Érdemes klímával fűteni?

2018-09-10
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Az előző cikk alatt a kommentek elmentek a klímával vagy kazánnal fűtés irányába. Mivel láthatóan sokakat érdekel a téma, Szocske, aki régi olvasónk, az egri apartman tulajdonosa is és már régóta klímával fűt otthon, írt egy cikket a témáról.

Előljáróban annyit tennék hozzá, ami nem biztos hogy kiderül sokaknak, mi is az a hőszivattyús klíma. A klíma nem más, mint egy nagy hűtőszekrény: ha összenyomjuk a gázt, amikor az újra kitágul, hirtelen lehűti a környezetét. Az öregek, akik még csavartak szódásszifonba patront, tudják, hogy a patron azonnal vastagon jeges lett, amikor becsavarták a helyére. Annyira lehűlt, amikor kiszabadult belőle a gáz, hogy a levegő páratartalma azonnal ráfagyott.

Így működik leegyszerűsítve a klíma és a hűtő is. Mivel a gáz újbóli összenyomása azonban hőtermeléssel jár, ezért meleg a hűtő hátulja és a klíma kültéri egysége is ezért kell.

A hőszivattyús klímák nem csinálnak mást, mint úgy fűtenek, hogy megfordítják a dolgot: a külső levegőt (tovább) hűtik és a szobába befelé vezetik az emiatt keletkezett hőt. (Hűtés üzemmódban természetesen hagyományosan működnek.) Ez mínusz 10-15 fokig még plusz energiát termel, ez alatt azonban már túl sok energiát használnak fel túl kevés plusz energia kinyerésére.

Ennyi bevezető után jöjjön Szocske cikke:

Érdemes-e klímával fűteni?

Egy távfűtéses lakásban nyilván nem, de nézzük meg mi a helyzet, ha jelenleg gázzal fűtünk.

Először is hasonlítsuk össze az árakat, amihez közös mértékegység kell, mert a gázt köbméterben, az áramot kWh-ban mérjük. Bár a gáz fűtőértéke változó, elfogadhatjuk, hogy 1 m3 gáz kb. 9,5 kWh.

A gáz ára éves 1200 m3 fogyasztásig 103 Ft, felette 120 Ft. Az eltérő hatásfok miatt az sem mindegy, hogy gázkonvektorral, hagyományos kazánnal vagy kondenzációs gázkazánnal égetjük el a gázt, mindenesetre 1 kWh energiát gázból kb. 11-12 Ft-ért kapunk.

Az áram ára egyszerűbb, 1 kWh ára:
• normál „A” tarifával 37,5 Ft,
• kedvezményes „B” (vezérelt, éjszakai), „H” 23 Ft vagy „GEO” tarifa 23 Ft.

Egyértelmű, hogy egy fűtőszálas, az áramot 100% hatásfokkal hővé alakító berendezéssel még akkor is dupla áron fűthetünk, ha kedvezményes tarifával használjuk, és itt teljesen mindegy, hogy egy olcsó hősugárzót, infrapanelt, norvég fűtőpanelt, ionkazánt, villanykazánt veszünk néha nagyon magas áron.

A klíma viszont sokkal érdekesebb, mivel itt kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét.

Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk.

Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor „A” tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP érték 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal.

Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal.

A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2x2 órára van osztva. 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás, így elvileg ezzel is fűthetnék és hűthetnénk, a gond az, hogy a készülékek vezérlése nem szereti, ha rendszeresen váratlanul elmegy az áram, így az élettartamnak ez nem feltétlenül tesz jót.

Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal.

A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A fűtésre optimális klímák -15 vagy -20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem.

A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ettől hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint. A határhőmérséklethez közeledve fokozatosan csökken a klímák fűtési teljesítménye, a hőigényünk viszont nő, így itt van egy ellentmondás.

