Érdemes klímával fűteni?

Az előző cikk alatt a kommentek elmentek a klímával vagy kazánnal fűtés irányába. Mivel láthatóan sokakat érdekel a téma, Szocske, aki régi olvasónk, az egri apartman tulajdonosa is és már régóta klímával fűt otthon, írt egy cikket a témáról.

Előljáróban annyit tennék hozzá, ami nem biztos hogy kiderül sokaknak, mi is az a hőszivattyús klíma. A klíma nem más, mint egy nagy hűtőszekrény: ha összenyomjuk a gázt, amikor az újra kitágul, hirtelen lehűti a környezetét. Az öregek, akik még csavartak szódásszifonba patront, tudják, hogy a patron azonnal vastagon jeges lett, amikor becsavarták a helyére. Annyira lehűlt, amikor kiszabadult belőle a gáz, hogy a levegő páratartalma azonnal ráfagyott.

Így működik leegyszerűsítve a klíma és a hűtő is. Mivel a gáz újbóli összenyomása azonban hőtermeléssel jár, ezért meleg a hűtő hátulja és a klíma kültéri egysége is ezért kell.

A hőszivattyús klímák nem csinálnak mást, mint úgy fűtenek, hogy megfordítják a dolgot: a külső levegőt (tovább) hűtik és a szobába befelé vezetik az emiatt keletkezett hőt. (Hűtés üzemmódban természetesen hagyományosan működnek.) Ez mínusz 10-15 fokig még plusz energiát termel, ez alatt azonban már túl sok energiát használnak fel túl kevés plusz energia kinyerésére.

Ennyi bevezető után jöjjön Szocske cikke:

Érdemes-e klímával fűteni?

Egy távfűtéses lakásban nyilván nem, de nézzük meg mi a helyzet, ha jelenleg gázzal fűtünk.

Először is hasonlítsuk össze az árakat, amihez közös mértékegység kell, mert a gázt köbméterben, az áramot kWh-ban mérjük. Bár a gáz fűtőértéke változó, elfogadhatjuk, hogy 1 m3 gáz kb. 9,5 kWh.

A gáz ára éves 1200 m3 fogyasztásig 103 Ft, felette 120 Ft. Az eltérő hatásfok miatt az sem mindegy, hogy gázkonvektorral, hagyományos kazánnal vagy kondenzációs gázkazánnal égetjük el a gázt, mindenesetre 1 kWh energiát gázból kb. 11-12 Ft-ért kapunk.

Az áram ára egyszerűbb, 1 kWh ára:
• normál „A” tarifával 37,5 Ft,
• kedvezményes „B” (vezérelt, éjszakai), „H” 23 Ft vagy „GEO” tarifa 23 Ft.

Egyértelmű, hogy egy fűtőszálas, az áramot 100% hatásfokkal hővé alakító berendezéssel még akkor is dupla áron fűthetünk, ha kedvezményes tarifával használjuk, és itt teljesen mindegy, hogy egy olcsó hősugárzót, infrapanelt, norvég fűtőpanelt, ionkazánt, villanykazánt veszünk néha nagyon magas áron.

A klíma viszont sokkal érdekesebb, mivel itt kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét.

Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk.

Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor „A” tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP érték 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal.

Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal.

A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2×2 órára van osztva. 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás, így elvileg ezzel is fűthetnék és hűthetnénk, a gond az, hogy a készülékek vezérlése nem szereti, ha rendszeresen váratlanul elmegy az áram, így az élettartamnak ez nem feltétlenül tesz jót.

Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal.

A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A fűtésre optimális klímák -15 vagy -20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem.

A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ettől hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint. A határhőmérséklethez közeledve fokozatosan csökken a klímák fűtési teljesítménye, a hőigényünk viszont nő, így itt van egy ellentmondás.

A hatásfok is rosszabb hidegben, -10 fok alatt már a legtöbb készülékkel olyan drágán fűtünk, mintha egy hagyományos hősugárzóval fűtenénk, de a fűtési szezonban keveset van ilyen hideg, így az éves mérleg bőven pozitív maradhat, mivel kinti +10 fokban, ami még decemberben is gyakori nap közben, nagyon jó hatásfokkal fűthetünk.

Biztosan mindenki látta már, hogy a nyáron hűtésre használt klímákból csepeg a víz. Ennek oka a hideg felületen a levegőből lecsapódó pára. Mivel télen megfordul a körfolyamat, a kültéri egység hideg, a beltéri meleg, így kint csapódik le a pára. Ezzel az a gond, hogy csepegés helyett ráfagy a hőcserélőre. Ezért a klíma időnként pár percre megfordítja a működését és bentről „kiszivattyúz” egy kis meleget, hogy leolvassza a kinti hőcserélőről a jeget, ez is rontja a hatásfokot 0 fok alatt. Párás, ködös időben -3 fokban akár többet is olvaszthat a klíma, mint szikrázó napsütésben -10-ben.

