Fűtés klímával mennyibe kerül és vélemény

2022-04-11
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Update: a cikkben szereplő energiaárak 2022 áprilisiak. Azóta a gáz a hétszeresére, az áram "csak" a duplájára nőtt. 2022 augusztusi állapotok szerint nem rezsicsökkentett áron most pont annyiba kerül a legpazarlóbb elektromos fűtés is, mint a gázfűtés. Érdemes az új árakkal újrakalkulálni a cikkben leírtakat. A cikk írásakor még soha meg nem térültnek látszott egy kétmilliós befektetés klíma telepítésbe, most már akár néhány éven belül megtérülhet, ha megmarad a jelenlegi áram és gázár hosszabb távon is.

Közkívánatra egy szezon klímával való fűtés után leírom a tapasztalatom az érdeklődők kedvéért.

A klímával való fűtésnél két dolog szokott felmerülni: megéri-e, illetve élhető-e.

Megtérülés: nagyon nagy kérdés, hogy a fűtéstől eltekintve telepítettnél-e klímát, illetve van-e már más meglévő fűtési rendszered. Ha eleve nem építesz ki más fűtési rendszert, akkor valószínűleg a klímás megoldás a legolcsóbb lehetőség tőkeigény szempontjából. Ha már van más rendszered is (például gázkazán), kérdés, hogy hűtésre vennél-e klímát és vennél-e minden szobába.

Csak fűtésen való spórolás miatt másfél-két millióért klímákat venni és telepíteni biztos nem éri meg.

Üzemeltetés: az elektromos áram esetében kb. háromszorosába kerül egy kWh energia a gáz árához képest. (Földgázból is csinálnak áramot, elég rossz hatásfokkal, így érthető is, miért drágább az áramból előállítani egy egységnyi energiát.)

Ezért elektromos fűtőpanellel, kazánnal nagyon drága hobbi a fűtés vagy a meleg víz előállítása. Szerencsére a modern hőszivattyúk és klímák sokkal jobb hatásfokkal állítják elő a meleget egy egyszerű trükkel: fűtés esetén megfordítják az irányt és a külteret kezdik el hűteni, s az így keletkezett hővel fűtik a belső teret.

A SCOP érték (szezonális teljesítmény együttható) mutatja meg, hogy egy átlagos szezon alatt klímák és hőszivattyúk egy egységnyi áramból mennyivel több meleget tudnak előállítani egy egyszerű elektromos fűtőbetéthez képest.

Minél melegebb van és minél alacsonyabb hőmérsékletet kell produkálniuk, annál hatékonyabbak. 4-5 fok alatt már nem sokkal olcsóbb az üzemeltetésük, mintha gázzal fűtenénk (ne felejtsük el, hogy egy egységnyi energiára vetítve eleve háromszor annyi az áram ára, mint a gázé), durva mínuszok esetén már többe fog kerülni a klímával való fűtés, mint a gáz használata.

A SCOP értéknél Európát három részre osztották (átlagos, melegebb, hidegebb), Magyarországot a hidegebb övezetbe sorolták.

Szerencsére a durva mínuszok hazánkban annyira nem jellemzőek hosszú távon, egy szezonra vetítve érzésre 20%-kal olcsóbb klímával fűteni, mint gázzal. Nagyjából ez az érték is jön ki a fenti klíma gyári értéke esetén is. (De ha neked vannak pontos feljegyzéseid, nagy örömmel vesszük.) Bár pénzbe kerül kiépíteni, de G vagy H tarifát is kérhetsz hőszivattyúhoz, ami durván kétharmadába kerül a normál tarifának, de vagy napi kétszer két órát szünetel a szolgáltatás vagy csak télen áll rendelkezésre.

A beszerzése és beszerelése olcsóbb, mint egy gázkazánnak vagy akár egy hőszivattyú-rendszernek, az üzemeltetése szintén.

Amivel érdemes még kalkulálni, hogy ha mondjuk hat helyiségben van klíma a fűtés miatt, annak az éves kötelező karbantartása (garancia feltétele!) nagyjából 60 ezer forint, míg egy darab gázkazánt jellemzően 15-20 ezerért ellenőriznek évente.  Ezen az egy tételen már elúszhat az éves megtakarítás nagy része a jelenlegi lakossági energiaárak mellett.

Az élettartam megint egy másik kérdés, nem mindegy, hogy egy kazán vagy egy klíma hány évig üzemel, mielőtt cserélni kellene.