A hatásfok is rosszabb hidegben, -10 fok alatt már a legtöbb készülékkel olyan drágán fűtünk, mintha egy hagyományos hősugárzóval fűtenénk, de a fűtési szezonban keveset van ilyen hideg, így az éves mérleg bőven pozitív maradhat, mivel kinti +10 fokban, ami még decemberben is gyakori nap közben, nagyon jó hatásfokkal fűthetünk.

Biztosan mindenki látta már, hogy a nyáron hűtésre használt klímákból csepeg a víz. Ennek oka a hideg felületen a levegőből lecsapódó pára. Mivel télen megfordul a körfolyamat, a kültéri egység hideg, a beltéri meleg, így kint csapódik le a pára. Ezzel az a gond, hogy csepegés helyett ráfagy a hőcserélőre. Ezért a klíma időnként pár percre megfordítja a működését és bentről „kiszivattyúz” egy kis meleget, hogy leolvassza a kinti hőcserélőről a jeget, ez is rontja a hatásfokot 0 fok alatt. Párás, ködös időben -3 fokban akár többet is olvaszthat a klíma, mint szikrázó napsütésben -10-ben.

Ez a jelenség az egyik fő oka annak, hogy fontos a klíma kültéri egységének megfelelő helyválasztása. Ha egy járda felett van a készülék, akkor a leolvasztáskor kifolyó víz a járdára fagyva balesetveszélyes lehet. Üzemeltetési költség szempontjából pedig nem szerencsés, ha a kültéri egység szélnek erősen kitett helyen van. Ez azért probléma, mert leolvasztáskor a klíma lekapcsolja a kültéri egység hűtőventilátorát, hiszen nem a teljes környéket szeretné ilyenkor fűteni, csak a jeges hőcserélőt. Ha fúj a szél, akkor lényegesen tovább tart a leolvasztási ciklus.

Bármivel fűtünk, a hőelvonás hatásfoka annál jobb, minél hidegebb levegőre kell dolgozni a fűtőtestnek. A klímákat jellemzően magasra, a mennyezet alá vagy álmennyezetbe szerelik. Ez hűtéskor hasznos, mert a meleg levegő felfelé törekszik, a klíma jobb hatásfokkal dolgozik és fentről teríti szét a szobában a hideget. Fűtéskor viszont praktikusabb lenne, ha a radiátorokhoz hasonlóan a klímát az ablak alatt helyeznénk el. Léteznek is ún. parapet-klímák, de ezek általában lényegesen drágábbak. Ha nekünk a fűtés az elsődleges, akkor akár egy hagyományos split klímát is lehetne az ablak alá szerelni, ezzel viszont az a gond, hogy a klíma a beltéri egység tetején szívja be a levegőt és alul fújja ki. Ezt átgondolva parapetes klíma helyett érdekes – és működőképes – ötlet a „hagyományos” magasoldalfali klíma beltéri egységét megfordítva felszerelni az ablak alá.

A fűtési hatásfokra és a komfortra jótékony hatással lenne ez az ötlet, azonban garanciát aligha vállal erre bármelyik gyártó vagy klímaszerelő. Probléma akkor lenne ebből a megoldásból, ha nyáron bekapcsolnánk hűteni egy így szerelt készüléket, ugyanis akkor a beltéri egységen jelenik meg a kondenzvíz, ami nem az erre tervezett csövön folyna ki, hanem utat keresne magának a készüléken belül…

Fentebb egyértelműen kiderült, hogy üzemeltetési költség szempontjából megéri klímával fűteni.

Kérdés mi a helyzet a beruházással? Bár klímákat már 50 ezer forintért is árulnak, ezek többnyire nem alkalmasak fűtésre, esetleg 0 fok felett, de akkor sem túl jó COP értékkel. Egy hűtésre használt klíma évente néhány hetet szokott üzemelni, fűteni viszont 6 hónapig kell nonstop, így ilyen terhelésre érdemesebb egy komolyabb, márkás készüléket venni. Általában japán gyártók készülékeit szokták ajánlani, de akad, aki évek óta gond nélkül fűt olcsó kínai géppel is.