Ez a jelenség az egyik fő oka annak, hogy fontos a klíma kültéri egységének megfelelő helyválasztása. Ha egy járda felett van a készülék, akkor a leolvasztáskor kifolyó víz a járdára fagyva balesetveszélyes lehet. Üzemeltetési költség szempontjából pedig nem szerencsés, ha a kültéri egység szélnek erősen kitett helyen van. Ez azért probléma, mert leolvasztáskor a klíma lekapcsolja a kültéri egység hűtőventilátorát, hiszen nem a teljes környéket szeretné ilyenkor fűteni, csak a jeges hőcserélőt. Ha fúj a szél, akkor lényegesen tovább tart a leolvasztási ciklus.

Bármivel fűtünk, a hőelvonás hatásfoka annál jobb, minél hidegebb levegőre kell dolgozni a fűtőtestnek. A klímákat jellemzően magasra, a mennyezet alá vagy álmennyezetbe szerelik. Ez hűtéskor hasznos, mert a meleg levegő felfelé törekszik, a klíma jobb hatásfokkal dolgozik és fentről teríti szét a szobában a hideget. Fűtéskor viszont praktikusabb lenne, ha a radiátorokhoz hasonlóan a klímát az ablak alatt helyeznénk el. Léteznek is ún. parapet-klímák, de ezek általában lényegesen drágábbak. Ha nekünk a fűtés az elsődleges, akkor akár egy hagyományos split klímát is lehetne az ablak alá szerelni, ezzel viszont az a gond, hogy a klíma a beltéri egység tetején szívja be a levegőt és alul fújja ki. Ezt átgondolva parapetes klíma helyett érdekes – és működőképes – ötlet a „hagyományos” magasoldalfali klíma beltéri egységét megfordítva felszerelni az ablak alá.

A fűtési hatásfokra és a komfortra jótékony hatással lenne ez az ötlet, azonban garanciát aligha vállal erre bármelyik gyártó vagy klímaszerelő. Probléma akkor lenne ebből a megoldásból, ha nyáron bekapcsolnánk hűteni egy így szerelt készüléket, ugyanis akkor a beltéri egységen jelenik meg a kondenzvíz, ami nem az erre tervezett csövön folyna ki, hanem utat keresne magának a készüléken belül…

Fentebb egyértelműen kiderült, hogy üzemeltetési költség szempontjából megéri klímával fűteni.

Kérdés mi a helyzet a beruházással? Bár klímákat már 50 ezer forintért is árulnak, ezek többnyire nem alkalmasak fűtésre, esetleg 0 fok felett, de akkor sem túl jó COP értékkel. Egy hűtésre használt klíma évente néhány hetet szokott üzemelni, fűteni viszont 6 hónapig kell nonstop, így ilyen terhelésre érdemesebb egy komolyabb, márkás készüléket venni. Általában japán gyártók készülékeit szokták ajánlani, de akad, aki évek óta gond nélkül fűt olcsó kínai géppel is.

Számolni kell a telepítés árával is, mert a klímát nem elég hazavinni és bedugni a konnektorba. Egy átlagos telepítés ára 50-60 ezer Ft, persze ha extra igények merülnek fel, pl. nagy a távolság a kültéri és beltéri egység között, az növeli az árat.

Ezeket figyelembe véve fűtésre ideális gépeket telepítéssel 2-300ezer Ft között kaphatunk. A nagyobb teljesítménnyel alig emelkedik a készülék ára, így minél kevésbé tagolt a lakásunk, annál olcsóbban kiépíthetjük a rendszert, sokkal olcsóbb egy 50-60 m2-es helyiségbe venni egy 3,5 vagy 5 kW teljesítményű klímát, mint négy 10-15 m2-es szobába 4 db 2,5 kW-ost. Léteznek olyan készülékek, ahol egy kültéri egységhez 2-3 beltéri is csatlakoztatható. Ezek általában többe kerülnek, mint 2-3 kis teljesítményű különálló klíma, így csak akkor érdemes ilyet választani, ha valamiért nem tudunk több kültéri egységet elhelyezni.

Az olcsóbb ár mellett azért is praktikusabb a több független klímát választani, mert egy esetleges meghibásodás esetén csak egy szobában nem lesz fűtés, míg a multi gépnél az egész lakásban.

Ha egy 4 szobás családi ház fűtését szeretnénk klímával megoldani, a beruházás akár 1 millió Ft is lehet, de új ház építésekor megtakarítható lehet a gázbevezetés, kémény, gázterv, és a kazán ára, így jó döntés is lehet.

Ha valaki a hőszigeteléssel sem spórol, akkor akár egyetlen jól elhelyezett 200 ezres készülékkel is megoldható a teljes ház fűtése.
Azt is figyelembe kell venni, hogy sokan megveszik a klímát csak a hűtés miatt, a gázfűtéstől függetlenül. Ez esetben máris nem milliós extra költséggel kell számolni, esetleg némi felárral, ha a készülék kiválasztásakor megnézzük a fűtési képességeit is.

Végül egy nagyon fontos szempont, a komfort: a klíma beltéri egységében van egy ventilátor. Ezért klímával fűteni némi zajjal és légmozgással jár. A jobb készülékek elég csendesen üzemelnek és általában tartalmaznak csendes vagy éjszakai (alacsony ventilátor fordulatú) üzemmódot is. Mi sem vagyunk egyformák, akad aki jól tud aludni vonaton vagy buszon is, mást a légy zümmögése is zavar. A személyes véleményem, hogy nap közben az átlagos nappali zajszint mellett teljesen vállalható a klímás fűtés, de a hálószobámba nem szeretnék klímát.

