Elmúlt egy évtized, amióta ez a kormány vezeti az országot. Ennyi idő még egy ország életében is hosszú idő, érdemes megnézni, ez a kormány hogyan teljesített az előtte lévő kormányhoz képest.
(Egyébként Orbán Viktor az egyetlen, aki elmondhatja, hogy hamarosan a rendszerváltás elmúlt harminc évének felében ő volt a miniszterelnök, tehát ami ebben az országban történt vagy éppen nem történt azóta, az leginkább neki köszönhető, legyen az jó vagy rossz. S mivel ennek az időnek a felét kétharmados többség mellett töltötte, minden lehetősége megvolt bármit megcsinálni.)
A szocialisták vezetésével rengeteg probléma volt, sok kár érte az országot 2002 és 2010 között és sok lehetőséget is elpazaroltunk. (Én csak gazdasági ámokfutásnak titulálom ezt az időszakot: magas költségvetési hiány és infláció, nagy külkereskedelmi deficit és társai, aminek a vége majdnem egy államcsőd lett.) De vajon hogyan teljesít ez a mostani kormány az előző kormányhoz és a szomszédos országokhoz képest? Mi az, ami az ország vezetésének érdeme vagy hibája és mi az, ami a többi országban is hasonlóan alakul?
Az összehasonlítást az teszi most különösen érdekessé, hogy a szocialisták időszakát egy 80 éve nem látott gazdasági összeomlás zárta le és segítette hatalomra a mostani kormányt, míg most egy száz éve nem látott járvány okozta gazdasági válság idéz elő teljesen hasonló állapotot. Így fair is az összehasonlítás, nem lehet azt mondani, hogy a szocialisták pechesek voltak a 2008-2009-es válság miatt. (Most valamivel kisebb lesz várhatóan a gazdasági visszaesés, mint 2009-ben volt.)
Az érdemi vitára már évek óta nincs lehetőség, mert most ugyanúgy kommunikálunk, mint ötven éve. Ha ötven-hatvan éve bárki negatív véleményt vagy csak jóindulatú észrevételt tett az ország gazdasági állapotáról vagy a demokrácia hiányáról, kész panelokkal "válaszoltak" neki.
Csak akkor az imperialisták támadták az országot, most Brüsszel meg a liberálisok, akkor minden rossz a CIA ügynökei miatt volt, most Soros ügynökök bomlasztják az országot, akkor a szocialista vívmányok és eredményeket kellett megvédeni a kapitalisták ármányaitól, most a "keresztény" értékrendet a mindenféle lobbiktól és akkor is az ország eredményeit irigyelték a támadók és most is ezért vagyunk támadás alatt.
Ezek a kommunikációs technikák jól működnek egy ideig és minden vitát le lehet söpörni velük az asztalról és minden vitapartnert a földbe lehet döngölni velük, csak hát a vitákra szükség lenne.
De forduljunk a számokhoz, hogyan teljesített az ország 10 év alatt az előző nyolc évhez képest és a környező országokhoz képest is? Érdemi vitát csak tények mellett lehet folytatni, ezért érdemes megnézni, mit mutatnak a számok.
Államadósság
Nagy jelmondat lett az államadósság csökkentése hét-nyolc évvel ezelőtt, amiből aztán nem lett semmi.
A szocialisták 2002 és 2007 között a GDP 55%-ról 65,3%-ra tornászták fel az államadósságot, majd a válság miatt hatalmasat ugrott az államadósság mértéke, 2010-re 80,6% lett az államadósság.
A következő kormány ezt tovább növelte (emlékszünk még az első gazdasági tervekre, amik a költségvetési hiány elszállásával akarta elérni a gazdasági növekedést?), majd amikor "Brüsszel" nem engedte elszállni az államadósságot, a kormány bedarálta a magánnyugdíj-pénztár 3,14 ezer milliárd forintját, megszűntette az addig oda befolyt pénz befizetését is, ami akkor havi 25-30 milliárd forint volt, vagyis évi kb. 320 milliárd forintot onnantól kezdve az állam magára költött a magánnyugdíj helyett.
A magánpénztári vagyon kisebb része lett az államadósság csökkentésére fordítva, pedig ez akkor több pénz volt, mint az államadósság 15%-a. Látványosan lehetett volna belőle csökkenteni az államadósságot.
