Mennyit fogyaszt egy repülő?

Azt mindenki tudja, hogy a repülés környezetszennyező és mennyire nem tesz jót a világnak, hogy az emberek mérgezett egér módjára utazgatnak, mert túl olcsó a repülőjegy. (Ahogy azon is érdemes gondolkodni, hogy a tengerjáró hajók felelnek a közlekedés energiafelhasználásának egyik legnagyobb szeletéért, mert mindent a világ másik végéről kell megvennünk.)

A városok belefulladnak a turisták áradatába, ráadásul ezek a turisták nagy része kispénzű turista, akik még hasznot sem hoznak a városnak vagy az országnak. Hozzánk is azért járnak az angol fiatalok, mert még repülőjeggyel együtt is olcsóbban rúgnak be egy disznó igényességével, mint otthon. Hogy mit művelnek a belvárossal közben, mindenki tudja és egy szűk kocsmaüzemeltetésből és airbnb-ből élő rétegen kívül mindenki jobban szeretné, ha otthon maradnának.

Ráadásul a repülés miatt utazunk egyre messzebb, mert odaérünk Dubaiba kicsit több mint öt óra alatt. Ha nem lenne repülő, eszünkbe se jutna olyan messze menni nyaralni, de üzleti útra sem mennék ilyen távolságra, ha két és fél napig tartana legalább az út.

S akkor még egy szót sem szóltunk a légi teherforgalomról.

Így nem akarom csökkenteni a repülők és a túlturizmus okozta károkat, ha rajtam múlna, minden repülőjegy egy útra legalább 20 ezer forint lenne, hogy ne repüljön mindenki mindenhová feleslegesen, vagy ha mégis, akkor legyen a jegybe beépítve a környezeti kár költsége is, ne csak a profit.

Azonban szöget ütött a fejemben az egyik előző cikk alatti hozzászólásoknál, hogy vajon melyik környezetszennyezőbb: autóval vagy repülővel menni mondjuk a bolgár tengerpartra? (Ha már ott akarsz nyaralni és nem belföldön.)

Rákerestem a repülők fogyasztására. A Lufthansánál 3,67 literes fogyasztás jött ki 2019-ben utasonként száz kilométerre kerozinból. A fapadosok nagyobb kihasználtságával ezek az értékek még alacsonyabbak is lehetnek ennél.

Vagyis csak az üzemanyag-felhasználás mennyiségét nézve környezetbarátabb utazási mód repülni, mint ugyanolyan távot egyedül megtenni autóval autópályán, de még két személynél sem egyértelműbb, hogy többet ártunk a repüléssel, mintha autóval mennénk ugyanolyan messzire. Így nem kell lelkiismeret-furdalást érezned, ha repülővel mész a bolgár tengerpartra és nem autóval, kettesben a házaspároddal.

(Persze vannak egyéb tényezők, mint zajterhelés és egyebek, valamint a fogyasztás is nyilván nem lineáris a fel és leszállás miatt, de ilyen messze nem akarok menni. S ezek az adatok csak normál esetben érvényesek, nem a mostani vírusos időszakban, amikor üresek a repülők.)

Share

Hol kösd meg a biztosításodat?

Már írtam arról régen, hogy kényelmesek az online biztosítási kalkulátorok, de nem biztos, hogy a legolcsóbb díjat fogod ott kapni, ezért érdemes megnézni a biztosítók saját oldalán is az ajánlatot.

Kösd újra!

A téma megint előjött az elektromos autókról szóló cikk hozzászólásaiban, gondoltam érdemes még egyszer megnézni, most mi a helyzet ezen a területen.

Ha már elektromos autó volt a téma, nézzük meg azt, hol mennyiért tudnék rá biztosítást kötni.

Legyen egy 48 éves, Budapest mellett lakó ügyfelünk, egy kétéves Nissan Leaf-fel, aki évfordulóra keres új biztosítást, mint tudatos ügyfél, B9 fokozattal. A biztosítás fordulója két hónap múlva esedékes, keressünk új ajánlatot cascora. Éves díjfizetés, átutalással. Kezdjük a keresést egy összehasonlító oldalon.

