Heti történések

Heti hírösszefoglaló:

Most sem történt semmi nagy horderejű dolog a piacon, még tart a július.

A S&P 500-as amerikai tőzsdeindex tovább erősödött, az arany ára közel két hónap alatt kétszáz dollárral emelkedett unciánként, újra elérte a 2011-es csúcsértékét.

Mivel a cégek bevétele és profitja esett, a részvényeik ára viszont nem, így az index átlagos P/E értéke 30-ra emelkedett, utoljára ilyen magas 2000-ben és 1929-ben volt ez az érték.

A tízéves amerikai állampapír éves kamata 0,63%-ra zuhant, ahogy a jelzálogok kamata is újabb mélypontra értek. Ez és az a tény, hogy az emberek hónapokra be voltak zárva egy lakásba, 13 éve nem látott magasságba emelte az új családi házak eladását. Utoljára 2007-ben adtak el ennyi új házat az Egyesült Államokban, hirtelen sokaknak vonzó lett kiköltözni a külvárosba egy kertes házba a lakásokból.

A heti 600 dolláros munkanélküli-segély kiegészítésnek a héten vége, így sokak jövedelme nagyot fog zuhanni. Márciusban még úgy tűnt, hogy július végére már minden rendben lesz, közben jelenleg naponta két és félszer annyi az új fertőzött, mint akkor és a legtöbb déli, nyugati állam újabb lezárásokra vagy szigorításokra készül. Bár a kiegészítő segélynek már vége, még nincs semmi konkrétum, hogy folytatják-e és ha igen, hogyan. Van terv egy utolsó fizetés 70%-ának megfelelő segélyről 20 hétig, illetve egy csökkentett összegű 2-300 dolláros fix kiegészítésről is, de döntés még nincs. Közben a hitelmoratóriumok is lassan kifutnak.

» Read more

Share

Kata kérdőív

Nem is Magyarországon lennénk, ha nem hoznának meg egy törvényt, majd miután kiderül, hogy mekkora marhaság, nem utólag akarnák korrigálni.

Miután az iparkamara elnöke kitalált egy agymenést, gyorsan odadobta a kormány asztalára, akik gondolkodás nélkül elfogadták, talán el sem olvasták.

Szokás szerint mindenkit elfelejtettek megkérdezni, akit érint vagy van szakmai rálátása a dolgokra.

De ami késik, nem múlik, ha szokás szerint utólag is, de a kamara most kíváncsi lett az érintettek véleményére is.

Átadnám a szót az iparkamarának:

“Parragh László úr, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég letette a kormányzat asztalára azt a javaslatot, amiből nagyon gyorsan jogszabály lett. Sajnálatos módon ezt a javaslatot Parragh elnök úr a vállalkozók megkérdezése nélkül terjesztette elő.”

Ádám küldte át a linket, ahol véleményt formálhatsz a változásról. Sajnos a véleményedre nem annyira kíváncsiak, mert csak az általuk kitalált panelekből választhatsz, mint megoldás, de a semminél több.

(Ha olvassák ezt a bejegyzést az iparkamaránál és úgyis fogják, akkor jelzem, jó lenne egy szabad szavas válaszadási lehetőség is, hogy tényleg megismerjék a vállalkozók véleményét, ne csak a sajátjaikból lehessen választani. Én például máris javasolnék egy fix adókulcsos, mondjuk 20%-os adóteherrel választható megoldást 40-50 millióig. Ennyit mindenki be tud és be is akar vállalni.

Legyen egyszerű, mint a faék: a keresetem 20%-át befizetem adóba és kész. Ebben legyen benne az összes adó, illeték, járulék és minden egyéb agymenés. (Az áfa lehet külön.) Se számlagyűjtés, se bonyolult adózás, havonta tíz helyre való adatszolgáltatás meg utalás, önmagam bejelentése minimálbérre meg a többi. Ha Romániában évi 350 millióig belefér egy ilyen adó 8%-os összes adóteher mellett, szerintem itthon is megugorható lenne egy ilyen 20%-kal.)

Na szóval, amiért újra írok a témáról: használd ki a lehetőséget és hallasd a hangodat, ha már egyszer kíváncsiak a véleményedre. Kattints ide és töltsd ki a kérdőívet.

