A hét hírei dióhéjban

Az augusztusi amerikai munkaügyi adat jól alakult, 8,4%-ra, vagyis 13,6 millió főre csökkent a hivatalos munkanélküliség aránya, távmunkában az alkalmazottak 24,3%-a dolgozik a járvány miatt.

5,2 millió ember nem keres munkát a járvány miatt, így a szabályok szerint ők nem számítanak munkanélkülinek, noha azok. A számuk még 6,5 millió volt júliusban. További 1,8 millió szintén nem számít munkanélkülinek hasonló okokból. Sokan vannak részmunkaidőre áthelyezve, ők sem számítanak munkanélkülinek.

1,4 millióval több embernek van munkája, mint júliusban, ebből 344 ezer állami alkalmazott lett, 238 ezer ezek közül ideiglenes. A rossz hír, hogy a tartósan munkanélküliek száma 534 ezer fővel nőtt.

További gond a mi közmunkánkhoz hasonló állami szerepvállalások, amik torzítják az adatokat, erről bővebben erre.

A munkanélküliség és az általános gazdasági helyzet miatt a 30 év alatti, de 18 évesnél idősebb amerikai fiatalok 52%-a lakik (újra) a szüleivel. Az eddigi legmagasabb érték 48% volt 1940-ben. Egyébként ez a szám a hatvanas évektől folyamatosan emelkedett 29%-ról egészen 47%-ra idén februárban, majd hatalmasat ugrott az elmúlt fél évben. A munkanélküliség is az egyik legmagasabb ebben a korosztályban, a munkát kereső 20-24 évesek 18,3%-ának nem volt munkája júliusban.

» Read more

Share

Államkincstár bug

Armand küldte a következő képernyőfotót, úgy látszik légy került a levesbe, vagyis bogár a rendszerbe. Ha hasonlót látsz az Államkincstár mobilfelületén, ne ijedj meg, gondolom hamarosan javítják.

Share

Kínai csomagok: ideje bevásárolni

Írtam már róla egy éve, hogy 2021-től eltörlik az eddigi 22 eurós határt és minden egyes külföldről érkező csomagot vámkezelésnek vetnek majd alá. Nem is az egydolláros vacakra fizetendő 27 centes áfa lesz a nagy érvágás, hanem ha lesz költsége a vámkezelésnek. (Bár ígérik, hogy automatizált lesz a rendszer és közvetlen lehet majd bankkártyával fizetni a NAV-nak, így a Posta jelenleg 3.000 Ft-os vámkezelési díja talán kiesik.)

Hamarosan vége a kínai csomagoknak?

Mivel nem hallottam róla, hogy halasztanák a rendszer bevezetését és már csak néhány hónap van januárig, ha akarsz még venni valami vackot Kínából, most érdemes megrendelni, hogy idén be is érjen.

S ha már Kína: vettem az Aldiban aranyáron szájmaszkot 300 forintért darabját, egyszerű sebészeti maszkot. (Szerencsére tavaly betankoltam a normális maszkokból ugye, de azokat elraktam komolyabb járvány esetére, mert olyan sok azért nincs és most 4.500 forintot kérnek egy olyan maszkért, amit tavaly még 800 forintért vettem.)

Na, a legtöbb maszk szimplán szétszakadt, volt, amelyik még hordás előtt, a fül ragasztása kritikán aluli.

Berágtam a gagyi, hulladék minőségre és az arcpirító árakra, rendeltem inkább az Aliexpressről maszkokat. 40 darab volt 17 dollár, vagyis 127 forint darabja. (Ma láttam teljesen hasonlókat a Rossmannban 1.200 Ft-ért darabját.) Tartós, kényelmes, fényévekkel jobb, mint az itthon kapható 300 forintos maszkok. A KN95 vagyis európaiul FFP2, ami rá van írva, biztos nem igaz, mert van igazi FFP2 maszkom is, abban sokkal nehezebb levegőt venni. De ennyi pénzt megér és biztos többet véd, mint egy sebészi maszk. Rendelés után egy héttel már az országban volt, persze az utolsó 30 kilométer tartott három hétig, de relatív gyorsan megkaptam.