Az egyik legnagyobb ezzel foglalkozó portál az alábbi ajánlatokat adta csak casco-ra 10%, de minimum 50 ezer forint önrész mellett(kattintással nagyobban is megnyílik):

Majd ugyanez 10%, de minimum 100 ezer forint önrész mellett, mert van olyan biztosítói oldal, ahol csak úgy tudtam kalkulálni:

Sokan azért használnak összehasonlító weboldalakat, mert kényelmes. Néhány éve már a legtöbb biztosítói oldal tudja azt a szolgáltatást, hogy a rendszám és a forgalmi száma alapján önmagától lekérdezi a gépjármű adatait, így a legtöbb kérdésre nem kell válaszolnunk, mert magától kitölti a kalkulátor. Ezt a funkciót az  összehasonlító oldal nem ajánlotta fel. Ezzel a lehetőséggel már nem is olyan hosszú idő egyenként ajánlatot kérni 8-10 biztosítótól a saját oldalukon keresztül.

» Read more

Share

Most már megéri az elektromos autó?

Az elmúlt két-három évben rengeteg változás történt az elektromos autók területén: az akkumulátorok mérete jelentősen megnőtt, a 2017-es csúcs 30 KWh-ás Nissan Leaf helyett ma már nem ritkák az 55-64 KWh-ás akkumulátorral rendelkező elektromos autók és a töltőhálózat is hatalmas fejlődésen ment keresztül.

Míg két és fél éve még egy Budapest-Szeged kirándulás is inkább volt egy idegölő túlélőtúra, mint utazás (élménybeszámoló erre), mára már nem lehetetlen elhagyni lakott települések határait, ha elektromos autózásra adjuk a fejünket s ma már nem csak egy drága játékszer az elektromos autó, amit második autónak tartanak legtöbben. Sok családnak, akik évente csak párszor mennek vidéki utakra, egyetlen autónak is megfelelnek.

Az országos töltőhálózat még messze nem tökéletes, amíg a városokban lassan már túltengés van töltőkből, addig az autópályák és főutak mellett még mindig kevés töltő van, különösen villám és félvillám töltőkből van kevés. Azonban már messze nem olyan rossz a helyzet, mint két és fél éve, most már bárki el mer indulni egy országos túrára elektromos autóval is. (Mióta fizetősek lettek a töltők, attól sem kell rettegni többet, hogy egy-egy helyi autós fogja elfoglalni a környék egyetlen töltőjét, csak hogy megspóroljon néhány száz forintot az otthoni töltéshez képest.)

Az elmúlt évek fejlődése, az uniós környezetvédelmi előírások miatt a hagyományos meghajtású autók áremelkedése és az új állami támogatások az elektromos autókra is indokolttá tették, hogy újra megnézzük az elektromos autók költségeit.

Az autótartásnak négy fő költsége van: az autó megszerzéséhez szükséges tőke költsége (minél drágább egy autó, annál több pénzünket kell kivenni a bankból és beleölni az autóba, így elesni a tőke kamataitól, esetleg annál több hitelt kell felvennünk), az autó értékvesztése, amit a tartási idő alatt elszenvedünk, az autó fenntartási költsége (szervizek, adók, biztosítások, stb.) és az autó üzemanyag-költsége (egy kilométer megtételéhez szükséges üzemanyag költsége).

A legtöbben csak ez utóbbival számolnak, pedig ez a legkisebb tétel még egy benzines autó esetén is.

Az összehasonlítást segíti, hogy a legtöbb elektromos autónak van benzines társa, lásd Kia Niro és E-Niro, Hyundai Kona, Renault Clio és Zoe, Opel Corsa-e és Corsa, stb.

Azonban itt mindjárt szembesülünk az első nehézséggel is: mit hasonlítsunk össze mivel? Egy elektromos autó alapmodellje általában (nem minden típusra igaz ez) jobban felszerelt, mint egy benzines autó alapmodellje.

» Read more

Share

Itt az új elektromos autós támogatás

Ma bejelentették az új támogatási rendszert az elektromos autókra és talán a mai nap folyamán meg is jelenik az erről szóló rendelet.

