Ez történt a héten a gazdaságban

Rekordszámú ember mondott fel az Egyesült Államokban novemberben, 4,52 millióan. Július óta már folyamatosan négymillió felett van a számuk, de ilyen sok még soha nem volt. A legtöbben a sok nyitott álláslehetőség (másfélszer annyi állásajánlat van, mint hivatalos munkanélküli) és az emelkedő bérek miatt keresnek máshol munkát. Már neve is van a jelenségnek, a Great Resignation.

A Guardian grafikonján látszik, melyik munkakörben van a legnagyobb hiány:

Eközben december utolsó hetében mindössze 198 ezer ember jelentkezett be új munkanélküliként, ilyen alacsony szám még nem volt az elmúlt 52 évben.

» Read more

Share

Demográfiai portré 2021

Két hete jelent meg a 2021-es Demográfiai Portré, amit Gusztáv küldött át.

Ebből megtudhatjuk többek közt, hogy az elmúlt évtizedben újabb 255 ezer fővel csökkent Magyarország népessége és ideális esetben is 8,8 millióan leszünk 2050-re, de ehhez kell néhány százezer bevándorló is.

2001 óta egyedül Közép-Magyarországon nőtt a lakosság száma a belső vándorlás következtében, de ott sem jelentős a növekedés 2011 óta.

2050-ben már 47 idős személyt kell majd eltartania 100 aktívkorúnak, vagyis minden dolgozónak a saját és gyerekei ellátásán túl egy fél nyugdíjat és az ahhoz tartozó egészségügyi ellátást is ki kell majd termelnie.

A legpozitívabb forgatókönyv szerint sem fogjuk soha elérni a csökkentés megállításához szükséges 2,1 gyerek/szülőképes korú nő termékenységi rátát, ideális esetben is csak az 1,7 körüli értékig fogunk eljutni.

A legmagasabb a gyerekvállalási kedv Észak-Magyarországon (1,79 gyerek/nő), a legalacsonyabb Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon, mindössze 1,3-1,36, ez szinte semmit nem nőtt 2001 óta, amikor is 1,2 volt az érték. (Az országos átlag 1,31 volt 2001-ben, vagyis nagyot nyílt az olló a gyerekvállalási kedvben az ország különböző részei között és nem a fejlettebb régiók előnyére.)

Észak-Magyarországon szülnek leghamarabb a nők, átlagosan 27,6 évesen, Közép-Magyarországon szülnek a legidősebben, átlagosan 31,5 évesen.

További érdekes adatok, modellezések a fent belinkelt tanulmányban.

Share

A kamarai tagdíjat új helyre kell utalni

A kamarai hozzájárulást, amit minden vállalkozónak fizetnie kell és ezért cserébe azt kapja, hogy a kamara nem hajtja be ezt az összeget plusz a büntetéseket a NAV-on keresztül rajta, vagyis ezért az összegért cserébe a kamara megvédi a vállalkozókat saját magától, eddig a területileg illetékes kamarához kellett elutalni.

Viszont idéntől egy másik számlaszámra kell utalnod. Íme a közlemény:

“A gazdasági kamarákról szóló törvényben meghatározott évi 5.000,- Ft kamarai hozzájárulás jövőbeni megfizetésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A kamarai hozzájárulást 2022. január 1-jét követően nem a vállalkozás székhelye szerinti területi kamarának, hanem az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell megfizetni a Gránit Banknál vezetett 12100011-10639683 számú bankszámlára. A közlemény rovatban kérjük tüntesse fel vállalkozása 11 számjegyű adószámát a befizetés beazonosítása érdekében.”

Illúziód azért ne legyen, ezzel az adók módjára behajtott pénzzel továbbra sem fog senki elszámolni, a vállalkozóknak semmi köze nem lesz hozzá továbbra sem, mire ment el az évi ötmilliárd forint körüli összeg. Akik kapják, köszönik szépen, majd szétosztják maguk között.

Köszönjük Idegennek a hírt.

Share

Ez lenne a magas infláció valódi oka?

Az Egyesült Államokban már komoly vita van arról, hogy be kell-e fagyasztani egyes termékek árait, mert a cégek pofátlanul kihasználják a lehetőséget és ok nélkül emelik az áraikat.

Megnézve a FED grafikonját az adózott céges profitról, elég nehéz vitatkozni az állítással:

Egyes számítások szerint az infláció 60%-át(!) a cégek profitemelkedése adta. A maradék 40%-ról tehet az áruhiány, a szállítási probléma, a növekvő energiaár és minden egyéb.

Fehér-házi elemzők a monopóliumokat és a túl nagyra nőtt cégeket okolják az ilyen mértékű áremelésekért. (Mert a profitorientált cégek már csak ilyenek, ha valamit többért is el tudnak adni a túlzott kereslet miatt, akkor bizony árat emelnek akár ok nélkül is, így működik a piac. S ha az emberek zsebét kitömték rengeteg ingyenpénzzel, a kereslettel nem lesz probléma.)

Az árbefagyasztás mellett érvelők szerint ugyanaz történik, mint a második világháború után, a megugró kereslet kínálati szűkösséggel találkozik és ezt a nagy multik jól kihasználják a saját céljaikra. Ahogy a világháború után az állam befolyásolta az árakat, most is ezt kellene tennie.

A részleges befagyasztás mellett érvelők szerint kizárólag olyan területen szabadna bevetni ezt a fegyvert, ahol az emberi fogyasztást nem lehet időben eltolni: egészségügy, lakhatás, alapvető élelmiszerek.

Az árak befagyasztását elutasítók szerint nem lehet az inflációval szemben ilyen eszközökkel harcolni. A probléma a túl nagy kereslet, ami nem hogy csökkenne az árak mesterséges csökkentésével, hanem logikusan tovább nőne. (Ha drágán is kell valami, olcsóbban még inkább kell. Könnyen előállna az a helyzet, mint a Szovjetunióban, hiába termeltek többet egy termékből, hiánycikk lett.) Másik lehetséges kimenet a recesszió, a harmadik, hogy a tovább gyűrűző hatások miatt egyre több terméket kell majd hatósági árellenőrzés alá vonni. Ha a tej árát fixálom, előbb-utóbb a takarmány árát is fixálni kell, hogy ne menjenek tönkre a tejtermelők. Utána viszont fixálni kellene a műtrágya, permetszer és minden egyéb árát is, hogy ne menjen tönkre a takarmánytermelő sem.

További érv az árszabályozás ellen, hogy az a nyílt beismerése lenne annak, hogy a FED (a jegybank) tehetetlen az inflációval szemben.

Egy alapos, 2020-as világbanki tanulmány szerint a közelmúltban az árszabályozások több kárt csináltak, mint hasznot.

Nagyon élénk vita alakult ki a témáról az Egyesült Államokban, egyre magasabb körökben érvelnek az árszabályozás mellett.

Addig is, amíg eldöntik, mi a helyes lépés, amíg te azt hallod, hogy chiphiány, meg konténer probléma és egyéb okok miatt drágul minden, vess egy pillantást a fenti ábrára, hogyan alakult a cégek profitja az elmúlt évben. 🙂

Share

Költségváltozás az OTP egészségpénztárnál

Módosult az OTP egészségpénztár költségelvonása, az eddigi 100 ezer forintig 8%, felette 4% helyett egységes 6,5% lett a költségelvonás. (Vagyis évi cca. 220 ezer forintos befizetés felett rosszabbul jársz a mostani díjszabással.)

Másképp fogalmazva, az évi 20% adójóváírás harmadát megtartja magának a pénztár.

(Ha rajtam múlna, semmire nem adnék állami támogatást, aminek évi 1% felett van a költsége, legyen az egészségpénztár, nyugdíjbiztosítás, vagy bármi. De sajnos nem rajtam múlik. 🙂 )

Köszönjük Ádámnak a hírt.

Share

Mennyire vagy gazdag és mennyire keresel sokat?

A bevételeid vagy a vagyonod alapján Magyarország hány százalékánál keresel többet vagy rendelkezel több vagyonnal?

S világszinten mire elég ugyanez?

Itt egy jó kalkulátor, ami minderre választ ad.

Amire vigyázz, hogy nem azt kérdezi, hogy hányan vagytok a háztartásban, hanem hány felnőtt van a háztartásban. A gyerekek számát ne írd be, mert akkor rossz értéket ad. Figyelj arra is, hogy a havi vagy az éves jövedelmet választottad-e ki, illetve bruttó bért kér.

További kérdések megválaszolásával tudod finomítani az eredményt, például rendelkezel-e saját ingatlannal és ha igen, annak mennyi lenne a bérleti díja.

S ha készen vagy, össze is tudod hasonlítani a kapott értéket más országok vagy földrészek adataival, mennyire számítanál vagyonosnak ezzel a fizetéssel vagy vagyonnal Svájcban, Egyiptomban, esetleg a dél-afrikai régióban. (A régiók, földrészek a lista végén találhatóak.)

Kép forrása: depositphotos.com

Share

Ez történt a héten röviden

Az év utolsó hetében általában a fű sem nő, ahogy mondani szokták, ennek megfelelően igazán fontos történések sem voltak a héten.

Az eurót 20 éve vezették be a mindennapi fizetésekbe, 2002 január elsejétől lett a közös pénz az uniós országok nagy részében.

Rekord mennyiségű új jelzáloghitelt vettek fel az Egyesült Államokban 2021-ben, 1,61 ezer milliárd dollár értékben, ezzel megdőlt az előző, még 2005-ben felállított 1,51 ezer milliárd dolláros rekord. Ettől az értéktől egyáltalán nem független a hír, hogy régen látott mértékben, 19,1%-kal nőttek az ingatlanárak egy év alatt az Egyesült Államokban.

Bár lekerült a címlapokról a téma, a kínai ingatlanfejlesztők nagyobb bajban vannak, mint valaha, az első negyedévben 19,8 milliárd dollárt, a második negyedévben további 18,5 milliárd dollárt kellene visszafizetni a hitelezőknek. 2021 utolsó negyedévében “csak” 10,2 milliárd dollár volt a fizetendő összeg. Ezen túl az elmaradt béreket és egyéb kötelezettségeket is pótolniuk kellene, 172 milliárd dollár értékben, amihez képest a kötvényfizetési kötelezettségük a legkisebb problémájuk. Eközben 16,2%-kal csökkent az ingatlaneladások száma és 21%-kal csökkent az újonnan elkezdett építkezések száma. Ezek a számok mellett nem meglepő a feltételezés, hogy egy éven belül az ingatlanfejlesztők harmadának lehetnek fizetési gondjaik.

2021-ben még uniós díjakon használhattuk a mobilt Angliában, de várhatóan 2022-ben már nem így lesz, érdemes lesz észben tartani, hogy akár durva roaming díjakat is felszámíthatnak a szolgáltatók, lévén már nem uniós ország Nagy Britannia.

A magyar jegybank mondhatni már szokás szerint, megint emelte a kamatlábat, az új kvázi forint alapkamat 4% lett. Ennek ellenére a forint még mindig rekord gyenge, 370 forintot kell adni egy euróért. Egyre inkább úgy tűnik, szükség van egy komoly kamatemelésre, ha szeretnénk erősíteni a forintot és ezzel csökkenteni az inflációt.

Surányi György volt jegybankelnök közben itt beszél arról, hogy kerültünk idáig, a 370 forintos euróig és a 7% feletti inflációig.

Elfogadta a kormány az új elővárosi vasúti stratégiát, ami összeköti (és részben megszünteti) a vasúti főpályaudvarokat, negyedóránként vonatok indulnak majd az elővárosokból Budapestre és így tovább. A költségek legalább felét az Unió fogja fizetni. Bővebben erre.

S erről nem akartam írni, de annyian elküldtétek a hírt, hogy egyszerűbb írni, mint nem: Tiborcz István megvette a Gránit Bank többségi tulajdonjogát.

Share

Napi kép 01.01 A világ olajfogyasztása

Arra a kérdésre, hogy kik a legnagyobb olajfogyasztók a világban, a legtöbbünknek van sejtése: a nagy ipari nemzetek kiegészülve a nagy olajtartalékkal rendelkező nemzetekkel:

De vajon kik a legnagyobb fogyasztók egy főre vetítve?

A statisztikák szerint Gibraltár toronymagasan a legnagyobb fogyasztó, tízszer annyi fogyasztással fejenként, mint a második legnagyobb fogyasztó. De ez csalóka, mert Gibraltár rengeteg olajat tárol és ad el nemzetközi hajózási cégeknek, így ez nem az ő fogyasztása, hanem a nemzetközi hajózási cégeké.

» Read more

Share

Új év, új fogadalmak

Írni akartam egy remek cikket arról, hogy milyen pénzügyi fogadalmak tehetsz vagy érdemes tenned az újév kapcsán, illetve mik a leggyakoribb akadályai annak, ami miatt ezek az elhatározások meghiúsulnak.

Aztán rá kellett jönnöm, hogy ezeket a cikkeket már megírtam évekkel ezelőtt, úgyhogy felesleges újra megírnom ugyanazt. 🙂

Itt vannak az említett cikkek, ha még nem olvastad, tedd meg, ha már nem emlékszel rájuk, akkor pedig olvasd el újra őket.

Mindenkinek pénzügyileg is sikeres új évet kívánok.

Új év, új fogadalmak

Miért fulladnak kudarcba az újévi fogadalmak?

Share

Új ingatlant vagy használtat? Hitelkalkulátorral

Hirtelen előállt az a helyzet, hogy az MNB miatt most egy ideig van egy irreálisan olcsón adott zöld hitel az újépítésű ingatlanokra, míg a használt ingatlanokra hamarosan már sehol nem lesz 6-7% alatti hitellehetőség.

(Ja igen, ma is emelt kamatot az MNB, az új kvázi alapkamat 4% és igen, megint a kutyát nem hatotta meg, 370 forint még mindig az euró.)

Ez azt eredményezi, hogy nem is lett annyira drága az újépítésű ingatlan, ha főleg hitelből akarod megvenni. Annyival drágább egy használtra felvehető hitel már a mostani kamatok mellett is, hogy gyakran olcsóbb lesz egy új ingatlan, még akkor is, ha 20%-kal drágább, mint a használt.

(Zárójelben: a zöld hitel kerete korlátozott és az ígéretek ellenére nem árulták el mostanában, hogy mennyit helyeztek ki már belőle a bankok. Könnyen lehet, hogy mire oda kerülsz, már el fog fogyni. De hogy ne aggódj: ha sikerül az akár építés alatt lévő ingatlanról végleges adásvételit íratnod a kivitelezővel (nem biztos, hogy belemegy!), akkor onnantól a bank általában két hónap alatt elbírálja a hitelt, félreteszi számodra a pénzt és ha három éven belül felépül az ingatlan és meg is felel az előírásoknak, akkor te még megkapod az olcsóbb hitelt.

» Read more

Share

Várjak az olcsóbb lakásra vagy meneküljek előre a dráguló hitel miatt?

Végre elindultak felfelé a magyar kamatlábak és amilyen pocsék állapotban van a forint, illetve a magyar infláció, valószínűleg még további komoly kamatemelésekre lesz szükség. De így is már közel négy százalékponttal nagyobb az egyéves BUBOR mértéke, mint volt akár csak az év elején. (4,56% most és 0,78% volt az év elején.)

Ez azt jelenti, hogy hamarosan (legalább) ennyivel fognak nőni az új hitelek árazásai. Ha eddig 3,7%-on kaptál tíz évig fix hitelt és most ez a hitel 7,5% lesz hamarosan, akkor 30 millió forintos, 20 éves hiteled havi törlesztője a néhány héttel ezelőtti 177 ezer forintról 242 ezer forintra fog nőni, a teljes kamatteher 20 év alatt 12,5 millióról 28 millió forintra emelkedik. (Persze ne felejtsük el az inflációt sem, ami csökkenti a két érték közötti különbséget 20 év távlatában.)

A tanácsadások alkalmával az egyik leggyakoribb kérdés mostanában, hogy várjunk az ingatlanok áresésére, ami borítékolható, ha ilyen drágák lesznek a hitelek (és nem jön egy újabb CSOK-hoz fogható stimulus) vagy inkább vegyünk most, amíg még van itt-ott olcsóbb hitellehetőség.

» Read more

Share
1 2 3 4 160