De ez csak úgy eszembe jutott. A lényeg: még néhány hónap, utána valószínűleg nem fogsz akarni semmit rendelni Kínából, ami eddig vámmentesen bejött.

Update: A helyzetre való tekintettel halasztják a rendszer bevezetését július elsejére.

Share

Átlagvagyon

Még tavaly jelent meg az MNB tanulmánya a magyarok vagyoni helyzetéről, amiből a legtöbb sajtótermék a “lényeget” hozta le: az átlagmagyarnak 27 milliós vagyona van háztartásonként.

A tanulmány ennél kicsit szofisztikáltabb volt, ugyanis azért ennél több információ volt benne. A lakosság alsó 10%-ának a nettó vagyona mínusz 476 milliárd forint, a felső 10%-ának lényegesen több a vagyona, mint az alatta lévő 90%-nak. Ezen belül is a felső 1% kezében van a vagyon bő negyede.

Sőt, a társadalom alsó fele mindössze a teljes vagyon 8.9%-át birtokolja.

Az alsó 90% vagyonának oroszlánrésze “nem pénzügyi vagyon”, vagyis leginkább a lakás, amiben lakik és az autó, amivel jár. Ebből következik, hogy a vagyongyarapodás, amit ünnepeltünk 2014-2017 között (ekkori adatokkal dolgozik a tanulmány), az ebben a körben nem más, mint az ingatlanok áremelkedése. A háztartások pénzügyi vagyona az alsó 90%-ban igazán komolyan nem nőtt.

A részvények és kötvények 95%-a a felső 10% kezében van.

De területileg is nagy az egyenlőtlenség: míg Észak-Magyarországon 14 illetve 7,7 millió Ft az átlag és a medián vagyon mértéke, Budapesten ezek a számok 52,6 és 21,3 millió Ft.

Míg az Egyesült Államokban a kor növekedésével dinamikusan nő a vagyon mértéke is, idehaza legnagyobb vagyonnal a 46-55 évesek rendelkeznek, a 75 év felettiek kevesebb vagyonnal bírnak, mint a 36 év alattiak.

Érdemes átolvasni a tanulmányt, mert idehaza valamiért nagyon félnek attól, hogy a medián béreket, medián vagyonokat nyilvánosságra hozzák, mert a társadalom szétszakadásának legbiztosabb jele, ha nagy a különbség az átlag és a medián között.

(Az átlag az, hogy mindenki fizetését, vagyonát, akármijét összeadják és elosztják a létszámmal. A medián azt mutatja, hogy a pont középen álló ember mennyit keres, mennyi vagyona van, stb. 100 embernél az ötvenedik ember fizetése a medián fizetés, nála ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint többet. A vezérigazgató négymilliós fizetése és a felső vezetés juttatásai csúnyán eltolják az átlagot mondjuk egy gyárban.)

Persze ez nem csak nálunk egyre nagyobb gond, az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet.

Ott életkor szerint így néz ki a medián és az átlag különbsége a vagyon esetén:

35 év alatt: Medián nettó vagyon: $11,100 (átlagos nettó vagyon: $76,200).
35-44: $59,800 ($288,700).
45-54: $124,200 ($727,500).
55-64: $187,300 ($1,167,400).
65-74: $224,100 ($1,066,000).
75+: $264,800 ($1,067,000).

Share

Amerikai tőzsde: mi lett volna ha?

A tőzsdére befektetni mindig kockázatos. De ha most belépek, mi lehet a legrosszabb eset, mire újra a pénzemnél vagyok?

Erre a kérdésre nem tudjuk a választ, azonban azt meg tudjuk nézni, hogy az elmúlt 90 évben ha a legrosszabbkor szálltál volna be, akkor hány évet kellett volna várni arra, hogy újra nullán legyél.