Share

Bármit megvehetsz, de nem vehetsz meg mindent

Az anyagi forrásaid végesek, ezért minden pénzügyi döntésnek ára van.

Van amikor egyértelmű a választás, ha választani kell élelmiszer, rezsi, lakhatás és külföldi nyaralás vagy új mobiltelefon között, akkor az előbbieket részesíted előnyben.

Azonban amikor ezek az alapszükségleteid már be vannak töltve, a döntés már nem ennyire egyértelmű és racionális.

Mit választasz inkább? Egy év utazgatással összekötött sabbatical évet, melynek ára, hogy még három évig albérletben laksz és öt évig autó nélkül kell élned vagy azt, hogy vehess egy szép új autót a szalonból?

Hogyan vegyél ki egy év szabadságot?

Éttermi vacsorák vagy új konyhabútor? Személyi edző, kozmetikus vagy új csúcsmobil?

Mi fontosabb? A nagy ház vagy hogy ne kelljen a kis kiadásokon állandóan spórolni? Mert a kettő együtt általában nem megy.

Sokat bukni a nagy dolgokon lehet

Korai nyugdíj kemény munkával vagy laza munkavégzés 65 éves korodig vagy magas életszínvonal? (Persze ez az utóbbi kifejezés hibás, mert az életszínvonalad költsége nagyon nem egyenlő az életszínvonalad minőségével, de ez a bevett – és téves- kifejezés, ezért használtam ezt. A helyes kifejezés nem a magas, hanem a költséges életszínvonal.)

Megszabadulni a hitelektől öt éven belül vagy külföldi nyaralás évente kétszer? Nagyobb ház vagy kevésbé stresszes munkakör?

A döntés mindig a tiéd. Nagyon fontos megértened, hogy nem kaphatsz meg mindent, de megkaphatsz bármit, ami neked igazán fontos, de legtöbbször csak akkor, ha cserébe lemondasz másról.

Ehhez viszont fontos priorizálnod, mi az, ami tényleg fontos. Tedd azt első helyre és minden mást csak az után. Ahogy a fenti cikkben is írtam, nem is akkora kihívás hétévente elmenni egy év szabadságra. De jó eséllyel csak akkor fog menni, ha a többi költéseidet ennek a célnak rendeled alá.

Mindenki irigyli azokat, akik meg merik ezt lépni, miközben nem veszik észre, hogy ők is megtehetnék, ha igazán fontos lenne a számukra. De helyette inkább két autót tart fenn a család hitelből vagy megveszi álmai házát erőn felül 30 éves hitellel.

Természetesen neked lehet bármi más, ami fontos: saját nyaraló, sok szabadidő, nagy ház, akármi. A lényeg, hogy megértsd: bármit megvehetsz, de nem mindent.

Jusson eszedbe, minden vásárlásoddal lemondasz valami másról: az új ülőgarnitúrával az új notebookról, a drága nyaralással a ház felújításáról, a költséges életvitellel a korai nyugdíjról.

Mi az, amit csak megkívánsz és mi az, amit igazán akarsz? Minden vásárlás előtt tedd fel ezt a kérdést magadnak: ezt akarom vagy csak megkívántam?

Nem az a lényeg, hogy mennyid van, hanem hogy amid van, azt mennyire okosan használod fel a valódi céljaiddal összhangban.

Gazdaggá a pénz tesz, amit birtokolsz, az ad lehetőséget, hogy dönts, mire használod. A sok tárgy, amiket vettél, azok másokat tettek gazdaggá a te vásárlásodon keresztül. Gondolj erre, amikor egy újabb tárgyat készülsz venni, amit csak megkívántál.

Mert bármit megvehetsz, de nem vehetsz meg mindent.

Share

Átalányadózás

Van egy elfeledett adózási forma kisvállalkozóknak, az úgynevezett átalányadózás. A KATA előtt ezt használták a mikróvállalkozások, ha nem érte meg nekik az EVA.

Most, hogy minden mást gondosan megszüntettek és ezt még nem, többeknek jól jöhet.