Nagyon részletesen kellene számolni, hogy győztest lehessen hirdetni megalapozott módon mondjuk 15 éves időtartam alatt, de szerintem a klíma nyerne mind a gázkazán, mind a központi hőszivattyús rendszerhez képest.

A kérdés csak az, mi ennek az ára. Ezzel eljutottunk a második kérdéskörhöz, milyen komfortos klímával fűteni.

A modern klímák már sokkal halkabbak, mint akárcsak tíz évvel ezelőtt. De ettől még van hangjuk, ami nappal még csak elmegy, de éjjel tud zavaró lenni. Nem az, hogy legkisebb fokozaton menne folyamatosan. De sajnos nem ezt csinálja. Bekapcsol, kikapcsol, elindul, majd a kikapcsolás után elkezd hűlni, ami pattogó hanggal jár, pont úgy, mint a régi konvektorok esetében.

Ha nagy hideg van és magasabb fokozaton megy a klíma, akár tévénézés közben is lehet zavaró a hangja. (Ne tévesszen meg a megadott decibelérték, az az elméleti minimum, nem az átlagos hangereje a készüléknek.)

Egy új klímát el lehet viselni éjszaka is, de kérdés, hogy el akarod-e viselni. S szintén kérdés, hogy mondjuk nyolc év múlva mennyivel lesz hangosabb egy klíma, ahogy öregszik benne minden csapágy és egyéb dolog.

A másik a légáram. Ha a klíma közelében vagy, még jól is esik a meleg levegő, amit rád fúj. Azonban távolabb állva a kifújt meleg levegő maga előtt tolja a szobában lévő levegőt, amit hideg légmozgásnak érzel. (Persze nem hideg az, mert szobahőmérsékletű, de nem kellemes a szobahőmérsékletű szél sem.)

S még egy érdekes dolog: azt vettük észre, hogy mindenki feltöltődik elektrosztatikussággal, megcsíptük egymást vagy saját magunkat, amikor megfogtuk a fém korlátot és így tovább. Szegény kutya már félt, amikor meg akartuk simogatni, mert tudta, hogy először jön a szikra és csak utána a simogatás.

Ahogy kikapcsoltuk a klímát, megszűnt a jelenség.

Beszéltem villanyszerelővel, azt mondta, ez normális, az egész nap forgó műanyag lapátok feltöltik elektromossággal a levegőt, különösen, ha az száraz. A legtöbb klímán van egy funkció, amit úgy reklámoznak, hogy megöli a baktériumok és gombaspórák 90%-át. (Általában valamilyen plazmának hívják a cégek.) Ha azt bekapcsolod, nem tudom, hogy tényleg árt-e a baktériumoknak, de lényegesen csökkenti a feltöltődés esélyét.

Mivel van gázkazánunk is, néhány hét próbálgatás után annál maradtunk, hogy zavaró a klíma éjjel, ezért a hálószobákban estére gázzal fűtünk. Kora reggeltől késő estig megy a klíma, sőt a nappaliban mehet éjszaka is, de a három hálóban éjszakára kikapcsoljuk.

Ami jó a klímában, hogy szobánként lehet változtatni a hőmérsékletet (persze ezt némi ráfordítással egy gázos rendszer is tudja), illetve áramot tudsz termelni napelemmel, földgázt nem.

Kicsit tartottunk tőle, hogy a fürdőben és minden helyiségben, ahol nincs klíma, hideg lesz, de elég jól kiegyenlítődik a hőmérséklet minden helyiségben, akár van ott klíma, akár nem. (De a fürdőben azért van egy elektromos légbefújó is, ha mégis hideg lenne.)

Másik előnye az ellátás-biztonság. A tizenéves kazánt le kellett cserélni, mert bármikor tönkre mehet és természetesen a legnagyobb hidegben fog tönkre menni. Most már nem aggódnék miatta, hiszen tudok fűteni árammal is, ha a kazánnal (vagy ugye az orosz gázzal) bármi történne.

Összefoglalva nem bántuk meg, hogy klímát telepítettünk (igaz, nem kimondottan csak fűtésre), de azért éjszaka gázkazán melege mellett alszunk.

Ha fűtésre is szeretnéd használni a klímát, ne az alsó polcról válassz, mert bár elvileg azok is tudnak fűteni, de sok köszönet nincs benne. Egy középkategóriás klíma már alkalmas erre, papír szerint -22 fokig is működik. (Más kérdés, hogy milyen hatásfokkal, de szerencsére ritkán van ilyen hideg nálunk.)

Várjuk a hozzászólásokban a te tapasztalataidat.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram