. a szolgáltatásaim reklámozását, ezért létrehoztam a kiszamolo.hu-t, ez lett “a” Kiszámoló Blog.

Majd kicsit meghidegült a kapcsolatunk, pont azért, mert ők nem akarták, hogy magamat hirdethessem a saját blogomon, én meg nem akartam a semmiért cserébe cikkeket írni, így elváltak az útjaink.

Az index azonban boldogan (vissza)fogadott, viszont ő is csak akkor tesz ki címoldalra az írásaimat, ha a kiszamolo.blog.hu-n jelenik meg az írás. Egyezséget kötöttünk, hogy ami írást kitesznek, az csak másnap jelenik meg a kiszamolo.hu-n.

Az index egyrészt sokkal rosszabb, mint az origo volt, mert ott egész nap kinn volt az írásom, itt meg ha ki is rakják, általában csak négy órán keresztül.

Másrészről viszont sokkal jobb, mert nem zavarja őket, hogy az Akadémiát és a tanácsadást hirdetem a cikkekben és ez nekem igen fontos anyagi szempontból, lévén hogy ebből élek.

Szóval akkor mit is kell most olvasni? Szerintem a kiszamolo.hu-t, mert sok cikket, ami úgysem jelenne meg az index címlapján, ki sem teszek a blog.hu-ra, ami pedig megjelenik ott, itt is megjelenik másnap.

Ezen túl kommentelni is csak itt tudsz és kommentet olvasni is. (Annyi troll rajzik az index címlapján, hogy nekem nem volt energiám moderálni őket.)

Ha rss-t használsz, a kiszamolo.hu/feed címet állítsd be.

Na szóval, ennyi a nagy rejtély, ezért jelenik meg itt a legtöbb cikk és a blog.hu-s cikkek egy nappal később.

 

Share

Az oldal első hirdetője

A volt főnököm a bankmonitor.hu-nál megkeresett és felajánlotta, hogy hirdetne a blogon, méghozzá nem is minimális összegért.

Úgyhogy ezzel megvan a blog első hirdetője, ezúton köszönet neki a havi támogatásért.

Ha szereted a blogot, semmi más dolgod nincs, mint amikor erre jársz, az oldalsó két aktív doboz (bankbetétek, bankszámlaválasztó) valamelyikére kattints, hogy pár hónap múlva is úgy gondolja, megéri támogatni a blogot.

(Ha hirdetni szeretnél a blogon te is, írj a kiszamolo kukac indamail pont hu címre. Elsősorban nem szakmai hirdetőket várok, hogy az oldal függetlensége megmaradhasson.)

Ha akarod most gyakorolni a kattintást, itt is megteheted:  🙂

(Új ablakban nyílnak meg, úgyhogy bátran kattints. A hirdető pedig havi fix díjat fizet, nem kattintás után, ezért biztos nem fog megharagudni, ha átkattintasz.)

Bankmonitor legjobb kamatok, legjobb bankbetétek, befektetési alapok

Bankmonitor cikkek

Meg fogom kérdezni, mennyien kattintottatok át, ha nem lesz meg a kétezer, nincs több cikk a héten. 🙂

Share

Ennél sokkal több van benned

Gábor kért meg, hogy menjek el hozzá egy vidéki kisvárosba, mert tanácsra volt szüksége. Örökölt pár millió forintot és úgy érezte, hogy a helyi takarékszövetkezetben kapott 4%-os kamatnál nagyobb megtérülést is ki lehetne hozni a pénzéből.

A feladat nem volt nagy kihívás, megbeszéltük, hogy milyen tervei vannak és mikor, milyen kockázatot hajlandó vállalni és ez alapján elosztottuk a pénzt.

Beszélgetés közben kiderült, hogy 26 éves, az érettségi után elvégzett egy boltvezetői tanfolyamot és jelenleg a kereskedelemben dolgozik, mint eladó, havi 80 ezer forintért. Örül, hogy egyáltalán van munkája, arrafelé sokaknak nincs. Az maga a Kánaán, ha néhány munkahelyén véletlenül be is jelentik és nem zsebbe kapja a pénzt.

Megkérdeztem, hogy milyen tervei vannak a jövőre, de nem volt semmi határozott elképzelése. Ezek után megkérdeztem, hogy szerinte ezen az úton továbbhaladva a pályája csúcsán, mint boltvezető, mennyit fog keresni negyvenévesen. Olyan nettó 130-140 ezer forintra tippeltünk.

» Read more

Share

A hitelesek tudnak élni?

A szallas.hu kiadott egy sajtóközleményt, ami egy Millward Brown TGI riport alapján készült és a nyaralási szokásokról szól. (Sajnos hosszú guglizás után sem találtam meg az eredeti felmérést, pedig jó lett volna. Nyilván nem publikus ingyen.)

A felmérés szerint (25 ezer fős, reprezentatív TGI felmérés) a hitellel rendelkezőket nem hogy nem rettenti meg a hitelük megléte, de még sokkal inkább járnak nyaralni, mint a hitellel nem rendelkezők.

A diákhitellel rendelkezők kétszer annyian mennek nyaralni, mint a diákhitellel nem rendelkezők. Ezt még ki lehet azzal dumálni, hogy a diákhitellel rendelkezők egyrészt egyetemet vagy főiskolát végeztek és nyilván a fiatalabbak közül kerülnek ki.

Azonban a  személygépkocsi-hitellel, a lízinggel és a lakáshitellel rendelkezők közel kétszer, míg az áruvásárlási hitellel rendelkezők másfélszer annyian mennek nyaralni, mint azok, akik nem törlesztenek ilyesmit. A manapság sokat emlegetett devizahitelnél már kisebb a különbség, de a devizahitelesek között így is 26 százalék azok aránya, akik üdültek, míg az ilyen konstrukcióval nem rendelkezők esetében 21 százalék. (Itt valószínűleg az elszállt árfolyam miatt nem vállalják be a nyaralás költségét, szemben a forinthitelesekkel, akiknek nem nőtt számottevően a havi törlesztője, ezért még “belefér” az eladósodottság ellenére is a nyaralás.)

Ezt az eredményt könnyű úgy értelmezni, mint hogy akire jellemző a lehetőségei feletti életvitel, az még eladósodottság árán is kész azt fenntartani, legyen szó lakásról, autóról, vagy nyaralásról. Aki pedig kerüli a hitelfelvételt (addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér), az a nyaralást is csak a lehetőségei szerint engedi meg magának.

Mindig mondtam, nagy szükség van az emberek pénzügyi kultúrájának a fejlesztésére.

(Update: Sajnos mivel az eredeti felmérés nem hozzáférhető, csak arra tudunk hagyatkozni, amit a sajtóközleményt kiadó levont belőle tanulságnak. Egy sajtóközleménynek meg az az egyetlen célja, hogy minél többen beszéljenek róla. Ennek ellenére szerintem tényleg lehet összefüggés az adatok között, még ha például a jövedelmi viszonyok és a nyaralni járás igen fontos adatáról nem tudunk semmit.)

Share

Bankszámlanyitás külföldön

Sokan megkerestek, hogyan lehet mindenféle országban bankszámlát nyitni, de én sajnos nem tudom a választ.

Ellenben ti, kedves olvasóim, akik Kínától Brazíliáig olvassátok a blogot, biztos tudjátok a választ, hogyan lehet számlát nyitni Angliában, Hollandiában, Kanadában, vagy Ausztráliában.

Ezért tegyél meg annyit a közért, hogy a hozzászólásokban röviden leírod, mi minden kellett egy helyi számlanyitáshoz, lehet-e magyar útlevéllel számlát nyitni, vagy kell helyi lakcím is hozzá, esetleg munkahely.

Mennyi idő, kell-e valami hivatalos fordítás, esetleg melyek a jó bankok arrafelé.

Ha tudsz valamit a céges számlanyitásról, azt is megköszönjük.

Akárhol élsz Dél-Afrikától Ukrajnáig, írd le egy pár sorban, amit érdemes tudni. Ha kevés a karakter egy hozzászólásban, folytasd a következőben.

Köszönjük az egész olvasótábor nevében.

Share

Andorra, az új pénzügyi menedék

Ciprus bukása után a főleg orosz származású pénzek új menedéket találtak maguknak, Andorrát. Csak az elmúlt hónapban 5 milliárd eurót utaltak át Ciprusról Andorrába.

Andorrában a pénz származásával kapcsolatban erős a kontroll a bűnözésből és egyéb illegális forrásból származó pénzek kiszűrése érdekében.

Ezután viszont nagy a diszkréció, kérésre az ügyfelet a dokumentumokon csak egy számsor azonosítja, ennek negyedéves költsége 115 euró. A számlanyitáshoz személyes jelenlét szükséges, a folyamat nem tart tovább fél óránál, utána már bárhonnan utalható oda a pénz. Azonban online, interneten nem lehet számlát nyitni, ha ilyen lehetőséget találunk, az nagy valószínűséggel átverés, csak az adatainkra és a pénzünkre pályáznak az ilyen weboldalakon.