Számolni kell a telepítés árával is, mert a klímát nem elég hazavinni és bedugni a konnektorba. Egy átlagos telepítés ára 50-60 ezer Ft, persze ha extra igények merülnek fel, pl. nagy a távolság a kültéri és beltéri egység között, az növeli az árat.

Ezeket figyelembe véve fűtésre ideális gépeket telepítéssel 2-300ezer Ft között kaphatunk. A nagyobb teljesítménnyel alig emelkedik a készülék ára, így minél kevésbé tagolt a lakásunk, annál olcsóbban kiépíthetjük a rendszert, sokkal olcsóbb egy 50-60 m2-es helyiségbe venni egy 3,5 vagy 5 kW teljesítményű klímát, mint négy 10-15 m2-es szobába 4 db 2,5 kW-ost. Léteznek olyan készülékek, ahol egy kültéri egységhez 2-3 beltéri is csatlakoztatható. Ezek általában többe kerülnek, mint 2-3 kis teljesítményű különálló klíma, így csak akkor érdemes ilyet választani, ha valamiért nem tudunk több kültéri egységet elhelyezni.

Az olcsóbb ár mellett azért is praktikusabb a több független klímát választani, mert egy esetleges meghibásodás esetén csak egy szobában nem lesz fűtés, míg a multi gépnél az egész lakásban.

Ha egy 4 szobás családi ház fűtését szeretnénk klímával megoldani, a beruházás akár 1 millió Ft is lehet, de új ház építésekor megtakarítható lehet a gázbevezetés, kémény, gázterv, és a kazán ára, így jó döntés is lehet.

Ha valaki a hőszigeteléssel sem spórol, akkor akár egyetlen jól elhelyezett 200 ezres készülékkel is megoldható a teljes ház fűtése.
Azt is figyelembe kell venni, hogy sokan megveszik a klímát csak a hűtés miatt, a gázfűtéstől függetlenül. Ez esetben máris nem milliós extra költséggel kell számolni, esetleg némi felárral, ha a készülék kiválasztásakor megnézzük a fűtési képességeit is.

Végül egy nagyon fontos szempont, a komfort: a klíma beltéri egységében van egy ventilátor. Ezért klímával fűteni némi zajjal és légmozgással jár. A jobb készülékek elég csendesen üzemelnek és általában tartalmaznak csendes vagy éjszakai (alacsony ventilátor fordulatú) üzemmódot is. Mi sem vagyunk egyformák, akad aki jól tud aludni vonaton vagy buszon is, mást a légy zümmögése is zavar. A személyes véleményem, hogy nap közben az átlagos nappali zajszint mellett teljesen vállalható a klímás fűtés, de a hálószobámba nem szeretnék klímát.

Ha nem cseréljük le a gázfűtését több klímára, hanem mellé telepítjük (akár elsősorban nyári hűtési céllal), akkor nagyon jól ötvözhetjük a két rendszer előnyeit: minél melegebb van kint, annál jobb a klíma fűtési hatásfoka. Tehát a fűtési szezon elején és végén kapjuk a legnagyobb megtakarítást, így megtehetjük, hogy októberben és márciusban klímával, novembertől februárig pedig gázzal fűtünk.

Különösen jó lehet ez akkor, ha a gázkazánunk nem tud ősszel és tavasszal elég kis teljesítményre modulálni, ezért nagyon sokat kapcsolgat be-ki, ami sem a hatásfoknak, sem a kazán élettartamának nem jó. Ilyenkor nincs is szükség minden szobába egy-egy klímára, ha nyitva hagyjuk a szobák ajtóit egy nappaliban elhelyezett klíma gond nélkül képes lehet felfűteni az egész lakást (itt előnyként jelentkezik, hogy a ventilátor átmozgatja a hőcserélőn a levegőt).