Azonban a válasz nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Mert látszólag könnyű dolgunk van: az S&P 500 index 2000 márciusában ennyi pont volt, mikor lett újra ugyanannyi pont, tehát akkor kerültem vissza nullára.

Három tényező miatt nincs sok értelme az ilyen elmélkedésnek.

Az egyik az infláció. Hiába lett újra mondjuk 1.517 pont az index, ha közben az infláció megette a pénzem felét. Akkor csak nominálisan vagyok ugyanott, nem értékben.

A másik az osztalék, amit megkapok és újra be tudom fektetni. Az infláció ellenem dolgozik, az osztalék viszont nekem haszon.

A harmadik az alternatív hozam. Azt a pénzt akár csak állampapírban forgatva is hasznot értem volna el. Így még az inflációval korrigált, osztalékkal módosított nulla hozam is ráfizetés ahhoz képest, ha állampapírba tettem volna a pénzem.

Ami fontos még, hogy az amerikai tőzsde csak egy tőzsde a világon, ráadásul az egyik legjobban teljesítő a fejlett piaci tőzsdék között. Csak az elmúlt 20 évben az első évtizedben a fejlődő országok voltak a nyerők, amik pocsékul teljesítettek a második évtizedben, ami egyértelműen az USA évtizede volt. A fejlődő országok ezzel szemben nagyjából semmit nem hoztak a második szakaszban. De legrosszabbul az egyéb fejlett országok teljesítettek 2000 óta.  (S  a dollár, mint deviza  árfolyamváltozását  az egyéb devizákhoz képest még nem is említettük.)

S az S&P 500-as index is csak egy az amerikai indexek közül. De most nézzük meg azt, mi lett volna, ha abba fektetjük a pénzünket közvetlenül a nagy esések előtt. (Az S&P 500 csak 1957 óta létezik, így ez a dátum előtt mesterségesen szoktak számolni ezzel az indexszel.)

Ezt a kalkulátort használjuk, mert inflációval és osztalékkal is számol.

Mi lett volna, ha akkora lúzerek vagyunk, hogy 1929 októberében szállunk be az amerikai tőzsdére?

» Read more

Share

Heti összefoglaló

Eltelt egy újabb hét, nézzük mi történt a nagyvilágban.

Közeledik az ősz, a nyári uborkaszezonnak lassan vége. Egyre több a cikk, ami a világvégét jósolja, mintha kezdenének rájönni az emberek, hogy még sincs minden rendben a világban. A sok huhogó már arról beszél, hogy V alak helyett W alakú lesz ez a visszaesés.

Idén már 46, egymilliárd dollárnál több eszközzel rendelkező amerikai cég jelentett csődöt, ez új rekord, ehhez képest sehol nincs a 2009-es adat, amikor egész évben összesen volt 38 ilyen cég. Az új munkanélküliek száma is emelkedett a múlt héten az Egyesült Államokban.

Ez a tőzsdén egyelőre nagyon nem látszik, mindegyik amerikai tőzsdeindex új csúcsokon van, vagyis feljebb állnak, mint idén tavasszal. Ahogy az egyik híres közgazdász megfogalmazta, a FED-nek döntenie kellett márciusban, hogy végignézi a teljes összeomlást vagy mániát gerjeszt a piacon. A mániát választotta. Ezért a FOMO mellé (fearing of missing out) egy új kifejezést is érdemes megtanulni, ez pedig a TINA, vagyis There Is No Alternative.

» Read more

Share

Mennyi az új négy százalék?

A legtöbben ismerik a 4%-os szabályt, vagy hivatalosabb nevén a Trinity Study megállapítását. A Trinity Egyetem három professzora írt egy tanulmányt, ahol 1925 és 1995 között vizsgálták, hogy egy meglévő kötvény-részvény portfólióból mennyit lehet kivonni évente biztonságosan, hogy biztos kitartson a befektető élete végéig.

A vizsgált időszak alapján azt találták, hogy 4%-ot lehet biztonságosan felélni ebből a vagyonból, mert nem volt olyan időszak a vizsgált hetven év alatt, amikor ez azt okozta volna, hogy a megtakarító idő előtt kifut a vagyonából.

Ez a 4%-os szabály lett a korai nyugdíj mozgalom mantrája is: az éves költésed huszonötszörösét tedd félre és soha többé nem kell dolgoznod.

Ez igaz is. Volt 1995-ig. Csak közben elröppent 25 év és történt egy s más.

A 10 éves amerikai állampapír kamata a kilencvenes évek előtt 6-10% volt, soha nem esett a kamata 5,7% alá a hatvanas évek vége után. De előtte is nagyon rövid időszak volt, amikor 4% alatt volt ez az érték.

Ma kemény 0,65% ez az érték. Nulla egész hatvanöt százalék.

» Read more

Share

Régen minden jobb volt

Nagyon nehéz időket élünk. Az egész életünk egy nagy összevisszaság, keményen kell dolgozni, hogy megéljünk, ha éppen nem dolgozunk, akkor a munka miatti stresszt kell kipihenünk. Megélhetési válság van, a nagyvárosokban átlagember már nem tud ingatlant venni. Az ember, ha egyáltalán egyről a kettőre képes jutni, ahhoz is rengeteg hitelt kell felvennie. Ezután ott lebeg a feje felett, hogy bármikor munkanélküli lehet. Hónapról hónapra élünk és megpróbáljuk valahogy fenntartani az életszínvonalunkat.

Régen minden jobb volt. Akár a 150 évvel ezelőtti, de akár csak az 50 évvel ezelőtti állapotokat nézzük. 150 éve az emberek ráértek mindenre, a család összetartott. A földművesek megtermelték maguknak az élelmiszert, megépítették a saját házukat, azt a keveset pedig, amit venni kellett, azt megvették az eladott terményekből. De ötven-hatvan éve is volt létbiztonság, az embernek megvolt mindene, egy gyári munkás is megélt. Nem csak itthon, de például az Egyesült Államokban is. Egy lakás nem vágyálom volt, ahogy a tisztes megélhetés sem.

Nem volt ennyi fenyegetettség a világban és bizonytalanság.

Mi romlott el ennyire a világban és miért?

Ezt a kérdést sokan felteszik és sokan gondolkodnak azon, miért volt sokkal jobb régen élni. Mit csinálunk rosszul, hogy így elromlott az életszínvonalunk?

A gond az, hogy a kérdésfeltevés önmagában hibás. Egyáltalán nem volt jobb az élet se 150, se 50 éve. Igazság szerint sokkal, de sokkal rosszabb volt az élet. Ma sokkal jobban él az átlagember, mint valaha. (Más kérdés, hogy ez a jólét világszinten hitelből van finanszírozva, mind az egyének, mind az államok tekintetében.)

Az emberek több vagyont halmoztak fel az elmúlt negyven évben, mint előtte az egész történelemben. (Igaz, soha nem is éltek ennyien a Földön.)

Az emberek tizede él jelenleg a világon extrém szegénységben, kétszáz éve még az emberek 80%-a tartozott ide. Ma a gyerekek 4%-a hal meg ötéves kora előtt, az 1800-as évek elején még közel fele nem élte meg ezt a kort. Soha nem haltak meg ilyen kevesen háborúban, járványban vagy katasztrófában, mint az elmúlt negyven évben, vagy például soha olyan kevés terrorcselekmény nem történt Európában, mint az elmúlt 15 évben.

» Read more

Share

Meddig előny a hitelfelvétel?

A fejlett államok eladósodottsága az elmúlt évtizedekben hatalmas mértékben megnőtt.