A nullás kamatkörnyezet is a mostani kormánynak kedvezett, hiszen 2010-ben 1.215 milliárd forint ment el kamatokra a 13.533 milliárd forintból (8,9% volt a költségvetésben a kamatokra fordított összeg), addig tavaly a 20,578 milliárd forintból szintén 1.223 milliárd forint, vagyis csak 5,9%. Csak tavaly 600 milliárd forinttal volt kisebb arányaiban a kamatkiadás, mint 2010-ben lett volna.
A lenti ábrát megnézve egyértelmű, hogy összegszerűen még csak az államadósság növekedésének mértéke sem változott érdemben a szocialista kormányok tényleg elfuserált gazdaságpolitikájával szemben. (A túlköltés mértéke nem igazán változott, csak a GDP-hez való arány. S még egyszer: már a magánnyugdíjpénztárra sem ment a pénz.)
(Az infláció miatt kicsit csalóka az ábra, de mivel az éppen alacsony volt a tízes évek közepén, nem olyan jelentős a torzulás. Két éven át konkrétan defláció volt, előtte 1,2%, utána 0,4%. Ezért nem jelentős az inflációs hatás. Sőt, magas infláció mellett a szocialista érában jelentősen csökkent az államadósság reálértéke évről-évre. Igaz, legalább olyan lendülettel termelték is újra.)
Hogyan állunk az államadóssággal a mostani kormány esetén?
2009 végén 78,2% volt az államadósság, idén év végére újra 80% lesz az államadósság a válság miatt. (Ne felejtsük el, a szocialisták idején is a válságban ugrott igazán nagyot az államadósság.) Tehát gyakorlatilag most pont ott vagyunk, mint tíz és fél éve és nem tudjuk, meddig fog még tartani a válság. (S örülni fogunk, ha a válság végére 100% alatt fogunk maradni. Hiába mondta mindenki, hogy akkor kellett volna félretenni, amikor egyébként is dübörgött a gazdaság.)
Miközben 3150 milliárd forint rendkívüli bevétele volt a kormánynak a magánnyugdíjak elvétele miatt, illetve ennél többet spórolt azon, hogy az évi 320-500 milliárd forint, aminek a magánnyugdíjba kellett volna menni, az nála maradt. (2010-ben a teljes költségvetés 2,36%-a ment a magánnyugdíjpénztárba. A 2019-es költségvetésben ez 486 milliárd forintot jelentett volna, amiről az előző kormányok lemondtak, hogy legyen nyugdíja az embereknek negyven év múlva is. Mai értéken másfélszer annyit spórolt a kormány a magánnyugdíjpénztár elvételén az évek alatt, mint amit egy összegben elvett 2011-ben.)
Ehhez hozzátéve az alacsonyabb kamatkiadást, az államadósságot le lehetett volna gond nélkül felezni 10 év alatt, ha csak a magánnyugdíjpénztári pénzeket és az alacsonyabb kamatok miatti megtakarítást erre költötték volna. De inkább másra költötték.
Ez a kormány minden évben az év végén kénytelen kiszórni több százmilliárd forintot, hogy tudjon teljesülni a hiány. (Igen, a hiány.) Az előző év végén ki kellett lapátolni az ablakon KETTŐ EZER MILLIÁRD forintot, hogy meglegyen a tervezett hiány. Cikk.
Csak összehasonlításul, a környező országok államadósságainak mértéke tavalyi adat szerint: Románia. Lettország és Litvánia államadóssága 35%, Bulgáriáé 20%, Észtországé 9%, Oroszországé 13,5%, Csehországé 33%, Lengyelország és Szlovákia is 49% alatt van, Szerbia 54,5%, de még a hatalmas bajban lévő Ukrajna is 61%-on áll. Tehát még a válság előtt is kirívóan magas volt a magyar államadósság a környező országokhoz képest, mégsem csináltak vele semmit. Az a kevés, amivel csökkent az államadósság a GDP-hez képest, csak azért történt, mert a gazdaság gyorsabban nőtt, mint amennyivel a kormány többet költött a bevételeinél minden évben.