Az első legfontosabb korlátja, hogy csak évi (nettó) 15 millió forint bevételig választható, vagyis átlag havi 1,25 millió forintig. (Csak kereskedelemmel foglalkozóknak 100 millióig, őstermelőknek 8 millióig, de most velük nem foglalkozunk. Náluk az elszámolható költséghányad is nagyobb.) Az összeg sajnos tizensok éve változatlan. (Reméljük, nem szántják be ezt is az év végéig. 🙂 )

Miről szól? Benne van a nevében: ha szeretnéd, elszámolhatsz 40% költséget számla nélkül, bemondásra. Azonban cserébe viszont a maradék összeg munkabérként adózik.

Vagyis, ha a maximumot, havi 1,25 millió forintot keresel, akkor félmillió forint adómentes (már ha nincs egyéb költséged, mert ha igen, akkor sajnos azt is ebből az összegből kell levonnod. Évi néhány százezer-egymilliós költség mellett már érdemes meggondolni, megéri-e neked az átalányadózás.)

A maradékot munkabérként adózva tudod felvenni, ami azt jelenti, hogy 424 ezer forint marad meg a 750 ezerből. Ebben az esetben ez kicsit több, mint 26%-os adókulcs a teljes összegre vetítve.

Ehhez még hozzájön az IPA, ami a bevétel 72%-ára (adóalap 120%-a) kell kiszámítani, jellemzően annak a 2%-a.

(Az ÁFA ugyanúgy bejön 12 millió felett, de mivel csak akkor választod ezt az adózást, ha külföldre vagy cégeknek számlázol, mert egyébként ott a KATA, így most ezzel nem számolunk.)

(Itt egy tavalyi kalkulátor, ami még a tavalyi járulékokkal számol. Ennél jobbat, ami működik is és rendesen számol, sajnos nem találtam.)

Az éves 15 milliós határ (ami már időtlen idők óta sajnos nem változott, már 2007-ben is ennyi volt, amikor először ebben adóztam) egy komoly korlát sokaknak, de ha neked nincsenek komoly kiadásaid és beleférsz a korlátba, érdemes vetned rá egy pillantást. Ha kiesel a lehetőségből a magasabb bevétel miatt, négy évig nem is választhatod újra. Hogy miért, senki nem érti, de ez van.

(Ha valakinek van kedve, kiszámolhatná, honnantól éri meg jobban az általányadózás, mint a katázás jövőre, ha egy cégnek vagy külföldre dolgozol.)

Share

Romániai cégalapítás 2020 update

A katások kaptak a nyakukba egy durva adóemelést, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. Nem is annyira az adóemelés ténye, mint azzal kapcsolatos félrebeszélés és az emberek hülyének nézése.

További infó a KATA-ról

A mi szempontunkból most az a lényeg, hogy azoknak is 40%-os kulccsal kell adózniuk jövőre 3 millió forint felett, akik külföldre dolgoznak és számláznak. S ilyenkor felmerül a kérdés, miért adózzak magyar adókulcs szerint, ha a világon bárhonnan dolgozhatok.

Kaptam is bőven kérdéseket román cégalapításról, amerikai offshore cég alapításáról és a többi lehetőségről.

Mivel régen írtam már a romániai lehetőségről, ami a legkézenfekvőbb egy magyar számára, nem csak azért mert közel van és nagyon kellemes adókulcsok vannak, de azért is, mert történelmi okokból mindent lehet magyarul is intézni, arra gondoltam, ideje frissíteni az adatokat.

Azonban mielőtt erre kitérnék, néhány észrevétel a témával kapcsolatban.

» Read more

Share

Heti hírek összefoglaló

Megjelent a legújabb amerikai Bézs-könyv, a FED időszakos helyzetelemzése az amerikai gazdaságról. Ebben leírják, hogy bár a gazdaság nagyot élénkült a lezárás feloldása után, még mindig messze elmarad a tavalyi állapothoz képest és nagy a bizonytalanság.

Az American Airlines, a bevételeinek 80%-os visszaesése miatt újabb 30%-os leépítést jelentett be, ez 25 ezer munkavállalót jelent. A United 36 ezer fős leépítést jelentett be.

Az Egyesült Államokban a tavaszi járvány csúcsértékének közel két és félszeresére nőtt a fertőzöttek száma és úgy tűnik, dinamikusan emelkedik tovább az új fertőzöttek száma.

Ennek hatására több déli államban bejelentették, hogy az oktatási intézmények online fognak csak üzemelni. Ez azért rossz hír, mert akkor valakinek otthon kell maradni a gyerekekkel, ami erősen visszaveti a termelést és áttételesen a fogyasztást is. Amíg a gyerekek otthon vannak, csak álom marad a gazdaság normális működése.

» Read more

Share

Csak teljes áron

Olvastam egy érdekes és bölcs álláspontot. Egy hölgy kijelentette, hogy ő nem vásárol semmit meg, csak akkor, ha teljes áron kínálják, nagy ívben kerüli a leakciózott termékeket.

Elsőre elég abszurdnak tűnik a kijelentés, hiszen annál nincs rosszabb üzlet, mint ha valamit teljes áron veszel meg, amikor annyi akciót ki lehet fogni.

Azonban ez nem akkora butaság, mint amekkorának tűnik. Sőt, egyáltalán nem butaság.

Az emberek rengeteg dolgot csak azért vesznek meg, mert akciós. Be sem tudja csukni a szekrényajtót otthon a sok ruhától vagy kütyütől, esetleg nem fér fel több könyv a polcra vagy már nincs hely az újabb parfümnek a fürdőszobában, esetleg esze ágában sem volt elutazni valahová, de ha valamit leértékelve lát, akkor muszáj megvennie, mert úgy érzi, kihagy valami rendkívüli alkalmat.

Ha nem lenne akciós, nem venne belőle és/vagy nem azt venné, hanem egy másikat. Igazából semmi szüksége az adott termékre, szolgáltatásra vagy a másik ruha, másik notebook vagy a másik könyv/parfüm esetleg úti cél jobban tetszik, de ez most az akciós, ezt kell venni, mert ez éri meg jobban.

S így kerül otthonra egy csomó olyan kacat is, amit soha nem használsz, csak megvetted, mert éppen olcsóbban adták, vagy nem az a minőség, amit egyébként megvettél volna.

» Read more

Share

Hírek a nagyvilágból sokadik rész

Nem könnyű nektek megfelelni. Az egyik azt kérdezi, miért van szó a világeseményekről, a másik azt, miért nincs több hír róla. Miért írok erről vagy nem írok arról.

Már rég leszoktam arról, hogy mindenkinek meg akarjak felelni, de egye kutya, nézzük, mi újság a nagyvilágban.

Amiért nem írtam mostanában róla, mert igazából semmi újság nincs.

A jó hír, hogy egyelőre nem kell tartani a járvány második hullámától, a rossz hír, hogy azért, mert rengeteg országban jobban tombol az első hullám, mint valaha.

Nem is igazán értem, miért gondolták az emberek, ha ugyanazt csinálják, amit a járvány előtt, akkor most más lesz a végeredmény, ha továbbra sincs se védőoltás, se gyógyszer.

Az USÁ-ban többen fertőződnek meg, mint bármikor, de ugyanez igaz a szomszédban is, mint Horvátország, Románia, Bulgária vagy Szerbia. (Horvátországot különösen keményen érinti a válság, lévén a GDP 30%-a a turizmusból szokott jönni.)

Öröm az ürömben, hogy legalább a halálos áldozatok száma visszaesett, a veszélyeztettek jobban vigyáznak magukra. (Egyes okos politikusok véleményével szemben nem azért nő a fertőzések száma, mert többet tesztelnek. De ezt csak zárójelben.)

» Read more

Share

Ha a másik sokkal többet keres

Egy ideális világban az összekerülő párok ugyanazzal a családi és anyagi háttérrel rendelkeznek, ugyanannyi vagyont hoztak a házasságba és közel ugyanannyit is tesznek hozzá a bevételhez havonta.

A valódi világban ez a legritkább esetben van így.

A gazdag vállalkozó gyereke, aki mindent megkapott egész életében, természetes a számára, hogy évente többször is külföldön nyaralnak összekerül a négygyerekes értelmiségi szülők gyerekével, akinek az egész gyerekkora a beosztásról és a lemondásról szólt.

550x104-cikkekbe

S akkor még ott van annak a lehetősége is, hogy bár hasonló anyagi háttérből érkeztek, de teljesen más felfogásúak, mi fontos az életben és mire kell és mire felesleges pénzt költeni. Az egyik pénzszóró, a másik takarékos. (A másik fél szemszögéből ugyanez úgy néz ki, hogy ő arra használja a pénzt, amire való, míg a másik zsugori. 🙂 )

(Néhány kapcsolódó cikk: Mit tegyek, ha a házastársam túl takarékos, Rossz pénzügyi minták, Zsugori vagy takarékos?, Alaptípusok a pénzkezelésben, Az életed értelme)

Gyakori probléma szokott lenni az is, hogy az egyik fél lényegesen többet keres, mint a másik, gyakran négyszer-ötször is többet. Ez még nem lenne önmagában probléma, ha önmagukat, mint párt egyként látnák és nem két független emberként, ahol az egyik sokkal többet tesz bele a közösbe, mint a másik.

» Read more

Share

Kié legyen a profit?

A társadalom szétszakadása egyre nagyobb probléma az egész világon. Amíg a hatvanas-hetvenes években egy gyári munkás egymaga eltartotta a családját az amerikai álomnak megfelelő szinten, mára ez már semmivé foszlott, az amerikai középosztály egy nagyon szűk réteggé olvadt, a gyári munkás lét pedig gyakran még a tisztes szegénységhez is kevés lett.

A gazdagok túlzott gazdagodásának és az alacsonyabb jövedelműek folyamatos lecsúszásának rengeteg oka van, a rossz adóztatástól kezdve (a vagyonból származó jövedelmet alig adóztatják a többi típusú jövedelemhez képest) az öröklött vagyon generációs felhalmozódásán át sok egyéb ok is szerepet játszik ebben a változásban.

Az egyik ilyen ok, hogy az állam (és ezen keresztül az adófizető tömegek) a cégek megmentőjeként funkcionál, miközben a cégek megmentésének hasznából csak nagyon áttételesen részesül az állam.

Rengeteg olyan fejlesztés is megvalósul, ami az adófizetők pénzéből lett, miközben annak hasznát magáncégek fölözik le. Legékesebb példája most a Gilead által kifejlesztett vírus elleni szer, amit a cég heti adagonként szerény 3.120 dollárért árul jelenleg a koronavírus elleni gyógykezeléshez.

Mi ebben a probléma? Hogy ezt a szert az adófizetők 70 millió dollárjából fejlesztette a cég, eredetileg az ebola ellen.

A New York Times egyik cikke is ezt a kérdést feszegeti: ha a fejlesztések költségeit (akár egy konkrét gyógyszer, de akár maga a GPS vagy az internet) az állam állja, miért ne kérhetne részesedést annak a hasznából is. (Természetesen áttételesen részesedik az állam, ha máshol nem, adózásnál, de ennél sokkal többet is kaphatna.)

» Read more

Share

Szolvencia, likviditás, rentabilitás, prudencia

A tegnapi témára visszatérve arra gondoltam, remek alkalom megismerkedni néhány alapfogalommal.

Támadnak a zombik

Most, hogy a jegybankok mindenkit megmentenek, egyre több az ellenkezés, hogy vajon tényleg mindenkit meg kell-e menteni?

Az rendben van, hogy a likviditási problémával küzdő cégeknek lehet segíteni, de vajon a nem rentábilis vagy szolvens cégeket miért kellene kisegíteni?

A mostani felfordulás lerántotta a leplet rengeteg problémáról. A világ legnagyobb autókölcsönzője három hét kényszerszünet után bedobta a törölközőt, ahogy jó pár üzletlánc is. Kiderült, hogy már régen csak haldokolnak, de sok púder és hitel eltakarta azt, hogy mennyire betegek.

Mit jelent a likviditási probléma? Egy teljesen egészséges cég is kerülhet likviditási zavarba, amikor ki kellene fizetni a beszállítókat, de ő éppen nem kapta meg a saját kinnlevőségeit, vagy egy olyan nagy munkába fogott, ami később busásan megtérül, de túl sok tőkét igényel addig, amíg a végén fizetni fog a megrendelő. Ezért fontos a cashflow-managment, vagyis hogy a cég ne csak a profitábilitásra törekedjen, hanem arra is, hogy mindig legyen pénze fizetni a számlákat is.

A szolvencia a hosszútávú fizetési képességet jelenti, egy cégnek több a (pénzügyi) vagyona, mint a kötelezettsége, vagyis nem csak rövidtávon likvid, hanem hosszútávon is képes lesz bármikor fizetni.

Ezzel függ össze a rentábilitás, a jövedelmezőség. Egy cég csak akkor maradhat életben hosszú távon, ha többet kap a termékéért, mint amennyibe az neki kerül, minden költségét figyelembe véve.

Lehet egy cég úgy likvid, hogy ár alatt árul valamit, ezért mindenki tőle veszi azt. Ekkor a cégnek a likviditása kiemelkedően jó lesz, fürödni fog a készpénzben, de a szolvenciája és a jövedelmezősége nem, középtávon a cég biztos csődbe kerül.

Itt jön képbe a prudencia, aminek a jelentése előrelátó, tudatos. Egy prudens cég előrelátóan tartalékol, nem vállal felesleges kockázatokat, úgy képzi az árakat, hogy a hosszútávú nyeresége is biztosítva legyen, stb.

Amikor egy cég gondba kerül, természetesen mindig likviditási gondokra hivatkozik. Vagyis jól megy a cég, csak éppen most nincsen pénzünk. Azonban gyakran a probléma sokkal mélyebben van, például az üzleti modell nem fenntartható, már eljárt felette az idő, s a likviditási gond is abból van, hogy már régóta csak ráfizetést termel a cég. Így jártak a már említett üzletláncok, az emberek egyre kevésbé autóznak ki a város szélére shoppingolni, inkább megrendelik a neten, amire szükségük van. Az ilyen cégeket felesleges megmenteni, mert a likviditás biztosítása nem fogja megoldani azt a problémát, ami miatt a likviditási gond létrejött.

Röviden ennyit jelentenek ezek a kifejezések.

Share

Támadnak a zombik

A 2008-as hitelválságot a jegybankok ingyen hitelekkel próbálták meg kezelni: nullára, majd később Európában negatív tartományba vitték a kamatokat és elkezdtek újonnan nyomtatott pénzt önteni a piacra azáltal, hogy rengeteg államadósságot majd később egyéb kötvényeket is felvásároltak.

Ennek egyik eredménye lett, hogy miután a megtakarítók az addigi infláció feletti 1-2%-os kötvénykamatok helyett hirtelen nulla százalékot kaptak a pénzükre, ezért rengeteg pénz áramlott az ingatlanpiacokba és a részvényekbe, sok nagyvárosban lakhatási válságot okozva, illetve olyan árazásokat a részvénypiacokon, amiket csak a legnagyobb buborékokban láttunk előtte.

Másik eredmény az lett, hogy életképtelen cégek nem csak megmaradtak, de az ingyen hitel miatt még tovább is terjeszkedtek. Évről-évre egyre több az úgynevezett zombi cég, amely éppen csak annyi hasznot termelt (a meghatározás szerint legalább az elmúlt három évben), hogy a jelenlegi alacsony kamatok mellett a kamatokat tudta csak fizetni, de a tőkét már csak újabb hitelfelvételből tudta és tudja visszaadni a lejáró kötvények után.

S ez lehet a következő időzített bomba a piacon.

A jegybankok remekül kitalálták a nulla százalékos kamatpolitika melletti korlátlan pénznyomtatás politikáját, a gond az, amire mindenki felhívta a figyelmet ezelőtt tizenkét éve: egy zsákutcába rohannak egyre jobban taposva a gázpedált. A példa kedvéért az amerikai jegybank először négyszeresére duzzasztotta a mérlegét, de leépíteni már nem tudta, hiszen tüneti kezelést adott csak a gazdaságnak, ha leépít, akkor azonnal az következik újra, ami miatt az egészet csinálta.  Gyógyítás helyett csak lázcsillapítást végeztek a jegybankok, a gazdaság továbbra is ugyanabban az állapotban volt, mint a kúra megkezdése előtt.

» Read more

Share

Curve kártya nem működik

Amint írtam, komoly bajba került a Wirecard AG egy csalás miatt. Azóta az új hír, hogy csődbe is ment.

Mivel a Curve mögött ők voltak a szolgáltatók, így most a Curve kártyák sem működnek. Vigyél magaddal másik kártyát, ha vásárolni mész.

Share
1 2 3 4 5 137