A spanyol és francia határon fekvő törpeállam nem tagja az EU-nak, ami nagyon jó hír azoknak, akik szeretnének elkerülni, hogy az EU-beli bankok lejelentsék a betéteiken elért kamatot a honos adóhivatalnak, amelynek aztán nem esik nehezére ebből kikövetkeztetni az ott lévő pénzállomány nagyságát.

» Read more

Share

Megéri-e TBSZ számlát nyitni?

A tartós befektetési számlát (TBSZ) pár éve lehet nyitni, akkor lehet előnyös, ha hosszabb távra is tudjuk nélkülözni a megtakarításainkat. Ha a gyűjtőévet követő harmadik év végéig nem nyúlunk a számlához, a kamatadó csak 10% a normál 16%-hoz képest, míg ha öt teljes évet kibírunk, kamatadó-mentes lesz a megtakarításunk.

(Mivel már írtam bővebben a TBSZ számláról, hogy ki mikor és hol nyithat, mit lehet rá vásárolni és mit kell tudni róla, ezért kérlek olvasd el ezt a cikket erről.)

Ha valami adót nem kell megfizetni, az mindig jónak tűnik, azonban vannak árnyoldalai is a TBSZ számlának. Az első az éves számlavezetési díj, ami általában 2.000 Ft szokott lenni, vagyis 3 év alatt már 6.000 Ft. (Természetesen van ennél drágább és olcsóbb lehetőség is, pár millió forintos megtakarítás felett már nincs komoly jelentősége.)

A másik, hogy a TBSZ számlát nem lehet mozgatni a bankok között, ezért 3-5 évig egy adott bankhoz vagyunk kötve, ami gyakran komoly hátrányt jelenthet. » Read more

Share

Hiperinfláció a küszöbön?

Az amerikai sajtó (is) tele van a hiperinfláció rémével, mivel szerintük a FED és a többi jegybank “kontrollálatlan” pénzkibocsátása a dollár (és az egyéb devizák) összeomlását fogja elhozni hamarosan. A hírek szerint az apokalipszis már az ajtók előtt áll.

Az emberek ezért vették a fizikai aranyat és menekülnek egyéb értékállónak gondolt eszközökbe.

Ha az amerikai monetáris bázis nagyságát vizsgáljuk, könnyen elkap bennünket is a félelem, hiszen tényleg sokkal magasabb a forgalomban lévő pénz mennyisége: » Read more

Share

Magyarország demográfiai válsága

Már sok szó volt itt a blogban arról, hogy a magyar demográfiai válság miatt elfelejtheted a nyugdíjadat, mert bár járni járna, csak sajnos nem fog jutni.

Most megjelent a KSH 2011-es népszámlálásának végleges adatsora, abból egy kivonatos sajtóközleményt csináltak, amit itt tudsz megtekinteni. További adatokat excelben itt találsz.

Az egészet érdemes átolvasni, de azért pár fontos adatot kiemelnék nektek.

– 1980-hoz képest 100 aktívkorúra 28 helyett már 37,8 időskorú jut, míg 35,8 gyerekkorú helyett már csak 23,5. Tehát 100 aktívkorúra (nem feltétlen munkával rendelkezőre!) 61,5 eltartott jut, de az arányok felcserélődtek a gyerekek és az idősek között. Ez előrevetíti a további drasztikus arányromlást az eltartók/eltartottak között.

– 2001-hez képest 250 ezerrel kevesebb gyerek, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40-59 éves van, ezzel szemben a 60 éven felüliek 250 ezerrel többen vannak 2011-ben. Az ország minden tizedik lakosa már hetven éves is elmúlt.

– Budapesten mindössze 113 gyerek jutott 100, 15 évnél idősebb nőre.

– Csak az emberek 44,4%-a él házasságban, 32,6%-a egyedülálló és nőtt az elváltak aránya is. 2001-ben 100 háztartás még 257 személyből állt, most már csak 236-ból. Már minden harmadik háztartás egyemberes, az egyedülállók aránya 10 év alatt 32%-kal 1.317.000 főre nőtt, megelőzve ezzel a kétszemélyes háztartásokat is, amelyből 1,2 millió van.

– A családként élő háztartások 53%-ában nincs egy gyerek se, 25,1%-ban pedig csak egy van. Három, vagy annál több gyerek csak a családok 7,2%-ban van.

– 1990-ben a 29 éves személyek 69,9%-a volt házas, 2001-ben 44%-a, ezzel szemben 2011-ben már csak 19,8%-a.

Mivel a lakosság rohamosan öregszik, a gyerekek meg ugyanilyen ütemben fogynak, a házasságban élők száma a töredékére esett vissza, nem sok jóval kecsegtet a jövő. Ha én lennék a te helyedben, elfelejteném az állami nyugdíjat és még ma elkezdenék spórolni az idős napjaimra.

