Újabb felmérés a magyar lakosság pénzügyeiről

Pár hete a Pwc kiadta a Scale Research felmérését a magyar lakosság banki szokásairól.

A felmérés sajnos az eddigi felmérések adatait ismétli meg, ennek ellenére úgy gondoltam, érdemes megismerkedni az eredmény legfontosabb pontjaival.

– A felmérés szerint a lakosság mindössze 13 százaléka rendelkezik megtakarítással, és még a legfelsőbb (havi 200 ezer forint feletti) jövedelmi kategóriába tartozóknak is csak alig egyötöde takarít meg.

A különböző felmérések a megtakarítással rendelkezők arányát 13 és 28% közé teszik és ez a megtakarítás is gyakran még egy havi megélhetést sem fedez. Egy másik felmérés szerint aki tesz is el pénzt, az is csak havi 11.086 Ft-ot, ami igen karcsú összeg. Az pedig, hogy a 200 ezres fizetésnél is többet keresők között is csak minden ötödik személy tesz félre, elég sok mindent elárul a pénzügyi kultúránkról.

– A megtakarítások 50%-a bankbetét, valamint 13%-a megtakarítási számla és 10%-a lakástakarékpénztári számla. A többi termék (NYESZ, TBSZ, különböző pénztárak) szerepe marginális.

– Az adóssággal rendelkezők felével (fogyasztási hitelek 45%, jelzálog hitelek 58%) már előfordult, hogy nem tudott időben fizetni és kétharmaduk tart attól, hogy ez a jövőben is elő fog fordulni.

– A bankkártyáját a kártyával rendelkezők 49,8%-a soha nem használja fizetésre és mindössze az emberek 13,4%-a használja legalább háromszor vásárlásra a kártyát. A kártyás pénzfelvételre legtöbben havi egyszer használják a kártyát, ez a kártyatulajdonosok közel fele (44,8%)

– Az átlagos ügyfél bár a banknak fizetendő folyószámlával kapcsolatos díjakat erősen alábecsüli, de általában elégedett a bankjának díjszabásával.

– A sárga csekk hatalma megdönthetetlen, ennek mindössze a 10%-át teszi ki a csoportos beszedési megbízás, amely csak minden negyedik számlán van beállítva.

Egy másik felmérésről itt írtam.

Share

A nyugdíjrendszer múltja és jövője

Magyarország legnagyobb problémája, hogy a szocializmusból örökölt, az állam méreteihez képest brutális mértékű jóléti kiadásokat egyetlen kormány sem merte még érdemben csökkenteni.

A magyar állami újraelosztás mértéke 30-40%-kal haladja meg a szomszédos államok hasonló adatait, a lehető legegyszerűbben fogalmazva, ennyivel több adót kell idehaza fizetned.( Egy átlagos magyar honpolgár a teljes bevételének 65-69%-át a legvégén kifizeti adóban, erről itt írtam: Ezért fizetsz ennyi adót)

Ebből a túlzott adóteherből származó bevétel mintegy 60%-át jóléti kiadásokra költjük, ennek is közel felét a nyugdíjak kifizetésére. Azokra a nyugdíjakra, amik a vélekedésekkel ellentétben alig pár évtizede léteznek Magyarországon és a világ nagy részén ismeretlen fogalomnak minősülnek.

Ezért röviden összefoglalnám, mi is volt a nyugdíj tulajdonképpen, mivé hízott napjainkra és mi várható két-három évtizeden belül.

» Read more

Share

A legolcsóbb mobil-internet nyomában

A mai okostelefonok világában nagyon frusztráló tud lenni, hogy hiába van nálunk okos készülék, ha internet hiányában szinte semmit nem tudunk vele kezdeni. Se a térkép nem jön be, se az időjárás-előrejelzés, se a vasúti menetrend, se a tévé műsor és még hosszan lehetne sorolni az internettől függő alkalmazásokat.

Ezért a legutóbbi, legolcsóbb mobil percdíjat kereső bejegyzés után most utánajárunk, melyik mobil szolgáltató mennyiért méri nekünk a kilobájtokat.

» Read more

Share

Jobb a pénzpiaci alap, mint a bankbetét és egyéb olvasói kérdések

Annyi kérdést kapok tőletek, hogy újra összeszedtem egy párat az elmúlt egy nap (!!!!) terméséből, hátha más is okul belőle. Egy pár kérdést kihagytam, mint például mi a véleményem az államosításról és ehhez hasonlóak. A következő pár kérdés egy csendes hétvégi nap kérdés-termésének egy része. 🙂

“Szia, mindig a CIB Malacperselyt, meg az Erste Aktív betétet ajánlod, miközben a CIB Pénzpiaci alapja többet hoz mindkettőnél (7,4%). Akkor miért ne inkább abba tegyem a pénzem? Még lekötni sem kell a pénzem hozzá”

Ezt a hibát szinte mindenki elköveti, aki betéved egy bankba, pedig nagyon súlyos hiba. A pénzpiaci alapokról már itt írtam, ott is felhívtam erre a tévedésre a figyelmet. » Read more

Share

PSZÁF lista a kétes cégekről

A PSZÁF közzétett egy listát, amin sok, általam is kifogásolt cég mellett további cégek találhatóak meg, amelyekkel finoman szólva is jó lesz vigyázni.

Itt tudjátok megtekinteni a listát, a rajta szereplő neveket érdemes nagy ívben elkerülni:

http://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo/hazai

A listáról sok név hiányzik még, kapásból tudnék egy-kettőt mondani, ha ti is találtok ilyet, jelezzétek a PSZÁF ügyfélszolgálatán.

Ha szeretnétek a sokkal bővebb nemzetközi listát megtekinteni, azt is megtehetitek:

http://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo/nemzetkozi

Share

Téveszmék a hitelekről

Folytatva a múltkori írást a hitelekről, most néhány, a devizahitelekkel kapcsolatos téveszmét szeretnék eloszlatni.

“Amikor felvettem a hitelt, még csak havi 40 ezer volt a törlesztőm, most pedig már 138 ezer forint”

Ez az egyik leggyakrabban hallható panasz a devizahitelesektől, csak éppen van benne egy hatalmas csúsztatás.

A svájci frank áremelkedése sajnálatosan megdrágította a havi törlesztőrészlet nagyságát, ahogy a bankok által bevezetett kamatemelés is. Azonban messze nem ilyen mértékben.

» Read more

Share

Így vásárolj külföldi részvényeket és befektetési alapokat

Többen érdeklődtetek külföldi befektetési alapok és részvények vásárlása után, ezért elhatároztam, hogy írok róla egy bejegyzést, mivel nem túl komplikált Magyarországról külföldi papírokat venni a brókercégek online felületein.

Miért éppen külföldi papírok?

– Sokaknak mostanában nagyon fontos, hogy ne forintban legyen a pénzük. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha dolláros, eurós, vagy egyéb befektetési alapot, vagy részvényt veszünk. Ebben a tekintetben lényegtelen, hogy eleve dollár, vagy euró elszámolású alapot veszünk, vagy olyan forintért megvett alapok közül választunk, ami külföldi részvényekbe, kötvényekbe fektet. Mindkét esetben védve vagyunk a forint gyengülésétől, amennyiben ez fontos a számunkra.

– Kínálat bősége: a magyar piac, különösen a részvény és a kötvénypiac igen szűk korlátok közé szorítja a befektetési lehetőségeinket. Ezzel szemben a külföldi piacok szinte korlátlan számban biztosítják a befektetési lehetőségeket. Ez a bőség miatt például lehetőségünk van szektorokba, térségekbe is befektetnünk. Így sokkal könnyebb a saját elgondolásunk szerint kialakítani a portfóliónkat. » Read more

Share

Interjú velem

A Vasárnapi Hírek után a Gépnarancs is csinált velem egy interjút, amit itt tudtok elolvasni, illetve a Hetek újságírójával is találkoztam, azt nem tudom, mikor fog megjelenni.

Kedves újságírók!

Továbbra is állok rendelkezésükre, akár interjú (írásban, szóban, újságban, tévében, rádióban), akár szakértés területén, ha kell valaki aki okosan nyilatkozik egy témában, de akkor is, ha csak segíteni kell átnézni egy cikket, hogy szakmailag helyes-e.

A téma (pénzügyi kultúra, pénzügyi termékek, stb.) kimeríthetetlen és nagyon érdekli az embereket, úgyhogy az olvasottság garantált. 🙂

A címem: kiszamolo kukac indamail pont hu

Share

Mire használhatod a KATÁ-t?

A kormány a tavalyi év végén kitalálta a kisadózók tételes adóját, amit nem az eddigi hasonló célú EVA és EKHO helyett, hanem azok mellett vezetett be, tovább bonyolítva a helyzetet.

A KATA legalább annyira átgondoltnak tűnik, mint annak idején az EVA, amikor is alacsonyabb volt az adókulcs, mint az ÁFA összege, így az evás vállalkozónak nem hogy adófizetési kötelezettsége, hanem egyenesen haszna származott abból, ha számlát állított ki.

Jelenleg nem ennyire durva a helyzet, azonban évi hatmillió forintig főállású vállalkozóknál havi 50 ezer, másodállású vállalkozóknál havi 25 ezer forint az összes járulékot és adót kiváltja, illetve még évi 50 ezer forint iparűzési adóval kell csak számolnunk.

» Read more

Share

Fél-offtopic: értékesítési tréning a takszövben

2009-ben a kereskedelmi bankok között pár hónapot eltöltöttem egy fővárosi takarékszövetkezetnél. (Egy fiókvezetői állást hagytam ott az ajánlatért, pár hónap után kiderült, életem egyik legrosszabb döntése volt.)

Kereskedelmi bankok után igazi kultúrsokk volt becsöppenni egy takarékszövetkezetbe munkatársként. Hogy is fogalmazzak, egy picikét más világ. Néha azon csodálkoztam, hogy már van számítógép az asztalon, mert ettől eltekintve elég retro filling volt az egész.

Mivel a termékértékesítés nem volt az erőssége a csapatnak, megkértek, hogy tartsak értékesítési tréninget. Erre a tréningre már a rövidke pályafutásom miatt nem került sor, viszont az anyagát félig megírtam.

Ezt találtam most meg, gondoltam ne menjen teljesen kárba, megosztom veletek.

Vagy tanulsz belőle, vagy elszórakoztat, vagy rájössz, hogy felesleges volt elolvasnod. 🙂

Itt találjátok: //kiszamolo.hu/ertekesites.doc

Mint mondottam, nincs befejezve.

Share

Elesett a Magnet Bank is a tranzakciós adó elleni harcban

Amint az várható volt, egyetlen bank sem tudja benyelni a tranzakciós illetéket (ami egy adó akkor is, ha illetéknek csúfolják).

Néhány bank ügyfélszerzésre használta a lehetőséget és pár hétig nem hárította át az adót.

Hétfőtől a Gránit Bank tolta át a vállalkozókra az adót és számolgatja, hogy a lakossági ügyfelekre áthárítja-e. (Ha fogadni kell, én arra fogadok, hogy igen éspedig hamarosan.)

Ugyanígy a Magnet Bank is bedobta a törölközőt, ha nem is teljes mértékben. Az egyik csomagjánál 100 ezer forint alatt nem számítja fel az adót, felette pedig csak háromnegyed részben. A többinél is egyelőre csak nagyobb részben hárítja át az adót.

Az új hirdetményt itt találjátok.

Share

Kellett ez, mint tanyába a villany

Anyósomék nagyon takarékos emberek, a mai napig a két nyugdíjból egyet eltesznek. Apósom még 77 éves korában is eljárt dolgozni, pedig anyagi gondjaik nem voltak.

(Mielőtt még azt gondolod, hogy valami kőgazdag család 300 ezres nyugdíjjal, elárulom, hogy apósom vezető volt a MÁV-nál. Mozdonyvezető. Anyósom még annyit sem keresett.)

Ennek ellenére néha csőbe húzzák őket az ügynökök, anyósom pár éve bevásárolt egy Lux porszívót közel 600 ezer forintért. Az a porszívó szerintem tudása alapján nem ér százat sem.

» Read more

Share

Újra indul a Kiszámoló Akadémia február 7.-én csütörtökönként

A Kiszámoló Akadémia újra indul: február 7.-én, csütörtökön, a szokott helyszínen kezdjük a tanfolyamot.

Az ára továbbra is 25 ezer Ft, amelyért 6×2,5 órában megtanuljuk mindazt, amire szükséged van a pénzügyek területén a pénzügyi tervezéstől a befektetési alapokig.

A pontos tematikát itt találjátok.

Fizetni a helyszínen kell, jegyzetfüzetet és tollat hozz magaddal.

Az előadások minden csütörtökön 18:30-tól 21:00-ig tartanak.

A helyszín: 1143 Budapest, Semsey Andor u. 25. Vincotte irodaház. A termet a portán megmondják.

A 7, 173, 5 és többi busz, illetve az egyes villamos egy sarokra áll meg, a Hungária krt. sarkán. A zuglói vasútállomás 3 perc gyalog.

A helyszín térképen itt.

Számlát egyéb oktatásról kapsz, a számla áfamentes. Ha valamelyik órára nem tudsz jönni, a következő tanfolyamon tudod pótolni az elmaradt órát (órákat)

Jelentkezz e-mailben (kiszamolo kukac indamail pont hu), ha jönni szeretnél.

Share
1 171 172 173 174 175 180