Gábor kért meg, hogy menjek el hozzá egy vidéki kisvárosba, mert tanácsra volt szüksége. Örökölt pár millió forintot és úgy érezte, hogy a helyi takarékszövetkezetben kapott 4%-os kamatnál nagyobb megtérülést is ki lehetne hozni a pénzéből.
A feladat nem volt nagy kihívás, megbeszéltük, hogy milyen tervei vannak és mikor, milyen kockázatot hajlandó vállalni és ez alapján elosztottuk a pénzt.
Beszélgetés közben kiderült, hogy 26 éves, az érettségi után elvégzett egy boltvezetői tanfolyamot és jelenleg a kereskedelemben dolgozik, mint eladó, havi 80 ezer forintért. Örül, hogy egyáltalán van munkája, arrafelé sokaknak nincs. Az maga a Kánaán, ha néhány munkahelyén véletlenül be is jelentik és nem zsebbe kapja a pénzt.
Megkérdeztem, hogy milyen tervei vannak a jövőre, de nem volt semmi határozott elképzelése. Ezek után megkérdeztem, hogy szerinte ezen az úton továbbhaladva a pályája csúcsán, mint boltvezető, mennyit fog keresni negyvenévesen. Olyan nettó 130-140 ezer forintra tippeltünk.
Kérdeztem, hogy miért nem akar inkább egy cég kereskedelmi vezetője lenni 40 évesen 6-700 ezer forintos fizetésért, ugyanis a kereskedelmi vezetők ugyanolyan emberek, mint ő, még csak nem is tehetségesebbek, vagy élesebb eszűek, csak éppen kifizették az árát annak, hogy vezető beosztásban dolgozhassanak.
Ehhez a célhoz csak annyit kell tennie, hogy egyrészt kicsit felemeli a fejét az őt körülvevő miliőből és nem a vidéki kisvárosban képzeli el egy kisemberként az életét. Az ember hajlamos azt hinni, hogy neki is azt az életet kell megismételnie, mint az őt körülvevő embereknek, pedig ez egyáltalán nincs így. A legtöbb emberben sokkal több van, mint amennyit ki akar hozni magából.
Másrészről be kell iratkoznia egy egyetemre és tanulnia kell. Mind az esze, mind a lehetősége megvan rá. Ezek után már csak az angolját kell felturbózni, megtanulni németül és egy határozott karriercél mellett elkezdeni élni. Ha tudatosan él és tudja, hogy miért tanul és miért járja végig a szamárlétrát egy cégnél, akkor sokkal többre fogja vinni, mint az emberek 95%-a.
Vagy megmarad ott, ahol van és egész életében panaszkodik, hogy mekkora a szegénység és hogy kizsákmányolják, milyen igazságtalan az élet.
Szóba került az is, hogy kimennek Angliába dolgozni, de szerintem egy értelmes fiatalnak idehaza sokkal több a karrierlehetősége, mint Angliában. Lehet, hogy buszsofőrként, vagy pizzakihordóként sokkal többet keres, mint idehaza egy hasonló, képzettséget nem igénylő munkával, de ha idehaza sem tudta, mit is akar az élettől, odakint sem fogja tudni. Ha pedig tudja, idehaza nagyobb az esélye arra, hogy a legalsó szintnél feljebb emelkedjen, lévén nem egy bevándorló csak.
Ezzel nem a külföldi munkavállalás ellen akarok beszélni, csak az a véleményem, hogy az nem megoldás, ha csak egy kicsit jobb anyagi körülmények között akarunk céltalanul élni.
Az érem másik oldala, hogy sok embernek meg éppen a karrierje miatt kellene elvállalni pár éves külföldi munkát, de lusta hozzá, vagy nem akarja itt hagyni a barátait, vagy fél az ismeretlentől. Több embertől, aki tanácsot kért tőlem és nyugaton is felkapott szakmája van, megkérdeztem, hogy miért nem csinálja ugyanezt a munkát pár száz kilométerrel nyugatabbra háromszor-négyszer ennyiért. Tehát nem a külföldi munka ellen beszélek, hanem csak azt mondom, hogy ha ki is mész külföldre, tudd, hogy mit akarsz kinn elérni és miért mész. Ha csak gazdasági menekült vagy, mert ennél jobb nem jutott az eszedbe, akkor nem a legjobb megoldást választottad szerintem.
Ha azért mész ki, hogy öt év alatt tökéletesen megtanulj angolul és összeszedd a pénzt, ami kell a terveidhez (akár idehaza, akár odakint), akkor szerintem is menjél ki.
Gábor megértette az üzenetet és elhatározta, hogy többet akar elérni az életben, ezért jövőre beiratkozik egy számára szimpatikus egyetemre, ami illik az addigra kigondolt karrierjéhez.
Egy másik ügyfelem, egy 40 éves hölgy azért aggódott, hogy bár most viszonylag jó a fizetése, de bizonytalan az állása. Csak egy érettségivel rendelkezik, ami ennél a cégnél nem volt gond, mert bekerült a szállítmányozásba és kitanulta a szakmát, de papírok nélkül aligha talál majd másik állást, a kukában végzi majd az önéletrajza, ha nincs meg a megfelelő végzettsége.
Neki sem tudtam mást mondani, mint össze kell szorítania a fogát és munka és gyerek mellett tegye le a szükséges végzettséget. Egy OKJ-s tanfolyam 2 év, főiskola 3 év az ő szakmájában. Szerintem jobban megéri a főiskola, mert idehaza nincs megbecsülése az OKJ-s vizsgáknak, hiába csak tölteléktantárgyakkal tanítanak többet a főiskolákon.
Neki arra mutattam rá, hogy sokak szerint egy 40 éves ember már öreg ahhoz, hogy tanuljon, de ha 20 éve is dolgozik, még 25 év hátra van nyugdíjig. Vagyis sokkal több van még előtte az aktív korból, mint amennyit maga mögött hagyott eddig. Tehát egyáltalán nem késő és nem felesleges most elkezdenie tanulni.
Remélem, érthető, mit akartam a fentiekkel mondani. Egész egyszerűen az emberek 95%-ában sokkal több van, mint amit ki akar hozni magából. Ha úgy érzed, hogy eddig nem sikerült az élet, akkor tegyél meg mindent, hogy ez a dolog megváltozzon, mert leginkább egyedül rajtad múlik, mit érsz el ebben az életben. Aki sikeres, az azért sikeres, mert céltudatosan él és megfizeti a siker árát.
Azt, hogy az én életem hogyan változott meg és mit tegyél, ha például nem az a tanulós fajta vagy, hanem asztalos, vagy autószerelő, már leírtam ebben a bejegyzésben. Szerintem olvasd el azt is.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