Ha nem cseréljük le a gázfűtését több klímára, hanem mellé telepítjük (akár elsősorban nyári hűtési céllal), akkor nagyon jól ötvözhetjük a két rendszer előnyeit: minél melegebb van kint, annál jobb a klíma fűtési hatásfoka. Tehát a fűtési szezon elején és végén kapjuk a legnagyobb megtakarítást, így megtehetjük, hogy októberben és márciusban klímával, novembertől februárig pedig gázzal fűtünk.

Különösen jó lehet ez akkor, ha a gázkazánunk nem tud ősszel és tavasszal elég kis teljesítményre modulálni, ezért nagyon sokat kapcsolgat be-ki, ami sem a hatásfoknak, sem a kazán élettartamának nem jó. Ilyenkor nincs is szükség minden szobába egy-egy klímára, ha nyitva hagyjuk a szobák ajtóit egy nappaliban elhelyezett klíma gond nélkül képes lehet felfűteni az egész lakást (itt előnyként jelentkezik, hogy a ventilátor átmozgatja a hőcserélőn a levegőt).

A megfelelő klíma kiválasztásában segítséget nyújt az Eurovent Certification oldala (http://www.eurovent-certification.com/), az egyes készülék típusok kereshetők és a gyártó által is megadott SCOP értéken kívül megtalálhatjuk bizonyos kiválasztott külső hőmérsékletekhez tartozó COP értéket, maximális teljesítményt, valamint a készenléti és kikapcsolt állapotban felvett teljesítményt is.

Ahogy a napelemes rendszereknél is, a klímáknál is érdemes több kivitelezőtől árajánlatot kérnünk, mert bár a cégek honlapjain szinte fillérre azonos, importőr által megadott ajánlott fogyasztói árat látunk, a cégektől ettől lényegesen kedvezőbb árakat kaphatunk. A kivitelező kiválasztásánál természetesen az áron kívül érdemes annak is utánanézni, hogy milyen régen működő, mennyire megbízható céget választunk, a későbbiekben nagyot nyerhetünk vagy veszíthetünk egy esetleges garanciális ügyintézésen.

A klíma gyártójának kiválasztásakor pedig nem mindegy, hogy a magyarországi importőr hogyan végzi a feladatát, sajnos akár neves gyártóknál is lehet probléma az alkatrész utánpótlással, ha az importőr nem elég elkötelezett.

Rezsicsökkentés fűtőklímával és napelemes rendszerrel a gyakorlatban

Végül szeretném bemutatni, hogyan alakult ki a saját rendszerem. Itt már konkrét számokat tudok mondani és a napelemes rendszer általános esetétől lényegesen jobb megtérülési időről is beszámolhatok.
A kiindulási alap egy 2007-ben épült, ennek ellenére sajnos nem elég jól hőszigetelt ház volt.

Az éves villanyszámlám kb. 60 ezer Ft, az éves fűtési költségem kb. 200 000 Ft volt gázzal.

Szerettem volna napelemes rendszert, nem kizárólag anyagi, de érzelmi szempontból is. Engem örömmel tölt el, hogy ezzel védhetem a környezetet. Ezzel lehet vitatkozni, de érzelmekről úgyis felesleges.

A 60 ezres villanyszámla egy 1,5 kWp méretű napelemes rendszer telepítését indokolta volna. Azonban a 3 kWp rendszer nem kerül kétszer annyiba, így érdemesebb nagyobbat feltenni, de mit tegyek a túltermeléssel? A szolgáltatónak eladni nem érdemes, így adja magát, hogy fűtsünk vele.

Ezt megtehetném egy hősugárzóval is, de azzal nem sokat spórolnék.

Bár a ház nem jól hőszigetelt, a tájolása jónak mondható, így a hűtési igény nem jelentős, az idei nyár elég forró volt, mégis összesen 10 napot üzemelt a klíma hűtés módban. Csak ezért nem vettem volna klímát, de ha már van, nyilván használjuk hűtésre is.

Végül egy 2,85 kWp méretű napelemes rendszer került fel. A ház teteje kb. 15 fokkal keletre fordul az ideális déli iránytól, és a tető dőlésszöge is 45 fok az optimális 35 helyett, így a rendszerem termelése 5-10%-kal elmarad a tökéletestől. A napelemes rendszer áprilistól üzemel, így a teljes évre még nincsenek adataim, de a lényeg már látszik: várhatóan kb. 110-120 ezer Ft értékű áramot fog megtermelni mai áron.

A klíma már a tavalyi télen is üzemelt, fogyasztásmérővel követem a fogyasztását, és volt már alkalmam kipróbálni kinti -10 fok alatt is.
A napelem miatt nem kedvezményes árszabású tarifáról működik.

Gyakorlati tapasztalataim szerint normál tarifánál valahol 0 és -5 fok között van az a határhőmérséklet, amikor azonos áron fűtök klímával mint a gázkazánnal (a gázkazánom nem kondenzációs, viszont kissé túlméretezett a ház hőigényéhez, ezért részterhelésen a hatásfoka nem a legjobb).

A ház helyiségeinek eloszlása ideális a klímás fűtéshez, a földszinten 1 légtért képez a nappali, a konyha és az ebédlő, külön helyiség a fürdőszoba és a háló. A hálószoba ajtaja éppen szemben van a klíma beltérivel, így egyetlen készülékkel tudom fűteni a ház földszintjét, a tetőtérben egyelőre csak gázzal tudok fűteni, de a fűtési szezon elején és végén fent sem kell fűteni, mivel a meleg levegő felfelé törekszik, jut némi meleg az emeletre is.

Kényelmi szempontból 0 fok alatt már inkább a gázfűtést használjuk. Ekkor már 22 fokos nappalinál a közvetetten fűtött helyiségekben csak 20 fok van, számomra ekkor kezd zavaróvá válni a lakáson belüli hőmérséklet-különbség.

A nappaliban a padlófűtés hőmérsékletét a ház többi részétől függetlenül tudom szabályozni, így akár párhuzamosan is üzemelhet a két fűtési mód: ha esetleg marad a nyáron termelt áramból még januárra is, akkor fűtheti a klíma a nappalit a gáz pedig a ház többi részét.

A gázkazán programozható termosztátjának köszönhetően automatizálható is a vezérlés: ha nappalra alacsonyabb hőmérsékletet programozok be a gázkazán termosztátján, a klíma pedig folyamatosan be van kapcsolva fix hőmérsékletre, akkor beavatkozás nélkül elérhetem, hogy a klíma nappal fűtsön, amikor jobb hatásfokkal tud működni a magasabb külső hőmérséklet miatt, valamint nem zavar a zúgása az éjszakai csendben.

A napelemes rendszer és a klíma bekerülési költsége 1,6M Ft volt, melynek jelentős részét egy négy éves havi 20 ezres LTP megtakarításból fedeztem, így gyakorlatilag csak 1,1M Ft „saját” pénzbe került.

A korábbi 60+200 ezres rezsiköltségemből a villanyszámlám nullázódott, a fűtési számlám várhatóan kb. 100 ezer Ft lesz. A napelem 50-60 ezres túltermelése azért tud 100 ezer Ft értékű gázt kiváltani, mert nem a teljes szezonban fűt a klíma, csak a fűtési szezon elején és végén, amikor jobb hatásfokkal működik. Ezen kívül a gáz ára éves 1200 köbméteres fogyasztás felett magasabb. A klímának köszönhetően 1200 alá csökken a gázfogyasztásom, tehát én épp a „drágább” gázt tudom megtakarítani.

Ha az LTP támogatás részét nem számolom, akkor 1,1M Ft befektetés nyújt évi 160 ezer Ft megtakarítást, így a megtérülési idő kevesebb mint 7 év.

A napelemes rendszerre 7 év alatt nagyon kis eséllyel kell bármilyen javítási vagy karbantartási költséget fizetnem, a klíma már rizikósabb, de 7 évet remélhetőleg a klíma is kibír komolyabb meghibásodás nélkül.
A tapasztalataim szerint a napelemek ködös időben a csúcstermelésnek csak harmincad részét termelik meg, de a téli-nyári hónapok között is van 4-5-szörös eltérés. A rendszerem legnagyobb kockázata tehát, hogy télen használom fel a nyári túltermelést.

Ha megszűnne a szaldós elszámolási rendszer, akkor nyáron nem tudok majd mit kezdeni a többlet árammal. A szolgáltatónak át kell vennie, de csak 15 Ft-ot kapnék érte, míg 37-ért kellene vennem télre a fűtéshez áramot, ez jelentősen rontaná a megtérülést. Azonban a klímát ekkor áttehetem kedvezményes „H” tarifára, így 23 Ft-ért kapnám a fűtésre az áramot, szóval még így is vállalható marad a megtérülési idő.

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy egyre többet olvasok arról, hogy jó nagy napelemes rendszert szerelnek fel, télen pedig valamilyen 100% hatásfokú elektromos fűtést választanak, pl. infrapanelt. Beruházási költségben nagyságrendileg azonos ez a megoldás a hőszivattyúval, mert amivel több napelemet kell megvenni, annyival olcsóbb is az infrapanel, mint a hőszivattyú.

Náluk viszont nagyot borul a rendszer, ha egyszer eltűnik az „ingyen akku”, hiszen ugyanarra a házra 3-4-szer akkora napelemes rendszer kell, mintha hőszivattyúval vagy klímával fűtenének, ráadásul azt a rendszert nem lehet H tarifával üzemeltetni, így nem 7, hanem 23 Ft lesz az extra költség a többszörös áramfogyasztáson.

Alternatív megoldásként napelemek nélkül csak a klímával is elég jelentős megtakarítást érhetnék el: Nálam 100 ezerrel csökken az éves gázszámla, amihez normál tarifával 50-60 ezer Ft értékű áramot használok el. Ha nem lenne napelem, akkor a klíma mehetne „H” tarifáról, így a klímával elfűtött áram ára csak 35 ezer Ft körül lenne, azaz napelem nélkül csak egy db klímával 200 ezerről 135 ezerre csökkenthető lenne a fűtési költség.

Biztosan felmerül majd a kérdés, hogy az LTP pénzből miért nem inkább hőszigeteltem? A kérdés jogos, de kiszámoltam, és jóval kisebb megtakarítást hozott volna. Ennek fő oka, hogy a házon már van 5 cm homlokzati hőszigetelés, ami kevés, de mégis az első réteg jelenti a legnagyobb megtakarítást. Egy második réteget feltenni túlságosan drága lett volna ahhoz képest, hogy mennyivel csökken a fűtési költségem, és mivel a ház nem túl régi, még esztétikailag sem indokolt. A hőszigetelés sincs elvetve, csak elhalasztva, akkor kerül majd rá sor, ha a homlokzatnak már amúgy is jót tenne egy felújítás…

Ne felejtsük el, hogy az itt bemutatott példa egy meglévő és működő kazános fűtési mód kiegészítésére szolgál, és szerencsére képes volt megfelelni az előzetes elvárásoknak, és bármilyen meghibásodás esetén a gázfűtés még mindig rendelkezésre állna. Amennyiben viszont ott vetődik fel az alkalmazásának a kérdése, ahol egyéb hőtermelő berendezés nem adott, vagy talán a gázszolgáltatás sem elérhető a telken, a fafűtés meg nem alternatíva, akkor egy tisztességes – és folyadékos hőleadó közegre rádolgozó – hőszivattyú lenne az ideális megoldás.

Ilyen rendszert viszont pontos épületenergetikai felmérés, épületfizikai számítások alapján lehet csak megfelelően méretezni, kiválasztani és hozzáértő szakemberrel megterveztetni.

Pl. megfelelő épületenergetikai, épületgépészeti tervezési jogosultságokkal rendelkező szakértő (a névjegyzékük lekérdezhető a Mérnökkamara – mmk.hu honlapján), és nem feltétlenül a berendezés értékesítőjével.

Egy ekkora beruházás előtt, ami legalább egy kisebb autó ára, az ember ne sajnáljon pár százezer forintot a tervezésre fordítani, hiszen hosszú évekig szolgálja majd a kényelmét, megelégedésére működik vagy szerencsétlen esetben csak bosszúságot és folyamatos utólagos barkácsolást igényel.

(A fenti írás 2015-ben készült, azóta eltelt 3 év, a klímás fűtést továbbra is szeretjük, a készülék azóta is meghibásodás nélkül teszi a dolgát.)

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

133 hozzászólás

  • Kiszamolo
    kritizátor, ha bedöglik a régi kazán, már csak kondenzációs kazánt szerelhetsz be, az meg ultra szívás tud lenni és ritkán áll meg a számla vége egymillió alatt. (Engedélyeztetés, kéménybélés, mimás.)

    Ezért mindenki inkább alkatrészeket vadászik a régi kazánjához.

  • paje
    Nagy napelem kell nyáron meg amikor felesleg van bitcoint kell miningolni mint ingyen akku.
  • Gauchos

    Tegyük hozzá, hogy csak hivatalosan nem lehet. Lehet venni újonnan, régi típusú – úgynevezett “kéményes” vagy másnéven nyílt égésterű – kazánokat is. Be is lehet szereltetni. Igaz nem legális, de gyakorlati akadálya nincs. Venni kell egy Honeywell típusú CO riasztót és akkor nem lesz vele gond. Egy kisebb lakásban nagyon sok idő a kondenzációsnak a megtérülése, ráadásul sajnos 10 évnél hosszabb átlagos élettartamra nem kell számítani.
  • Nand

    Üdv, én most tervezek átállni oldalfali fűtésről légcsatornás fűtésre. Nem kell túlspilázni a csövezést. Házilag fogom kivitelezni Sonoflex csőből.
    A lényeg,
    – tartsd 0,5-07 Pa alatt a fajlagos cső ellenállást (a cső ellenállási görbéjét két perc alatt megtalálni)
    – ha a csövekben azonos térfogatáramot akarsz, akkor az egyes ágak ellenállásának nagyjából egyeznie kell
    – izmosan le kell szigetelni, nem csak a veszteség miatt, hanem télen, ha nem megy a ventilátor a feláramlás miatt ne csapódjon ki a pára.
    – fűtés esetén alsó elszívás! sokkal komfortosabb emiatt mint az oldafali.
    A sonoflex hangszigeteltsége miatt a teljes teljesítméyn rendelkezésre áll, úgy hogy nem hallasz semmit belőle.
    (oldalfalinál max venti fokozaton van teljesítmény, nagy hidegben halkan jó ha 30-40% áll csak rendelkezésre)
  • Nand

    Miért van szükség szobánkénti hőmérsékletszabályzásra? Minél szigeteltebb egy épület annál kevésbé van értelme, annál kevésbé lehet megvalósítani. Emiatt kár lenne eldobni az lcs klímát, és helyette a zajos oldalfalit választani. Egyébként azt, hogy nagy átlagban eltérő legyen egy-egy szoba hőmérséklete, azt gondos beállítással beállítható, de, hogy x szoba y görbe szerint legyen szabályozva, az tényleg horror ktsg.
  • birzol
    Ha nem akarod érezni a légáramlást és hallgatni a sustorgást, akkor az előszoba valóban jó ötlet. Én a bejárati ajtó fölé tenném a klímát, esetleg a nappali ajtajával szembe. Folyamatos járatás mellett és nyitott ajtóknál beáll a szobákban is pár fok különbséggel a hőmérséklet, tehát az előszoba lenne picit túlfűtve. Mondtad, hogy jól szigetelt a ház, a 90 nm-re szerintem elég lehet egy 5Kwh-os gép is.
    Nézd meg a Mitsubishi MSZ-HJ50VA / MUZ-HJ50VA, a MSZ-FH50VEHZ / MUZ-FH50VEHZ vagy a Daikin FTXM50M / RXM50M típusokat is, de a Fujitsunak is vannak jó, fűtésre optimalizált gépei. És ezek mégiscsak japán gépek.
  • jami
    Én még emlékszem, hogy mennyire nagy dolog volt, hogy vitték a gázcsöveket mindenfelé és ráköthettek a népek, hurrá, nincs több szénhordás/favágás. Bontották is ki tömegesen a cserépkkályhákat, nőttek a házakra a gázkémények.
    A nagyim mesélte, nekik milyen érdekes volt, hogy ha kenyeret akarnak, csak elmennek és van bóti, nix zöldhajnalban kelés – el is tűntek az udvarokról a kemencék.

    Na és mi van most? Egyre többen építenek kemencét, a cserépkályhások dugig vannak munkával és a többség azon töri fejét, hogy ne kelljen gázt használni 😀

  • Anita

    Légcsatornás klíma esetén is van lehetőség helyiségenkénti szabályozásra, de persze ez azért megnöveli a kiépítés költségeit.

  • -nb-
    kritizátor
    a kazánbedöglésen nem az “eljött a világvége, zombik támadnak” esetére parázok, hanem a meglévő helyzetben. Lásd Kiszámoló hozzászólását. Családban most volt egy ilyen csere-bere, 1 millió fölött van bőven, és a kondenzvíz a fürdőkádba folyik (ezt mondjuk meggaranciázzák, de akkor is), az engedélyek meg még fél év elteltével sem akarnak összeállni.
  • Gauchos
    @kiszamolo
    A kazáncsere megoldható nem hivatalosan is. Még lehet kapni régi fajta kazánokat. Nem muszáj 1 milliót rákölteni… Oké, nem lesz legális, de a gyakorlatban ennek nincs jelentősége, viszont rengeteget lehet spórolni. Mire a kondenzációs megtérülne, cserélheted is le, 10 év az átlagos élettartamuk a szerelők szerint. Kisebb lakásnál nagyon nem éri meg.
  • Ordas
    Anita
    2018-09-13 at 18:44
    “Légcsatornás klíma esetén is van lehetőség helyiségenkénti szabályozásra, de persze ez azért megnöveli a kiépítés költségeit.”

    De akor már 3 sima beltéri jobbra jön ki. Szerintem

  • Barnabas.jog
    Igen, nagyon magas. Nálunk pl 32 fokos az előremenő. Szinte forr is az agyvizünk ha állunk, jóformán négykézláb közlekedünk. 🙂 De tényleg mókás, hogy úgy vagy okos, hogy nem voltál ilyenben.
  • Blend Ahmed
    “Egyre többen építenek kemencét, a cserépkályhások dugig vannak munkával és a többség azon töri fejét, hogy ne kelljen gázt használni”

    Mondjuk, ezt én sem értem. A fa nagyon “munkaintenzív” energiahordozó, vagyis, ahogy a munkabérek nőnek, úgy szalad el tűzifa ára is.

    “Érdemes még fával fűteni? Rövid leszek: nem. Már nem. Gyakorló tűzifa vásárlóként látom, hogy költségei mennyire felzárkóztak a gázfűtéséhez. (…) Mindettől eltekintve még jogosan fájhat az elmúlt évek 20-40 százalékos áremelkedése,”
    furdancs.blog.hu/2018/06/05/erdemes_meg_faval_futeni

  • Blend Ahmed
    “Az elmúlt évtized legnagyobb tűzifa árnövekedésével kapcsolatban kiderült, hogy az emelkedésben nagyrészt a tűzifatermeléshez kapcsolódó bérek és vállalkozási, szolgáltatási díjak növekedése játszik szerepet, de a kereslet növekedése is tapasztalható.”
    erdo-mezo.hu/2018/01/23/igy-alakult-a-tuzifa-ara-az-elmult-evekben/
  • kritizátor

    unokatestvérem kondenzációsra cseréje tavaly 970eFt-ból megállt

    én sem akarok gázt, hanem valami hőszivattyúfélét, de az ne legyen már indok, hogy a gázkészüléknek drága az alkatrésze, hiszen a hőszivattyú alkatrésze sem lesz olcsó (és maga a hőszivattyú is drágább)

  • jami
    A fa mellett nem az szól, hogy olcsó, hanem, hogy független(ebb). Kizárólagosan pl. a sógorom azzal fűt, de neki “megterem” a telkén; plusz jegesmedve, 18 fokban én már megfagyok.
    Rásegítésnek, alkalmi fűtésnek jó, annyihoz a hasogatás/fűtéssel járó munka még romantikus. Az akácosok kitermelésével meg épp nem ártanak az erdőknek sem.