Míg a múlt században a hetvenes évekig a legtöbb állam pluszos vagy alig mínuszos költségvetéssel működött és az államadósságok mértéke alacsony volt, utána a politikai szándék legyőzte a józan észt és elindult az államok eladósodása. A fejlett országok államadóssága 1913-ban még csak átlag 12% volt és jellemzően csak háborúk esetén emelkedett meg.

A német államadósság a hetvenes évek közepéig 20% alatt maradt, a kilencvenes évek elején még a negyven százalékot sem érte el, 2010-re meghaladta a 80%-ot.

Az amerikai kormányok az 1929-es válság előtt és a világháború után végig pluszos vagy enyhén mínuszos költségvetést voltak képesek összehozni, a hetvenes évek végére 31%-ra csökkent az államadósság mértéke.

» Read more

Share

Heti összes

Mivel a múlt hét a nyaralásé volt (Révfülöp ugye, csak idén mobilház), ezért a heti összefoglaló kimaradt, de most pótolom.

A magyar gazdaság is rendesen megfeküdt a második negyedévben, éves alapon 13,5%-kal szakadt be a gazdaság teljesítménye, az előző negyedévhez képest pedig 14,5%-os a zuhanás, ami nem tűnik soknak, ha egy aldis leértékelésről beszélnénk, de igazából rengeteg, még közel ekkora visszaesés sem volt az elmúlt 25 évben.

A magyar adat csak egy hajszállal jobb, mint az uniós átlag, amit nagyon lerántott Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia. A környező országok sokkal kisebb visszaeséssel szembesültek: Bulgária 8,2%, Szlovákia 8,3%, Csehország 8,4%, Lengyelországé 8,9%, Románia 12,2%.

» Read more

Share

Inflációs félelmek

Az elmúlt 30 évben, nem utolsó sorban a globalizáció hatása miatt jóformán elfelejtette a fejlett világ, mi is az az infláció. Annyira, hogy az elmúlt bő évtized a defláció elleni küzdelem jegyében telt, leginkább sikertelenül. A jegybankok minden erőfeszítése, kamatcsökkentése, a piac elárasztása ingyen pénzzel is kevés volt ahhoz, hogy két százalék fölé tornásszák az inflációs rátát. (A felesleges pénz az ingatlanpiacon, részvénypiacon és egyéb hasonló helyeken csapódott le, nem a napi fogyasztást élénkítette, ahogy azt a jegybankok szerették volna.)

Azonban ez nem volt mindig így, sokan még élénken emlékeznek a nyolcvanas évek kétszámjegyű inflációjára, ami sokak vagyonában komoly veszteséget okozott.

A válságok mindig az infláció csökkenését hozzák magukkal, mivel a munkájukat vesztett emberek vásárlási képessége lecsökken, a csökkenő kereslet a munkaerőre a fizetések növekedését is megállítja vagy visszafordítja, így a kereslet csökkenése az árak csökkenését is magával hozza.

» Read more

Share

A héten

Idén a villanyautó-mánia éve van a tőzsdén. Egy, a legtöbb ember számára ismeretlen kínai gyártó, a Kandi bejelentette, hogy ősztől árulni fogja az autóit az Egyesült Államokban is, ennek hallatára 350%-ot ugrott a részvények árfolyama.

S miért mondom erre, hogy mánia? (Már a nyilvánvalóan nonszensz árugráson túl.) Érdemes ránézni arra a két autóra, amit a cég kínál. Még Európában is csak bajosan lehetne eladni őket, az Egyesült Államokban pedig az áruházak bevásárlókocsijai is nagyobbak ezeknél, így szerintem aligha lesz sikeres a cég.

(A nagyobb modellnek, ami szintén nincs még négy méter hosszú sem, talán több esélye lehet, de az csak 1.600 dollárral olcsóbb, mint egy Nissan Leaf, így borítékolhatóan nem lesz könnyű dolga egy teljesen ismeretlen kínai márkaként egy új piacon. S hát annak a formáját is minimum szokni kell. A reklámvideóban elhalad a parkoló amerikai autók mellett, a platójukra felférne az autó. S ez a nagyobb modell.)

