Kategória: Egyéb
A negyven éve működő titkos fegyver: a permanent (állandó) portfolió
Harry Browne több évtizede kitalálta az állandó, azaz permanent portfoliót, amit utána mások kicsit finomítottak. Ez egy nagyon ismert konstrukció, aki elkezd befektetésekkel foglalkozni, hamar találkozik vele.
Az alapelv az volt, hogy olyan portfoliót kell találni, amely az összetétele miatt minden időben jól teljesít, alacsony volatilitás (árfolyam-kilengés) mellett. Az árfolyam kilengésének csökkenteni több, lehetőleg egymástól függetlenül mozgó értékpapír és egyéb termék portfolióba való bevonásával lehet.
A permanent portfolió kitalálója szerint egyenlő arányban (25-25%) kell tartani a portfolióban amerikai részvényindexet, amerikai hosszúkötvényt, pénzpiaci alapot, vagy rövid futamidejű államkötvényt és fizikai aranyat. Az elmélet szerint a részvény fellendülés idején teljesít jól, a készpénz negatív hangulat esetén, a kötvény recesszió idején és az arany az inflációs környezetben. Így minden időben védve vagyunk a negatív hatásoktól.
Aranyár: venni kell most, vagy eladni?
Az arany ára 11 év töretlen növekedés után nominálisan tavaly szeptemberben érte el az eddigi csúcsát, közel 1900 dollárnál tetőzött az ára. Ezután egy folyamatos esésbe kezdett az árfolyam, a nyári holtszezonban hónapokig nem tudott kitörni az 1600 dolláros árról, majd a szokásos szeptemberi szezon beindulásával újra erőre kapott, jelenleg 1660 dolláron áll az ára.
Ebben a cikkben összefoglalom, amit aranyról tudni érdemes és megpróbálok arra a kérdésre is válaszolni, hogy érdemes-e venni, vagy eladni az aranyat.
Mi újság az ingatlanpiacon?
Az FHB Bank évek óta megjelenteti a megvalósult ingatlanpiaci adásvételen alapuló lakásár-indexét (hála nekik a munkájukért).
Nemrég kiadták a legfrissebb értékelésüket, amiből megtudhatjuk, hogyan is alakultak a piaci árak az elmúlt időszakokban.
Érdemes befektetni Dominikán és egyéb olvasói kérdések
Hiába van nyár, az édes pihenés időszaka, nektek továbbra is rengeteg kérdésetek van, amire nekem kell megválaszolnom.
Ezekből szedtem össze egy csokorral, amiből ti is okulhattok.
Kezdjük mindjárt a címadó kérdéssel.
A Fidesz és az államadósság
A miniszterelnök úr egyik vesszőparipája az államadósság, amelyet a Fidesz az előző kormányzása alatt eredményesen csökkentett, az utána jövő szocialista kormány pedig nyolc év alatt az egekbe emelt. Ezt láthatjuk a következő ábrán:
Melyik a legolcsóbb diákszámla?
Eljött a tanév kezdete, amikor is a legtöbb diáknak bankszámlát kell nyitnia.
Ehhez akarok segítséget adni, átnézzük a piaci kínálatot.
Előljáróban egy jó hír: mivel pár év múlva kereső felnőtt leszel, ezért az összes bank olcsó számlacsomaggal akar magához csábítani, hátha utána is ott maradsz náluk.
A magyar gazdaság helyzete
Kijöttek a legújabb negyedéves és havi gazdasági mutatók, amiből megláthatjuk, hogyan áll a magyar gazdaság. Ez remek alkalom arra, hogy a napi helyzeten kívül néhány összefüggést is megpróbáljak elmagyarázni nektek.
Nos, a gazdasági minisztérium tündérmeséje helyett inkább egy görög tragédiát látunk kibontakozni.
A magyar gazdaság most már hivatalosan is recesszióba került, mert “teljesítette” a két egymás utáni negyedévben a gazdasági zsugorodást, ami a recesszió meghatározásának az alapja.
Melyik az olcsóbb az államnak: diákhitel, vagy a tandíj?
A kormány egy huszáros vágással a felsőoktatási jelentkezés előtt pár héttel radikálisan visszavágta az államilag támogatott felsőoktatási helyeket, ezzel hatalmas zűrzavart okozva.
Bár a cél értékelhető lenne, hiszen az állami költségvetés nagyon rossz bőrben van és ingyenes oktatás nem létezik, ahogy ingyenes utazás és étkezés sem, maximum valaki másnak kell állnia a számlát, a kormány szokás szerint a mérlegelés és a körültekintés hiánya mellett megint baltával akart műteni szike helyett.
Mit tegyek, ha becsapott a brókerem?
Gyakran megkerestek, hogy becsapva érzitek magatokat, mert a brókeretek/privátbankárotok nem jól tájékoztatott titeket egy-egy termék kockázatával kapcsolatban és ezért sok pénzt buktatok. Azt kérdezitek, mit lehet tenni, milyen esélyei vannak a pereskedésnek.
Először is fontos, hogy milyen dokumentumokat írtál alá. Ha aláírtad, hogy megértetted a termék kockázatát, ennek ellenkezőjét nem lesz könnyű bizonyítanod a bíróság előtt.
Legszerencsésebb helyzetben akkor vagy, ha telefonon beszélték rád a terméket, ilyenkor a rögzített vonal felvételeit legalább öt évig megőrzik, így szóról-szóra megvan, pontosan mi is hangzott el.
Bankszámla választás: ezekre figyelj
A jó bankszámla kiválasztása nem könnyű tudomány. Még két ingyenes bankszámla között is rengeteg a különbség, ami esetenként súlyos tízezrekbe kerülhet a számunkra. Ennek oka, hogy az ingyenes számlák esetén legtöbbször csak a leggyakrabban használt funkciók ingyenesek, utalások közül csak az internetes utalások, készpénz-felvétel közül csak az bankautomatás pénzfelvételek és így tovább.
Ha előfordul, hogy kétévente egyszer felveszel 5 millió forintot mondjuk autóvásárlásra, melyik nulla forintos számlát választanád? Unicredit Bónusz, K&H Zéró, Axa Kamathozó, vagy Citibank Top díjcsomag? (Az ingyenes bankszámlákról írt cikkemet itt találod://kiszamolo.hu/bankszamla-miert-fizetsz-ha-ingyenes-is-van)
Életbiztosítások: ami a reklámok mögött van
Már nagyon sokat írtam a unit linked életbiztosításokról, de mindig úgy tűnik, hogy nem eleget. Mindenki tudni szeretné, megéri-e tovább fizetni a biztosítását, mások pedig jobbnál-jobb biztosításokat küldözgetnek át, “amelyik nem olyan, mint a többi, itt tripla bónuszt fizetnek” és ezekhez hasonlókat.
Akkor járunk mindnyájan a legjobban, ha kiképezlek titeket életbiztosítás-szakértővé. Ti okosabbak lesztek, én pedig sok levél megválaszolásától mentesülök. 🙂
Úgyhogy nézzünk meg három tipikus versenyzőt, hogyan is kell értelmezni a reklámban leírtakat.
Túlértékelt-e az amerikai részvény és kötvénypiac?
Az utolsó bejegyzésemben egy amerikai újságcikkről írtam, ahol a szerző szerint most nem szabad belépni a kötvény és a részvénypiacra, mert mindkettő erősen túlértékelt.
Akkor már nem volt erőm leírni, hogy miért, most pótolom, hogy mire is gondol(hatot)t.
Ahhoz, hogy ezt elmagyarázhassam, elöljáróban meg kell ismerkedni a jegybanki alapkamat fogalmával. A jegybankok kötvényeket bocsátanak ki rövid futamidőre, ezek kamata szokott lenni a jegybanki alapkamat. Ennek mértéke jelenleg 7% Magyarországon, de tőlünk nyugatra ezek az értékek most nagyon alacsonyak: az euró alapkamata 0,75%, a dolláré 0,1-0,25% között változik.
Mi ennek az oka? A jegybankok az alapkamat változtatásával tudják befolyásolni az országuk általános kamatkörnyezetét. Ha magas az alapkamat, az emberek inkább megtakarítanak, főleg, ha az infláció is alacsony. A vállalkozások pedig elhalasztják a beruházásaikat, mert az alapkamat miatt a hitelek is drágák és nem biztos, hogy magas kamat mellett megéri beruházni.
Ha alacsony a kamatkörnyezet, az emberek sem takarékoskodnak, mert szinte semmi kamatot nem kapnak a pénzükért a bankban. (Jelenleg mind az USÁ-ban, mind Európában és Japánban magasabb az infláció, mint az elérhető biztonságos hozamok. Azaz reálértelemben a megtakarítók pénze évről-évre kevesebbet ér.)
Az átlaghozam túl sok mindent elfedez
Idehaza is ismert mantra a részvény-kötvény vegyes portfolió biztonsága és hozama. Van egy érdekes cikk erről a Smartmoney júniusi számában, amiről úgy gondolom, nektek is érdemes megismerni.
A cikk eredeti címe: “Ha a kötvény és a részvény is drága, a kiegyensúlyozott portfolió sem fog működni”
A cikk szerint a(z amerikai) pénzügyi tanácsadók leggyakoribb ajánlata az úgynevezett kiegyensúlyozott portfolió, amely nem más, mint részvények és kötvények meghatározott elegye, klasszikusan 60% részvény, 40% kötvény. A másik elterjedt módi az úgynevezett “target-date” alapok, ahol a lejárathoz közeledve csökkentik a részvények arányát és növelik a kötvényekét, így igyekezve a portfolió kockázatát mérsékelni például a nyugdíjhoz közeledve. Egy bombabiztos, arany alap, amit elég egyszer megvenni, aztán el is lehet felejteni, mert magától mindent megold.