A megfelelő klíma kiválasztásában segítséget nyújt az Eurovent Certification oldala (http://www.eurovent-certification.com/), az egyes készülék típusok kereshetők és a gyártó által is megadott SCOP értéken kívül megtalálhatjuk bizonyos kiválasztott külső hőmérsékletekhez tartozó COP értéket, maximális teljesítményt, valamint a készenléti és kikapcsolt állapotban felvett teljesítményt is.

Ahogy a napelemes rendszereknél is, a klímáknál is érdemes több kivitelezőtől árajánlatot kérnünk, mert bár a cégek honlapjain szinte fillérre azonos, importőr által megadott ajánlott fogyasztói árat látunk, a cégektől ettől lényegesen kedvezőbb árakat kaphatunk. A kivitelező kiválasztásánál természetesen az áron kívül érdemes annak is utánanézni, hogy milyen régen működő, mennyire megbízható céget választunk, a későbbiekben nagyot nyerhetünk vagy veszíthetünk egy esetleges garanciális ügyintézésen.

A klíma gyártójának kiválasztásakor pedig nem mindegy, hogy a magyarországi importőr hogyan végzi a feladatát, sajnos akár neves gyártóknál is lehet probléma az alkatrész utánpótlással, ha az importőr nem elég elkötelezett.

Rezsicsökkentés fűtőklímával és napelemes rendszerrel a gyakorlatban

Végül szeretném bemutatni, hogyan alakult ki a saját rendszerem. Itt már konkrét számokat tudok mondani és a napelemes rendszer általános esetétől lényegesen jobb megtérülési időről is beszámolhatok.
A kiindulási alap egy 2007-ben épült, ennek ellenére sajnos nem elég jól hőszigetelt ház volt.

Az éves villanyszámlám kb. 60 ezer Ft, az éves fűtési költségem kb. 200 000 Ft volt gázzal.

Szerettem volna napelemes rendszert, nem kizárólag anyagi, de érzelmi szempontból is. Engem örömmel tölt el, hogy ezzel védhetem a környezetet. Ezzel lehet vitatkozni, de érzelmekről úgyis felesleges.

A 60 ezres villanyszámla egy 1,5 kWp méretű napelemes rendszer telepítését indokolta volna. Azonban a 3 kWp rendszer nem kerül kétszer annyiba, így érdemesebb nagyobbat feltenni, de mit tegyek a túltermeléssel? A szolgáltatónak eladni nem érdemes, így adja magát, hogy fűtsünk vele.

Ezt megtehetném egy hősugárzóval is, de azzal nem sokat spórolnék.

Bár a ház nem jól hőszigetelt, a tájolása jónak mondható, így a hűtési igény nem jelentős, az idei nyár elég forró volt, mégis összesen 10 napot üzemelt a klíma hűtés módban. Csak ezért nem vettem volna klímát, de ha már van, nyilván használjuk hűtésre is.

Végül egy 2,85 kWp méretű napelemes rendszer került fel. A ház teteje kb. 15 fokkal keletre fordul az ideális déli iránytól, és a tető dőlésszöge is 45 fok az optimális 35 helyett, így a rendszerem termelése 5-10%-kal elmarad a tökéletestől. A napelemes rendszer áprilistól üzemel, így a teljes évre még nincsenek adataim, de a lényeg már látszik: várhatóan kb. 110-120 ezer Ft értékű áramot fog megtermelni mai áron.

A klíma már a tavalyi télen is üzemelt, fogyasztásmérővel követem a fogyasztását, és volt már alkalmam kipróbálni kinti -10 fok alatt is.
A napelem miatt nem kedvezményes árszabású tarifáról működik.

Gyakorlati tapasztalataim szerint normál tarifánál valahol 0 és -5 fok között van az a határhőmérséklet, amikor azonos áron fűtök klímával mint a gázkazánnal (a gázkazánom nem kondenzációs, viszont kissé túlméretezett a ház hőigényéhez, ezért részterhelésen a hatásfoka nem a legjobb).