De ez senkit nem érdekel, elég egy hír, amire lehet ugrani. Ettől lesz mánia egy mánia. A Bloomberg cikke erre.

A dollár sokat gyengült az elmúlt időben, július közepén még 313 forint volt egy dollár, ma 292 forint, bár ebben az is benne van, hogy a forint is tudott némileg erősödni. 2010 óta nem gyengült a dollár ekkorát, mint ebben a hónapban.

Ebben szerepet játszik, hogy elvesztette a kamatelőnyét (az amerikai dollár alapkamata is nulla lett márciusban s a FED szerint ez így is marad legalább 2022 végéig), a járvány terjedése (két és félszer annyi a napi új fertőzések száma, mint tavasszal), a pocsék GDP adatok és hát ugye az sem segít, hogy idén egy hónap alatt sikerült annyi hiányt összehozni, mint az egyébként ilyen szempontból szintén pocsék 2019-es évben összesen. A NY Times cikke erre. Erre az évre már most 3,7 billió dollár hiányt várnak, ami több mint lélegzetelállító összeg és sokan attól tartanak, még ez sem lesz elég.

A gyenge dollár is az oka, hogy az arany tovább erősödött dollárban, jelenleg 1975 dollár egy uncia arany ára, két hete még 1.800 dollárt adtak érte.

A gyenge tőzsdei jelentések és GDP adatok betettek az olajnak is, negyven dollár körül ragadt az ára hordónként (Nagyon sok fajta olaj van, ezért nem tudok pontos értéket írni.) A tőzsdei negyedéves jelentések szerint főleg csak a tech cégek szárnyaltak a második negyedévben, amihez ugye nincs sok köze az olajkeresletnek.

Az előzetes adatok alapján az amerikai GDP 32,9%-ot esett negyedéves összehasonlításban a második negyedévben az első negyedéves közel 5% után. (Ez 9,5% esés 2019 hasonló időszakához képest az első fél évben. Az amerikai negyedéves adatokat úgy számítják, ahogy például a hozamokat is tilos: a negyedéves adatot kivetítik egész évre. Ezért a nagy eltérés.) Európában a nagy gazdaságok teljesítményei éves szinten 10,1 és 18,5% között estek, legjobban az olasz, francia és a spanyol gazdaság.

Az amerikai techcégek profitadatai mindenkit meglepett, még a cégeket magukat is. Az Amazon még -5 és +5 dollár közé saccolta előre az egy részvényre jutó nyereségét, ehhez képest a 10 dollárt is meghaladta az egy részvényre jutó nyereség az előző negyedévben. Így már “csak” 151 lett a cég P/E rátája, vagyis 151 év alatt termelné ki a cég a részvények árát a jelenlegi profit mellett.

(Sokan felteszik a kérdést, van-e realitása annak, hogy egy már most is ekkora cég még annyit legyen képes növekedni, hogy ez az árazás valaha is reális legyen. A legtöbben nem tudják, hogy a legtöbb bevételt hozó online áruház és házhozszállítás még mindig veszteséges vagy alig nyereséges (országfüggő), az a kevés haszon oroszlánrészét a felhőszolgáltatás és az egyéb, például prime szolgáltatás hozza. S ott vannak az egyre erősebb hangok, hogy darabolják fel az Amazont, Facebookot és a Google-t a monopólium-ellenes törvény szerint, ahogy azt tették például a szintén túl nagyra nőtt At&T-vel. De ez legyen a befektetők gondja.)

Az Apple is jó negyedévet zárt. S ha már így alakult, be is jelentette a részvényei felaprózását, ami azt jelenti, hogy augusztus második felétől a mostani egy részvényért négy újat fognak kapni a befektetők. Ez csak kozmetikai változás, a célja, hogy egy-egy részvény ne legyen túl drága. Egyébként ez már az ötödik darabolás, a legelső még 1987-ben volt, a legutolsó 2014-ben. Mivel a Dow-Johnson index béna módon csak a részvények áraival kalkulál, így az Apple súlya és aránya nagyot fog esni az indexben.