 Néhány további súlyos adatot a magyar nyugdíjrendszerről ebben a cikkben találsz.

Share

Menekülnek a cégek a tranzakciós adó elől

A cikk frissült 2017 áprilisában. A friss cikkért kattintson ide.

A kormány követve néhány harmadik világbeli országot, bevezette január elsejétől a tranzakciós adót, amitől igen komoly, 301 milliárd forint bevételt vár el erre az évre.

Már a bevezetés előtt tudható volt, hogy nem fog teljesülni az adóbevétel, több nemzetközi tanulmány is született arról, hogy az érintettek gyorsan alkalmazkodnak az új adóhoz és megtalálják a módját az elkerülésének. Erről itt írtam bővebben, sok adattal: Már több országban megbukott a tranzakciós adó

Így is történt, januárban a várt adó fele sem folyt be, 27 milliárd helyett 13,4 milliárd. Erre a kormány úgy reagált, hogy akkor feljebb emeljük az adót, csakhogy ezzel a vállalkozások és a magánszámlák külföldre menekítését fogja felgyorsítani.

Az egyik olvasóm írta, hogy miután a cége kétmilliót fizetett egy hónap alatt tranzakciós adót, április elsejétől szinte a teljes számlaforgalmát Angliából fogja bonyolítani. Az angliai bank szerint sok új magyar ügyfelük lett.

» Read more

Share

Valamiben megint elsők vagyunk

Az Economist grafikonja alapján a magyarok költik a legtöbbet alkoholra és cigarettára, a fizetésük kerek 10%-át, míg ételre és alkoholmentes italokra 18%-ot költünk.

Már többször volt szó arról, hogy tedd el a fizetésed legalább tizedét. Látod, milyen egyszerű a megoldás? 🙂

Share

Innen ismered fel a csalásokat

Rendszeresen küldözgettek át mindenféle gyanús “befektetési ajánlatokat”, amik magas hozammal, vagy kamattal kecsegtetnek, mindezt szigorúan kockázatmentesen és tőkevédelem mellett.

Nekem meg az a hálátlan szerep jut(na), hogy írjam le róluk az igazságot, miszerint közönséges átverés mind. Ezzel csak az a probléma, hogy nekem kell elvinni a balhét, engem anyáznak, jobb esetben perrel fenyegetnek. Azért írtam, hogy jobb esetben, mert itt milliárdokról van szó, egy-egy ilyen átverésen ennyit kaszálnak a kiagyalói.

» Read more

Share

Nem teljesül az adóbevétel a tranzakciós adóból

A január elsejével bevezetett tranzakciós adóhoz nagy reményeket fűzött a kormány, nem kevesebb mint 301 milliárd forintot szeretett volna beszedni belőle, vagyis 10 millió lakossal számolva fejenként és évente 30 ezer forintot. Vagy másként mondva egy négytagú család havi 10 ezret fizet erre az adóra.

(Természetesen az adó nagy részét a vállalkozásoknak kell megfizetni, ezért nem helyes így számolni, de érzékelteti az adó nagyságát.)

A februári adatok alapján még az időarányos bevétel fele sem folyt be, a tervezett 27 milliárd helyett csak 13,4 milliárd bevétel származott ebből az adóból.

Nem akarom azt mondani, hogy én megmondtam, de írtam arról, hogy eddig a legtöbb országban megbukott a tranzakciós adó. (Itt tudod elolvasni)

A legrosszabb hír, hogy a nemzetközi felmérések szerint a gazdaság szereplői gyorsan alkalmazkodnak az új adóhoz és az ebből származó bevétel hónapról-hónapra csökken. A cégek külföldre menekítik a számlaforgalmukat, a lakosság kétszer meggondolja, utaljon-e nagyobb összeget, illetve újra nő a készpénzes fizetés aránya. Pont február-március az, amikor a gazdaság szereplői kézhez kapják az első számlakivonatokat és leesik a tantusz, hogy milyen brutális az elvonás mértéke. Még csak ezek után várható az igazi adóoptimalizálás megindulása.

A kormány erre úgy reagált, ha kell, akkor megemelik az adót.

Nos, szintén a felmérések szerint egy 2 ezrelékes adó esetén (ez van most) egy év alatt 9%-kal csökken az adóbevétel, egy 3 ezrelékes adó esetén már 30% az egy éves csökkenés.

Ha nálunk az első hónapokban is a tervezett összeg fele jött be, kíváncsi vagyok, mennyi lesz a végeredmény az év végén.

Share
1 132 133 134 135 136 144