Emútnyócév vs emúttízév: legjobb esetben is döntetlen az államadósság kérdésében, mert a szocialisták tényleg csúnyán elbántak az államadósság mértékével, de ez a kormány se csinált semmit, minden évben többet költött, mint ami bevétele volt és még a magánnyugdíjpénztár vagyonának zömét is másra költötte el.
Gazdasági növekedés:
Gyakori vélemény, hogy mennyire szárnyalt az elmúlt tíz évben a gazdaság, bezzeg az emútnyócévben.
Ezzel szemben az igazság:
A szocialista kormány alatt jobban nőtt a gazdaság a válság előtt, azonban ne felejtsük el, hogy ennek egy jó része az államadósság növekedésének köszönhető.
Nettó fizetés
Az elmúlt években a munkaerőhiány miatt nagyot nőttek a nettó bérek (legalábbis forintban). De vajon hogy alakultak a fizetések az előző kormány alatt, a válság előtt?
Az előző kormány alatt a válság előtt 26,9%-kal nőttek a nettó reálbérek, ugyanezen időtávban a mostani kormány ideje alatt 40,1%-kal nőttek a nettó reálbérek. (A forint-felértékelődés miatt a kétezres években és nagy leértékelődés miatt az elmúlt 10 évben euróban jobban nőttek a fizetések a kétezres években, mint most.)
Azonban ezeket az értékeket érdemben a környező országok reálbér-változásával lehet összevetni, hogyan változtak a reálbérek 2002 és 2008, illetve 2010 és 2019 között Romániában, Csehországban, Lengyelországban és így tovább.
2019-ben így alakultak a munkaerő-költségek a helyi devizában:
Euróban idehaza 7,4%-kal nőttek a bérek 2019-ben, Csehországban 7,3%-kal, Lengyelországban 5,5%-kal, Bulgáriában 11,7%-kal, Szlovákiában 7,8%-kal, Romániában 10,9%-kal. Tehát megint csak teljesen átlagos a magyar fizetés emelkedésének mértéke. A fizetések emelkedését a kelet-európai régióban tapasztalható munkaerő-hiány befolyásolta sokkal inkább, mint bármelyik kormány teljesítménye.
Ez pedig az uniós rangsor a munkaerőköltség tekintetében 2019-ben:
Romániát még éppen megelőzzük, de legalább Bulgáriát biztosan magunk mögött tudhatjuk. Örülni kell a kis dolgoknak is.
Oktatás
Éppen most jelent meg az Unió 2020-as statisztikája a magyar oktatásról.
Oktatásra költött összeg a GDP arányában 2009/2019: 5,4% vs. 5,1%. Alulteljesítők aránya (funkcionális analfabéták): olvasás 17,6% vs 25,3%, természettudományok 14,1% vs 24,1%, matematika 22,3% vs. 25,6%. Csak Románia és Bulgária áll rosszabbul, mint mi az egész EU-ban.
Ami javult, a diplomások aránya, 23,6%-ról 33,6%-ra, de még mindig messze az uniós 40,3%-tól. Ami szintén romlott, az iskolát korán elhagyók aránya.
Hát ez sem egy sikertörténet éppen. A teszteken még pocsékabbul teljesítenek a magyar diákok, mint eddig, pedig eddig is az utolsók között voltunk. Egyedül a diplomások arányának növekedése javult az elmúlt tíz évben.
Az oktatás minősége egyértelműen rosszabb, mint 2009-ben és kevesebbet is költ rá a kormány.
Munkanélküliség
Itt némileg gondban vagyunk, mert nem igazán hasonlíthatóak össze az adatok. 2010 óta több százezer magyar külföldön vállalt munkát, így értelemszerűen itthon már csak ettől is csökkent a munkanélküliség. Ha elfogadjuk, hogy négyszázezer magyar dolgozik külföldön, ez a munkavállalók mintegy 10%-a.
A másik a közmunkaprogram, ami nem volt 2010 előtt, ez is a munkanélküliséget csökkenti, bár a számuk 2019-re 110 ezerre csökkent, a munkavállalók mintegy 4%-ára.
Szintén érdemes megnézni a környező államok munkanélküliségi rátáját is, mennyire magyar specialitás a jelenlegi munkanélküliség és mennyire a világgazdaság állapota befolyásolja azt.
2019-ben a magyar munkanélküliségi ráta 3,3%. Ausztria 4,2%, Csehország 2%, Lengyelország 2,9%, Románia 3,9%, Szlovénia 4%. Vagyis a környező államokhoz képest a tavalyi magyar munkanélküliség teljesen átlagos.
Ami biztos javult, a foglalkoztatottak száma a 2007-es 3,9 millióról 4,51 millióra 2019-ben.
A munkanélküliség tekintetében ez a kormány jobban teljesít, de a környező országokhoz képest teljesen középmezőnyben vagyunk az adatainkkal és ott voltunk a szocialista kormány idejében is, csak akkor 4-8% volt a környező államok adatai, a magyar pedig 4,5-6,5% a válság előtt.
Gyerekáldás
2015 óta elképesztő pénzeket öntünk a gyerekvállalás támogatására. A 2015-ös 1,396-os termékenységi ráta 1,51-re nőtt 2020-ra, vagyis élete során ennyit szül egy magyar nő. Minden pénzt megért az eredmény.
De vajon hogy alakult ugyanez a környező országokban, ahol nem volt ilyen pénzszórás?
Ahogy mondani szokták, egy kép többet mond ezer szónál. Az a hatalmas pénzeső még mindig felesleges pénzkidobásnak tűnik a szomszédos országok adatait nézve, ahol ugyanez történt, mint nálunk, csak nem kellett hozzá ennyi pénz.
Adóztatás
Ez a kormány a saját állítása szerint az adócsökkentés kormánya. (Meg az államadósság csökkentés kormánya, de arról már beszéltünk.)
Az adózásban nagyon könnyű megvezetni az embereket. Ha felemelem az áfát 2 százalékponttal és lecsökkentem a jövedelemadót 4 százalékponttal, akkor a dolgozó ugyanannyit fog adózni, csak nem akkor, amikor megkeresi a pénzt, hanem amikor elkölti. (Durván kétszer annyi jön be az áfából, mint a jövedelemadóból.)
Ha a bankokra rakok banki különadót és tranzakciós adót évi sok százmilliárd forint értékben, amit aztán azok tovább hárítanak az ügyfelekre, akkor megint csak tudok valami másik adót látványosan csökkenteni, miközben az adóztatás mértéke egyáltalán nem csökken, csak másképp szedek be ugyanannyi pénzt az emberektől és a vállalkozásoktól.
A társasági adó 9%, közben csak az iparűzési adóra majdnem kétszer annyit fizetnek be a cégek, az osztalék után fizetendő adók és járulékok miatt egyáltalán nem is alacsony a magyar adókulcs a végén.
2019-ben a magyar GDP 47,513 ezer milliárd forint volt, a költségvetés bevétele (vagyis főleg az adók és egyéb közterhek összessége plusz a kapott uniós támogatások) pedig 21,542 ezer milliárd forint volt. Vagyis a GDP arányában 45,33%-ot vont el az állam a gazdaság szereplőitől.
(A felsorolt számok csak a központi költségvetés és az állami pénzalapok bevételeit mutatja a GDP arányában és az uniós utalások is benne vannak, de összehasonlítás céljának így is megfelelnek.)
2010-ben 13.533 milliárd forint volt a költségvetés bevétele, míg a GDP 27.431 milliárd forint, vagyis 49,33% volt az állami elvonás mértéke a GDP arányában. De ennek az évnek a kétharmadában már a mostani kormány hozta az adószabályokat.
A 2009-es évet bár meg lehet nézni, de egy válság közepén, az összecsukló GDP mellett sok értelme nincs a GDP arányában számolni. Azért tegyük meg. A bevételi oldal 8.324 milliárd forint volt, a GDP 26.458 milliárd forint. Vagyis a GDP arányos elvonás 31,46% volt.
2007-ben csak 7.100 milliárd forint volt az államháztartás bevételi oldala 25.701 milliárd forintos GDP mellett, ami csak 27,6%-os elvonást jelentett, de ennek az ára egy brutális, 1.398 milliárdos költségvetési hiány lett arra az évre. Igaz, a hiánnyal együtt is csak 33,06%-os volt az elvonás mértéke és hiány máskor is van, még ha kisebb is.
(Amíg az Unióban 17 ország pluszos költségvetést csinált tavaly, a magyar kormány az a tíz közé tartozott, amelyik ragaszkodott ahhoz, hogy legyen költségvetési hiánya, az 1.700 milliárdos terven felüli bevétele ellenére is.)
A 2005-ös költségvetés tervezett bevétele 6.582 milliárd forint volt, a 2005-ös GDP pedig 22.549 milliárd forint, vagyis az adóelvonás mértéke 29,19% volt a GDP arányában. Az uniós bevételek alakulása:
Vagyis az adóelvonás tekintetében a szocialista kormány nem teljesített rosszabbul, még ha a költségvetési hiányt is hozzácsapjuk az elvonás mértékéhez, illetve korrigáljuk a kapott uniós támogatásokkal a bevételt, akkor is kisebb volt a GDP arányos elvonás.
A munkabérek tekintetében is túl vagyunk adóztatva, különösen az alacsony jövedelműeknél. Ebben a szegmensben 2019-ben Belgium (45.4 %), Németország (45.2 %) Magyarország (44.6 %) volt a rangsor az adóztatás területén, a lista másik végén pedig Málta (27.4 %), Írország (24.6 %) és Ciprus állt (18.1 %).
Forint árfolyama
Orbán Viktor még ellenzékben lemondásra szólította fel az akkori kormányt, mert a forint gyengülése egyenlő a magyar emberek meglopásával. Vajon hogyan teljesít a forint azóta, hogy újra ő a miniszterelnök?
A forint erős felértékelődésen ment át a kétezres években, ezért nincs sok értelme az akkori állapotokat összehasonlítani a mostaniakkal. Nézzünk egy másik összehasonlítást: hogyan teljesített a forint, a cseh korona, a román lej és többi környező deviza az euróhoz képest 2010 április közepe óta?
Az euró 263 forint volt akkor, ma 361 forint, vagyis 37,26%-kal kell többet fizetni egy euróért.
A korona 26,25 korona/euró árfolyamról 26,35 koronára "gyengült", vagyis nem változott.
A zloty 3,86 zloty/euró árfolyamról 4,46 zlotyra gyengült 10 és fél év alatt, ez 15,5%-os gyengülés.
A horvát kuna 7,26 kuna/euró árfolyamról 7,56 kunára gyengült, ez 4,1%-os gyengülés.
A román lej 4,14-ről 4,875-re gyengült, ez 17,7%-os gyengülés.
A bolgár leva 1.9485-ről 1,957-re gyengült (a leva már az euróhoz van kötve talán 2015 óta, így csak egy szűk sávban mozoghat.)
Akárhogy nézzük, az "emúttízévben" idehaza lopták meg legjobban az embereket a forint gyengülésével.
További adatok:
Ezek voltak a számok. Lehetne még sok mindenről beszélni, például javult-e az egészségügyi rendszer állapota, a magyarok egészségi állapota, a társadalom szétszakadása, a szegények lecsúszása, a hátrányos helyzetű települések helyzete és a többi, de már túl hosszú lenne akkor a cikk.
Nagyon jó lenne, ha lenne társadalmi vita ezekről a dolgokról (is) és a felmelegített és pusztán csak átdolgozott kifogáskezelési panelek helyett érdemi megbeszélést lehetne folytatni az egész országot érintő kérdésekről, mert a képzelt ellenségek helyett a valódi problémákkal sokkal jobb lenne harcolni.
S ennek semmi köze ahhoz, hogy te melyik focicsapatnak politikai pártnak szurkolsz, ezek olyan dolgok, amik mindenkit érintenek. S igen, meg lehet venni egy-egy társadalmi osztályt adócsökkentéssel, állami támogatásokkal (vagy éppen nyugdíjemeléssel), de attól az országnak még nem lesz jobb, sőt.
A cikk NEM arról szól, jobb-e a Fidesz, mint az MSZP volt. Senkit nem érdekel, kinek melyik párt a szimpatikus. A cikk arról szól, hogy a mindekori kormány jobb teljesítményt nyújtott-e, mint a megelőző kormány, egymáshoz és a környező országokhoz viszonyítva.
Ha érvelsz, érvelj számokkal, ne politikai lózungokkal, hogy legyen értelme a párbeszédnek.