Amit a részletek nélkül tudni lehet:

– 15 millió forint felett egyáltalán nem lesz támogatás.

– 11 és 15 millió között maximum félmilliós támogatás lesz.

– 11 millió forint alatt akár 2,5 millió forint is lehet a támogatás, amit elektromos robogókra is kiterjesztenek. (Ami nem világos, hogy csak futárcégeknek, vagy magánembereknek is.)

– A taxisok és futárcégek akár 55%-os támogatást is kaphatnak.

A 11 millió forint egy jól belőtt összeg, a legtöbb kisebb elektromos autó (olcsóbb felszereléssel) belefér a keretbe. (A Nissan Leaf kezdő listaára 11,5 millió, valószínűleg akciósan, mert másik listában 12,5 millió forint. Valószínűleg ez le fog menni 11 millió forint alá a fapados kivitel esetében. Ezen az oldalon összeszedték a jelenlegi kínálatot, melyik modellre jár és melyikre nem a támogatás. A kereskedők valószínűleg fognak változtatni az árakon, ha arra lesz szükség, hogy beleférjen a támogatásba az autó.)

Mivel a környezetvédelmi szigorítások miatt a hagyományos autók jóval drágábbak lettek, érdemes lesz újra kiszámolni, ilyen támogatással jobban megéri-e az elektromos autó, mint a hagyományos.

Megvárjuk a rendeletet és megpróbálunk utánaszámolni.

A részletek hamarosan.

Share

A tőzsdeindexekről

Aki kicsit is foglalkozik a befektetésekkel, már találkozott a tőzsdeindexekkel: A Dow 1,5%-ot csökkent ma, az S&P 500 emelkedett 0,8%-kal és így tovább.

De mi az a tőzsdeindex és miért van, hogy az egyik amerikai index emelkedik egy adott napon, a másik viszont csökken?

Az első ismert és a világon a második tőzsdeindex a DJIA, vagyis a Dow Jones Industrial Average index volt. (A legelső néhány évvel előzte meg ezt az indexet, a Dow Jones Transportation Average, ami a szállítmányozási cégeket tartalmazta, de az nem sok vizet zavart a történelemben.)

1896-ban hozta létre az indexet Charles Henry Dow, a Wall Street Journal gazdasági újságírója, az ő társa volt Edward Davis Jones statisztikus, innen az elnevezés.

Szerettek volna egy olyan mérőszámot, ami egy ránézésre összefoglalja, mi történt aznap a tőzsdén. Legyen gyorsan kiszámítható (papíron, ceruzával kellett számolni), tartalmazza a legjelentősebb 12 vállalatot (amik kezdetben a kornak megfelelően cukorgyár, dohánygyár, közmű-szolgáltató és hasonló cégek voltak) és ránézésre meg lehessen mondani, mi történt egy mondatban aznap a tőzsdéken. (Akkoriban még távírón keresztül, betűnként aranyárban terjedtek a hírek, ha mondjuk egy New York-Los Angeles távolságról volt szó.)

» Read more

Share

Szociális szövetkezet visszajelzés

Néhány hete írtam arról, hogy a szociális szövetkezetek is nehéz helyzetbe kerültek a lezárások és a válság miatt s ha megteheted, segíts nekik azzal, hogy vásárolsz tőlük.

Te is jól jársz, mert segíthetsz és kapsz finom ennivalókat is cserébe.

Mi is rendeltünk tőlük és egyáltalán nem bántuk meg. Kértünk csalamádét, céklát, lekvárt és még egy pár dolgot.

Vásárolj és fogyassz! 🙂

Most megjött a visszajelzés, köszönik, hogy segítettetek. Íme a levél:

Az elmúlt 3 hétben 130 rendelés érkezett.

Az átlagos vásárlói kosár értéke nagyjából 10.000,- forint volt.

1486 db terméket vásároltak a blog olvasói.

Ha jól tudom, mindenki megkapta végül a rendelését… 🙂

Csak 1 csomag tört össze útközben :-(, és 1 fő nem vette át a csomagot, de neki elküldtük újból.

1 darab minőségi reklamáció volt, felajánlottuk a cserét, vagy hogy nem kell kifizetni. Ez folyamatban van, várjuk a választ.

Megtudtuk, hogy a blogod olvasói nagyon kedves és jófej emberek. És ezt nem azért mondom mert ennyit rendeltek…. Magam is kivittem vagy 25 csomagot, és a kollégám Szabi is körülbelül 50-et, úgyhogy volt alkalmunk személyesen is találkozni. Eközben Kamilla, aki Gyulajon rendszerezte és csomagolta a rendleléseket, telefonon beszélt több mindenkivel is. Egyetlen egyszer sem volt rossz tapasztaltunk!

Ami még ennél is fontosabb, hogy sokat tanultunk a kampányból. Ezek a teljesség igény enélkül:

Ha nem akarunk a szükségesnél több energiát belerakni a webáruházba, akkor be kell fektetni egy professzionális rendszerbe (készletnyilvántartó, számla nyomtatása rendelésből, többféle fizetési módok, stb.).

Ha nem akarunk jogi problémákat, komolyabb adatvédelmi háttér szükséges.

És ha azt szeretnénk, hogy ne csak egyszeri vásárlások legyenek, akkor az elégedett vevőkkel kommunikálnunk is kéne…

Mind a három területen léptünk előre, köszönhetően neked/nektek. Ugyanis a sok megrendeléssel és az abból befolyt összegekkel fejleszteni tudtunk az elmúlt 3 hétben. Most bizakodunk abban, hogy az online térből pótolni tudjuk továbbra is a fizikai boltjaink kieső bevételét. Még 3-4 hónapig biztos szükség lesz rá!

Mindent köszönünk!

A Szociális Szövetkezet dolgozói

Ha te is szeretnél (továbbra is) vásárolni, itt megteheted.

Share

Még hárommillió

Megjöttek a legfrissebb amerikai munkaügyi adatok, újabb 2,981 millió ember lett egy hét alatt munkanélküli, így már 36,5 milliónál áll a számláló a járvány kitörése óta. (Csak összevetésül, a járvány előtt 152 millió amerikai munkavállaló volt, közülük minden negyedik elveszítette a munkáját kicsit több mint másfél hónap alatt.)

Az áprilisi munkaügyi adat “csak” 14,5%-os munkanélküliségi rátával számolt, ebben azonban van egy nagy elcsúszás. A statisztika szerint azokat, akik az adott hónapban nem kerestek aktívan munkát, nem lehet a munkanélküliek közé sorolni, őket az inaktívak között kell nyilvántartani. (Munkanélküli az, akinek most nincs munkája, de aktívan keresi a lehetőséget. Mindenki más inaktív. Egy otthon maradó háztartásbeli anyukát, esetleg apukát nem lehet munkanélkülinek tekinteni, hiszen nem is akar munkát találni a munkaerő-piacon. Ő inaktív.)

A statisztika logikája érthető, de egy országos karanténban az lenne a csoda, ha valaki aktívan munkát keresne. Így most a hivatalos adat lényegesen alulbecsüli a munkanélküliek arányát.

» Read more

Share

Többet olcsóbban?

A Lidlben rendszeresen van (éppen most is) XXL akciós hetek, amikor naaaaagy csomagolásban vehetsz meg mindent.

Az emberek agyban hozzáteszik, hogy olcsóbban. Vagy ugyanannyi pénzért többet adnak.

Csak ezt senki nem mondta….

Vannak olyan akciók, ahol valóban ugyanannyiért kapsz többet, vagy többet lényegesen olcsóbban, de ne aggódj, akkor az oda is van írva, mint például ennél a terméknél:

Azonban sok terméknél egyszerűen ugyanolyan egységárban adnak többet több pénzért. (Van, amikor meg minél kisebb, annál olcsóbb.)

Éppen most is ki van téve a “Floralis vécépapír XXL” mega-giga akcióban a pénztáraknál és veszik is az emberek, mint a cukrot.

Ennek a vécépapírnak a rendes ára 1.095 Ft/ 10 tekercs.