A ház helyiségeinek eloszlása ideális a klímás fűtéshez, a földszinten 1 légtért képez a nappali, a konyha és az ebédlő, külön helyiség a fürdőszoba és a háló. A hálószoba ajtaja éppen szemben van a klíma beltérivel, így egyetlen készülékkel tudom fűteni a ház földszintjét, a tetőtérben egyelőre csak gázzal tudok fűteni, de a fűtési szezon elején és végén fent sem kell fűteni, mivel a meleg levegő felfelé törekszik, jut némi meleg az emeletre is.

Kényelmi szempontból 0 fok alatt már inkább a gázfűtést használjuk. Ekkor már 22 fokos nappalinál a közvetetten fűtött helyiségekben csak 20 fok van, számomra ekkor kezd zavaróvá válni a lakáson belüli hőmérséklet-különbség.

A nappaliban a padlófűtés hőmérsékletét a ház többi részétől függetlenül tudom szabályozni, így akár párhuzamosan is üzemelhet a két fűtési mód: ha esetleg marad a nyáron termelt áramból még januárra is, akkor fűtheti a klíma a nappalit a gáz pedig a ház többi részét.

A gázkazán programozható termosztátjának köszönhetően automatizálható is a vezérlés: ha nappalra alacsonyabb hőmérsékletet programozok be a gázkazán termosztátján, a klíma pedig folyamatosan be van kapcsolva fix hőmérsékletre, akkor beavatkozás nélkül elérhetem, hogy a klíma nappal fűtsön, amikor jobb hatásfokkal tud működni a magasabb külső hőmérséklet miatt, valamint nem zavar a zúgása az éjszakai csendben.

A napelemes rendszer és a klíma bekerülési költsége 1,6M Ft volt, melynek jelentős részét egy négy éves havi 20 ezres LTP megtakarításból fedeztem, így gyakorlatilag csak 1,1M Ft „saját” pénzbe került.

A korábbi 60+200 ezres rezsiköltségemből a villanyszámlám nullázódott, a fűtési számlám várhatóan kb. 100 ezer Ft lesz. A napelem 50-60 ezres túltermelése azért tud 100 ezer Ft értékű gázt kiváltani, mert nem a teljes szezonban fűt a klíma, csak a fűtési szezon elején és végén, amikor jobb hatásfokkal működik. Ezen kívül a gáz ára éves 1200 köbméteres fogyasztás felett magasabb. A klímának köszönhetően 1200 alá csökken a gázfogyasztásom, tehát én épp a „drágább” gázt tudom megtakarítani.

Ha az LTP támogatás részét nem számolom, akkor 1,1M Ft befektetés nyújt évi 160 ezer Ft megtakarítást, így a megtérülési idő kevesebb mint 7 év.

A napelemes rendszerre 7 év alatt nagyon kis eséllyel kell bármilyen javítási vagy karbantartási költséget fizetnem, a klíma már rizikósabb, de 7 évet remélhetőleg a klíma is kibír komolyabb meghibásodás nélkül.
A tapasztalataim szerint a napelemek ködös időben a csúcstermelésnek csak harmincad részét termelik meg, de a téli-nyári hónapok között is van 4-5-szörös eltérés. A rendszerem legnagyobb kockázata tehát, hogy télen használom fel a nyári túltermelést.

Ha megszűnne a szaldós elszámolási rendszer, akkor nyáron nem tudok majd mit kezdeni a többlet árammal. A szolgáltatónak át kell vennie, de csak 15 Ft-ot kapnék érte, míg 37-ért kellene vennem télre a fűtéshez áramot, ez jelentősen rontaná a megtérülést. Azonban a klímát ekkor áttehetem kedvezményes „H” tarifára, így 23 Ft-ért kapnám a fűtésre az áramot, szóval még így is vállalható marad a megtérülési idő.

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy egyre többet olvasok arról, hogy jó nagy napelemes rendszert szerelnek fel, télen pedig valamilyen 100% hatásfokú elektromos fűtést választanak, pl. infrapanelt. Beruházási költségben nagyságrendileg azonos ez a megoldás a hőszivattyúval, mert amivel több napelemet kell megvenni, annyival olcsóbb is az infrapanel, mint a hőszivattyú.

Náluk viszont nagyot borul a rendszer, ha egyszer eltűnik az „ingyen akku”, hiszen ugyanarra a házra 3-4-szer akkora napelemes rendszer kell, mintha hőszivattyúval vagy klímával fűtenének, ráadásul azt a rendszert nem lehet H tarifával üzemeltetni, így nem 7, hanem 23 Ft lesz az extra költség a többszörös áramfogyasztáson.

Alternatív megoldásként napelemek nélkül csak a klímával is elég jelentős megtakarítást érhetnék el: Nálam 100 ezerrel csökken az éves gázszámla, amihez normál tarifával 50-60 ezer Ft értékű áramot használok el. Ha nem lenne napelem, akkor a klíma mehetne „H” tarifáról, így a klímával elfűtött áram ára csak 35 ezer Ft körül lenne, azaz napelem nélkül csak egy db klímával 200 ezerről 135 ezerre csökkenthető lenne a fűtési költség.

Biztosan felmerül majd a kérdés, hogy az LTP pénzből miért nem inkább hőszigeteltem? A kérdés jogos, de kiszámoltam, és jóval kisebb megtakarítást hozott volna. Ennek fő oka, hogy a házon már van 5 cm homlokzati hőszigetelés, ami kevés, de mégis az első réteg jelenti a legnagyobb megtakarítást. Egy második réteget feltenni túlságosan drága lett volna ahhoz képest, hogy mennyivel csökken a fűtési költségem, és mivel a ház nem túl régi, még esztétikailag sem indokolt. A hőszigetelés sincs elvetve, csak elhalasztva, akkor kerül majd rá sor, ha a homlokzatnak már amúgy is jót tenne egy felújítás…

Ne felejtsük el, hogy az itt bemutatott példa egy meglévő és működő kazános fűtési mód kiegészítésére szolgál, és szerencsére képes volt megfelelni az előzetes elvárásoknak, és bármilyen meghibásodás esetén a gázfűtés még mindig rendelkezésre állna. Amennyiben viszont ott vetődik fel az alkalmazásának a kérdése, ahol egyéb hőtermelő berendezés nem adott, vagy talán a gázszolgáltatás sem elérhető a telken, a fafűtés meg nem alternatíva, akkor egy tisztességes – és folyadékos hőleadó közegre rádolgozó – hőszivattyú lenne az ideális megoldás.

Ilyen rendszert viszont pontos épületenergetikai felmérés, épületfizikai számítások alapján lehet csak megfelelően méretezni, kiválasztani és hozzáértő szakemberrel megterveztetni.

Pl. megfelelő épületenergetikai, épületgépészeti tervezési jogosultságokkal rendelkező szakértő (a névjegyzékük lekérdezhető a Mérnökkamara – mmk.hu honlapján), és nem feltétlenül a berendezés értékesítőjével.

Egy ekkora beruházás előtt, ami legalább egy kisebb autó ára, az ember ne sajnáljon pár százezer forintot a tervezésre fordítani, hiszen hosszú évekig szolgálja majd a kényelmét, megelégedésére működik vagy szerencsétlen esetben csak bosszúságot és folyamatos utólagos barkácsolást igényel.

(A fenti írás 2015-ben készült, azóta eltelt 3 év, a klímás fűtést továbbra is szeretjük, a készülék azóta is meghibásodás nélkül teszi a dolgát.)

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Previous Post
Mol Limo változás

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram