Fogyj le

Az elhízás az egyik leghalálosabb ellenség. Leggyakoribb okozója a szívrohamnak, a cukorbetegségnek, az ízületi problémáknak. Amíg nem betegít meg, addig is negatívan befolyásolja az életedet: könnyen kifulladsz, mindig meleged van, nem tudsz lehajolni bekötni a cipődet.

Ha ki akarod próbálni, milyen megterhelés a szívednek, a térdízületeidnek és úgy egyáltalán a testednek 20 kilogramm túlsúlyt cipelni, tegyél meg egy egyszerű dolgot: vegyél két hátizsákot és tegyél bele 20-20 flakon félliteres vizet. Majd vedd fel ezt a két hátizsákot, egyet a hátadra, egyet a hasad elé és így járj egy egész napig. Kifulladsz? Erőlködik a szíved, ha fel kell menned két emeletet gyalog? Állandóan fáradtnak érzed magad? Mindig le akarsz ülni, nem tudsz a buszon állni két megállót sem? Fáj a lábad a plusz megterheléstől? Na, most gondolj bele, hogy negyven éven át cipelsz ennyi túlsúlyt éjjel-nappal.

Aligha van valaki, aki nem tudná, hogy a túlsúly veszélyes és kényelmetlen is. Ennek ellenére a magyarok bő 60%-a elhízott vagy túlsúlyos. Eddig a harmadik legelhízottabb OECD nemzet voltunk, most Új-Zéland beelőzött, így “csak” a negyedikek vagyunk.

Miért van az, hogy ennyire nem törödünk a testünkkel és nem tudunk lefogyni?

Az egyik probléma, hogy az elhízott lassan alakul ki, így hozzászokunk és elfogadjuk, hogy ez így normális. Minden második-harmadik évben ruhavásárlás alkalmával sóhajtunk egyet, majd veszünk egy számmal nagyobb nadrágot és inget.

A másik gond az a bizonyos 60%: azt látjuk magunk körül, hogy ez a normális, hiszen mindenki más is el van hízva. (Aki nincs, azoknak a zöme pedig csak “szerencsés alkat”, akiknek az emésztése olyan, hogy nem tudnak elhízni. 🙂 )

A fogyás lemondással jár, míg az evés önjutalmazás is lehet. Ki szereti gyötörni magát, főleg ha jutalmazhatja is magát?

De miért beszélek most erről? Azért, mert nincs ez másképp az anyagi életedben sem. Azt látjuk magunk körül, hogy normális az, ha hitelből élünk, ha a fizetésünket az utolsó fillérig elköltjük. Ha megvesszük a legnagyobb házat, amire csak hitelt kapunk és a vágyaink szerint veszünk autót és nem a lehetőségeink szerint.

Elengedjük magunkat, hiszen csak egyszer élünk. Itt egy kis plusz költés, ott egy kis felesleges kiadás, mi számít az?

Tudod, mennyit számít három év alatt napi plusz 100 kilokalória elfogyasztása?

15-20 kilogramm túlsúlyt a harmadik év végére.

Tudod mennyi ételt jelent az a 100 kilokalória?

1,9 deci sovány tej vagy 2,4 deci kóla vagy egy 7,5 dekás zsemle, egy kis zacskó ropi alig több mint fele. Olyan kicsi mennyiség bármiből, hogy észre sem veszed.

Naponta ennyi plusz elég ahhoz, hogy három év alatt akár 20 kilogramm túlsúlyt összeszedj. Ennyit arról, hogy még egy kis nasi belefér a mai napba.

De gondolj erre akkor is, amikor apróságokkal növeled a havi költésedet: upgrade a legdrágább internet és kábeltévé csomagra, a legdrágább mobil-előfizetés, mert ahhoz adják “ingyen” a legújabb trendi telefont. Amikor elhatározod, hogy te is autóval jársz majd be dolgozni, mert az csak egy tízessel drágább, mint a buszbérlet. (Ami nem igaz, csak nem tudod kiszámolni a valódi költségeket. Cikk)

Újabb és újabb dolgokat vásárolsz vagy szolgáltatásokat veszel igénybe, vagy a meglévőért inkább többet fizetsz, hogy még kényelmesebb legyen az életed. Aztán te is egy mély sóhajjal minden hónapban nyugtázod, hogy egyre kevésbé férsz bele a fizetésed adta keretekbe. De ahogy beletörődsz abba is, hogy akkor mostantól egy mérettel (még) nagyobb nadrágot kell venned, a kiadásaiddal sem csinálsz semmit.

Hogyan is csinálnál? Ki szeret lemondani dolgokról? Ki szereti kevesebbel beérni? Visszalépni az életszínvonalban?

Az a probléma, ahogy a túlsúllyal is együtt tudsz élni, alkalmazkodva a kényelmetlen mellékhatásokhoz, így van a túlköltekezéssel is. Egész addig, amíg nem üt be a csapás. Csak itt nem szívroham vagy cukorbetegség fogja tönkretenni az életed, hanem egy nem várt negatív fordulat az anyagi életedben, akár a munkád akár az egészséged elvesztése. S akkor ott állsz egy adósságheggyel a hátadon, minden tartalék nélkül.

Ha mindenki tudja, hogy a túlsúly ennyire veszélyes, miért nem tudunk lefogyni? Ha mindenki érzi, hogy a hitel nyomasztó teher, ahogy a máról holnapra élés is, miért nem tudunk változtatni?

A lefogyás legnagyobb akadálya maga a fogyókúra. Magában a szóban benne van, miért van kudarcra ítélve a próbálkozás: az emberek kúraszerűen akarják egy olyan problémára alkalmazni, amit gyökerestől kellene megváltoztatni. Ha rendszeresen túl sokat eszel, ha túl cukros vagy zsíros ételeket fogyasztasz, ha mozgásszegény életmódot folytatsz, ha étellel jutalmazod magad, eszel, ha boldog vagy és eszel, ha szomorú, ezen egy két-három-tíz hetes fogyókúra nem segít. Leadhatsz pár kilót, de mivel a probléma nem a túlsúly, hanem az étkezésed módja, ezért ha azon nem változtatsz, ahogy egyszer elhíztál, el fogsz megint hízni. Hiszen magával a kiváltó okkal semmit nem kezdtél.

Minek tekinted azt, hogy mondjuk leszoksz az i-re végződő ételekről, mint süti, csoki, ücsi és ropi? Büntetésnek, kényszerű önsanyargatásnak, vagy megoldásnak az életed egyik legnagyobb problémájára?

Így van ez az anyagi életedben is. Összeszorított foggal visszavághatod a kiadásaidat, de ha ezt büntetésnek éled meg, nem lesz tartós a hatása. Ha nem érted meg, hogy a hosszútávú anyagi siker fontosabb, mint a pillanatnyi önjutalmazás, ha nem megy át, hogy nem boldogságot veszel a tárgyakkal, amire elszórod a pénzed feleslegesen, hanem anyagi problémát, akkor nem lesz tartós a siker.

Ahogy lefogyni is csak kétféleképpen tudsz, kevesebbet eszel vagy többet mozogsz, így az anyagi életedet is csak kétféleképpen tudod helyrehozni: kevesebbet költesz vagy többet keresel.

A fogyókúrás szerek piaca évi százmilliárd dolláros nagyságrend csak az Egyesült Államokban. Ennek oka, hogy az emberek úgy szeretnének lefogyni, hogy ne kelljen se megváltozni, se lemondani dolgokról. Elég ráírni a dobozra, hogy úgy fogyaszt, hogy neked nem kell semmit csinálnod és garantált a siker.

Az emberek az anyagi életükben is ugyanezt csinálják: szeretnék hinni, hogy van egy kiskapu, úgy tudnak meggazdagodni, hogy az se lemondással ne járjon, se további erőfeszítéssel. Ezért sikeresek a pénzügyi csalások. A piramisjátékok, a magas hozam ígérete, a gazdagodj meg gyorsan hitelből könyvek ajánlatai.

Ahogy egyetlen fogyókúrás szer sem működik, így ezek az ajánlatok sem fognak téged gazdaggá tenni. Sajnos nincs se kiskapu, se rövidebb út. Változni kell és változtatni.

Hogyan tudsz lefogyni? Úgy, hogy kontroll alá veszed, mit eszel és mennyit. Először is helyzetelemzést végzel, hogy jelenleg hol vagy és hová kellene eljutnod.

Megnézed egy kalkulátorban, hogy a te magasságodhoz mi az ideális testsúly, majd meghatározod egy másik kalkulátorban, mennyi lenne a normál napi energiabevitel és ennél mennyivel kevesebbet kell fogyasztanod, ha fogyni akarsz.

Letöltesz egy tetszőleges telefonos appot, amivel a napi kalóriabeviteledet tudod nyomon követni. Picit sokkoló lesz nézni, hogy milyen gyorsan fogy a napi mondjuk 1600 kilokalóriás kereted egy-egy tejeskávétól vagy szendvicstől. Azonban ha megtartod a napi keretet, akkor le tudsz majd fogyni.

Ugyanez igaz az anyagi életedre is. Ha azt sem tudod, hol vagy most és hová kellene eljutnod, hogyan lehetne sikeres az anyagi életed? Ha nem tudod, honnan jön a pénz és azt sem, hová folyik el, hogyan tudnák kézben tartani a pénzügyeidet?

Nézd meg, vannak-e hiteleid. Ha igen, mennyivel kell havonta csökkenteni, hogy belátható időn belül eltűnjenek? Ha nincs hathavi vésztartalékod, mennyi idő alatt tudnád első lépésként azt összegyűjteni? Frusztrálóak lesznek a számok, ha az jön ki, hogy a hathavi vésztartalékot három év alatt tudod elrakni. Ne aggódj, nincs ez másként a fogyásnál sem. “Koplalással” is csak heti 0,5-1 kilogrammtól tudsz megszabadulni, így egy jelentősebb testsúlycsökkenés bizony fél évig-egy évig is eltart.

Ha elkezdesz keveset enni, akaratlanul is egészségesen fogsz táplálkozni, mert gyorsan rájössz, hogy például a zöldségekben milyen kevés a kalória ahhoz képest, hogy mennyire laksz jól velük. Inkább választasz majd egy kilogramm zöldségköretet, mint egyharmad tábla csokit. Anélkül, hogy bárki mondaná, rostos ételeket fogsz fogyasztani. De nem azért, mert az egészséges, hanem mert jobban jóllaksz tőle.

Ez lesz a pénzügyeiddel is. Ha meg kell vágnod a kiadásaidat, először a felesleges kiadásaidtól fogsz megszabadulni, ami kevésbé fáj, vagy kevesebb lemondást igényelnek. Ezek pedig jellemzően a luxuskiadások. (Amiket eddig életszükségleteknek gondoltál, azért is ragaszkodtál hozzájuk.)

Ahogy reggelire az eddigi három virsli helyett csak egyet fogsz enni, ugyanúgy fogod kihúzni a munkahelyi kávézásokat az étteremben, a napi két kisüveges üdítőt, a parkolóóra etetését napjában többször. Ha elkezded számon tartani a kiadásaidat (appok), az is sokkoló lesz az első időben.

S igazán sikert akkor fogsz elérni, ha a gondolataidat is sikerül átformálni. Amikor a krémesben már nem fél perc élvezetet és önjutalmazást látsz, hanem további 45 perc szenvedést a sífutó gépen. S ilyenkor felteszed magadnak a kérdést, hogy ér az annyit? (A krémes evéssel nincs baj, ha belefér a napi keretedbe.)

Amikor a legújabb csodatelefonban nem az álmaid vágyát látod, hanem azt, hogy akkor három hónappal később szabadulsz meg a hiteleidtől vagy annyival tovább kell dolgoznod, mielőtt nyugdíjba mehetnél. S akkor felteszed magadnak a kérdést, hogy ér az annyit? Ér az új autó a sok csicsás extrával annyit, hogy másfél évig dolgozz érte?

Ha idáig eljutsz, akkor nyerted meg a háborút. Amikor már tudsz másképp gondolkodni, amikor az eddigi legjobb barátaidról kideríted, hogy tulajdonképpen az ellenségeid voltak. Ellenségeid a testsúlyoddal kapcsolatban vagy ellenségeid az anyagi boldogulásoddal kapcsolatban.

Ekkor már többet fog számítani, hogy le tudsz hajolni és be tudod kötni a cipőfűződet és a második emeletre is fel tudsz menni kifulladás nélkül.

Többet fog számítani, hogy nem rémálmaid vannak a hiteleid miatt, hanem nyugodt éjszakáid a komoly anyagi tartalékok miatt.

A sütemények habzsolását pedig hagyd meg másnak, ahogy az erőn felül való költekezést is. Sokan nem fogják érteni, amit csinálsz, de ez ne zavarjon. Te már tudni fogod, hogy jól döntöttél.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

207 hozzászólás

  • Nóra

    Nagyon jó a párhuzam, magam is ilyen váltáson vagyok túl és várakozáson felüli volt a hatása. Szeretek jókat enni, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy nem tesznek jót a szeretett falatok. A saját érdekemben mondok le róluk, megcsinálom egészségesebb verzióban. A környezetem meg sajnál, értetlenkedve néz, talán még irigyel is, mert pusztán az étrendváltással több ruhaméretet fogytam. Manapság ha cukrosat eszem, ugyanúgy érzem a vércukorszint emelkedését, mint a gyerekek és iszonyatos aktivitásra késztet, pont, mint a gyerekeket: égetni kell a plusz bevitelt.
    Egy dolgot szeretnék még megjegyezni, amit sokan nem hangsúlyoznak. A szénhidrátban gazdag étrend az inzulintermelést bolygatja. Az inzulin hormon és a teljes hormonális rendszerünknek a része. A táplálkozás több szinten befolyásol, mint gondolnánk. Fáradtság, koncentráció, aktivitás, stb.

  • Nóra

    +1 a szemléletmódhoz:
    Amikor az orvosom először javasolta azt, hogy ki kellene próbálnom napi 160 gr szénhidrátot bevinni maximum, el voltam hűlve, hogy hát az milyen kevés… Hogy azt nem lehet megcsinálni, nem tudom az életemben megszervezni…
    Aztán tettem egy próbát és egyáltalán nem volt nehéz, csak le kellett cserélni az alapanyagok egy részét. Finomat eszem, nem éhezem, olykor bűnözök is. Teljesen igaz, amit Miklós ír, ha a napi keretem péksüteménnyel töltöm ki, akkor másfél darabnál biztosan kifújt… Nem a fogyás miatt kezdtem el, az csak a bónusz. Jobb lett a közérzetem minden szinten 2-4 héten belül. Ez jobb eredmény, mint amit sok csodaszer ígér!
    + 1 tipp:
    Sokan mondják, hogy drágább diétásan étkezni. Nagy kifogás. Az én tapasztalatom az, ha rendesen eszem, nem feleslegesen, akkor nincs jelentős eltérés költségeimben, jobban tervezek.

  • Szabi

    Vegetáriánusként elég sok szénhidrátot eszem. Betegségem miatt szteroidot is szedek. Ez szép páros lenne az elhizás felé. Szerencsére azonban sosem voltam 75 kg felett.
    Sok év alibi bicajos múlt után elkezdtem kocogni. Azért, mert sosem tudtam 1 percnél többet futni, és érdekelt, meg tudom-e csinálni az 5 km-t. Most 2 hónap után ott tartok, hogy heti 3 x 5-7 km-t kocogok. Legyen szél, hó vagy eső, ez fix programom már. És annyira nem fáradok el benne. Vagyis jobb az erőnlétem. És ez többet jelent a fogyásnál is. Mellesleg most 66 kg vagyok – BMI szerint 63 lenne az ideális. A koleszterinem a felére esett vissza. A pulzusom és a vérnyomásom is jobb lett.
    Az új cél, hogy a 10 km, később talán a félmaraton meglegyen (vesebetegségem miatt nagyobb táv nem javasolt).

    A cukorral nem tudtam leszámolni. Nagy teás vagyok. És elég sok méz is lecsúszik. Szóval még vannak kihívások. 🙂

  • jami

    A mozgással az a gond, hogy nagyon nem a fogyókúra miatt kellene középpontba rakni (egyébként az evést sem).
    Igen, az eddigitől több mozgással lehet fogyni, de a napi közérzet és az egészség (keringés, emésztés, oxigénellátás stb.) miatt kellene rendszeresen mozogni. És ez nem heti 2 alkalom, edzőteremben.

    Ami igazán szomorú, hogy megvan a mozgásra az igényünk, gyerekkorban, aztán szépen lassan kineveljük. Ne ugrálsz, ne szaladgálj, maradj nyugton, most nem megyünk ki. A gyerekeimet ilyen időben már alig viszik ki, oviban is voltak hetek (!), amikor nem mentek udvarra. (Bezzeg mikor szmogriadó van, simán kötelező a kinti játék.)

  • gabor

    Hihetetlen, hogy a fogyással kapcsolatban még mindig mennyi legenda, tévhit és kifogás kering. A testsúlyváltozás kizárólag a bevitt és elégetett energia különbségéből adódik. Ha ez pozitív, nő a testsúlyunk, ha negatív, csökken, ennyi az egész. Persze az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából nem minden kalória egyenlő, de a fogyás szempontjából igen.

  • GabenHUN

    Én személy szerint több, mint 18 hónap alatt fogytam 17 kilót. És számomra ez volt a titok. Nem akartam gyorsan, mert tartós eredményt akartam. Ez alatt a hosszú idő alatt a szervezetem is képes volt a lassú változást megszokni, nem arra volt “kényszerítve”, hogy 3 hónap aszkéta megvonások után magába kényszerítsen mindent.
    Hozzászokott a “turmixreggelikhez”, a “túró-mogyoró” vacsorákhoz, stb. Illetve ez az időtáv tökéletesen alkalmas volt arra, hogy megtaláljam, számomra mi a legjobb táplálékösszetétel, ami segített és azóta szinten tart.