» Read more

Share

Kamatmentes diákhitel

Még meg sem száradt a tinta a legújabb, szabad felhasználású kamatmentes diákhitel leírásán, máris rengeteg kérdést kaptam, hogy akkor most megéri-e felvenni a pénzt és befektetni állampapírba.

Bontsuk két részre a dolgot.

Anyagilag mennyit nyersz a dolgon? 500 ezer forintról van szó mindössze (felnőttképzésben a maximum 1,2 millió, normál képzésben félmillió forint a felső határ).

Ha semmi költséged nincs és az időd is ingyen van, akkor éves szinten 3,5%-ot nyerhetsz a dolgon, kellően hosszú futamidő alatt ez felszökhet akár évi 4,95%-ra is. (A visszafizetés miatti esetleges feltörésből származó veszteségtől és a folyamatos törlesztés miatt csökkenő tőkétől most tekintsünk el. Számoljunk nagyvonalúan, hogy öt évig diák leszel és addig egy fillért sem törlesztesz.)

Forintosítva az éves hasznod 17.500 és 24.750 forint között van a legeslegjobb esetben. Ez havi maximum kétezer forint, de semmilyen költséget, például utalási költségeket és egyebeket sem számoltunk. Egy olcsóbb pizza kijön belőle, ha nem adsz borravalót.

» Read more

Share

A költségvetésről

A mozizással kapcsolatban felmerült a színházak és úgy általában a kultúra támogatása. A nagy kérdés az, kell-e támogatni a kultúrát, kinek kell támogatni és mennyire kell támogatni.

Magyarországon mindenki az állammal szeretné magát eltartatni és ez sokak szerint rendben is van. Legyen szó egyházról, színházról, bélyeggyűjtő szakkörről, valamiért elvárás, hogy majd az állam biztosítja a szükséges anyagi forrásokat.

Ennek a múlt rendszerből itt maradt gondolkodásnak az eredménye, hogy Magyarországon még mindig túl magas az állami újraelosztás mértéke. (Magyarországon a GDP 36,6%-a az újraelosztás mértéke, Szlovákiában 33,1%, Romániában 27,1%, Lengyelországban 35%)

Sokaknak nem esik le, hogy az állam csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit előtte elvett a társadalomtól. Ezt hívják állami újraelosztásnak. Minél több pénzt szed be az állam adó formájában és oszt újra a társadalomban, annál nagyobb lesz az állami újraelosztás mértéke.

Mint adófizetők, a minél kisebb újraelosztásnak örülünk,  hiszen annyival több marad a mi zsebünkben és mi dönthetjük el, hogy mire költjük azt.

» Read more

Share

A mozik vége?

A mozik már bő száz éve részei a szórakoztatóiparnak, a maga idejében a mozi volt az, ami a perifériára szorította az addig egyeduralkodó színházakat.

A technikai fejlődés úgy látszik a mozikat is utoléri. 2019-ben az amerikaiak csak átlag három és félszer mentek el moziba, ez a legalacsonyabb érték 92 év alatt.

Amikor a 65 colos 4K-s tévék induló árai már bőven 200 ezer forint alá estek és a különböző streaming szolgáltatók havi néhány ezer forintért kínálnak akár 4K-s filmeket nagy választékban, az online tékákban pedig a mozipremier után néhány hónappal már egy mozis popcorn áráért ki lehet bérelni a mozifilmeket, egyre kevesebb okot találnak az emberek arra, hogy elmenjenek moziba. (Az, hogy a filmgyártók évek óta csak folytatásokat és remake-eket készítenek, szintén nem késztet sok embert arra, hogy moziba menjen.)

A mostani járvány miatti bezárás legnagyobb tragédiája nem az a mozik számára, hogy nincs bevétel, hanem az, hogy mind az emberek, mind a filmforgalmazók fejében esetleg megfordul, hogy mi szükség is van még a mozikra.

Sok stúdió inkább elhalasztja a filmjei bemutatását, csak hogy moziban mutathassák azt be, azonban van, aki online elérhetővé teszi a filmjeit.

