Az Európai Jegybank végre feléledt a Csipkerózsika álmából és jócskán az események után kullogva elkezdett kamatot emelni, pontosabban emelgetni. Volt honnan, évekig mínusz(!) fél százalék volt a kamat, vagyis te fizettél, amiért a bankban tartottad a pénzed. Mostanra több lépcsőben egészen 2,5%-ig szaladt fel a kamat, igaz, közel 10%-os infláció mellett. (Hol vannak már azok az idők, amikor az inflációt az annál magasabb alapkamatokkal akarták megfékezni? Igaz, akkor nem volt minden cég és állam gatyáig eladósodva, éljenek a negatív kamatok, amik ezt okozták.)

S bár sokáig nem csináltak semmit, viszont most várhatóan tovább szigorítanak a következő hónapokban is. Szemben a FED-del, amelyik már a szigorítás leállítását vagy lassulását kommunikálja. Ennek hatására gyengült a dollár, erősödött az euró és ezzel együtt a forint is. A forint régen látott magasságokba emelkedett, 390 forint alatt kell adni egy euróért, tavaly májusban láttunk ilyet utoljára. (Emlékeztetőül, 2022 elején még 350-360 forint volt az árfolyam és nem 18%-on kellett tartani a kvázi alapkamatot (amit a te adódból fognak kifizetni a legvégén), hanem 2,9% volt az alapkamat. Csak még mielőtt pezsgőt bontanál.... 🙂  Persze a 420 forintos eurós ár után már ennek is örülni kell.)

Az angol jegybank is emelt a kamatokon, jelenleg 4% az alapkamat ott. (S van, akinek már ez is rengeteg.)

A FED közleményére, amiből azt olvasták ki a befektetők, hogy csökken a monetáris, azaz jegybanki szigorúság, erőre kaptak a tőzsdék. A tavalyi nem túl sikeres év után idén már 8% felett erősödtek az amerikai tőzsdeindexek. Sokak szerint ez csak a tipikus medvepiaci csapda, amikor egy egyébként lefelé tartó piacon pillanatnyi, de akár jelentős emelkedés mutatkozik.

Természetesen, ahogy ez mindig lenni szokott, a piac másik fele nem osztja ezt a nézetet. Ettől működik a piac: mindig ott van a pillanatnyi ár, ahol pont annyi az eladó a piacon, mint a vevő. Szóval leghamarabb jövő ilyenkor tudjuk majd eldönteni, kinek volt igaza.

517 ezer új állás keletkezett az USÁ-ban januárban, jóval a várakozások felett. A munkanélküliség aránya 3,4% lett, ez a legalacsonyabb érték 1969 óta.

Tovább emelkedett az USÁ-ban a hitelkártyaadósságok mértéke (egy év alatt 18,5%-kal) és az átlagos kamata is. Csak az utolsó negyedévben 202 millió új szerződést kötöttek az amerikaiak.

Az amerikaiaknak kerül a legtöbbe az egészségügy, mégis ott az egyik legrosszabbak az egészségügyi mutatók a fejlett világban. Annak ellenére, hogy az OECD átlag dupláját költi egy amerikai személy egészségügyre, a születéskor várható élettartam az OECD átlag alatt van három évvel.

A Shell jól jött ki az ukrán háború okozta drágulásból, 115 év alatt nem volt ekkora a profitja, hajszál híján 40 milliárd dollár (32,2 milliárd font). Ez a tavalyi eredmény duplája.

Eddig bejött a Tesla nagymértékű árcsökkentése, Kínában 18%-kal nőtt az eladott autók száma januárban decemberhez képest és 10%-kal nőtt tavaly januárhoz képest (csak a BYD tudott több elektromos autót eladni januárban), Németországban is új rekordot döntött a Tesla, az összes eladott autók 2,4%-a volt Tesla a múlt hónapban.

Tisztán elektromos autók eladásai 2022-ben:

Újabb rekordot döntöttek a megújuló energiabefektetések, elérve a 495 milliárd dollárt. Kína egymaga ennek 55%-át adta, Európában csak 39 milliárd dollárt fektettek be, kevesebbet, mint 2021-ben.

Február ötödikén újabb orosz szankció élesedik, nem lehet behozni az Unióba orosz feldolgozott olajipari termékeket sem, mint benzin, gázolaj és társai. Ez Oroszországnak nagy érvágás, hiszen a feldolgozott kőolajának több mint felét az Unióban adta el, de nagy érvágás Európának is, mert sokkal nagyobb a gázolajigénye, mint amit az olajfinomítói elő tudnak állítani. (A kőolajból adott mennyiségű gázolaj, benzin, petróleum, miegyéb állítható elő, de a sok dízelautó miatt több gázolajra van szüksége az Uniónak, mint amennyi egy finomítás alatt létrejön.)

Ezen túl ársapkát is vezettek be az orosz feldolgozott olajipari termékekre, hasonlóan a nyers kőolajhoz, illetve azok, akik még vehetnek orosz vezetékes kőolajat (pl. Magyarország), az ebből készült termékeket nem adhatják el más uniós országban, mert már így is indokolatlan az árelőnyük a túl olcsó orosz kőolaj miatt.

Kína és India jól fog járni a szankciókkal, mert ha nem is mernek orosz dízelt eladni Európának, de azt semmi nem tiltja, hogy a saját gázolajukat eladják jó áron Európába és helyette vegyenek olcsó orosz dízelt saját használatra.

De fontos megérteni, ahogy az olajembargónál sem, itt sem az volt a cél, hogy az oroszok ne adják el senkinek az olajukat, hiszen akkor hatalmas hiány lenne a piacon és brutális magasságokba emelkedne az olaj ára, amilyet utoljára csak 1973-ban láttunk, de senki nem akarja újra látni.

Könnyen lehetett volna szankcionálni minden országot, amelyik most növelte az orosz olaj vásárlását, de nem véletlenül nem tették. Ha Kínának választania kellett volna az orosz olaj és a nyugati piacokon nyakába kapott mondjuk 25%-os büntetővám között, egy csepp orosz olajat sem vett volna. De akkor vett volna máshonnan és akkor jött volna a világra az olajsokk.

Tehát a szankciók célja, hogy Oroszország csak nagyon olcsón tudja eladni az olaját és a gázt, de még annyit kapjon érte, hogy ne álljon le a kitermeléssel. Ha Oroszország igazán büntetni akarna, akkor megszűntetné az olajtermékek exportját, de abba ő hamarabb rokkanna bele, mint a világ. (Csak hogy látni lehessen az erőviszonyokat, még az olasz gazdaság is nagyobb, mint az orosz, ami nagyjából a spanyollal van egy szinten és az orosz állami bevételek fele valamilyen módon a kőolajhoz vagy a gázhoz köthető.)

Franciaországban hatalmas tüntetés-hullám indult a nyugdíjkorhatár 64 évre emelése ellen.

Valamiért kitalálták a vezetőink, hogy mi akkugyártó nagyhatalom leszünk (Európában a második legnagyobbak Németország után), hozzáadott érték nélküli szokásos segédmunkások egy környezetszennyező iparágban, amihez csak három dolog nincs meg, ami kellene hozzá: brutális mennyiségű elektromos áram (már most is az elektromos energia 30-40%-át importálni kényszerülünk, ez várhatóan sokkal rosszabb lesz, ha az akkumulátorgyárak elindulnak, hiszen egy kWh tárolókapacitású akkumulátor előállításához 40-50 kWh energia szükséges), rengeteg víz (és ezzel kapcsolatban ott a szennyvíz kérdése is, amit valahová rakni kellene például az Alföld közepén) és munkaerő (csak a debreceni gyárnak 9000 munkásra lenne szüksége, ennyi alkalmas ember nincs még a távoli környéken sem). Kicsit emlékeztet az egész a "vas és acél országa" tervre a múlt rendszerben, ott is olyan nagyhatalommá akartunk válni, amihez semmink nem volt adott, de ez senkit nem zavart az akkori pártvezetésben.

Érthető az igyekezet, mert a szokásos autóipari munkahelyek hamarosan veszélybe kerülnek az elektromos autók térnyerése miatt, amiben sem üzemanyagcső, sem hengerfej, sem sok minden más nincs, amit jelenleg itthon gyártanak olcsó bérmunkában. Itt üt vissza, hogy a magyar GDP negyedét már az autógyártás adja, sikerült ott is túl egysíkúvá, így kiszolgáltatottá tenni az ország gazdaságát. De nem valószínű, hogy pont az akkumulátorgyártást kellene erőltetni, főleg úgy, hogy szemben az autógyártókkal, az akkumulátorgyártók mellé nem fog sok alkatrészgyártó betelepülni.

(S kérdés még az is, hogy most, amikor a nyugati országok ráeszméltek, hogy mennyire károsan függenek a kínai termékektől, meddig akarnak majd kínai akkumulátorokat venni a nyugati autógyártók s mikorra sikerül a saját ellátásukat megoldani. Ezért lehet, hogy nem kellene a beruházások 12%-át állami támogatásként odaadni a betelepülő gyártóknak, mert ki tudja, hány évig akarnak még kínai akkumulátort venni az európai országok. Az Egyesült Államok már nagyon durván támogatja a saját iparát, hogy le tudjon válni a kínai akkumulátorokról, napelemekről és egyebekről.)

A dunaújvárosi Dunaferr, amelyik a régió egyik legnagyobb munkáltatója, már évek óta bajban van, az orosz és ukrán tulajdonosok kavarása miatt. A teljes leállást eddig is csak a kormány miatt tudták elkerülni, most bejelentette a kormány, hogy további fél évig állja a munkavállalók fizetését.

A magyar turizmus sokat erősödött 2022-ben, 26 millió vendégéjszakát regisztráltak egy év alatt, ami már megközelíti a 2019-es 31 milliós adatot.

Érdekes cikk a rákosi-kádári árszabályozásról és annak eredményeiről a hvg 360-on. (Előfizetés szükséges.)