A befektetések egyik legnehezebben beárazható módja a különféle tárgyak gyűjtése, a különleges Lego szettektől a kerámiákig. Ezeknek a gyűjteményeknek legnagyobb ellensége az idő. Pontosabban az emberek ízlésének és érdeklődési körének változása az idő múlásával.

Az én nagyszüleim porcelánfigurákat gyűjtöttek, mert az volt az értékálló befektetés, egy szép, drága és "ritka" porcelánért bármikor sok pénzt fognak adni. Gondolták ők. Csak sajnos az a korosztály, aki szépnek tartotta a kerámiafigurákat, lassan elköltözött az élők sorából és az utána jövőknek már esze ágában sincs porcelánfigurákat bevinniük a lakásukba. Így azok a figurák, amikre ők vagyonokat költöttek, nagyjából semmit nem érnek. Ez alól néhány ritka és igen értékes darab kivétel, de azok ezrelékét sem adják a gyűjteményeknek. (Pont ezért ritkák és értékesek.) Amit a nagyszüleim ritka és értékes porcelánoknak tartottak, abból készült vagy ötvenezer darab a gyárban. Fajtánként.

A most 40 év felettiek között még sokan vannak olyanok, akik bélyegalbumok felett görnyedve nőttek fel, többek között én magam is. Hetente jártam bélyeggyűjtő klubba, minden fontos sorozat megvolt, postatisztán és első napi borítékon is.

Már tízévesen is feltűnt két dolog. Az egyik, hogy sokkal többért tudom megvenni a bélyegeket, mint eladni. A másik sokkal furcsább volt, hogy miközben tombolt az infláció, a bélyegeim ára semmit nem változtak. A fagyi ára gyakorlatilag évente megduplázódott, de a bélyegkatalógusban éveken, évtizedeken át ugyanannyit ért egy-egy bélyegsorozat.

Ezért abba is hagytam a gyűjtést, amit tudtam, eladtam. Egyalbumnyi bélyeg megmaradt, éppen a napokban került a kezembe. Forgattam a kezemben, mit csinálhatnék vele. Mai értéken legalább 70-80 ezer forintot adtam érte anno (ez már csak a maradék maradéka ugye), de ha el akarnám adni, nem tudom, kapnék-e érte ötezer forintot.

Odaadjam a fiamnak? Azt sem tudja szinte, mire is volt való a bélyeg. Ma már csak a hivatalokkal levelezik az ember (lassan már azokkal se), nem is értené, miért gyűjtsön ő bélyeget. Nem több az neki, mint néhány színes papírfecni. Úgyhogy a gyűjtemény tovább porosodik ott, ahol eddig is.

Ákos ennél rosszabbul járt, ő egy komolyabb gyűjteményt örökölt. Következzen az ő levele.

Apám bélyeggyűjtő volt. Számomra nem derült ki, miért kezdett bélyeggyűjtésbe, de sosem volt a szenvedélye. Nem gubbasztott órákat egy nagyítóval a kezében az albumok felett, nem járatott folyóiratokat, nem járt klubokba vagy filatéliákba.

Egyetlen alkalommal sem láttam csipesszel a kezében, csillogó szemekkel rendezgetni a színes papírdarabokat, nem beszélt róluk, nem jöttek fura alakok titokzatos borítékokkal az éjszaka közepén, mégis legalább 20 éven keresztül gyűjtött. Felteszem hitt benne. Hitt abban, hogy a fizetésének egy részét biztos befektetésben tartja, melyet kamataival együtt hagyhat ránk a testvéremmel. Hitte, hogy értéket teremt és a havi bélyegvásárlások okozta lemondás megtérül majd, ha egyszer mi értékesítjük a kollekciót.

Gyűjteményére senki nem tartott igényt a családból, így nálam landolt. 11 évig álltak a polcon az albumok, bennük százas-ezres mennyiségű értékjegyek időrendben, míg végül átlépték az ingerküszöbömet és rávettem magam, hogy kezdjek velük valamit. Bármit. Átnéztem, de persze csak perfekt laikusként és azt is sietve, majd kutakodni kezdtem a neten. Élőképzettség nélkül is hamar feltűnt, hogy nem egyedi gyűjteményről van szó, rengeteg hasonlót hirdetnek a jófogáson, hogy messzebb ne is menjek.

Hirdessem én is Lenint, Sztálint, Gagarint és Misa macit? Olimpiai sorozat, vadállatok, repülők, labdarúgó válogatott, végtelen és véges sorozatok. Egyben senkinek nem kellene, bíbelődni az elaprózással nem volt kedvem, így hát felkerestem a helyi Kör-t és elmentem a kéthetente tartott találkozójukra. Kedvesen fogadtak, érdeklődve lapozták át a könyveket, majd kicsit letörve és együtt érzően jelezték, hogy ezekből a bélyegekből (hozzá nem értésből vagy szándékosan) bizony több millió példányt adtak ki anno, mára már a névértéküket sem érik.

Fogalmazzunk inkább úgy, maguk az albumok, mivel külföldiek voltak és szép állapotban maradtak meg, érnek talán valamit egy-egy elvetemült gyűjtő számára. Amennyiben rátalálok valamelyikükre.

Egy zacskó chips. Nem a 75 grammos, hanem a nagyobb és talán nem a kommersz márkák egyike állt szemben a 20 évig dédelgetett álommal, akkor ott a Körben. Ennyit várhattam az örökségért cserébe, ha találok rá vevőt. Évente nagyjából félhavi fizetést jelentett a kor trendi invesztíciója, az 10 hónap bére összesen. Mai értéken nézve, átlagbérrel számolva három-négymillió forint - hogy el tudjuk helyezni a jelenben. Ezt az összeget nem költötte magára vagy ránk, kinek hogy tetszik.

Hoztam egy döntést, ami inkább kérés volt a Kör felé. Ha vannak olyan általános vagy középiskolás diákok, akik belevágnak mostanában, adják át nekik. Ne egyszerre mindet, mert akkor azonnal értéktelenné válik a szemükben, hanem csak néhány ívet, amit képesek feldolgozni és átlátni. Talán kapnak egy olyan szeletet a múltból, mely a mobilok képernyőjén nem tud átmenni.

A történet tanulságát mindenki vonja le magának, akár vesse össze egyes jelenkori megtakarítási formákkal. Ha párhuzamot vél felfedezni néhány esetben, az bizonyára csak a véletlen műve.

Eddig a levél. Tanulságos a történet, te is gondold végig, ha befektetésként tekintesz a hobbidra. Fog bárki legoval játszani harminc év múlva? Trendi lesz még az antik bútor? Hol van ma a hetvenes-nyolcvanas évek sztárja, az állatprém? Akarnak majd nagy tömegben az emberek olyan drága órákat venni és felvenni negyven év múlva, ami csak óra és semmi több? Az a rengeteg régi fényképezőgép, amiért egy komplett vagyont adtál életed során, valószínűleg majd a kukában végzik, ha az örököseidé lesznek. Esetleg eladják majd egy marék rizsért valakinek az egészet.

Legyen a hobbid a hobbid, de ne gondold, hogy befektetésnek sem utolsó, amit te gyűjtesz. Többször ablakon kidobott pénznek bizonyul a hobbira költött pénz és nem befektetésnek. Ezért ne a hóbortod, csak a hobbid legyen, akármit is gyűjtesz. (A hóbort és a hobbi között az a különbség, mennyi pénzedet szóród el rá.)

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.