Így tett az Universal is, online mutatta be a Trollok a világturné című filmjét, két napra 20 dollárért lehetett kibérelni a még moziban sem bemutatott filmet.

A bevétel minden várakozásukat felülmúlta, rövid időn belül 200 millió dolláros bevételük lett. Mivel ezen az összegen nem kell osztozni a mozikkal, anyagilag nagyon sikeres lett a próba, valószínűleg többet hozott a stúdiónak az online premier, mint amit a moziktól kapott volna. (Persze ehhez az is kellett, hogy az emberek kényszerből otthon vannak és sokat néznek filmeket.)

Összehasonlításul a Trollok első része mindössze 153 milliót hozott az amerikai mozikban, az egyik legnagyobb kasszasiker, a Zootropolis összesen 341 millió dollárt termelt az amerikai mozikban, a Verdák első része pedig 244 milliót termelt ugyanitt, de ezeket az összegeket meg kellett osztani a mozikkal.

Így aztán további filmeket is kijelöltek online premierre, mint a Staten Island királyai-t vagy a High Note című filmet. (A látványra épülő legújabb Fast and Furious filmet azért moziban akarják bemutatni.)

Más stúdiók is rákaptak a lehetőségre, az Outpost című filmet is úgy reklámozzák, hogy júliustól a mozikban ÉS on demand videóként megtekinthető.

Ennek persze nem mindenki örül felhőtlenül, a legnagyobb amerikai mozihálózat, a 11 ezer vászonnal rendelkező AMC bejelentette, hogy soha többé nem fog Universal filmeket forgalmazni. Persze kérdés, egy hitelekkel terhelt, a túlélésért küzdő hálózat megteheti-e, hogy az egyik legnagyobb stúdió filmjeit nem tűzi majd műsorra.

Így az idei év legnagyobb csapása a mozik számára valószínűleg nem az, hogy néhány hónapig be kellett zárniuk, hanem az, hogy nem csak a nézők, de a filmgyártók is elgondolkodtak azon, szükségük van-e még a mozis premierre egyáltalán. Úgy tűnik, már senkinek nincs égető szüksége a mozihálózatokra, a stúdiók közvetlenül is elérik az embereket és ők pedig boldogan fizetnek negyedárat azért, hogy az egész család a mozi helyett a nappaliban mozizhasson együtt. A mozik vége nem mostanában fog eljönni, hiszen színházba is járnak még az emberek szórakozás miatt, de könnyen lehet, hogy elkezdődött valami az online premierekkel.

Abból a néhány filmből évente, amit az emberek moziban, nagy vásznon akarnak mindenképp megnézni, nem fognak tudni megélni a mozik.

 

Share

A just-in-time világ

A nyolcvanas-kilencvenes években a varázsszó a gazdaságban a “just in time” lett. A raktárkészlet fenntartása és finanszírozása költséges, ezt ki lehet kerülni azzal, hogy nem raktározunk több alkatrészt annál, ami egy-két napra elegendő és a beszállítókra bízzuk, hogy mindig legyen időben elég alkatrész. Először a Toyota vezette be ezt a rendszert, majd a többi autógyár végül mindenki más is. Minden alkatrész a beszerelés előtt egy-két nappal érkezik csak be a gyárba, legyen az autógyár, elektronikai eszközöket vagy éppen gyógyszereket gyártó vállalkozás.

Mivel a másik tényező, hogy minél olcsóbb is legyen az alkatrész beszerzése, ezért gyakran szó szerint a világ másik részéről kell a gyáraknak beszerezni az alkatrészeket, vagy legalábbis azok egy részét hasonló rendszerben. Ez a rendszer tökéletesen működik, amikor szépen süt a nap és minden körülmény megfelelő.

A gyengeségét a mostani felfordulás is megmutatta, de okozott már gondot a japán földrengés, tajvani földrengés, cunami és sok egyéb katasztrófa is. A fél világ elektronikai termelése leállt, amikor a tajvani háttér-tárolók gyártása megszűnt néhány hétre.

Itt azonban nem álltak meg a gyárak. Ami igaz a raktárkészletre, igaz az alkalmazottakra is: felesleges kapun belül raktározni a munkaerőt is, elég akkor igénybe venni, amikor tényleg szükség van rá, akár napi szinten is növelni vagy csökkenteni a munkaerő létszámát.

Kialakult a “gig economy”, a bérelt vagy alkalmi megbízási szerződésekkel operáló munkaerőpiac, ami remek a cégeknek, de törékennyé és kiszámíthatatlanná teszi az életét sok munkavállalónak.

S megjelent ez a rendszer a pénzügyi világban is: a rengeteg hitel miatt az egész rendszer üzemeltetése azon múlik, hogy mindenki mindig megkapja az aktuális bevételét és tudjon időben ő is fizetni.

A lakosság tele van hitellel, máról-holnapra él, de ezzel addig nincs semmi gond, amíg van bevétele. Ha van bevétele, ki tudja fizetni a rezsiszámlát, a lakbért, a hitelkártya-tartozást, az autóhitel részleteit és a maradékot el tudja költeni a boltban vásárlásra.

Abban a pillanatban azonban, hogy nem jön meg a fizetése, megroppan az egész rendszer: nem tudja fizetni a lakbért, ezért az ingatlantulajdonos bajba kerül, mert nem tudja fizetni a bank felé a jelzálog-hitelt. Nem lesz pénze költeni a boltban, ezért az összes cég, amelyik ez miatt esik el a bevételének akár csak egy részétől is, mivel szintén hitelből növekedett és a saját bevételeit és kiadásait is “just in time” rendszerben tervezte meg, azonnal fizetésképtelenné válik.

Mivel az egész világ pénzügye is “just in time” rendszerben van, a legkisebb fennakadás az ellátásban is azonnal térdre kényszeríti az egész rendszert.

Ahogy állt az összes számítógép, mobiltelefon és minden hasonló eszköz gyártása a világon csak azért, mert egyetlenegy, de pótolhatatlan alkatrész gyártása kiesett egy katasztrófa miatt és nem volt semmi tartalék a rendszerben, hogy azt a néhány hetes kiesést bepótolják, ugyanez a katasztrófa a pénzügyekben.

Nem gondolkodtál még azon, miért kell nekünk állandóan növekedni, miért nem lassíthat a világ néhány évre?

» Read more

Share

Elkezdődtek a csődök

A héten több cég jelentett csődöt vagy csődközeli állapotot Európában éppúgy, mint az Egyesült Államokban.

Egy komoly részüknél ez nem meglepő, mint a luxushajókat üzemelő Norway, az autókölcsönző Hertz, a 700 fitnessteremmel rendelkező Gold’s Gym, az olajipari Whiting Petroleum és még sokan mások, akiket a válság teljesen ellehetetlenített.

Az amerikai J.Crew áruházlánc is elhullott és nem ő lesz az egyetlen, a bóvli besorolású üzletláncok és éttermek ötöde fog hamarosan a sorsára jutni az elemzők szerint.

A nagy üzletláncok már régóta problémával küszködtek a vásárlási szokások változása miatt, ezért felvásárlásokkal szerettek volna előremenekülni. Ennek köszönhetően azonban hatalmas hitelállományt halmoztak fel (ami az ingyenpénz évtizedében nem volt se nehéz, se drága), most azonban a másfél hónapos bezárás megpecsételte a sorsukat. (2010-ben a J.Crew anyacége még csak 50 millió dolláros hitellel rendelkezett, most 1,7 milliárd dollárral adós.)

Amint már írtam róla, a legtöbb cég (még a komoly, nagy cégek között is) kéthónapnyi tartalékkal sem rendelkezik és sokan álltak gyenge lábakon eddig is, amit a pénzbőség és a gazdasági fellendülés jótékonyan eltakart. Most azonban megérkezett az apály és kiderült, hogy a fürdővendégek ötödén eddig sem volt úszónadrág, csak a nyakig érő vízben ez senkinek nem tűnt fel. Autóipari beszállítók, üzletláncok és sokan mások, akik eddig pengeélen táncoltak, estek bele a szakadékba.