    Ami fontos volt nekem és merem tanácsolni: Centiméterben mérjétek az eredményt, ne kilóban! Sokkal hamarabb érzékelhető a siker.

    És amit sokan írtak: 70%-ban az étrend 30%-ban a mozgás hat a fogyásra.

    És a mozgásforma is egyénfüggő:
    Sok sport kipróbálása után a futás volt az, ami meghozta az eredményt.

  • GabenHUN

    …folyt

    És vezessétek az étkezést, sportolást!
    Macerás, de eszméletlen jó sorvezető és fék tud lenni.
    Linkeltek már sok weboldalt nekem a kalóriabázis és a myfitnesspal jött be.

    BMI-vel meg senki ne foglalkozzon.

  • GabenHUN

    @porthosz
    Nem is kell bírni 1 órát futni. Elsőre semmiképp.
    Nekem az első futásom 41 évesen 103 kg-osan (utoljára középiskolában, tesiórán) a következő módon nézett ki: 4 x 800 m. a 800 méter kb. 10 perc volt és ahhoz hogy a következő 800 m-t le bírjam futni, kellett vagy 10 perc pihi.

    A lakásajtón nehéz kilépni, nem ezeket a távokat lefutni. 😉

  • jami

    Szerintem túlsúllyal nagyon nem kellene propagálni a futást, főleg olyanoknak, akik utoljára a suliban futottak tornacipőben. Az úszás is, a futás is technikai sport, csak míg az úszásnál a rosszabb technika, a víz miatt, nem bosszulja meg magát (csak kevésbé lesz hatékony), a rossz futótechnika nyírja a térdet, talpat, gerincet.
    Túlsúllyal ok a gyaloglás, akár gyorsabban, a biciklizés, úszás, edző felügyeletével kondi, csajoknak pilates, dinamikus jóga – de semmi ugrabugra. Persze, nem annyira látványos, de ne pár hónap alatt akarjon mindenki 20 évvel korábbi alakot.

    Engem a hideg ráz, mikor láthatóan +20-30 kg-s embereket látok kitartóan rossz technikával futni, a biztonság kedvéért emelkedőn is. Totál rossz cipőben és mondjuk ilyen időben is talpig pamutban.

  • Zabalint

    @jami
    Azért jellemzően pont nem az ilyen kezdőknek megy tönkre az ízületük, hanem olyanoknak, akik sok évtizede csinálják, és valamit rosszul csinálnak. Amiről beszélsz, az sokkal nagyobb léptékű dolog, mint hogy valaki pár hét rossz technikájú futás miatt lesérüljön. De nem is értem, miért nem azt mondod, hogy tanulják meg a helyes technikát, ahelyett, hogy kategorikusan kijelented, hogy nem szabad, és kész?

  • Zabalint

    Mellesleg aki 20+ éve tesióran sportolt bármit is utoljára, és rajta van 20-30 kiló felesleg, annak amúgy is a kényelmes gyaloglásnál van az a pulzus tartomány, ahol egy edzettebb ember kocog, szóval amúgy sem futással optimális kezdenie.

  • jami

    Zabálint, igen, pont ezt mondom, hogy túl nagy ugrás a semmiből futni. Csak olyan triviálisnak tűnik, futni mindenki tud, ugye és max. egy cipő és pár ruha kell hozzá. A fogyásnál valahogy mindenki ezzel jön, hogy akkor majd fut.

    A helyes technikára úgy, hogy kb. 5 perc múlva nyagig izzadt, nem tud odafigyelni.
    Viszont rögzül és onnantól nehezebb javítani. Sok olyat látok, aki évek óta kitartó, közülük kevesen fogynak arányosan, ellenben a technika marad.
    Az enyém is pocsék volt, most is egy rinocérosz kecsességével megyek 😀

  • jurta

    Minden életmódváltás lépései, amikről – sajnos – bárhonnan vissza lehet fordulni:

    -2.: Tagadom vagy kisebbítem a problémát.
    -1.: Hibáztatok valami külső okot és sajnálom magam.
    0.: Ellehetetlenülök, úgy érzem, megbuktam, alkalmatlan vagyok és ebbe beledöglök. (Enélkül a változás szinte esélytelen.)
    1. Felismerem, hogy bajban vagyok, és az állapotomért én vagyok a felelős. (Szellemi tudományokban: megtérés, megvilágosodás)
    2. Segítséget kérek.
    3. A helyzetet felmérve még alaposabban felismerem a bajt, ettől még rosszabbul érzem és szégyellem magam.
    4. Megteszem az első lépéseket, látványos eredmények nélkül.
    5. Fáj.
    6. Felismerem a hasonló küzdelmű bajtársakat.
    7. Fáj, de kezd eredménye lenni.
    8. Kezdek erőt és önbizalmat érezni, bár a kihívóbb helyzeteket még mindig stabilan elbukom.

    Folyt. ->

  • jurta

    9. Fáj, de látom a folyamatot. Kezdem feldolgozni a váltással járó veszteségeket.
    10. Hullámhegyek és hullámvölgyek.
    11. Megváltoznak a szokásaim, és ahogy azon a területen az életre tekintek. (Ételek pl.: ha a csomagolt tartós készkajához nyúlok, már szól a vészcsengő.)
    12. Megváltoznak a kapcsolataim, társaságaim (mint más is írta, a korábbi környezetem a sebzettségemet, függőségemet igazolta, a változást csak gúnyolják, erre nincs szükségem).
    13. Stabilizálódom.
    14. Máshogyan élek. Még mindig nem olyan könnyű, mint azoknak, akik ebbe nőttek bele.
    15. Az alapprobléma, a hajlamom sosem oldódik meg.

    Végigmentem rajta a kerékpáros városi közlekedéssel (ma télen-nyáron minden nap, ha nem, az az én döntésem), haladok a másoknak való megfeleléssel (valahol a 10. szintnél), miközben újabb területen (erőszakos emberek kezelése) látom, hogy épp a 0.-n állok.

    Mindenkinek sok sikert kívánok!

  • Feri78

    @gabor Igazad van a bevitt kalória, és az elégetett kalória különbségével kapcsolatban. Amit rosszul gondolsz, az hogy szerinted az elégetett kalória ugyanannyi. A valóságban a szervezeted pár hét fogyókúra után átkapcsol “éhező üzemmódba”. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy elkezdesz egy napi 1000 kalóriás diétát, és minden nap mozogsz mondjuk 1 órát. Lemegy az első 6-8 kiló, és utána hetekre leáll a fogyás. A szervezeted képes visszafogni a saját energiafelhasználását.

    @zabalint Igaza van jaminak, túlsúllyal, pláne 35 év felett nagyon nem jó ötlet futással kezdeni. Jó barátom kipróbálta a javasolt “menj ki a lakásajtón és fuss” módszert. Egy achilles ín szakadással, és egy éves gyógyulással és rehabilitációval később most sétál és úszik. Én a sétát nagyon ajánlom, mert komoly túlsúllyal is lehet órákat sétálni, meglepően hatásos mert jó pulzus tartományban marasz vele, nekem bevált.

  • mindenhato

    Latom megy itt a nagy agyalas ezerrel, hogy mennyit kene mozogni, kell-e egyaltalan ha mar ehezo uzemmodba vagja magat a szervezet stb…
    Elmondom en, hogy dobtam le 20 kilot,lo es tartom tovabbra is:
    Rajottem, hogy ez a fogyokurazas egy baromsag, eletmodvaltas kel!
    Mozgassal korabban sem volt gond, a heti 3-4 foci, kosar, kondi vagy akarmit korabban is tudtam tartani, illetve napi setakkal kombinalva, de az etkezes itt az igazi mumus… mindenki elkezd “tisztan enni”, kevesebbet, kevesebb kaloriat, na es ez ami nem megy! Miert nem? Mert nincs keszen eled rakva a kaja, sokszor hazaesel es mar ennel, na akkor jon a bunozes! Milyen megoldast talaltam? Kiszamoltam, hogy napi 2300-2600 kaloria korul kell ennem a heti fel, egy kg fogyashoz, ehhez belottem a kajat elore lefoztem 2 napra, alapanyagok kozt sem kell valogatni, johet minden, csak a kaloria fontos! peksutemeny, csoki, lonyal OFF!

  • Bela

    @Feri78:
    Nem szabad 1000 kalóriás ètrendet követni, az úgy baromság ahogy van. Csoda ha nem betegszel meg tőle.
    Kb. 500 deficitet kell megcèlozni, ha az ember sportol elèg 300 is.

  • Andru

    Elég sokat vagyok kénytelen foglalkozni táplálkozással és tápanyag-felszívódással, lévén hogy kombináltan vannak problémáim vele.

    Az életmódváltás nem könnyű, de lehet fokozatosan is csinálni. Csak két dolgot kellene feladni: a kényelmet és azt, hogy adj uram, de azonnal! Ugyanis ezek nem segítenek.

    Ha nincs ideje valakinek heti 3×2 óra edzésre és utálja a reformkaját, az már bele sem kezd fogyásba, mert neki úgysem fog menni. Irány vissza a tv elé a chips-szel.

    Inkább egyél minden nap egy gyümit, igyál vizet fele kóla helyett és vidd gyalog a gyereket iskolába (amitől a híresztelésekkel ellentétben nem lesz semmi baja. Legalább időt töltesz vele.) Fokozatosan megváltoztathatsz egy csomó dolgot úgy, hogy észre sem veszed és rengeteget teszel magadért és a családodért is. Észreveszik ám! 🙂

    Ha pedig úgy érzed, hogy tényleg beteg vagy, menj orvoshoz! Ne tippelj, ez nem lottó!

  • Ákos

    Mennyi előítélet (tisztelet a kevés kivételnek)!
    A táplálkozási zavarok nyilván nem tekinthetők betegségnek, hanem az emberi hülyeség egyik ága, igaz? Gratulálok! Mintha a megerőszakoltnak mondanák, hogy “Minek ment oda!?”.
    Másik oldalon, a minőségi étel drága, sokak számára megfizethetetlen, ezért kénytelenek megvenni az üres kalóriákat, amitől híznak. Nagyon drága (az egészségünkkel fizetünk érte) dolog ma szegénynek lenni, de erről se vegyünk tudomást, csak fröcsögjük a sok okosságot.

  • Garbo

    @Zedder
    “Sose állj le. Egyetlen út vezet előre: a fejlődés és a jobbá válás. Minden más felejtős.

    Ezt vagy elfogadod, vagy maradsz vesztes…”

    Nálad a pont. Ezt egy 80 éves, aktívan dolgozó (szellemi munka+hatalmas, kertészeti minőségű angolkert, amit ő tart karban egyedül), autót naponta vezető, fizikailag és szellemileg is tökéletesen intakt, kb. egy 58 évesnek megfelelő életvitelű embertől hallottam legutóbb. Megkérdeztem, hogy csinálja, hogy így, ilyen állapotban, stb. Ennyit mondott:
    Soha nem szabad leállni.

  • Garbo

    @Zabalint
    Azért nem fogynak mozgástól, mert pszichológia által jól kikutatott tény, hogy az elfogyasztott kalóriákat alá-, míg a mozgás mennyiségét fölé becsülik az emberek. Így működik az agy.
    Valamint heti hat napnál többet nem lehet edzeni, így elég a hetedik napon többet enni 200 kcal-lal annak, aki képes is volt (de nem lesz az) jól belőni az értékeit. Ez a dolgo hosszú távon nem működik.
    Ott van pl. egy extrém durva, nagysúlyos edzés: maximum (!) heti négyszer, de inkább háromszor javallott. 1400 kcal/alkalom. Ezt is túl lehet zabálni és inni, megengedő módon, igen könnyedén.
    Nem jelentéktelen az edzés, ám napi egy órákkal nem lehet ledolgozni mindent, sőt. És valljuk be, ez a napi egy óra, heti háromszor sincs meg az emberek 90%-ánál, akkor miről beszélünk?
    Az izom persze több kcal-t éget, de oda eljutni évek kérdése.

  • Garbo

    @Ákos
    Látom, betalált. Az ételfüggőség, mint többen leírtuk itt, függőség, ami egy betegséget jelentő szó. Mint az alkoholfüggésnél, itt sem zárható ki az egyén felelőssége. Olyan nincs, hogy valaki kövérségre hajlamos genetikailag, és egy rossz élethelyzetben, észrevétlenül megzsírosodik úgy, hogy nem eszik agyatlanul. Kizárólag olyan létezik, hogy hajlam+rossz élethelyzet=rossz válasz(zabálás), itt kell neki segíteni, ha kéri, mert felismeri, hogy felelős a rossz válasz fenntartásáért és nincs eszköze másikat választani. Ezt jelenti az, hogy ez egy betegség tud lenni. Szóval, rossz hír, de emeld be: a saját felelősséged óriási a testedért. Mint mindenkinek.

    A táplálkozási zavaros emberek, akiket pedig te említesz, az összes kövér ember igen kis százalékát jelentik. A többi csak nem törődik vele/lusta szellemileg-testileg. Ennyi.

  • Tibor

    Mondjuk nekem kapasbol fogalmam sincs rola mennyi kaloria van miben. Eleve grammra adjak meg, meg alapanyagokra. Azt en honnan tudjam hogy egy doboz krumplisteszta hany gramm es mibol mennyi gramm van benne?

  • Zedder

    @Ákos, ezek az önsajnálatok már nagyon unalmasak.

    Igenis lehet egészségesen táplálkozni, és még vagyonokat sem kell rá költeni. Persze tudom, hogy az átlagmagyar elvan a krumplistészta-zsíroskenyér-pörköltszaft-rántotthús vonalon, de azért 2017 végén ne legyen már probléma reformétrendet, recepteket találni a neten…

    A kedvenc boltodba meg egyszer elmész, és fél napot eltöltesz az összetevők elolvasásával. Ajánlott a bio / alternatív / cukorbeteg részlegen kezdeni, és ott nagyobb eséllyel találsz cukor/glutén/laktóz/kutyafasza mentes termékeket.

    Ismétlem: ezt egyszer kell megtenned. Utána már tudod, mit vehetsz, és mit nem. Esetleg még figyeld az akciókat, és tárazz be olcsón.

    Aztán már csak rajtad múlik, hogy beleteszed-e azt a pár órát hetente, amíg lefőzöd az egészséges kaját (akár) egész hétre, vagy maradsz a szemétnél.

  • Zedder

    Egyébként kis változásokkal is hihetetlen eredmények érhetőek el.

    Cukor nélkül iszod a kávét? Víz a cukros (még a 100% gyümilé is az!!! főleg az…) üdítők helyet? Krumpli vagy rizs helyett valami zöldségköret? 3-4 emelet gyaloglás lift helyett?

    Csakhát sírni könnyebb, mint tenni érte…

    Engem is hülyéznek a kollégák, hogy ebéd után a 3. emeletre gyalog megyek, nem velük lifttel. Oké.

  • Petike

    Sokan írták itt a megfelelő, minőségi ételeket. Hol lehet ilyeneket kapni? De komolyan, kétlem hogy pl. a Coop-ban a félbarna kenyér annyira egészséges lenne, de a Lidl-s teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteménynél is úgy látom, egy része az a lisztnek, más része viszont nem. Ki hol vesz ilyen termékeket? (Légyszi országosan elterjedt helyeket írjatok!)

  • Andru

    @Ákos:
    Már ne haragudj meg, de a táplálkozási zavarok betegségek. És nem azonosak azzal, hogy mértéktelenül eszek mindent, amit érek.

    A minőségi étel valóban drága, ebben igazad van. Ha minden nap 1 banánt veszel a gyereknek, az havi szinten többezer forint, amit nem mindenki engedhet meg magának. Ha nem tudok banánt venni a gyereknek, veszek neki sárgarépát, mert abban is sok vitamin van. Ha édességet adok neki, akkor sütök otthon egy egyszerű sütit, amiben legalább a tartósítószer nincsen benne.
    Való igaz, pénzzel könnyebb. De ha valaki akarja, tud tenni az egészségéért szegényen is.

  • L70

    @Petike

    Süss otthon kevesebb mint egy óra munkával saját ír szódás kenyeret (nettó elkészítés kevesebb mint félóra, a többi időben éppen sül). Vagy bármi mást, ami neked bejön, kísérletezz, előbb-utóbb jókat készítesz majd magad is.

  • Okoska2

    @Petike
    Nem olyan nehéz tisztán táplálkozni. Pl. semmilyen pékárura nincsen szükség. Ha nagyon kell neked mégis, akkor az igazi rozskenyér a legtutibb, vagy a purpur kenyér. Egész szemes zabpehely, nem a cukrozott zabkásák. Vaj, sajt felejtős vagy csak nagyon ritkán. Semmi szendvicskencefice.
    Natúr joghurt, zsírszegény túró, magas hús-és alacsony zsírtartalmú sonka (Aldis saját pl.), natúr friss csirkemell, halkonzervek, ezek mindenhol kaphatók. Zöldségek minden mennyiségben, főleg az idényfajták. Ez is van mindenhol. Gyümölcs csak visszafogottan, abból kevés is elég. Olajos magvak, ezt is lehet csomagolva kapni, ebből is kevés kell. Tojás is van a boltokban, meg olívaolaj.
    Inni: víz, meg tea/kávé cukor nélkül.
    És kész is:)
    Bármelyik boltban elintézhető ez a bevásárlás.

  • Zedder

    Még annyit az árakhoz, hogy pár éve olvastam testépítő (!!!) étrendről napi 1000 forint alatt. Na ha ők ki tudják hozni, akkor az átlagember ne dumáljon drágaságról, mert hiteltelen.

  • gabor

    @Feri78
    Ez a “starvation mode” néven elhíresült tévhit, és semmi igazságalapja nincs. A szervezet nem képes jelentősen csökkenteni az energiafelhasználását (ez eléggé érdekes is lenne), az ember stabil kalóriadeficit mellett addig fogy, amíg meg nem hal.

    Ld. Minnesota starvation experiment.

  • tip

    Az egészséges ennivaló drága, de sokan már azzal is előrébb lennének, ha egyszerűen kevesebb, de jobb ennivalót vásárolnának. Továbbá, rengeteg egészségtelen ennivaló is drága, lásd: készétel és társai.

  • Zabalint

    @Garbo
    De ha a bevitt kalóriát alá, az elfogyasztottat főlé becsülik, akkor ha kizárólag a táplálkozáson változtatnak, mozgás nélkül, akkor is elkövethetik ugyanezt a hibát. Miért lenne ez a mozgásnál másképp.

    Szerintem a legtöbb ember sem táplálkozasbeli, sem mozgasbeli életmódváltoztatással nem fogs, és azért nem, mert a kezdeti elhatározás után nem tartja magát hozzá. Ezért nem látom értelmét annak, hogy ezt kizárólag a mozgásra vonatkoztassuk. Az emberek nem az utat választják rosszul, hanem a megszokásaikhoz ragaszkodnak.

  • Ákos

    @Garbo
    Nem talált be. Heti 10 edzéssel ilyen gondom nincs, nem is a magam nevében írtam. Számukra a saját lustaságuk ugyanolyan vakfolt, mint számodra az empátia.

    @Zedder
    Nem látsz tovább az okozatnál, ahogyan ők sem látnak tovább, az okok ilyen szintű kezelésén. Senki ne hibáztassa a másikat, ha lehet.

    @Andru
    A falásrohamok pont egyik ága a táplálkozási zavaroknak. Ahogyan az érzelmi evés egyáltalán.

    Sajnos azt nem értitek meg, hogy ezek az emberek magukat zárták börtönbe úgy, hogy a kulcsot jó messzire elhajították és ezzel tisztában is vannak. Nekik nem segítség az, hogy “Fogyj le!”. Megpróbálták egyszer, sokszor, feladták. Majd ha eljutnak odáig, hogy kellően fáj, akkor változtatnak. Ha nem, akkor nem, de az biztos, hogy külső erők és okosságok hatására nem fognak tudni elmozdulni. Segítség tud lenni számukra egy közösség, ami nyilván nem ilyen, mint a fenti kommentek.

  • mtoma73

    Ákos szerintem egy kicsit túlreagáltad ezeket a hozzászólásokat. Senki nem azt mondja, hogy aki elhízott az egy senki, sz*r alak. Egyszerűen csak azt, hogy aki képes józanul gondolkodni, egyszerű módszerekkel eredményt tudna elérni. Többen leírták, hogy nem fogyókúrázni kell, hanem életmódot kell váltani annak, aki nem csak nyárra szeretné leadni a túlsúlyt, hanem hosszú távon is meg szeretne maradni az ideális testsúlyánál. Ez legtöbbször akarat kérdése. Ha ezt betegségnek mondod, akkor forduljon olyan szakemberhez, aki az akaratát erősíteni tudja, ha ez nem megy magától.
    Lehet sajnálkozni, meg másokra mutatni, hogy bezzeg neki könnyű volt (nem volt könnyű egyébként), csak ez könnyebb, mint tenni az ügy érdekében. Az emberek fejében kellene rendet tenni, de hát a magyar ember már csak ilyen ugye? Ivásra is mindig talál okot és arra is, hogy valamit miért nem tud megcsinálni.

  • jami

    A kevesebb cukor miatt NE egyen senki diabetikus kaját, ha egyébként nem cukorbeteg.
    Amit kb. bárki meg tud tenni: eleve kevesebb (de nem semmi) cukor.
    Nincs olyan recept, amibe annyi cukrot teszek, amit írnak, nagyon max. a 2/3, de többnyire a fele tök elég. Fehér liszt max. 50%. Bolti keksz nuku, hétvégén telesütöm a dobozokat zabpelyzes, ilyen-olyan sk keksszel.
    Eleve cukor nélkül iszom a kávét, teát kb. mióta saját döntésem, pláne mióta saját háztartásom van.
    Pl. a is banán felejtős. Tejcsokik, cukrok is. Gyerekként a világból ki lehetett kergetni étcsokival, most mást nem tudok megenni.

    Idén jutottam el oda, hogy a szaloncukrokat sem szeretem, túl édesek. Változik az ízlés, csak idő kell hozzá.

  • jami

    Amit nagyon kellene sulykolni: nem a személyre szabott fogyókúra a kulcs, hanem a nem hízás. Ha ez meglenne, akkor tényleg csak az ilyen-olyan betegségek borítanának, és azokat komolyabban is vennék.
    Jelenleg fordítva van: kb. mindenki a vélt/valós/öröklött betegségek miatt hízik, ami miatt kevésbé hisznek a tényleg betegeknek. Ráadásul ott van a tudatban, hogy sebaj, majd lefogyok, annyi (kényelmes) lehetőség van.
    Ja, megélni is annyi módon lehet, aztán mégsem megy mindenkinek egyformán könnyedén.

  • mtoma73

    jami
    Csatlakozom a cukorcsökkentők táborába.
    Mondjuk a kávéba rakok egy kicsi cukrot, de ahhoz képest, hogy korábban 3 kanál cukrot is beletettem, ez kevés. Érdekes volt, amikor áttértem a kis cukorra, elkezdtem a kávé ízét is érezni, addig a cukor elnyomta.
    És egy pár hét, hónap, és a korábban finomnak mondott csoki, süti már túl édes lesz.
    85%-os lindt étcsoki a legjobb szerintem (van egy érdekes utóíze), de csak 1 “kockányi” max.
    Az étcsoki azért is jó, mert garantáltam étvágycsökkentő (nem azért mert undorító íze van, csak valamiért elmúlik az éhség, talán mert keserű kicsit).
    Nagyon jó érzés egyébként, mert én világ életemben édesszájú voltam.
    Teából pedig hibiszkusz-csipkebogyót iszom, ha iszom, mert azt magában is meg tudom inni és még picit savanykás is.

  • Bela

    @gabor
    Hogyne tudnà. A leptin nevű hormon szabàlyozza. Ha èhezel leesik a szintje. Amit Feri mond az abszolùt valòsàg.

  • Zabalint

    Valaki magyarázza el nekem, hogy miért vallják annyian, hogy zöldség jó, gyümölcs rossz/felesleges. Szerintem semmi biológián alapuló különbség nincs zöldség és gyümölcs közt, kizárólag a gasztronómiai hagyományok különböztetik meg a kettőt egymástól (lásd pl. paradicsom, paprika, amik bogyótermések, hagyományosan mégis a zöldségek közé sorolják, vagy dinnye vs. tök). Még azt sem lehet mondani, hogy a gyümölcsök kategórikusan cukrosabbak lennének.

  • tip

    https://kiszamolo.hu/unit-linked-kerdes-a-jogasz-valaszol/ Kérem emailben az ügyvédi iroda elérhetőségét, köszönettel. A hozzászólás kimoderálható.

  • hargi

    Én normál testalkatú vagyok (hagyományos táplálkozás+ heti 5 különféle edzés mellett), ezért valamennyire kibicként szólok hozzá. Többen írták, hogy az evés ugyanúgy függőség, mint a dohányzás és az ivás. Én tíz évig masszívan dohányoztam (napi 1-1,5 doboz), aztán (lassan 21 éve) abbahagytam. Nem volt egyszerű (rágóztam, evés után nápolyit rágcsáltam, stb.), de elég hamar éreztem a jótékony hatását, és azóta sem szoktam vissza.
    Van olyan ismerősöm, aki annyira ivott, hogy már a munkahelyéről is kirúgták miatta. Erőt vett magán, tíz éve tiszta. Cserébe látja felnőni az unokáit, míg aki vele együtt ivott, de nem hagyta abba, az már nincs az élők sorában.
    Szóval ne keressünk kifogásokat, akaraterő, elszánás, és menni fog…Pénzügyekben is (hogy ne térjünk el a blog eredeti témájától)

  • Kiszamolo

    Tip: Lajer Zsolt ügyvédi iroda.

  • Kiszamolo

    Zabalint, retek, uborka, paprika 15-20 kcal, alma 70-80, banán, füge, stb pedig rengeteg.

    A gyümölcs is jó, de jellemzően a zöldségek alacsony cukortartalmúak, a gyümölcsök pedig magasak.

  • Andru

    @Ákos
    Itt most nem falásrohamokról beszélgettünk, hanem konkrét életmódszerű egészségtelen, a kelleténél nagyobb mennyiségű étkezésről. A kettő messze nem ugyanaz. Belém akarod magyarázni, hogy a beteg emberek ellen vagyok, ami távol álljon tőlem. Aki beteg, annak orvosi segítségre van szüksége. Pont. Ez vitán felül áll.

    Azonban ha valaki életmódszerűen egészségtelenül eszik, az nem betegség, hanem rossz szokás, amit meg lehet változtatni. Azért, mert valaki nem hajlandó másképp élni a saját érdekében, az nem tekinthető betegnek.
    Te írtad:
    “Majd ha eljutnak odáig, hogy kellően fáj, akkor változtatnak. Ha nem, akkor nem, de az biztos, hogy külső erők és okosságok hatására nem fognak tudni elmozdulni.”
    Ez így van. Saját akarat kell hozzá. Bármit írunk is, nem fog tőle lefogyni senki sem.

  • piccola

    @jami: igazad van, a legtöbb recept elképesztően cukros, én is alapból harmadával-felével csökkentem a cukormennyiséget és így is bőven jók lesznek a sütik.

  • gabor

    @Bela
    A leptin főként inkább az éhséget és a teltésgérzetet szabályozza, tény, hogy kalóriadeficitben erősebb az evés iránti vágy. A szervezet (eléggé korlátozott mértékben) képes az energiafelhasználását csökkenteni, de ez többnyire csak extrém kalóriamegvonásnál és nagyon alacsony testzsírszázalék mellett jelentkezik.

  • Ez vagyok

    A megfelelő súly, egy életforma. Ha valaki el szeretné érni, mert túlsúlyos, akkor legfeljebb 1 kg-ot szabadna fogynia havonta. Az ennél drasztikusabb fogyókúrákat nem lehet huzamosan csinálni és mikor megunja, akkor többet hízik, mint amennyi kilóval kezdte. Lehet mindenfélére fogni a kövérséget, de ha valaki odafigyel a mozgásra és az étkezésre egész életében, akkor nagyon jól fogja magát érezni a bőrében és szinte az összes sejtjén érzi, hogy egészséges.
    Ugyanígy a pénzügy terén is. Azt is folyamatosan kezelni, kordában tartani kell józan ésszel.

  • Garbo

    @Ákos
    Ne hisztizd túl. A heti 10 edzésed mellett nyilván nincs időd pszichológiát és kommunkációelméletet tanulmányozni, és ezért próbálkozol efféle “frappáns” beszólásokkal.

    @Tibor
    Na de mekkora az a doboz?! 🙂

  • untermensch4

    Zabálással (napi 5-6 kiadós étkezés/nassolás, étkezésnyi nass…) már kétszer sikerült két hét alatt tizenkilót híznom. Meg egyszer kb egy év alatt észrevétlenül az agglegénysúlyom házasemberesedett (72ről 100kg-ra). Később lustaságból elkezdtem biciglizni gyaloglás helyett és utálatból kerülni a tömegközlekedést. Ez mellesleg a “kocsi vagy bérlet a drágább”-kérdést is elvágta. Sok cukrot eszek-iszok de a jelek szerint le is mozgom, nem erőlködve (mint mondtam, lusta vagyok), nem sport jelleggel. Ha az ember úgy kerékpározik hogy sétálásnyi erőt fejtsen ki, úgy halad mint egy kocogó (azokat még előzöm, a futók engem). ÉS Kiszámoló szólt hogy már olcsóbb lett a defekttűrő külső gumi, ez még olcsóbbá és nyugodtabbá teszi a bringázást. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 1+2=?