Egy világjárvány hatása a gazdaságra
Most újra egy kórokozó tartja rettegésben a világot, a Kínából kiindult koronavírus, ami közeli rokona a 2003-as SARS vírusnak. Ez utóbbi hírhedté vált, noha csak 750 halálesetet írtak a számlájára. (Már ha hinni lehet a hivatalos adatoknak.)
Jelenleg senki nem veszi komolyan a járvány gazdasági hatását, elég csak az újabb rekordokat döntögető amerikai tőzsdeindexekre nézni. Pedig már most is komoly gazdasági hatása van a járványnak, lévén rengeteg mindent Kínában gyártanak, elektronikai cikkeket és alkatrészeket éppúgy, mint gyógyszerek alapanyagait. Egyre több gyár szembesül azzal az egész világon, hogy fontos alkatrészekhez és alapanyagokhoz nem jut hozzá a kínai leállás miatt. Kiállításokat és egyéb rendezvényeket, illetve turista utakat törölnek szerte a világon. Azonban ez még semmi ahhoz képest, ha esetleg a járvány valódi pusztítást fog okozni. A turizmus, a termelés és kereskedelem is nagyon kitett egy járvány hatásainak.
Azt gondoljuk, hogy a modern világunkban meg tudjuk állítani a gyorsan fertőző járványokat, de a valóságban ez önáltatás, egyáltalán nincs így, különösen mióta ilyen méretű lett a tömegturizmus és globalizált lett a világkereskedelem is. (A jelenlegi koronavírus a kéthetes lappangási idejével tökéletesen alkalmas arra, hogy akár földrészeket utazzon észrevétlenül egy-egy repülő utasai között. Száz évvel ezelőtt is főleg a vasútvonalak mentén terjedt a spanyolnátha.)
Ha meg akarunk állítani egy gyorsan terjedő vírust (ezt vagy reméljük inkább egy következő másikat), minden közösségi teret le kell zárni, beleértve a tömegközlekedést és a munkahelyeket is. Ez pedig akár beláthatatlan következményekkel is járhat a gazdaság számára. Kínában is ez a fő kérdés most: a vírust állítsák meg vagy a gazdaságot? Mert úgy tűnik, a kettőt együtt nem lehet megoldani.
Még nem tudjuk, lesz-e komoly járvány a mostani koronavírusból, de több járvány söpört már végig a világon az elmúlt századokban, így némi elképzelésünk lehet, mivel járna egy világjárvány.
A 14. századi európai pestis a maga 50-200 milliós áldozatával (akkori népességi adatok mellett!) teljes mértékben átalakította az egész gazdaságot. Annyi munkáskéz tűnt el, hogy ez elindította a fejlődést, sokak szerint ez ágyazott meg a későbbi kapitalizmusnak. A mezőgazdaságban a munkaerő-igényesebb növénytermesztés helyett előtérbe került az állattenyésztés. A példa kedvéért a halászatban is ekkor fejlesztették ki a nagy kerítőhálókat, amihez kevesebb ember kellett.
A túlélők jól jártak a pusztítással, mert annyival drágább lett a munkaerő a fellépő munkaerőhiány miatt, hogy ez lényegesen javította a szegény rétegek vagyoni helyzetét. Ehhez még tegyük hozzá, hogy élelmiszerből, ingatlanból túlkínálat lett a piacon, így azok ára is esett. (Európa lakosságának harmada, egyesek szerint közel fele lett a járvány áldozata.)
Ezelőtt egy évszázaddal tört ki a spanyolnáthának nevezett influenzajárvány, ami lényegesen több halottat követelt, mint az egész első világháború. Egy éven át fertőzött három hullámban, félmilliárd ember kapta el és 50-80 millió közé teszik a halottak számát világszerte, ez az akkori teljes népesség (bő) 5%-a volt.