Nem véletlen, hogy a FED és az amerikai kormány is elképesztő mennyiségű pénzt öntött a piacra, hogy a sok törékeny agyaglábon egyensúlyozó céget megmentse a csődtől. Ha nem tették volna, most sokkal nagyobb lenne a csődhullám, de az is látszik, hogy a világ minden pénze sem lesz elég, hogy mindenkit megmentsenek.

2007-2008-ban is több száz bankot megmentettek, de aztán egyszer azt kellett mondani, hogy ezt a bankot már nem mentjük meg. Most is lesz rengeteg olyan cég, akiket már nem lehet vagy nem érdemes bármi áron megmenteni.

Most valószínűleg ez az időszak következik, egyre több cég fog csődöt jelenteni, akiknek a néhány hetes leállás vagy a csökkenő megrendelések megadták az utolsó kegyelemdöfést.

Share

Amikor a fegyver visszafelé sül el

Az Egyesült Államok kormánya a válságban a munkanélküliek segítségére sietett, nem is akárhogy. Minden munkanélküli heti 600 dollárt kap a munkanélküli segélyen és a helyi egyéb kiegészítéseken felül július közepéig. (Egyes döntéshozók már most decemberig szeretnék kitolni a határidőt.)

A medián jövedelem az Egyesült Államokban 865 dollár volt hetente. Ez azt jelenti, hogy ennél kevesebbet keres a munkavállalók fele.

A munkanélküli segély összege államonként változó és nem is nagy összeg, jellemzően 50 és 600 dollár között van hetente a kisebb fizetésűeknek, de a 600 dolláros kiegészítéssel hirtelen sokaknak vonzó lett a lehetőség.

Az átlagos munkanélküli segély a fizetés fele körül alakul. Ez azt jelenti, hogy még heti 1.200 dolláros fizetésnél is érdemesebb a segélyt választani a 600 dolláros kiegészítés miatt, különösen olyan munkakörökben, ahol nagy a fluktuáció. Gyári munkásnak, pincérnek, raktári dolgozónak, targoncásnak bármikor elmehet az ember egy másik céghez is, négy hónap (túl)fizetett szabadság után is.

Sok cég panaszkodik, mert csak akkor lenne jogosult az állami segítségre a cég, ha megtartja a munkavállalóinak a nagy részét. Azonban rengeteg munkavállaló jelenleg többet kap munka nélkül, mint munkabérként, főleg csökkentett munkaidőben vagy borravaló nélkül a vendéglátásban. Így viszont a cég jár rosszul, mert elesik a támogatás lehetőségétől, ha az addigi munkavállalóinak nagy része a munkanélküliséget választja. (Másrészről viszont egyszerűbb is elküldeni az embereket, akik garantált segélyt kapnak, mint egy bürokratikus támogatást megigényelni a cégnek.)

» Read more

Share

Nálatok mi a helyzet?

Az ember mindenfélét hall, hogy mi a helyzet most a gazdaságban. Leállás itt, fizetéscsökkentés ott, elbocsátások, esetleg pont fordítva, ki sem látszanak valahol a munkából.

Írd le a hozzászólásokban, nálatok mi a helyzet? Mi a pillanatnyi helyzet, amit tapasztaltok és milyenek a kilátások? Elvették a bónuszt? Vagy éppen még többet is fizettek? Elbocsátották nemcsak a bérelt munkaerőt, de a régi kollégákat is, esetleg pont fordítva, kerestek embert? Úgy érzed, remeg a te helyed is, vagy szerinted nincs mitől tartanod? Nehéz, de meg fogjátok oldani?

Meddig láttok előre, tudjátok-e vagy foglalkoztok-e már azzal, mi lesz, ha a mostani munkák kifutnak?

Milyen szektorban dolgozol, mekkora cégnél, mivel foglalkoztok?

Ha kellően sokan leírjátok a tapasztalatotokat, akkor ha nem is egy reprezentatív, de azért valamennyire használható képünk lesz, ki hogy érzi most magát a munkahelyén és mennyire optimista vagy pesszimista a jövőkép.

Előre is köszönjük, ha megosztod velünk a helyzeteteket.

Share
1 2 3 4 5 134