    No de a gond az olyan fafűtés, amikor van ugyan fa is a kazánban/kályhában. Nyomokban. Ha valamit, akkor a kéményeket én ellenőrizném, mert a gumival kombinált fűtés, meg kacatégetés miatt van télen szmog.
    Ugyanígy nem buzdítanék senkit a hagyományos gázkazán ügyesbe cseréjére; lassan allergiás a fél ország…

  • Andrew-Andrew
    A nappaliban van egy elavult klíma ami lejön így ott csak fel kell szerelni. A többi helyen is simán megoldható az oldalfali. Nekem ez egyszerűbbnek tűnik. A légcsatornásnál a pára kicsapódástól félek a legjobban.
    A hálóban nem lesz olyan meleg, mint a többi helyen, így a külön állítás is szempont.

    Köszönöm a tippeket utána olvasok, bevallom a régi klímám is Midea és van másik Blanc modell a családba, ezért néztem ezeket. Meg persze a paraméterekhez képest az ára is szimpatikus. 🙂

  • Gauchos

    A hagyományos gázkazán, ha karban van tartva, nem fog senkinek allergiát okozni. Ha van CO riasztó a lakásban, akkor nem lehet gond. CO2 és NOx kibocsátása miatt persze jobb a kondenzációs, némileg környezetbarátabb és kevesebbet fogyaszt 20-25%-kal. Viszont gondolj bele, ha a szegényebb átlagmagyarnak, akinek még 2-3 hónapra elegendő megtakarításuk sincs, és tönkremegy a gázkazánja szerinted mit fog csinálni? 1. Feketén lecserélteti hagyományos, új vagy használt gázkazánra. 2. 700 ezer-1 millió forintért kondenzációsra cseréli a szükséges átalakításokkal. 3. Szilárd tüzelésűre vált és égeti a (lopott) fát, szeméttel kombinálva. Valószínűleg jobb esetben az elsőt, de sokan az utóbbit fogják választani.. Az fogja igazán rontani majd a városok/falvak levegőjének a minőségét… Pénzügyileg nézve, nagyon sok idő, mire megtérül a kondenzációs (főleg kisebb lakás esetén).
  • Second Wave
    Azért érdekes, hogy az ökológiai lábnyomára kényes olvtársak mennyire figyelmen kívül hagyják ezt a kérdést, ha egy olyan cool dologról van szó, mint a klímaberendezés.

    portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/nagy-arat-fizethet-az-emberiseg-a-legkondicionalasert.256869.html

    Mindegy, a lényeg, hogy a dízel és a fatüzelés rossz, a HFC meg jó.

  • jami
    Klímával hűteni még nálunk is max. 3 hétig kell, voltak évek, amikor egyáltalán nem használtuk. Dízel kocsoval meg, akinek van, egész évben jár; aki vegyestüzel, meg fől az év felében. Ja, tök ugyanaz a klímás hűtés.

    Ami durva, az a boltok/gyárak/irodaházak.

    Ott van gond, hogy “jól karbantartott”. A legtöbb porta nem jól karbantartott, a kazán meg pláne nem. És, ami nekem nagy meglepetés volt, a rendezett házakban is lazán fűtenek szeméttel, gumival. Mivel okt-ápr. a fűtés, ez nagyon nagy terhelés. Nem igazán jó dolog ez a szeptemberi nyár, mert nagyon nem normális se a meleg, se ekkora szárazság – de legalább még nem fűtenek…

  • Ordas
    Barnabas.jog
    2018-09-14 at 06:49

    “Igen, nagyon magas. Nálunk pl 32 fokos az előremenő. Szinte forr is az agyvizünk ha állunk, jóformán négykézláb közlekedünk. De tényleg mókás, hogy úgy vagy okos, hogy nem voltál ilyenben.”

    Jajjj, ilyen magas “szakmai” érvekkel képtelenség vitatkozni. De menjünk mégis bele. 🙂
    Tehát pontosan, te mit fűtesz? Figyelem, minden szónak súlya van 🙂 Esetleg apró lódításon is érhetlek.

  • Ordas
    jami
    2018-09-14 at 09:22

    “Ugyanígy nem buzdítanék senkit a hagyományos gázkazán ügyesbe cseréjére; lassan allergiás a fél ország…”

    Attól függetlenül, hogy igaz lehet mind2 állítás. Hogy függnek össze?

  • Anita

    Helyiségenkénti szabályozás nélkül is olcsóbb 3 külön klíma, mint egy légcsatornás. Sőt multi klímák is kb. 4 beltéritől éri meg. A légcsatornás mellett az szól, hogy halkabb, és minimális a légmozgás,, egy kültéri van és, ha alulra rakjuk az elszívó anemosztátot, akkor egyenletesebb lesz a szobába a hőmérséklet, nem a plafonnál lesz 1-3 fokkal melegebb.
  • Ordas
    Anita
    2018-09-15 at 09:24
    “Helyiségenkénti szabályozás nélkül is olcsóbb 3 külön klíma, mint egy légcsatornás. ”

    Amikor én klimatizáltam, akkor végig vettem az eseteket. Nekem alsó szintre 1, felsőre 3 db helyiséget kellett klimatizálnom.