Ami rendkívüli volt a járványban, hogy a legtöbb áldozat 20-40 év közötti egyébként egészséges férfi volt. S nem csak azért, mert az akkor végefelé járó világháború hadseregei remek táptalajai voltak a fertőzés továbbterjedésének, mert a civil lakosság között, földrésznyi távolságokra bármilyen fronttól is főleg az egészséges immunrendszerű férfiak közül került ki a legtöbb áldozat. S még a magasabb társadalmi osztályokat is éppúgy elérte a járvány, mint a fertőzéseknek a rossz életkörülmények miatt jobban kitett szegény rétegeket. (Hogy miért pont a legéleterősebb rétegekben volt a legnagyobb a halálozási arány, arra sok elmélet van, de most erre nem térnék ki.)
A fertőzés valószínűleg egy Kansas állambeli kiképzőtáborból indult, onnan hurcolták át az amerikai katonák Európába, hogy aztán néhány hónappal később már Új-Zélandon is felüsse a fejét a fertőzés. S miért éppen spanyolnátha a neve, ha nem is Spanyolországból indult és nem is végzett kiemelkedő pusztítást ott? Az ok a háborús cenzúrában keresendő: mivel Spanyolország nem vett részt a világháborúban, így a többi országtól eltérően az újságok szabadabban írhattak a problémáról. Így ragadt rá a fertőzésre a spanyolnátha név.
A fertőzés egy év alatt három hullámban pusztított, a legelső hullám halálozási aránya még alig volt nagyobb, mint a szokásos influenza esetén, igazán hatalmas csapást a második hullám jelentett 1918 őszén. A második hullám 1918 augusztusában szinte egy időben bukkant fel Franciaországban, Sierra Leonében és az Egyesült Államokban is, a halálozás világszinten október-novemberre érte el a tetőpontját. A legszigorúbb karantén-előírások is teljesen hatástalanok maradtak, csak a teljesen izolált területek, mint Grönland északi része úszták meg a járványt.
A korabeli újságok cikkei alapján a kereskedelemben 30-70%-os volt a visszaesés a járvány, a karanténok és az ellátás nehézségei miatt. Kivételt képeztek a gyógyszertárak és logikus módon az ágymatracokat és felszereléseket árusító boltok.
A vasutasok harmada vált munkaképtelenné az influenza miatt, a telefontársaságok annyi munkatársat vesztettek el (zömét szerencsére csak átmenetileg) a telefonközpontokból, hogy megkértek mindenkit, feleslegesen ne használják a telefont. A föld alá összezárt bányászok között akkora volt a fertőzöttek aránya, hogy komoly fennakadások voltak a kitermelésben, beleértve a fűtéshez akkor nélkülözhetetlen szénkitermelést is.
A nagyobb halálozási arányt mutató államokban még 11 évvel később is kimutatható volt a kieső munkaerő miatti nagyobb bérnövekedés. (Mint említettem, a halottak fele 20-40 év közötti volt, szemben az egyébként jellemző időskorú és gyerek áldozatokkal.) Azonban a szövődmények miatt a fertőzést túlélő férfiak jövedelme 5-9%-kal volt kisebb a betegségen át nem eső férfiakkal szemben évtizedekkel később is.
Mindezek ellenére, bár az érintett egyének és a családok életében nagy pusztítást végzett az influenza, a gazdaság viszonylag könnyen túltette magát rajta, az említett lokális munkaerőhiányt és cégtulajdonosok halálát, illetve a bankok által az elhunytaktól nem behajtható hitelállományt leszámítva. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a spanyolnátha amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen el is tűnt 1919 tavaszán. Egy erős visszaesés kimutatható az 1919-1921-es gazdasági növekedésben, de utána úgy tűnik az adatok alapján, hogy a gazdaság visszatalált a rendes kerékvágásba. (Hogy aztán az 1929-es válság törje azt derékba, de ez már egy másik történet.)