A tőzsdeindexekről

Egyébként a mamut techcégek növekedése miatt már többen szóvá tették, hogy eltorzítják az S&P 500 indexet, lévén a legnagyobb öt cég már lassan az index 30%-át teszi ki. Egyre többet lehet találkozni az S&P 5 és az S&P 495 index kifejezésekkel, egyelőre még csak inkább viccesen, de lehet, hogy ezzel a túlsúllyal majd hamarosan tenni kell valamit, mert hiába zuhan 495 cég ára, ha a mamutok emelkednek, az index alapján úgy tűnik, hogy nőnek a részvények árai.

Sokat elárul a befektetők várakozásáról, melyik vagy milyen részvényeket shortolnak a legtöbben, vagyis melyik részvények bukására fogadnak. A Kiplinger listája a 18 legjobban shortolt részvényről erre. A Tesla shortosai sehol nincsenek, mert bár összegszerűen az a legjobban shortolt részvény, százalékosan elenyésző az arányuk ezekhez a cégekhez képest.

Idehaza is nagyot ugrott a bankkártya használata a járvány miatt, az Egyesült Államokban konkrétan váltópénz-hiány lépett fel és már tart több hete, mert az emberek inkább otthon hagyják a fémpénzeket, a készpénzes fizetés 44%-kal zuhant az elmúlt időszakban.

Míg máskor nagyon komoly büntetést kell fizetni, ha valaki aprót akar beváltani bankjegyre (ez akár 10% is lehet), most sok áruház nem hogy korlátlan mennyiségben bevált fémpénzt bankjegyre, de van, ahol már 5% felárat is fizetnek, ha legalább 100 dollárnyi aprót bevisz valaki. Az egyik, prémiumot fizető bankban a rekorder 4.000 dollárnyi aprót szedett össze otthon, ezzel 200 dollárral lett gazdagabb.

Paul Krugman egy interjúban FOMO [fear of missing out] mániának nevezte azt, ami most a tőzsdéken zajlik. Más is aggódva figyeli, ahogy egyre több ember lép be először a részvénypiacra, olyanok, akik előtte még nem tőzsdéztek és olyan nagy kockázatú cégek papírjait vásárolják fel, amelyek már csődbe mentek vagy csődközeli állapotban vannak. A legtöbb online bróker cég 2-300%-os emelkedést jelent a tranzakciók számában, ahogy az új felhasználók száma is rekordokat dönt.

Share

Ózongenerátor

Fontos figyelmeztetés: erősen gondolkodtam azon, hogy leveszem ezt a cikket, mert egy ózongenerátor nem játék és nem szeretném, ha valaki úgymond miattam kerülne bajba. Aztán arra gondoltam, hogy máshol sem mondják el a hátulütőit és már sokan hallottak róla, főleg a járvány miatt nagy divat is lett. Úgyhogy fennmarad a cikk, hogy legalább a veszélyei is ismertek legyenek.

Tehát elöljáróban a cikkhez: kellő körültekintéssel nagyon hasznos lehet az ózongenerátor, de legalább ennyire veszélyes is, ha valaki felelőtlenül használja.

Ha mégis használod, használat után addig szellőztess mindent, amíg csak nem múlik el TELJESEN a jellegzetes ózonszag s ne feledd, az ózon nehezebb a levegőnél, így a szobák padlója felett fog megmaradni a legtovább.

Ha társasházban laksz, beltérben ne használd, mert a szellőzőkön keresztül bárhová eljut. Ja és nem csodaszer, amit tud, azt jól tudja, de nem old meg mindent a reklámok ellenére sem.

Biztos találkoztál már azzal, hogy az autó klímájából kellemetlen szag árad, főleg kikapcsolás után. Ezt a rendszerben pangó vízben megtelepedett baktériumok okozzák. (Ezért is érdemes megérkezés előtt pár perccel kikapcsolni a klímát, hogy az út végéig ki tudjon száradni valamennyire a rendszer.)

Ezek a baktériumok jó esetben csak kellemetlenek, de ritkán akár legionella vagy egyéb, súlyos betegséget vagy halált okozó baktériumok is lehetnek.

Ezért érdemes a klímákat (nem csak az autóklímákat) rendszeresen fertőtleníteni.

Fertőtlenítésre leggyakrabban ózont használnak. Az ózon vegyjele O3, amiből lesz közönséges oxigénmolekula, vagyis O2 és egy szabad oxigén, ami minden élő sejtet elpusztít, ami az útjába kerül.

Használják vízfertőtlenítésre is klór helyett, ezzel kezelik a tojásokat szalmonella ellen és sok egyéb felhasználási területe is van még.

Egy autóklíma fertőtlenítéséért a mi környékünkön elkérnek 7-10 ezer forintot. Ennek menete, hogy a járó motorú és klímájú autót belső keringtetésre kapcsolják és beraknak az utastérbe egy ózongenerátort, ami ott megy negyed órát, majd a generátor kikapcsolása után még továbbra is megy a klíma egy másik negyed órát. (A klímatisztítás nem egyenlő a klímafertőtlenítéssel! Előfordulhat, hogy mechanikailag is kell tisztítani a klímát, nem elég a fertőtlenítés. Ha a fertőtlenítés után túl hamar újra büdös lesz a klíma, akkor azt csak egy rendes tisztítás fogja megoldani, a hőcserélőre rakodott tízéves koszt és vastag penésztelepet nem fogja eltakarítani az ózon. Persze nézd meg, hová viszed, hogy tényleg alapos tisztítás legyen, ne csak parasztvakítás. A “csak habot fújunk a szellőzőcsövekbe az utastérből” a legsúlyosabb parasztvakítás kategória.)

Utána legalább egy óra, de inkább több szellőztetés kell, mert az ózon pont úgy roncsolja az emberi tüdőt, mint bármilyen egyéb sejtet!!! Szerencsére van neki egy jellegzetes erős szaga, ha azt már nem érzed, akkor jó.

» Read more

Share

A költségvetési csalásról

Sok szó esett adózásról és hasonlókról mostanában.

Az adózást mindenki elég lazán fogja fel, egyszerűen azért, mert a legtöbben nem tudják, milyen szigorú lett néhány éve a költségvetési csalás büntetése. (Talán 2011 óta? Majd a jogászok megmondják pontosan. Költségvetési csalás mindaz, amit nem fizetsz be a költségvetésnek vagy onnan jogosulatlanul veszel fel.)

Szerinted milyen büntetés járhat egy nevetséges, mondjuk 300 ezres adócsalásra, ha kiderül?

Elügyeskedtél a számlákkal, alapítottál három céget, egy kft-t a költségeknek meg két katásat, hogy soha ne kerülj a 40%-os kulcsba és az adóhivatal szerint ezzel az ügyeskedéssel 6 millió forint adót csaltál el az elmúlt öt évben. Kaphatsz-e érte börtönt? Nyilván nem, hiszen mindenki így csinálja, nem igaz?

Esetleg a vett számlákon áfa is volt és jó sokáig, üzletszerűen űzted az ipart, így csökkentetted a fizetendő adódat. A légynek sem ártottál, csak ügyeskedtél, csak nem jár érte börtön?! Majd maximum kifizeted az okozott kárt, nem igaz?

Adócsalásért nem jár börtön, csak pénzbüntetés, ezt mindenki tudja.

Akkor nézzük a büntetési tételeket, szerintem sokan meglepődnek a szigoron:

» Read more

Share
1 2 3 4 5 6 139