    Sajnos pontos árakra nem emlékszem, de nagyjából ez jött ki gép+telepítés, Daikin/Panasonic gépekre:

    4 db mono: 1m
    1 db 4 körös: 1,3m
    2db 2 körös: 1,7m
    1 db dual, amihez 1 oldalfali és egy légcsatornázható, plusz légtechnika, szelepek, rácsok. Kb. 2,1m

    Arra emlékszem: 3 db 1,5-ös beltéri:300e;1 db 5kW-s légcsatornázható vmi 400e.

  • BTM
    “Télen viszont nem éri meg klímával fűteni, hacsak valaki ki nem épít a kertjében egy 20 cm átmérőjű csövekből álló, legalább 300 nm területet befedő hőcserélőt. Az előfűti a klíma levegőjét 0 C fokra, amivel a hatásfok felmegy 3 fölé télen is. De ez nem olcsó és én nem is szeretném összetúrni a fél kertet.”
    Ilyesmit én sem csinálnék. A növényeknek sem tenne jót, hogy alulról is fagyasztva vannak. Tanult laikusként is azt gondolom, hogy a talajkollektoros rendszerek gyenge pontja is ugyanez. A hatásfoka szép lassan romlani fog, ahogy elkezdjük kivenni a nap által nyáron eltárolt hőenergiát, és az talajban lévő hőmérsékleti értéket apránként lecsökkentjük. Javítson ki bárki, aki pontosabb ismeretekkel rendelkezik.
  • sokfa
    – hogyan, illetve ki szamolta ki, hogy mi eri meg jobban?
    bizonyos ertelemben hasonlo kerdeseim vannak: adott egy regi, szigeteletlen epulet, neki kell allnom a felujitasnak, es a szigeteles, futesi rendszer modernizalasa igen komoly fejvakarast okoz.

    Aki eddig kijott szamolni, illetve 1x energia tanusitvanyt is keszitettek, mind total fals dolgokat szamolt ki, koszonoviszonyban sincsenek a szamok az en tapasztalataimmal (ezt nekik nem mondtam el:).
    Igy, nem igazan lett nagy bizalmam a “szamitasokban”.

    szoval @szocske: te hogyan gyozodtel meg mi eri meg jobban?

    Anyagilag nekem ugy tunik, hogy jobban megeri NEM VALTOZTATNI SEMMIT (volt olyan gepesz is aki ezt mondta), nem csokkennenek annyit a koltsegek, hogy megerje a befektetest.

    Pedig lapostetos, ’50-es evekben epult epulet nem hiszem hogy tul jo minosegben epult volna…

  • Szabolcs
    BTM
    2018-09-17 at 09:11
    Apámnak ilyen van, és tél végére kissé tényleg romlik a bejövő/kimenő aránya, de nem vészes, kell a fagyálló a külső körbe, az tény. Ha van pár nap, amíg nem -20 van, és ezért nem megy folyamatosan a hőszivattyú, az javít. 2-3 méteren mélyen, ahol a külső vízkörök vannak, ott sok gyökér nincs, és azok sem “élnek” télen…
    De az víz-víz hőszivattyú, nem klíma.
  • szocske
    , ha van kedved és időd, akkor töltsd le pl. a winwatt nevű programot és kezdj el játszadozni, hogy mennyit változik a ház hőigénye, ahogy növeled a szigetelés vastagságát, cseréled az ablakokat stb.
  • BTM
    Szabolcs! Köszönöm a választ!
  • sokfa
    : koszonom, mar letoltottem, meg nem mertem megnyitni. akkor ezek szerint a jo oreg JPE (jozan paraszti esz) segit ebben is…
  • Ronald D. C.

    Nagy tisztelettel, így néz ki egy odaadóan, segítőkészen és igényesen megírt cikk, köszönjük.
    Egy észrevétel: hogy lehet valaki ilyen kib…ottul precíz?! Irigyellek 😉

  • Zuzmo
    kiváncsi lennék, hogy mennyi volt a teljes beruházási költséged a fütèsi rendszerre?
  • bucbuc
    “Engem örömmel tölt el, hogy ezzel védhetem a környezetet.”
    Milyen kár, hogy ez nem igaz.

    A legnagyobb megtakarítás vitán felül a födém- majd a falszigeteléssel érhető el. Minden vonatkozásban.

    A játék a “megújulókkal” pontosan addig fog tartani, amíg túl sokan nem csinálják, hiszen az áramszolgáltatónak az általad jól megfogalmazott “ingyen akku” szerepe nettó veszteség. Amit egyébként a többi fogyasztóra terít szét.
    Ezért is borzasztóan álságos ez a gazdaságossági meg környezetvédelmi megközelítés.

    A megújulók valami csoda folytán akkor érik meg és akkor olcsók, ha olcsó a fosszilis tüzelőanyag is.
    Arról nem is beszélve, hogy így is jelentős eu-s és állami támogatásokkal képesek működni.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.