A járványok hatása a világgazdaságra nem eléggé kutatott terület, pedig amint azt a történelem mutatja, bármikor kitörhet a következő járvány s igazából semmi fegyverünk nincs ellene. A karanténok nem hogy segítenék a járványok megfékezését, hanem ahogy a mostani kínai esetek is egyre több esetben igazolják, inkább azok is elkapják a fertőzést, akik a karantén előtt még egészségesek voltak, miközben már rengeteg fertőzött elhagyta a lezárt területeket. Egy több hetes lappangási idővel terjedő vírus kellő fertőzési potenciállal a mostani globalizált világban eléggé megállíthatatlannak tűnik és a gazdasági hatása is nagyon szerteágazó lehet az egész világgazdaságban.
Reméljük, nem a mostani koronavírus lesz ez a vírus, de érdemes lesz komolyan venni a gazdasági hatását, ha nem sikerül megállítani a terjedését.
leírásával értek egyet – és lehet olvasni interjúkat egészségügyi szakértőkkel, akik hasonló véleményen vannak. A magyar kórházakban jelenleg a higiéniai szabályok betartásának hiánya miatti kóházi fertőzéseket se tudják legyőzni, nem egy koronavírust. Isten ments, hogy kórházba kerüljünk, még koronavírus nélkül is.
Szerintem Kína jobban tudja kezelni, mint mondjuk mi tudnánk, ez lehet a szerencsénk.
Igazán combos fertőzés nem volt száz éve. A kérdés csak annyi, ez most az lesz-e.
Mondjuk az az erőfeszítés, amit a kínaiak tesznek (utcák folyamatos fertőtlenítése drónról, a bankjegyek folyamatos fertőtlenítése, stb.) és a kommunikált fertőzöttek száma biztos nem áll összhangban, szerintem nagyságrendekkel nagyobb a baj, mint amit kommunikálnak.
Az első adatok azért torzítanak, mert az elején nem kerülhetett bele a statisztikába az, aki mutatott ugyan tüneteket, de nem került orvoshoz, és lábon kihordta, vagy volt ugyan orvosnál, de az nem ezzel diagnosztizálta, majd meggyógyult. A halálozás csökkenő trendje részben annak is köszönhető, hogy utána már többet diagnosztizáltak. Azután pedig mivel a tünetek után még simán 2-3 hét a gyógyulás a legtöbb esetben, ezért a legtöbb fertőzöttről nem tudni biztosan, hogy túléli-e, a te számaid viszont feltételezhetően már a meghalt/gyógyult ráta, holott feltételezhető, hogy van a betegségnek olyan fázisa, amikor már nagyobb az esélye a túlélésnek, ha kezelt betegről van szó, gondolom ezért számolnak alacsonyabb halálozási rátával, mint te.
A jól ismert influenza szövődményei is nagyon kis valószínűséggel szedik áldozataikat, ez az arány sem fog hirtelen többszörösére változni. A koronavírus halálozási arányáról annyit tudunk, sokkal magasabb, nem tudjuk még, mennyivel: 10% vagy 2-3%?
Annak a valószínűsége, hogy egy ennyire fertőző betegség elszabadul és világjárványt okoz: a hosszú lappangási idő, a globalizált világ és az eddigi fertőzések nagy száma miatt ennek komoly valószínűsége van.
Gondoljunk arra, hogy az ellátó eü. személyzet közül is több ezren megfertőződtek – ők azok, akik védekeztek a fertőzés ellen, maszkkal, védőruhával, stb.- és mégis…
A hitavalos, kinai halalozasi rata, ami 3%-rol indult es lecsokkent 1-2%-ra a 60-17%-al ellentetben az osszes regisztralt fertozes/halalok szamabol jott ki, ami ugye butasag, mert a regisztralt esetek tobbsegenek meg nem ismert a kimenetele. Es ezt a <=3%-ot atvette a nyugati sajto is, es kijelentettek, hogy a, kozel sem veszelyes annyira, mint SARS volt.
Nálunk, vagyis mérsékelt égövön. A malária pl. évi sokszázezer áldozatot szed, csak annak tudják a kezelési módját, a terjedésének a módját, és hogyan is kéne pl a szúnyogot kiírtani. Ahogy a Duna-deltában is pár évtizeddel ezelőtt megtették, és ahogy még régebben felénk is.
Na, aztán mégis sokan halnak meg… Annyi a difi, hogy most ez érinti a fejlett nyugatot is.
Ettől még ha tudsz, vegyél pár kg cukrot-sót tartalékba: csak az első pár évet kell kihúznod, addigra a vírus talán eltűnik.
gisanddata.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/bda7594740fd40299423467b48e9ecf6
Ez alapján a térkép alapján a vírus már megjelent Indiában és Egyiptomban.
Ez pedig Professzor Dr. Duda Ernő előadása a koronavírusról (YouTube, 6 és fél perc):
Amit tudni érdemes a koronavírusról – Prof. Dr. Duda Ernő | egyetem tv
A vírus hatása érezhető Magyarországon is, több cikk és riport is megjelent, hogy az egészségügyi maszkok sok helyen már nem kaphatók, és a magyarok kerülik a Józsefvárosi Piacot, az ázsiai / kínai éttermeket és boltokat. Ezt talán a pestiek tudnák visszaigazolni vagy cáfolni.
Nálunk a cég a WHO ajánlásának megfelelően megtette a szükséges járványügyi intézkedéseket.
Másrészt hatalmas különbség, hogy emberről emberre nem terjed, kell hozzá szúnyog is. Ha nincs jelen a szúnyog, nincs fertőzés sem. Így soha nem lesz belőle világjárvány.
>Amikor először bementem dolgozni meglepődve tapasztaltam, hogy a tömegközlekedésen utazva egyetlen emberen se volt védőmaszk. Mintha a híradó csak egy esti film lenne.
Nem hogy maszk nem volt rajtuk, hanem engem, akin volt (kifelé jöttem már egy betegségből, amiatt vettem fel igazából), elmeháborodott leprásnak néztek kb. Olyan csúnyán, annyi ember még sosem bámult meg, pedig utaztam már meredekebb jelmezekben is bulikba. 😀
Közben a híradóban meg arról papoltak, micsoda hiány lett idehaza orvosi maszkokból. Gondolom a kormányzati szervek betáraztak. 😀
A járványügyön dolgozom, meglehetősen régóta. Neked melyik a szakterületed, a kiskegyed olvasása aztán az ottani “hírek” továbbadása mintha értenél hozzá? A média MINDENT kiforgat és – elnézést, hogy ezt mondom de – a sok hülye meg mindent bevesz, bár ez nem újdonság.
“Saját példa, ebben az évben kb 3 millió forintnyi USD-t fogok bukni a járvány miatt….”
Ha ennyire pontosan tudod előre, akkor miért nem teszel ellene? Nyilván lenne pár lehetőség. Ha ezután is ennyit buksz, akkor az már a te hibád;)
index.hu/tudomany/szmm051001/
Érdekes, hogy mennyire nem veszi figyelembe senki:
1. laikusok vagyunk
2. a média nagyon torzít
3. semmilyen tényszerű adat nem támasztja alá a járványok súlyos gazdasági hatását (beleértve még a spanyol náthát is)
4. a piac jól láthatóan ellentmond a katasztrófa verziónak
és még sorolhatnám, de nekem ennyi is elegendő, hogy ne érezzem járványügyben mértékadónak a véleményemet. Egymást hülyíteni meg felesleges.
Ettől még természetesen lehetséges, hogy valami giga világjárvány küszöbén állunk, több százmillió halottal, de abban egészen biztos vagyok, hogy nem ebből a topicból fogjuk megtudni ennek esélyeit.
Ez az úriember mindannyiunknál többet tud a kockázatokról, és ő azt mondja, mivel nem tudjuk, ez mennyire lesz komoly, ha a kihalás a tét, akkor NAGYON óvatosnak kell lenni (utazás-stop, stb.):
twitter.com/nntaleb/status/1221410676540936194
Tisztelem a munkásságodat, ne vedd rossz néven: a Klímaszorongás c. írásodat olvasva (és azzal sokban egyetértve) is azt hümmögtem magam elé, hogy el kellene olvasnod Taleb “Precautionary Principle” írását. Ha csak 1 Földünk/klímánk van, azzal ne játsszunk: fooledbyrandomness.com/climateletter.pdf
Legutóbb akkor volt ennyi szakértő körülöttem, amikor az üvegszálas kenumat javítottam. Egy élmény volt hallgatni olyan embereket okoskodni, akik tőlem tudták meg előtte pár perce, hogy hogy is készül az üvegszálas epoxy kompozit. 😀
Kamionos mesélte, hogy a vírus miatt kevesebbet repülnek, így esik a gázolaj ára. Mellé a gyenge forint és az, hogy minden szerződés euróban köttetik, de idehaza élnek így a gyenge forint is extra profitként jelentkezik, olyan évkezdetet hozott, ami ritka jó.
Csak emlékeztetőül, hogy mindig van olyan, akinek jól jöhet egy -egy helyzet.
Másrészt szerintem a média alulprezentálja a veszélyt, fontos elemeket kihagynak és úgy tűnik, szándékosan ferdítenek is, főleg az állami.
Doki lehet, hogy szakértő, de túl határozott és nincsenek jó érvei a kommentekben, a felmerült kérdésekre semmilyen választ nem adott majd sértődötten elvonult, erre reagáltunk többen, még ha jogos is, hogy mi meg laikusok vagyunk.
Miért erős? Nem tűnik fel, hogy a fejlett országokban (ahol létezik normális egészségügy) nincsenek nagy halálozású járványok? A legdurvább az influenza, aminek a halálozási rátáján senki sem döbben meg. A halálos járványok egy jelentős részét eleve teljesen megszüntette az orvostudomány.
Itt ülsz a nyugati kényelemben, ha bármi bajod van akkor karnyújtásnyira az orvos, nem haltál meg gyerekkorodban egyik olyan betegségben sem ami ezelőtt 100 évvel simán elvitt volna, de azért neked kicsit erős, hogy kezelni tudjuk a járványokat. Mer’ azt olvastad.
Ahogy korábban is írtam komolyan kell venni a kockázatokat, viszont az az apokalipszisvízió amit itt és más fórumokon a totál laikusok előadnak egyszerre elszomorító és vicces, ugyanis a témában való teljes járatlanságra uta.
Ha esetleg valaki nem csak a bulvár médiából szeretne tájékozódni, ajánlom az alábbi oldalakat:
ecdc.europa.eu/en/novel-coronavirus-china
who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019
cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/index.html
Ne haragudj, hogy ezt mondom de ha te a hozzászólásaimból ezt a következtetést vontad le akkor szerintem menj vissza a kisegítőbe és végezd el a 4. osztályt is.
Tudod mennyien haltak meg a 2017-2018-as influenzszezonban csak az USA-ban? Kb 60.000-en.
cdc.gov/flu/about/burden/2017-2018.htm
Gondolom mi aztán itthon a jó kis kórházainkkal ahol szappan és wc papír sincs biztos sokkal jobban kezelnék egy ilyen esetet mint a kínaiak. Sejtem
Melyeket, hol? Vagy azt gondolod hogy csak nem azért több mert a védekezés jó? :))))
Hol állítottam ilyesmit?
“tehát egy egyszerű influenzában is sokan halnak meg. És szerinted jól kezeljük a ‘járványokat’.”
Igen, kvjól mert amúgy többszázszor ennyi áldozat lenne.
vszeg, skorbutban még ma is többen halnak meg naponta csak Kínában, de ez próbálkozás tesztnek elég kihívás/gonosz, és szerencsére a szerencsétlenek 🙁 száma ellenére még kordában tartható. . .v. már az, de biztos, hogy lesz
“Igen, kvjól mert amúgy többszázszor ennyi áldozat lenne.”
Ezt mire alapozod? Gondolom a spanyolnátha is úgy csendesedett el anno hogy hirtelen nagyon jól kezdték el kezelni. Előtte is azért nem volt mert jól kezelték, aztán egy picit nrm ls végül megint nagyon jól kezelték. Csakis a kezelésen múlnak ezek
Az emberek többsége eleve nem megy orvoshoz, csak ha már 2-3 napja haldoklik. Addig próbálkozik egy kis forró itallal, fokhagymával, bármivel. Ez idő alatt elég sok embert meg fog fertőzni.
De ha ez varázsütésre megváltozna, az sem jelentene semmit. Az egészségügy a „normális” mindennapi életre is kevés, nem tudna mit kezdeni egy tömegjárvánnyal.
Egyik legjobb barátomék voltak bent pár napos karanténban, a Szent Lászlóban. Kínában élnek és újév előtt hazajöttek és az egyik gyerek lebetegedett. Hát egy vicc az egész, szétröhögtük magunkat, mert egy groteszk vígjáték volt. De ha belegondolok akkor inkább siralmas. Egy dolog azonban egész biztos: a vírus nem fog a karanténos szobában maradni, hiába a kétajtós zsiliprendszer. Van pár vicces sztorim, de kevés itt a hely.
…
Egyébként nálunk a cégnél pl. ösztönöznek arra, hogy betegen is dolgozz. Van 13. havi fizetés (más bónusz vagy hasonló extra nincs), de annak az a feltétele, hogy egy évben max. 14 napot lehetsz táppénzen. De ha hétfőtől péntekig nem dolgozol, akkor az 7 napnak számít, így ez egy évben két hét táppénzt jelent. Na most gondolom nem kell részletezni, hogy ez az éves 14 nap (=10 ha a gyerek egész héten beteg) egy gyerekesnek mire elég és hány embernek nem kell kifizetni a 13. havit.
Ezért inkább én is bejöttem ma dolgozni, igaz hogy van egy kis lázam, de 38,2 még nem a világ vége. Sajnos a home office az nem létező dolog (management szinten sem), pedig szerintem jobban járna a cég is, ha ma otthonról telkóznék és írnám a maileket. És ez még nem is a „legalja” cég. Magyarország 2020.
Doki, több mint valószínű olyan járványokra gondolt, mint a korábbi években szomszédunkban(Ukrajna, Románia) dúló kanyaró járvány például, ahol tízerres nagyságrendben betegedtek meg és ezek közül 40-en haltak meg.
Ezzel szemben, Magyarországon, csak behurcolt (külföldön fertőződött és itthon diagnosztizált) megbetegedések, és a behurcolt esetekkel kapcsolatos másodlagos megbetegedések(nem oltott/részlegesen oltott) fordultak csak elő, járványok nem alakultak ki.
Folyt.köv.
Az influenza terjedés mérsékléséért mindenki tehetne, és csökkenthető lenne a megbetegedések száma, de amíg az ingyenes védőoltások 50%-át veszik fel azok az emberek, akik a leginkább veszélyeztetettek, iskolába küldik betegen is a gyerekeket és a felnőttek nem maradnak otthon betegen, addig maradnak ezek a járványok.
„A betegek 36,7%-a 0-14 éves gyermek, 33,3%-a 15-34 éves fiatal felnőtt volt.
A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 23,0%-a, 7,0%-a 60 éven felüliek közül került ki. A 100 000 azonos korcsoportba tartozó lakosra jutó megbetegedések száma a
3-5 évesek és a 6-14 évesek között volt a legmagasabb (1 010, illetve 821). Ezt követte a 15-34 évesek (507,5%ooo) érintettsége.”
antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/influenza/influ_figyelosz_20/influ_2020_06.html
2020-02-19 at 08:19
Elég beteg ösztönzőrendszer, ami a benttartózkodáshoz köti a jutalmat. Mármint engem nem érdekel különösebben, de hogy nem lehet hatékony (kivéve tán a büntetésvégrehajtás alatt állókat), az tuti 🙂
De amúgy ja, gáz a magyar egészségügy. Gyerek tényleg csúnyán köhög, lázas. Doki: meghallgatja 1 sec alatt a tüdőt, közli vmi vírus, egy hét igazolás suliból. Hát, ja, akkor ez ezek nem “az” volt. Ok, szinte biztos, hogy még csak nem is influenza, de ennyit tud rászánni a hazai egészségügy egy betegre. Karantén, hát persze 🙂 Ennél a fokhagyma is több, csak jelzem 🙂
Működő gyógyszerek vannak és lassan készül a védőoltás is. Illetve a legtöbb halálos áldozat legyengült immunrendszerű, idős beteg volt. Régen ilyenek nem voltak – csak az egészségesek élték meg a felnőttkort is, nem beszélve az idősekről. Így nézve a mortalitási ráta is nagyon csalóka, főleg hogy ez csak egy változó a sok közül. A jelenlegi adatok alapján fölösleges aggódni, a pánikkeltő cikkek több olvasót vonzanak be – ezért kell ijesztgetni folyton.
“mert amúgy többszázszor ennyi áldozat lenne.”
A link szerint kb. 67 millióan fertőződtek meg influenzában a 327 milliós USÁ-ban (abban a szezonban), 21 millió ment el orvoshoz, 0.8 millió került kórházba.
– Oltás is van, ez sokat elmond, mennyire jól tudunk védekezni egy fertőzőképes vírussal szemben…
– A halálozási arány 0.09%. Ha a koronavírusé megállna mondjuk 2.5%-nál, az 28-szoros halálozási arány lenne (Jelenleg 12000 gyógyult ki már és 1800 halt meg)
– Ha vírust permeteznél is, az influenza miatt a mostaninál max. 5-ször többen tudnak meghalni (százszor annyian nyilván nem). (Ha mindenki elkapja USÁban, az 4.9-szer annyi fertőzés, 100%).
– Súlyos esetek aránya 1.2% vs. nem tudjuk, de magasabb (regisztrált esetek 14%-a)
– Reméljük sok a tünetmentes korona-fertőzött és arányok javulnak majd…
A többnyire nagyon mini várókban vírus- és bacivásár van, a vizsgálóasztalnál mindig előre szólnak a gyerekeknek, hogy nehogy a papír mellé nyúljanak. Aha, mert a a papír tuti hermetikusan véd…
Másfelől meg népesség kontroll. win-win
Szerintem ezt a mondatot át kellene fogalmazni, mert a kettőt együtt könnyen meg lehet állítani, a kérdés hogy a vírust hogyan lehet a gazdaság megállítása nélkül. (Jó tudom, rátapintottam a cikk lényegére, és nyilván érthető hogy mit akarsz mondani, de azért mégis a korrektség kedvéért…)
Es ehez nem kell orvosnak vagu jarvanyugyisnek lenni, csak vissza kell emlekezni a tobbi jarvanyra, hogyazokmilyenek voltak. Itt inkabb a globalos reteges hatasat erdemes megvizsgalni, az relevansabbnak tunik.
A karantén és az ehhez kapcsolódó intézkedéseknek van kimutatható gazdasági kára, itthon is sok cégnek vannak kínai beszállítói. Ezen intézkedések nélkül viszont járványügyi szempontból súlyosbodna a probléma.